Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-10-22 / 43. szám
Lelki kérdésekről beszélgetünk Az „Ó” békessége bennünk? Nem tudom, hogy van-e valaki közöttünk, aki közönyös, hideg szívvel vehetné tudomásul Jézusnak János 14, 27-ben olvasható ígéretét: „Békességet hagyok nektek ...”? Hiszen alig van valami, amire jobban rászorulnánk, a magánélet területén és világvi- ezonylabtan egyaránt, mint a békesség. Minden jóérzésű ember őszintén szeretné, ha a viszályok elsimulnának, a fegyverek elnémulnának, és a nyugtalanság évezredei után beköszönthetne a béke korszaka. De joggal felmerülhet a kérdés a bibliaolvasóban, hogy Jézus ígérete arra a békességre vonatkozik-e, amely után az emberiség sóvárog. — Én félek attól, hogy sok keresztyén békevágya nem más, mint a nyárspolgár vágya a zavartalan, nyugalmas élet után. Szerintem a haladás nem képzelhető el feszültségek és összeütközések nélkül. — Ne hallgassuk el azt sem, amit Jézus hozzáfűz a békesség ígéretéhez: „Az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.” Nekem úgy tűnik, hogy nem minden alap nélkül hivatkoznak erre az igehelyre azok a keresztyének, akik szerint irtás a Jézustól kapott békesség és ismét más a világ békessége. Nem kellene-e neküiik is azt mondanunk, hogy a világon csak akkor lesz békesség, ha Jézus békessége tölti be a szíveket? Az első megjegyzésből látom, hogy szükség van a békesség bibliai értelmének tisztázására. A békesség a Szentírásban távolról sem azt az állapotot jelenti, amelyben nem történik semmi. Ez csupán a temetők békéje volna. Béke ott van. ahol az élet akadálytalanul kibontakozhat, fejlődhet, gyarapodhat. Ahol tehát rendjén mennek a dolgok. Amint a gyümölcsfának is akkor van békessége, ha akadálytalanul fejlődhet, virágozhat és gyümölcsöt teremhet. Ezért a békesség nemhogy kizárja, hanem egyenesen feltételezi, hogy mindenki megtegye, ami tőle telik, és alkalom- adtán felvegye a harcot a visszahúzó erőkkel. A tanítványok sem formálhatnak igényt Jézus ígéretére hivatkozva egy „csendes zúgra, zöld lomb árnyán”, ahová áz élet küzdelmei elől elvonulhatnának. A második megjegyzés nehezebb feladat elé állít minkén, mert Jézus valóban szembeállítja egymással a tőle kapott békességet a világ által nyújtott békességgel. De mint a legtöbb esetben, az igét most is csak az összefüggés ismeretében érthetjük jól. Jézus búcsúzik a tanítványoktól, és felkészíti őket arra az időre, amikor ő már nem lesz jelen köztük testi mivoltában. Helyzetüknek ez a kilátásba helyezett megváltozása félelemmel tölti el a tanítványokat, mert sejtik, hogy Jézus nyomdokain járva nekik is éppúgy göröngyös és tövises lesz az útjuk, mint Mesterüké volt. A világ békén hagyná őket. ha hozzá idomulnának és nem Jézushoz. Ehelyett a hűtlenség árán megvett nyugalom helyett ígéri Jézus a tanítványoknak az ő békességét. Láthatjuk tehát, hogy Jézus gondolatai nem a világbéke kérdései körül forognak, és ezért ebben az összefüggésben nem is hivatkozhatunk rájuk. De hogyan értsük most már Jézus szavait: „Az én békességemet adom nektek.”? Lehetne úgy is érteni, hogy Jézus nyugalmat teremt a zaklatott szívben. Véleményem szerint azonban ennél többről van itt szó. Jézus azt a békességet ajándékozza a benne hívőknek, amely benne is volt. Az ő békessége pedig mindenekelőtt az Atya iránti tökéletes bizalomból fakadt. Ezért tudott békésen aludni a viharban hánykolódó csónakban is. Ugyanezt a békességet ajándékozza azoknak. akiknek megbocsátotta bűneiket, hogy minden félelem nélkül rábízhassák magukat Isten szeretetere. Jézus békességének azonban van egy másik titka is. összhangban maradt Isten akaratával, vagyis a szolgálat útját járta Isten Szeretetének képviseletében. ..Engedelmes volt haláláig, mégpedig a