Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-22 / 21. szám

AZ ÖKUMENIKUS MOZGA­LOMBAN AZ EGYIK LEGIZ­GALMASABB KÉRDÉS, hogyan egyeztethető össze az egyház egy­ségére, a világ keresztyénéinek együttmunkálkodására való törek­vés azzal, hogy az egyes egyhá­zak megőrzik hítvallásbeli sajátsá­gaikat és ragaszkodnak az atyáik­tól örökölt tanításhoz és hagyo­mányaikhoz. Sokan úgy vélik, hogy ez a két törekvés kizárja egy­mást. É vélemény szerint igazi ökumené csak úgy lehetséges, ha az egyes egyházak lemondanak hitvallásaikról és feladják azokat a sajátságos tanításokat, amelyek .jellemzőek rájuk és megkülönböz­tetik őket egymástól. Mi evangélikusok azonban nem így gondolkodunk, Elsősorban azért, mert véleményünk szerint az evangélikus hitvallás és az ökumenikus elkötelezettség nem zárja ki egymást. Sőt ellenkező­leg: Amikor őseink az Ágostai Hitvallást megszövegezték, nem elkülönülésre törekedtek, hanem azt akarták, hogy az evangélium által az egész egyház megújuljon. Ezért fogalmaztak így az Ágostai Hitvallás VII. cikkében: „Az egy­ház valódi egységéhez elegendő, hogy egyetértés legyen az evangé­lium tanításában és a szentségek kiszolgáltatásában.” Hitvallásunk alapján tehát mi evangélikusok mindig elismertük és ma is elis­merjük Jézus Krisztus jelenlétét és munkáját mind azokban az egyházakban, amelyekben a Szentírás tanítása szerint az evangéliumot hirdetik és a szent­ségeket kiszolgáltatják. Ez a fel­fogás az evangélikus egyház szá­mára széles ökumenikus távlatot nyit és lehetővé teszi, hogy lelki- ismereti furűalás nélkül együtt mnkálkodjon más egyhazakkal nemcsak az egyház egységén, ha­nem az emberiség égető problé­máinak megoldásán is. DE NINCS SZÜKSÉG A HIT­VALLÁSBELI SAJÁTSÁGOK FELADÁSÁRA azért sem, mert véleményünk szerint az ökumeni­kus mozgalomnak nem az a célja, hogy hitvallásbeli és külső szer-, vezeti, uniós egységbe kovácsolja a keresztyénséget, hanem az. hogy segítse jelismerni és elvégezni a világ keresztyénséqének azt a fel­adatot. amelyet Ura reá bízott. Mindez az Ágostai Hitvallásból egyenesen következik. Hamis és helytelen tehát az az ökumenikus törekvés, amely az egyház egysége ürügyén meg akarja fosztani az egyes egyházakat hitvallási saját­ságaiktól, teológiai, történelmi és kulturális hgyományaiktól, mert ezzel hitük igazi tartalmát cson­kítjuk meg. Az arc nélküli, az élet valóságától elvonatkoztatott, ke- resztyénség nem tudja betölteni azt a feladatot, melyet Ura réá bí­zott. Amikor mi evangélikusok őseinktől örökölt hagyományaink­hoz. az evangélikus egyház törté­nelmi és kulturális örökségéhez ragaszkodunk, nem azért tesszük, hogy elkülönüljünk és megbont­suk az ökumené egységét, hanem azért tesszük, mert hisszük, hogy jellegzetes evangélikus színünkkel és szolgálatunkkal éppen az egy­ház teljes egységéhez járulunk hozzá. Bár az Ágostai Hitvallást — benne az egyház egységére vonat­kozó cikkelyt is — minden evan­gélikus egyház elfogadja, az egy­ház egysége és az Ökumene értel­mezésében mégis óriási különbsé­gek vannak az egyes evangélikus egyhazak között is. Vannak olyan evangélikus egyházak, mint pél­dául a Missouri Synod (Észak- Amerika) egyházai, amelyek a hitvallásosságot és u helyes lut­heri tanítást oly mértékben hang­súlyozzák. hogy még a többi lut­heránus egyházzal sem vállalnak úrvacsora közösséget. Mas egyhá­zak viszont, mint például a har­madik világ evangélikus egyházai. vagy az uniáll egyházakban élő egyes német lutheránusok nem tartják első renden fontosnak a lutheri tradíciókhoz való ragasz­kodást. Ebből a felfogásbeli kü­lönbségből adódik, hogy Európá­ban nem minden lutheránus egy­ház fogadta el a Leuenbergi Kon- kordiát, illetve a reformátusokkal való szószék-, és úrvacsora-közós- séget. Ezért tűzte témánkat a Dar es-Salaami világgyűlés napirend­jére a Lutheránus Világszövetség. MI MAGYARORSZÁGI EVAN­GÉLIKUSOK nagyon drágának tartjuk a lutheri tradíciót és azt a történelmi örökségünket, hogy a történelem folyamán mindig egy­nek tudtuk magunkat népünkkel és mindent megtettünk népünk szabadsagáért, előbbre haladásá­ért. Ezt az örökséget az ellenre­formáció üldöztetései között is mind máig megőriztük és soha sem leszünk hajlandók megtagad­ni az egyház látszat egységének kedvéért. Viszont az Ágostai Hit­vallás szellemében készek va­gyunk együttmunkálkodni minden olyan egyházzal es egyes keresz­tyénnel, aki kész az együttműkö­désre. és tiszteletben tartjuk mindazoknak az egyházaknak meggyőződését és hitvallását, amelyek hasonló magatartást ta­núsítanak velünk szemben, Az ökumenikus együttműködés terü­letét elsősorban az egyház felada­tának betöltésében látjuk, vagyis abban, hogy az egyházak hitval­lásra való tekintet nélkül min­dent megtegyenek az emberiség égető problémáinak megoldására. Or. Selmcczi János 1 dy Endre: Almom: az Isten Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S űjbol imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. Exaudi Most már a közeledő Pünkösd felé nézve hangzik az egyház könyör­gése: „Halld meg (exaudi) Uram, hivó hangomat! Ne rejtsd el előlem orcádat!” (Zsolt. 47, 7, 9.). A Szentlélek ígérete és varasa jellemzi ezt a vasárnapot. A gyülekezet valami nagy és fontos ajándékot vár Is­tentől: a Szentlélek ajándékát, benne a hitnek és a szeretetnek bi­zonyosságát. Hogy ez a fohászkodás és várakozás nem tétlen „égbe bámulást" jelent, azt mutatják ennek a pünkösd előtti vasárnapnak az igék amelyeknek üzenetét ebben a mondatban foglalhatjuk össze: Az élő Krisztus élő gyülekezete a földön szolgáló gyülekezet. Amikor az egy­ház a pünkösdre vár. akkor a Szentlélek olyan ajándékaiért könyörög, mint amilyen az igazság, a békesség és az öröm( Rom. 14. 17.) Azért könyörög, hogy szavakkal és cselekedetekkel tudjon tanúskodni ar­ról a. Jézusról, aki megalázta magát, szolgai formát vett fel. emberré lett értünk, aki igazságos, békés, örömteli életet teremt számunkra, nem azzal, hogy a régi királyok módján uralkodjék fölöttünk, hanem azzal, hogy szolgál nekünk: minden hatalmával javunkat és üdvössé­günket szolgálja. Ez a vasárnap mindig arra emlékeztet, hogy az egyház keresi a he­lyét és a feladatát itt a földön, és bízik abban, hogy a Szentlélek, az igazi „Pártfogó" éppen abban segíti meg. hogy rátaláljon igazi külde­tésére. és el tudja végezni azt a szolgálatot, amelyet Isten rábízott — nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. nemcsak az ünnepek szavakban hangzó bizonyságtételével, hanem a szürke hétköznapok­ban a. szeretetnek mindenki javát szolgáló cselekedeteiben is. — Húsvét után a <i. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 15, 46—16, 4; az igehirdetés alap­igéje: Ézs 44, 1—5. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZ­TELET A RÁDIÓBAN. Május 22- én. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját köz­vetíti a Petőfi-rádió. Igét hirdet SZABÓ GYULA debreceni lel­kész. — AJKA. A gyülekezet megvá­lasztott új lelkészének. Győr Sán­dornak a beiktatása május 29-én, pünkösd ünnepén délután 4 óra­kor lesz ünnepi istentisztelet ke­retében. A beiktatást Síkos Lajos pápai lelkész, a Veszprémi Egy­házmegye esperese végzi. Igehir­detéssel szolgál D. dr. Ottlyk Er­nő, az Északi Egyházkerület püs­pöke. — CSÖNGÉ. Április 24-en em­lékezett meg a gyülekezet Isten iránti hálaauassal Baranyai Ernő gyülekezeti teiugyelo 25 eves szol­gálatáról. A juuilalo felügyelőt, özerclanelyi Pál, a gyülekezel lel-1 késze köszöntötte és átadta a presbitérium es a gyülekezet aján­dékai. — TEOLÓGIAI AKADÉMIA. Az immár hagyományossá vált bibliai versenyt a teológusok kö­zött ez idén is megrendezték az összes teológiai hallgató részvéte­lével. A .téma Jeremiás könyve es laté evangéliuma volt. Első díjat Szentpéteri Péter (600 Ft), máso­dik díjat Seben István (400 Ft), harmadik díjat Adatni László (320 Ft) nyert. Hétén 40—40 Ft-os könyvvásárlási jutalmat kaptak. A bíráló bizottság: dr. Fabiny .Ti­bor dékán. dr. Muntag Andor teo­lógiai akadémiai tanár — aki az előkészítés és a rendezés munká­jában is részt vett —. dr. Selme- czi János otthonigazgató és id. Harmati Béla ny. lelkész volt. — TEOLÓGUSOTTHON. A szór­ványszolgálatnak a jövő lelké­szeivel .való megkedveltetése cél­jából „Szórványszolgálatunk örö­mei és gondjai” címen előadás- sorozat volt az otthonórákon. Az előadásokat D. dr. Káldy Zoltán püspök. Garami Lajos balassa­gyarmati esperes. Bárány Gyula beledi. Nobik Erzsébet csabacsúdi. Veczán Pál diósgyőri és Szalay Tamás nyíregyházi lelkészek tar­tották. — VESZPRÉM. Az evangélikus és a református gyülekezet közös szeretetvendégséget rendezett. Munkájáról beszámolót tartott Juhász Zsófia református lelkészi munkatárs, aki az őrbottyánj Re­formátus Egészségügyi Gyermek- otthon vezetője. Előadást tartott dr. Markó Frigyes, az evangélikus gyülekezet felügyelője II. Rákóczi Ferenc vallás- és művelődéspoli­tikájáról. Hernád Tibor lelkész kuruckori vallásos népdalokai énekelt. testvérek közölt Kenyában BUSZUNK NAIROBI EGYIK LEGSZEGENYEBB KERÜLETEBE kanyarodott be. Körös-körűi bádogtetejű vályogházak szegélyezték az utat, melyek udvarán a nyílt tűz mellett szorgos kezű asszonyok főz­ték a vasárnapi ebédet. Kifeszített köteleken és a sárguló füvön fris­sen mosott színes ruhákat szárított az égető afrikai napsütés. Mezít­lábas, félmeztelen, csillogó szemű gyerekek tömege lepte el a poros utcát. Az egyszerű vályogházak között hirtelen egy ultramodern templom tűnt fel. A templom tagas udvarán az anglikán négergyülekezet veze­tő lelkésze fogadta a Keresztyén Békekonferencia munkabizottságá­nak kenyai ülésén részt vevő delegátusokat. A zsúfolásig megtelt tem­plomban kék egyenruhába öltözött gyülekezeti kórus afrikai dalla- mú, ütemes éneke köszöntötte a távoli kontinensekről érkezett ven­dégeket. Éneküket zongora, dob és különböző afrikai ütős hangsze­rek kísérték. A templom egyik oldalán színes, tarka ruhákba öltö­zött asszonyok, lányok es gyerekek csoportja foglalt helyet, míg a másik oldalon a férfiak ültek. Az istentisztelet alatt az utcán tovább folyt a zsivajgó élet. Kenya 11 millió lakosának több mint fele ke­resztyén, a többi mohamedán vagy valamelyik afrikai törzsi vallás követője. AZ ISTENTISZTELET SZUAHÉLI NYELVEN FOLYT. A Keresz­tyén Békekonferencia tagegyházainak üdvözletét dr. Tóth Károly fő­titkár adta át. Köszöntésében rámutatott a Jézus Krisztusban való közös hitre, amely összekapcsolja a különböző bőrszínű, vérméiséklelű és anyanyelvű keresztyéneket. Az igehirdetés szolgálatát Chandran, indiai professzor látta el. Az istentisztelet után meleg, testvéri beszélgetésre került sor a gyü­lekezet tagjaival, de nemsokára ismét buszra kellett szállni. 30 kilo­méteres csodálatos út után érkeztünk a limurui konferencialelepre. A 2000 méter felett fekvő Limuruban nem a megszokott afrikai me­leg várt bennünket. A csodálatos vendégszeretet azonban pótolta az időjárás szeszélyességét. AZ ÖT KONTINENS 22 ORSZÁGÁBÓL érkezett küldötteket John Kamau, a Kenyai Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára kö­szöntötte. Az ülés fő témájáról, „Béke, igazságosság és felszabadítás Afrikában — a keresztyének hozzájárulása” Miwaura. kenyai kül­ügyminiszter-helyettes és Burgess Carr kanonok, az összafriJcai Egy­házak Konferenciája főtitkára tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást. Az előadások és a felszólalások szemünk elé tárták a mai Af­rika legégetőbb kérdéseit. Ezen a gyönyörű földrészen a lakosság többsége még ma is igen nehéz körülmények között él, és legtöbb­jük számára az élet fenntartása jelenti a legnagyobb problémát. A gyarmatosítás több évszázados uralmát még ma sem heverték ki. Szörnyű betegségek pusztítanak, amelyeknek leginkább a gyerekek vannak kitéve. Afrika egyes részein véres háborúk tombolnak, vagy fajüldöző diktatúrák szedik áldozataikat. A 60-as évek felszabadító harca a 70-es években új lendületet vett. A portugál gyarmatok fel­szabadítása után már csak’néhány dél-afrikai országban van fehér uralom. A fejlődést azonban a legmodernebb fegyverekkel sem lehet feltartóztatni. A fehér telepesek uralmának napjai meg vannak szám­lálva. DE MIÉRT VAN MÉG MA IS ANNYI PROBLÉMA a már felsza­badult országokban? A gazdasági, tudományos és kulturális fejlődés­ben mutatkozó évszázados lemaradást nem lehet néhány év alatt pó­tolni. Afrikai testvéreink rámutattak arra. hogy Afrika számára a leg­nagyobb veszélyt az újragyarmatosítás jelenti. Egyes afrikai államok látszat függetlensége mögött gyakran a nyugati államoktól való tel­jes gazdasági függés áll, amely lehetetlenné teszi az önálló feilődést. Több ország határát á‘ volt gyarmatosítók önkényesen húzták meg, egyes törzseket szétszakítva egymástól, más esetben pedig egymással ellenségeskedő népeket kényszerítettek az együttélésre. Ezzel magya­rázható a sok törzsi viszálykodós. KÉRDEZHETI VALAKI, HOGY ÉRDEMES .VOLT-E ilyen hosszú, fárasztó utat megtenni egy konferencia megtartásáért. Érdemes volt. Csak a helyszínen lehet közvetlenül megismerni afrikai testvéreink mindennapos gondjait, küzdelmeit. Csak a helyszínen lehet éhes. ron­gyos, segítségre váró afrikai kisgyermekekkel találkozni, akiknek kö­nyörgő tekintetét nem lehet elfelejteni. Ilyen megrázó élmények után a Keresztyén Békekonferencia vezetősége az idén még nagyobb nyo- maté/ckal kéri a gyülekezeteket, hogy május 22-én. tehát a mai vasár­napon afrikai testvéreinkre gondoljanak, imádkozzanak értük, és amennyiben tehetik, anyagi áldozatvállalással is mutassák ki feleba- rati szeretetüket. A KERESZTYÉN BEKEKONFERENCIA A TOVÁBBIAKBAN IS nagy figyelmet szeretne szentelni az afrikai kontinens problémáinak megoldásara. Ezért született az a határozat, hogy ez év végén Sierra Leonéban összehívják az Afrikai Keresztyén Békegyűlést, amely le­hetőséget adna az afrikai keresztyéneknek, hogy megvitassák saiátos problémáikat, és közös erőfeszítéseket tegyenek földrészük békéjé­nek és boldogulásának megteremtéséért, A MUNKABIZOTTSÁG ÜLÉSÉNEK MÁSIK KÖZPONTI TÉMÁ­JA az V. Keresztyén Békevilággyűlés előkészítése volt. A Világgyű­lésre 1978. június 22-29-ig Prágában kerül sor. A közel 600 résztvevő a következő témáról fog tanácskozni: „Isten szolidaritásra hív — ke­resztyének a békéért, az igazságosságért és a felszabadításért". Végül az ülés résztvevői határozatot fogadtak el a dél-afrikai Jaj- üldöző rendszerek elítéléséről, az Indiai-óceán békeövezetté nyilvání­tásáról és a közel-keleti kérdés mielőbbi végleges rendezéséről. Mind­ezek olyan problémák, amelyeknek megoldása sok millió afrikai fele­barátunk számára biztosítaná a normális emberi élet feltételeit. AFRIKA VASÁRNAPJÁN a zsoltárirót: „Az ÜR erőt ad séggel.” (Zsolt. 29, 11). afrikai testvéreinkre gondolva idézzük népének, az ÜR megáldja népét békes­Ifj. Görög Tibor — NYÍREGYHÁZA. Április 24-én teológusnap voll a gyüle­kezetben. Dr. Selmeczi János ott­honigazgató vezetésével D eme Károly. Szabó Vilmos V. évf., Drobina Erzsébet IV. évf., La - borczi Géza. Szent-lványi Ilona. Szentpétery Péter. Sztankó Gyön­gyi. Tekus András II. évf.. Lap- fák György és Pecznyik Ilona I. évf. hallgatók szolgáltak a gyü­lekezetben. Az otthongizagató a nagvtemolomban két alkalom­mal. a hallgatók a flliákban és szórványokban 16 helyen hirdették Isten igéiét. Délután a teológu­sok a gyülekezet ifjúságával ta­lálkoztak és a pályaválasztásról, valamint a gyülekezeti ifjúsági munkáról folytattak eleven be­szélgetést. A gyülekezeti esten a hallgatók színes program kere­tében „Pásztori szolgálatra ké­szülünk" címen „rról számoltak be. hogyan készülnek a teológiai hallgatók a lelkészi szolgálatra. — BÉKÉSCSABA. Az április 29-i szeretetvendégségen ifj. Ken- deh György gyulai lelkész, egy­házmegyei sajtóelőadó egyházunk sajtószolgálatáról tartott előadást. A szeretetvendégség műsorát sza­valatokkal és zeneszámokkal gaz­dagították a gyülekezet tagjai. A SAJTÓOSZTÁLY értesíti a Lelkészi Hivatalokat és kedves Vevőit, hogy május 15—Sírig a kiszolgálás es a csomagok postázása festés miatt szünetel. Az időközben beérkező megrende 1 ésekrie k június 1. után tudunk eleget tenni. Az esetleges késedelemért szives elnézést kérünk. Arccal Dar es-Sulaam felé Lutheránus hitvallás és ökumenikus elkötelezettség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents