Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-07-02 / 27. szám
AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA. 112 európai egyház ökumenikus szervezete, évenként más-más európai országban tartja az elnökség és Tanácsadó Bizottság ülését. Ez évben Norvégia evangélikus egyháza hívta meg ezt a fontos tanácskozást Trondheimbe, az ősi norvég püspöki székhelyre. Aar- flot norvég prímás-püspök is jelen volt a tanácskozásokon, amelyeket dr. André Appel francia evangélikus egyházelr.ök, az EEK elnöke vezetett. Jelen voltak az Egyházak Világtanácsa, a Vatikán és az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa képviselői is. Június 6. és 10 között ment végbe ez a magas szintű európai egyházi találkozó. Első részében dr. Glen G. Williams főtitkár és dr. Nagy Gyula teológiai igazgató terjesztették elő jelentéseiket az elmúlt évről és az új feladatokról. Dr. Nagy (Jyula beszámolt az ez év szeptemberében Magyar- országon megrendezésre kerülő III. Helsinki Konzultációról, amelyen ezúttal a fegyverkezési verseny és a leszerelés kérdéseivel foglalkoznak az európai egyházak kiküldöttei. Megvitatta és elhatározta a trondheimi ülés „Az egyházak emberi jógok programja a Helsinki Záróokmány megvalósítására” titkársága felállítását, az európai és észak-amerikai egyházak közös felelőssége alatt. Megválasztották a tizenegy tagú irányító bizottságot. Ennek 4 keleteurópai, 4 nyugat-, észak- és déleurópai és 3 észak-amerikai tagja lesz; köztük van. dr. Kürti László református püspök. Az új bizottság — amely egyházi-teológiai szemszögből kíván’foglalkozni ezzel a fontos, sokat vitatott témával — 1978 őszén kezdi meg munkáját. RÉSZLETESEN FOGLALKOZOTT A NORVÉGIÁI TANÁCSKOZÁS az európai egyházak 1979 októberében tartandó Vili. nagygyűlésével Ennek főtémája: „A Szentlélek erejével — szabadok szolgálatra a világban”. A közelebbi témák ezek lesznek: Az egyházak egysége és együttműködése — Az európai teológia feladatai — Igehirdetés és diakónia a XX. század végén — Az élet védelme és a-béke szolgálata Európában. A következő évi nagygyűlés színhelye Kréta szigete, a konstantinápolyi ortodox patriarchátus területén. Főelőadói: Ale- xij tallinni metropolita, egy görög teológiai professzor és egy athos-hegyi ortodox szerzetes. Ez lesz az európai egyházak első nagygyűlése egy ortodox tagegyház területén. A TRONDHEIMI ÜLÉS KÉT ÜJ TAGEGYHÁZAT — az írországi anglikán és református egyházakat — vett fel az európai egyházszervezetbe. A tanácskozások során megvitatásra került tizenhét európai egyház tiltakozása a neutronbomba terve ellen, és az erőszak, terrorizmus elburjánzása egyes európai országokban. A trondheimi ülés újabb bizonysága volt annak, hogy Európa egyházai nemcsak belső, teológiai kérdéseikkel foglalkoznak, hanem komolyan veszik Isten előtti felelősségüket kontinensünk égető emberi kérdéseiben, szociáletikai téren is. FRANCIA EVANGÉLIKUSOK ÉRDEKLŐDÉSE AFRIKA IRÁNT A francia evangélikus egyházak nemzeti bizottságának februári ülésén Pierre Rakotoson, a Malgas Köztársaság (Madagaszkár) kultúráttaséja országa nevelési problémáiról adott tájékoztatást. Rakotoson, aki tagja a mada- gaszkári evangélikus egyháznak, kijelentette, hogy a fejlődő országokból valókat ki kell képezni különböző tisztek vállalására. „Küldjétek nekünk olyan nevelőket, akik nevelőket nevelnek. Segítsetek nekünk, hogy ne legyen szükség a segítségetekre” — mondotta. A nemzeti bizottság, melynek élén Albert Greiner lelkész áll. beszámolókat hallgatott meg a francia nyelvű országok evangélikus egyházainak helyzetéről. Falvakon, tanyákon A paraszti munka egyhangúsága ? A TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET ÉS MUNKA döntő változást hozott a falusi parasztcsaládok életében. Az ősi, több évszázados életritmus, amely talán külsőleg nyűgöd tnak. biztosnak látszott, — megváltozott sőt eltűnt. Olyan volt, mint a vetésforgó. Változatos volt. de alapjában véve az évszakok változása szerint ment minden évről évre. A havas, bezárt téli világ után a vetés, ültetés következett, azután meg a kukorica-, répa- és krumplikapálás. A sok kapálás után máris itt volt az aratás, az év legnehezebb. az egész családot — és sole cselédet — mozgósító nagy munka. „Takarulószekerek” jártak, felbúgtak a cséplőgépek. — hangjuk most !s a fülünkben zúg —. és amikor ebnen tek a fecskék, beleszakadtunk az őszi munkába, betakarítás, behordás következett, itt volt az őszi vetés ideje. Ezt a forgást csak változatosabbá — és jövedelmezőbbé tette a háziállat tartás, a családi földtulajdon nagysága szerinti házi és házkö- rüli gazdaság. A magyar paraszt szinte azonosult a természettel. A proletár és saegényparasztság élete pedig még keservesebb és mostohább volt. A mélyben leplezetten osztálygyűlölet izzott, legalábbis megvetés és idegenkedés. A felszabadulás utáni iparosodás nagy lehetőségeket hozott. Sokak számára ezért az ősi. falusi paraszti életforma sivár, egyhangú lett. Sajnos ehhez egy időben helytelen politikai és gazdasági elgondolás is járult, aminek következtében a paraszti munkát sokan értelmetlennek és hiábavalónak látták. A fiatalabbak a pénzkeresés gyorsabb lehetősége elcsábította a megunt és hiábavalónak látszó paraszti munkából. Nőttek az igények is, felgyorsult az élet. Letették a kapát, eltették a kaszát. otthagyták a villát — sokszor a földet is —-. vonatra és autóbuszra ültek. Hatalmas tömegek ingáztak a falusi ágv és a városi munkahely között. Különös, ellentmondásokkal teli. sokszor áttekinthetetlen labirintusnak tűnt az a korszak! Üjat. iobbat és változatosabbat, becsületesebbet keresett a falusi ember. A fiatalságot a továbbtanulás széles lehetőségei is elgondolkoztatták, és a megunt és megutált kapa helyett szívesebben fogta meg a gépet vagy a golyóstollat. A FÖLD AZONBAN OTTMARADT. ez nem indult meg a városok felé. Kenyérre, élelmiszerre. etetőre szükség volt. Az önkéntes társulások és családi ösz- szeíogások helyett a forradalmi és döntő történelmi változást a téeszek megalakulása jelentette. Valami egészen mást és újat hozott. MEGHALT GUSTAV AULÉN Gustav Altién svéd püspök 98 éves korában elhunyt a folyó év tavaszán. Nevét az egész világon ismerték, az evangél'kus teológia egyik vezető egyénisége volt. Svédországban arról nevezetes, hogy szembenállt a nácizmussal és sokat tett a svéd egyházi énekkincsért. Ljugbyban, egy Kalmar melletti kisvárosban született, tanulmányait az uppsalai egyetemen végezte. 1913-ban rendszeres teológiai professzorrá nevezték ki a lundi egyetemre. Strángnas püspöke 1932-ben lett. 1952 óta élt nyugalomban. A LENGYEL REFORMÁTUSOK ÜJ PÜSPÖKE Sok-sok gond és nehézség, az öszszerázódással iáró viaskodásdk után mégiscsak megnyugvást hozott a falu életében. A kellemetlenségeket az egyre szaporodó anyagi haszon lassan feledtette. A falusi termelőszövetkezeti munkamegosztás változatosabbá tette az életet. A paraszti élet is iparszerűvé vált. Ennék nemcsak az volt az oka, hogy megfogyott a dolgozó kezek száma, hanem a korszerűbb technika, a gyorsabb gépi munka sokkal eredményesebb voltával kapcsolatos tapasztalatok. Az iparkieqészítö munkával. ipari munkaáigakkal is soksok termelőszövetkezetben színesebb és tartalmasabb lett az elet Nemcsak a mag tár i. magtisztítói, vagy vegyszeres időszaki munkára gondoljunk itt, hanem olyan feladatokra, mint a favágás, erdőirtás. telepítés. — vagy mint nagyon sok termelőszövetkezetben: ráálltak a tyúk-, csibe-, disznóte- nyésztésre és ki tudja még mi mindenféle munkalehetőséget adó munkaágazatra. Egyre több és változatosabb elhelyezkedési lehetőséget adnak a nőknek is! A FIATALSÁG SEM INGÁZIK MÁR ÜGY, miint 20—30 évvel ezelőtt. A falusi termelőszövetkezetek hatalmas szerelőcsarnokaiban és műhelyeiben megtalálják a fiatalabbak is munkájukat mint szerelők. gépészek, ácsok, asztalosok és bognárok, nem beszélve a nyakig munkával ellátott kőművesekről , Ahol az élelmes és okos szervezés a falusi szövetkezetben új üzemágakat fejleszt és új munkalehetőségeket biztosít ott szinte megszűnik a paraszti munka egyhangúsága. Ahol ki tudnak használni minden istenadta természeti lehetőséget, ott virágkertészet Indul, több ezer négyzet- méter területű fóliasátrakban zöldséget, piaci árukat termelnek, ott a falusi nők és férfiak élete és munkája is gazdagabb, nemcsak forintban, de színben és tartalom- ^>‘an is' Sümeghy József Bánffy György két szerepe: Németh László Eklézsia megkövetés és Sánta Ferenc Éjszaka c. drámájában A József Attila Színházból és Kamaraszínházából kifelé jövet — Nemeth László Eklézsia-megkövetés c. drámája után éppenúgy. mint Sánta Ferenc Éjszakája után‘eluralkodhatna a néző szívén a csüggedtség és a reménytelenség, hogy elérhetetlen és megvalósíthatatlan az ember légii óbb vágya: a békesség. Nem talál a szív békességet, hanem sérelmét egy kínos életen át hurcolja, majd a sírba, sőt az örökkévalóságba is magával viszi — mondja Németh László Misztótfalusija. S nem okul az emberiség történelme leckéjéből, s a nukleáris fegyverek korában is az az emberfajta látszik a 1 egszíVúsabbnak s kerül fölébe a többieknek, amelyik elszántan vallja: csak erőszakkal lehet rendet' teremteni a világban — így ábrázolja Sánta darabjának utolsó jelenete. Eluralkodhatna a néző szívén a csüggedtség és a reménytelenség, s hogy még sem ez történik, azt mindkét esetben Bánffy György alakításának s az általa hitelesen és vonzóan életre keltett figuráknak: Pápai Páriz Ferencének és Eusebius püspökének köszönhetjük, akik a bizakodást és az élet szeretetét sugározzák. Igaz, hogy mindkét darabban látszólag kudarcot vall és alulmarad a bizakodást és életszeretetet sugárzó Bánffy alakította drámai hős. Az Eklézsia-megkövetésben Misztótfalusi elutasítja Páriz szép biztató szavait: Ne meredjen sóbálványként a múltakra, hanem a jövőben megalkotandó müveivel foglalja el a lelkét. S válasza ez: El van falazva az én lelkem a jövő felé; s csak mint éjjel-nappal járó malom a múlt hibáit és sérelmeit örii. Sánta Éjszakájában pedig az író. aki megidézte a huszita háború négy hősét egy éjszakai találkozóra, Eusebius püspököt — a vidám, bort. szerelmet, verset s zenét kedvelő és a-z egymás torkának ugró huszita és pápai harcos közé békéltetőn odaálló embert — bocsátia vissza elsőnek a sír éjjelébe és Vaclavot tartja életben, az erőszakkal és fegyverrel rendet teremteni akaró huszitát. Látszólag mindkét darabban kudarcot vali és alulmarad a Bánífy-alakította drámai figura, és mégis ezek alakját őrizzük meg emlékezetünkben legtovább és ezek szavai csengenek fülünkbe napok múlva is. Miért? Mert érezzük, az ilyen emberre nagy szükség van. A higgadt, szenvedélymentes, bölcs Páriz Ferencre volt szüksége Misztótfalusi Kis Miklósnak élete minden döntő fordulójánál. Páriz vette rá a teológiát tanult 30 éves Kis Miklóst, hogy Hollandiában sajátítsa el a tipog- ráfai, a betűkészítés és a könyvnyomtatás tudományát, mert Erdélyben kell a könyv. Páriz vette rá Kis Miklóst, arra, hogy a becsületét sértő, elsősorban egyházi vádak elien védekezzék, s ne szökjék vissza csalódottan a szélmalmok országába. S ha nem tudja szóban felvenni a harcot a beszédben jártas klerikusokkal tegye akkor Mentség-ét írásba és nyomtassa ki. S végül Páriz arra szeretné rávenni a szélütötte, tolókocsihoz kötött Kis Miklóst, hogy bé- küljön meg, keresse a békességet. Nem adatik az magától, hánem munkálni kell. Ö, Páriz. akkor írta meg Pax cor- poris-át, a Test békéjéről szóló könyvet, amikor az öregedés útján már éppen elveszítette szervei működésének egészséges harmóniáját. Akkor írta meg Pax animaeját. a Lélek békéje c. művét, amikor háborgatás közt élt, s most, amikor a közeledő halál borzasztja. békét akar kötni az elmúlás gondolatával, s megírja a Pax sepulchri-t, a Sir békéjét. Keresni és munkálni kell a békességet — ez Périz elve s gyakorlata. Érezzük, hogy az ilyen ember nélkülözhetetlen, mert valahányszor Páriz szerepében Bánffy György a színpadra lép, mintha a Misztótfalusi-ház sértés- től-bánattól súlyos levegője megkönnyeb- bednék, s a kilátástalanság-kiúttalan- ság sötétjében fény derengene fel. S ugyanezt érezzük Sánta Éjszakájában Eusebius püspök jelenlétében is. Noha naivnak, gyermekesen ártatlan ke- déiyűnek látszik, máskor mintha rossz szenvedélyeknek hódolna, mégis .valójában nem „innen”, hanefn „túl” van a megszállottak harcán. Hiábavalónak s könnyelműnek látszott élete a huszita harcok idején hiszen evett, ivott, verselt, zenélt, be értelmesebb s hasznosabb volt-e Vaclavé, a huszitáé, vagy Zsitomiré, a pápai harcosé? Halálos ellenségei voltak egymásnak. Egymás kezétől estek el. Ugyanaz a paraszt temette el mindkettőjüket. Meztelenre vetkőztetve helyezte a sírba őket. mivel sajnálta a jó ruhákat a rothadásnak átadni. míg saját kilenc gyermeke pucéran didergett. A két meztelen holttestet egymással összeölelve fektette a gödörbe, mert így kisebb gödröt kellett ásnia a robottól úgyis elcsigázottan. Vaclav- nak és Zsitomirnak az egymás elleni harc az élet tartalmát és célját tette ki. De ki mondja meg a keresztes és a kelyhes meztelen holttestéről, majd csontvázáról, hogy melyikük volt a pápai és melyik a huszita? S egyébként is mindössze néhány órát élt és harcolt mindkettő abban a hitben és abban a mezben, amelyben és amelyért meghalt. Mert éppen egymás érvelésére, térítő szavaira cseréltek hh- tet, és ki-ki a másik hitére tért. De a hitcsere után is ugyanaz a vágy töltötte el mindkettőt, és ugyanaz a cselekvés következett mindkettőnek az új hitéből: a másikat megsemmisíteni és a másképpen gondolkodókat kiirtani; valamint arcul köpni azt, aki esztelen vérengzésükben meg akarja őket akadályozni. Arcul is köpte mindettő Euse- biust, a békességet hirdetőt. Azért őrzi meg emlékezetünk leginkább Páriz és Eusebius alakját és azért csengenek vissza szavaik fülünkbe, mert érezzük, hogy magatartásuk segítő jellegű. Bánffy Páriz alakításában hitelesen testesíti meg azt az embert, aki rendíthetetlenül, bizakodva és kedélyesen viseli korának, környezetének minden visszásságát és hántását, mert erejét a jövő látomásából meríti. S az a hit és bizalom, hogy a jövőt majd a szellem világossága beragyogja, már jelenének homályát is fénnyel hinti be. Bánffy Eusebiusa pedig arról győz meg bennünket, hogy lehet szeretni az életetés nemcsak keresni, de mindig meg is találni benne a szépséget. Eusebiusnak nincs nagy látomása a jövőről s ez bizony hiány, viszont a szív és a léjek egyszerű örömeit ajánlja; és erre is szükség van, ne felejtsen el simogatni az ember; ne fogyjon el a mese az ajkáról; üljenek ki az öregek a kapuik elé, s ne szűnjenek meg a fiatalok énekelni ... Mi persze tudtuk, hogy ez önmagában nem elég. Küzdeni is tudni kell a jövőért! Megóvja a két ' Bánffy-megtestesítette figura a két komor dráma nézőjét a csüggedtségtől és a reménytelenségtől? Többet tesz! Kedvet csinál ahhoz, hogy megpróbáljunk mindennapjaink sértett-keserű misztótfalusiai mellett szívet csit.ító bölcs Párizzá válni és a múltat-jövőt meghányó beszélgetésekbe — Eusebiushoz hasonlóan, — a jelen élet szép, egyszerű derűjét 'belopni... Takácsnc Kovácsházi Zclma Elődje, dr. Jan Niewieczerzal püspök október 1-vei nyugalomba vonul. Zdzislaw Trand (53) lelkészt választották meg a lengyelországi református egyház új püspökévé. Miről tanácskoztak az Európai Egyházak képviselői norvéűiai ülésükön?
