Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-09 / 15. szám

Pódiumbeszélgetés Arany János Ossikéiről

A rejtőzködés könyve

Keresztury Dezső, Arany életművének talán legjobb mai ismerője adta ezt a nevet a rádióban. maid a Kossuth Klubban néhány héttel ezelőtt elhangzott előadásában a híres Kapcsos könyvnek, amelyet az Európa Kiadó úi, szöveghű nyomásban jelentetett meg a könyvpiacon.

Minek tulajdoníthatjuk azt az izgalommal vegyített érdeklődést, amellyel az olvasók szinte órák alatt elkapkodták a .könyvet? Mi az álca a két előadás igen kedvező fogadtatásának? A február 12-i előadáson — amelyen Jancsó Adrienne képviselte a pódiumon az olvasókat a beszélgetésben és művészi versmondása gazdagította Keresztury szavait — feleletet kaptunk erre a kérdésre.

A jeles irodalomtörténész tömören így fogalmazta meg a választ: lélektani dokumentum ez a könyv, bepillantás a költő lea- bensö énjébe, ahol a leaszubjek- tivabb, legmélyebb érzések fakadnak. Éppen ezek azok a jellemzők. amelyekkel a halkszavú Arany később dübörgő visszhangra talált — ma már ezt balgaság lenne tagadni —. örök érvényűén elfoglalva helyét a magyar líra legnagyobbjai, géniuszai között.

Hosszú hallgatás előzte meg a könyv kis remekműveinek a megírását. — és Arany nem véletlenül hallgatott. A némaság nála tiltakozás, tüntető csönd volt egy olyan korban, amelyben nem születhettek igazi, őszinte versek, amikor műveit alá kellett volna rendelnie a Világos ütáni önkényuralom céljainak. S hogy ő nem tudta vállalni a reprezentatív vezérköltő szerepét a szabadságharc utáni időben, azt :iól mutatta egv sor az akkor született Szüveszter-éien című verséből: „Ék. szóljon az. hogy hallgatok”.

De Arany vulkanikus természet: a felszín alatt állandóan fortyognak benne a gondolatok, s-ez előbb-utóbb szükségszerű kitöréshez vezet. Az utolsó, egyik legnagyobb erejű, legmegrázóbb vulkáni kitörés ez a könyvecske. amelvbe néhánv 1855 utáni versét is másolta de a legnagyobb egységét az 1877—1880 között keletkezett ..Öszjkék” képezik. Mégsem hallgatott el tehát a költő, kiszökött belőle néhánv remekbe szabott, csiszolt drágakő-vers, megtörve a hallgatás időszakát, amelyről ő maga ezt írta: ..belém fagyott a szó”. Az Öszikék nemcsak Arany lírájában képeznek csúcspontot, hanem mint

igazi modern megnyilvánulás átívelnek a huszadik századba.

A könyvben Arany bemutatja költészetének egész fegyvertárát, csak talán a hangszerelés tér el az előzőkétől: egy megfáradt, nyugalomra vágyódó aggastyán képe rajzolódik ki a ma már annyira ismert versek, balladák között, mint A tölgyek alatt. A ligetben. Mindvégig, A leple* és a Híd-avatás. Tengeri-hántás. Vörös Rébék, — hogy csak a legra- gyógóbbakat említsük.

Ezekkel a költeményekkel Arany mintegy összefoglalja egész életművét, hiszen visszatér a korábban gyakran használt költői eszközökhöz: a lírai szubjektivizmushoz — de már egyre inkább tárgyiasít. vagyis képben beszél. Ismét ír balladákat. —de azokban már jóval több a csodás. irreális elem. Életképeket, tájképeket Örökít meg. — de már az új élet foglalkoztatja: a nagyváros, a kapitalizálódó Budapest.

Emellett érdemes felfigyelni cgy-egy újra felbukkanó motívumra. A legszembetűnőbb talán a kis virág, amelyről Petőfinek írt válaszversében. 1847-ben így írt: „Holmi tüske közül szedtem egynéhány virágot”; kereken harminc évvel később pedig az Epí- lógus-ban a következőket olvassuk: „Hiszen az útfélen jtt-ott / Egy kis virág nekem nyitott”. Ugyanaz a gondolat, ugyanaz a kép. mégis mennyi különbséget érzünk a kettő között, ha a verseket végigolvassuk! A korábbi még egy. egészséges szerénységet tükröz, amelyen azért átbújik a költői öntudat, a későbbi pedig a szép emlékek („itt-ott”) előszede- getése, melankolikus szemlélése, ahogy szinte leporol óvatosan egy-egy emlékképet. Ezt a műveletet pedig kizárólag egymaga végezte — saját kedvtelésére. Nemcsak, hogy nem volt hajlandó publikálni a Margitszigeten született őszikék-verseket. hanem legközvetlenebb környezete előtt is titkolta. Bizonyára ez az oka a megkapó személyes hangvételnek. a tiszta őszinteségnek.

Végigolvasva ezeket a verseket, érezzük Keresztury megállapításának az igazát: valóban lélektani dokumentum ez a könyv, egy mindvégig következetes, önmagát vállaló jellem leltárkészítése élete alkonyán; egy költő csodálatos mélységű, olykor borzongatóan szép hattyúdala, tökéletes művészi formába öntve.

Eabiny Tamás

— Húsvet után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt 2,21—25; az igehirdetés alapigéje: Jn 10,27—29.

— EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 9-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet POVÁZSAY MIHÁLY békéscsabai igazgató-lelkész.

— ECSEN Y. Március 7-én böjti istentiszteletet tartott a gyülekezetben Pintér János zalaegerszegi lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó. Szólt egyházunk sajtó-szolgálatáról és a hívek nagy éfdeklődése mellett bemutatott több sajtókiadványt és azok olvasására buzdította a gyülekezetek

— SÁRVÁR—RÄBAPATY.

Március 5-én a gyülekezet böjti szeretetvendégségé.n Lehel Ferenc szombathelyi lelkész tartott .képekkel' illusztrált előadást.

— KOMÁD!. Az eddig Nyíregyházához tartozó filia gondozására április 1-től kezdődően ifj. Kendeh György gyulai lelkész kapott megbízást.

— SZERGÉNY. Március 10-én

böjti esti istentiszteleten Tóth Sándor mezőlaki lelkész szolgált igehirdetéssel. A kántori szolgálatot Dalos Melinda végezte.

— VESZPRÉM. Március 12-én közös szeretet vendégséget 'tartott az evangélikus és a református gyülekezet, amelyen Lehel Ferenc szombathelyi lelkész tartott előadást a kozmikus etika legsúlyosabb kérdéseiről.

— KÉTBODONY. A gyülekezetben hétköznapi böjti istentiszteleteken az úrvacsora jelentőségéről szóltak az igehirdetések. Vend'égszolgélatot végzett Rezessy Miklós ipolyvecei és Széli Bulcsu lucfalvai lelkész.

— GERENDAS. Február 26-án

gyülekezeti szaré bet vendégségen

Povázsay Mihály békéscsabai lelkész igehirdetéssel és Egy nagy gyülekezet örömei és gondjai című előadással szolgált.

— DUNAEGYHÄZA. Március 9-én böjti esti istentiszteleten Pintér János zalaegerszegi lelkész szolgált a gyülekezetben. A szép számmal egybe.gyűlt híveknek az igehirdetés végén a so- mogy-zalai gyülekezetek életéről, szolgálatairól szólt. Jó volt átélni, hogy az egy testben. Krisztusban a távollevők is milyen közel- valókká lesznek.

— KECSKEMÉT. Gyülekezeti szórváinynap alkalmával március 12-én Veöreös Imre kőbányai lelkész igehirdetéssel és A reformáció szülőföldjén című előadással szolgált, melyet illusztrációként diavetítés követett.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1978. április 9-én Deák ter de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zeima, de. 11. (úrv-koníir- <111 aoió) Haienscher Karoly, du. 5. Harmati Béla, da. 6. Szeretetvenclég- ség: Takácsné Kovácsházi Zehria. Fasor de. íi. Adámi László teoi. iszuppi.), du. 6. Muntag Andorné. Dó- Ma György ut 7.: de. fél D. Adami László teoi. (szúppl.). Üllői út 24.: de. iéi li. Karác&onyi Sándor u. 31—33.: Ge* 9. Rájkóczi út 57 b.; de. lű. (sziováK) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Xiiaiy Kálmán u. 28.; de. ii. Rédev Pál. Kőbánya: de. 10. Vajda Péter u.': de. fél 12. Zugló: de. 11. (úrv.) Boros Karoly. Kákoataiva; de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. H.: de. fél 10. Boros Károly. Kassák. Lajos üt 22.: de. 11. Benczúr László. Váci úi 129.: de. negyed 10. Benczúr László. Fraugepán u. de. 9. Benczúr László. Üjpest de. il). Biázy Lajos, Pesterzsébet: de. lü. Virágú Gyula. Soroksár Újtelep: de. fél 9. Virág Gyula. Pestlőrinc: de. 11. Ma tűz László. Kispest: de. 10. Kispest Wekerletelep: de. 8. Pestújhely: de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep: de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota nagytemplom; de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály: de. fél ír. Vető Béla. Sashalom: de 9. Vető Béla. Mátyásföld: de. fél 11. Cinkota: de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa: de. 9. Rákoscsaba: de. 9. Gács Péter. Rákoshegy: de. 9. Kosa Pái. Rakosliget: de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr: de. lél 11. Kysa Pál. Becsikapu tér: de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német) Friedrich Alben, de. li. (úrv.) Maüo- csai Miklós, du. 6. Koren Emil. To- rockó tér: de. fél 9. Madocsai Miklós, Óbuda: de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor.. XII., Tartsay Vilmos u. 11.: de. 9. de. 11. du. fél 7. Budakeszi: de. 8. Pesthidegkút: de. fél li. Modori u. 6.: de. 10. Filippinyi János. Kelenföld: de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. il. (urv.) Ruttkay Miklian Géza, du. 6. Ruttkay Miklian Géza. Németvölgyi út 138.: de. 9. Bencze Imre. Nagytétény; de. fél 9. (úrv.) Kelenvolgy: de. 9. Budafok; de. 10. Konf.vlzsga, de. 11. (úrv.) Konfirmáció. Budaörs: du. 3. Törökbálint: du. fel 5. Rozsé István. Csillaghegy: de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel: de. fél ll.

— HALÁLOZÁS. Mesterházy Vilma ny. postaeUenőr. a nagykanizsai gyülekezet köztiszteletben álló szeretett presbitere március 11-án elhunyt. „Mart nékem az elet Krisztus, a meghalás nyereség”.

— SOPBON'BA látogatók, vagy ott üdülni szándékozók festői környezetben, mérsékelt áron szállást kapnat- nak. (Napi 40,— Ft. egyházi alkalmazottak és családtagjaik napi 20,— Ft.) Cím: Evangélikus üdülő, 9400 Sopron, Zerga u. 9.

— GYENESDIASI egyházi üdülőnk ebben az esztendőben Is a pihenni vagyok rendelkezésére áll. Ellátás felnőtteknek napi 100,— Ft, szülőkkel együtt nyaraló 6 éven aluli gyermekeknek napi 50,— Ft. Lelkészeknek és főfoglalkozású egyházi alkalmazottaknak, feleségüknek és 10 évnél idősebb tanuló gyermekekiknek az eUátás napi 55,— Ft, 10 éven aluli gyermekekiknek napi 30.— Ft. Az üdülésre legkésőbb május hó 1-ig lehet jelentkezni. Evangélikus Egyház üdülő 8315 Gyenesdiás, Béke u. 57. Egész évben nyitva.

Jézus mondotta: „Én vagyok a jo pásztor. A jó pásztor életét adja a judokért... Az én juhaim hallgatnak hangomra, én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből” (Jn 10,11. 27—28).

VASÁRNAP. — Jézus mondotta: „Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet és az enyéim ismernek engem” (Jn 10, 14 _ Zsolt . 74,21 ~ Jn 10,11—16

— Zsolt 23). Pásztorunk mindent megtesz értünk, juhaiért. Talán a legkedvesebb vonása hogy személyes kapcsolatra törekszik velünk, számon túrt, ismer minket. Jobban ismer, mint mi magunkat, leplezetlenül, kendőzetlenül. De ismeri-e a nyáj pásztorát, önfeláldozó szeretetét, karja védelmét, hűségét, bőkezűségét? Ha ismeri, követi is!

HÉTFŐ. — „Ne félj, maroknyi Izrael! Én magsegíttek, így szól az Űr, a te megváltód, lz- ráel Szentje!” (Ézs 4t,14 — Zsid 13,6 — Jer 23,1—8 — Ef 3,1—7). Kicsinységünk miatt nem keil félnünk. Isten megsegíti maroknyi népét. Akkor kell félnünk, ha elfelejtettük, ha már nem ismerjük fel a pásztor hangját. A nyájban megtartatunk. Vigyázz ránk, jó Pásztorunk!

KEDD. — „Uram, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél, világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt” (Zsolt 104,1—2 — Ef 1,17 — Mt 26,31—35 — Ef 3, il—13). Isten lényéhez tartozik nagysága, fensége, méltósága. Világossága mellett észrevesszük bűneinket, kicsiny voltunkat. Ez a hatalmas Űr mégis Atyánkká lett a Jézus Krisztusban. „Egy Atyánk van mindnyájunknak; Hát testvérek vagyunk...” (754. ének, 2 verse).

SZERDA. — „Bálványimádók se legyetek!” (1 Kor 10,7 — 5 Móz 6,4 — Mt 18,10—14 — Ef 3, 14—21). A bálványok elválasztanak Istentől, s el a felebaráttól. A rangjába „szerelmes” ember Istennek is hátat fordít, de azokhoz sincs jó szava, akik feljebb segítették. Ma is vannak „Mammon-imádÖk”, akik félrenéznek a persely mellett, de embertársaikért sem nyúlnak a zsebükbe. Az a legnagyobb bálványimádás. ha mindenkinél jobban.

— Istennél, embereknél, emberi közösségeknél is jobban — önmagamat szeretem.

CSÜTÖRTÖK. — „Általa vigyük Isten ele a dicséret áldozatát mindenkor!” (Zsid 13,15 — Zsolt 54.8 — Ez 34,1—16 — Ef 4,1—6). Dicsérni is tudnunk keli. Gyermekeinket, ha valamit jól csinálnak, beosztottainkat hűségükért. pontosságukért. Aki nem tud dicsérni, az mindig önmagával van elfoglalva. Jézus megtanít Isten magasztalására, ö érdemli meg legjobban „dicséretünk áldozatát”.

PÉNTEK. — „Ti testvéreim, szabadságra vagytok elhívá, csakhogy a szabadság ne legyen alkalom a bűnre” (Gál 5,13 — Zsolt 124,7 — Ez 34,23—31 — Ef 4,7— 16). Neveletlen gyermekek, visz- szaeső börtönviseltek, . betűrágó keresztyének nem tudnak élni a szabadsággal. Meg kell pedig tanulnunk élni vele, hiszen Krisztus nagy árat fizetett érte. Szabadságunk óriási lehetőség a szolgálatra!

SZOMBAT. — „Ti pedig, atyák, gyermekeiteket neveljétek az Űr tanítása szerint fegyelemmel és Intéssel!” (Ef 6,4 — fos 38,19 — ApCsel 20,28—32 — Ef 4,17—24). Nevelni csak jó példával lehet, de még a legjobb példaadás mellett is „messze eshet az álma a fájától”. Nevelni csak szolgáló lelkületteí szabad, ha azok javát keresem, akiket nevelek. Nevelésemben ne önmagam, de az Isten legyen a végső tekintély, ská előtt együtt hajlik meg a gyérmék s a szülő térde. .

Zaszkaliczky Tál

evangélikus elet

A Magyarország) Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telei:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1006 Budapest VII!.. Puskin ü. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszón: 516—20 412—Vin

Előfizetési ái: égy évre '.so

__Ft

Ar

usitj^ a Magyar Posta

Index; 33?tl ISSN 0I33-I3IK

®

78.1066

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Minden csalódban vannak történetek, amelyeket már mindenki ismer, amelyek már „a könyökünkön jönnek ki”, de mégis mindig újra és újra elmesélik őket.

így vagyok én ezzel a kis történettel, amelyet nagyanyámnak tulajdonítanak.

... Valaha, amikor még nem repülőgépek vitték rövidített útvonalakon az embereket és gyorsvonatok sem száguldottak a fényesre koptatott sínpárokon, amikor még a fonott kosár volt a mai vékonybőrű cipzárás bőröndök megfelelője, abban az időben történt, hogy nagyanyám ellátogatott Pestre. Csomagként feladta az almáriumot, amelyet előtte jól megtömött mindenféle finomsággal, aztán egy-két nappal utána ő is megérlcezelt.

Amikor túl voltunk a találkozás első örömén és a családtagok másnap munkába indultak, szegény nagyika egyedül maradt a lakásban. Bizony, szokatlan volt neki a szűk, pesti lakás. De lassan kimerészkedett az erkélyre, szemügyre vette a forgalmas pesti világot. Jól megfigyelt mindent, mert este, amikor anyám hazaért, megszólalt nagyika:

— Kedvesem, ki lakik a szomszédban?

— Nem tudom, édesanyám.

— fiát odaát, szemben?

— Azt sem tudom.

Nagyika megcsóválta a fejét.

— Nem lehelnek rendes emberek, láttam, hogy a férfi takarít

Nagyika kíváncsi természetét nagybátyám örökölte. Ha látogatóban voltam vele, sokszor megjegyezte:

— Milyen emberek lehetnek ezek, nem láttam a lakásukban egyetlen könyvet sem!

Gyermekkorom óta szeretek olvasni. Első zsebpénzemből könyvet vettem magamnak es ázom is minden hónapban ellátogatok a könyvesboltba. Csabit az olvasás öröme.

Nincs örömtelibb lehetőség baráti körünk kibővítésére, mint az olvasás. Órákat tölthetünk el a legnagyobb elmék társaságában. Beszélgethetünk Shakespearevel, Shawval, Thomas Mann-nal, filozófusokkal és apostolokkal, külföldi és hazai nagyjainkkal, íróinkkal és feltalálóinkkal; hely sincs a felsorolásukra. Magunk választhatjuk meg, kivel akarunk aznap este együtt lenni. Tragikus hőseikkel vagy humoros figuráikkal, mártírokkal vagy az utca emberével.

A jó könyv az igazi tehetség gondolatainak gyűjteménye,

Afennyi idő alatt készül el egy k&myv? Egy év, kettő, három vagy egy egész élet kell hozzá? Es mennyi idő alatt olvasunk el

egy könyvet? Aki gyorsan olvas, ket-három nap alatt, aki lassabban, annak több időre van szüksége. A könyvfalónak elég sokszor egy éjszaka. Nekem az a meggyőződésem, hogy a jó könyvet nem lehet egyszerre bekebelezni. Azt jól meg kell rágni, megfontolni, megvitatni, de felhabzsolni — soha. A könyv, amelyen az író évekig dolgozott, azt nem lehet egy slukkal lenyelni. Mert a könyvet az író nem csak megírja. Megszenvedi, megköny- nyezi, megszüli, fájdalommal, szeretettel. Önmaga vérével, szívével, eszével formálja, dédelgeti és az olvasónak átadja. Ajándék az ilyen írás. Lehet a könyv fércmű is, lopott szavak, hazug igazságok összehordása, de lehet önfegyelem, önmegtartóztatás elégedettség kincsesháza is. És ezek az erények manapság is példaadók boldogságra, harmóniára.

Boldogok, akik olvasnak! Akiknek a könyv érték. Kiket az élet tanított arra, mi a helyes mérték. Mert lesz idő, nem utazhatsz, vége ifjú rohanásnak s nem marad más, csak mit gyűjtünk szellemiben ifjú mának. Megpihenni könyvedhez térsz, vágyad nem visz új utakra, ha baj van már nem számíthatsz csak igaz, jó barátodra,

Igaz barát, drága könyvek! Milyen jó. hogy veled vannak. S ti is csendes, téli esték: boldogok, akik olvasnák.

Gyarmalhy Íréit

Ax olvasás öröme