Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-04 / 23. szám

ORSZÁGOS EVA N G É JjS$ XLIII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1978. június 4. Ara: 3,50 Ft Gyermekekre és a nevelőkre gondolunk „Minden másodpercben új emberi lélek születik a világra. Űj fény gyullad ki; egy csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen vilá­gít, de mindenképpen soha nem látott saját színképe van. Üj fény csókolja meg a földet... talán lángészt, talán szépséget sugárzón... testet ölt az, akit még soha nem láttunk.” Egy új emberi élet szüle­tésének csodáját fogalmazza így Martin Andersen Nexő, korunk is­mert nevű dán írója egyik könyvében. Sorainak szépségét és mély igazságát ma is újra és újra átéljük gyermekeink, unokáink születé­sekor. HÁLÁS SZÍVVEL CSODÁLKOZUNK RÁ MINDEN „ŰJ FÉNY”­RE, „soha nem látott saját színkép”-re. Ugyanakkor érezzük: egy-egy emberi élettel minden más értéknél nagyobb bízatott ránk, akinek sorsáért, jövőjének alakulásáén fele­lősek vagyunk. Mert különös teremtmény az ember. Nem „készen” jön a világra. Mindenki másnál jobban rászorul az őt körülvevő csa­lád, emberek, társadalom gondoskodására és törődésére. Ma pontos szakkönyvek írják le a legtöbb munka folyamatát. Ho­gyan lesz a nyers vasból gép és szerszám; hány perc és milyen mű­veletek szükségesek ahhoz, hogy egy bútordarab legördüljön a futó­szalagról. Az „emberré válás” sajátos munkafolyamatának részleteiről alig tudunk vagy sejtünk valamit. Tudjuk: nem lehet gépesíteni. Az „emberré válás”, a nevelés munkája mindig személyhez kötött ma­rad. Tudjuk: nem lehet munkaidejét racionalizálni, csökkenteni. Fi­zikailag talán korábban érnek mai fiataljaink, a lelki érés ma is igénybe vesz két évtizedet. KI TUDNÁ AZONBAN PONTOSAN FELMERNI VAGY KISZÁ­MÍTANI: mennyi fáradozásába, türelmes szavába, önfeláldozó szere- tetébe kerül a szülőnek, míg szárnyra bocsátja gyermekeit? Jórészt csak akkor döbbenünk rá erre, ha magunk is szülők leszünk. Hány pedagógus tudása, nevélő munkája nyomán nyílik meg gyermekeink előtt az ismeretek tárháza, s lesznek maguk is érdeklődő, művelt, sokoldalú felnőttekké? Nevelőink, gyermekeink nevelőinek hányszor maradunk adósok a köszönet szavaival! Mennyi példamutató emberi magatartásra van szükségünk, hogy munkájukat szerető, embertásai- kat megbecsülő és segítő felnőttekké váljanak? Vajon megbecsül­jük-, e azokat, akik példájukkal, igaz emberi magatartásukkal ebben nekünk segítenek? Nincs olyan számítógépünk és mértékegységünk, melynek segítségével le tudnánk mérni, hogyan épül bele mások fá­radsága, jó szava, bizalma, türelmes szCretete, tanulásra ösztönző bíztatása, emberhez méltó kapcsolatokat teremtő példája, az igaz­ságot kereső, jóba vetett hite: életükbe, gondolkodásukba, magatar­tásukba. A miénk — szülőké, pedagógusoké, ma élő embereké — a most felnövő nemzedék életébe. Mindez egyaránt kötelez felelősségre és hálaadásra. HÁLÁSAK LEHETÜNK ISTENNEK AZÉRT IS, hogy a felelőssé­get nem csak magunknak kell hordoznunk. Olyan országban, társa­dalomban élhetünk, mely hihetetlenül sokat tett és tesz azért, hogy felnövő nemzedékének lehetőségeihez képest — a bölcsődétől az egye­temig — mindent megadjon, hogy „emberré válása” minél zavaúála- nabbul, kedvező körülmények közt mégvctlósulhasson, melynek erő­feszítései nyomán felnőtt — hosszú idő után először — egy olyan nemzedék, amelyik a háborút csak a történelem könyvének lapjairól tsmerí- Sárkány Tiborné Beiratás vallásoktatásra A hittanbeíratás az 1918—1919. .tanévre az általános iskolában és a gimnáziumokban június 14-én, szerdán délután 14—18 óráig és június 15-én, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat vallásoktatásra abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beíratást végezték. A beíratást az egyik szülő, il­letve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti. Nyugdíj osztályunk szolgálatát segítik gyülekezeteink a június 4-i istentiszteletek offer- tóriumaival. Ez az összeg is hozzájárulás országos egyházunk törek­véséhez, hogy a szolgálatban elfáradt, egészségükben megrokkant lelkészeink, egyházi munkásaink és a magukra maradt özvegyek ré­szesülhessenek olyan szintű gondoskodásban, mely azonos értékű más nyugdíjasokéval és megmenti őket a napi gondok terhétől. Ez a szolgálat bizonyára közel áll hittestvéreink szívéhez és a koráb­biaknál is nagyobb visszhangra talál gyülekezeteinkben. CIKKÜNK AZ ORSZÁGOS BÉKETANACS KIADVÁNYÁBAN „Tiszta bomba — sötét szán­dék” címen az Országos Béketa­nács kiadványt jelentetett meg a neutronbomba elleni állásfogla­lásokról. Lapunk 1977. augusztus 14-i számából a gyűjteménybe került Harmati Béla cikke „Hi­rosima a neutronbomba árnyé­kában”, \ AZ ETIÖP EVANGÉLIKUS EGYHÁZ BELÉP AZEVT-BE A 250 000 tagot számláló eti- ópiai evangélikus egyház, mely magát Mekane Yesus egyháznak nevezi, január végén tartott zsi­nati ülésén úgy határozott, hogy felvételét kéri az Egyházak Vi­lágtanácsába. Ettől a lépéstől nemcsak a nemzetközi kapcsola­tok bővülését várják, hanem azt is, hogy szorosabb kapcsolatuk lesz az etióp ortodox egyházzal, mely alapító tagja az EVT-nek. Az új thüringiai püspök beiktatása MÉRETEIVEL KIEMELKE­DETT Werner Leich thüringiai püspök beiktatása. A hatalmas méretű és első osztályú műemlé­ket jelentő Georgenkirohe felújí­tott állapotban, eredeti színeivel díszelgett. A thüringiai egyházke­rület 700 lelkészéből alig hiányoz­tak, a megjelentek Luther-ka­bátban vonultak be a templom­ba. Valamennyi NDK-beli egyház képviseltette magát és csaknem valamennyi európai egyház kül­dötte is megjelent. Az orosz or­todox egyházat Filaret berlini metropolita képviselte. Dr. Carl Mau, a Lutheránus Világszövet­ség főtitkára is eljött erre az ün­Az egyházak tevékenysége a hazai és nemzetközi békemunkában címmel dr. Bartha Tibor refor­mátus püspök, konventi elnök, a Keresztyén Békekonferencia alel- nöke a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége és az Állami Egy­házügyi Hivatal szervezésében előadást tartott május 18-án a Magyar Sajtó Háza klubtermé­ben a hazai egyházi lapok szer­kesztői és munkatársai részére. A konzultáción jelen volt Király András, a MTJ/ SZ főtitkára, dr. Szellő András, a MUOSZ Szak­osztályok titkárságának vezetője, valamint Grnák Károly, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal osztály- vezetője. Az egyházi újságok mintegy öt­ven munkatársa előtt szólt a ha­zai egyházak békemunkájának kibontakozásáról, amelyben kez­dettől fogva jelentős szerepe volt a társadalmi igazságosság ügyének. Ez következett abból, hogy a hazai egyházak felismer­ték, hogy az új szocialista társa­dalmi rend az emberek javát szolgálja és szakítani tudtak a múltbeli helytelen összefonódott- ságokkal. Állásfoglalásaikkal nemzetközi területen a támadá­sok sorát vonták magukra. A fe­szültség mélyén azonban Krisz­tus és az ő egyháza konfliktusa húzódott meg. A krízis ma is az igazságosság kérdése körül van a keresztyénség jelentős részének olyan társadalmi rendekhez való kötődése miatt, ahol a gazdasági, társadalmi és politikai helyzet kérdéssé vált. A továbbiakban az előadó azokról a feladatokról szólt, ame­lyek a jelenben az egyházak bé- keszolgálatjiban fontos szerepet töltenek bé. Az egyházi sajtónak is fontos feladata a felvilágosítás eszközeinek felhasználásával a közvélemény formálása, a töme­gek nevelése és mozgósítása. Az információ célja, hogy ne Csak a békevágy éljen az emberek szí­vében, hanem az követeléssé is érjen. Szólt az előadó azokról a pszichológiai, morális és teoló­giai tényezőkről, amelyeknek a béke és igazságosság ügye idősze­rű kérdéseiben döntő kihatásuk van. Kiemelten hangsúlyozta a leszerelés érdekében folytatott küzdelmet. Végül részletesen ele­mezte azokat a konkrét lépése­ket. amelyeket egyházaink az Or­szágos Béketanács a Béke-világ- tanács, a Keresztyén Békekonfe­rencia, az Egyházak Világtanácsa az ENSZ és más szervezetek ha­tározataival egyetértésben tesz a békéért és igazságosságért folyó küzdelem eredményessége érde­kében. M. Gy. Otto Immonen látogatása Otto Immonen finn lelkész, a Lutheránus Világszövetség genfi központjában az. ösztöndíjügyek referense május 7—11-ig látoga­tást tett egyházunknál. Részt vett az Ösztöndíj Tanács ülésén, me­lyen dr. Káídy Zdltán püspök-el­nök ismertette az ösztöndíjasok küldésének lehetőségeit és a vá­logatás módját. Otto Immonen tájékoztatást adott a Lutheránus Világszövetségnek az ösztöndíja­sokkal kapcsolatos tevékenységé­ről és kérdéseiről. A Teológiai Akadémián Otto Immonen előadást tartott a teo­lógiai hallgatóknak és válaszolt kérdéseikre, majd a professzorok folytattak vele eszmecserét. Fogadta a vendéget D. dr. Ottlyk Ernő püspök is. Ez a látogatás egyik állomása volt annak a körútnak, melyet Otto Immonen Lengyelországon, Csehszlovákián, Magyarországon és Románián keresztül Kelet- Európában tett. X ELEVEN EVANGÉLIKUS EGYHÁZ LENGYELORSZÁGBAN A lengyel evangélikus egyház zsinata az év végén behatóan foglalkozott a német nemzetiségű egyháztagok, kitelepülésével és az ebből adódó feladatokkal. Janusz Narzynski püspök jelentésében lélekszám-csökkenésről beszélt, a lengyel evangélikus egyháznak jelenleg mintegy 80 000 tagja van. Ugyanakkor arról számolt be, hogy növekszik a gyülekezeti ta­gok áldozatkészsége és emelkedik az istentiszteletek látogatottsága. Külön kiemelte az egyház evan­gélizációs tevékenységét, többek között a turistaközpontokban. A jövőbeli feladatok között beszélt a püspök a laikusok kiképzésé­nek és továbbképzésének javítá­sáról. Az állam és egyház kapcsola­tairól szólva Narzynski a helyze­tet a kölcsönös jóakarattal jelle­mezte, és idézte Jablonski állam­elnököt, aki megbecsüléssel nyi­latkozott az evangélikus egyház szolgálatáról. MARTIN LUTHER KING ERDŐ Pontosan 10 000 fát ültettek ed­dig Izraelben a „Martin-Luther- King erdőben”, mióta az Egye­sült Államok különböző felekeze- teihez és fajaihoz tartozók Gali­leában hozzáláttak az 1968-ban meggyilkolt amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos és No- bel-díjas emlékhelyének létesíté­séhez. nepélyre. A Magyarországi Evan­gélikus Egyházat én képviselhet­tem az országos elnökség megbí­zása alapján. AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE legújabb eredményeit kiemelték a különbö­ző megnyilatkozások. Honecker államelnöknek és Schönherr püs­pök-elnöknek, a közelmúltban le­zajlott tárgyalása azt jelentette, hogy legmagasabb szinten, jelölték ki az együttműködés további irányelveit. Az ünnepségen Seige- wasser államtitkár és az NDK- beli CDU-elnökségének képviselő­je jelentek meg. A püspök beikta­tása az NDK társadalmának ese­ményévé is vált, az újságok, a rá­dió és a televízió is tájékoztatást adott az eseményről. AZ ÜJ PÜSPÖK, Werner Leich, 51 éves. Szolgálatában mindig gyülekezeti lelkész volt, majd 9 éven át viselte a szupgrintendensi tisztséget. Megnyerő, barátságos, mosolygós egyéniség, telve élet-, erővel és aktivitással. Több mint egymillió egyháztagot számláló egyházkerületében nagy lelkese­déssel és energiával kezd hozzá szolgálatához. Programja szerint elsősorban a gyülekezetekkel és lelkészekkel kíván törődni, ugyan­akkor nagyra értékeli az NDK fejlődését és kivívott nemzetközi tekintélyét. EGYHÁZUNK KÖSZÖNTÉSE­KÉNT kiemeltem, hogy a refor­máció szülőföldjével régi törté­nelmi hagyományok fűznek min­ket egybe. Mindenekelőtt összeköt Jézus Krisztus személye, úgy, ahogy azt az evangélikus egyház hirdeti és éli. Különösen is eleve­nek azok a testvéri kapcsolatok, amelyek az utóbbi évtizedekben jöttek létre köztünk. Amikor a magyarországi evangélikus lelkész vagy egyháztag ezt á szót hallja: . Thüringia, megjelenik előtte Wartburg vára, Eisenach városa, a sok szép fenyőerdő, a gyönyörű táj, sok templomi és gyülekezeti emlék és mindenekelőtt a testvéri arcok sokasága. Csaknem végtelen sorban tettek itt látogatást a mieink és igen sokan jöttek Ma­gyarországra Thüringiából. ÖSSZEKÖT MINKET Mitzen- heim püspöknek, jó kapcsolataink úttörőjének az emléke és a 71 évesen nyugalomba vonuló' Braecklein püspöknek a két évti­zedes barátsága. Az ő nyomukban nem lesz nehéz Leich -püspökkel folytatni a hagyományos barátsá­got a két egyház között. A NEMZETKÖZI ÉLET sok feladata is összeköt minket. Eddig is közös ökumenikus felelősséget hordoztunk. A béke ügyében sok közös akciónk volt. Ezek adják meg az irányát az újabb felada­toknak, amikor együtt küzdünk a neutronbomba betiltásáért és a le­szerelésért. Legközelebbi konkrét közös feladatunk a Keresztyén Békekonferencia V. nagygyűlésé­nek segítése lesz Prágában, ahol a keresztyén lelkiismeret szava fog megszólalni az emberiség jövőjé­ért és a társadalmi igazságért. Összeköt minket a szocializmus ügye, amelyet mindkét ország né­pe szorgalmas munkával épít. Egyházaink megtalálták helyüket a szocialista társadalomban és hűek annak törvényeihez és cél­kitűzéseihez. AZ NDK EVANGÉLIKUS EGY­HÁZÁNAK KÉPVISELETE ma­gas szinten és egyre nagyobb ak­tivitással jelenik meg a nemzet­közi egyházi élet fórumain. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház diakóniai teológiája jó kap­csolópontot nyújt ehhez a testvéri szövetségre és együttműködésre. Ebben a reménységben erősödhet­tünk az új thüringiai püspöknek, Werner Leichnek az ünnepélyes beiktatásán. otUyk Ernö ÖTEZER BIBLIA MOSZKVÁBA a Szovjetunió különböző terüle­tein élő evangélikusokhoz juttas­sák. A küldeményhez az LVSZ NDK-beli nemzeti bizottsága 2000 Bibliával járult hozzá. A Lutheránus Világszövetség i Európa-titkársága az illetékes szovjet állami hatóságok engedé- : lyével 5000 németnyelvű Bibliát ' szállított Moszkvába, hogy onnan :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents