Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-07-30 / 31. szám
<Í) öKumené $ öKumené <4> öKumené é Az egyházak a környezethez igazodó fejlődést támogassák Széles lehetőségek, bonyolult feladatok December 1-re hívják össze a IX. Magyar Békekongresszust Az Országos Béketanács minden évben értékelni szokta a hagyományos tavaszi békehónap tapasztalatait, összehasonlítja a korábbiakkal, feltárja az új vonásokat és kitűzi az új időszerű feladatokat a magyar békemozgalom elé. A szép német népdal, „A Saale fényes partján ..a Német Demokratikus Köztársaság egyik folyójárói készített gúny versnek hat, hiszen valószínűleg Európa legszennyezettebb folyói közé tartozik. Mint kontinensünk sok más folyóvizében, benne is tilos a fürdés, mivel károsíthatja az egészséget. Drezdában, ahol lakom, a villamos lármája zavarja az emberek alvását, a gépkocsik kipufogó gázai és az ipar füstje szennyezik a levegőt. A föld minden iparilag fejlett országában érzik ma annak a helyzetnek a tüneteit, amely nagy összefüggésében tekintve emberek, állatok és növények számára életet fenyegető fejlődést jelent. A szennyezett folyók megfertőzik a tengerek szegélyét és ezzel a halivadékot is.. Fertőzött halak fogyasztása 1973-ban Japánban higanymérgezéshez vezetett, mely közel 1000 emberéletet követelt. Statisztikák mutatják, hogy a légzőutak megbetegedései az ipari központokban különösen is gyakoriak. A füstártalom következtében lombtalaní- tott fák már nem számítanak ritkaságnak. A természet és a táj szemétlerakás, építkezés és motorizáció révén való károsítása egyebek közt növények és állatok kihalásához és mutációjához vezet. Századunknak csupán az első felében 65 állatfajt pusztítottak ki. Ma 236 fajt fenyeget kipusztulás. AZ .ÖKOLÓGIAI HELYZET az iparosítással alapvetően megváltozott. Az ipari törpegterme- lés és a népességszaporodás következtében megváltozott a mennyiségi dimenzió, olyan természetellenes , vegyi anyagokkal pedig, mint a mosószerek; és á rovarölők, súlyos hatású minőségi beavatkozásokat hajtottak végre a természetben. A ma csaknem mindnyájunk által érzékelhető környezetkárosítás magasabb anyagi jólétre való törekvésünk következménye. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a vissza nem nyerhető nyersanyagok legíontosabbjai, mint a nemesfémek, vas, kőolaj és szén, már csak néhány évtizedig tartanak, ha igényeinket nem korlátozzuk. sősorban minden ember tudat- formálásáról van szó. Az állam ezt különböző módon gyakorolja — a felvilágosítástól elkezdve a törvényes intézkedésekig. Az egyházaknak ebben támogatniuk kellene az államot azzal, hogy rámutatnak elsősorban keresztyének személyes felelősségére a természettel való bánásban, mint amely társadalmi összfelelőssé- gük egyik legfontosabb eleme. A termelőeszközök társadalmasítása és a központi tervezés lehetősége a szocialista államban előnyöket jelent technológiai jövőnk irányításában, melyben minden állampolgárnak részt kell vennie. Ez népgazdasági és személyes vonatkozásban is érvényes. Míg személyes vonatkozásban a környezethez igazodó magatartás rendszerint csak bizonyos kényelemről való lemondást jelent viszonylag kis erőfeszítés árán (pl. az autóból a fáradt olajat nem a csatornába engedni, hanem a legközelebbi gyűjtőhelyre vinni), a környezetet védő termelési módokra való átállás viszont már pl. a gyárkéménybe szűrőberendezés szerelésével roppant költségeket jelent, melyekben nekünk, a termékek vásárlóiként tudatosan és készségesen osztoznunk kell. NEM REÁLIS DOLOG környezetvédelmet követelni saját magunk korlátozására való készség nélkül. Ez nemcsak anyagi vonatkozásban áll. Egy esetleges autóútról való lemondással nemcsak pénzt lehet megtakarítani, hanem mindenekelőtt benzint, illetve kőolajat, sőt csökkenti a légszennyezést és — kis gyaloglás nyomán — esetleg más hangulatot is teremt. A példa banálisán hangzik, de a „tartózkodás” szó számomra napjaink parancsának tűnik, ha nem akarjuk, hogy unokáink üres kézzel álljanak örökségünk mellett. Tartózkodásra van szükség — a nyersanyag- és energiafogyasztás területén; — technikai és gazdasági céljaink irányának és mértékének vonatkozásában; — anyagi életfolytatásunk tekintetében. AZ EGYHÁZAKNAK ilyen beállítottságot kell követelniük. Nem tartom helytelennek, ha közben felújítunk olyan értékeket, mint pl. az „aszkézis”, mely elveszítette jelentését számunkra, mert nem láttuk szükségességét. Olyan értékekre is fel kell hívnunk a figyelmet, melyeket teljesen természetesnek tartunk, mint például egészség, igazságosság, béke. AZ EGYHÁZAKNAK fel kell ébreszteniük az emberekben azt a készséget, hogy ezeknek az értékeknek a megtartásáért kellő időben áldozatot hozzanak. Az áldozat és a korlátozások, melyeket mindenkinek vállalnia kell, elviselhetőek lesznek, ha azonnal meghozzuk őket. Ez az azonnal döntő jelentőségű. Az NDK megfelelő törvénye (Landeskulturgesetz) arra kötelezi az állampolgárokat, hogy „a mai és jövendő generációk érdekében a hazai természetet védjék és a természeti kincseket körültekintően és gazdaságosan hasznosítsák”. Ennek a követelésnek a teljesítése csak akkor lehetséges, ha az állampolgárok ismerik ennek szükségességét és sürgető voltát. Ebben a tudatformálásban kell az egyházaknak nálunk és másutt is segíteniük. Sajátos feladatuk, hogy rámutassanak, az anyagi javak tudatos korlátozása és a róluk való részleges lemondás életünk szellemi és lelki területének meggazdagodásával járhat. Az ilyen életstí-, lusra való gyakorlati átállás nem fog könnyen menni. A kölcsönös segítés és támogatás a keresztyén gyülekezetek egyik fontos feladata lehet. Michael Kinze (A szerző mérnök és a szász evangélikus egyház zsinatának tagja.) EWB-Artikeldienst. Ford.: Reuss András. Károlyi Amy: MENET A HELYZET CSELEKVÉST KÖVETEL. Sok állam felismerte ezt és megfelelő intézkedésekkel javulást igyekszik elérni. Némely országban, így az NDK-ban is, néhány év óta törvények vannak érvényben, melyek a természetes környezet védelmét szolgálják. A világért felelősséget érezve az egyházaknak is részt kell venniük ezekben az erőfeszítésekben. Hivatásuk, hogy vi- .lágos teológiai érveléssel mutassanak rá: az az ember Istentől rendelt szerepe a teremtettség egészében, hogy partnere legyen, miután évtizedekig pl. ennek a teremtői igének, „hajtsátok uralmatok alá ...” félreértelmezése a természet ember általi irgalmatlan kizsákmányolását legalábbis közvetve alátámasztotta. Keresztyén gondolkodás volt az, mely megszüntette az ember félelmét a természetbe való beavatkozástól, mert azt hirdette, nem sért meg isteneket ezáltal. A környezeti ártalmak abból a tényből is fakadnak, hogy az európai—észak-amerikai kultúr- területen (melyet a keresztyén— zsidó tradíció határozott meg), az ember és természet viszonyának kérdését mindig egyoldalúan az ember életjoga javára döntötték elEz az oka annak, hogy az egyházak nemcsak általában, hanem különösen is elkötelezettek a „fejlődés és környezet” témakörével való foglalkozásra. Mit tehetnek az egyházak a gyakorlatban? Világos, hogy olyan problémáról van szó. melynek megoldásán mindenkinek fáradoznia kell, ha eredményt akarunk elérni. Ebből adódik keresztyének és nem keresztyének közös akcióinak különös szükségszerűsége. S itt elNe gondold, egyedül mégy. Utánad hosszú sorban tetteid az első fogatlan sírás, az utolsó fogatlan sírás között menetelnek. (SZÉP VERSEK 1917. Megjelent az 1978-as könyvnapon) Egyházunk műkincsei A zombai harang Orosházán Ezerhétszáznegyvennégyben vándorbotot fogtak Zomba evangélikusai, hogy hitüket az orszg másik felében szabadon gyakorolhassák. Így került a Tolna megyei falucska első 32 családja a törökök miatt csaknem népte- lenné vált Békés megyébe. Itt Haruckern báró hatalmas kiterjedésű birtokain földhöz, jószághoz és szabad vallásgyakorlathoz jutottak. A hitéért küzdő kis gyülekezet magával vitte Orosházára kis zombai harangját is. Jelen évtizedünk elején a Balatonhoz vezető műút szélesítésekor megtalálták az egykori zombai templom alapjait. Orosháza küldöttsége az első telepes családok emlékére jelképesen hazavitt magával 32 zombai téglát. Ben kő István orosházi lelkész szép gondolatot valósított meg. A golgotái jelenetet ábrázoló kis zombai harang a nevezetes 1744- es évre utaló „Mind ez ideig megsegített minket az Űr” feliratú vörösréz foglalatával és az alapjául szolgáló, kör alakban beépített 32 zombai téglával szépen illeszkedik be az orosházi műemléktemplom felemelő szépségű belső együttesébe. Koszorús Oszkár ' esperes nyugat-békési egyházmegyéje példát mutatott egyházunk és őseink emlékeinek megbecsülésére. F T • A BÉKETANÁCS LEGUTÓBBI ÜLÉSE a békehónap értékelésén túl nagyobb távon elemezte a békemozgálom eddigi munkáját és további feladatai. Ennek szükségességét a Béketanácsnak az a határozata adta meg, amely szerint december 1-én és 2-án ül össze a Parlament épületében a IX. Magyar Békekongresszus, öt éve volt a VIII. kongresszus és egy cikk keretében még vázlatosan sem lehetne felsorolni azokat a hatalmas eredményeket, amelyek 1973 óta születtek a békeszerető emberek erőfeszítései nyomán itthon és külföldön. SEBESTYÉN NÁNDORNÉ, az Országos Béketanács főtitkára előterjesztésében kijelentette: emelt fővel, a jól végzett munka nyugodt tudatában készülünk a IX. kongresszus számadására. A főtitkár asz- szony nagyra értékelte a magyar nép egységét, összeforrottságát, a különböző társadalmi rétegekhez tartozók és különböző világnézetet vallók szoros együttműködését a szocialista fejlődés előmozdításában. Kiemelte az egyházak értékes munkáját a békemozgalom céljainak hazai és külföldi megvalósításában. Elismerően emlékezett meg a Keresztyén Békekonferencia nemzetközi tevékenységéről és a KBK V. nagygyűlésén Prágában részt vett magyar egyházi delegáció munkájáról. Üdvözölte a vallásos emberek helytállását az ország- építő munkában. SARLÓS ISTVÁN, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára a jövőre irányította a figyelmet. Előadásában feltárta, hogy milyen itthoni és nemzetközi feladatokban keil helytállnia a békemozgalomnak, de hazánk egész társadalmának is ahhoz, hogy eleget tudjon tenni korunk követelményeinek. Az adottságokat felmérve tervezzük a jövőt és „az útviszonyoknak megfelelően választjuk meg a haladás sebességét” — mondotta Megvannak a további intenzív fejlődés lehetőségei, de a megvalósításhoz minden állampolgárnak hozzá kell adnia becsületes munkáját, széles távlatú gondolkodását. Hazánknak tekintélye van a nemzetközi életben, bel- és külpolitikájával rangot vívott ki magának a nagyvilágban. Azért volt ez lehetséges, mert eredményes építő munkára, jó társadalmi viszonyokra tudott támaszkodni. A békemozgalom előtt széles lehetőségek vannak. A jól végzett munka teremti meg a békemozgalom bázisát. A jó munka mellett az embernek az enyhülés és a béke melletti tudatos döntése is szükséges. A nemzetközi helyzet igen bonyolult. Az enyhülés továbbvitele és a béke megszilárdítása is igen bonyolult, türelmes, széles látókörű aktivitást igényel minden jó szándékú embertől. SIMÁI MIHÁLY az ENSZ-társaságok nemzetközi szervezetének elnöke az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűléséről adott tájékoztatót. Statisztikai adatokkal érzékeltette az egyre növekvő hadikiadások és az emberséges célokra fordított összegek riasztó aránytalanságát és hangsúlyozta az új nuklcápis^gy,vectr,.3- „Neutron-család” ellen kibontakozott világméretű összefogás Jelentőségét. A rendkívüli ENSZ leszerelési közgyűlésre csak a^Szovjetunió és á többi szocialista ország érkezett konstruktív, megvalósítható átfogó javaslattal, ezt a nyugati országok jó néhány képviselője is elismerte. Jó volt hallani a nemzetközi áttekintéssel rendelkező előadó szájából azt az elismerő kijelentést, hogy az egyházak valamint a nem keresztény vallásos tömegek nagy része is egyértelműen az enyhülés és a leszerelés oldalán állnak, egyre aktívabb szolgálatot végezve. Békemunkánkat értékeli és igényli egész társadalmunk. Vegyük ki részünket továbbra is odaadással e nemes munkából. Baranyai Tamás I ‘ „Fogadjátok be egymást...” A Római levél fenti mondatára esett először tekintetünk, amikor beléptünk egyházunk hűvösvölgyi diakóniai intézetébe. S ez a fali táblán olvasható felhívás szinte vezérgondolatává' vált a rákoscsa- ba—pécel—isaszepi gyülekezet látogatásának. De vajon mi indította ennek a három kicsiny gyülekezetnek mintegy 15 tagú küldöttségét arra, hogy felkeresse egyházunk legnagyobb szeretetotthonát? Az előzményekhez tartozik, hogy korábban egy gyülekezeti szeretetvendégség keretében Pé- eelen Blázy Lajos, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze valamint Muncz Frigyes, a Budai Szeretetotthonok igazgatója vetített képes előadáson mutatták be egyházunk diakóniai munkáját és így többek között a hűvösvölgyi intézményt is. A személyes kapcsolatteremtés érdekében valósítottuk meg a hűvösvölgyi kirándulást. Muncz Frigyes igazgató köszöntött minket, majd röviden felvázolta az intézetben folyó munkát. Közben előkerültek az otthon lakói számára sütött igazi ..hazai” készítmények. Majd az otthon- igazgató vezetésével elindultunk, hogy végre személyesen is megismerhessük a gondozottakat. Utunk először az emeletekre vezetett, ahol közvetlen beszélgetés alakult ki az idősekkel, még az otthon legnépszerűbb. 102 éves lakójával is. Megrázó élményt adott a szellemileg fogyatékos gyermekek részlege, egyrészt minden csodálatunk azoké a gondozóké volit. akik nap mint nap valóban krisztusi értelemben fogadják el ezeket a kis embereket, másrészt megható volt érezni azt a nagy szeretőiét és szeretetifiónyt. ami éppen ezekből a gyermekekből árad. Végül hadd álljon itt valami abból, amit búcsúzóul a vendégkönyvbe írtunk: „Az intézet vezetőiben és gondozóiban Jézus-arcú embereket ismertünk meg. Szolgálatukat imádságunkban hordozzuk és Istentől kérünk erőt hozzá. Viszontlátásra!” s ezt a viszontlátást mi nagyon komolyan gondoljuk... Gáncs Péter NINCS ELLENTMONDÁS AZ ISTENHIT és a tudomány között „Minél tovább voltunk a világűrben, annál inkább megértettük a Biblia első fejezetének szavait” — mondotta James Irwin amerikai űrhajós a Lutherische Monatshefte c. folyóiratnak adott interjújában. Irwin nem lát ellentétet az Istenben való hit és a tudomány között. Istent teremtőként megismerni azonban csak Jézusban lehet, akiben Isten közülünk való lesz. Azokkal az elméletekkel kapcsolatban, melyek kérdezik, nem jártak-e már idegen űrhajósok a földön, Irwin azt mondta, hogy ezek a kérdések teljesen érdektelenek. Már Jézus mennybemenetelénél is elhangzott, hogy tekintetünket nem az égre kell szegezni.
