Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-08-13 / 33. szám
Lelki kérdésekről beszélgetünk " $ *■£ Úgy élni, ahogyan O? — Olyan kérdést szeretnék felvetni, amivel mindeddig nem tudtam megbirkózni. Megint- csak az a János apostol, aki már többször okozott meglepetést számunkra „maximalista” álláspontjával (pl. ,.aki Istentől született, nem vétkezik”) — most is fejcsóválásra késztet, amikor ezt Írja: „Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ö élt” (1 Jn 2,6). Hogyan is élhetnénk mi úgy, ahogyan Ö élt? Azt az életet', amelyet Ö élt, szerintem csak Ő tudta élni! Senki más! Őszintén megmondom, örülök, hogy ez a kérdés ilyen élesen előkerült. Azt én ugyan nem mondanám, hogy János apostol „maximalista” volt, de azt én is állítom. hogy a keresztyén élet valós kérdéseit bátran vetette fel, és éies megvilágításba helyezte. Miért örülök a mostani kérdés felvetésének? Azért, mert a mi evangélikus egyházunkban mindig valamiféle idegenkedést érezte/n, amikor valaki mert beszélni arról, hogy Jézus nemcsak „forrás” a keresztyén élet számára, hanem „példa” is. Vannak, akik azonnal valamiféle „római katolikus teológiát” szimatolnak, mihelyt valaki azt mondja, hogy Jézus „példa” is. Még azt is szokták mondani, hogy Kempis Tamás ugyan beszélhetett „Krisztus imitációjáról”, de mi, evangélikusok, csak azt mondhatjuk, hogy „hinnünk kell Krisztusban”, nem pedig „utánoznunk” kell Őt. — Vajon egyes evangélikus teológusok nem azért „idegenkednek” Jézusnak „példaként” való beállításától, mert féltik a reformáció központi tanítását, miszerint „egyedül hit által igazulunk meg”? Talán azt gondolják, hogy az „erkölcsiség”, az etikum ker-ül előtérbe, és elhomályosítja a Jézus Krisztusban való hit fontosságát? Én azt hiszem, hogy helyes ez a megfigyelés. Viszont több evangélikus teológusnak ez a túlzott félelme idézte elő, hogy egyes keresztyén felekezetekben úgy beszélnek rólunk, hogy „az evangélikusoknak csak hinniük kell, nekik nem kell jót cselekedniük”. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy „nekik nem kell Jézus példáját követniük, hanem csak hinniük kell, hogy kegyelemből igazulnak meg”. A tisztázás érdekében két dolgot kell megemlítenünk. Az egyik az, hogy — akár tetszik, akár nem — Jézus egyértelműen beszélt arról, hogy Ö „példa” is. Ezt semmiféle teologizálással nem lehet lealkudni. Ö parancsolta': „ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást” (Jn 13,14). Itt kell idéznünk a lábmosás kapcsán mondott szavait is: „Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek” (Jn 13,15). jézus ilyen tartalmú szavait még bőven lehetne idézni. Igenis Ö maga állítja magát elénk „példá”- nak is! A másik megjegyzésünk viszont az, hogy mi, evangélikusok sohasem tekintjük „érdem”- nék Jézus követését. Az üdvösség „hit által kegyelemből van”. De ahol valódi hit van, ott magától értetődő lesz János apostol szava: „aki Őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan Ő élt”. Ha egy „hivő”-nek ez nem igénye önmagával szemben, akkor ott a „hivő” hitével van baj! Miért? Mert “nem veszi észre Jézus igényét! — Én úgy látom, hogy János apostol is vitatkozik a maga korának bizonyos csoportjaival, aráikor nagyon hangsúlyozza: „Aki azt mondja, hogy Őbenne van”, annak úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt. Erős polémia figyelhető meg szavaiban. Kikkel vitatkozik? Éppen azokkal, akik lebecsülték az „erkölcsiséget", az etikumot, miközben azzal dicsekedtek, hogy ők igazán „ismerik” Istent, „Benne vannak”. Ma azt mondanánk, hogy „misztikusok” voltak, akik az Istenbe való ,,belemerülés”-t emlegették. Vele való „egyesülést”. Eksztatikus „élmények”-re hivatkoztak. Arra, hogy ők „felemelkedtek” Istenhez, Ugyanakkor nagyon „laza” erkölcsiségben éltek. rSok mindent megengedtek maguknak az erkölcsi élet területén. Velük vitatkozik János apostol. Először is ».zt teszi nyilvánvalóvá, hogy nem arra van szükség, hogy eksztázisban „éljük át Istent”, és ilyen eksztázisban „emelkedjünk fel hozzá”, hanem hogy „Őbenne legyünk” hétköznapjainkban is. Vagyis állandóan az Ő ..szférájában” éljünk. Így is mondhatjuk: állandóan Isten jelenlétében éljünk. Vele közösségben maradjunk a hit által. A másik figyelmeztetése János apostolnak az, hogy nézzenek a földre ezek az „Istenben elmerülök”. Az „égbe néző és égbe emelkedő” embereknek a tekintetét visszafordítja a földre, erre a világra. Itt kell élniük! De nem is akárhogy! tiny kell élniük, ahogyan Jézus élt! Tehát a „történeti”, a földön járt Jézusra irányítja a tekintetüket. — Most már igazán szeretném tudni, hogy mit jelent úgy élni, ahogy Jézus élt? Mindenesetre Jézus életének vannak olyan esemenyei, amelyek kizárólag az Ö személyéhez kötődnek. Ezek meg nem ismé- telhetök. Páratlan értelemben volt az Isten Fia, és ebből a „státusából” folyóan páratlan cselekedeteket vitt véghez, szenvedett és meghalt értünk, hogy váltságot és üdvösséget szerezzen. Ebben a vonatkozásban nem „élhetjük az Ö életét”. Ellenben nagyon fel kell figyelnünk Jézusnak erre a kijelentésére: „Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, ■ aki elküldött engem és bevégezzem az Ö munkáját” (Jn 4,34), Tehát az „eledele” volt, hogy Isten akaratát tegye! A teljes és maradéktalan engedelmesség az Atya iránt volt a jellemzője életének. Azt is mondhatnánk: eggyé levés az Atya akaratával. A másik — az előbbiből folyó — jellemzője az volt az O életének, hogy mindenestül a szeretet határozta meg, éspedig az önmagát feláldozó szeretet. így mondja ezt János apostol: „Abból ismerjük a szeretetek hogy ő az életét adta értünk, ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért” (1 Jn 3,16). Ez a szeretet határozta meg életét akkor is, ha bűnöket bocsátott, betegeket gyógyított, éhezőknek kenyeret adott, a társadalomból kitaszítottakkal vállalt közösséget, evangéliumot hirdetett. A diakóniai életstílus volt jellemző egész magatartására, mipden cselekvésére és minden szavára. Ez a diakónia nemcsak egyesékre vagy csoportokra irányult, hanem az egész világra. A kereszt is az egész világért áll! * — Ránk milyen kötelezettséget jelent az „Ő életének az élése"? Lényegében már elmondtuk. Mégis hangsúlyozzuk, hogy ha az „Ő életét éljük”, akkor nem- járhatunk „a magunk útján”. Nem vezethetjük életünket a saját akaratunk szerint, hanem arra vagyunk kötelezve, hogy a mi „eledelünk” is Isten akaratának cselekvése, a neki való engedelmesség legyen. Ebben már benne van a szeretet élése, a diakóniai életforma. Diakóniai életforma élése a családban, az egyházban, a világban. Ez mindig konkrét segítséget jelent az adott helyzetben szűkebb és tágabb területen egyformán. — De hogy lehet ezt megvalósítani? Most én mondom azt, hogy Jézus nemcsak „példa”, hanem forrás is. Az erőnek, a szeretetnek, az engedelmességnek a forrása. Belőle kell merítenünk. Ez csak úgy lehetséges, ha „Őbenne maradunk”. Vagyis, ha hit által vele élő közösségben „élünk”. Káldy Zoltán — HÁZASSÁG. Koren Péter építészmérnök és Vass Enikő a romániai Tenkén július 22-én. Koren András szerkezetépítő mérnök és Farkas Márta Budapesten, a“ Bécsikapu téri templomban július 29-én házasságot kötöttek. Az ifjú férjek dr. Koren Emil esperes fiai. — MEGEMLÉKEZÉS. Baumgartner Ferenc, gyermekei, hozzátartozók, valamint a bonyhádi gyülekezet hálás tagjai a közelmúltban emlékeztek meg az egy évvel korábban elhunyt Baumgartner Ferencné, szül. Péter Katalinról, aki a gyülekezetnek hosszú évtizedeken keresztül hűséges munkása, lapunknak is több mint négy évtizeden át szorgalmas olvasója és továbbadója volt. — „Aki az Isten akaratát cselek- szi. az megmarad örökké.” —ÍJn 2,17. — SZÉKESFEHÉRVÁR — FE- HERVÄRCSURGÖ. — Varga György bakonyszombathelyi lelkész, a Fejér-—komáromi Egyházmegye sajtóelőadója július 30-án mindkét gyülekezetben igehirdetői és előadói szolgálatot' végzett. FALUSI SZÍV, FALUSI SZÁJ Az életem: bizonyságtétel. Mindenhez hitem ád erőt. Fut a pihenés, fojt az étel, ha nem imádkoztam előbb. Barna kezem, a rög szolgája, áldással szeli kenyerét, a föld kegyét az Égtől várja s a temploma a menedék. Fohász vezet ki a határba, árnyak nem űznek sohasem, az otthonomnak nincs is zára s a szívem tárva — odabenn. Tudom, Ki küldött, jöjj be bátran, hidd: jó lesz neked velem itt, nem lehet élet oly hibátlan, hogy ne találjuk sebeit! Jó megosztani minden könnyet, ha sárba kókadt a kalász, s a pusztulást feledni könnyebb ha más szívén erőt találsz. Édes a munkád verejtéke akármi dúlja asztagod * s álmod fölött virraszt a béke, ha Isten éje altatott..'.! FNH GvMla ft ÄH VASÁRNAP IGÉJE Rendíthetetlen hűség Ézs 54, 7—10 ISTEN QSELEKSZIK MINDENT — ez az első, amit a mai alapigében észreveszünk. Ebben a próféciában minden cselekvésnek és ígéretnek alanya az Isten. Ö haragudott, de ő bocsát meg népének. Ö ígér mindent, és amit ígér, azt is ő maga fogja megtenni. Ilyen és hasonló igék alapján tanítjuk kezdettől fogva az egyházbal., hogy Isten mindenható. Ezt mondjuk másképpen úgy, hogy Istené minden dicsőség. De ezt nem könnyű az embernek mindig elviselnie. Az ilyen kijelentések azt a gondolatot támasztják bennünk, hogy ki vagyunk szolgáltatva az Istennek, aki azt tehet velünk, amit akar. Ha csak ennyit tudunk Istenről, vágy kétségbeesünk és az életünk szüntelen rettegés lesz, vagy pedig fellázadunk ellene. A bibliaolvasó keresztyének tudják, hogy Izrael népének, de még Jézus tanítványainak az életében is találkozunk ilyen kétségbeeséssel és lázadással. De ha belegondolunk, előbb-utóbb' rájövünk, hogy itt nincs valami rendben. Nem szabad elvont, minden mástól független tanítást csinálni abból a mondatból, hogy Isten cselekszik mindeht. A vasárnap igéjét figyelmesen olvasva más irányba terelődnek gondolataink. ISTEN JÓT CSELEKSZIK — ezen van itt a hangsúly. A harag, amit említ, csak egy „rövid szempillantásig” tartott. A szeretet, a megbocsátás, a nagyobb, az örökkévaló. Noé történetére utalva tanít igénk arra. hogy mit kell mindig keresnünk, mire kell mindig figyelnünk a Biblia igéinek olvasásakor. Azt kell keresnünk, mennyi jót tett és tesz Isten az ő népével. Azt a „jó hírt” kell meghallanunk, amelynek görög nevét minden keresztyén ismeri: az evangéliumot. Ez a jó hír arról szól, hogy Isten szereti az embert, törődik vele, javát akarja és munkálja. Nem is akárhogyan! A Szentháromság utáni 12. vasárnap óegyházi evangéliuma (Mk 7, 31—37). amely arról szól, hogy Jézus egy süket- némát meggyógyít, egyik példája ennek a jótéteménynek. Jézusban felismerhető az az Isten aki testi és lelki segítséget nyújt az embernek. így nyilvánvaló lesz, hogyha régi igékből, próféciákból is az a legfontosabb, ami Isten jótéteményéről szól: az, hogy Isten nem akarja a betegséget, nyomorúságot és halált, és azt sem akarja, hogy az ember örökre elvesszen. Isten az életet, a boldog és egészséges életet akarja és az ember üdvösségét. ISTEN SZERETETE MEGSZÉGYENÍT MINKET — ez a harmadik mondat, amit a vasárnap igéje alapján elmondhatunk. Ha jól figyelünk a próféciára, esetleg egy kicsit élőbbről kezdjük és tovább is olvassuk, észrevesszük, hogy amit Isten tesz azt népe nem érdemli meg. Nem olyan magától értetődő, hogy Isten jót tesz velük. Irgalomról beszél. Arról hogy ezentúl már nem fog haragudni és dorgálni. A „békét adó szövetség” hékéje a bűnbocsánat. Semmi kétség afelől, hogy Isten jótéteményének egyetlen magyarázata as, hogy szeretete nagyobb mint a haragja. De éppen ez az evangélium igénkben! Így egészen mást fog jelenteni az első mondatunk. Isten szeretete, amely legyőzte haragját, erősebb minden gonoszságnál. Milyen jó. hogy ez a minket szerető Isten cselekszik mindent! Nincs az a rossz, ami meg tudná gátolni ezt a mindent legyőző széretetet. Milyen más értelmet nyer a Miatyánk kérése: „legyen'rmegi a te akaratod”, ha tudjuk, hogy Isten mindig a jót akar jav azt, ami az ember javára van! Ezt a reménységet, ezt a bizonyosságot akarja igénk ébreszteni bennünk. Ehhez még egy mondatot meg kell hallanunk belőle. ISTEN HŰSÉGÉRE LEHET ÉPÍTENI — ez a vezérszólama igénknek. Ne hallgassunk saját sötét gondolatainkra, még kevésbé az olyan „hivök”-re. akik egyébről se tudnak beszélni, mint Isten örökké tartó haragjáról, meg a mindenható, mindentudó Istenről, aki persze csak őket fogja megkímélni az utolsó ítéletben! Mi nem adjuk át se a világot, az emberiséget, se pedig a „hivatalos egyház”-at a pusztulásnak és a kárhozatnak. Mi komolyan vesszük ennek a próféciának az ígéretét: Isten hűsége, békeakarata rendíthetetlen marad, nem változik meg. Ez a bizonyosság döntően befolyásolja az egyház és az egyes keresztyén ember életvitelét. A világot szerető. aZ emberekkel jót tevő Isten ismerete megszabadít sok fölösleges aggodalomtól és felszabadít minket a. jó cselekvésére. Új életet teremt bennünk, megújítja az egyház életét, irányítja egész szolgálatát. Igazzá teszi életünket és szolgálatunkat: az Isten, igazságának képviselőivé tesz bennünket. Isten igazsága pedig az áldozatos, másokért mindent vállaló, mindenkivel jót tevő, segítő szeretet, amely harcol minden ellen, ami rossz, ami tönkreteszi az életet és Isten teremtett világát. Muntag Andor niÁDKOZZUKK! Urunk, Istenünk! Hálát adunk Neked, hogy szereteted nagyobb, mint haragod. Segíts minket, hogy a kísértés óráiban ez az evangélium legyen vigasztalásunk. Tégy bizonyossá bennünket jóságod és rendíthetetlen hűséged felől, hogy megigazulva, felszabadultan tudjunk élni és szolgálni a Te dicsőségedre és embertársaink javára. Ámen. Isteniiszteletek a Bakion melleit Badacsonytomaj protestáns imaház: a hónap első vasárnapján de. 9. Bala- tonakali evangélikus templom: augusztus 13.. augusztus 27., szeptember 10., szeptember 24., de. 10. Balatonalmádi evangélikus templom (Baj- csy-Zsilin.szky u. 25.) minden vasárnap du. 4. Balatonboglár református imaház': a hónap első és harmadik vasárnapján de. 9. Ealatonfenyves református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 3. Ba- latonfüred református templom: a hónap első vasárnapján de. . fél- 3, a hónap többi vasárnapján de. 8. Bala- tonfüzfő református templom (József Attila u.) : a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese református templom: a hónap utolsó vasárnapján du. háromnegyed 3. Ba- latonlelle református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.) : minden vasárnap de. 10. és református templom: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 10. Balatonszemes evangélikus imaház (Fő u. 32.) : a hónap második és negyedik vasárnapán de. fél 9. Balatonszepezd: augusztus 20., szeptember 3., -szeptember 17., du. 2. Balaton világos Drenyovszky villa (Zrínyi u. 36.) : augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 2. Gyenesdiás evangélikus szeretetotthon (Béke u. 57.) : minden vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom (Deák F. u. 18.) : minden vasárnap de. 10. Köröshegy református templom: a hónap második vasárnapján du. 1. Kővágóörs evangélikus templom: augusztus 13., augusztus 27.. szeptember 10., szeptember 24., du. 3 és augusztus 20., szeptember 3., szeptember 10., de n. Révfülöp evangélikus templom: augusztus 20., szeptember 3.. szeptember 17., de. 10. Siófok (Fő u. 93.) : minden vasárnap de. ll. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.)*: a hónap negyedik vasárnapján du.. fél 4. Tapolca protestáns templom (Darányi u. 133.) : a hónap második vasárnapján du. 4.> a hónap negyedik var sárnapján de. 10. Zamárdi evangélikus imaiyiz (Aradi u. és IV. közerők): a hónap második és negyedik vasárnapvn de. fél 12. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és har- maci.k vasárnapján de. ll.
