Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-17 / 16. szám

Elhívottan és elkötelezetten Pesti gyülekezetek presbitereinek találkozója A PESTI EGYHÁZMEGYE KI­LENC GYÜLEKEZETÉNEK el­nökségei és presbiterei találkoz­tak egy szép március végi szom­bat délutánon a Deák téri gyüle­kezeti teremben, hogy előadásokat hallgassanak meg és tanuljanak egymástól is. A több, mint száz főnyi hall­gatóság először Bolla Árpád du­nakeszi lelkész igehirdetése alap­ján csendesedett el. Az igehirde­tés Jézus Krisztusra mutatva szólt arról a világméretű diakóniáról, amely a háborúktól, természeti csapásoktól, éhínségtől és a kör­nyezeti ártalmaktól veszélyezte­tett emberiség iránt a hivő em­bert elkötelezetté teszi. A pres­biter, mint .tanítvány is naponta vizsgázik ebből a diakóniai mun­kából. Odor István egyházmegyei fel­ügyelő bevezetőjében arról szólt, hogy az együttgondolkodás jogos igénye hívta létre ezeket a talál­kozókat. A Pesti Egyházmegyé­ben ez már a negyedik alkalom. Hasznuk akkor lesz nyilvánvaló, ha a presbiterek az itt hallotta­kat magúikkal' viszik és a gyüle­kezetükben tovább is adják. AZ EGYHÁZMEGYE É8 A KÖZEGYHÁZ ÉLETÉRŐL adott először tájékoztatót Virágh Gyula esperes, majd szólt arról, hogy a gyülekezeteket egyre inkább át­hatja a didkóniai gondolkodás. Idézte dr. Káldy Zoltán püspök szavait: „A diakóniai teológiának nincs alternatívája, ha pedig vol­na, az csak rosszabb lenne.” Ezt, ma már a gyülekezetek is egyre jobban megértik és tapasztalják. Ezért mindennapi gyakorlati munkájukat is mindinkább en­nek alapján végzik, s így tapasz­talják napról napra a szolgálat áldásait. Isten különös kegyelmé­nek tekintjük — mondotta az es­peres —. hogy egyházunknak olyan vezetőket adott, akiknek szolgálata és útmutatása egyhá­zunkban. a szocialista társadal­munkban és külföldön mind na­gyobb megbecsülést szereznek egyházunknak. A presbiterek is akkor töltik be helyesen a gyüle­kezet számára nagyon fontos szol­gálatukat. ha a Szolga-Messiás nyomdokán haladva végzik mun­kájukat saját gyülekezetükben. i „ELHÍVOTTAN ÉS ELKÖTE­LEZETTEN” címmel tartott elő­adást az egyházmegye felügyelő­je. Ódor István. Az idők folya­mán fennáll annak a veszélye, hogy elszürkül a presbiteri eskü: „.. a törvényes rendet megtar­tom ... a gyülekezet belső béké­jét megőrzőm . .. elöljáróimat készséggel támogatom ... példá­san élek”, stb. Bizony, van ezen a téren sok javítanivalónk. Ez a böjti időszak különösen is alkal­mas erre. Azt se felejtsük el azon­ban, hogy a böjt a befelé tekinté­sen túl a kitárulkozás ideje is. Az új erőgyűjtésre és az új neki- szánásra alkalmas idő. NAGY FELELŐSSÉGGEL el­hangzott hozzászólások gazdagí­tották az együttlétet. Szent-Ivány Ödön. a Déli Egyházkerület fel­ügyelője a presbiteri életvitel kér­déseiről szólt. Két gondolatot emelünk ki hozzászólásából: a szolgálatra való készséget és a fel­fokozott szeretet szükségességét. Vallomásszerűen mondotta: „Szá­momra a diakóniai teológia egyik legnagyobb értéke, hogy kézzel ,foghatóvá teszi a hitet, amelyen keresztül Isten eszközévé tesz”. Maid így tovább: „Istenre az em­bertárson kell figyelni. Istent az embertárson keresztül lehet és kell szeretni”. „ . . . munkánkat, a népet, a társadalmat és egyhá­zunkat szenvedélyes ragaszkodás­sal. önfeláldozó szeretettel szeres­sük”. Húsz Róbert egyházmegyei fő­jegyző, a zuglói gyülekezet fel­ügyelője a presbiterek napi fel­adatairól. a gyakorlati szolgálati lehetőségekről szólt. Ebben nagy segítséget jelentenek a gyülekeze­tek életéről, a közegyházi ügyek­ről. a társadalmunkat és a vilá­got foglalkoztató kérdésekről szóló tájékoztatók.' Kedves volt if j. Hafenscher Károly teológus hozzászólása: „Milyennek álmodom mint teo­lógus, a presbitériumot?” Kíván­juk, hogy álma a gyülekezetek életében és a presbiterek szolgá­latában teljes valósággá legyen. Fiatalos, újszerű hangvétellel, de a megbeszélés komolyságához illően szólalt fel Blaskovits László a dunakeszi gyülekezetből. „A presbitériumoknak' ma olyanok­ból kell állniuk, akik megosztják a szolgálatot, az örömöt és a gon­dot a lelkésszel, és nem elsőként köszönnek el tőle vasárnap az is­tentisztelet után, hanem napról napra gondjuk van a gyülekezet­re.” Dr. Okolicsányi Pál egyházme­gyei jogtanácsos, józsefvárosi presbiter a lelkész, a presbitérium és a gyülekezet együttgondolko­dásának szükségességét hangsú­lyozta. Fekete Ferenc, rákospalotai fia­tal presbiter arról szólt, hogy a gyülekezetekben egyre tudatosabb a közegyházi látás és gondolko­dás. Ebben fontos szerep jut a fiatal presbitereknek, hiszen ők már a jövő hivő modelljei is le­hetnek. A DEÁK TÉRI GYÜLEKEZET kedves vendégszeretetét is érez­hettük a szünetben. Nagyon kö­szönjük, hogy sajtóosztályunk ki­adványaiból vásárlási lehetőség­gel, kiállítást is rendeztek. . Virágh Gyula esperes zárósza­vában hasznosnak és nyílt légkö­rűnek mondotta az együttlétet. A hozzászólások is felelősségteljesek és építők voltak. A megbeszélé­sén részt vevő presbiterek számá­ra a feladat ezután következik a gyülekezetekben. Ott lesz nyil­vánvaló, hogy az elhangzottak mennyire szolgáltak épülésükre. Miképpen segíti őket tovább ab­ban a szolgálatukban, amellyel részesei egész egyházunk szolgá­latának. (j j Öröm, bánat kérés Hogy tegnap és ma és örökkön-örökké mindig ugyanaz vagy, megváltó Krisztusom: boldog biztonságom, szüntelen örömöm. Jó, ha minden reggel újra megköszönöm! Tegnap megváltottál. Ma itt vagy énvelem. Holnap Te vársz engem az atyai háznak kitárt kapujában. Végtelen kegyelem! Újra beragyogja minden új reggelem. De ha megdöbbent, hogy én vagyok ugyanaz... mozdul az óember, sir a régi panasz, és csak gyengeséget, foltot, hiányt látok: újulásért akkor Tehozzád kiáltok. Te, Ki ugyanaz vagy tegnap, ma, örökre, tégy újjá, a régi akárhogy kötözne, hogy ne tartson vissza, ne gátoljon semmi hozzád napról napra hasonlóbbá lenni! Akármilyen tűzben, akármilyen áron! Kegyelmedet kérem. Szentlelkedet várom. Segítsen a ré^it levetnem, letennem! irgalmas arcodat formálja ki bennem! Együtt az európai békéért AZ EURÓPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJÁNAK ÉS A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIÁNAK egy közös bizottsága ülé­sezett Bécsben március 23—26 között. A tanácskozás végén a követ­kező nyilatkozatot adták ki: Az Európai Egyházak Konferenciájának (főtitkára dr. Glen Grafi- eld Williams) jelenleg 108 tagegyháza van, 26 európai országban. Cél­ja, hogy ezeknek az egyházaknak alkalmat biztosítson olyan kérdé­sek megvitatására és olyan akciókra, amelyek kapcsolatban állnak az egyházaknak a jelenlegi világban végzett szolgálataival. Az EEK köz­pontja Genfben van. A Keresztyén Békekonferencia (főtitkára dr. Tóth Károly) egy vi­lágméretű szervezet, amelynek tagjai egyházak, keresztyén csoportok és személyiségek. A mozgalom célja, hogy a béke, az igazságosság és a megbékélés munkálására hívja a keresztyéneket ökumenikus szel­lemben. A szervezett központja Prágában van. A GYŰLÉSEN MINTEGY 20 SZEMÉLY vett részt egyenlő arány­ban mindkét szervezetből. Társelnökként dr. Vitold Benediktovich professzor (Lengyelország), továbbá Klaus Kemper főtanácsos a Né­met Szövetségi Köztársaságból szolgáltak. A találkozó célja az volt, hogy kicseréljék tapasztalataikat, összhangba hozzák tevékenységü­ket és tanulmányozzák a közös kérdéseket és megvizsgálják a tevé­kenységre indító azonos feladatokat. A megbeszélés érdeklődéssel fordult a belgrádi értékelő konferen­cia felé és megvitatta az európai béke ügyében szükséges együttmű­ködés kérdéseit; a helsinki záróokmánynak Európa és a harmadik világ viszonya tekintetében jelentős mozzanatait, továbbá a két cso­port együttműködésének jövőbeni lehetőségeit. A gyűlés végén mind­két csoport ajánlásokat készített felelős testületekhez való továbbítás céljából. Az egyházmegyei zenei előadók első értekezlete Túrmezei Erzsébet EMmrayt Szalatnai Rezső w Megrendüléssel kaptuk a hírt, hogy Szalatnai Rezső író, műfordító március 23-án hosszú, súlyos betegség után 73 éves korában elhunyt. Szalatnai Rezső a Déli Egyházkerület presbitere volt évtizedek óta, írásaival olvasóink is gyakran találkoztak. Munkájának, szolgálatá­nak méltatására a későbbiek folyamán még visszatérünk. Mint lapunk olvasói előtt már ismert, minden egyházmegye lel­készeinek .munkaközösségében az egyes szakterületnek előadói van­nak. íay van előadója a Gyüleke­zeti Segélynek, a diakóniai, a sajtó és gyűjteményi ügyeknek, és végül a zenei ügyeknek is. Ez utóbbiak feladata, hogy az egy­házmegye lelkészeit egyházzenei kérdésekben, a gyülekezeti ének­lés, a liturgia, a kántori szolgá­lat és énekkari munka ügyében, valamint az orgonák karbantar­tása dolgában tanácsolják. AZ EGYHÁZMEGYEI ELÖ- ADÖK ELSÓ KÖZÖS TANÁCS­KOZÁSÁRA ez év februárjában került sor. Mivel egyházunk soron következő egyik feladata az új énekeskönyv összeállítása lesz, egyházunk vezetősége úgy hatá­rozott, hogy ennek az értekezlet- . nek egyetlen témája az új énekes- ! könyv legyen. Az értekezlet bevezető előadá- j sát dr. Káldy Zoltán püspök-el- ■ nők tartotta „Egyházunk útja és gyülekezeteink megújulása” cí­men. „Egyházunk útját az evan­gélium határozza meg, az evan­gélium közepe pedig az, hogy Jé­zus eljött közénk szolgálni. Aki I ezt nem érti, az az egész evan- ' géliumot nem, érti” — mondot­ta többek között. „Az istentiszte­letben is Jézus szolgál nekünk. Az új énekeskönyvben levő éne­keknek is ezt kell kifejezésre jut­tatniuk.” A BEVEZETŐ UTÁN Tóth- Szőllős Mihály esperes és Feren- czy Zoltán lelkész tartott előadást „Gyülekezeti éneklésünk jelene és jövője” címmel. Mindkét előadás rámutatott arra, hogy gyülekeze­ti éneklésünk nem lehet igényte­len akkor, amikor országunk né- j pe egyre igényesebb művészi, I irodalmi és zenei tekintetben. A j gyülekezeteket tudatosan kell ne- I vélni a színvonalas éneklésre. Az értekezlet érdekes színfolt­ja volt a „Mit várunk az új éne­keskönyvtől?" témájú megbeszé­lés. Bevezetésként Mekis Adám esperes. Valtinyi Gábor és Gáncs Péter lelkészek szóltak a témá­hoz. Különösen is felkeltette a fi­gyelmet Mekis Ádám esperes összeállítása, melyben összefog­lalta egyházmegyéje lelkészeinek elvárásait az új énekeskönyv iránt. Kitűnt, hogy az elvárások nagyon sokszínűek, sőt még el­lentétesek is. Olyan énekesköny­vet, mely majd mindenkinek tet­szeni fog. nem lehet összeállíta­ni. Dr. Káldy Zoltán püspök Ady- idézettel zárta e megbeszélést: „Én nem leszek a szürkék hege­dőse”, vagyis az új énekeskönyv­nek is legyen sajátos, bátor hang­ja! Nem lehetünk és nem is sza­bad tekintettel lenni mindenki™ véleményére. ízlésére. AZ ÉRTEKEZLET BEFEJE­ZÉSEKÉNT Trajtler Gábor zenei igazgató tartott előadást. „Hogyan készül az új énekeskönyv? Milyen feladatok várnak az egyházme­gyei zenei előadókra éneklésünk megújhodása és az új énekes­könyv szerkesztése érdekében?” Előadásában kérte a zenei elő­adókat. hogy a lelkészeken és kántorokon keresztül készítsék elő a gyülekezeteket az új éne­keskönyv fogadására. Nagy se­gítség minden beküldött új ének, vagv énekfordítás, amelv mai teo­lógiánkat és szolgáló életünket fe­jezi ki. Az ötletek, tanácsok, új szerkesztői elgondolások bővében vagyunk. Igazi segítség az, ha a szerkesztőbizottság asztalára mi­nél több kész, lendületes új ének kerül. Ezért is volt jelen az érte­kezleten néhány versíró és mű­fordító egyházunkból, akiknek száma ha gyarapodna, bizonyára az úi énekeskönyv javát is szol­gálná. Az értekezlet dr. Káldy Zoltán püspöknek az énekeskönyv-szer- kesztőket bátorító és buzdító sza­vaival zárult. Trajtler Gábor — Húsvét után az 1. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igé­je: Jn 20, 19—29; az igehirdetés alapigéje: 2 Kor 4, 10—14. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Áp­rilis 17-én, /vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet BÁRÁNY GYULA beledi lelkész. — KECSKEMÉT. A gyülekezet ökumenikus munkaterve szerint a református gyülekezettel együtt egyháztörténeti teológiai soroza­tot tartottak március 7—9. kö­zött. Az esték témája: Mit tanul­hat a ma gyülekezete az egyház­történelemből? Az első estén a reformáció hajnaláról dr. Bucsay Mihály református teológiai ta­nár, a másodikon a gályarabok koráról Szigeti Jenő, a Szabad- egyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének dékánja, a harma­dikon a Rákóczi-szabadságharc koráról dr. Fa-biny Tibor, a Teo­lógiai Akadémia dékánja tartott előadást. — DUNAEGYHÄZA. A gyüle­kezet februári szeretetvendégsé- gén Gyarmathy Irén olvasott fel írásaiból. — A márciusi presbi­teri szeretetvendégségen Záborsz- ky Csaba szügyi lelkész szolgált előadással és igemagyarázattal „A presbiter felelőssége saját gyülekezetéért és a közegyhá­zért” címmel. — KECSKEMÉT. A nagy ki­terjedésű szórvánnyal rendelkező gyülekezet szokásos tavaszi szór­ványnapját március 20-án tartot­ták meg. Görög Tibor óbudai lel­kész, a gyülekezet volt lelkésze jött el régi gyülekezetébe és szol­gált laetare vasárnapján, örven­dező keresztyén életre úszások­nak való örömszerzésre bíztatva. Több, mint tizenkét szórványból jöttek össze mintegy ötvenen, hogy a szolgáló életre biztatást és erőt nyerjenek. — RAKOSKERESZTŰR. Már­cius 6-án a gyülekezet szeretet- vendégségén Reuss András kül­ügyi titkár tartott előadást a vi­lág evangélikusságáról. — MEDGYESEGYHÄZA. Feb­ruár 27-én Baranyai Tamás domo- nyi lelkész igehirdetéssel és a sze­retetvendégségen előadással szol­gált a gyülekezetben. — GYŐR—NÄDORVÄROS Március 26—27-én teológusnap volt a gyülekezetben. A konfir­mandusok óráján Szabó Izabella I. évf., hallgató szolgált, az ifjú­sági óra beszélgetését Varsányi Ferenc II. évf. hallgató vezette. Az anyagyülekezetben dr. Selme- czi János otthonigazgató és Adá- mi László IV. évf. hallgató, Bör- csön Laborczi Géza II. évf., ötte- vénvben pedig Varsányi Ferenc II. évf. hallgató hirdette Isten igé­jét. A délutáni szeretetvendégsé­gen az otthonigazgató „lelkész- kénzésünk örömei és gondjai” cí­men tartott előadást, a résztvevő hallgatók, köztük Szabó Márta I. évf. hallgató énekkel, szavalattal és egy képmeditációval szolgáltak. — BEZI-ENESE. A gyülekezet hosszú időn át volt felügyelőié, Borbély Sándor betegsége miatt lemondott. Helyébe a gyülekezet Kovács János eddigi másodfel­ügyelőt választotta meg, akit március 20-án közgyűlés kereté­ben iktatott be felügyelői tisztsé­gébe Kiss Jenő lelkész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents