Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-16 / 29. szám

A Keresztyén Békekonferencia új tisztségviselői Dr. Tólli Károly püspök az új elnök A Keresztyén Békekonferencia június 22—27. között Prágában tar­totta az V. keresztyén békevilággyűlést. Majdnem 100 országból kö­zel 600 résztvevője volt a világgyűlésnek. A Keresztyén Békekonfe­rencia — amely 20. jubileumát is ünnepelte — megválasztotta új tisztségviselőit. Az elnöki tisztségre teljes egyhangúsággal dr. Tóth Károlyt, a Duna melléki Református Egyházkerület püspökét választották meg, aki éveken keresztül végezte a főtitkári szolgálatot. Tiszteletbeli elnökké választották Nyikogyim Leningrád és Nov­gorod ortodox metropolitáját, aki eddig a Keresztyén Békekonferen­cia elnöke volt. Tiszteletbeli elnökségi tag lett dr. Bartha Tibor református püs­pök, Herbert Mochalski (NSZK), Heinrich Heilstem (Svájc), Abra­ham Thampy (India). A Folytatólagos Bizottság (Központi Bizottság) elnökévé Filaret kijevi ortodox metropolitát választották meg. Ennek a jelentős bi­zottságnak tagjai lettek magyar részről: dr. Káldy Zoltán püspök, dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Kürti László református püspök, Palotay Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke és ifj. Görög Tibor evangélikus lelkész. A Munkabizottság (Végrehajtó Bizottság) tagja lett — a Folytató­lagos Bizottság tagjai közül — dr. Ottlyk Ernő püspök. ' A Nemzetközi Titkárság tagjává választották ifj. Görög Tibor lel­készt. Az evangélikus egyház nevében e helyről is szeretettel köszöntjük a Keresztyén Békekonferencia új elnökét dr. Tóth Károly püspököt. Az elmúlt két évtizedben, de különösen is az utóbbi években mint főtitkár igen sokat fáradozott a Keresztyén Békekonferencia gyü­mölcsöző munkájáért. Nagyon határozottan, ugyanakkor teljes nyi­tottsággal képviselte ezt a konferenciát. Sokakat nyert meg a Béke- konferencia számára. Főtitkársága idején kiszélesedett a Keresztyén Békekonferencia bázisa. Különösen is sokan csatlakoztak a Békekon­ferencia támogatói sorába Afrikából és Ázsiából, de más területekről is. Megerősödött a teológiai alap is. Kívánjuk, hogy elnöki szolgá­latában Isten adjon neki bölcsességet, határozottságot és sok örö­möt. Örülünk annak is, hogy Bartha Tibor püspököt a Békekonferencia négytagú tiszteletbeli elnökségébe választották be. Mindig szívügye volt a Békekonferencia. Rengeteg erőt áldozott rá. Amikor 1968-ban a Békekonferencia válságon és nehézségeken ment át, ő volt azoknak egyike, aki a legtöbbet tett a helyes irány újra megtalálásáért. örülünk, hogy evanélikus egyházunk képviselői is jelentős tisztsé­geket kaptak. Egyházunk 20 esztendő óta töretlenül segíti a Keresz­tyén Békekonferenciát teológiai alapjainak kimunkálásában és a konkrét döntések meghozatalában. Jó tudnunk, hogy a Munkabizott­ságban is van egyházunknak képviselete dr. Ottlyk Ernő püspök sze­mélyében. EGYHÁZ ÉS ÁLLAM VISZONYÁNAK RENDEZÉSE SVÉDORSZÁGBAN Több mint húsz évi munka után Svédországban az egyház és állam jövőbeli viszonyának ösz- szetett kérdése a végső megoldás és rendezés felé közeledik. Az 1975-ben megbízott négy munka- bizottság, melyekben az állam és az egyház képviselői dolgoztak együtt, 1978 januárjában előter­jesztették jelentésüket és javas­lataikat. Ezzel kapcsolatban két érdekes fejleményről lehet beszá­molni. Az egyik az, hogy nem beszélnek többé „egyház és ál­lam szétválasztásáról”, hanem ..a kapcsolat megváltoztatását” tart­ják a helyesebb kifejezésnek. A másik az, hogy a javaslatok a je­lek szerint állami és egyházi részről egyaránt széles körű he­lyesléssel találkoznak. A régi helyébe lépő új törvény négy pontban foglalható össze: 1. A Svéd Egyház evangélikus kö­zösség, melynek hitvallását és munkáját egyházi törvények sza­bályozzák. 2. A Svéd Egyház or­szágos szervezetet tart fenn, mely demokratikus elvekre épül, lehe­tővé téve, hogy mindenki részt vehessen az istentiszteleteken és más egyházi tevékenységben. 3. A Svéd Egyház gyülekezetei és egyházkerületei helyi és regioná­lis szinten felelősséget vállalnak az egyház munkájáért. Egyházta­gokból álló testületet hoznak lét­re ennek a felelősségnek a gya­korlására és irányítására. 