Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-10-08 / 41. szám

öKumené <£) öKumené öKumené & Fanatikusok VALAHOL, A FÜLÖP-SZIGE- TEKEN a rizsföldekre indul reg­gel korán egy férfi. Nemcsak élelmét és a munkaszerszámot viszi magával, hanem a puská­ját is. Keresztet vet mielőtt el­indul, megcsókolja a feleségét és gyermekeit, mert nem biztos, hogy hazajön estére. A szomszéd mohamedán faluból ugyancsak fegyverrel indulnak a munkába a férfiak. Elég egy félreérthető jel, elég, ha összeszólalkoznak azon, merre tereljék a vizet a hegyoldalakon a rizsföldekre és azonnal megszólalnak a fegyve­rek. Évszázados ellentétek okoz­ta feszültségek miatti helyi há­borúk sora jellemzi a Fülöp- szigeteket. Keresztyének és mo­hamedánok nézriek farkasszemet fegyverrel a kézben, ugyanannak a népnek, de más vallásnak a követői. Sokszor egész falvakat sodor el a fanatizmus, a gyűlö­let, a vérbosszú áradata. VALAHOL DÉL-OLASZOR­tek, mert az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek éle­tét elveszítse, hanem hogy meg­mentse.” Ezután elmentek egy másik faluba., AZT IS MONDHATJUK, hogy a fanatizmus a szeretet ellenté­te. Azoknak, akik fanatikus mó­don magukhoz mérik a többie­ket, akik nem Istent tudják bí­rónak maguk és mások fölött, azoknak mondta Jézus^. a fari­zeusról és a vámszedőről szóló példázatot. Ebben bármennyire is „igaz” embernek vallotta ma­gát a farizeus és bármennyire is „bűnös” volt a vámszedő, visszataszítóan hangzik a fari­zeusi imádság: „Isten, háiát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rab­ló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is!” Jézus a vámszedőt állítja elénk példa­képnek, mert el tudta mondani: „Isten, légy irgalmas nekem bűnösnek!” Amikor az ökumenikus moz­galom révén másféle keresztyé­neket, vagy másféle vallást kö­vető embereket ismerünk meg, mindig kísértés a számunkra, hogy a magunkat, a saját hitün­ket vagy gyülekezetünk szoká­sait és kegyességi formát tegyük meg mértéknek és ítélkezzünk mások fölött, „Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember.. A JÉZUSI MAGATARTÁS, „az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszít­se, hanem hogy megmentse” egy­értelműen szeretetre kötelez. A világ kereken egymilliárd ke­resztyéné számára a mérték, a példa, az útmutató Jézus kell, hogy legyen. Szeretete óvjon meg mindenféle gyűlölettől, megbocsátása tanítson minket is megbocsátani, békessége tegyen a békesség követeivé. Harmati Béla üúrdosi Németh János: SZÍNES ablak Középkori festő képe alá Mária fiat szült a világnak, azóta sárgábbak a búzaföldek, fehérebben izzanak az ég fém-drótjai, átlátszóbb a Jordán vize és a halak ezüstje a szegények hámját megfösti, kékebb az éjbe­mártott liliom, az erdők vádjai leülnek a fűbe, s a templomok, melyeken pókhálók csüngtek népektől hangosak ünnep este, van reménye a haldoklónak, teherbeesett lány megszüli gyermekét, a néger fehérnek érzi bőrét, bort szüreteinek aszályos időben a földművelők, mert Mária Fia ránézett a világra és delejes tekintetétől megjuhászodott a gonosz, lábához ült a fejedelmi hetera, s a szamár vemhén úgy ment be Jeruzsálembe, hogy recsegtek a főpapok ablakai , és ha megtöretett is teste a kereszten fény tört be a sírok mélyeibe. (Megjelent a költő NYUGTALAN MADARAK című kötetében, 1978-ban) Refornmótörténeti munkaközösség ülése Erfurtban SZAGBAN új templomának fel­szentelésére készül a kicsiny evangélikus gyülekezet. Kétkezi munkájukkal, nagy áldozattal és a külföldi hittest vérek segítsége­ve! épült meg a szerény, de na­gyon praktikusan berendezett templom és alatta az alagsorban a gyülekezeti terem. Már együtt a szép számú gyülekezet és fo­lyik az ünnep, amikor kívülről egyszerre kőzáporral árasztják e! az ablakokat és a tetőt, jelen­tős anyagi kárt okozva. A kör­nyékbeli fanatikus katolikusok próbálták meg kifejezni rosszal­lásukat az ,.eretnekek” irányába. VALAHOL LONDONBAN új kápolna és gyülekezeti központ hívogatja az evangélikusokat. A messziről jött látogató örömmel ismeri föl a szép régi koráiokat. a liturgiát' is megpróbálja együtt énekelni a gyülekezettel. Amikor az úrvacsorára kerül sor, termé­szetesnek gondolja, hogy ő is részt vesz. A lelkész azonban visszautasítja. Az amerikai Mis­souri-zsinat evangélikus egyhá­zának rendje szerint „idegenek” nem vehetnek gyülekezeteikben úrvacsorát, még „más” evangéli­kusok sem! Ez az egyház annyi­ra csak magát ismeri el az iga­zi evangélikus egyháznak, hogy nem vállalt tagságot a Lutherá­nus Világszövetségben sem. A példákat lehetne sorolni to­vább is. Hiszen ismerjük az irá­ni „vallásháborút”, különféle szemben álló mohamedán cso­portok között, tudunk Indiában hinduk és mohamedánok véres összetűzéseiről. A vallási alapon áiíó fanatikus gyűlölet, a másfé­le módon hivő és gondolkozó emberek lebecsülése és sokszor a kiirtásukra való törekvés sokfelé megtalálható ma is a világon. Bizonyos, hogy akár a Fülöp- Szigeteken, akár Olaszországban, akár Libanonban, Indiában vagy Eszak-lrországban nem csupán vallási oka van a harcoknak és ellentéteknek, hanem nagyon jól látható gazdasági-társadaimi- kulturális háttere is. Most azon­ban, a hangsúlyt arra szeretnénk tenni, hogy a bármely féle hitet megszégyenítő vallási fanatiz­mus, gyűlölet és harag mennyi­re tudja súlyosbítani a helyzete­ket. A FANATIZMUSRA, a fanati­kus emberekre mindenütt az a jellemző, hogy csak magukat is­merik el hiteles mértéknek és minden másféle módon gondol­kozó embert igyekeznek rákény­szeríteni a maguk véleménye elfogadására, vagy ha ez nem si­kerül, igyekeznek lehetetlenné tenni vagy egyes szélső esetek­ben készek akár kiirtani is azo­kat. A bibliai elbeszélések szerint még Jézus tanítványai sem vol­tak mentesek bizonyos fanatiz­mustól. Amikor például egy sa- máriai faluban nem fogadták be őket, Jakab és János megkérdez­ték Jézust: „Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, szálljon le tűz az égből és égesse meg őket?” Jézus megdorgálta forrófejű kö­vetőit és azt mondta: „Nem tud­játok, milyen lélek van benne­Minden év szeptemberében évek óta tudományos ülésszakra gyűlnek össze valamelyik Lut- her-városban a reformációtörié- net kutatói. A Luther-kutatók egész világra kiterjedő tudós együttese, amely legutóbb a svédországi Lundban ülésezett, szűkebbkorű európai munkakö­zösséget alkotott, amelynek né­met, francia és angol nyelvterü­leten kívül főként skandináv tagjai vannak. A szeptember 14—17. között tartott erfurti ülésen 14 ország 40 evangélikus egyháztörténésze vett részt, volt köztük azonban 1—1 római katolikus, anglikán és református Luther-kutató is. A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága Genfben tartott ülésén megválasztotta az Egyházi Együttműködési Osztály úi igazgatóját Risto Lehtonen személyében. Ebben a tisztség­ben Dr. Carl-Johan Hellberg volt az elődje, aki 1969 óta töl­tötte be az igazgatói munkakört. Rista Lehtonen 52 éves. Teoló­giai tanulmányait a , turkui Az ősi ágostonrendi kolostor­ban, Luther egykori szerzetesi cellája közeiében folytak a kora reggeltől késő estig tartó tanács­kozások. Több tudományos elő­adás és teológiai eszmecsere mellett beszámolók hangzottak el az egyes egyházakban folyó egyháztörténeti munka elmúlt évi menetéről és jövő terveiről. Ez utóbbinál különösen az Ágos­tai Hitvallás 1980-ban és az 500 éves Luther-jubileum 1983-ban esedékes ünnepségeire való tu­dományos előkészületek álltak a középontban. Hazai egyházunkat, amelynek továbbra is aktív rész­vételére számítanak, dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár képviselte az ülésszakon. (Finnország) Svéd Egyetemen és 1973 óta referense a nemzetközi a Helsinki Egyetemen végezte, nak. Az ő feladata volt az LVSZ ügyeknek és a béke-6zolgálat- Az LVSZ Tanulmányi Osztályán Dar es Salaam-i nagygyűlésének teológiai előkészítése. Az Egyhá­zi Együttműködési Osztályon dolgozik Dr. Paul Hansen euró­pai titkár is. RISTO LEHTONEN AZ EGYHÁZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI OSZTÁLY ÜJ IGAZGATÓJA GENFBEN Egyházi sajtó a békemunkában Szeptember 22-én Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára tájékoztatta az egyházi sajtó képviselőit a IX. Magyar Békekongresszus előkészítéséről. Amint az köztudott, a kongresszus ötévenként ülésezik, s ez hazai belpolitikai életünk jelentős esemé­nye minden esetben. A kongresszus mérleget von az elmúlt öt esz­tendőről és tervet fogad el a következő öt esztendőre. Az idei kong­resszus azért is emlékezetes, mivel egybeesik a békemozgalom 30 éves évfordulójával. SEBESTYÉN NÁNDORNÉ EMLÉKEZTETETT ARRA, hogy a magyarországi egyházak a békemozgalom születése óta kivették ré­szüket a békemunkából. Ez a munka különösen is dokumentálható az egyházi sajtóból, amely sokoldalúan, színesen foglalkozott az em­beriség és korunk döntő kérdésével, a békével és a nemzetközi bé­két veszélyeztető tényezőkkel. Ezzel a tevékenységével jelentősen formálta a vallásos emberek tudatát és szemléletét. Sebestyén Nán­dorné megköszönte az egyházi sajtó szolgálatát és rámutatott arra, hogy annak hatása társadalmi méretűvé fokozódott. Érdekeltek va­gyunk közösen a béke, a társadalmi haladás kérdésében, és igen nagy eredmény az, hogy a vallásos emberek lelkiismereti konfliktus nélkül lehetnek jó hazafiak, a szocializmus építői, becsületes állam­polgárok. Éppen ilyen szempontok tették lehetővé, hogy a béke- munkában is jelentősen részt vegyenek. Az OBT főtitkára elemezte a nemzetközi politikai helyzetet is. Napjainkban rendkívül bonyolult helyzetben kell munkánkat vé­geznünk. Fenn áll a hidegháború veszélye, a világ fegyverkezik, he­lyi háborúk, konfliktusok, agressziók vannak, súlyos gazdasági ne­hézségek, éhség, tudatlanság, betegség még mindig földünk nagy te­rületeinek jellemzője. A háborúpártiak is békéről beszélnek. Mi azonban változatlanul optimisták vagyunk. A MAGYAR BÉKEMOZGALOM, szorosan együttműködve a Bé- ke-világtanáccsal, az igazság győzelmébe vetett hittel fáradhatatla­nul küzd az enyhülésért, leszerelésért, tömegpusztító fegyverek, köz­tük a neutronfegyver betiltásáért, a társadalmi haladásért, a népek közötti békés együttélésért. Az a tapasztalat, hogy ezekben a kérdé­sekben nagyfokú egyetértés van a jószándékú emberek között, rend­kívül széles bázis vallja ezeket az elveket, s így az egyházak is tá­mogatni tudják ezeket a célkitűzéseket. Az egyházi sajtó jó szolgá­latára a jövőben is épít a mozgalom. A DECEMBER 1—2-ÁN ÖSSZEÜLŐ MAGYAR BÉKEKONG­RESSZUS sok egyéb között ezeket a kérdéseket is megvitatja és to­vábbi terveket fogad el a jövő ciklusra nézve. „ „ JELENTKEZÉS NÉGYIIÓNAPOS KÁNTORI TANFOLYAMRA A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Szolgálata Foton kezdők és haladók számára négyhónapos kántori tanfolyamot, rendez. A XXXV. tanfolyam ideje: 1978. november 15—1979. már­cius 17. Hívjuk I. évre a teljesen kezdőket. II. évre azokat, akik már elvégezték az alapfokot és többször reszt vettek nyári 2—3 he­tes tanfolyamon. III. évre azokat, akik kántori oklevelet szeretné­nek kapni. Továbbképzésre minden évfolyamra lehet jelentkezni, elsősorban azoknak, akik már kántori szolgálatban állnak, de még nincs képesítésük. A, tanfolyam bentlakásos. Részvételi díj havon­ként 900,— Ft (teljes ellátás, lakás, tandíj). Részben bentlakásra is lehet jelentkezni 2—2 hétre, a résztvevők kéthetenként 450,— forin­tot fizetnek. Bejárásra is van mód -hetenként 1—2 alkalommal. Tá­volabb lakók is bejárhatnak, esetleg 2—3 hetenként mint levelező hallgatók. Az orgonisták tanítása szombatonként történik. A bejá­rók, levelezők tandíja havi 200,— Ft, Ha ellátást és szállást is igé­nyednek, költségeiket esetenként térítik. Jelentkezési határidő: 1978. november 1. Jelentkezési cím: Kántorképző Szolgálat, 2151 Főt, Mária u. 3. A felvételi kérvényhez mellékelni kel] az illetékes lelkész ajánló leve­lét. a felvételt kérő önéletrajzát (miért jelentkezik, eddigi gyüleke­zeti szolgálata, részletes zenei előképzettsége). A felvételről részle­tes felvételi értesítést küldünk. Szeretettel hívjuk és várjuk" a gyülekezetek kántorjelöltjeit. EVANGÉLIKUS KÁNTORKÉPZÖ SZOLGALAT ÖKUMENIKUS BANK Második évi közgyűlését tar­totta ez év júliusának elején az Egyházak Viíágtanácsa kezde­ményezésére létrehozott Ökume­nikus Fejlesztési Társaság (Ecu­menical Development Cooperati­ve Society), mely az év elején kezdte meg működését azzal a céllal, hogy alacsony kamatú kölcsönöket folyósítson önállósá­got, szociális igazságot és a né­pek részvételét elősegítő tervek válóraváításához. Az ökumenikus bank szerveze­tileg különvált az Egyházak Vi­lágtanácsától, székhelye Hollan­diában van. Jelenleg 97 szava­zásra jogosult tagja van a bank­nak. Ez év elsjén lett a bank tag­ja az Egyesült Államok evangé­likus egyházainak nemzeti bi­zottsága (Lutheran World Mi­nistries). Az említett ülés alkal­mával nyújtották át az ameri­kai evangélikusok csekkjét. mellyel 250 000 US dollár érték­ben vásároltak részvényeket. Az amerikai nemzeti bizottság főtitkára, Paul Wee az esemeny kapcsán kijelentette: a bank sza­bályzata „nem teszi lehetőve, hogy a hatalom a nagy hozzájá­rulást tevők kezében összponto­suljon, mivel minden tag — bármennyi részvénye is van, — egyforma szavazattal rendelke­zik”. A bank jelenlegi tőkéje 1 750 000 amerikai "dollár, ezen­kívül 425 000 dolláros külön ado­mányt kaptak adminisztratív cé- lpkra. Az első kölcsönt (100 000 dol­lár) május • 29-én folyósították Ecuadorban lakó bennszülött in­diánok részére, egy mezőgazda- sági és kulturális program meg­valósítására. A második kölcsön (200 000 dollár) Indiába megy, es egy keresztyén kórház dolgozói­nak lakásépítését fogja segíteni. ULRICH VON BRÜCK A STRASBOURGI KUTATÓINTÉZET IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK ÜJ ELNÖKE A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága genfi ülé­sén megválasztotta az LVSZ ökumenikus Kutatóintézete (Strasbourg) igazgató tanácsának új elnökét Ulrick von Brück drezdai egyházfőtanácsos szemé­lyében. A Kutatóintézet Taná­csának eddigi vezetője Hermann Dietzfelbinger müncheni nyugal­mazott püspök volt. Ulrich von Brück a szászországi lutheránus egyház püspökhelyettese. Egyhá­za küldötteként részt vett az LVSZ minneapolisi, heláinki, eviani és dar es-salaami nagy­gyűlésén. Teológiai tanulmányait Lipcsében, Königsbergben és Ri­gában végezte. Nürnberg ben avatták lelkésszé 1939-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents