Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-02-20 / 8. szám

f V VASARNAP IGEJE „Az ember szava és az Isten beszéde" Zsoltár 12, 1—9. Milyen az ember szava? TÖBBNYIRE PANASZKODÓ. Nem mindig a saját sorsa miatt, és nemcsak embereknek panaszkodik. A hivő ember — mint a zsoltár Írója is — imádságban Istennek mondja el bánatát: „Elfogytak a hű­ségesek az emberek közül.” Nem egyszerűen kiürülő templomok miatt szomorkodik, hanem azért, mert az ige hallgatói közt is sok a hálátlan és a testvérietlenül önző ember. Ez a tapasztalat késztet egyeseket panaszkodásra ... Másokat pedig képmutató, kétszínű beszédre. Akik nem megoldást találtak panaszukra, hanem csak ál­tatni szeretnék önmagukat is és másokat is ezzel. Nem akarnak, vagy nem mernek őszinték lenni. Megérezzük, hogy megbízhatatlan, hazúg a szavuk. Bármennyire „megnyerő” szeretne is lenni az ilyen beszéd, mégis inkább szétszakít emberi kapcsolatokat, csalódást okoz az őszintén közeledőnek és kérdésessé teszi még az esetleges igaz szó­nak a hitét is. Szeretetlenség van mögötte, csak ezt leplezni akarja... Van olyan beszéd is, amely nyíltan szeretetlen, amely még a látszattal sem törődik, önző, gőgös szívből szól az ilyen száj. Erősza­kos, hangos beszédzuhataggal uralkodik a másik emberen, s el akarja fojtani még az Isten szavát is. önmagát mások, sőt még az Isten fölé is helyezi, mert vakká lett saját kicsinységének a meglátására, (amely azonban azonnal megmutatkozik lelki összeroppanásban egy esetle­ges próbatétel idején). Ilyen tehát az igét rosszul hallgató keresztyén ember szava: panasz­kodó, képmutató és szeretetlen. Milyen az Isten beszéde? BÁTORÍTÓ, biztató a panaszkodó emberhez. Nem ígér látványos sikereket, de amit ígér, azt megtartja. ígéretei érvényesek minden kö­rülmény között. Megoltalmaz, megszabadít, erőt ad. Isten bátorító igéje reménykedő imádkozásra serkenti a panaszkodó embert, ahogy ez a zsoltár maga is Istenhez szóló imádság... A képmutató beszéd­re elítélő az Isten szava. Jézus is ezt ostorozza leginkább a farize­usok magatartásában: Isten ítélete nemcsak megbünteti a képmuta­tást, és a benne uralkodó szeretetlenséget, hanem az emiatt szenve­dők, nyomorultak és szegények érdekében „kel föl” megmentésükre. Isten hatalma őszinte bűnbánatra szeretné végre indítani a képmu­tató embert... A nyíltan szeretetlen, gőgös embert pedig vakságának meglátására. Megszégyenítő minden ige, amely Isten szerete- tél, segítését és bocsánatát hirdeti. Mert éppen azt adja, amit az em­ber elmulasztott adni embertestvéreinek. De Isten változatlanul em­berek által akarja gyakorolni szeretetét, ezért nem menekülnünk kell a „bűnösök” közül, hanem szolgálni szeretettel minden embertestvé­rünknek testi és „lelki” bajaikban, erősítést nyújtani gyengeségükben és megbecsülni őket még akkor is, ha önző, uralkodni vágyó termé­szetünk ezt megszégyenülésnek érzi... Mert ilyen az Isten beszéde: bátorító, elítélő és megszégyenítő. AZ EMBER SZAVA ÉS AZ ISTEN BESZÉDE között kibékíthetet­len és örökös az ellentét? így lenne, ha nem történt volna meg az a csoda, hogy „az Ige test­té lett”. De megtörtént, és Jézus Krisztus szava megtalálta az utat az Istenhez és az emberhez. Tanított és imádkozott, áldozott és bűnbo­csánatot hirdetett. Jézus Krisztusban teljesedtek be Isten ígéretei és Jézus által szólhatunk mi is a „Mi Atyánk”-hoz. De őáltala változhat meg az embertársainkhoz való kapcsolatunk is — szavunk és csele­kedetünk — képmutató szeretetlenségböl szolgáló szeretetté. Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK! Urunk! Hallgasd meg panaszunkat és bátoríts reménykedő imád­kozásra. Ítéld meg kepmutatásunkat és késztess őszinte bünbánatra. Szégyeníts meg szeretetcddel és erősíts a szeretettel való szolgálatra. Add. hogy beszéded elérjen minket, és a mi szavunk eljusson szent színed elé, Jézus Krisztus Urunk által. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. február 20-án Deák tér de. 9. (úrv.) Deme Dávid, de. 11. (úrv.) dr. Selmeczj János, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Mun- tag Andorné, Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10. Bogya Géza. Vajda Péter u. de. lél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosíalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u, 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Vi­rágú G3'ula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Weker- letelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota MÄV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­csaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Ráltosljget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. D. Koren Emil. Toroekó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. D. dr. Ottlyk Ernő. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de 9, de. 11, du. fél 7. Pesthideg- kút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Rutt- kay Miklian Géza, de. 11. (úrv.) Ben- cze Imre. du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagy­tétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Bu­dafok de. 11. (teol. szuppl.) .. Csillag­hegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Cse­pel de. fél 11. Megjelent dr. Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele című könyve Ára: 70,— Ft Kapható a Sajtóosztályon — KÜLÖN SZOBÁT, ellátást, gon­dozást biztosítok most épülő budai kertes házban idős egyénnek meg­egyezés szerint. „Magánház” jeligére a kiadóhivatalba. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA február 27-én és március 6-án délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban “’őadja .?. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT. Közreműködnek: Szemere Erzsébet, Mohácsi Judit, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Berczelly István és Trajtler Gábor Vezényel: Wcltler Jenő Igét hirdet február 27-én HARMATI BÉLA március 6-án DR. HAFENSCHER KAROLY A belépés díjtalan „Azután maga mellé vette a ti­zenkettőt, és így szólt hozzájuk: »Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megír­tak«” (Lk 18, 31). VASÄRNAP. — „Azt remélem Istentől, hogy lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a hami­saknak” (Ap Csen 24, 15 — Zsolt 119, 116 — Dk 18, 31 — Zsolt 31, 2—9). Jézus több ízben is jelentet­te tanítványainak közelgő halálát és feltámadását. Nem lehet szét­választani a nagypénteket a hús- véttól. Jézus halála azért nem tra­gédia, mert feltámadásával győz­te le az ember ősi ellenségét a ha­lált, „Mert ha a halottak nem tá­madnak fel, Krisztus sem támadt fel... ámde Krisztus feltámadt a halálból első zsengeként a halot­tak közül.” HÉTFŐ. — „íme most van a ke­gyelem ideje! íme most van az üdvösség napja” (2 Kor 6, 2 — Zsolt 118, 24 — 1 Móz 12, 1—9 — Dk 10, 25—27). Ezt Jézus hozta el számunkra. A próféták még csak a térben és időben megjelenő Mes­siást hirdették meg. A testet öl­tött Isten Fiában azonban már mienk lehet a bűnbocsánat. Felté­tel nélküli bizalmat vér tőlünk U runk. KEDD. — „Ugye öt verebet ad­nak két fillérért: mégsem feled­kezik meg közülük egyről sem az Isten” (Dk 12, 6 — Zsolt 36, 7 — 1 Móz 13,' 7—18 — Dk 10, 38—42). A holnaptól azért sem kell fél­nünk, mert „Jézus Krisztus teg­nap, ma és mindörökké ugyanaz”. Gyorsan változó világ forgatagá­ban éljük életünket, de ebben a „rohanásban” is feltétel nélkül bízhatunk Istenben, hiszen még „bájunk szálait’* is számon tartja — mennyivel inkább magát az embert, akiért „egyszülött Fiát adta”. A Benne hívők számára is fontos minden embertársuk ke­nyere, egészsége és békéje. SZERDA. — „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom” (Dk 14, 27 — Jób 1, 21 — Mt 6, 16—21 — Dk 15, 1— 10). Isten a világ iránti szeretetét Jézusban mutatta meg. Ö úgy szolgált a világban, hogy az Atyja akaratát követte, élte közöttünk. Ha Jézus nyomdokában akarunk járni, akkor magunkat megtagad­va kell felvennünk ermbertánsamk és az emberi közösségek gondjai­nak terhét és áldozatok árán is munkálni földi és örökkévaló éle­tünk kiteljesedését. Mesterétől kapja az erőt ehhez a tanítvány. CSÜTÖRTÖK. — „Legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készsé­gesen” (1 Pt 5, 2 — Ez 34, 2 — 1 Móz 15, 1—6 — Dk 15, 11—32). Iz­raelben nemcsak a vámszedőt, a pásztort is bűnös foglalkozásúnak tekintették, kivált ha „erőszako­san és kegyetlenül” pásztorkod ott. Jézustól azt tanultuk, hogy a „jó pásztor életét adja a juhokért”. Nekünk „igazi” pásztoroknak kell lennünk és nem béreseknek, azok boldogságára, akik közé Isten szolgálni rendelt. PÉNTEK. — „István Szentlélek­kel telve az égre függesztette a tekintetét és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll” (Ap Csel 7, 55 — Zsolt 39, 8 — Mt 6, 1—8 — Dk 16, 1— 13). István vértanú annak a Jé­zusnak a nyomdokában járt, aki szeretetből meghalt az emberért, senkinek rosszat nem tulajdonít­va, sőt értük szolgálva. Ezért Ist­ván nemcsak az erőt, a jutalmat is Mesterétől kapta. SZOMBAT. — „Krisztus mon­da: Nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” (Jel 1, 18 — Préd 8, 8 — Mk 6, 45—52 — Dk 16, 14— 18). A tegnapi hitünk ma már ke­vés. Döntésünket, áldozatunkat ma új körülmények határozzák meg. Jézus hűségének és bűnbo­csátó kegyelmének változatlansá­gában azonban olyan erő rejlik, amely ma is segít felismerni a másoknak is bajt okozó bűnein­ket, de új utat is mutat a minden ember életét, boldogságát és üd­vösségét munkáló Szolgálatra. Kaláeska Béla Bt’AKdéLtkds elet Ä Maavarorszáei EvaneeliKus Eayház Sa.it0O5ztá)yánaK latna Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel: Mezősi Györey Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1038 Budapest Vili,. Puskin u. 12 Telefon: 142-Ó14 Csekkszámlaszam: 51«—20 112—Vm Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 2S211 ISSN 0133—1802 77.0158 Athenaeum Nyomda Budapest Uotáclós magasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató A jövő egyháztörténészei szá­zadunkat minden bizonnyal az ökumené századának fogják ne­vezni. Joggal, mert ami a szétsza­kadozott keresztyénség történeté­nek tizenkilenc évszázada folya­mán a hivők szívében lappangó álom volt csupán, az napjainkban kezd megvalósulni: a világ keresz­tyén egyházai kezdik jobban meg­ismerni egymást és megtanulnak együtt munkálkodni a közös fel­adatok megoldásán. Ehhez az öku­menikus együtt munkálkodáshoz, egymás jobb megismeréséhez el­engedhetetlen, hogy legyenek olyan művek, amelyekből a külön­böző egyházak tárgyilagosan meg­ismerhetik egymást. A különböző nemzetközi öku­menikus szervezetekben a protes­táns egyházakkal testvéri módon együttmunkálkodó ortodox egyhá­zakról olvasóink nagyon keveset tudnak, mivel hazánkban kevés az ortodox keresztyének száma. Ezért olyan nagy jelentőségű a Magyar Ortodox Adminisztratura kiadásában nemrég megjelent gyűjteményes munka: Az ortodox keresztyénség. A mű szerzői Ber­ki Feriz, Berki Zuárd Illés, lmré- nyi Tibor, Patacsi Gábor, Pikó Az ortodox keresztyénség Mózes és Popovits István ortodox lelkészek. A KÖNYVET SZERZŐI — amint az előszóban olvashatjuk — bemutatkozásnak szánják. Az a céljuk, hogy átfogó tájékoztatást nyújtsanak az ortodox egyházról. Mindjárt az elején elmondják, hogy nyelvileg és teológiailag is mennyire helytelen a nálunk használatos „görög keleti” elne­vezés. Nemcsak azért, mert ez az elnevezés Magyarországon kívül sehol sem használatos, hanem azért is, mert megtévesztő, hiszen az ortodox egyházban a görög rí­tus mellett más rítusok is vannak és egyáltalán nem fejezi ki az or­todox keresztyénség lényegét. A szerzők ezután részletesen is­mertetik az ortodox keresztyén­ség történetét. Behatóan elemzik a nagy egyházszakadás (1054) ese­ményeit és az egységtörekvések kudarcait. Szólnak arról, mennyit kellett szenvedniük az ortodox ke­resztyéneknek a mohamedán el­nyomás alatt, s hogy a várva várt felszabadulás után sok ortodox egyháznak Róma uniós törekvé­seivel kellett felvennie a harcot. Ezután a különböző szláv nyelvű (bulgár, szerb, orosz stb.) ortodox egyházak megalakulását és törté­netét ismertetik. Itt sok érdekes és izgalmas eseményt követhetünk nyomon, de számunkra talán még­is az a legérdekesebb, amit a ma­gyar keresztyénségről írnak. Rá­mutatnak, hogy népünk először a keresztyénség ortodox formájával találkozott, s bár István király a nyugati keresztyénséget honosítot­ta meg, az ortodox kolostorok még évszázadokon át, egészen a tatár­járásig megmaradtak. Hazánk te­rületére a törökök elől menekülő görögök, bulgárok, szerbek és ro­mánok hozták el újra az ortodox keresztyénséget. Ezek továbbra is fenntartották kapcsolatukat az anyaegyházukkal. Innen érthető, hogy hazánkban jelenleg három ortodox egyház van: a görög orto­dox keresztyének utódaiból a má­sodik világháború után megala­kult Magyar Ortodox Egyház, a Szerb Ortodox Egyház és Román Ortodox Egyház. Ezenkívül van még két bulgár egyházközség is. EZUTÁN AZ ORTODOX EGY­HÁZAK KÁNONI BERENDEZ­KEDÉSÉRŐL olvashatunk, mely­nek döntő vonása, hogy az orto­dox keresztyénségben autokefál és autonóm nemzeti egyházak van­nak, amelyek ugyan elismerik a konstantinápolyi patriarchátus egyetemes címét, de ez gyakorla­tilag a konstantinápolyi patriar- chának semmiféle előjogot nem biztosít. Ebben a fejezetben sorol­ja fel és ismerteti a könyv az ösz- szes autokefál és autonóm ortodox egyházat. Itt szólnak a szerzők a hierarchiáról is, illetve arról, ho­gyan épülnek fel az ortodox egy­házak az egyházközségektől a pát- riarchátusig. Hosszabb fejezetet szentel a könyv az ortodox tanításnak, s itt részletesen kifejti, mi az ortodox tanítás a hagyományról, a Szent­írásról. Istenről, az emberről, a szentekről, az egyházról és a szentségekről. Ez a rész nagyon Iz­galmas olvasmány azok számára, akiket érdekel, hogy a különböző keresztyén egyházak hogyan ke­resik és próbálják megfogalmazni az egy keresztyén igazságot. AKI MÁR VETT RÉSZT OR­TODOX ISTENTISZTELETEN, az az ortodox liturgiáról szóló feje­zet olvasását . szinte nem tudja abbahagyni. Az ortodox liturgia átéléséhez nélkülözhetetlenek azok az ismeretek, amelyek ebben a fejezetben találhatók. Itt szól­nak a szerzők az ortodox egyházi költészetről és az egyházművé­szetről. Az ortodox egyházművé­szet illusztrálására 19 színes kép- mellékletet találhatunk a könyv­ben. Olvashatunk arról is. hogy az ortodox egyházak kezdettől fogva támogatják a békemozgal­mat és megalakulásától fogva részt vesznek a Keresztyén Béke- konferencia munkájában. Egy teljes fejezet szól az orto­dox egyházak ökumenikus felfo­gásáról, amit a szerzők egy mon­datban így foglalnak össze: ,,Az ortodoxia — amely egész történel­me folyamán sohasem törekedett centrális adminisztratív hatalom­ra — testvéri szeretettel tárulko­zik ki az egész keresztyén öku­mené felé és örömmel veszi a ha­sonló szeretet megnyilatkozását az egyetemes keresztj’énség bármely ága részéről.” Köszönjük a szer­zőknek ezt a könyvükből tükrö­ződő testvéri kitárulkozást, amit evangélikus egyházunk is őszinte szívvel viszonoz. Dr, Selmecá János — VIDÉKI szülők Budapesten ta­nuló két gyermekének szép otthont nyújtok. ,,Buda” jeligére a kiadóhiva­talba, vagy 162-519 telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents