Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-01-22 / 4. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS E T I LAP XLIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1978. január 22. Ara: 3,50 Ft 1978. január 5-én a Ferihegyi repülőtéren magyar földre le­szálló amerikai repülőgépen ha­zaérkezett a magyar korona és vele a koronázási ékszerek, ame­lyeket egy rossz és értelmetlen po­litika következtében hazánkon végigsöprő világháború nyomán idegen földre vittek. Ezzel telje­sült a magyar nép régi kívánsá­ga, ahogyan ezt Apró Antal, az országggyűlés elnöke másnap, a korona ünnepélyes átadása illet­ve átvétele alkalmával elmondott beszédében kifejezésre juttatta. Örömmel lehettünk tanúi a Ma­gyar Televízió jó munkája ered­ményeképpen szerte az országban azoknak az ünnepi perceknek, amikor a népünk tulajdonát ké­Teliesült a másvar nép régi kívánsága Itthon a magyar korona mellett az amerikai és a magyar nép alapvetően elkötelezte ma­gát.” APRÓ ANTAL, az országgyűlés elnöke válaszbeszédében kifejezte hazánk lakosságának örömét és megelégedését, hogy a korona és a koronázási ékszerek végérvé­nyesen visszakerültek Magyaror­szágra, valamint nagyrabecsülé­sét Carter elnöknek és az Ameri­kai Egyesült Államok kormányá­nak azért a döntésükért, hogy pezó értékek, ezeréves történel­münk tanúi, nemzetté válásunk szimbólumai a hivatalos amerikai küldöttség kíséretében, a magyar fogadó bizottság jelenlétében megérkeatek. AZ ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSRA JANUÁR 6-ÁN KERÜLT SOR az Országház kupolacsarnokában a magyar és az amerikai nép kép­viselői előtt, ahogyan erről hír­közlő szerveink képben és írás­ban teljes részletességgel beszá­moltak. Az elhangzott beszédek — egyrészt Cyrus Vance, az Ame­rikai Egyesült Államok külügy­minisztere, Carter elnök szemé­lyes megbízottja, másrészt Apró Antal, a magyar országgyűlés el­nöke részéről — a két himnusz felcsendülése, az együttlót me­legsége és ünnepélyessége, szép rendje, a nemzetközi sajtó nagy­arányú érdeklődése jelezték az alkalom rendkívüli voltát. De mindenekelőtt tükrözték azt az előnyösen megváltozott nemzet­közi légkört, amelyben erre a meg sokáig emlékezetes eseményre sor kerülhetett. Emlékeztetőül idé­zünk idevonatkozóan a két ün­nepi beszédből, amelyek ezt a jó irányú fejlődést értékelték és a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttmű­ködésének további lehetőségeire adnak jő reménységet. CYRUS VANCE, aki beszédé­ben utalt a magyar és amérikai nép történeiében a haladás irá­nyába mutató kapcsolatokra, például említvén Kovács Mihály ezredest, aki George Washington oldalán segítette az amerikai füg­getlenség kivívását és azért életét áldozta, valamint Kossuth Lajos meleg amerikai fogadtatását és amerikai hatását — idézte Carter elnök levelét, aki a korona visz- szaadásának tettében „a két nép hagyományos barátságának meg­erősítését” látja. A jelenre térve Vance külügy­miniszter megállapította: „A ko­rona visszaadása tükrözi népeink és kormányaink kapcsolatainak fejlődését, és találkozik a magyar nép nemzeti törekvéseivel. Hisz- szük, hogy ez erősíti a helsinki záróokmány szellemét, amely TULAJDONÁT és talán mire e sorok megjelennek, méltó helyén, népünk és történelmünk sok drá­ga értékét őrző Nemzeti Múzeu­munkban megindulnak a látoga­tók sorai a korona és a koroná­zási ékszerek közvetlen megte­kintésére. Reménységünk és meg­győződésünk szerint ezek a sorok folytatódnak majd az utánunk következő nemzedékek békés, boldog életében, amelyért együtt fáradozunk és amelyet együtt épí­tünk itt, hazánkban, a szocialista Magyarországon. Ez az együtt fá­radozás és együttépítés meggyő­ződésünk szerint jelentős hozzá­járulás a világ minden népe ja­vára egy megkülönböztetésektől és hátrányoktól mentes, együtt­működésben gazdagodó, igazságos, békés és boldog új világ felépíté­Mezősi György visszaszolgáltatták Magyarország­nak a koronát és a koronázási ék­szereket. A továbbiakban' arról az útról szólt a magyar átvevő bizottság vezetője, amelyet népünk a fel- szabadulás óta megtett és amely­nek történelmi jelentőségű vív­mányaira büszkék vagyunk: „A Magyar Népköztársaságnak meg­becsült helye van a világban, kül­politikáját a nemzetközi együtt­működés szélesítésére irányuló őszinte törekvés vezérli. Népünk a még boldogabb holnapért, a még tartalmasabb emberi életért dolgozik, s azért, ami ehhez elen­gedhetetlen: a béke és az enyhü­lés megszilárdításáért, a népek közeledéséért." „A megértésnek az a szelleme, amely mai ünnep­ségünket övezi” — mondotta az országgyűlés elnöke — „megerő­sít bennünket abban a meggyőző­désünkben, . hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országok gyü­mölcsöző együttműködésének po­litikája az egyetlen járható út, a világ népei számára egyedüli el­fogadható politika.’’ ,,A korona és a koronázási ék­szerek visszajuttatása jól példáz­za azt a kedvező fejlődést, amely a világhelyzetben és ezen belül a magyar—amerikai kapcsolatok­baif az utóbbi években végbe­ment. örülünk ennek, de annak is tudatában vagyunk, hogy szá­mos lehetőség vár még kihaszná­lásra." Apró Antal, is kifejezte azit a reménységet, hogy ez a mostani ünnepi esemény „hozzájárul a jobb egyetértéshez, népeink és kormányaink kapcsolatainak erő­sítéséhez, és megfelel a helsinki záróokmány szellemének". A MAGYAR NÉP KÉPVISE­LŐI KÖZÖTT ott láthattuk Lá­zár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Aczé! Györgyöt, a- Mi­nisztertanács elnökhelyettesét, Trautmann Rezsőt, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökét, Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökét, az álla­mi vezető testületek, a társadal­mi szervezetek, a magyar mun­kások, parasztok, értelmiségiek, a nemzetiségek számos képviselő­jét és tágját, a magyar politikai, * t társadalmi, kulturális és tudomá­nyos élet ismert, neves szémélyét. Ott voltak a hazai egyházak vezetői és képviselői is: Lékai László bíboros érsek, Bartha Ti­bor református püspök, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Palotay Sándor, a Szabadegyházak Szö­vetségének elnöke s több más is­mert egyházi vezető. MAGYARORSZÁGI EVANGÉ­LIKUS EGYHÁZUNK részéröl D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnö­köt, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának tagját és D. dr. Vető Lajos ny. püspököt, a Magyaror­szági .Egyházak ökumenikus Ta­nácsának tiszteletbeli elnökét kö­szönthettük a magyar küldöttség tagjainak sorában. E sorok írója is nagy megtiszteltetésnek vette, hogy a nemzetközi és hazai saj­tótudósítók népes együttesével a többi egyházi lap munkatársaival együtt részt vehetett ezen a rend­kívüli ünnepi alkalmon. AZ AMERIKAI KÜLDÖTT­SÉG TAGJAI SOMÁBAN, akik között a magas állami tisztségvi­selők mellett ott voltak szenáto­rok és képviselők, az amerikai társadalmi élet jeles képviselői, magyar származású neves ame­rikaiak, mint Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós — szintén vol­tak egyházi személyiségek is, mint George G. Higgins lelkész, az amerikai katolikus konferen­cia képviselője és Arthur Schneiet rabbi. A KORONÁT ÉS A KORONÁ­ZÁSI ÉKSZEREKET ELKÍSÉRŐ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG TAG­JAI, ahogy erről az ünnepséget követő baráti beszélgetésekből, a nemzetközi sajtó képviselői tiszte­letére adott fogadáson elhangzott megnyilatkozásokból és január 7-én Cyrus Vance külügyminisz­ter sajtófogadásán elhangzottak­ból következtethető, mély benyo­mást nyertek arról a nemzeti egy­ségről, amely a szocialista Ma­gyarországon megvalósult, a ha­zai társadalom különböző rétegei együttmunkálkodásának jó gyü­mölcseiről, szorgos dolgozó né­pünk szép eredményeiről, az or­szággyűlés elnöke által említett közös törekvésekben való őszinte részvételről. G. G. Higgins lel­kész például a sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy az egyházi sze­mélyekkel való találkozások és beszélgetések nyomán jobban ér­tik hazai egyházaink helyzetét. Látták azoknak az egyházi em­bereknek az örömét is, akik kö­zül szintén többen is szorgalmaz­ták a korona hazahozatalának ügyét. Mi is láttuk az ünnep alatt és után azoknak az amerilcaiaknak az örömét, köztük egyházi férfia­két is, és Amerikában élő becsüle­tes és jeles magyarokét is, akik pártfogolták, hogy nemzeti érté­keink az őket megillető helyre ke­rüljenek. Úgy gondoljuk, hogy ezekkel a tapasztalatokkal meg­erősödve ők is ott lesznek a jövő­ben azok táborában, akik szorgal­mazzák a két nép és ^ormánya kapcsolatainak fejlesztését, ame­lyek „egyaránt szolgálják az Ame­rikai Egyesült Államok és Ma­gyarország népének érdekeit, va­lamint a béke és nemzetközi együttműködés egyetemes ügyét” — ahogy ezt a meggyőződést ugyancsak kifejezésre juttatta ün­nepi beszédében Apró Antal, az országgyűlés elnöke. A SZÉP ÜNNEPSÉG UTÁN NÉPÜNK BIRTOKÁBA VETTE D. dr. Ottlyk Ernő püspök hatvan éves D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke január 9-én töltötte be 60, életévét. Eb­ből az alkalomból az Országos Egyház elnöksége a Duna Inter­continental Szálló különtermében ünnepi vacsorát adott a püspök tiszteletére. Az ünnepi vacsorán jelen volt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Straub István elnökhelyettes és dr. Pozsonyi László főosztályvezető, feleségük­kel együtt. Az egyház részéről dr. Fekete Zoltán országos fel­ügyelő, D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, dr. Karner Ágos­ton főtitkár vett részt a vacsorán, ugyancsak feleségükkel együtt, továbbá Szemerei Zoltán pénz­táros. Káldy Zoltán püspök méltatta Ottlyk Ernő püspök munkássá­gát, mely lényegében három szakaszra osztható: szolgálatá­nak első éveiben lelkészként mű­ködött, majd a Teológiai Aka­démia professzora lett, és 1967 óta az Északi Egyházkerület püspöke. Kiemelte, hogy elsők között volt, akik felismerték az evangélikus egyház helyes útját a szocialista társadalomban, és ez a felismerés szolgálatát ma is meghatározza. Értékes a püspök irodalmi működése is, különö­sen jó szolgálatot tett Hűség Is­tenhez és népünkhöz, valamint Az evangélikus egyház útja a szocializmusban című könyveivel. Kérte a püspökre Isten megsegítő áldását. TÁDZSIKISZTÁN Dusanbe, a Tadzsik Szovjet Köztársaság fővárosa evangéli­kusai 1977. október 2-án ünne­pélyesen használatba vettek egy épületet, mely nagyobb az eddi­gi gyülekezeti háznál. Az ünnepi szolgálatot Harald Kalnins lel­kész végezte, aki a Lett Evangé­likus Egyházban a Szovjetunió ázsiai részein élő evangélikusok felelős gondozója Az ünnepen 600 személy vett részt és megáldották 12 házaspár HÁROMSZÁZEZER HAJLÉKTALAN AZ NSZK-BAN Kereken 300 000 embert tekin­tenek hivataloson is hajléktalan­nak a Német Szövetségi Köztár­saságban. Javulásnak nem sok jele, sőt ellenkezőleg: míg 1965- ben a hajléktalanok 60 %-a tartózkodott két évnél hosszabb ideig menedékhelyein, 1976-ban már 74,9 %. Martin Schafer, a Diatonisches Werk illetékes re­ferense egy nyilatkozatában po­litikai akciókat követelt az érin­tett néprétegék szegénysége, nyo­morba süllyedése és a társada­lomból való kiszakadása ellené­ben. Bírálta egyes helyi hatósá­gok gyakorlatát, melynek követ­keztében vannak olyan családok, melyek már a harmadik nemze­dékben menedékhelyen élnek. Schoíer utalt arra is. hogy 4.8 millió olyan háztartás van az NSZK-ban. amelyet bevételi for­rása csökkenése esetén — pl. munkanélküliséggel összefüggés­ben, — veszélyeztet a hajlékta-1 lanság. A SEGÍTSÉGNYÜJTAST AZ ANYAGIAK HIÁNYA KORLÁTOZZA A kelet-európai kisebbségi evangélikus egyházak részére nyújtandó segítséget a Martin- Luther-Bund tapasztalata szerint nem a hatósági megszorítások, hanem a Bund részéről fennálló anyagiak hiánya korlátozza. „Minden kelet-európai országra vonatkozóan érvényes, hogy az észszerű támogatás lehetőségei sokkal nagyobbak, mint a Mar- tin-Luther- Bund rendelkezésre álló anyagi eszközök” — hangsú­lyozza az a jelentés, melyet a Martin-Luther-Bund a nyugat­németországi evangélikus egyház (VELKD) idei szánódusa elé ter­jeszt. házasságát, megkonfirmáltak 58 gyermeket, úrvacsorát vett 450 gyülekezeti tag. Ez alkalommal iktatták be a gyülekezet laikus vezetőjét és presbitériumát is. A városban húsz év óta tar­tanak evangélikus istentisztelete­ket és ez a gyülekezet is azok közé tartozik, melyeket ez év jú­niusában meglátogatott dr. Paul Hansen, a Lutheránus Világsaö- ■ vétség Európa titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents