Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-07-02 / 27. szám

AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA. 112 európai egyház ökumenikus szervezete, évenként más-más európai or­szágban tartja az elnökség és Tanácsadó Bizottság ülését. Ez évben Norvégia evangélikus egy­háza hívta meg ezt a fontos ta­nácskozást Trondheimbe, az ősi norvég püspöki székhelyre. Aar- flot norvég prímás-püspök is je­len volt a tanácskozásokon, ame­lyeket dr. André Appel francia evangélikus egyházelr.ök, az EEK elnöke vezetett. Jelen voltak az Egyházak Világtanácsa, a Vati­kán és az Európai Katolikus Püs­pöki Konferenciák Tanácsa kép­viselői is. Június 6. és 10 között ment végbe ez a magas szintű európai egyházi találkozó. Első részében dr. Glen G. Williams főtitkár és dr. Nagy Gyula teológiai igazga­tó terjesztették elő jelentéseiket az elmúlt évről és az új felada­tokról. Dr. Nagy (Jyula beszámolt az ez év szeptemberében Magyar- országon megrendezésre kerülő III. Helsinki Konzultációról, ame­lyen ezúttal a fegyverkezési ver­seny és a leszerelés kérdéseivel foglalkoznak az európai egyházak kiküldöttei. Megvitatta és elhatározta a trondheimi ülés „Az egyházak emberi jógok programja a Hel­sinki Záróokmány megvalósítá­sára” titkársága felállítását, az európai és észak-amerikai egyhá­zak közös felelőssége alatt. Meg­választották a tizenegy tagú irá­nyító bizottságot. Ennek 4 kelet­európai, 4 nyugat-, észak- és dél­európai és 3 észak-amerikai tag­ja lesz; köztük van. dr. Kürti László református püspök. Az új bizottság — amely egyházi-teoló­giai szemszögből kíván’foglalkoz­ni ezzel a fontos, sokat vitatott témával — 1978 őszén kezdi meg munkáját. RÉSZLETESEN FOGLALKO­ZOTT A NORVÉGIÁI TANÁCS­KOZÁS az európai egyházak 1979 októberében tartandó Vili. nagy­gyűlésével Ennek főtémája: „A Szentlélek erejével — szabadok szolgálatra a világban”. A köze­lebbi témák ezek lesznek: Az egy­házak egysége és együttműködé­se — Az európai teológia felada­tai — Igehirdetés és diakónia a XX. század végén — Az élet vé­delme és a-béke szolgálata Euró­pában. A következő évi nagygyű­lés színhelye Kréta szigete, a konstantinápolyi ortodox patriar­chátus területén. Főelőadói: Ale- xij tallinni metropolita, egy gö­rög teológiai professzor és egy athos-hegyi ortodox szerzetes. Ez lesz az európai egyházak első nagygyűlése egy ortodox tagegy­ház területén. A TRONDHEIMI ÜLÉS KÉT ÜJ TAGEGYHÁZAT — az íror­szági anglikán és református egy­házakat — vett fel az európai egyházszervezetbe. A tanácskozá­sok során megvitatásra került ti­zenhét európai egyház tiltakozása a neutronbomba terve ellen, és az erőszak, terrorizmus elburjánzá­sa egyes európai országokban. A trondheimi ülés újabb bizonysága volt annak, hogy Európa egyhá­zai nemcsak belső, teológiai kér­déseikkel foglalkoznak, hanem komolyan veszik Isten előtti fe­lelősségüket kontinensünk égető emberi kérdéseiben, szociáletikai téren is. FRANCIA EVANGÉLIKUSOK ÉRDEKLŐDÉSE AFRIKA IRÁNT A francia evangélikus egyhá­zak nemzeti bizottságának feb­ruári ülésén Pierre Rakotoson, a Malgas Köztársaság (Madagasz­kár) kultúráttaséja országa neve­lési problémáiról adott tájékoz­tatást. Rakotoson, aki tagja a mada- gaszkári evangélikus egyháznak, kijelentette, hogy a fejlődő orszá­gokból valókat ki kell képezni különböző tisztek vállalására. „Küldjétek nekünk olyan nevelő­ket, akik nevelőket nevelnek. Se­gítsetek nekünk, hogy ne legyen szükség a segítségetekre” — mon­dotta. A nemzeti bizottság, melynek élén Albert Greiner lelkész áll. beszámolókat hallgatott meg a francia nyelvű országok evangé­likus egyházainak helyzetéről. Falvakon, tanyákon A paraszti munka egyhangúsága ? A TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET ÉS MUNKA döntő válto­zást hozott a falusi parasztcsalá­dok életében. Az ősi, több év­százados életritmus, amely talán külsőleg nyűgöd tnak. biztosnak látszott, — megváltozott sőt el­tűnt. Olyan volt, mint a vetésfor­gó. Változatos volt. de alapjában véve az évszakok változása sze­rint ment minden évről évre. A havas, bezárt téli világ után a ve­tés, ültetés következett, azután meg a kukorica-, répa- és krump­likapálás. A sok kapálás után má­ris itt volt az aratás, az év legne­hezebb. az egész családot — és sole cselédet — mozgósító nagy munka. „Takarulószekerek” jár­tak, felbúgtak a cséplőgépek. — hangjuk most !s a fülünkben zúg —. és amikor ebnen tek a fecskék, beleszakadtunk az őszi munkába, betakarítás, behordás következett, itt volt az őszi vetés ideje. Ezt a forgást csak változatosabbá — és jövedelmezőbbé tette a háziállat tartás, a családi földtulajdon nagysága szerinti házi és házkö- rüli gazdaság. A magyar paraszt szinte azonosult a természettel. A proletár és saegényparasztság éle­te pedig még keservesebb és mos­tohább volt. A mélyben leplezet­ten osztálygyűlölet izzott, lega­lábbis megvetés és idegenkedés. A felszabadulás utáni iparoso­dás nagy lehetőségeket hozott. So­kak számára ezért az ősi. falusi paraszti életforma sivár, egyhan­gú lett. Sajnos ehhez egy időben helytelen politikai és gazdasági elgondolás is járult, aminek kö­vetkeztében a paraszti munkát so­kan értelmetlennek és hiábavaló­nak látták. A fiatalabbak a pénz­keresés gyorsabb lehetősége elcsá­bította a megunt és hiábavalónak látszó paraszti munkából. Nőttek az igények is, felgyorsult az élet. Letették a kapát, eltették a ka­szát. otthagyták a villát — sok­szor a földet is —-. vonatra és autóbuszra ültek. Hatalmas töme­gek ingáztak a falusi ágv és a vá­rosi munkahely között. Különös, ellentmondásokkal teli. sokszor áttekinthetetlen labirintusnak tűnt az a korszak! Üjat. iobbat és változatosabbat, becsületesebbet keresett a falusi ember. A fiatal­ságot a továbbtanulás széles lehe­tőségei is elgondolkoztatták, és a megunt és megutált kapa helyett szívesebben fogta meg a gépet vagy a golyóstollat. A FÖLD AZONBAN OTTMA­RADT. ez nem indult meg a vá­rosok felé. Kenyérre, élelmiszer­re. etetőre szükség volt. Az ön­kéntes társulások és családi ösz- szeíogások helyett a forradalmi és döntő történelmi változást a té­eszek megalakulása jelentette. Va­lami egészen mást és újat hozott. MEGHALT GUSTAV AULÉN Gustav Altién svéd püspök 98 éves korában elhunyt a folyó év tavaszán. Nevét az egész világon ismerték, az evangél'kus teológia egyik vezető egyénisége volt. Svédországban arról nevezetes, hogy szembenállt a nácizmussal és sokat tett a svéd egyházi ének­kincsért. Ljugbyban, egy Kalmar mel­letti kisvárosban született, tanul­mányait az uppsalai egyetemen végezte. 1913-ban rendszeres teo­lógiai professzorrá nevezték ki a lundi egyetemre. Strángnas püs­pöke 1932-ben lett. 1952 óta élt nyugalomban. A LENGYEL REFORMÁTUSOK ÜJ PÜSPÖKE Sok-sok gond és nehézség, az ösz­szerázódással iáró viaskodásdk után mégiscsak megnyugvást ho­zott a falu életében. A kellemet­lenségeket az egyre szaporodó anyagi haszon lassan feledtette. A falusi termelőszövetkezeti munka­megosztás változatosabbá tette az életet. A paraszti élet is iparsze­rűvé vált. Ennék nemcsak az volt az oka, hogy megfogyott a dolgozó kezek száma, hanem a korszerűbb technika, a gyorsabb gépi munka sokkal eredménye­sebb voltával kapcsolatos tapasz­talatok. Az iparkieqészítö munká­val. ipari munkaáigakkal is sok­sok termelőszövetkezetben színe­sebb és tartalmasabb lett az elet Nemcsak a mag tár i. magtisztítói, vagy vegyszeres időszaki munkára gondoljunk itt, hanem olyan fela­datokra, mint a favágás, erdőir­tás. telepítés. — vagy mint na­gyon sok termelőszövetkezetben: ráálltak a tyúk-, csibe-, disznóte- nyésztésre és ki tudja még mi mindenféle munkalehetőséget adó munkaágazatra. Egyre több és változatosabb elhelyezkedési lehe­tőséget adnak a nőknek is! A FIATALSÁG SEM INGÁZIK MÁR ÜGY, miint 20—30 évvel ez­előtt. A falusi termelőszövetkeze­tek hatalmas szerelőcsarnokaiban és műhelyeiben megtalálják a fia­talabbak is munkájukat mint sze­relők. gépészek, ácsok, asztalosok és bognárok, nem beszélve a nyakig munkával ellátott kőmű­vesekről , Ahol az élelmes és okos szerve­zés a falusi szövetkezetben új üzemágakat fejleszt és új mun­kalehetőségeket biztosít ott szinte megszűnik a paraszti munka egyhangúsága. Ahol ki tudnak használni minden istenadta ter­mészeti lehetőséget, ott virágker­tészet Indul, több ezer négyzet- méter területű fóliasátrakban zöldséget, piaci árukat termelnek, ott a falusi nők és férfiak élete és munkája is gazdagabb, nemcsak forintban, de színben és tartalom- ^>‘an is' Sümeghy József Bánffy György két szerepe: Németh László Eklézsia megkövetés és Sánta Ferenc Éjszaka c. drámájában A József Attila Színházból és Kama­raszínházából kifelé jövet — Nemeth László Eklézsia-megkövetés c. drámája után éppenúgy. mint Sánta Ferenc Éj­szakája után‘eluralkodhatna a néző szí­vén a csüggedtség és a reménytelenség, hogy elérhetetlen és megvalósíthatatlan az ember légii óbb vágya: a békesség. Nem talál a szív békességet, hanem sé­relmét egy kínos életen át hurcolja, majd a sírba, sőt az örökkévalóságba is magával viszi — mondja Németh László Misztótfalusija. S nem okul az emberi­ség történelme leckéjéből, s a nukleáris fegyverek korában is az az emberfajta látszik a 1 egszíVúsabbnak s kerül fölébe a többieknek, amelyik elszántan vallja: csak erőszakkal lehet rendet' teremteni a világban — így ábrázolja Sánta da­rabjának utolsó jelenete. Eluralkodhatna a néző szívén a csüg­gedtség és a reménytelenség, s hogy még sem ez történik, azt mindkét esetben Bánffy György alakításának s az általa hitelesen és vonzóan életre keltett figu­ráknak: Pápai Páriz Ferencének és Eu­sebius püspökének köszönhetjük, akik a bizakodást és az élet szeretetét sugá­rozzák. Igaz, hogy mindkét darabban látszó­lag kudarcot vall és alulmarad a biza­kodást és életszeretetet sugárzó Bánffy alakította drámai hős. Az Eklézsia-meg­követésben Misztótfalusi elutasítja Pá­riz szép biztató szavait: Ne meredjen sóbálványként a múltakra, hanem a jö­vőben megalkotandó müveivel foglalja el a lelkét. S válasza ez: El van falazva az én lelkem a jövő felé; s csak mint éjjel-nappal járó malom a múlt hibáit és sérelmeit örii. Sánta Éjszakájában pedig az író. aki megidézte a huszita háború négy hősét egy éjszakai talál­kozóra, Eusebius püspököt — a vidám, bort. szerelmet, verset s zenét kedvelő és a-z egymás torkának ugró huszita és pápai harcos közé békéltetőn odaálló embert — bocsátia vissza elsőnek a sír éjjelébe és Vaclavot tartja életben, az erőszakkal és fegyverrel rendet terem­teni akaró huszitát. Látszólag mindkét darabban kudarcot vali és alulmarad a Bánífy-alakította drámai figura, és mégis ezek alakját őrizzük meg emlékezetünkben legtovább és ezek szavai csengenek fülünkbe na­pok múlva is. Miért? Mert érezzük, az ilyen emberre nagy szükség van. A higgadt, szenvedélymen­tes, bölcs Páriz Ferencre volt szüksége Misztótfalusi Kis Miklósnak élete min­den döntő fordulójánál. Páriz vette rá a teológiát tanult 30 éves Kis Miklóst, hogy Hollandiában sajátítsa el a tipog- ráfai, a betűkészítés és a könyvnyomta­tás tudományát, mert Erdélyben kell a könyv. Páriz vette rá Kis Miklóst, ar­ra, hogy a becsületét sértő, elsősorban egyházi vádak elien védekezzék, s ne szökjék vissza csalódottan a szélmalmok országába. S ha nem tudja szóban fel­venni a harcot a beszédben jártas kle­rikusokkal tegye akkor Mentség-ét írásba és nyomtassa ki. S végül Páriz arra szeretné rávenni a szélütötte, toló­kocsihoz kötött Kis Miklóst, hogy bé- küljön meg, keresse a békességet. Nem adatik az magától, hánem munkálni kell. Ö, Páriz. akkor írta meg Pax cor- poris-át, a Test békéjéről szóló könyvet, amikor az öregedés útján már éppen elveszítette szervei működésének egész­séges harmóniáját. Akkor írta meg Pax animaeját. a Lélek békéje c. művét, amikor háborgatás közt élt, s most, amikor a közeledő halál borzasztja. bé­két akar kötni az elmúlás gondolatával, s megírja a Pax sepulchri-t, a Sir bé­kéjét. Keresni és munkálni kell a bé­kességet — ez Périz elve s gyakorlata. Érezzük, hogy az ilyen ember nélkü­lözhetetlen, mert valahányszor Páriz szerepében Bánffy György a színpadra lép, mintha a Misztótfalusi-ház sértés- től-bánattól súlyos levegője megkönnyeb- bednék, s a kilátástalanság-kiúttalan- ság sötétjében fény derengene fel. S ugyanezt érezzük Sánta Éjszakájá­ban Eusebius püspök jelenlétében is. Noha naivnak, gyermekesen ártatlan ke- déiyűnek látszik, máskor mintha rossz szenvedélyeknek hódolna, mégis .valójá­ban nem „innen”, hanefn „túl” van a megszállottak harcán. Hiábavalónak s könnyelműnek látszott élete a huszita harcok idején hiszen evett, ivott, ver­selt, zenélt, be értelmesebb s haszno­sabb volt-e Vaclavé, a huszitáé, vagy Zsitomiré, a pápai harcosé? Halálos ellenségei voltak egymásnak. Egymás kezétől estek el. Ugyanaz a paraszt te­mette el mindkettőjüket. Meztelenre vetkőztetve helyezte a sírba őket. mivel sajnálta a jó ruhákat a rothadásnak át­adni. míg saját kilenc gyermeke pucé­ran didergett. A két meztelen holttestet egymással összeölelve fektette a gödör­be, mert így kisebb gödröt kellett ás­nia a robottól úgyis elcsigázottan. Vaclav- nak és Zsitomirnak az egymás elleni harc az élet tartalmát és célját tette ki. De ki mondja meg a keresztes és a kelyhes meztelen holttestéről, majd csontvázáról, hogy melyikük volt a pá­pai és melyik a huszita? S egyébként is mindössze néhány órát élt és harcolt mindkettő abban a hit­ben és abban a mezben, amelyben és amelyért meghalt. Mert éppen egymás érvelésére, térítő szavaira cseréltek hh- tet, és ki-ki a másik hitére tért. De a hitcsere után is ugyanaz a vágy töltöt­te el mindkettőt, és ugyanaz a cselek­vés következett mindkettőnek az új hi­téből: a másikat megsemmisíteni és a másképpen gondolkodókat kiirtani; va­lamint arcul köpni azt, aki esztelen vé­rengzésükben meg akarja őket akadá­lyozni. Arcul is köpte mindettő Euse- biust, a békességet hirdetőt. Azért őrzi meg emlékezetünk legin­kább Páriz és Eusebius alakját és azért csengenek vissza szavaik fülünkbe, mert érezzük, hogy magatartásuk segítő jel­legű. Bánffy Páriz alakításában hitelesen testesíti meg azt az embert, aki ren­díthetetlenül, bizakodva és kedélyesen viseli korának, környezetének minden visszásságát és hántását, mert erejét a jövő látomásából meríti. S az a hit és bizalom, hogy a jövőt majd a szellem világossága beragyogja, már jelenének homályát is fénnyel hinti be. Bánffy Eusebiusa pedig arról győz meg ben­nünket, hogy lehet szeretni az életetés nemcsak keresni, de mindig meg is ta­lálni benne a szépséget. Eusebiusnak nincs nagy látomása a jövőről s ez bi­zony hiány, viszont a szív és a léjek egyszerű örömeit ajánlja; és erre is szükség van, ne felejtsen el simogatni az ember; ne fogyjon el a mese az ajká­ról; üljenek ki az öregek a kapuik elé, s ne szűnjenek meg a fiatalok énekel­ni ... Mi persze tudtuk, hogy ez önma­gában nem elég. Küzdeni is tudni kell a jövőért! Megóvja a két ' Bánffy-megtestesítette figura a két komor dráma nézőjét a csüggedtségtől és a reménytelenségtől? Többet tesz! Kedvet csinál ahhoz, hogy megpróbáljunk mindennapjaink sértett-keserű misztótfalusiai mellett szívet csit.ító bölcs Párizzá válni és a múltat-jövőt meghányó beszélgetésekbe — Eusebiushoz hasonlóan, — a jelen élet szép, egyszerű derűjét 'belopni... Takácsnc Kovácsházi Zclma Elődje, dr. Jan Niewieczerzal püspök október 1-vei nyugalom­ba vonul. Zdzislaw Trand (53) lelkészt választották meg a lengyelországi református egyház új püspökévé. Miről tanácskoztak az Európai Egyházak képviselői norvéűiai ülésükön?

Next

/
Thumbnails
Contents