Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-05-07 / 19. szám

/

GYERMEKEKNEK

Egyházfi

Vannak gyülekezetek, ahol az istentisztelet és a templom körüli teendőket a gyülekezet által választott egyik presbiter önkéntes szolgálatban végzi el. Ezt a gyülekezeti munkást egyházfinak nevezzük. .Az egyházfi tulajdonképpen a gondnok segítőtársa. A gondnoknak és az egyházfinak legtöbb gyülekezetben az istentiszteleteken külön kijelölt helyük van a papi pad mellett, vagy azzal szemben.

AZ EGYHÁZFI GONDOSKODIK ARRÓL, hogy a templom mindig szépen ki legyen takarítva. ö szokta bqpsztani a templom takarításához a gyülekezet asszonyait leányait, akik ezt a szolgálatot önként, szeretetszolgálatból vállalják. Az egyházfi gondia az is. hogy az oltáron mindig a megfelelő színű oltárterítő legyen. s hogy ne hiányozzék a virág az oltárról. Ezt a munkát is tulajdonképpen a templomot takarító asszonyok, vagv leányok szokták elvégezni a* egyházfi irányításával és beosztása szerint. Az úrvacsorához az oltárt maga az egyházfi szokta elkészíteni. 0 gondoskodik arról, hogy legyen úrvacsorái ostya és bor.

Külön szolgálata van az egyházfinak az istentiszteletek alkalmával. Az egyházfi gyújtja meg az oltárgyertyákat és a csillárokat. s jelenti a lelkésznek beharangozás előtt, hogy a templomban minden rendben van. Sok helyen még ma is az egyházfi viszi az istentiszteletre való bevonuláskor o liturgikus könyveket,

az agendát és a bibliát és helyezi el az oltárra, vagy a papi pádra. Az istentisztele alatt bármilyen ügy is adódik elő. mindig az egyházfi intézkedik. Ö vezeti a kijelölt helyükre a keresztelésre érkezőket. úrVacsoraosztás alkalmával ő' irányítja az oltárhoz jövő és távozó híveket, hogy azúrvacsorázás zavar nélkül, szép rendben folyjon le. Sok gyülekezetben az egyházfi végzi a mozgó perselyezést. vagy ahol ilyen nincs, a templom kijáratánál ő gyűjti össze az offertóriumot. Esküvők alkalmával az egyházfi Irányítja a vőlegényt, a menyasszonyt és a násznépet, s ő szokott segíteni a lelkésznek a temetéseknél is.

A GYÜLEKEZETBEN AZ ÖNKÉNTES MUNKÁK MEGSZERVEZÉSÉNÉL, az adományok ösz- szegyűjtésénél, vagy bármilyen gyülekezeti ügyben az egyházfi a gondnok első segítőtársa. Az egyházfi a felügyelővel és a gondnokkal együtt a lelkész első munkatársa.

Városi gyülekezetekben, vagy általában nagyobb gyülekezetekben az egyházfi a gyülekezet alkalmazottjaként látja el mindazokat a teendőket, amelyekről az előbb szóltunk. Katolikus templomoknál sekrestyés a neve. Az előbb említett gyülekezetekben ennek következtében általában maga az egyházfi szokta végezni a templom takarítását, az oltár díszítését és a templom környékének rendben tartását.

Képes Biblia

Jézus példázatai 6.

MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép. 2. Hol van megírva? 3. Kikre'utal Jézus a példázatban szereplő személyekkel és mit jelent az olaj a példázatban és a Szentírásban?

Beküldési határidő: 1978. május 14. Válaszotokat levelezőlapon a következő' címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége. 1088 Budapest. Puskin u. Í2. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmat kapnak.

A MISSZIÓ DINAMIKUS ÉRTELMEZÉSE

A Lutheránus Világszövetség Hongkongban tartott össz-ázsiai missziói szemináriumán dr. Carl- Johan Hellberg, az Egyházi Együttműködési Osztály igazgatója bírálta a misszió hagyományos értelmezését. Azt a kérdést vetette fel. hogy vajon az egyház igazán be tudja-e tölteni hivatását. hogy a testté lett Krisztusról tanúskodjék, ha misszióját úgy értelmezi, hogy „több és több embert az intézményes egyházba” kell bevonni.

Hellberg hangsúlyozta: „A keresztyén hit jó hír az egész embernek. mely világossá teszi, hogy Isten valóban ura a történelemnek és Isten centrális szerepet szán az egyháznak.” A svéd teológus azonban bírálta azokat, akik az egyházait valamiféle „lelki mentőcsónaknak” tekintik. mely az embereket az élet viharajból biztosan kimenti. Ez a „mentőcsónak-gondolkodás” tulajdonképpen elkülönülés,

mondta Hellberg. A keresztyén hit és keresztyén élet csak úgy vezet új ‘élethez, ha „testté lesz”, beleépül a közösségbe, melynek az evangéliumot hirdetik.

Megszoktuk, hogy szánjoljuk a „megmentett lelkeket”, mondta Hellberg, de megkérdőjelezte, hogy az ilyen „szent matematikának’’ van-e értelme. „Izrael népének történelmében a fogság és a- választott nép szétszórása minden emberi számítást. meghiúsított. Isten csak azért gyűjtötte egybe népét, hogy azután szétszórja az egész földön.”

Ezzel szemben azt javasolta Hellberg, hogy a missziói elköte- lezés lépje át az intézményes egyházak hagyományos, vallási korlátáit, hogy teljeSjebben vegyen részt Krisztus megváltó munkájában a világminden szférájában és struktúrájában. Tisztában van azzal, hogy az egyház általa használt meghatározása egyesek számára túlsáigosan radikális, de nem tudja az egyházat egyszerűen egy intézménynek tekinteni a világ többi intézménye és szervezete között, hanem „.eleven folyamnak, egy csipet sónak, olyan erőnek, mely láncreakciót vált ki a szekuláris világban.”

„írok nektek ifjak..

Kap csalit ia i f*

Bármennyire közhelyként is hangzik, mégis újra meg újra végig kell gondolnunk azt a megállapítást. hogy az ember társas lény. A legtöbb fiatal ott véti el, hogy boldogságkeresése közben erről megfeledkezik. Amikor keresi a boldogság útját, ebbe másokat nem számít bele. csak önmagát. Vagy ha mások szerepelnek is terveiben, csak olyan mértékben. hogy mások arra valók, hogy őt kiszolgálják, illetve az ő boldogságát munkállak. Pedig az előbb idézett közhelyszerű megállapításban benne van az az örök törvényszerűség, hogy az ember nem lehet egyedül boldog. Az ember boldogsága ugyanis attól függ, hogyan találja meg helyét azok főzött, akiiekéi együtt él. hogyan tudja a saját érdekeit másokéval összeegyeztetni, illetve hogyan tudja a saját boldogságának keresését mások boldogságának szolgálatába állítani.

TEKINTETTEL ARRA. HOGY A KÖZÖSSÉGBEN, a társadalomban való helyünk megkeresését. nem lehet elég korán elkezdeni, arra gondoltunk, hogy fiatal olvasóinknak szeretnénk segítséget nyújtani ebben a keresésben. Az elkövetkezendő négy hónapban cikksorozatban szeretnénk felvillantani a fiatalok kapcsolatkeresésének problémáit. Riportok, ige- magyarázatok és különböző etikai állásfoglalások elemzése formájában szeretnénk rámutatni a kapcsolatteremtés helyes és ideális módjára. Ehhez persze- arra is szükség van. hogy megmutassuk a kapcsolatkeresés, nehézségeit és leleplezzük buktatóit. Arról is szólni fogunk, hogy ebben a kapcsolatkeresésben. illetve a harmonikus kapcsolatok megtalálásában van-e valamilyen szerepe hitünknek, s ha van. hogyan állíthatjuk hitünket harmonikus közösségi életünk szolgálatába.

Mindenek előtt a serdülő fiatalokat legiobban érdeklő- kapcsolatról. a barátságról szólunk. Május havi cikkeinkben valamiképpen mindig a barátságról lesz szó. Szólunk majd arról, hogyan yélekednek a fiatalok a barátságról. A fiatalok véleményének elemzésével szeretnénk rámutatni arra is. hogy mikor lesz építő, előbbre vivő a barátság, s mikor fenyeget az a veszedelem, hogy baráti kapcsolataink nem segítenek. hanem veszedelembe, romlásba visznek. Egy egész életre szóló bibliai barátság elemzésénél azt fogjuk megmutatni, mi az áldása ilyen életre-halálra szóló baráti kapcsolatnak. Végül arra is szeretnénk rámutatni, hogy milyen összefüggés lehet az igazi barátság a Jézus Krisztusban való hit között.

AZ IFJÚSÁG ÖRÖK TÉMÁJÁT. a szerelmet sem hagyhat- iuk ki sorozatunkból. Június hónapban ezt az örök témát szeretnénk elemezni. Mindenek előtt azt írjuk le. mi a Szentírásnak a Véleménye a szerelemről, s hogy részesedhet-e a hivő ember a szerelem örömében. Szólunk majd arról is. hogy mi az oka annak, hogy a mai fiatalok életében sokszor megszürkül, mindennapivá válik ez a magasztos érzés. Sokszor éri az a vád is a mai fiatalokat. hogy megszegényedett az érzelmi világuk. Ennek a kérdésnek az elemzését is sorra vesz- szük. még pedig olyan kérdésfeltevéssel, hogy szégyellni való-e a szerelem magasztos érzése.

Sok fiatalnak problémája ma az. hogy nem érzi jól magát otthon. hogy nem találja meg helyét a családban. Hogy ennek mi az oka. s hogyan lehetne ezen

változtatni, arról szólunk július havi cikkeinkben. Elemezzük majd a generációs problémákat,

azokat a feszültségeket, amelyek a szülők és gyermekek, a nagyszülők és unokák között sokszor megtalálhatók. Törvényszerű-e ez. vagy lehet-e ezen változtatni? Két cikkben is szólunk arról, mi teszi az otthont igazán otthonná, s milyen szerepe van az • igazi otthon megteremtésénél keresztyén hitünknek. Egy bibliai otthonról festett életkép mellett riportban számolunk be arról, hogy a fiatalok életében milyen nehéz ma az úi otthon megszerzése, s mennyi ö.ömöt és gondot jelent egy úi otthon megteremtése.

AUGUSZTUS HÓNAPBAN A HÉTKÖZNAPOK KAPCSOLATAIT vesszük sorra. Itt mindenek előtt arról szólunk majd, hogy a keresztyén ember életében milyen viszonyban állnak egymással az ünnepnapok és a hétköznapok. S hogy a kettő milyen szorosan egybe tartozik, azt egy olyan riporttal szeretnénk bemutatni, amely egv fiatal egy napjáról szól. Szólunk maid a leghétköznapibb dolgokról, a munkáról is. s hogy a munka milyen kapcsolatot teremt az emberek életében. Természetes, hogy a pihenés és szórakozás problémája és kapcsolatteremtő szerepe sem’ maradhat ki sorozatunkból.

Kívánjuk, hogy cikksorozatunk sok öpömöt ielentsen és sok segítséget nyújtson a lapunkat olvasó fiataloknak. Örömmel vennénk. ha cikkeinket olvasó testvéreink megírnák szerkesztőségünk címére a megjelent cikkekkel kapcsolatos véleményüket és a felvetett témákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezzel segítenék lapunkat szolgálatában.

Selmeczi János

Thökölyre emlékesünk

Háromszáz eve indult meg a kuruc-lakne háború

Lehet-e történelmi karcolatot írni álmodozás nélkül? Lehet-e felelősségre vonni a könyörtelen tényeket, amelyek bukásra pre- destinálták legszebb szándékainkat? Lehet-e rxmbe-szedés és líra nélkül elmenni a nemzet nagy epizódistái mellett, akik ha tovább nem, de ideig-óráig feltartóztatták a reánk leselkedő végzetet? Lehet-e a századok sötétségében nem észrevenni a fényeket, amelyek rávilágítottak sebeinkre, vagy utat mutatak egy ismeretlen, de szabad jövendő felé? Nem lehet! Mert ha nincsenek Dózsák, Thökölyek, Rákócziak, Kossuthok, valószínűleg kevesebbet tudunk a fájdalomból, s a megszokott rossz ringatott volna bennünket örökös tunyaságba. De mert voltak, ezért madart meg bennünk az álmodozás készsége, ezért tudjuk értékelni a szabadságot, s ezért szorul ökölbe kezünk, ha történelmünk derékszögű kanyarodóinál az elnyomás leselkedik ránk.

Történelmünk „sihederei” volt- tak ők, mindig túl fiatalok, mindenkor túl korán érkeztek. Ök voltak a nagy összefüggések, — a nemzetközi politika — áldozatai, a rímbe szedett epizódisták, de akik villanásnyi időre főszerephez jutottak, s néhány ezer, tízezer névtelen jobbággyal-paraszttal bi- rokra keltek a lehetetlennel és fordítottak egyet a történelem kormánykerekén.

THÖKÖLYRÖL EMLÉKEZÜNK. az evangélikus „kurucki- rályról”, aki háromszáz éve fiatalon robbant nemzeti történelmünkbe. Aki egy csapásra lett vezére az akkori harcos „gerilláknak”, szegénylegényeknek, a karóba húzás elől bujdosó kurucok- nak, a protestáns vallásukért otthonukból, javaiktól kiforgatott parasztoknak, tanítóknak, papoknak, a császári hadak által megnyomorított népnek és. kicsire zsugorodott Magyarországnak. Itt és ekkor csak a hódítók jöhettek emberszámításba, csak a római hűen lévőknek lehetett nyugalma. Ez a világ a protestánsoktól megtagadta az éjetet, elvette otthonát,

kenyerét, templomát és Istenét. Vértörvényszékeket állított fel számukra, végeérhetetlen pereket akasztott nyakukba, koholt vádak alapján halálos ítéleteket, hozott, templomaikat és iskoláikat elfoglalta, s papjaikat, tanítóikat gályákra száműzte. Ilyen- hazát rendezett. be ez a világ őseinknek. S a történelem ezt a fejezetet adta e „dicső” szakasznak: Lipát abszolutizmusa és az ellenreformáció sikere.

A NEMZET ÖNTUDATA éppen a lelkiismeret és a vallás szabadságában jelentkezett, Ez terelte csapatokba a bujdosó üldözötteket s portyázásaikkal forróvá tették •a megszálló hadsereg talpa alatt a földet, s szakadatlan rajtaütésekkel nyugtalanították a császár álmát Bécsben. 1678-ban ezeknek a bujdosóknak lett hivatott vezére a fiatal Thököly Imre.

A politika ege azonban sötét volt. Tájékozódni pontosan nagyobb emberek sem tudtak, nemhogy Thököly, a néhány ezer fős kuruc sereg vezére, aki ennek ellenére sikeres „hadjáratokban” szabadította fel Kelet- és Felső- Magyarországot. A döntő politikai kérdés az volt ekkor, hogy ki ad nagyobb szabadságot e töredék népnek. A művelt Nyugat, vagy a barbár Kelet. Melyik kézbe kapaszkodjanak, mivel mipdegyik csak ütötte őket, melyikhez simuljanak, holott mindkettő rúgása ott kéklett testükön? Becs és Sztambul malomkövei között őrlődött a maroknyi kurucság.

DE A POLITIKÁT AZ IS MEGHATÁROZTA, hogy a két nagyhatalom nem adta fel az egymás megsemmisítésének gondolatát. Az élet-halál harc lélegzetvételnyi szünetében, úgy 6—8 éven keresztül ezért írhatta e néhány ezer fős kurucsáe és Thököly a nemzet' történelmét. Elhomályosították a nagy politikai színjátékot, főszerepekhez jutottak az epizódisták. Bécsnek 1678- tól nagyobb gondot okozott Thö- kölv kuvucaival. a nemzeti ellenállás megkeseredett csapásai.

mint a Porta, s a török Thökölvt küldte előőrsként. Bécs falai alá, mert irdatlan seregének erejében megrendült bizalma. Micsoda tüneményes szakasza történelmünknek!

Nagyhatalmak versengtek a fejedelem. a kuruekirály kegyeiért! Vallásüldözés váltotta ki a mozgalmat. s nemzeti üggyé duzzadt. A mozgalom tekintélyére és erejére mi sem volt jellemzőbb, minthogy Bécs kénytelen volt mérsékelni az üldözést, szakítani az abszolutizmussal, s össze kellett hívnia a hosszantartó soproni országgyűlést. (1681.) És noha a kuruekirály elégedetlen volt az eredményekkel, hiszen csak néhány templomot, iskolát kaptak vissza hitsorsosai. s a nyugati vármegyékben artikuláris helyeken tarthattak istentiszteletet, de amnesztiát kaptak a száműzettek és hazajöhettek a gályarabok. E sovány kegyek is megbontották már a kurucok érzelmeinek egységét.

A két nagyhatalom birkózásában . ezután osak fél szívvel vettek részt. Sőt. amikor felcsillant annak lehetősége, hogy a török elnyomás alól fel lehet szabadítani az országot, a talpasok, a bujdosók, a ..Tyukodi- és kenyeres pajtások”, a Petneházyk, Fi- áthok és a Bercsényi Miklósok a felszabadító sereg előtt meneteltek és elsőként mászták meg Buda bástyáit. (1686.)

EZZEL LE IS ALKONYULT A KURUCOK MOZGALMA. A fiatal vezér. Thököly ábrándjaival együtt tatomba került, s a magyar emigránsok klasszikus földién. Törökországban kötött ki, ahonnan figyelhette, hogy nem halt ki a kuruc szellem.

íme. egv rövidke szakasz nemzetünk történelméből erősebb megvilágításban. Nagy. keserves időnek kellett eltelnie addig, míg a kurucok leszármazottai végleg berendezkedhettek saját hazájukban s maguk írhatják történelmüket.

Rédey Pál