Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-05-20 / 20. szám
öKumerté öKumené öKumené ^ A magyarországi görögkeleti román egyházmegye Joghatósága alá tartoznak a hazai román egyházközségek és szórványok. Sem az egyházmegye, sem az egyházközségek múltját bemutató könyv, vagy tanulmány ezideig nem jelent meg. E néhány sornak nem szándéka mindezt pótolni. Célja: hazai egyházunk rövid történetét, jelen életét, szolgálati területét, a hazai és nemzetközi ökumenéhez fűződő kapcsolatát, társadalmi szolgálatát összefoglalni. EGYHÁZMEGYÉNK, MINT ÖNÁLLÓ EGYHÁZI SZERVEZET, alig 33 éves múltra tekint vissza. Egyházi életünk viszont sokkal régebbi, mivel egyházközségeink sok-sok évszázaddal korábban alakultak. Ezek az első világháború befejezéséig, a nagyszebeni metropólia (érseki tartomány) joghatósága alá tartoztak. A trianoni határok megvonása után. hazánk területén, 19 egyházközség és nagyszámú szórvány maradt, minden egyházi szervezet nélkül, megtartva továbbra is kánoni és lelki kapcsolataikat az aradi, illetve nagyváradi püspökökkel, tekintettel arra, közülük 11 áz aradi, 8 pedig a váradi püspökség részei voltak. Ez a kánoni kapcsolat 1940-ben ideiglenesen — bár nem törvényesen — megszűnt. Ennek oka, hogy egyház- községeinket magába foglaló önálló román egyházi szervezet létrehozása helyett, bár erre több kísérlet történt eredménytelenül, az akkori magyar kormány, különféle megfélemlítő eszközök alkalmazásával, az 1941-ben felállított magyar görögkeleti admi- nisztratúra joghatósága alá kényszerítette. Ez a kormányrendelettel felállított szervezet, parókiáinkat 1945-ig tartotta hatósága alatt. HAZÁNK FELSZABADULÁSA UTÁN egyházunk életében- is nagy változások történtek. Elérkezett végre az idő, amely begyógyította a két világháború között keletkezett sebeket és rendeződhetett egyházunk ügye is. Ugyanis az egyházközségek lelkészei és világi vezetői 1946, március 27-én kongresszust tartottak Gyulán, amely semmisnek nyilvánította a magyar görögkeleti adminisztra- túrához történt csatlakozásukat, újból kimondta romáit nemzeti jellegüket, és ugyanakkor a „Szervezési szabályzat” idevonatkozó előírásának betartásával — mint központi egyházigazgatási szervezet — egyházmegyei kon- zisztóriumot hozott létre, melynek joghatósága kiterjed a hazai román egyházközségekre és szórványra. Egyházi főhatósága a Bukaresti Patriarkátus. Az egyházi szervezet megalakulását egyházi főhatóságunk jóváhagyólag tudomásul vette, majd később, az állam is, de facto, elismerte azt. EGYHÁZMEGYÉNK ÜGYEI az egyházmegyei zsinat és az egyházmegyei konzisztórium útján nyernek elintézést. A zsinat az egyházmegye képviselete és legfőbb szerve, míg a konzisztórium az igazgatási és végrehajtási szerv. A konzisztórium elnöke, aki egyben a zsinat elnöke is, a püspöki vikárius. Egyházi életünket és szplgála- tunkat zavartalanul éljük és végezzük. Ezt nemcsak Alkotmányunk — mely záloga a lelkiismeret és vallásszabadságnak, az anyanyelv szabad használatának — és az államnak és egyházunk közötti jó viszony, de államunk részéről juttatott jelentős államsegély, mely nélkül anyagi problémáinkat megoldani nem tudnánk. is biztosítja. EGYHÁZUNK 1975 ÖTA TAGJA a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának. Jelen vagyunk minden olyan megmozduláson. mely a különböző testvéregyházakkal együtt népünk javát és a világ ügyét szolgálják. Egyházunk nemcsak imádkozó, hanem igehirdető és szolgáló is. Innen következik, hogy nem szűnik meg csak könyörögni, hanem igehirdetésével és szolgálatával hozzájárulni ahho?, ami kedves Isten előtt és ami a legdrágább itt, e Földön: munkálkodni a békéért, a népek közötti barátságért, a haladásért, a még szebb holnapért és küzdeni a pusztítás, a háború, az elnyomás és faji megkülönböztetés ellen. Egyházunk jelen van mindenütt, ahol e célok megvalósításán munkálkodnak. Lelkészeink készségesen veszik ki részüket a Hazafias Népfront célkitűzéseinek megva(Folytatás az 1. oldalról) A megnyitásra szánt kiállítási tárgyak tudomásom szerint nagyjából már együtt vannak. Honnét gyűlt össze ez az anyag, és mit láthatunk majd? — Elsősorban vidéki gyülekezeteink anyagából válogattunk, s ők készségesen rendelkezésünkre is bocsátották a kért tárgyakat. A Dunántúlon teológusok közreműködésével lezajlott az összegyűjtés, egyebütt most van folyamatban. Ötvöstárgyak tekintetében vagyunk leggazdagabbak, de textíliák, festmények és szobrok is szerepelnek majd szép számmal. Elképzelésünk az, hogy az előre- f ormáé iától a felszabadulásig történelmi háttérbe ágyazva szeretnénk bemutatni mindazt, amivel egyházunk a magyar nép szellemi, kulturális és művészi gazdagságához hozzájárult. Állandó kiállítás lesz, vagy időszakonként változik a tárlat anyaga? — A gyülekezetek többsége 1— 2 évre bocsátotta rendelkezésünkre műtrágyáit, de van a múzeumnak saját anyaga is. így részben állandó lesz a kiállítás, bizonyos részeket viszont időszakonként változtatunk. Indokolja ezt az is, hogy a múzeum helyet biztosít majd az egyes évfordulókról való megemlékezéseknek is, mint pl. jövőre az Ágostai Hitvallás jubileuma, vagy hazai eseményként a Tessedik-évforduló, de közeledik Luther születésének 500. évfordulója is. Hogy képzelhető el a múzeum jövője? Van-e egyházunknak any- nyi kiállításra érdemes műtárgya, amennyi a múzeum jövőbeni lét- jogosultságát biztosítja? — Néhány éve kezdtük műkincseink felmérését, adataik feldolgozását. Még közel sem végeztük el ezt a munkát, s máris több ezer műtárgy közül válogathatunk. Természetesen nem mindegyik állítható ki, azonban becslésünk szerint több évtizedre elegendő anyag áll rendelkezésünkre. E tekintetben jóval szerényebb készlettel bírunk, mint a katolikus vagy református egyház. de nem csak a több évszázados huszita kelyhek képviselnek értékét, mai egyházművészek allósításában, a békebizottságok munkájában, híveink pedig szorgalmas munkájukkal, becsülettel és ragaszkodásukkal tesznek bizonyságot, velünk együtt, hazánk iránti szeretetünkről és hűségünkről, annál is inkább, mivel ma nemcsak valljuk, de érezzük is, hogy mi is édesgyermekei vagyunk e hazának. Mészáros Tivadar kotásai is helyet kaphatnak kiállításunkon. Kiállítanak-e Olyan érdekességeket. amelyek különösen is vonzzák majd a látogatókat?. — Bizonyára több is. Megemlíthetem Luther eredeti, saját aláírásával ellátott végrendeletét, amely egyházunk birtokában van. Ferenczy István múlt századi szobrászművész eddig lappangó szobrait is kiállítjuk. Érdekesség az a keresztelőmedence is, amely fölött Petőfit keresztelték Kiskőrösön. De láthatják majd Kossuth Lajos növénygyűjteményét, amelyet az emigrációból juttatott el egy itthoni barátjának, s ma a pápai gyülekezet tulajdona. Egy múzeum létrehozása, szinte a semmiből, nemcsak anyagilag nagy feladat, hanem szakmai szempontból is. Kaptunk-e ilyen irányú segítséget? — A KMI anyagi segítsége a műtárgyak restaurálásához szakmai segítség is volt egyben, a kiállítási anyag felkészítéséhez. Sok szaktanácsot és gyakorlati segítséget kaptunk azonban számos olyan személyiségtől, akik fontos szerepet visznek az országos múzeumi hálózatban és kulturális életünkben. így Miklós Páltól, az Iparművészeti Múzeum főigazgatójától, dr. Dávid Katalintól, az egyházi gyűjtemények vezető szakfelügyelőjétől, Péter Márta művészettörténésztől. Sorolhatnám tovább, hiszen az OMF, a Budapesti Műemléki Felügyelőség és sok más állami szerv a legnagyobb nyitottsággal és készséggel támogatott bennünket, amiért ezúton is szeretnék köszönetét mondani. * Befejezésül csak annyit: mi teológusok is érdeklődéssel és örömmel segítünk, amiben tudunk. Nem a múlt konzerválását látjuk a múzeumban, hanem egyházunk jövőjének építését: a múlt megbecsülése a jövő szempontjából fontos. Vállaljuk a folyamatosságot, mert értéknek, megőrzésre méltónak tartjuk elődeink emlékét. Szeretnénk, ha az utánunk jövők is tanulhatnának erényeikből, hibáikból, éppúgy, mint mi. Tekus András Bóka László: BIZAKODÓ így oldódik lassan a gyász, így lesz a romból újra ház, a kert virul, zeng a madárdal, S 'Európa is békéről tárgyal. Talán a köpnyek elapadnak, talán e falak megmaradnak, virágillat és madárének talán használ majd a békén dk. (Megjelent: „A HAJNAL SZÍNEI”. Magyar költők tanúlságtétele című kőiéiben 1975.) Egyházunk újabb vállalkozása az Országos Múzeum Emlékezés és előretekintés az Országos Béketanács ünnepi ülésén A PARLAMENT VADÁSZ-TERME, amely évek óta ad helyet a magyar békemozgalom jelentősebb eseményeinek, az utóbbi időben mintha kezdene szűknek bizonyulni. Nemcsak a legutóbb megválasztott tanács szükségszerűen megnövekedett taglétszáma teszi ezt. Jelentősen kibővült az érdeklődők és érdekeltek tábora is. Alig van ma már olyan társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális és tegyük hozzá egyházi szerv, közösség, csoport, amely ne venné szívesen azt a segítséget, amelyet munkájához az Országos Béketanács felkínál és ne érezné szükségét is munkája során az információk gazdagságának és a szélesedő közösség erejének, amit éppen ez a mozgalom tud nyújtani. A BÉKE ÉS BARÁTSÁG HÓNAP országos megnyitó ülésén, amely hagyományosan kapcsolódik a fasizmus felett aratott győzelem napjához, természetes módon történt megemlékezés arról a hatalmas áldozatról, amelyet elsősorban a Szovjetunió hozott azért, hogy a fasizmus és az általa kirobbantott világháború szörnyűségei után felvirradjon a világra a béke napja. Természetes ez a visszaemlékezés azért is — mint ahogy Sebestyén Nándorné, a Béketanács elnöke beszédében kiemelte, de a későbbi felszólalások során is többször visszatért — ez a 34 évvel ezelőtti esemény nemcsak befejezése, lezárása volt egy sok bűnnel, nyomorúsággal, gyásszal telt korszaknak, de kezdet is. Kapunyitás, lehetőség egy békés, igazságos, építő világ számára A reménység alapja kiszélesedett a béke ügyét kezdettől fogva zászlajára tűző Szovjetunió megbecsülésének és erejének megnövekedésével és az új szocialista országok létrejöttével, amelyek politika célkitűzéseik és társadalmi rendjük törvényének tekintik a béke szolgálatát és a világ haladó és jóakaratú embereinek összefogásával akik „elszánták magukat, hogy megnyerjék a béke csatáját, az éle. csatáját”. A JOBB. SZEBB. TARTALMASABB ÉLETÉRT magukat elkötelezett emberek mozgalma azóta nemcsak hazánkban növekedett tere bélyes fává, ahogy a fenti említett jelenség is erre utalt, de a vilác közvéleményének olyan jelentős tájékoztató, utat mutató és képvise lő szervévé lett, amelynek tevékenységét számbaveszik és igényin az emberiség javát szolgálni hivatott intézmények, mint maga a ENSZ is. Állásfoglalásait azok is kénytelenek figyelembe venni é. kihatását érezni, akik legszívesebben ma is gátlástalanul folytatnál sok tekintetben a fasizmussal rokon ember- és világellenes tevékenységüket. A SZOLGÁLATÁT EGYRE TUDATOSABBAN, SZAKSZERŰB BEN ÉS HATÁROZOTTABBAN végző mozgalom fokozódó ereje, ha tása, népszerűsége éppen abban van, hogy munkáját ezekre a hala - dúst gátló, emberek, fajok, népek boldogabb élete kibontakozásé akadályozó, népek és világrészek életében válságot kirobbantó te vékenységek leleplezésére, megállítására, visszaszorítására összpon tosítja. Ezért kerülnek majd ..terítékre" a békehónap keretében i> ezek az ügyek, különösen is Kína hegemonisztikus, agresszív törek vései. És ezért kap újra hangot a szolidaritás a szabadságukért, ha ladásukért, igazságosabb társadalmi, politikai, gazdasági rendjükér küzdő népek mellett, így változatlanul elsőrenden Vietnam népe mel lett. S az is érthető, hogy olyan kérdések is asztalra kerülnek, ame lyek elválaszthatatlanul tartoznak össze a fentiekkel, mint például c leszerelés, vagy a fejlődés. Mindezek benne foglaltattak dr. Kovác Béla főtitkárnak az ünnepi ülésen elhangzott program-előterjesztésében. A MAGYAR BÉKEMOZGALOM MAGAS ÉRTÉKELÉST kapott c jelenlevő más országokbeli testvérmozgalmak küldötteinek felszóla lásában, s ez bizonyára még nagyobb odaszánásra ösztönzi a Béke tanács munkáját támogatókat. Minket, hivő embereket is. akiknek c mozgalomban való tevékenységével kapcsolatban nem egyszer hangzott el köszöntő szó az együttléten. „A béke ügye mellett maguka: elkötelezett egyházak is természetes módon vállalják a maguk részét a közösen elfogadott célok eléréséért. Mezősi György „Dicséretedre zsoltárt karunk örömei énekel” Ezt valljuk és ezt tettük április 22-én délután az alberti gyülekezet templomában. Vendégeket nem hívtunk, szőkébb családi körben ünnepeltünk. Énekkarunk kívánt szolgálni a gyülekezet közösségének. Nem „versenyeztünk” senkivel, a hangok keltek versenyre egymással, melyik lopódzik be jobban valakinek a szívébe a megénekelt evangéliumból. 1969-ben, amikor a böjti szelek már jelezték a megváltást hirdető nagypénteket és az életet igenlő húsvéti feltámadást, nyolcán fogtunk össze reménykedve és szorongva, hogy három szólamban énekelve hirdessük az igét, és dallam szárnyán imádkozzunk. Egy böjti vasárnapon és nagypénteken hangzott fel a kis énekkar kicsit félénk, de lassan bátorodó hangja — mire ideértünk már voltunk talán 12-en — „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek.” Most megemlékeztünk e 10 esztendőről. Negyvenen vállaljuk immár a négyszólamú éneklést. Beszámolhattam a gyülekezetnek arról, hogy 60 éneket sajátítottunk el az alatt az idő alatt, névtelen és ismert szerzőktől. Ezek között J. S. Bach-, Beetho- wen-, Weber-, Kapi-, Sulyok-, Szokolay-művek szereznek örömöt nekünk és hisszük másoknak is. Énekkarunk részt yesz a gyülekezet életében. Már szerves része istentiszteleti életünknek. Ádventi és böjti vasárnapokon szolgálunk, a nagy ünnepek nem múlhatnak el éneklésünk nélkül. A novemberi és januári egyhetes igehirdetés-sorozat szintén kap üzenetet az ének nyelvén is. Az énekkar nagy családja együtt örül és áld, sír és vigasztalódik a másikkal, énekszóval. Befejezésül Farkas Lászlónknak kedves, meghatott köszöntését idézem: Tízéves működését ünnepeljük énekkarunknak, mely életünk tartalmát szebbé tette. Kis zenei tudásunk mellett szívből megszerettette velünk a kórus szépségeit, a szavakkal ki sem fejezhető közös éneklés élményeit. Számomra igen kedves zsoltáridézettel fejezem be beszámolómat. „Éneket ad számba az Ür, imádságot életem Istenéhez” (Zsoltár 42, 96). Roszik Mihályné ÖSSZEURÓPAI NŐI KONZULTÁCIÓ A Lutheránus Világszövetség június 6—12-ig tartja első összeurópai nói konzultációját Becsben. Tizenhat európai országból 50—60 résztvevőre szániítanak, akik a nők szerepét vitatják meg a jövő Európájában, az egyházban és teológiában, valamint a béke és megbékélés szempontjából. Egyházunkat Takácsáé Kovácsházi Zelma és Csepregi Zsuzsanna lelbészi munkatársak képviselik. % I