ke- reszthaiálig” (Fii 2, 8). Amennyiben követni fogják az övéi Jézust a szolgáló szeretet útján, ők is elnyerik majd a jó úton járók nyugalmát és békességét. —Én úgy tapasztalom, hogy ai Istenben hivő emberek életében is sok nyugtalanság van, és . könnyen elveszítik lelki egyensúlyukat. Az a békesség vájjon, amelyről beszélünk, nemcsak addig marad meg bennünk, amíg minden simán megy? Igen, a hivő ember életében is úrrá lehet a békétlenség. A békétlenség azonban. különféle okokra vezethető vissza, és minden esetben meg kell keresnünk a baj forrását. Lehet, hogy maga Isten nyugtalanít, és ki akar zökkenteni a hamis békességből, a bűneinkkel való békés együttélésből. Lehetséges az is. hogy hitünk erőtlen a megpróbáltatások elhordozására. és ez a kétségbeesés igazi oka. Jézus nem ígért senkniek problémátlan életet. Mégis a tőle kapott békesség függetleníthet bennünket a reánk zúduló bajok felkavaró hatásától. ..Nyugalma nincs, de békessége van” — mondja az ilyen emberről Reményik Sándor egyik versében. Pál és Silás a filippi börtönben sebekkel borítva és bilincsbe verve is dicséretet énekelnek Istennek. — Ez a körülményektől független, belső békesség ngm teszi-e közömbössé az embert a külső, az egész emberiség számára oly fontos békesség iránt? Ennek a veszélye valóban fennáll. El tudom képzelni, hogy valaki azt mondja magában: Csak az a fontos, hogy belül békesség legyen, s akkor akár össze is dőlhet a világ körülöttem. Ezt a gondolkodásmódot tarthatatlamiá teszi azonban az, amit Jézus békességéről az előbb megállapíthattunk: Belső békessége annak van, aki cselekszi Isten akaratát. Isten viszont azt akarja, hogy a külső béke munkálói közé tartozzunk. A békességet szerzők neveztetnek Isten fiainak! (Mt 5, 9). Kimondhatjuk tehát, hogy belső békessége csak annak lehet, aki az emberek közötti békességet is szívügyének tartja. Cserháti Sándor Ingrid Rőscr: ÉBREN ÁLMODOM Istenem, néha ébren álmodom. Virágos ágban gyönyörködöm, s*azt szeretném, ha virágoskert lehetne ez az égész teremtett világ. Játszadozó gyerekeket figyelek, s azt kívánnám, ha mindenki vidám játszótere lehetne ez a föld. Segítő kéz gyengéd melegét érzem, s felébred bennem a vágy: érleljen igazi bizalmat minden emberi szeretet! Átélem a testvéri közösséget, s azt szeretném, ha a Szentháromság dicséretét minden ember együtt énekelné. Egyre mélyebb sóvárgás tölti be szívem. Néha mégis elfog a kétség, és vigasztalanság próbál győzni felettem. De Te olyan hatalmas vagy, Istenem! Szebbet tudsz végbevinni mindannál, amiről én ébren álmodom. Németből lord. Túrmezei Erzsébet — Szentháromság után a Z‘i. vasárnapon az oltárteritó színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltárt igéje: Fii 1, 3—11; az igehirdetés alapigeje: Mt 18, 15—17. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBANOktóber 22-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DUBOVAY GÉZA kaposvári lelkész, a Somogy—Zalai Egyházmegye esperese. — BOBA. A Vasi Egyházmegye hagyományossá vált diakóniai napját ebben az esztendőben szeptember 24-én a bobai gyülekezetben tartotta. A népes együttlét alkalmával Zoltán László lelkész, a győri'szeretetotthon igazgatója és Deme Dávidné lelkészi munkatárs igehirdetéssel, Paveszka Ida, a győri szeretetotthon vezetője és Garam Zoltán bobai lelkész, egyházmegyei diakóniai előadó pedig előadással szolgált. Délután és este a két leánygyülekezet. Keme- nespálfa és Nemeskocs is részesült a diakóniai nap áldásában. A győri szeretetotthon javára tartott offertorium 2150 Ft. volt. — MEZOBERENY I. Október l-én, egyházzenei áhítatot tartottak a gyülekezetben. A gyülekezet kántora, Nagy Gyula és Győri János Sámuel békéscsabai segédlelkész Bach orgonaműveket adott elő. Igét hirdetett ifj. Ferenczy Zoltán segédlelkész. — EGYHAZASOENGELEG— SZIRÁK—BEK. Sajtónapot tartott a gyülekezetekben Kalácska Béla ősagárdi lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó. Igehirdetéssel szolgált és beszámolt egyházunk sajtómunkájáról. A kiadványok ismertetése és megtekintése után a gyülekezetekben 2000 Ft körüli értékben rendeltek kiadványainkból híveink és többen lettek előfizetői az Evangélikus Életnek is. — SZARVAS-ÓTEMPLOM. Október l-én a délelőtti istentiszteleten igét hirdetett Sárkány Tibor hartaf lelkész, „Az úrvacsora közösséget teremt” címen pedig előadást tartott az esti gyülekezeti szeretetvendégségen, amelyen a fiatalok verssel, jelenettel és zeneszámokkal szolgáltak. — MEDGYESEGYIlAZA. Ok1-én aratási hálaadó ünnepet tartottak a gyülekezetben. Az istentiszteleten Zátonyi Pál ny. lelkész szlovák nyelven hirdetett igét, megkeresztelte unokáját. Zátonyi Jánost, valamint még négy kisgyermeket. Magyar nyelvű igehirdetéssel dr. Karner Ágoston országos főtitkár, majd a gyülekezet lelkészével úrvacsorát osztott. Ali VASÁRNAP IGÉJE Műiéi három lépésben Mt 18, 15—17 Az emberi együltflésnek sok szabálya van. Szociáletikák, vagy közösségi tanácsadók sok és hasznos tanáccsal szolgálnak, hogyan építsük ki és hogyan óvjuk meg egymás iránti kapcsolatainkat. Ezek között a tanácsok között a legfontosabb, hogy idejében „operáljunk ki” minden olyan tényezőt, amely kapcsolatunkat mérgezi, vagy zavarja. Mivel egymáshoz való kapcsolatunkban egymás tudatos, vagy tudattalan megbántása mérgezi legjobban az együttélés légkörét, azért arra kell törekednünk, hogy az ebből fakadó sértődöttséget és feszültséget idejében rendezzük. Ehhez a rendezéshez néha elegendő ,egy-egy bocsánatkérö. vagy figyelmeztető őszinte szó, azonban vannak esetek, amikor csak fájdalmas beavatkozó-„műtéttel” lehet tisztázni kapcsolatainkat. Mai igénkben Jézus az ilyen kapcsolatrendezéshez ad néhány jó tanácsot. Igaz, hogy ezek a tanácsok elsősorban a gyülekezeti életre vonatkoznak, de nagyon jól alkalmazhatók egyéb közösségi, családi, munkatársi, vagy társadalmi kapcsolatainkban is. A NÉGYSZEMKÖZTI TISZTÁZÁS minden közösségi feszültség rendezésének első alapfeltétele. Nem jó, ha magunkban hordozzuk társaink elleni panaszainkat, ha duzzogunk és játszuk a sértettet, S az. akire duzzogunk nem is sejti, hogy mi sértődöttségünknek az oka. Az sem azonban, ha panaszainkat nem az illetékeseknek mondjuk el- Vannak emberek, akik ha valaki megbántja őket. fűnek-fának elhíresztelik, csak annak nem szólnak, aki megbántotta őket. Ez nem csak azért rossz, mert a panasz ilyenkor több áttételen át elkerülhetetlenül torzítva, vagy felnagyítva érkezik vissza, hanem azért sem, mert az ilyen másoknak való panaszkodással nem lehet tisztázni és rendezni a megromlott kapcsolatot. Sok közösségi feszültségnek, családi tragédiának lehetne az elejét venni azzal, hogy azonnal négy- szemközti beszélgetésben mondjuk el egymásnak panaszainkat. Őszinte beszélgetésben és nem indulatos veszekedéssel! Az indulatról tanúskodó „emelkedett” hang megkeményedéshez és újabb sértésekhez vezet. Erre is jó lenne jobban figyelni. Nem csak a családban és a munkahelyen, hanem villamoson, autóbuszon és vásárlás közben is. A csendes, őszinte hang ugyanis a legtöbb esetben feloldja a feszültséget. LEHETNEK AZONBAN OLYAN ESETEK, amikor négyszemközti beszélgetéssel nem tudjuk tisztázni a problémákat. Erre az esetre azt tanácsolja Jézus, hogy kérjünk segítséget egy. vagy több barátunktól. Bízzuk belső dolgainkat olyanra, aki mindkettőnknek őszinte testvére, vagy igazi jó barátja. Az ilyen testvéri, vagy baráti segítség igénybevétele nem csak azért jó, mert több szem többet lát és a kívülálló tárgyilagosabban tudja megítélni a helyzetet, hanem azért is, mert a problémák megoldásának és a megbékélésnek ez a közös keresése rendszerint eredményhez szokott vezetni. Erre az esetre is érvényes ugyanis az az általános szabály, hogy minél többen vannak egy akaraton, annál bizonyosabban valósul meg az az egy akarat. Természetes, hogy nagyon meg kell fontolnunk, hogy kire, vagy kikre bízzuk titkunkat. Nem igazi, őszinte segítő szándékból történő beavatkozás többet árt az ügynek, mint használ. Nekünk, magunknak is készeknek kgl\ lennünk ilyen segítő szolgálatra, ha kérnek bennünket. Nincs 'szehi és nemesebb feladat a békéltetésnél. Ez igazi lelkipásztori szolgálat. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy soha ne éljünk vissza a felénk forduló bizalommal. JÉZUS SZAVAIBÓL KtCSENDÜL AZ IS, hogy a megromlott emberi kapcsolatok rendezéséhez mindezeken túl valami másra is szükség van. Arra, hogy ne a magunk igazságának keresése legyen a cél, hanem a békesség munkalása. Tudnunk kell, hogy a kapcsolat megromlása nem csak nekünk rossz, hanem a másiknak is. A kapcsolat rendezésével a másiknak is legalább olyan jó szolgálatot végzünk, mint magunknak. Békességkersésünk és békéltető szolgálatunk kudarcának legtöbbször az az okh, hogy beszédünkből, magatartásunkból nem érzi meg a másik, hogy az ő javát, örömét legalább annyira a szívünkön viseljük, mint a magunkét. Ez a magatartásunk pedig elsősorban abból tűnik ki. hogy nem a számonkérés és az ítélkezés hangjával, hanem a megbocsátás készségével közeledünk a másik felé. A mai vasárnap óegyházi evangéliuma arról a szolgáról szól, aki elfogadta urától mérhetetlen nagy tartozása elengedését, de nem volt hajlandó szolgatársának csekély . tartozását elengedni. Megromlott kapcsolataink rendezéséhez, az igazi megbékéléshez csak úgy juthatunk el, ha komolyan vesszük mennyei Atyánk bűnbocsátó szeretetét, aki. egyszülött Fiát is hajlandó volt feláldozni azért, hogy velünk igazán megbéküljön. Ennek a bűnbocsátó szeretetnek az átélése a legfőbb feltétele annak, hogy embertársainkkal is békességre jussunk- , Selmeczi János 8 MÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk! Köszönjük bűnbocsátó szerefetedet. Köszönjük, hogy a legnagyobb áldozatra, egyszülött Fiad feláldozására is kész voltál azért, hogy mi igazi békességet nyerjünk. Kérünk, hogy bűnbocsátó szereteted indítson bennünket arra, hogy keressük mi is minden áron a békességet, hogy készek legyünk mi is áldozatot hozni megromlott emberi kapcsolataink rendezéséért. Ámen. VIRTASALMI — PILISCSAJBA A finnországi Virtasailmi gyülekezetének új templomát június 11-én szentelte fel Paavo Korte- kangas fin,n püspök (Evangélikus Élet 1978. július 9.). Az ünnepségen jelen volt Reuss András külügyi titkár is, A gyülekezet az istentisztelet offertóriumát a piliscsabai nővérszállás építésére szánta. Az offertorium összege 1672,43 finn márka. — RÁKOSPALOTA. A gyülekezet felügyelőjét, Bártfay Lászlót és az újonnan megválasztott tisztikart és presbitereket október 22-én, vasárnap délelőtt a 10 órai istentisztelet keretében iktatja be a kistemplomban dr. Bodrog Miklós, a gyülekezet lelkésze. Az igehirdetés szolgálatát Virágh Gyula esperes látja el. Délután 4 órakor ugyanott szerétetvenjáégséget tartanak, amelyen Mezősi György, az Evangélikus Elet felelős szerkesztője tart előadást „Amit egy presbiter tehet” címmel. f — IPOLYVECE. Október 29-én hálaadó istentiszteletet tartanak a gyülekezetben abból az alkalomból. hogy a gyülekezet megújította templomát, amelyen D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke szolgál. Az istentisztelet után ünnepi közgyűlést tartanak. — SZÜLETÉS. Zátonyi János medgyesegyházi lelkésznek és teleségének, Náfrádi Erzsébetnek augusztus 21-én második gyermekük született. Neve: JÁNOS. V
