Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-16 / 16. szám

Jz enyhülésnek nines ésszerű alternatívája

Gondolatok a magyar kormány

Evangélikusok Lengyelországban

külpolitikai beszámolójához

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁN hangzott el Púja

A történelem sok-sok emléke, szép hagyományai, közmondásszerű . barátság és kölcsönös segítség jutnak eszünkbe, ha Lengyelországra gondolunk. Szinte egy időben került be a két nép a keresz- tyénség nagy táborába. Voltak

idők, amikor Magyarország nyújtott menedéket a lengyel szabadsághősöknek, máskor pedig Lengyelországból indulva bontottak zászlót a Habsburgok ellen harcolók, a kurucok. Az 1848/49-es évek szabadságharcának legendás hősei voltak Bem apó és a vele jött lengyel önkéntesek.

A REFORMÁCIÓ SZINTE EGY IDŐBEN TERJEDT EL hazunkban és Lengyelországban és náluk is az volt az eredmény, hogy a XVI. század közepére az . ország kétharmada protestánssá lett. A lutheri reformáció Lengyelországban elsősorban az irodalom, az iskolázás és a könyvr nyomtatás terén alkotott nagyot ‘az ország kulturális felemelkedését szolgálva. A XVI. század első lengyel nyelvű könyvei közé tartozik Luther Kiskátéjának fordítása az 1530/31. évben. Virágzó gyülekezetek alakultak mindenfelé és elősegítette Luther tanainak terjedését az a tény, hogy nemcsak a Németországgal határos részeken. hanem az ország tengerparti és keleti részein is voltak német települések. Az a sokféle hallható vélemény azonban, hogy Lengyelországban a reformáéió kizárólagosan csak a németek ügye lelt volna, nem felel meg a valóságnak.

AZ ELLENREFORMÁCIÓ 1565- BEN INDULT MEG és bár az un. Varsói Konföderáció 1573-ban formálisan vallásszabadságot adott az egyes felekezeteknek, 1592 és 1627 között a lengyel evangélikusok például templomaik kétharmad részét elvesztették, azokat erőszakkal foglalták el a római .katolikusok. A későbbi vallás.iogi törvények Is jelentős megszorításokat tartalmaztak. így például 1716 óta nem volt szabad az evangélikusoknak új gyülekezetei alapítani. Először 1768-tól kaptak a protestánsok és az ortodoxok jogot szélesebb körű vallásgyakorlásra. Az ország többszöri felosztása azt is magával hozta, hogy bizonyos vidékeken, így például a Poroszországhoz vagy a cári Oroszországhoz tartozó részeken a

XVIII. században az ottani nagyobb vallásszabadság talaján gyors fejlődésnek indult az egyház. A tessini hercegség területén például. Csehországhoz közel a

XIX. század végén százezer evangélikust számláltak, közöttük nyolcvanezer lengyel anyanyelvűt.

AMIKOR AZ ORSZÁG 1918- BAN ÚJRA EGYESÜLT, a kü- lünböző részegyházakban élő evangélikusok egy félmilliós evangélikus egyházba tömörültek é& ennek az egyháznak 118 gyülekezete volt, 190 lelkésszel. A lengyel néppel együtt az evangélikus egyháznak is súlyos megpróbáltatásokat jelentett, amikor Hitler csapatai lerohanták Lengyelországot. Azokat a lelkészeket, akik magukat lengyeleknek vallották, üldözni kezdték. Közülük harmincöt lelkész került koncentrációs táborba, ahol tizenöten haltak mártírhalált. Az egyház vezetője. Juliusz Brusche püspök is a sachsenbauseni koncentrációs táborban vesztette életét 1942-ben. A világháború óriási pusztítást végzett. Templomok semmisültek meg vagy megrongálódtak, a gyülekezetek tagjait elhurcolták vagy kiirtották. A félmilliós egyház kétszázezresre zsugorodott, mert a német nyelvű gyülekezetek tagjainak jelentős részét a háború után kitelepítették.

A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉLŐ EVANGÉLIKUSOK egyházi újraszervezését az 1950-ben ülésező zsinat kezdte meg. Szükségessé vált a gyülekezetek és esperességek társítása. a szórvány gyülekezetek pásztorolásának megoldása. A zsinat választja az egyházkormányzó kon- xisztóriumot. ennek négy lelkészi és négy nem lelkészi tagja van a püspök elnöklete alatt. A hat egyházmegyének huszonkét gyülekezete és 201 prédikációs helye van 184 templommal, 125 kápolnával. Az utóbbi évtizedekben a kivándorlás újra megtizedelte a lengyel evangélikus egyházat' és a nemet anyanyelvűek kivándorlása miatt ma a 97 lelkész nyolcvanzer hívet gondoz.

A ^LENGYEL EVANGÉLIKUSOK GYÜLEKEZETI ÉLTE eleven, jónak mondható az istentiszteletek látogatottsága és különösen magas az úrvacsorázók száma. A gyermek'- és if júságimuruca mellett nem feledkeznek meg az idősek gondozásáról sem és éppen most tervezik új szer elet olt- otthon létesítését számukra. 1975- ben jelent meg a lengyel protestánsok együttes munkájaként, ökumenikus együttműködéssel az új mai lengyel nyelvre fordított Biblia.

A LENGYELORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA összefogja az evangélikus egyházon kívüli a református, a baptista, a metodista, az ókatolikus, az ortodox, és a mariavita egyházakat. A protestáns egyházak Varsóban együttes Teológiai Főiskolát tartanak fent és az evangélikus egyház lelkészutánpótlása biztosított. A római katolikus egyházhoz fűződő viszonyunk az ország történeti helyzetéből következtetve nem a legjobb. A nem római katolikus egyházak a teljes törvény előtti

egyenlőséget először a Lengyel Népköztársaságtól kapták meg, a régi rend szerint a római katolikus egyház különleges kiváltságokat élvezett. Az utóbbi években alakult olyan közös bizottság, amelyik a két egyház viszonyát volna hivatva rendezni, de sok olyan vitás kérdés van, ami megnehezíti a dolgot. Így például a második világháború után sok evangélikus templomot tulajdonítottak el a római katolikusok a kitelepített gyülekezetekben és ezekkel kapcsolatban azóta a két egyház még nem tudott megegyezni. A protestáns egyházak között a történeti hagyományok szellemében, az 1570-ben megkötött Sendomiri Egyezmény már együttműködésre hívott föl, jó ökumenikus légkör alakult ki. Lengyel testvéregy házunk igen jó kapcsolatokat tart fent az egyházi világszervezetekkel, az Egyházak Világtanácsával, a Lutheránus Világszövetséggel és a Keresztény Békekonferenciával, valamint a szomszéd országok egyházaival. Az egyház püspöke Janusz Nar- zynski.

TÖRTÉNELMI MŰLTJUK NÉPÜNK KAPCSOLATAI, SZÓRVÁNYHELYZETÜK miatt nagyon közel érezzük magunkhoz lengyel evangélikus testvéreinket. Evangélikus egyházaink jó viszonya erősítse továbbra is a két nép barátságát is.

Harmati Béla

Nagy László:

Adjon az Isten

«

Adjon az Isten

szerencsét, • '

szerelmet, forró

kemencét,

üres vékámba

gabonát,

árva kezembe

parolát,

lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet — nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem.

Megjelent a költő „ARCCAL A TENGERNEK“ című kötetében.

Jelentkezés nyári kántori tanfolyamokra

A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Szolgálata három nyári kántorképző tanfolyamot rendez, melyekre szeretettel hívja és várja a gyiilekezetek kántorait és kántorjelöltjeit.

Frigyes külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az országgyűlés mindig nagy érdeklődéssel, szinte kíváncsisággal hallgatja a külügyminiszteri expozékat. Nem azért, mert ott talán „soha nem halott titkok” kerülnek napvilágra, a nemzetközi életből — hiszen napilapjaink, a rádió és televízió gyakran közöl külpolitikai híreket —, hanem azért, mert agy-egy ilyen külügyminiszteri beszámoló jelzi, hogy a szocialista országok és ezen belül a magyar kormány hol és miben látja a nemzetközi élet főbb vonalait. Ezek a tájékoztatók egyben mindig világossá teszik, hogy a népek sorsa mennyire összefügg, hiszen az egész emberiség egyetlen „test” és a legkisebb tagot ért „szúrás”-ra az egész test „megrándul” vagy a világ legtávolabbi pontján jelentkező „gyógyulás” az egész testre is gyógyitólag hat.

PÚJA FRIGYES a nemzetközi helyzet legfontosabb vonását az enyhülésben jelölte meg és mindjárt hozzá is tette, hogy ennek, „nincs ésszerű alternativája”. Mi is többszörösen is aláhúzzuk a külügyminiszternek ezt a mondatát Mert ugyan mi is lehetne valamiféle másik alternatíva? A békés egymás mellett élésnek lehetne ugyan alternatívája a másik megsemmisítésének a politikája, de ez azért nem alternatíva, mert aki a nukleáris fegyverek birtokában a „má- sik”-at akarja megsemmisíteni, az önmagát is megsemmisíti. Ez pedig nem alternatíva. Elvileg a biztonság megszilárdításának is lehetne alternatívája: a teljes bizonytalanság fenntartása és fokozása. Ez olyan légkör állandósítását jelentené, amelyben a félelem növekedne és azzal együttjárna a rémlátások beteges felfokozódása. Aki pedig rémeket lát, akkor is bunkózni vagy lőni akar a sötétben, ha csak egy kis szél „zörgeti a harasztot”. És mi lehetne alternatívája a nemzetközi tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek? Csak az, hogy ne működjenek együtt a népek és különböző társadalmi rendszerek, hanem törjenek egymás megsemmisítésére. Eközben haljanak éhen százmilliók! Ez pedig ugyancsak nem „alternatíva”. Jól mondta hát külügyminiszterünk, hogy nincs más alternatíva, mint az enyhülés, ami gyakorlatilag a békét, a biztonságot, a békés egymás mellett élést, a nemzetközi együttműködést jelenti.

AZ IS VILÁGOS, hogy az „enyhülés” nem megy „magától”. Nem folytatódik vagy erősödik „varázsszóra”. Púja Frigyes a magyar kormány nevében sürgette a leszerelést, azt, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse. „A fegyverkezés fokozása végső soron veszélyezteti az enyhülés eddigi eredményeit” — mondotta. Mi is úgy látjuk, hogy igen lassan mennek a leszerelési tárgyalások, de azokat nem a szocialista országok lassítják vagy éppen akadályozzák. Minthogy a neutronfegyver rémével sem ezek az országok mérgezik a nemzetközi légkört. Mondjuk meg egyértelműen: hosszú távon nem lehet enyhülésről beszélni, ha hosszú távon tovább fog folyni az az eszeveszett fegyverkezés, amelynek most tanúi vagyunk. Ha ma na- pontként I milliárd dollárt költ az emberiség fegyverekre és holnap még többet, hogy lesz ebből enyhülés? Ha a világ legkiválóbb tudósainak több mint fele új pusztító fegyvereken töri a fejét, hogy lesz ebből leszerelés? Mindaddig sehogy, amíg előbb nem állítják meg, azután nem csökkentik a fegyverkezést, végül pedig nem kezdenek hozzá az általános és teljes leszereléshez, amelyet a Szovjetunió niár olyan sokszor javasolt és amelyet a magyar kormány is határozottan támogat. Most az a közvetlen feladat, hogy eredményesen fejeződjenek-be a szovjet—amerikai tárgyalások a SALT II. egyezményről és a bécsi közép-európai haderócsökkentést tárgyalások. A Szovjetunió és a szocialista országok több olyan javaslatot, tettek, melyeknek alapján „gyorsan el lehetne jutni a megegyezéshez, ha ehhez a másik oldalon is meglenne az akarat” — mondotta a külügyminiszter.

UGYANAKKOR, amikor a nemzetközi együttműködés kiszélesítését ma már nemcsak a szocialista országok kormányai és a népek tartják „nélkülözhetetlenül szükségesnek”, hanem sok fejlődő ország, sőt számos tőkés ország is — „a béke és biztonság ellenfeleinek erősödő tevékenysége bizonyos lelassulást idézett elő az enyhülés folyamatában” — mondotta Púja Frigyes. Szomorú, de valóság, hogy vannak a „békének és biztonságnak ellenfelei”. Ezek azok a körök nyugaton, amelyeknek a fegyverkezési hajsza az „érdeke”, mert ez anyagi hasznot jelent. Ugyanezek a körök a szocialista országok esküdt ellenségei és szeretnék a szocialista országokat „kiiktatni” a glóbuszról. ók szítják a hidegháborút is országaink és társadalmi rendünk ellen, ók akarták „elszámoltatni” a szocialista országokat Belgrádban is az európai biztonsági és együttműködési konferencia tanácskozásain. Ugyancsak ők akarták a „helsinki záróokmányt átírni és kereteit szétfeszíteni” ezen a tanácskozáson. Jó, hogy Bélgrád- ban ez nem sikerült a szocialista országok helytállása következtében. Tudjuk, hogy ez nem jelenti számukra a ..fegyverletételt” és a hidegháború jelenségeivel még fogunk -találkozni. De meg vagyunk győződve róla, hogy az emberiség nagy családjának, a jóakaratú kormányoknak és embereknek erőfeszítései a békéért, az együttműködésért, a biztonságért, az enyhülésért nem hiábavalók és végül is megtermik gyümölcseiket.

MINT HIVŐ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKNAK jód esik tudI. tanfolyam háromhetes június 19—július 8-ig

II. tanfolyam kéthetes július 24—augusztus 5-ig

III. tanfolyam háromhetes augusztus 7—26-ig.

A tanfolyamok részben előkészítő, jellegűek a kezdők számára, részben továbbképzés a már zenét tanultaknak és szolgálatban álló kántoroknak, akiknek még nincs kántori oklevelük. A továbbképzőre jelentkezők főként a háromhetes tanfolyamokat vegyék igénybe. A tanfolyamok tantárgyai: harmonium-, ill. orgonajáték, egyházi ének, énekkari és karvezetőd gyakorlat, zeneelmélet, szolfézs és bib- liaismeret. A gyülekezeti énedekari munka erősítésére és a szerkesztés alatt álló új országos énekeskönyvre való tekintetted különös hangsúlyt kap a tanfolyamokon a karének és az egyházi énekek tanulása.

Részvételi díj a háromhetes tanfolyamokon 700 Ft, a kétheteseken 500 Ft. A fenti dijakból 200 Ft a jelentkezéssel együtt küldendő be. mint jelentkezési díj, piros postautalványon (tehát nem a kántorképzés csekkjén), a következő címre: Evangélikus Kántorképző Szolgálat, 2151 Fát, Mária u. 3.

Jelentkezési határidő mindhárom tanfolyamra: 1978. májas 15.

Hátáridőn túli jelentkezéseket nem fogadunk el.

Jelentkezési cím: Evangélikus Kántorképző Szolgálat Igazgató Tanácsa, 2151 Főt, Mária u. 3. Jelentkezéshez mellékelni kell 1. Lelkészi ajánlólevelet, mely igazolja a jelentkezés gyülekezeti érdekét, 2. Önéletrajzot születési adatokkal, a zenei előképzettségről és esetleges eddigi gyülekezeti szolgálatáról szóló beszámolóval.

Felvételről az Igazgató Tanács dönt. A felvételről pontos értesítést küldünk. A fel nem vett jelentkezőknek a felvételi díjat visszaküldjük.

nunk, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya „az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a béke és biztonság megszilárdításához, az enyhülés eredményeinek megvédelmezéséhez és kiterjesztéséhez” — mint azt Púja Frigyes mondotta. Igen, kormányunk nemzetközi tevékenysége megelégedéssel tölt el bennünket egyházi embereket is. Európa és a világ népeinek nagy családjában országunk számarányunkon felül vesz részt a béke és biztonság munkálásában, az enyhülés előmozdításában. Igaz az, hogy „hazánknak jó híre van a világban”. A belső fejlődés és az egyértelmű külpolitikai tevékenység növeli ezt a „jó hírt”.

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ és annak tagjai támogatják kormányunk enyhülést, békét, biztonságot, együttműködést szorgalmazó tevékenységét és egyházunk külügyi szolgálatában szívesen adjuk ehhez a magunk részét.

Káldy Zoltán

MUNCZ FRIGYES AZ NDK-BAN

Az Egyházak Világtanácsa és az NDK egyházai közös rendezésében került sor április 3—7-ig Bad Saarow-ban egy másik dia- kónial konferenciára ,.A fogyatékosok élete és bizonyságtétele a keresztyén gyülekezetben” . témával. Egyházunk képviseletében ezen a konferencián is Muncz Frigyes otthonágazgató vett részt,

Az NDK evangélikus egyházainak diakóniiai szervezete rendezésében idén is sorrakerülő pszichiátriai szakkonferenciáin egyházunk elnökségének kiküldése alapján részt vett Muncz Frigyes otthoni gazga t ó. A konferenciát Berlinben tartották március 28—31-ig a következő témá- I val: „A szellemi fogyatékos fel- EVANGÉUKUS KANTORKÉPZO SZOLGALAT 1 nőtt”.