Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-09 / 15. szám

Konfirmációra szoruló gyermekek, szülök, keresztszülők és gyülekezetek

Legtöbb gyülekezetünkben — a munkaszüneti nap áthelyezése miatt — a húsvét utáni második vasárnap, április 9-én lesz a konfirmációi ünnepély. A konfirmációi tanításnak és ünnepélynek jelentősége egyházunkban évről évre nő. Ez abból adódik, hogy a régi népegyház keretei — amelybe szinte minden evangélikus „beleszületett” — egyre inkább lazulnak és helyét felváltja egy olyan egyház, melynek tagjai már nem egyszerűen „beleszületés” vagy „belekereszteiés" alapján tartoznak az egyházhoz, hanem a hit tudatos megvaLlása nyomán. Azok lesznek tehát az egyház tagjai, akiket a Szentlélek az evangélium által elvezet a Jézus Krisztusban való hitre és ebből fakadó diakóniai életre.

EZÉRT LESZ EGYRE DÖNTŐBB jelentőségű a konfirmáció. A kél világháború közölt — az un. „keresztyén” Magyarországon — meg lehetett „élni” abból, hogy valakit „evangélikusnak kereszteltek” még akkor is, ha egyébként emögott semmi igazi tartalom nem ■bolt. A kötelező hitoktatás, a kötelező „egyházi adó” valamiféle „egyhaphoz-tartozást” biztosított. Az állampolgárok lelkiismereti szabadságának kimondása és gyakorlása új helyzetet teremtett: a külső „abroncsok” már nem biztosítják a gyülekezetek fennmaradását. Csak a belső — az élő hit és ebből folyó szeretet-kötelékek tartják. össze a gyülekezeteket és adnak „belső tartást” az egyes hívőknek is.

A konfirmációi tanítás éppen ezért elsősorban azt szolgálja, hogy « konfirmandusok eljussanak Jézus Krisztusban való élő hitre. Amikor ezeket a konfirmandusokat mint kicsi gyermekeket. Krisztus parancsára megkereszteltük, még nem tudtak hinni. Isten, kegyelme megelőzte hitüket; bünbocsánatban, életben és üdvösségben részesültek. De éppen ez az eléjük jövő kegyelem sürgeti ezeket a gyermekeket később — különösen is a konfirmáció idején —, hogy megismerjék Jézus Krisztust és higgyenek Benne. Ez pedig csak az evangélium állal lehetséges — a hit hallásból van! —, melyet tanítanak és hirdetnek nékik.

El lehetne intézni ezt az egész „hitre-vezetés” kérdést azzal, hogy „ez az egyház dolga" vagy így: ez a konfirmáló lelkész feladata. Csakhogy ez a szolgálat sokkal komplexebb feladat! Mindig is az volt, de ma különösen is az. Nem lehet ezt a munkát az egyháznak vagy éppen a lelkésznek „kiadni”. Az bizonyos, hogy a konfirmáló lelkésznek hangsúlyos a szolgálata. Ő maga is élő hittel, meleg szívvel, pedagógiai érzékkel, imádsággal és bizonyságtevő élettel szolgál-e? Tud-e úgy konfirmációi órákat tartani, hogy azokon nemcsak „tanít”, ismeretet közöl, hanem ezzel együtt „hitre is vezet” a Lélek által.

Ez azonban a komplex szolgálatnak csak egyik ága. És a szülők? Országos Agendánkban — mely szerint végezzük a konfirmációi vizsgát és a konfirmációi istentiszteletet — „mintákat” találhatunk arra, hogy a konfirmandusok milyen szavakkal köszönjék meg a szülőknek, a keresztszülőknek és a gyülekezetnek gondoskodását és szeretetét.

A SZÜLŐKHÖZ a konfirmációi vizsgán társai nevében így szól az egyik konfirmandus: „Első szavunk hozzátok szól, kedves Szüléink! Ti kulcsoltátok először imádságra kezünket, ti vezettetek először a templomba, és ti beszéltetek nekünk először az Úr Jézus Krisztusról.” Igaz ez? Bizonyára több esetben igaz. de még több esetben nyilvánvalóan nem fedi a valóságot. Különben nem volna érthető, hogy nem is kevés konfirmandus az első órán bevallja: még a ..Miatyán kot” sem tudja. Ha pedig a szülők valóban .,beszélnének nekik az Űr Jézus Krisztusról”, akkor legalább néhány „történetet” ismernének Jézus életéből. De nem ismernek. Pedig a jövő álja csak ez lehet hivő szülök — akik foglalkoznak megkeresztelt gyermekeikkel — fogják őket konfirmációra küldeni.

ES .4 KERESZTSZÜLŐK? A gyermek keresztelésekor erre a kérdésre kellett felelniük: „Vállaljátok-e, hogy a szülőkkel együtt és az evangélikus egyház segítségével gondoskodtok e gyermek hivő keresztyénné nevelkedéséről?” A felelet akkor ez volt: „Vállaljuk.” Agendánk szerint a konfirmandusok így köszönik meg a keresztszülök szolgálatát: ■„Kedves Keresztszüleink! Ma előttetek is hálás szívvel állunk meg. mert ti is hordoztátok értünk a felelősséget Isten előtt. Köszönjük minden imádságotokat.’’ Igaz ez? Nyugodt lelkiismerettel fogják majd a keresztszülők ezt a köszönetét a konfirmációi ünnepen hallgatni? A keresztelések alkalmával mindig a legnagyobb izgalom várni a feleletet a keresztszülők részéről erre a kérdésre: „.42 elhangzott hitvallás szerint hisztek-e Istenben... Jézus Krisztusban... Szentiélekben?” Szabad-e „előírni” a feleletet számukra: „Feleljétek: Hiszek.” Szabad-e lelkiismereti kényszerbe vinni embereket? De még inkább: szabad-e olyan keresztszülőket választani, akik a lelkiismereti szabadsággal élve gyakorlatilag nem kötődnek az egyházhoz?

ÉS A GYERMEKEK? Agendánk szerint a konfirmandusok így fordulnak köszöntő szavaikban a gyülekezethez, lelkészükhöz, szüleikhez: , Álljanak mellénk ezután is hitünkkel, szeretettekkel és imádságukkal. hogy evangélikus keresztyén egyházunk hűséges tagjai legyünk, és szeretettel szolgáljunk hazánknak, népünknek és embertársainknak, Isten dicsőségére.” Ezt kérik a gyermekek! Mellettük állni hittel, szeretettel, imádsággal! Igen, ez a mi dolgunk. Csak így tudnak ezek a fiatalok igazán szolgálni hazánknak és népünknek és nem lesznek kegyességükben befelé forduló, csak önmaguknak élő hívők.

Konfirmáció! Azt jelenti megerősítés! De nem a lelkész, nem a szülők, nem a keresztszülök és nem a gyülekezet erősít, konfirmál meg, hanem Isten az Ű Leikével. Mennyire rászorulunk erre a konfirmációra! Nemcsak a gyermekek, hanem a szülők, keresztszülök és gyülekezet egyaránt. Arra szorulunk rá, hogy Isten ébressze és erősítse hitünket, szeretetünket és reménységünket. Mindnyájunkét! Csak így tudunk mi is másokat erősíteni. A konfirmációi ünnepélyen elhangzik a „confirma-ének”. melynek ilyen sorai vannak: „Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán! Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, és egyesítsd híveidet békességben!” KiM Zoltán

\liminv»jiink öröme

egy-egy új kiadvány megjelenése

Sajtó-vasárnapi beszélgetés Harkányi László tördelő-szerkesztővel

Az elmúlt esztendő sajtóvasárnapján a Sajtóosztály kiadásában megjelenő lapokrá, az Evangélikus Életre és a Lelkipásztorra irányítottuk a figyelmünket. Ez a lapkiadás azonban a Sajtóosztály munkájának csak egyik területe. Igen jelentős területet foglal el a lapok kiadása mellett a könyvek kiadása. .Ebben az esztendőben a Sajtóosztály kiadásában megjelenő könyvekre szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét. Ezért a sajtóvasamappal kapcsolatban felkerestük Harkányi Lászlót, a Sajtóosztály tördelő szerkesztőjét és beszélgetést folytattunk vele.

f— Hogyan alakul ki az,_ hogy

milyen könyveket ad. ki a Sajtóosztály?

A Sajtóosztály könyvkiadását céltudatos tervezés előzi meg. Ez a tervezés több évre előre történik. Dr. Káldy Zoltán püspök, a Sajtóosztály vezetője, évekkel előbb felkéri az egyes kiadásira tervezett könyvek szerzőit a kézirat elkészítésére. Csak például említem meg, hogy Dóka Zoltán hévízgyörki lelkészünk a Márk evangéliuma című könyvének megírására öt évvel korábban, kapott felkérést. Ez is azt példázza, hogy a Sajtóosztály könyvkiadásának terveit már évekkel korábban kialakítjuk nagy vonalakban. Persze az lehetséges, hogy az egyik könyv elkészül már a negyedik évben, míg a másik kézirat esetleg csak hat év múlva lesz nyomdakész.’ A céltudatos tervezés biztosítja számunkra a szükséges nyomdai kapacitást és a felhasználásra kerülő papírmennyiséget is.

— Mit tartalmaz egy-egy esztendőben az iín. kiadói terv?

Az elmúlt években ismertté vált Olvasóink számára is az, hogy egyházunk sajtószolgálata hármas irányban végzi szolgálatát: szolgálunk az igével, szolgaiunk egyházpolitikai és szolgálunk politikai vonatkozásban. Természetes számunkra az, hogy ezt a hármas szolgálatot végezzük könyvkiadásunk terén is.

Hadd hívjam fel a figyelmet egyhazunk legismertebb kiadványára, az Evangélikus Naptarra. Ez évről évre példázza az említett hármas szolgálatunkat. Az ige szolgálatával összefüggésben meg kell említenem a bibliaolva- só Útmutató évről évre történő megjelentetését, az énekeskönyv és az imakönyv kiadását. A Biblia kiadásáról azért nem szólok külön, mert a Bibliát a Magyar Bibliatanács adja ki, Sajtóosztályunk csupán árusítja. De szólnom kell a prédikációs kötelek megjelentetéséről, így a legutóbbinál Is, dr. Káldy Zoltán püspök „Hanem, hogy Ö szolgáljon” el- mű prédikációs kötetéről, ami rövid néhány hónap alatt elfogyott.

Helyet kapnak kiadói tervünkben az egyes bibliai könyvek magyarázatai, teológiai müvek, az egyház életével összefüggő kiadványok. Most már harmadik kiadásban jelent meg a „Hitünk- életünk” című kötet, amit nemcsak gyermekeink, hanem felnőtt testvéreink is haszonnal forgathatnak. De ugyanígy hasznos olvasmány a Hegyi beszéd rövid áhítatok formájában történt feldolgozása (Igaz emberségért), vagy a négy középső parancsolat mai modem magyarázata (Az ember védelmében).

De helyet kapnak kiadói tervünkben szépirodalmi művek is.

Egy-egy év kiadói tervében 3 —10 könyv szerepei, s a kiadásra kerülő könyvek példányszáma meghaladja a negyvenezret.

— Jó „üzlet” a Sajtóosztálynak a könyvkiadás?

Magyarországon i nem üzlet a könyvkiadás, sokkal inkább a kultúra terjesztése. így egyházunkban sem üzlet az egyházi

könyvek megjelentetése, hanem szolgálat. Szolgálni szeretnénk könyveinkkel híveinknek éppen úgy, mint lelkészeinknek. Sokszor bizony igen tetemes összegbe kerül egy-egy könyv kiadása még akkor is. amikor a könyvek szerzői még a minimálisnál is kevesebb szerzői tiszteietdíjat kapnak. Ennek ellenére a Sajtóosztály minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy kiadványaival ellássa Olvasóit.

— Említsen meg néhányat az

elmúlt hónapok új kiadványai

közül!

Hadd kezdjem talán az 1977. év utolsó könyvével, Dóka Zoltán Márk evangéliumának magyarázatával. Mint említettem, a könyv kézirata öt esztendeig készült, s az évek folyamán a szerző előtt is kitárulkozott a diakóniai teológia teljessége. Nemcsak lelkészek, hanem gyülekezeti tagok is úgy olvashatják ezt a könyvet, hogy nemcsak Márk evangéliumát, hanem a diakóniai .teológiát is megismerik.

Merőben más jellegű Koren Emil Körkép című szépirodalmi kötete. Az igehirdetések mellett jó8 megférnek a rövid tanulmányok. a színes riportok, kirajzolódnak szemeink előtt történelmi személyek »reáléi, de elkalauzol minket a kötet a Mátrába éppen úgy, mint Finnországba, vagy a szlovák testvérek közé.

A fájdalmas dokumentum erejével rendelkezik Rédey Pálnak Remete Lászlóról, egyházunk mártír lelkészéről „Az elfelejtett ember” címen írt kötete, Kirajzolódik előttünk annak a lelkésznek az élete, aki a partizánok oldalára állva harcolni próbált a fasizmus embertelensége ellen, s aki végül is mártírhalált halt.

E három kötet jól példázza Sajtóosztályunk kiadványainak széles skáláját.

— Mindig sikerül a kiadói terv maradéktalan végrehajtása?

Ez az a kérdés, ami az év végén problémát jelent számomra, ha nem használjuk ki az adott lehetőségeket. Évek óta szeretnénk megjelentetni a Korimthusi levelek magyarázatát, A felkérés már régen megtörtént. A felkért „szerző” sok más. munkája miatt sajnos még nincs kézirat. Az elmúlt esztendőben nyomdába kellett volna kerülni egy új ima- könyv kéziratának is, mivel az előző imakönyv mindkét kiadása elfogyott. Sajnos ez sem történt meg.

— Egy személyes kérdés: mi a szerepe a könyvek megjelentetésében?

Munkám az első perctől kezdve az utolsóiig végigkíséri a megjelenő könyveket. A könyvek kéziratát dr. Káldy Zoltán püspök lektorálja, ezután szerezzük meg a kiadásihoz szükséges nyomdai engedélyt. A kéziratot végigolvasom, a szükséges nyomdai jelöléseket elvégzem, tárgyalok a grafikussal a címlapról, a borítóról, kiválasztjuk a megfelelő színt, s ezután nyomdába kerül a kézirat. Körülbelül ki- lenc-tiz hónap múlva lesz a kéziratból könyv. És amikor a nyomda által leszállított első példányt átadom dr. Káldy Zoltán püspöknek, nemcsak mi örülünk, ha egy-egy kiadvány szép és jól sikerült, hanem mindnyájunk öröme egy-egy új kiadvány megjelenése.

— Hallhatnánk valamit az 1978. év új kiadványairól?

Az idei év kiadványaira is jellemzőek mindazok, amiket az előzőkben elmondtam. Nyomdában van Ámósz próféta könyve magyarázata dr. Muntag Andortól, a Kolossá levél és a Filemonhoz irt levél magyarázata dr. Cserháti Sándortól. De nyomdában van Bozóky Éva Claudia című kisregénye is Pilátus feleségéről. És újra kiadjuk az Egyházi Törvényeket is.

Szerepel terveink között imád- ságos könyv megjelentetése éppen úgy, mint egyháztörténeti munka.

Köszönjük a beszélgetést. Hisz- szük, hogy Sajtóosztályunk kiadványai mindnyájunk örömére, épülésére szolgálnak.

A mai vasárnap: sajtóvasárnap

Püspökeink rendelkezése szerint a húsvét utáni második vasárnap sajtó-vasárnap. Nemcsak azok, akik felelősei az egyházi sajtó- munkának, hanem egész egyházunk hálát ad Istennek a nyomtatott betűn keresztül való szolgalat ajándékáért. Sajtómunkánk igen széles körű feladata komoly anyagi áldozatot követel egyházunktól. Sajtószolgálatunk tehervállalásához kérjük kedves Testvéreink áldozatkészségét a mai vasárnapon, amikor a mai vasárnap perselypén- ze egyházunk sajtószolgálatát van hivatva támogatni. Köszönjük Testvéreink áldozatát!