4. A Svéd Egyház minden tagja ezért tagja valamely gyülekezetnek és egyházkerületnek. Ez magába fog­lalja az egyház életében és mun­kájában való részvétel jogát is. A temetési rendszer és a né­pesség-nyilvántartás eddig az egy­ház feladata volt, az új javaslat szerint a helyi szervek felelőssé­ge lesz. A helyi gyülekezetek to­vább végezhetik a munkát, ha készek rá. Az egyházi javak to­vábbra is egyházi kezelésben és használatban maradnának. Meg­szűnne viszont a gyülekezetek jo­ga, hogy egyházi adót vessenek ki, ehelyett felkérnék az egyház­tagokat égy meghatározott egy­házi hozzájárulás fizetésére, me­lyet azután az állam gyűjtene be a többi adókkal együtt. Az állam továbbra is nyújtana támogatást az egyháznak, éspedig 275 millió svéd koronát évenként, az 1975- ös értéknek megfelelően. A javaslat az átmeneti időre, a javaslatok egyházi és állami el­fogadásától a megvalósításig mintegy négy évet , irányoz elő. HELLBERG IGAZGATÓ LEMONDÁSA Carl-Johan Hellberg, az LVSZ Egyházi Együttműködési Osztá­lyának igazgatója, Téológiai Akadémiánk tiszteletbeli dokto­ra, lemondott igazgatói tisztéről, mert megromlott egészségi álla­pota nem-teszi lehetővé, hogy sok utazással járó megbízatásának eleget tudjon tenni. Hellberg igazgató 51 éves, 1965 óta teljesít szolgálatot az LVSZ genfi központjában, ahol előbb Afrika-titkár. majd igazgató lett. Ezt megelőzően Tanzániában te­vékenykedett misszionáriusként, Egyre Jkilzelefoli Id. Martin Luther King látogatása Magyarországon „Minél közelebb kerülök Önökhöz, annál inkább válik meggyőződésemmé, hogy célkitű­zéseink és problémáink azono­sak.” Id. Martin Luther King bap­tista lelkész, a mártírhalált halt, ugyancsak baptista lelkész M. L. King Nobel Béke-díjas polgárjo­gi harcos édesapja mondotta a a fentieket az Országos Béke ta­nács székhazában azon a talál­kozón, ahol Sebestyén Nándor- né főtitkár kezéből átvette az OBT kitüntető jelvényét. Az idős lelkipásztor a magyar­országi Szabadegyházak Tanácsa, dr. Palotay Sándor, a SZÉT el­nöke és a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsa meghí­vására tartózkodott hazánkban. Elkísérte útjára nőtestvére, egyetlen élő gyermeke, Willie Christine (King) Farris és uno­kája. Látogatásuk túlterjedt az egyházi határokon. Társadalmi eseménnyé lett. Az egyik oka -ennek, ami ta­lán számunkra már egy kicsit megszokott is — de a hazánkba látogató, elsősorban Nyugatról érkező vendég számára mindig meglepetés, hogy az államunk és egyházaink közötti jó kapcso­lat és a Hazafias Népfront kere­tében a társadalmi és politikai célkitűzésekért folytatott közös aktivitás gyümölcseként nemcsak a feladatok, de az eredmények és örömök is. közösek.. Ezzel a, tény­nyel, a nemzeti egységgel, a tár­sadalmi és politikai kérdésekben való azonosulással mindjárt lá­togatásuk kezdetén találkoztak vendégeink, amikor a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága székhazában tartott papi béke- gyűlésen a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében együtt ta­láltak hívőket és nem hívőket és ahol Trautmann Rezső, a bi­zottság elnöke köszöntötte meleg szavakkal id. M. L. Kinget és hozzátartozóit és teljes nyitott­sággal tárta fel előttük népünk célkitűzéseit. A HNF keretében folyó közös tevékenységünket a béke ügyében, a faji megkülön­böztetés elleni és a társadalmi igazságosságért történő összefo­gásunkat. — Ugyanezt erősítet­ték meg az egyházi részről tör­tént felszólalások is. így dr. Kál­dy Zoltán .püspök-elnöké Is, aki hangsúlyozta, hogy a keresztyé­nek világ iránti felelősségének tettekben is nyilvánvalóvá kell válnia. A másik okról,, amiért a láto­gatás társadalmi üggyé lett, dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke szólt a már előbb említett ün­nepi alkalmon. A magyar béke­mozgalom, amely a nemzetközi békemozgalom részeként küzd a népek barátságáért, a népek fel­szabadításáéit és a világbéke megteremtéséért örökre szívébe zárta azt a Martin Luther Kin­get, akinek hazájában népe jo­gaiért folytatott harca is bele­épült a békemozgalom világot átfogó terveibe és küzdelmeibe. Id. Martin Luther King bizo­nyára azt is érezhette, hogy a testvér református egyház meg­tisztelő gesztusa, a Debreceni Teológiai Akadémia által ado­mányozott tiszteletbeli doktori cím és a Debrecen-Nagy erdei Református Egyházközség temp­lomkertjében az ő jelenlétében felállított Martin Luther King- emlékmű egyszerre tanúskodik az együttdobbarió testvéri szívről és egész társadalmunk megbecsülé­séről, amelynek jeleivel egészen bizonyosan számtalanszor talál­Id. Martin Luther King a Deák téri ökumenikus ünnepélyen koztak vendégeink magyarországi tartózkodásuk alkalmával. Mindez együtt eredményezhet­te, hogy id. M. L. King — mi is így tapasztaltuk — e néhány nap alatt egyre közelebb került hozzánk és egyre otthonosabban érezhette magát közöttünk sze­retteivel együtt abban a társa­dalomban, amely az eléje álló „fekete emberben” is tiszteli az embert, a felebarátot, népe és a maga emberi jogaiért küzdő har­cost. S ha nézeteink és a kö­zös célokért .folytatott harcban esetleg a módszereink nem is teljesen azonosak, azt jól érzé­kelte id. M. L. King és leánya, aki a dr. Martin Luther King Center for Social Change fő­munkatársaként fáradozik azért, hogy a mártírhalált - halt Martin Luther King által kezdeménye­zett mozgalom az amerikai tár­sadalomban hatékonnyá váljék és nemzetközivé szélesüljön — egész társadalmunk, benne a hi­vő emberek is teljes szívvel kí­vánjuk, hogy a világ népei bé­kében éljenek és megbecsüljük azokat, akik ezen fáradoznak. Ennek a megbecsülésnek volt a je ie az is, az Országos Béke ta­nács vendégeink tolmácsát, dr. Haraszti Sándor baptista lel­készt, a dr. Billy Graham Tár­saság szakértőjét, aki az Egye- süit Államokban élő magyarok között is jó szolgálatot végez, építve egyházak és népek kap­csolatát. az QBT emlékplakett- jevel tüntette ki. Amikor e sorokat írom, id. Martin Luther King már bizo­nyára arról is bőséges tapaszta­latokat szerzett kíséretével együtt a Keresztyén Békekonferencia V. nagygyűlésén Prágában, hogy milyen széles azoknak a keresz­tyéneknek a tábora, akik fele­lősségüket értő kormányokkal, társadalmi szervezetekkel, más világvallások tagjaival, nem hi­vő emberekkel is összefogva ké­szek megtenni mindent az élet védelméért, minden ember meg­becsüléséért, népek, fajok és or­szágok építő együttmunkálkodá- sáért. M. Gy. Ökumenikus ünnepély a Deák téren Másfél ezernél is többen szo­rongtak a Deák téri templomban, hogy meghallgassák id. Martin Luther Kinget. A Baptista Egy­ház férfikara az ismert néger spirituálét énekelte: „Vajha vol­nék hív keresztyén, szívem mé­lyén ...” Az ismerős szöveghez kapcsolta vendégünk á monda­nivalóját: „szívünk mélyén, szí­vünk mélyén Krisztusé kívá­nunk lenni”. A szöveg kiegészí­téseként szólalt meg kérésére a dallam az orgonán újból, hol halkan, hol pedig felzúgott a íortisszimó. Jézus kérdései hangzottak el Péterhez: „Szeretsz-é engem?” Aki háromszor megtagadta Mes­terét, háromszor hallotta a kér­dést. Az evangéliumi elbeszélés remek lélektani , egyszerűséggel tudja elénk varázsolni a helyze­tet: egészen a sírásig megható módon tudja Jézus bűnbánatra kényszerítem tanítványát, az örök emberi nagyot akarás, a szalmaláng-lelkesedés példaké­pét. Ha mi hitetlenkedünk is, Ö hű marad, neki lehetünk hálá­sok, mert ő a juhok Pásztora, aki utána megy az elveszett bá­ránynak. Dr. Káldy Zoltán püspök ige­hirdetése a Római levél 14, 7 összefüggésében a világ sokféle keresztyénét összekötő tényt emelte ki: „az Űréi vagyunk”. Evangélikusok és reformátusok, baptisták és metodisták, euró­paiak és amerikaiak egyformán megvallhatják és bizonyíthatják, hogy „az Űréi vagyunk”. Ugyan­akkor mindannyiunknak máso­kért kell szolgálnunk. Mások lelki és anyagi javaiért, béké­jéért, boldogságáért és kenye- -réért. . A jelenlevő nagy gyülekezet, a különleges ökumenikus alkalom résztvevői ott láthatták a ven­dégek sorában az afrikai egyhá­zak küldöttségét is. Nigériai és kenyai keresztyének jöttek el hozzánk, útban a Prágai Világ- gyűlés felé, hogy erősítsék a kapcsolatot egyházainkkal. Ifj. H. B. Id. Martin Luther King igét hirdet a Deák téri templomban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents