Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-11-05 / 45. szám
Békekongresszus előtt Az Országos Béketanács tagjaként szolgálok öt évvel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy tagja lehettem a VIII. Magyar Békekongresszus Pest megyei küldöttségének. Még nagyobb meglepetés és megtiszteltetés volt számomra az, hogy a kongresszus beválasztott a 221 tagú Országos Béketanácsba. Tévedés ne essék, nem az lepett meg, hogy a magyar békemozgalom vezető testületébe egyházi embereket is bevonnak. Hiszen köztudott, hogy a magyarországi egyházak, köztük a mi evangélikus egyházunk is, a magyar békemozgalom kibontakozásától fogva részt vesznek a hazai és nemzetközi békemunkában. Részvételüket pedig mindig is elismeréssel és megbecsüléssel fogadták az állami szervek és a társadalmi tömegszhrvezetek. Az egyházak és azók képviselői tehát „otthon vannak” az országos és egyetemes békeszolgálatban. Nem a békemozgalomban való egyházi részvétel lepett meg tehát,- hanem az irániam megnyilvánulóbiza lorn, hogy részt vehe- tek je Béketanács munkájában. AMILYEN SOKSZÍNŰ A MAGYAR. TÁRSADALOM, olyan változatos az Országos Réketa- nacs összetétele. Fizikai dolgozók, pedógugusok, művészek, politikusok, falusiak, városiak, sportolók, tudósok, nők, férfiak, idősek, ifjak képviselik népünk minden rétegét. » Egymástól távoleső szakmai elíoglaltságú és különböző. világnézetű embereket köt össze, hoz közös nevezőre és tesz késszé közös szolgálatra egész társadalmunk ,közös nagy ügye, a béke védelme, biztosítása, továbbfejlesztése. A sokféleség ezért, rendeződhet harmonikus egységbe, a különböző színek szép kompozícióba. Bárhol is éljen az ember, válassza bármelyik tisztességes kenyérkereső munkát és alakítson ki magában bármilyen világnézeti meggyőződést, emberi létének, egyetlen emberséges közege a béke. Csak békében fejlődhet, bontakozhat ki az ember ég haladhat előre a társadalom. Az is nyilvánvaló, hogy a béke nem a természet áldása és a háború sem természeti csapás. Emberek műve mind a kettő. A békét meg kell teremteni és ahol megvan, ott meg kell védeni. Dolgozni, fáradni, , szolgálni kell érte, mint a mindennapi kenyérért és úgy is kell becsülni. Jézus mondja a Hegyi Beszédben: boldogok a békességet teremték. Luther pedig a mindennapi kenyér fogalma alá vonja a békét. A keresztyén embert tehát nem kivonja a hite a békét teremtő emberek akcióegységéből, hanem kötelező erővel szolgálatba állítja a nagy ügy érdekében. Az egy- ■ házak és a keresztyén emberek tehát nem csupán a maguk köreiben, herkeiben építgetik a békét, hanem összefogva minden békét akaró és azért áldozatot is vállaló emberrel. A béke egy és oszthatatlan. Az egész emberiség egy és oszthatatlan békéjéért kel] egységet alkotni minden jószándékú embernek. NAGYON JELENTŐSNEK KELL TARTANUNK, hogy van Országos Békétanács, amely a kormányzat, a tömegszervezetek és az egész társadalom bizalmát és anyagi-, erkölcsi támogatását élvezi. Hazáink bel- és külpolitikája elkötelezett békepolitika, így szolgálhatja nemzeti érdekeinket és az egész emberiség érdekeit is. Nem egy szűk kör, hanem az egész nép felemelkedését célozza, ezért Helyet is ad — a legtágabb értelemben vett nép- front-iK>litika következetes gyakorlásával — a célok megvalósításában népünk minden rétegének. Az egyházak társadalmi értékű, országépítő szolgálatának biztosít nagyszerű lehetőséget a békemozgalomban . való részvétel és e szolgálat társadalmi megbecsülését' bizonyítja az egyházi emberek viszonylag nagyszámú részvétele a Béketanácsban. Nem akarom bírálni más országok és egyházak helyzetét, csupán a hazai jó lehetőségeket és megbecsülést akarom aláhúzni, amikor összehasonlításul említek néhány tényt. Vannak tőkésországok, ahol a békeszervezetek és mozgalmak a hivatalos kormány(Folytatás az 5. oldalon) Eszközök isten Lelkész és felügyelőiktatás Nyíregyházán iodo íei'Kesz is, szolgai a gyülekezetben. -tf Szeptember jgK-én kettős ünnepe volt a nyírjá&házi gyülekezetnek. Ezen a "vasárnapon adott hálát temploma külső megújításáért, és ekkor iktatta szolgálatába Szabó Gyula, a Hajdú— Szabolcsi Egyházmegye esperese Bozorády Zoltán gyülekezeti lelkészt és Bozorády Zoltánná Lő- rincgik Judit lelkészi munkatársat, >Csizmazia Sándor igazgató- lelkész , pedig Rözse István gyülekezeti felügyelőt és Babicz István másodíelügyelőt. ’ Az ÜNNEPI. ISTENTISZTELET IGEHI&ÉíETÉSÉT D.l dr. Ottlyk Ernő pííspök tartotta. Jer 23, 29 és Zak 13, 1 alapján árról szólt, hogy középpontban Isten igéjének a hatalma áll. Isten igéje tűz, ha nem; lobog, megáU az egyház életénejí szívverése*® isten igéje sziklazúzó pöröly, ösz- szetör és akarata szerint formál. Isten igéje Jézusra mutat, Ö az a forrás, akiben erőt és életúju- lást kapunk. „A megújított templom, a szolgálatba frissen induló szolgatársak mind eszközök Isten kezében érettünk, hogy bennünket vegyen kézbe, tápláljon és tartson meg a maga számára.” ■ Szabó Gyula esperes Pál apostolnak Timótheushoz irt ' sorait ELSŐKÉNT D. DR. OTTLYK ERNŐ köszöntötte a beiktatott lelkészt, feleségét és az új felügyelőket. Kifejezte reményét, hogy a gyülekezet lelkészei, vezetői és presbiterei között jó együttmunkálkodás alakul ki. Köszöntötte a templomát megújító gyülekezetei, mely áldozathozatalával Isten házának a megbecsüléséről tett tanúságot Kérte, „legyen gondja a gyülekezet vezetőinek, de az egész gyülekezetnek is arra, hogy a kívülállók előtt jó bizonyságuk legyen.” „így épüljön az egyház épülete Isten házává, a Lélek templomává.” Szabó Gyula esperes a Hajdú— • Szabolcsi Egyházmegye nevében reménységgel köszöntötte új munkatársainkat, Egykor; tanítványa, Bozorády Zoltán félé fordulva mondta: „Jó reménységgel és imádsággal számítunk a szolgálatodra. Állj mellettünk, azok az erősek, akik húznak, nem azok, akik a küllőkbe kapaszkodnak, ahhoz elég a rosszindulat is.” Dr. Fekete Károly református esperes, Hajnal József baptista kerületi elnök és Kun László görög katolikus kanonok egyházaik nevében köszöntötték az ünneplő gyülekezetét és a szolgálatba lépőket. A Vasi Egyházmegye lelkészei, esperese, gyülekezetei, a celldö- mö’tki és az örimagyarösdi gyülekezet nevében Józsa Márton búcsúzott Bozorády Zoltántól. Csizmazia Sándor igazgató-lelkész a nyíregyházi gyülekezet és lelkészei nevében köszöntötte a beiktatottakat. ‘ Végül Rözse István felügyelő köszöntötte az új lelkészt, kérve Istent, hogy szolgálata hosszú idejű és áldott legyen. A, gyülekezetét pedig arra kérte, hogy segítsék a gyülekezet- Vezetőit. A le!késziktatásra • az' őri magyarósdi gyülekezet 24 tagja jött el. Megható vo!t. ahogy istentisztelet utón volt lelkészüktől és családjától búcsúztak, azzál a reménységgel. hogy akiket ők szerettek. szókat új gyülekezetük is szívébe zárja. Magyar László Sajtóosztályunk legújabb kiadványa Bozóky Eva: Claudia című kisregénye. Száztizennégy oldal. Egylélegzetű olvasmány. Nem a rövidsége, hanem izgalmas sodrása miatt. Belső ereje s ragyogó stílusa egyaránt magával ra- gad. Pilátus egykori feleségének monológja. Azé, akiről semmi más hiteleset nem tudunk, mint amit Máté idéz: „ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.” Másfél sor az asszony szava, és slfrnmi többet tőle, róla nem tudunk. Még párhuzamos helye sincs az írásban. Itt pedig száztizennégy oldalon mondja el ez a homályba veszett asszony vallomását az életéről. A szeméiy sorsa írói képzeletalkotta út. De az ember hiteles. És hiteles körülötte a táj és a történelem. Az anyai ház galambjaival Albanóban, Jeruzsálem, a Genezáret tava. a ledér üdülőhely Baiaeban, „a szépség és borzalom sziklás hona”, a Tiberius perverzitása miatt félelmetes Capri, Róma fiyüzsgő utcái és hányódó társadalma. Történelmi alakok éleidnek meg s ilyennek tűnő személyek társulnak melléjük, mint hiteles típusok, hogy . — így vagy úgy — szóljanak egy ügyről, a hit éledésének ügyéről. At. olvasó előtt elenyészik a kérdés. hogy ki a történelmi alak, s ki a képzelt nevet kapott típus. CLAUDIA mert izgalmasan bontakozik ki egy asszony megrágó sorsa mellett, és mögött a kezdeti' keresz- tyénség világa, a két-három lélek egymásra találásában kezdődő őskeresztyén gyülekezet Témában párhuzamos Mika Waltari finn író magyarul az elmúlt években megjelent monumentális regényével, „Az emberiség ellenségei” cíművel, de itt tömörebben, megcélzottabban, s egy asszony személyes vallomásának izzó világában szól a bizonyságtétel. Jézus is végigvonul, úgy tűnik a háttérben, ám valójában egyre jobban döbbenünk rá, hogy Róla szól a vallomás. Róla, aki a Genezáret partján a Hegyen szólt úgy, ahogyan mindnyájan ismerjük, s iiÄsutt úgy, ahogyan csak Claudia tud róla vallani. Az életet valló szavak nyomán gazdag, színes^ világ tárul ki. Tavak, tengerek, tájak, lugasok, pálmák, pineák, galambok és kecskék — é‘s emberek, emberek, jó akaratnak és humánusok, bölcsek, bárgyúk, rettegők, ridegek és vágyódok. Claudia békés, egyszerű életre indult, Platon és Vergilius tanaival táplálták, a mindent betöltő Szellem létezését próbálta' érezni, ám »a zsidók egyetlen, zord Istenét nem ismerte, amikor Jeruzsálembe 'került a procurator feleségeként. De a Galileai tó partján — valahol hátul, névtelenül — haliotta-látta Őt. „Számomra a végtelen Szellem a galileai prófétában testesült meg, aki csodalatos dolgokról beszélt a hegyen, betegek fölé hajolt, és nemcsak a tengert csendesítette le, hanem az én háborgó szívemet is. A szeméből és a szavaiból fény áradt, és éreztem, hogy mi. akjk őrizzük ezt a fényt, olyanok leszünk, mint a kályha, meleget árasztunk... korúnk gyűlnek melegedni.” „Az ö tervébe ágyazottan élünk, az ő kezére hajtjuk fejünket halálunkban Ö lép mellé az albanói kedves közösségben éppúgy, mint Capri- ban. a borzalmak éjszakáján. „Ezen az éjszakán, a gyémánto- san fénylő, közeli csillagok alatt megint rátaláltam, ott volt a végtelen éjszakában, minden csillag az ő tekintetét sugározta rám, én újra fel tudtam emelni szememet Hozzá, és béke költözött a szívembe, az a béke. amelyet nem riaszt el sem az élet kínja, sem a halál félelme. Szívem riadt madárként simult a tenyerébe, amelyben a mindenség is megpihent.” A harcok, belső kételyek, események sodrása hátteréül ott csengenek a Mamertus mélyén már a vallomás elején elhangzó szavak: „Mivégre vagyok a viIá gon? Hogy Öt hordozzam. Hogy szívem, az ö lakhelye legyen, amíg, ő jónak látja élnem, s vissza nem rendel a pályáról, melyre indított.” Korcn Emil Láttuk - p televízióban Németh László: Bodnárné drámája azonban ma is megállít és gondolkodásra késztet. Hány szülő próbálja ma is sa- ját elképzeléseinek kényszerébe hajszolni gyermekét, gyors kar-, rier vagy saját becsvágya kiélése miat? Hány csalódban feszülnek a darabban látotthoz hasonló feszültségek, erős akaratú és megalkuvó, élősködő és robotoló családtagok között?! A paraszti életnek a harmincas években tapasztalható mélységes lelki és fizikai 'nyomorúsága hála Istennek mar a múlté,, a dráma 'pontos kor- és társadalomrajza inkább dokumentumértékű; az emberi tanulságaira ma is szükség van: rosszul alkalmazott szeretet, megszállottságig terjedő cél- tudatosság. amely nem tekint az emberi értékek pusztulására — ezek figyelmeztetőek! Sulyok Mária megrendítő alakítást nyújtott a főszerepben. Keménységében és gőgjében ugyanolyan hiteles volt, mint kétségbeesett esendőségében, végzetes tévedésének felismerésében. Huszti Péter a paraszti Káin figurát színészi művészetében eddig ismeretlen színekkel és szótlanságában is mélyről feltörő drámai erővel alakította, A többi szereplő is hiteles művészettel valósította meg Adám Qttó egyszerűségében nagy hatású rendezői elképzeléseit. Sokakban indíthatott el ez a dráma olyan gondolatokat, amelyek a velünk együtt élők életének, vágyainak komolyabban vételére, a szeretetnek mindenek fölé emelésére hívta fel a figyelmet. Ezért örü 1 tünk bémutatásának. Szímai Zoltán D. di-. Ottlyk Ernő püspök Bozorády Zoltán lelkésszel és Szabó Gyula esperessel ■ agyag, tele ijesztő repedésekkel, melyeken' keresztül mélyen ki■ szárad, Hiába keresünk gyümöl■ csőt, élet sincs rajta. A repedé- t seken betör a féktelen önzés, az • önhittség vagy a félelem. Me■ lyik a káros? Mind valamennyi!- Tönkreteszi a szolgálatunkat, s ä mi kegyetlenül adósok maradunk- azoknak, akiknek tartozunk az ■ evangéliumánál. Ragadjátok meg az örök éle- tét. így harcoljátok meg a hit- nemes, jó és szép harcát. Bozorády Zoltán az ünnepi közgyűlésen mondotta el beköszöntő „szavait. Köszönetét mon- " 'dbW mindazoknak, kiknek bizal- ; ma új szolgálati helyére hívta és ! állította. Rm 8, 19 alapján mon• dotta: ..Az a feladatunk, hogy Is- 1 ten fiaihoz illően éljünk' ebben ‘ a világban. Szeretnénk így élni ' és szolgálni magatartás, hit és feladatvállalás tekintetében.” A közkedvelt bűnügyi -történetek mind a televízió műsorainak. mind a filmszínházaknak biztos sikerdarabjai, még akkor i-s, ha művészi szempontból nem érnek el magas színvonalat. A vonzó nyomozóhősök mellett a siker titka a látványosság, a legmodernebb bűnözői és nyomozói eszközök felvonultatása, a csillogó környezet. Amikor most Németh László Bodnárné ■ című, a televízióban közelmúltban bemutatott drámájához szeretnénk néhány gondolatot fűzni, mindjárt előre kell bocsátanunk, hagy ez is „bűnügyi” történet, testvérgyilkossággal és nyomozással, a gyilkos személyének leleplezésével, ám ez a dráma nélkülöz minden külső csillogást, minden kiszámíthatatlan titokzatosságotl Az emberi lélékben izzik a feszültség, g görög sorsdrámákhoz hasonlóan már a legelső dialógusokban előrevetíti árnyékát az elkerülhetetlen tragédia, s a néző tehetetlen szorongással kíséri az események és indulatok' kifejlődését Németh László 1931-ben, egészen fiatalon írta első drárhája- ként ezt a darabot, első falukutatói élményeinek lecsapódásaként. Életművében később sokkal nagyobb mélységeket és magasságokat járt be, de nagyszerű '.élekábrázoló tehetségét és társadalmi felelősségét már ez a mű !s tükfözi, A magyar falu élete, egész társadalmunk szerkezete és problémaköre is alapvetően megváltozott az eltelt közel, fél évszázad alatt. A modern Kain és Ábel történet, és a gyermekeit eltorzult, becsvággyal párosuló, a lélek rezdüléseire nem figyelő módon nevelő, s őket ezzel pusztulásba kergető édesanya belső '■fc> Mindig súlyos kérdés egy gyülekezet életében, hogy kik lépnek az eltávozott munkások, vezetők helyébe? Felveszik-e a gyülekezetért hordozott felelősség terhét. és életük az evangélium erejétől áthatott, szolgálatra kötelezett élet-e? Ennek a kérdésnek feszítő izgalma fokozott ott, ahol olvasta fel: „Harcold meg a hjt nemes harcát, ragadd meg j az örök életet, amelyre elhivattál*' — s ennek aíapján szólt a szolgálatba lépőkhöz: ,.,A mi szolgálatunk üresjárattá lesz,. ha nem radjunk meg az örök életet.. Olyan lesz az életünk és szolgálatunk, mint a forró, kiszikkadt
