Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-04-10 / 15. szám
Valóban feltámadt Jézusnak a halálból való élet- rekelésénél — a Biblia szerint — nem voltak emberi szemtanúk. Nincs beszámoló az Újszövetségben arról, hogy Jézus feltámadása hogyan ment végbe. Nem kapunk az evangéliumokból olyan részletes leírást, amelyből filmszerűen összeállíthatnánk a feltámadás eseményének mozzanatait. A feltámadás körülményeit, „hogyanját” a Biblia nem részletezi. A feltámadás tényét, valóságát azonban az Újszövetség minden irata vallja, hangsúlyozza. Sőt, egyedül Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása alapján beszélhetünk keresztyén hitről. teste volt, ha nem is olyan, mint a miénk. A kételkedő Tamást például Jézus biztatta, hogy tapintással győződjék meg, hogy az Úr áll előtte. JÉZUS FELTÁMADÁSA ÉS HÜSVÉT UTÁN negyven napon át ismétlődő megjelenései táplálják •hitünknek azt a bizonyosságát, hogy Jézus él. Ennél azonban többet is jelent a feltámadás. Feltámadása után Jézus azért jelent meg és beszélt a tanítványaival, hogy fontos dolgokat közöljön. A feltámadott- nak célja van azokkal, akik meggyőződtek a feltámadásáról. ígéretet adott arra, hogy minden napon a világ végezetéig azokkal lesz, akik abban a szolgálatban követik Öt, amelyet Ö kezdett el és amelyre Ö hívott. Ugyanaz a Názáreti Jézus támadott fel, aki a világért végzett szolgálatban önként tette le az életét a kereszten. A szolgáló Jézus nyomdokában járva maradunk kapcsolatban a feltámadott Krisztussal, aki életet és üdvösséget szerzett megváltó halála és dicső feltámadása által. Baranyai Tamás MIT MOND AZ ÚJSZÖVETSÉG a feltámadás eseményéről? Először is arra kell felfigyelnünk hogy Jézus Krisztus feltámadásáról nemcsak az evangéliumok végén esik szó. A feltámadás ténye hihetetlennek tűnő, szokatlan és váratlan. Jézus azonban keresztre feszítése előtt is, többször szólt a halálból való feltámadásáról. A tanítványok Jézusnak sok szavát megértették és elfogadták, amelyeket nagypéntek és húsvét előtt mondott, de éppen két legfontosabb kijelentését nem fogták fel. Azok a kijelentések voltak a tanítványok számára érthetetlenek, amelyeket haláláról és feltámadásáról mondott. Az előzetesen bejelentett kereszthalált lehetetlennek, a feltámadást pedig hihetetlennek tartották. Húsvét előtt is volt tehát szó Jézus feltámadásáról. Már az Ószövetségben is sok ige hozható közvetlen kapcsolatba — mint isteni ígéret — a feltámadással. JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK ELSŐ, KÖZVETETT JELE az volt, hogy húsvét reggelén üresen találták a sírját. Tudjuk, az asszonyok bebalzsamozni indultak Jézus holttestét húsvét reggelén. Öt azonban nem találták a sírban, csak a halotti lepleket. A zsidó főtanács, amely pedig minden módon igyekezett Jézus feltámadásának hírét megcáfolni, nem tagadta, hogy Jézus sírja húsvétkor valóban üres volt. Az üres sír azt bizonyította tehát, hogy Jézus nincs ott. Jön az újabb kérdés, hogy akkor hol van? Máshová vitték és titokban eltemették, ahogyan a főtanács állította? Ez a kérdés ad- ’ dig maradt nyitott, amíg a feltámadott Jézus maga meg nem jelent különböző helyeken, különböző időpontokban, különböző embereknek. Először asszonyok látták öt, majd megjelent a tanítványoknak is, több ízben is. Pál apostol szerint egy alkalommal ötszáz embernek jelent meg, legvégül pedig Pál apostolnak. TAVASZOD1K! Ma ködbe vesző fehér hómező, akármerre néz kereső szemem. De csalfa látszat játszik csak velem. Halotti leplet mutat, temetést. De tegnap láttam már a zöld vetést! Fénylett győzelmesen, smaragdosan, olvadó hótól friss harmatosán! A perc repül. az idő elszalad. Mi minden alszik még a hó alatt! Csókkal ébreszti kedves napsugár, és új tavaszra ébred a határ. Ma ködbe vesző, fehér hómező. Halotti leplet látok, temetést... De a szívem új tavaszról dalol, hiszen tegnap már láttam a vetést! Túrmezei Erzsébet TB VASÁRNAP IGÉJE 1 A halál hatalmát széttörte Jel 1,17—18 A halál nagy hatalom. Egyesek szerint az egyetlen hatalom, amely mindenkinek egyformán mér. Sok keresztyén sem gondol komolyan arra, hogy van tovább a sírnál. MA HALLJUK MEG ÚJRA ÉS ENGEDJÜK BE A SZIVÜNKBE A HÚSVÉTI HÍRADÁST: JÉZUS EL! Feltámadott, bizonnyal feltámadott! Hitetlenkedésünk és erőtlenségünk ellenére is él. Ez az ember nagy lehetősége: Vele élni, Vele megoldásokhoz jutni itt és az örök életben. Az emmausi tanítványok szíve „hevült" a közelében, Tamás boldogan vallja: „én Uram és én Istenem!’’, Péter pedig a Szentlélek erejével így vall: „Úrrá és Krisztussá tette öt az Isten!" ÜR VOLTÁNAK JELKÉPE A KULCS,. Egyedül neki van hatalma a halál és a halottak felett. A halál többé nem lehet bénító, rettegett hatalom. A Krisztus testében élő ember számára elvesztette erejét. A poklot is meggyőzte. Az Apostoli Hitvallás rövid mondatának — alászállt a poklokra ■— is itt van a tartalma. Nincs az a gonoszság, emberi, vagy ember feletti, amelynek ne kellene hátrálnia ö előtte. A feltámadás-hit nélkül sok minden megbéníthat minket. Akár a végtelenség s benne porszemnyi mivoltunk felismerése. Akár a végesség és kevés eredményt elérő fáradozásunk. Az élő Krisztus elevenít meg, tesz reménységben élőkké, jövőbe nézőkké. VAN KIÜT A HALÁLBÓL JÉZUSSAL. Nála vannak a halál és pokol kulcsai. Nincs visszaút a testi halálból ebbe az életbe. De a „kulcsok-hatalma” olyan tény, amely reménységet, vigasztalást ad annak, aki hisz az élő, feltámadott Jézus Krisztusban. Jézus joggal mondja, hogy nála vannak a kulcsok, mert ő is keresztülment a halálon, meghalt a golgotái kereszten, de harmadnapon feltámadott. El. Van feltámadás. Van élet, örök élet, amit mi még nem látunk, nem értünk, de bízó hittel halljuk, fogadjuk szívünkbe. EGÉSZ ÉLETÜNK NYITJA, KULCSA JÉZUS KRISZTUS. A róla ,szóló evangélium fényében tájékozódunk azokban a dolgokban, amelyek meghaladják emberi lehetőségeinket. A bűn elleni harcban magunkban és körülöttünk. A jó cselekvésében, a szeretet gyakorlásában, a fáradhatatlan helytállásban, a türelemben. Annak segítségében, hogy több legyen a reménység, hogy emberek bízzanak bennünk és egymásban, hogy lankadatlanul keressük a megoldásokat, a békét. Abban, hogy ne nyugodjunk bele a meglankadásba, a csüg- gedésbe, kishitűségbe. Ha jézus Krisztus kezében vannak a kulcsok, és ott vannak, akkor van megoldás minden emberi kérdésünkre. Ö akarja és adja a megoldást, a mi hitünk által és szolgálatunkon keresztül is. AZ ÉLŐ JÉZUS KRISZTUS ÉLETÜNK KULCSA AKKOR IS, ha végetér földi életünk, vagy amikor szeretteink távozását kísérjük gyötrő fájdalmakkal. Akkor is velünk marad, velünk van, míg majd megnyílik a mennyek világossága, túl a sir sötét éjjelén. „Elvisz, elsegít minket a célhoz, ő a győzelmes hű vezér.” K -, p.-i IMÁDKOZZUNK! Hálát adunk neked, Istenünk, azért az örömhírért, hogy Jézus a mi Megváltónk feltámadt és él. Élete a mi életünket szolgálja, a halál és pokol kulcsait javunkra és üdvösségünkre használja. Teremts minket újjá Szentlelkeddel: űzd ki belőlünk a halál félelmét, a kishitűség és bátortalanság gátlásait és töltsd meg szívünket az örök élet örömével. Segíts, hogy örömünkben ne legyünk önzőek, ne legyünk el- bizakodottak, hanem feltámadásod erejével éljünk az evangélium fényében. Eljöveteled nagy napján pedig elevenítsd meg testünket és tedd a te megdicsőült testedhez hasonlóvá, hogy Veled és a szentek közösségével zengjünk Istennek dicsőséget. Ámen. Húsvéti kislexikon JÉZUS FELTÁMADÁSA PILLANATÁNAK tehát nem voltak szemtanúi, de sokan tanúskodtak arról, hogy látták Öt a keresztre feszítés és eltemetés után. Élve látták, beszéltek vele, étkeztek vele, jellegzetes mozdulatairól és a keresztre feszítéskor kapott sebeiről azonosították. Bizonyosak voltak benne, hogy kizárt a tévedés, nincsen személy- csere. A Názáreti Jézussal találkoztak, aki sokak szeme láttára szenvedett és halt meg. Nem is vízió, látomás tréfálta meg őket, mert a feltámadottnak valóságos TOVÁBBI VITAT A BÉKE ETIKÁJÁRÓL Az egyház mindig akkor politikus, ha teljesíti megbízatását, hogy hirdeti az embernek a Jézus Krisztusban kapott üdvösséget — jelentette ki Erwin Wil- kens a bonni egyetemen tartott tiszteletbeli doktori székfoglalóján. Hiányolta, hogy a teológia még nem dolgozta fel tudományos szempontból a második világháború után közzétett egyházi nyilatkozatokat. A teológiai etika fontos feladataként jelölte meg, hogy folytassa a béke etikájának feladatával és lehetőségeivel való kutatásokat. Egyházaknak és a teológiának ezen a területen is partnerekké kell lenniük a szakemberek számára. Alapünnepünk a húsvét Meggyőződéssel valljuk Pál apostollal: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel. akkor üres a mi igehirdetésünk, de üres a ti hitetek is” (1 Kor 15, 14.). Hitünk közös, szent forrására utal a keleti keresztyének máig élő, ősi, szép húsvéti szokása, húsvét-hajnali köszöntése: Krisztus feltámadt! — s a válasz rá: valóban feltámadt! AZ ÖSEGYHÁZBAN A VASÁRNAP — ÉS MINDEN VASÁRNAP — FELTÁMADÁSÜNNEP VOLT. Az Üjtestamentum számos helye kiemeli a „hét első napját” (pl.: 1 Kor 16, 2, Csel 20. 7) és összefüggésbe hozza a feltámadással. Nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy pontosan mikor lépett, ha nem i« e minden heti ünnep helyére, inkább mellé az évente egyszer ünnepelt húsvét, a naptári helye az újszövetségi összefüggései szerint is szorosan a zsidó páska-ünnep közelébe. Annyit azonban bizonyosan tudunk, hogy az ókori egyház jelentős történetírója, Eusebius püspök a 2. század első felében élt I. Sixtus pápa nevéhez kapcsolja húsvét Rómában megtartott évenkénti megünneplésének kezdetét. A páskaünnep közelében kialakulható ünnep arról is tanúskodik, hogy ebben a korban a keresztyének jelentős tömegei pogány származásúak voltak; a zsidó ünneprend nem befolyásolta jelentősen őket sem hitükben, sem keresztyénségük külső megjelenési formáinak kialakításában. \ MÁR AZ EGYHÁZ ELSŐ SZÁZADAIBAN VITA TÁMADT AZON, HOGY PONTOSAN MELYIK NAPON, illetve vasárnapon ünnepeljék a feltámadást. Végül a 325. évi niceai zsinat úgy határozott, hogy húsvétot minden évben azon a vasárnapon kell ünnepelni, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következik E rendelkezésből következik az, hogy húsvét ünnepe soha nem lehet március 22. előtt vagy április 25. után. Húsvét ünnepe időpontjának évente változó elhelyezkedése kihat az egész egyházi esztendő rendjére. AZ UTÓBBI IDŐBEN MIND EGYHÁZI MIND VILÁGI RÉSZRŐL ŰJRA ÉS ÚJRA FELVETŐDÖTT HÜSVÉT AZONOS NAPRA RÖGZÍTÉSÉNEK gyakorlati szükségessége és elméleti lehetősége gondolata. Hosszú évszázadokon át ünnepnek számított az egész hús- vétvasárnappal kezdődő hét. E szokás fokozatosan és országonként más-más időben háttérbe szorult. Általános gyakorlat a mai keresztyénségben a kétnapos húsvét ünnep. Hazai érdekesség: Mária Terézia egykori országaira nézve XIV. Kelemen pápa 1771- ben rendelkezett úgy, hogy húsvét csak két napig ünnepeltessék. AZ ÜNNEP NEVÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN egyes nyelvek megőriztek valamit a zsidó páska-ünnep nevéből, mások a feltámadás eseményének egyik-másik többé-kevósbé központi-közeli sajátosságából formáltak ünnepnevet. Magyar nyelvünk — talán ne vonjunk le ebből túlságosan messzemenő következtetéseket — húsvétot azért nevezi húsvétnak, mert a hívők a feltámadás ünnepét megelőző böjti időszak után e napon kezdhették meg a hús fogyasztását. A húsvét régi szava nyelvünknek. A 13. század elejéről való kódexeinkben már ezzel az ünnepnévvel találkozunk. SOKFÉLE HÚSVÉTI SZOKÁS ALAKULT KI AZ IDŐK SORÁN. Némelyik szoros összefüggésben a feltámadás örömhírével, mások magukon viselik a pogány múlt természet-, tavaszés termékenységünnepeinek számos vonását. Legismertebbek: a húsvéti bárány Jézust, az Isten bárányát, a kalács az emmausi tanítványokkal vendégeskedő Feltámadottat, a tojás pedig a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi vagy jelképezheti. HÜSVÉT MEGÜNNEPLÉSÉHEZ A KORAKÖZÉPKORTÖL HOZZÁTARTOZTAK VALLÁSOS SZÍNJÁTÉKOK, amelyek eredeti rendeltetése ugyanaz volt mint e korban a templomok képeinek: az írástudatlan nép számára igyekeztek érthetővé tenni az egyház tanítását, szertartásait és szokásait Első időkben csak a Jézus sírját felkereső három Mária és az angyal énekét adták elő a templomok előtti téren. Később a papok jelmezt öltöttek magukra és bemutatták az egész húsvéti történetet. A cselekmény és a szereplőgárda egyre bővült, komikus elemekkel keveredett, egyoldalúan kiemelve olyan mellék- szereplőket, mint a kenőcsárusok, sírőrző katonák, vagy a mindig póruljáró ördög nemegyszer ugyancsak vaskos népi humorral eljátszott alakjait. HÚSVÉTI ÜNNEPLÉS. Szokások, hagyományok. Szépek, régiek, elmúlok, időtállók, furcsák, torzak, különösek. Idők és alkalmak. Keretek és lehetőségek. Kincsei akkor az egyháznak, ha sajátos módon megőrzik és továbbadják a feltámadás evangéliumát. Schreiner Vilmos
