Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-30 / 31. szám

.Iskolák, la ni fék, Tanárok a Galga völgyében...

Az aszódi Petőfi Múzeum gondozásában, az Ipari Műszergyár és az aszódi Nagyközségi Közös Tanács anyagi támogatásával új könyv látott napvilágot: ..Iskolák, Tanítók Tanárok a Galga völgyében a 19. század végéig.”

KÉT ÉVSZÁZAD ISKOLA- TÖRTÉNETÉT IDÉZI FEL A KÖNYV, természetesen az említett vidékre szorítkozva. „Galga völgye falvaiban a török idők után magyar, szlovák, német telepesek. katolikusok, evangélikusok, reformátusok, zsidók, anabaptisták. görögkatolikusok vallásra, nemzetiségre eléggé tarka képet mutattak, mégis békés együttlétben éltek. Tanítóik nehéz körülmények között a kultúra alapjait rakták le. Ez a tanulmány hézagosán, de nekik állít emléket.” Az alapításoknak, a török pusztítás utáni újraalapításoknak, küzdelmes, hősi korszaka volt ez a két évszázad sokszor elmondhatatlanul nehéz körülmények között. „A terem... oly rossz helyzetben van, hogy abban egész éven át legyen tél vagy nyár, szobák allyaiból majdnem vízfolyás nyílik, hol az ilyen szegény, alig 136 új forintokig rúgó állomású tanítónak ugyan azon helyen 25 éveken általi sok nélkülözésekkel küzdve véres verejtékkel szerzett házi bútorait a penész és nedv emészti, még a mellett az egészségre nézve is igen káros hatású...” — írja az egyik tanító. De nemcsak ilyen nehézségeik voltak. Még nem beszéltünk a történelmi korszak nehézségeiről, a felekezeti, nemzeti küzdelmekről e két évszázad alatt. S . mégis szaporodtak az iskolák, új és új nemzedékeket neveltek a tanítók, ebben az időben született meg az aszódi gimnázium is, sok más egyházi iskolánkkal együtt.

TÖBB MINT 300 TANÍTÓ ÉS TANÁR NEVÉVEL ismerkedhetünk meg a könyvben. Részint a Galga menti falvak különböző felekezeti iskoláinak tanítóival, részint pedig az aszódi. gimnázium tanári karával az alapítás évétől a 19. század végéig. S közben feltárulhat: hányán adták életüket csak ezen a vidéken a nemzet szép, de nehéz szolgálatára. Köztük névtelenek is. és

persze sok név ismeretlen előttünk mái', mégis érdemes feljegyezni őket. De köztük olyan név is. mint Koren István neve, aki 1833-tól 1856-ig volt az aszódi „latin iskola” s ebben az időben Petőfi Sándor tanára is, de tudományával egyébként is, már korában is elismerést szerzett. Vagy köztük Csengey Gusztáv neve, aki nemcsak az akkor már algimnázium igazgatója volt, hanem később Eperjesen teológiai tanár is lett, s neve irodalmunk történetében is ismert, sorolhatnánk a neveket tovább, érdemes ' is lenne. A lényeg számunkra mégsem ez. hanem az, amit a dolgozat írója mond: ..Ez a dolgozat tisztelgés akar lenni munkájuk előtt. Eámpások voltak. A tudomány világosságát gyújtották kis tanítványaik elméjében.”

A KÖNYVNEK KÉT SZERZŐJE VAN. Jakus Lajos iskola- igazgató az első dolgozat írója. Neve már ismert azok előtt, akik hazánk, egyházunk történetével, különösen a 16. századdal foglalkozni akartak, örülünk mostani írásának, úgy érezzük, hogy „tarsolyában” még sok minden van, amit közkinccsé lehetne és kellene tenni. Detre János aszódi lelkész a másik szerző, aki ezt a nagy múltú gyülekezetét örökölte s úgy érezte, hogy az örökség ebben a vonatkozásban is kötelez. Sok munkával, tőle megszokott pontossággal gyűjtötte ösz- sze az adatokat s jó tollal tárja azokat elénk. Köszönjük munkájukat nekik is, és mindazoknak, akik segítették e könyv megjelenését.

A KÖNYV BUZDÍTÁS IS. ..Adjon ez indítékot arra. hogy községeink ma működő pedagógusai tovább kutassák s írják meg iskoláik történetét, tanító elődeik életrajzát.” Ehhez evangélikus lelkészeink is hozzájárulhatnának, nem ártana másutt is ösz- szegyűjteni az ilyen vonatkozású adatokat, „tisztelegni” a tanítói? előtt s ezzel hazánk kultúrtörténetéhez is hozzájárulni. Mert ahogy evangélikus egyházunk szépen kivette abból részét a múltban, szép és jövőbe mutató szolgálat lenne annak megörökítése a jelenben. Keveházi László

„ELSVÁJCIASODIK”

AZ EGYHAZAK VILAGTANACSA?

Egyre több svájci alkalmazott dolgozik az Egyházak Világtanácsa genfi központjában. 1974 augusztusától 1978 januárjáig a titkárnők és a technikai alkalmazottak között a svájciak aránya 20%-ról 48%-ra emelkedett. A 293 tagegyházat számláló szervezet nagy aggodalommal látja ezt a fejlődést, melynek jórészt az az oka, hogy a svájci hatóságok nagyon megnehezítik , külföldiek munkavállalását az országban. Mindennek következtében megnehezül a tagegyházak részvétele a központ munkájában.

Az Egyházak Világtanáesának összesen 279 alkalmazottja van, akik közül 115-en dolgoznak vezető beosztásban. Ezeknek több mint fele Nyugat-Európából való, és csak 7 való Afrikából, 9 Ázsiából. 12 Latin-Amerikából és a karibi térségből, 4 Ausztrálázsiából és 17 Észak-Amerikából. Csak két vezető munkatárs származik Ke- let-Európából. Az NSZK-ból és Nagy-Britanniából 13—13, az USÁ-ból 15, és Hollandiából 11 vezető való. De még ezek között is Svájc az első, 17 vezető beosztású alkalmazottal.

NapróKiiapra

„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Űr. az a nép. amelyet örökségül választott” (Zsolt 33, 12).

VASÁRNAP. — „Adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében” (Ef 5,20

— Zsolt 103,22 — Lk 19.41 — 48

— Zsolt 33, 12 — 22). Legtöbbször, amikor imádságban Istenhez fordulunk csak kérünk, óhajtunk, kívánunk: egy terjedelmes kívánságlistát terjesztünk fel. A sok kérés, kívánság a hívők részéről azt is jelenti, hogy legtöbbször azt veszik észre ami hiányzik. csak a negatívumokat. Imádságaink ■ sokkal kisebb részét teszik ki azok az imádságok, amikor hálát adunk, megköszönjük Isten megtartó szeretetét. Hálát adni a levegőért, a vízért, az új reggelért, az éjszakai pihenésért. Felsorolhatatlanul sok mindenért mindenkor.

IIÉTFÖ. — „Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonoszak voltak a cselekedeteik” ,(Jn 3. 19 — Zsolt 43. 3 — 5 Móz 7, 6 —ól —‘2 Sám 5, 1—12). Ha az embernek van mit takargatnia, titkolnia, rejtegetnie. akkor óvakodik a világosságtól. Kellemetlen a jó megvilágítás. ha nem tiszta az arcunk, a kezünk, vagy a ruhánk. De ha az életünk szennyes, akkor Jézus világossága nagyon zavaró. Félünk tőle. mert. leleplez. De Istennek a Jézus Krisztusban hozott ítélete nem elítélés, hanem diagnózis, helyzetfelmérés, a gyógyítás első. szükséges feltétele. Jézus világossága nem pellengérre állít, csak feltárja a helyzetet s megmutatja. hogy gyógyulásra van szükségünk.

KEDD. — „Mivel pedig teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel” (Zsíd 10, 19. 22 — Zsolt 27, 8 — 2 Móz 17. 8—15 — 2 Sám 5. 17—25). Az emberben levő sóvárgás az Isten után évezredes. Sokezernyi tévúton kereste az ember az Istent, végül Isten jött az emberhez Jézus Krisztusban. Isten megajándékozta az emberiséget önmagával. Mindig elfogadjuk áz ajándékot, miért éppen ezt vetnénk el? Akik elfogadják Istentől ezt, azokat két dolog kell, hogy gazdagabbá tegye: az igaz szív és a teljes hit. Szívünkre embertársainknak van szüksége, a hitre és a bizalomra pedig nekünk.

SZERDA. — „Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek betegen feküdt a fia. Ez elment hozzá, és kérte, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát” (Jn 4, 46—47 — Dán 6, 28 — 1 Kir 21, 1—21a — 2 Sám 7, 1—16). Az emberiség egyik legnagyobb ellensége a betegség, ami nagyon sokféle formában támad. Igen kitartó ez az ellenség, a legyőzőitek helyébe újabbak, ismeretlenek

jönnek. Ágyhoz, szobához köt. gyógyszererődöt épít körénk. s emiatt a kilátásunk is rosszabb, mert nehéz túllátni a gyógyító szerek gyorsan növő hegyén. Tudunk-e mozdulni Jézus felé a betegségben, vagy amikor szeretteink valamelyikét féltjük aggódva? Jó. hogy szaladhatunk az orvosért, de megyünk-e Jézus felé? A királyi tisztviselőnek Jézus volt az utolsó reménye és pogány létére is tudott bízni benne.

CSÜTÖRTÖK. — „Leborultak a Bárány előtt és új éneket énekeltek eképpen: Véreddel vásároltad meg őket az Isten számára minden törzsből es nyelvből, minden nemzetből és népből; és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünk számára” (Jel 5. 8—10 — Zof 3. 9 — Jer 16. 14—17 — 2 Sám 7. 17— 29). A golgotái kereszt Isten megdöbbentő és nagyszerű gondolata. Ezzel a véres, riasztó, ijesztő kereszttel Istennek az is célja, hogy odakiáltsa az embernek szerete- tének mélységes mélységét. Eny- nyire szeret minket az Isten, hogy még azt is vállalta, amivel csak a rabszolgákat illett megbüntetni. A golgotái kereszten Istennek lélegzetelállító szeretető jut kifejezésre minden nép iránt, fajra való tekintet nélkül. S sze- Tetetének nagyságát nemcsak szavakkal juttatta kifejezésre, hanem tetteivel. Amikor úgy látni, hogy hiába beszélünk a szerétéiről, akkor jobb hallgatni és cselekedni. A kettő egysége s egyenlősége igen fontos.

PÉNTEK. — „Újuljatok meg lelketekben és elmétekben, ölt- sétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint teremtetett” (Ef 4, 23—24 — Ez 36, 26 — Jer 18, 1—6 — 2 Sám 9. 1—13). Vajon meg lehet-e változtatni az ember természetét? Megújulhat-e az ember lelke, elméje, új emberré lehet-e valaki? Sokan szeretnék újra kezdeni az életüket, s tiszta lappal indulni. De van rá lehetőség? Jézus tanításának lényeges mozzanata éppen az, hogy van rá lehetőség, általa, benne, vele lehet újra. kezdeni akármit. Az életet, egy elromlott házasságot. Á szeretetet is lehet újra kezdeni vagy a szolgálatot is. Mindent megújíthatunk. A megújító erő Istentől sugárzik felénk, azt azonban már mi döntjük el; hogy beleállítjuk-e az életünket ebbe a megújító sugárzásba.

SZOMBAT. — „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljessé legyen” (Jn 15, 11 — Ézs 9. 2 — Rm 11, 25—32 — 2 Sám 11, 1—13). Az öröm a leggyakrabban előforduló szavak egyike, a hétköznapi beszédben és a Bibliában egyaránt. Az embernek erre van a legnagyobb szüksége. Még a beteg is köny- nyebben gyógyul, ha van öröm az életében, de az egészséges is megbetegszik, ha sohasem tud örülni. Ezerféle módszerrel igyekszik az ember egy kis örömöt kicsiholni a világból. Néha sikerül is. de örömeink közepette is érezzük, hogy nem maradéktalanok. nem arnyékmentesek, nem teljesek. Jézus meg akar ajándékozni minket a teljes örömmel, azzal, amit sehol sem lehet előállítani. mesterségesen nem hozható létre. Az öröm Jézus ajánRibár János

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1978. július 30-án Deák tér ele. 9. (űrv.) Fabiny Tibor, de. 31. (űrv.) Fabiny Tibor. du. 7. Harmati Béla. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán. du. fi. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán, üllői úí 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u; 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (űrv) Matuz Pál. Rákosfalva de. 8. Matuz Pál. Gyarmat u. 14. de. fél 10. ifj. Ferenczy Zoltán. Váci út 129. de. negyed 10. Ifj. Ferenczy Zoltán. Frangepán u. de. 8. Ifj. Ferenczy Zoltán. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Cjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de.

8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos Rákospalota MÁV-lelep de. 8. Sehreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kämet: Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kola de. fél 11. du. fél 3. Kistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál.

Bécsikapu tér de. 9. (űrv) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (ürv) Koren Emil, du. 6. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9, Foltin Brúnó. Óbuda'de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de, 11. du. fél 7. Pesthiclegkút de. fél 11. Turcsányi Károly. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Ruttkay Miklian Géza, de. 11. (úrv) Bencze Imre. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv) Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de.

9. Budafok de. 11. Csillaghegy de. fél

10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél

11.

— ALBÉRLETI szobát keres Budapesten két leány — lelkész unokák. Ajánlatokat 370—337 telefonszámon kérünk.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest vni. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszán: 516—20 412—Vili Előfizetési ér: eey év^re 160.— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 25211 ISSN 0133—1302

© •

73.2140

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs, magasnyomás Felelős vezetó:

SoprOm Béla vezérigazgató

A sértett az, akit szóval vagy tettleg bántalmaznak, akit igaztalanul gyanúsítanak ,akit alaptalanul vádolnak, becsmérelnek vagy hibáztatnak. Akire mások bűnét, mulasztását és hanyagságát rá akarják fogni. Az ilyen ember önérzetében jogosan háborog, vagy keseredik fanyarrá. Sértett, mert hántás érte. S viszi, hordozza' magával a sérelmet mint egy nyomasztó szörnyű terhet, nyugtalanul alszik, gyanakvóvá válik és bizalmatlan lesz. Amikor viszont igazságot kap a sértett, feloldódik, megkönnyebbül és elégedett lesz. S talán el is felejti a hántások fájdalmát. Az a kis heg, ami megmarad, az is begyógyul. Mint a finom rózsaszín bőr az égés után, úgy tér vissza az emberi tartás. S ezért nem sért senkit visz- sza. Nem érezteti környezetével az elszenvedett méltánytalanságokat. Hiszen minden rendben van. Elégtételt kapott. Az igazak elégtételt kapnak.

Zártabb, szigorúbb és nyomasztóbb a sértődöttek világa, akik mindenre és mindenkire haragszanak. Sikertelenségük, boldogtalanságuk okát másokra hárítják. Mindig külső tényezőkre. Mások rosszindulatára és gáncsoskodására. Azt hiszik, mindenki velük foglalkozik, őket nézik le és őket vetik meg, a jóindulatú mosolyt gúnynak vélik, s a barátságos közeledést szánalomnak. Ilyen Annuska.

Ül velem szemben és kínzott az arca.

Világfájdalom teszi keserűvé. Azt mondja, mindenki kihasználja, s ő védtelen. Kérdezem, ki használja ki és hogyan, de erre csak legyint:

— Ezt már úgy sem érti..:

Annuska sértődött. A gondolataiban, a lelke mélyén, az álmaiban. Állandóan feszeng és keresi a helyét, pedig a képességeihez és végzettségéhez képest elismerik és foglalkoztatják. Csakhogy a sértődöttségnek általában az az egyik indító oka, hogy az illető nem tudja menynyit ér, mire képes, nincs önkontrollja, mindig elnyomottnak és mellőzöttnek érzi magát.

A hangja hirtelen csattan fel:

— A Kati kapott prémiumot. Ez a gyerek. Huszonhét éves. Mit tud a világból. És én. aki már húsz éve vagyok a vállalatnál. befoghatom a számat.

S énnyi bevezető után következnek a vádsorozatok. Hogy a Kati csinos és lenyűgözően fiatal, hogy a férfiak megbolondulnak érte, az osztályvezetővel pertuban van. így persze könnyű érvényesülni. Csupa látszat, meg felszín. És amilyen ruhákat hord! Nem beszélve a feszes farmerről. S azok a veszedelmesen ingerlő seprő szempillák, melyeket úgy tud lehunyni, hogy mindenki megszédül

tőle a környezetében. Annuska csak egyet felejt el. Kati valóban fiatalabb nála húsz évvel. Valóban igéző a hamvas fiatalsága. Tényleg lefegyverzően bájgs tud lenni és ért mindenkinek a nyelvén. Viszont elvégezte a közgázon a külker szakot, két felsőfokú nyelvvizsgája van és most készül a harmadikra. S Annuska? Megrekedt valahol az érettségi ballagás emlékénél. S azóta csak vár és méltánytalannak érez mindent. Nem érti, nem érzékeli, hogy akik elébe kerültek, többre képesek, többet tesznek a közösség asztalára, s ezért többet is kapnak.

Annuska vár, rebbenő tekintettel, majdnemhogy rimánkodva, megértést remélve. Miféle megértést? Hazúg ámítást, hogy a megrekedt, beszűkült világát, melynek szellemi tápláléka még mindig az otthon évtizedek óta őrzött „Űj idők” évfolyamok, igazoljam.

— Boldogtalanságra születtem — sóhajtja leheletszerűen, mint egy pályatévesztett szihésznö a nagy jelenetben. Csupa pátosz és szenvelgés. — Nem mentem férjhez, mert a férfiak mind buták, önzők és ostobák. Pedig kértek sokan. De én mindig valami többet akartam. Szárnyalni. Én igényesebb vagyok, mint a mai fiatalok.

Érdekes, ha egy középkorosztálybeli sértődött, azonnal rossznéven veszi, ha felfedezi a fiatalság életrevalóságát és realitását. Annuskának egyébként fátyolos a szeme. Mindig az. Állandó sírásra kész. De legalábbis szipogásra. Sértődött. Ebben az állapotban él. Haragban a világgal és önmagával. Örök elégedetlenség nyomasztja.

— Kaptam egy beutalót. Tudja hová? A Mátrába. A többiek persze a Balatonhoz mennek. Kati is a feszes farmerjával. Persze nekem jó a Mátra. Engem ki lehet fizetni aprópénzzel. Apropó, pénz. A múltkor a Közértben is becsaptak: Mindig becsapnak. Mindenki. Látják rajtam, hogy be lehet csapni, hogy erre születtem? És tudja, mi történt múltkor a villamoson? Egy fiatal pimasz tacskó felállt nekem. Átadta a helyét. Azt mondta: tessék néni. Inkább leszálltam a következő megállónál.

Annuska háborog. Néha eleven, magasra csapó indulattal, máskor szánalomkérő pötyögéssel:

— Engem nem ért meg senki.;;

Ránézek:

— És maga kit ért meg. kit hallgat

meg és kinek teszi könnyebbé, szebbé az életét?

Kérdésem elhull a semmibe, választ nem kapok. t

Ágii Tihamér

Sértettek és sértődöttek