Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-05-14 / 20. szám

GYERMEKEKNEK A Szenllélek és az igehirdetés „írok nektek iíjak.,.” Fiatalok a barátságról Egy teszt értékelése AZ EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET KÖZÉPPONTJA az igehirdetés, vagy mái szóval a prédikáció. Isten ugvanis az ige­hirdetésben szál népéhez, a gyüle­kezethez. Belealázkodik az ige­hirdető szavaiban és így közli övéivel szent akaratát és bűnbo­csátó szeretetét. Istennek bűnbo­csátó igéje hitet teremt a hall­gatókban és Istennek tetsző élet­re indítja a gyülekezetei. A tapasztalat azonban sokszor arról beszél, hogy az igehirdetés­re nein mindig úgy figyelnek a hallgatók, mint Isten szavára és nagyon sokszor a hitre jutás, vagy a hitben való megerősödés sem következik be a prédikáció hallgatásakor. Mi ennek az oka? A PRÉDIKÁCIÓT A SZENT­LÉLEK EREJE TESZI Isten igé­jévé. A Szentlélek ereje nélkül a prédikáció is ugyanolyan emberi beszéd, mint más szónoklat. A Szentlélek megvilágositó erejére mindenekelőtt az igehirdetőnek van szüksége. Már az igehirde­tésre való készülésnél igen fon­tos, hogy az igehirdető meglássa, mit üzen Isten elsősorban neki, de általa az egész gyülekezetnek az igehirdetésre kijelölt bibliai szakaszon keresztül. Ezt a vilá­gos látást az igehirdető a Szent­iélektől kapja. De nemcsak a készülésnél, ha nem az igehirdetés elmondásánál is nagyon fontos a Szentlélek szi- vet-lelket átforrósító ereje. Csak így tudja az igehirdető olyan meggyőzően elmondani prédiká­cióját. hogy a hit és az átélés tü­ze hallgatóit is áthassa, vagyis, hogy az igehirdető szavából Isten szavát hallja meg a gyülekezet. A SZENTLÉLEK ELŐKÉSZÍ­TŐ MUNKÁJÁRA azonban nem­csak az igehirdetőnek, hanem az ige hallgatóknak is szükségük van. A Szentlélek nyitja meg a hall­gatók fülét, hogy az egyszerű em_ béri beszédben a szerető Istennek hozzánk szóló üzenetét hallják meg. Csak a Szentlélek tudja el­készíteni az emberek szivét és értelmét, hogy Isten szavát meg is értsék és befogadják. A Szent­iéleknek az igehirdető előkészü­letében és beszédében, valamint az igehallgatók szivében munkál­kodó ereje áldott eredménye, hogy az igehallgatók átélik Isten bűnbocsátó szeretetét és hitet te­remtő csodálatos munkáját. A Szentlélek azonban nemcsak az egyén hitre jutását, hanem a gyülekezet megszületését is mun­kálja. Isten Szenttelkének ezt a csodáját ugyanis rendszerint nem egyedül éli át az ember. Ezt a csodát élte át az első pünkösd­kor a jeruzsálemi gyülekezet is, amikor Péter apostol prédikáció­jára több, mint háromezer ember jutott hitre és alkotta meg az el­ső keresztyén gyülekezetét. JÉZUS MÉG FÖLDI ÉLETÉ­BEN ARRA BIZTATTA TANÍT­VÁNYAIT, hogy a Szentlélek ere_ jéért a meghallgatás reményében könyöröghetnek. Ezért hívja se­gítségül az igehirdető és a gyüle­kezet egyaránt Isten Szentlelkét. Jöjj le hozzánk, jer közénk, Jézus életnek beszéde! Gyújtsd meg Lelked szent tüzét, Hadd lobogjon lánggal égve. A Te igéd bátorítson, Jelenléted boldogítson. Selmeczi János Ha a fiatalok baráti kapcsola­tait megfigyeljük, szinte kivétel nélkül szélsőséges helyzeteket ta­lálunk. Az utcán vidám, éneklő, hangoskodó, kissé kiszámíthatat­lan lendülettel közlekedő tiné­dzser csoport. Ölcet látva felbuk­kan az ember gondolataiban a jól nevelt, külön szobában élő, közülük hiányzó, magányos cso­dagyerek. Miért ez a kettősség? Hogyan közelíthető meg az egyik véglet s hogyan a másik? Sexdülő korú (13—16 év kö­zötti) gyerekekkel beszélgettem. Üresen kongott minden mondat mindaddig, amíg szembesítésre nem került a sor. A szembesítés végeredménye hasonlóan szólalt meg csoportokba verődött és ma­gányosan, barátok nélkül élő ser­dülők ajkán: csak akkor nyitunk kaput, ha' érezzük, hogy hozzánk jöttél és közénk tartozol. Csak ezt a mondatot alapul véve állíthat­tam össze a tesztet, így értékel­hetjük és csak úgy szabad olvas­nunk, ha értjük és komolyan vesszük ezt az igényt. Akik válaszoltak A pécsi evangélikus gyülekezet serdülő korú fiataljai. Több cso­portban összesen huszonegyen ír­ták le válaszaikat (16 lány és 5 fiú). Életkor szerint 13 évestől 17, évesig, nagy többségében közép­iskolai vagy szakiskolai tanulók. Számok A barátok számát a többség kettőben rögzítette. Akadt 3, 6 és 8 szám is, de csak elvétve, egy­két lapon. Ami meglepett, három válasz volt: egyáltalán nincs ba­rátom ... Személyes kötődés Mi a barátság lényege? Erre a kérdésre abszolút többséggel a személyes kötődést emelték ki. 16 lapon hozzáfűztek egy megjegy­zést: a barátság erőforrást jelent munkában, tanulásban és felté­tele a szabad idő értelmes fel- használásának. „Mélyebb barátságra lenne szükségem” — azonos érzésként íródott ez a mondat valamennyi válaszban. Arról tanúskodik, hogy változást igényel, többre vá­gyik mindenki a baráti kapcso­lataiban. A hozzáállás pozitív. Nagy többségük tisztában van ve­le, hogy a jobb és mélyebb ba­rátságot nem elég várni, hanem meg kell teremteni, küzdeni kell érte. S nem várhatjuk a megölj dást puszta személycseréből, ha­nem a meglevő kört kell ápolni, építeni, a barátságot elmélyíteni. Nem sokat jelent.. > Két kivétellel (ahol erős csa­ládi tradíciók is köthették a vá­laszt) mindenki úgy érzékeli, hogy a barátság építésében nem sokat jelent a gyülekezethez tar­tozás illetve a keresztyén élet. Sokat elárul ez a válasz a gyüle­kezeti közösségek fiatalokhoz való közeledéséről. Egyben fi­gyelmeztet felnőttet és gyereket: hogyan akarunk testvérek lenni, ha még a barátságig sem jutunk el?! Egyenes arány 100%-os igazolást nyert ebben a körben is, hogy a művelődési igény, az olvasás, az érdeklődési kör szélessége egyenes arányban áll a barátság építésével, az erre való alkalmassággal. Minél tá- gabb az érdeklődési kör, ott sok­kal inkább kötődnek barátságok. S a legpozitívabb az eredmény azoknál a gyerekeknél, akik a maguk szabad levegőjű, kapcso­latokat építő, nyitott családi le­vegőjében értették meg, mit is jelent a barátság. Nem igaz, hogy a gyermekkor esetleges negativ tényezői le- küzdhetetlenek. A közösség egész­séges hatása képes változtatni. Magányos kisgyerek válhat ba­rátkozó serdülővé. A válaszok 80%-a bizonyítja ezt. , 90% Ez a félelmetesen magas szám azokat jelzi, akik már érezték magukat olyan helyzetben, hogy senki nem állt mellettük úgy, mint barát. 100% Azok száma, akiknek az alábbi felsorolásból egyetlen barátjuk sincs: szülők, nagyszülők, testvé­rek, iskolatársak, lelkész, tanárok, idős ember, kisgyerek. Summa Életre szóló barátságok ezek­ben az években is alakulhatnak. Gátolja a fiatalokat egy sor té_ nyező, amelyekről talán ők ma­guk tehetnek legkevésbé. Kiáltó hiány a szülők példája. Figyel­meztetés a gyermekbibliaórák és hittanórák hivatalos jellege, ahol a sok „tanulás” mellett a másik keresztnevét sem igényeljük meg­tanulni vagy megtanítani. Ez a teszt csak pillanatkép ugyan, de nem egyértelműen po­zitív. Viszont fel kell ráznia min_ den fiatalt és ifjúsággal foglal­kozó felnőttet: többször kellene megálinunk, több mondatot el­mélyítenünk, egyáltalán odafi­gyelnünk a másikra. Körülbelül ideveti sugarát a jézusi gesztus: tanítványok egymás között vitat­koznak, „melyikünk a nagyobb?”, ő középre állít felkiáltójelként és példaként egy kisgyermeket... ifj. Szabó Lajos 80% Képes Biblia oso, ’ Jézus inondúsai L ride’ ■> Mai kérdéseink: 1. Jézusnak melyik mondása jut eszünkbe a képről? 2. Hol van megírva? 3. Az egyházi esztendő melyik va­sárnapján emlékeznek a gyüleke­zetek Jézusnak erre a mondá­sára? Beküldési határidő: 1078. mfi­jus 31. Válaszotokat levelezőlapon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet szerkesztősége,. 1088 Budapest, Puskin u. 12. Min­den helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a soro­zat végén értékes könyvjutalmat kapnak. Pünkösdi kívánság Seiler regensburgi püspök írta 1807-ben egy barátjának: „Ma, pünkösd ünnepén, három kívánságom van. Hármat kívá­nok neked és a tieidnek — meg saját magam'nak is: Először is a Szentlelket kívá­nom neked. Másodszor is a Szentlelket. S harmadszor ismét a Szentlel­ket. Bocsáss meg, három kívánságot ígértem, és csak egyet találtam. De azt gondolom, ha Krisztus nem tudott jobbat adni, mint Szentleikét, a keresztyén se kí­vánhat jobbat a másik keresz­tyénnek, mint Krisztus Szentlei­két.” EGYHÁZI NAPOK AZ NDK-BAN Lipcsében. Erfurtban, Stral- sundban tartiák idén az NDK- ban az eddigi legnagyobb evan­gélikus egyházi napokat. Témá­juk az ..élet” lesz. A rendezvé­nyek május 26—28-ig a lipcsei egvházi napokkal kezdődnek, melynek egyes eseményeit nem­csak templomokban és gyüleke­zeti házakban tartiák. hanem most először ismét a liocsei vá­sár területén is. Tizenkét csoDOrt- ban ..Az élet azt jelenti, hogy cé­lunk van” témával foglalkoznak a részvevők. Arra számítanak, hogy az egyházi napoknak mintegy 3000 állandó részvevője lesz. ..Az életről van szó” — ez a té­mája az erfurti egyházi napok­nak. melyre június 2—4-ig kerül sor. Június 16—18-ig tartják Stralsundban a greifswaldi evan­gélikus egyházi napokat .Az éle­tet keresve” címmel: Énnek során mintegy 50 különböző rendezvény lesz. További találkozók lesznek Cottbusban (június 24—26). és Branderburgbán (szeptember 22— 24). (epd) Tuáii frateftli Százötven éve született Henri Danant a Vörös Kereszt megalapítója E két olasz szót érdemes megta­nulni mindenkinek, aki Henri Du­nant- ra tisztelettel gondol ezen az évfordulón. Tutti fratelli = mind­nyájan testvérek, e két szó egy életművet tömörít. Egy hosszú el­feledett élet rövid, feledhetetlen üzenete. Harminckilencezer ha­lottat és ki tudja, hány ezer se­besültet látott Dunant .a Mantua közelében levő Solferinónál 1859 júniusában a csatamezön. Szét­roncsolt, megcsonkított sebesül­tek, irgalmatlanul' támadó és vé­dekező, jajgató, üvöltő, káromko­dó emberek mindenütt. A falu asszonyai csak saját csapatuk se- basültjeit látták el, úgy, ahogyan tudták. Az ellenség sebesültjei, hadd pusztuljanak. Tutti fratelli! — kiabálta a gyűlölet mfernójá- ban Dunant. Korsó vizet a seblá­zasnak, szénát derékaljnak a fekvő beteg alá. kötést a vérzőnek, emberséges bánásmódot a fog­lyoknak ! Tutti fratelli! — Az ak­kori hadijog megtiltotta az ellen­séges foglyok között levő orvosok, ápolók felhasználását. Dunant, ez a szeretet követségében járó dip­lomata felkeresi a generális fő­hadiszállását és a bénító rendel­kezések feloldását követeli. Si­kerrel jár. A fogoly orvosok is gyógyító szolgálatba állhatnak. ÖT ÉVRE A ÉOLFERINÓI CSA­TA UTÁN megkötik az ún. Gen­fi Konvenciót, amely szerint há­ború esetén minden sebesültet egyformán kell orvosi ellátásban részesíteni. Élete csúcsához érke­zett ekkor Dunant. Harminchat éves volt. Még negyvenhat évet élt, 1910-ben bekövetkezett halá­láig ez a különös ember, akinek sorsa értelmét e két szó átadása, megértetése jelentette, öt elfeled­ték, de a mozgalom, amit létre­hozott, azóta is hirdeti: Tutti fratelli! Azóta is alig van irgal- mnsabb, emberibb, megbecsültebb emberi összefogás a Vörös Ke­resztnél. Századunk két világhá­borújában és sok helyi háborújá­ban, természeti katasztrófában és szerencsétlenségnél sebesültek egyedüli reménysége lehetett, a fehér alapon vörös kereszt, Du­nant mozgalmának jelvénye. KI VOLT EZ A MASOK ÉR­DEKÉBEN TALPALÓ, KILIN­CSELŐ, UTAZÓ, LEVELEZŐ EM­BER, aki a maga szerencséjéről és sorsáról megfeledkezve, másokért élt? 50 000 akkori svájci frankot költött ügye érdekében, s maga egy szegényház kórházi ágyán halt meg. Élete tele volt ellentmondás­sal, de egyben egészen egyértel­műen Jézus tanítványa volt. Vég­rendeletében ezt írja: „Krisztus tanítványa vagyok és semmi egyéb, olyan, amilyenek az első évszázadban éltek”. — Írásaiban olvashatjuk azt is, hogy a fehér mezőben vörös keresztet az értünk vérző, irgalmas Krisztusra, a nagy Testvérre emlékeztetőül válasz­totta zászlójára, hogy ezzel is hir­desse: Tutti fratelli! Gyakorlati ember volt Dunant. Nem irt elvi, elméleti cikkeket, eszmefuttatásokat a szeretetröl, hanem cselekvést sürgetett. Még solferinói emlékeiről írott könyve is csupa praktikus javaslat: ön­kéntes betegápolók kiképzéséi sürgeti, nemcsak háborúban, de természeti katasztrófák idején is nemzetközi összefogásra bátorít, harcok esetén pedig függetlenül attól, melyik harcoló félhez tar­tozik valaki, ha megsebesül, azo­nos ápolásban kell részesíteni, hi­szen : Tutti fratelli. Felekezetközi keresztyén össze­fogást sürget a szenvedő embe­riség érdekében egy olyan kor­ban, amikor a történelmi egyhá­zak még a mainál is sokkal kon­zervatívabbak, zárkózoitabbak voltak és az ökumenikus össze­fogás ismeretlen volt. Nemzetközi összefogást java­sol abban az időben, amikor a szűk nemzeti érzés és büszke na­cionalizmus nemcsak költők aj­kán él, hanem tömegek szívében is. Dunant hirdeti: nem az Or­szághatárok, nem az elválasztó fa­iak a döntőek, hanem az, hogy mindnyájan testvérek vagyunk. HENRI DUNANT HUGENOT­TA SZÁRMAZÁSÚ CSALÁD GYERMEKEKÉNT született Gert i­ben, 1828. május 8-án. Már isko­lás korában járja a kórházakat és fogházakat — betegeknek, fog­lyoknak olvas fel. Később bank­szakmát tanul a jómódú fiatal­ember. Néhány társával együtt keresztyén fiatalok szövetségét hozza létre. Nagy céljaik vannak: felekezeteken, nemzeteken felül­emelkedő keresztyén közösséget alkotni, amely bizonyságot tehet az evangéliumról és gyakorolja az irgalmasság cselekedeteit. Világ­méretekben gondolkodnak, misz- sziói felelősséggel és szenvedély- Igei akarnak cselekedni. Ö maga Algériát akarja felvirágoztatni ön­tözőművekkel, hadd legyen élés­tár a kietlenné vált föld. III. Na­póleont szeretné megnyerni ter­veinek, ezért is utazik Észak- Olaszországba, az éppen ott har­coló császárhoz. Itt éli át a sol­ferinói csata már említett borzal­mait és válik az esemény éle'e sorsfordulójává. Az emberi nyo­morúság látott képei rabul ejtik. Ez az érzékeny ember szinte meg­szállottja lesz ügyének. Európa uralkodóinak udvaraiba utazik, kiadóknál kilincsel, levelek, kiált­ványok sokaságát írja. A.z orvosi és szanitéc szolgálat semlegessé­gének elismeréséért küzd. Naiv­nak és illetéktelennek tartják. Mégis siker koronázza a nyugtalan ember vállalkozását: 12 állam írja alá a Genfi Konvenciót. Saját üzleti ügyeiről teljesen megfeledkezik. Csődbe jut. Bará­tai elhagyják, az üzleti világ ka­pui becsukódnak előtte. A párizsi világkiállításon babérkoszorús mellszobra díszeleg, ő maga ron­gyosan, kopottan jár, éhezik, vá­rótermekben, s a Szajna partján (Folytatás a ^4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents