Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-02-20 / 8. szám
f V VASARNAP IGEJE „Az ember szava és az Isten beszéde" Zsoltár 12, 1—9. Milyen az ember szava? TÖBBNYIRE PANASZKODÓ. Nem mindig a saját sorsa miatt, és nemcsak embereknek panaszkodik. A hivő ember — mint a zsoltár Írója is — imádságban Istennek mondja el bánatát: „Elfogytak a hűségesek az emberek közül.” Nem egyszerűen kiürülő templomok miatt szomorkodik, hanem azért, mert az ige hallgatói közt is sok a hálátlan és a testvérietlenül önző ember. Ez a tapasztalat késztet egyeseket panaszkodásra ... Másokat pedig képmutató, kétszínű beszédre. Akik nem megoldást találtak panaszukra, hanem csak áltatni szeretnék önmagukat is és másokat is ezzel. Nem akarnak, vagy nem mernek őszinték lenni. Megérezzük, hogy megbízhatatlan, hazúg a szavuk. Bármennyire „megnyerő” szeretne is lenni az ilyen beszéd, mégis inkább szétszakít emberi kapcsolatokat, csalódást okoz az őszintén közeledőnek és kérdésessé teszi még az esetleges igaz szónak a hitét is. Szeretetlenség van mögötte, csak ezt leplezni akarja... Van olyan beszéd is, amely nyíltan szeretetlen, amely még a látszattal sem törődik, önző, gőgös szívből szól az ilyen száj. Erőszakos, hangos beszédzuhataggal uralkodik a másik emberen, s el akarja fojtani még az Isten szavát is. önmagát mások, sőt még az Isten fölé is helyezi, mert vakká lett saját kicsinységének a meglátására, (amely azonban azonnal megmutatkozik lelki összeroppanásban egy esetleges próbatétel idején). Ilyen tehát az igét rosszul hallgató keresztyén ember szava: panaszkodó, képmutató és szeretetlen. Milyen az Isten beszéde? BÁTORÍTÓ, biztató a panaszkodó emberhez. Nem ígér látványos sikereket, de amit ígér, azt megtartja. ígéretei érvényesek minden körülmény között. Megoltalmaz, megszabadít, erőt ad. Isten bátorító igéje reménykedő imádkozásra serkenti a panaszkodó embert, ahogy ez a zsoltár maga is Istenhez szóló imádság... A képmutató beszédre elítélő az Isten szava. Jézus is ezt ostorozza leginkább a farizeusok magatartásában: Isten ítélete nemcsak megbünteti a képmutatást, és a benne uralkodó szeretetlenséget, hanem az emiatt szenvedők, nyomorultak és szegények érdekében „kel föl” megmentésükre. Isten hatalma őszinte bűnbánatra szeretné végre indítani a képmutató embert... A nyíltan szeretetlen, gőgös embert pedig vakságának meglátására. Megszégyenítő minden ige, amely Isten szerete- tél, segítését és bocsánatát hirdeti. Mert éppen azt adja, amit az ember elmulasztott adni embertestvéreinek. De Isten változatlanul emberek által akarja gyakorolni szeretetét, ezért nem menekülnünk kell a „bűnösök” közül, hanem szolgálni szeretettel minden embertestvérünknek testi és „lelki” bajaikban, erősítést nyújtani gyengeségükben és megbecsülni őket még akkor is, ha önző, uralkodni vágyó természetünk ezt megszégyenülésnek érzi... Mert ilyen az Isten beszéde: bátorító, elítélő és megszégyenítő. AZ EMBER SZAVA ÉS AZ ISTEN BESZÉDE között kibékíthetetlen és örökös az ellentét? így lenne, ha nem történt volna meg az a csoda, hogy „az Ige testté lett”. De megtörtént, és Jézus Krisztus szava megtalálta az utat az Istenhez és az emberhez. Tanított és imádkozott, áldozott és bűnbocsánatot hirdetett. Jézus Krisztusban teljesedtek be Isten ígéretei és Jézus által szólhatunk mi is a „Mi Atyánk”-hoz. De őáltala változhat meg az embertársainkhoz való kapcsolatunk is — szavunk és cselekedetünk — képmutató szeretetlenségböl szolgáló szeretetté. Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK! Urunk! Hallgasd meg panaszunkat és bátoríts reménykedő imádkozásra. Ítéld meg kepmutatásunkat és késztess őszinte bünbánatra. Szégyeníts meg szeretetcddel és erősíts a szeretettel való szolgálatra. Add. hogy beszéded elérjen minket, és a mi szavunk eljusson szent színed elé, Jézus Krisztus Urunk által. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. február 20-án Deák tér de. 9. (úrv.) Deme Dávid, de. 11. (úrv.) dr. Selmeczj János, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Mun- tag Andorné, Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Bogya Géza. Vajda Péter u. de. lél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosíalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u, 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú G3'ula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Weker- letelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÄV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Ráltosljget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. D. Koren Emil. Toroekó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. D. dr. Ottlyk Ernő. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de 9, de. 11, du. fél 7. Pesthideg- kút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Rutt- kay Miklian Géza, de. 11. (úrv.) Ben- cze Imre. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (teol. szuppl.) .. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Megjelent dr. Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele című könyve Ára: 70,— Ft Kapható a Sajtóosztályon — KÜLÖN SZOBÁT, ellátást, gondozást biztosítok most épülő budai kertes házban idős egyénnek megegyezés szerint. „Magánház” jeligére a kiadóhivatalba. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA február 27-én és március 6-án délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban “’őadja .?. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT. Közreműködnek: Szemere Erzsébet, Mohácsi Judit, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Berczelly István és Trajtler Gábor Vezényel: Wcltler Jenő Igét hirdet február 27-én HARMATI BÉLA március 6-án DR. HAFENSCHER KAROLY A belépés díjtalan „Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: »Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak«” (Lk 18, 31). VASÄRNAP. — „Azt remélem Istentől, hogy lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a hamisaknak” (Ap Csen 24, 15 — Zsolt 119, 116 — Dk 18, 31 — Zsolt 31, 2—9). Jézus több ízben is jelentette tanítványainak közelgő halálát és feltámadását. Nem lehet szétválasztani a nagypénteket a hús- véttól. Jézus halála azért nem tragédia, mert feltámadásával győzte le az ember ősi ellenségét a halált, „Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel... ámde Krisztus feltámadt a halálból első zsengeként a halottak közül.” HÉTFŐ. — „íme most van a kegyelem ideje! íme most van az üdvösség napja” (2 Kor 6, 2 — Zsolt 118, 24 — 1 Móz 12, 1—9 — Dk 10, 25—27). Ezt Jézus hozta el számunkra. A próféták még csak a térben és időben megjelenő Messiást hirdették meg. A testet öltött Isten Fiában azonban már mienk lehet a bűnbocsánat. Feltétel nélküli bizalmat vér tőlünk U runk. KEDD. — „Ugye öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten” (Dk 12, 6 — Zsolt 36, 7 — 1 Móz 13,' 7—18 — Dk 10, 38—42). A holnaptól azért sem kell félnünk, mert „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”. Gyorsan változó világ forgatagában éljük életünket, de ebben a „rohanásban” is feltétel nélkül bízhatunk Istenben, hiszen még „bájunk szálait’* is számon tartja — mennyivel inkább magát az embert, akiért „egyszülött Fiát adta”. A Benne hívők számára is fontos minden embertársuk kenyere, egészsége és békéje. SZERDA. — „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom” (Dk 14, 27 — Jób 1, 21 — Mt 6, 16—21 — Dk 15, 1— 10). Isten a világ iránti szeretetét Jézusban mutatta meg. Ö úgy szolgált a világban, hogy az Atyja akaratát követte, élte közöttünk. Ha Jézus nyomdokában akarunk járni, akkor magunkat megtagadva kell felvennünk ermbertánsamk és az emberi közösségek gondjainak terhét és áldozatok árán is munkálni földi és örökkévaló életünk kiteljesedését. Mesterétől kapja az erőt ehhez a tanítvány. CSÜTÖRTÖK. — „Legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen” (1 Pt 5, 2 — Ez 34, 2 — 1 Móz 15, 1—6 — Dk 15, 11—32). Izraelben nemcsak a vámszedőt, a pásztort is bűnös foglalkozásúnak tekintették, kivált ha „erőszakosan és kegyetlenül” pásztorkod ott. Jézustól azt tanultuk, hogy a „jó pásztor életét adja a juhokért”. Nekünk „igazi” pásztoroknak kell lennünk és nem béreseknek, azok boldogságára, akik közé Isten szolgálni rendelt. PÉNTEK. — „István Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll” (Ap Csel 7, 55 — Zsolt 39, 8 — Mt 6, 1—8 — Dk 16, 1— 13). István vértanú annak a Jézusnak a nyomdokában járt, aki szeretetből meghalt az emberért, senkinek rosszat nem tulajdonítva, sőt értük szolgálva. Ezért István nemcsak az erőt, a jutalmat is Mesterétől kapta. SZOMBAT. — „Krisztus monda: Nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” (Jel 1, 18 — Préd 8, 8 — Mk 6, 45—52 — Dk 16, 14— 18). A tegnapi hitünk ma már kevés. Döntésünket, áldozatunkat ma új körülmények határozzák meg. Jézus hűségének és bűnbocsátó kegyelmének változatlanságában azonban olyan erő rejlik, amely ma is segít felismerni a másoknak is bajt okozó bűneinket, de új utat is mutat a minden ember életét, boldogságát és üdvösségét munkáló Szolgálatra. Kaláeska Béla Bt’AKdéLtkds elet Ä Maavarorszáei EvaneeliKus Eayház Sa.it0O5ztá)yánaK latna Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel: Mezősi Györey Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1038 Budapest Vili,. Puskin u. 12 Telefon: 142-Ó14 Csekkszámlaszam: 51«—20 112—Vm Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 2S211 ISSN 0133—1802 77.0158 Athenaeum Nyomda Budapest Uotáclós magasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató A jövő egyháztörténészei századunkat minden bizonnyal az ökumené századának fogják nevezni. Joggal, mert ami a szétszakadozott keresztyénség történetének tizenkilenc évszázada folyamán a hivők szívében lappangó álom volt csupán, az napjainkban kezd megvalósulni: a világ keresztyén egyházai kezdik jobban megismerni egymást és megtanulnak együtt munkálkodni a közös feladatok megoldásán. Ehhez az ökumenikus együtt munkálkodáshoz, egymás jobb megismeréséhez elengedhetetlen, hogy legyenek olyan művek, amelyekből a különböző egyházak tárgyilagosan megismerhetik egymást. A különböző nemzetközi ökumenikus szervezetekben a protestáns egyházakkal testvéri módon együttmunkálkodó ortodox egyházakról olvasóink nagyon keveset tudnak, mivel hazánkban kevés az ortodox keresztyének száma. Ezért olyan nagy jelentőségű a Magyar Ortodox Adminisztratura kiadásában nemrég megjelent gyűjteményes munka: Az ortodox keresztyénség. A mű szerzői Berki Feriz, Berki Zuárd Illés, lmré- nyi Tibor, Patacsi Gábor, Pikó Az ortodox keresztyénség Mózes és Popovits István ortodox lelkészek. A KÖNYVET SZERZŐI — amint az előszóban olvashatjuk — bemutatkozásnak szánják. Az a céljuk, hogy átfogó tájékoztatást nyújtsanak az ortodox egyházról. Mindjárt az elején elmondják, hogy nyelvileg és teológiailag is mennyire helytelen a nálunk használatos „görög keleti” elnevezés. Nemcsak azért, mert ez az elnevezés Magyarországon kívül sehol sem használatos, hanem azért is, mert megtévesztő, hiszen az ortodox egyházban a görög rítus mellett más rítusok is vannak és egyáltalán nem fejezi ki az ortodox keresztyénség lényegét. A szerzők ezután részletesen ismertetik az ortodox keresztyénség történetét. Behatóan elemzik a nagy egyházszakadás (1054) eseményeit és az egységtörekvések kudarcait. Szólnak arról, mennyit kellett szenvedniük az ortodox keresztyéneknek a mohamedán elnyomás alatt, s hogy a várva várt felszabadulás után sok ortodox egyháznak Róma uniós törekvéseivel kellett felvennie a harcot. Ezután a különböző szláv nyelvű (bulgár, szerb, orosz stb.) ortodox egyházak megalakulását és történetét ismertetik. Itt sok érdekes és izgalmas eseményt követhetünk nyomon, de számunkra talán mégis az a legérdekesebb, amit a magyar keresztyénségről írnak. Rámutatnak, hogy népünk először a keresztyénség ortodox formájával találkozott, s bár István király a nyugati keresztyénséget honosította meg, az ortodox kolostorok még évszázadokon át, egészen a tatárjárásig megmaradtak. Hazánk területére a törökök elől menekülő görögök, bulgárok, szerbek és románok hozták el újra az ortodox keresztyénséget. Ezek továbbra is fenntartották kapcsolatukat az anyaegyházukkal. Innen érthető, hogy hazánkban jelenleg három ortodox egyház van: a görög ortodox keresztyének utódaiból a második világháború után megalakult Magyar Ortodox Egyház, a Szerb Ortodox Egyház és Román Ortodox Egyház. Ezenkívül van még két bulgár egyházközség is. EZUTÁN AZ ORTODOX EGYHÁZAK KÁNONI BERENDEZKEDÉSÉRŐL olvashatunk, melynek döntő vonása, hogy az ortodox keresztyénségben autokefál és autonóm nemzeti egyházak vannak, amelyek ugyan elismerik a konstantinápolyi patriarchátus egyetemes címét, de ez gyakorlatilag a konstantinápolyi patriar- chának semmiféle előjogot nem biztosít. Ebben a fejezetben sorolja fel és ismerteti a könyv az ösz- szes autokefál és autonóm ortodox egyházat. Itt szólnak a szerzők a hierarchiáról is, illetve arról, hogyan épülnek fel az ortodox egyházak az egyházközségektől a pát- riarchátusig. Hosszabb fejezetet szentel a könyv az ortodox tanításnak, s itt részletesen kifejti, mi az ortodox tanítás a hagyományról, a Szentírásról. Istenről, az emberről, a szentekről, az egyházról és a szentségekről. Ez a rész nagyon Izgalmas olvasmány azok számára, akiket érdekel, hogy a különböző keresztyén egyházak hogyan keresik és próbálják megfogalmazni az egy keresztyén igazságot. AKI MÁR VETT RÉSZT ORTODOX ISTENTISZTELETEN, az az ortodox liturgiáról szóló fejezet olvasását . szinte nem tudja abbahagyni. Az ortodox liturgia átéléséhez nélkülözhetetlenek azok az ismeretek, amelyek ebben a fejezetben találhatók. Itt szólnak a szerzők az ortodox egyházi költészetről és az egyházművészetről. Az ortodox egyházművészet illusztrálására 19 színes kép- mellékletet találhatunk a könyvben. Olvashatunk arról is. hogy az ortodox egyházak kezdettől fogva támogatják a békemozgalmat és megalakulásától fogva részt vesznek a Keresztyén Béke- konferencia munkájában. Egy teljes fejezet szól az ortodox egyházak ökumenikus felfogásáról, amit a szerzők egy mondatban így foglalnak össze: ,,Az ortodoxia — amely egész történelme folyamán sohasem törekedett centrális adminisztratív hatalomra — testvéri szeretettel tárulkozik ki az egész keresztyén ökumené felé és örömmel veszi a hasonló szeretet megnyilatkozását az egyetemes keresztj’énség bármely ága részéről.” Köszönjük a szerzőknek ezt a könyvükből tükröződő testvéri kitárulkozást, amit evangélikus egyházunk is őszinte szívvel viszonoz. Dr, Selmecá János — VIDÉKI szülők Budapesten tanuló két gyermekének szép otthont nyújtok. ,,Buda” jeligére a kiadóhivatalba, vagy 162-519 telefonszámon.
