Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-25 / 52. szám

* Teljes volt kegyelemmel A zsidók messiási várakozásá­ban a Szabadító eljöveteléhez el­választhatatlanul hozzá tartozott az ítélet. Ügy gondolták, hogy ha a Messiás eljön, megbünteti a bű­nösöket és megjutalmazza a hí­vőket, elpusztítja Izrael és Isten ellenségeit és felmagasztalja vá­lasztott népét. Gondoljuk csak el, micsoda meglepetés, sőt botrán- közás volt a kegyes zsidók szá­mára. amikor Jézus, aki azt mondta magáról, hogy ő a Messi­ás. bocsánatban részesítette a há­zasságtörő asszonyt, meggyógyí­totta a pogány százados szolgáját, tanítványt választott a vámsze­dők közül, azt tanította, hogy meg kell fizetni a császárnak az adót, nem hajtotta végre a várt ítéle- ■ tét Isten ellenségei és népe el­nyomói felett, hanem helyette meghirdette Isten kegyelmének kedves esztendejét, a keresztfán pedig így imádkozott: Atyám, bo­csáss meg nekik, mert nem tud­ják. mit cselekesznek. Ami azon­ban a kegyes zsidók számára meglepetés és botránkozás volt. a bűnösök és az egész emberiség számára a legnagyobb örömüze- net lett. Amikor János evangé­lista Jézus messiási küldetésének lényegét summázza. így fogal­maz: láttuk az ő dicsőségét, amely teljes volt kegyelemmel. MIÉRT ILYEN NAGY ÖRÖM- Üür ÉNÉT AZ. hogy Jézus ítélet helyett kegyelemmel jött és jön ma is hozzánk? Mindenekelőtt azért, mert a bűnösnek nem kell többé félnie a kárhozattól. Jézus kegyelméből van reménysége az üdvösségre, a boldog új életre. Ez azért olyan örvendetes, mert az örök emberi tapasztalat ártól be- , szél. hogy képtelenek vagyunk a ^magunk erejéből Isten akarata [int élni, a törvény előírásait jesíteni. Aki önmagával meg elégedve, az vagy nem isme­eléggé Isten törvényeit, vagy épmutató. Aki őszintén áll Isten az Pál apostollal együtt csak tudja mondani: A bűnösök Űzött első vagyok én. De a nagy |römüzenet éppen az. hogy a bű- lek nem kell elkárhoznia. 'mert Jézus a kereszten elszen­vedte bűneiért a büntetést és ez által megnyílt számára az út az életre. A keresztyén embernek az a legnagyobb élménye, amikor 'ezzel a kegvelmes Megváltóval Etalálkozik. Pál apostol soha nem jtudta elfelejteni, hogyan hajolt hozzá a feltámadott Jézus a amaszkuszi úton. Luther életé- sn pedig olyan döntő Változást Ijentett az a pillanat, amikor lismerte Krisztus Urunknak ezt bűnbocsátó.' kegyelmes szerete­ttét, hogy ebből az életúiulásból született meg a reformáció. JÉZUS KEGYELMES SZERE- TETÉBEN TALÁN AZ A LEG­NAGYSZERŰBB. hogy ez a sze­let nem személyválogató. Ez gyrészt azt jelenti, hogy előtte incsenek kiváltságosak, más- azt, hogy ő személyváloga- nélkül mindenkin könyörül, rászorul segítségére és bűn- csátó kegyelmére. Ö egyforma ^alommal hajolt le kedves ta- tványának, Péternek anyósához az út szélén kolduló jerikói :hoz. ugyanolyan szeretettel Itámasztotta fel barátját. Lázárt. Int az ismeretlen naini özvegv- gsszony fiát. Ugyanúgy megkö­nyörült a zsinagóga vezetőién, nint a pogány kananeus asszo- fivon. Az emberiség történetében alán az a legfájdalmasabb, hogy Fmindig voltak kiváltságosak, •akiknek a természet javaiból, az élet örömeiből aránytalanul több jutott .mint az elnyomott kisem­mizetteknek. Ez nemcsak renge­teg könnyel, fájdalommal' és nyo­HATSZÁZ BEZÁRT TEMPLOM A 3,5 millió lelket számláló nor- végiai evangélikus egyház 1700 templomából vasárnapról vasár­napra mintegy 600 templom ma­rad zárva, mert nincs elegendő lelkészük, alti a szolgálatokat el­végezné. A legsúlyosabb a helyzet Bjoergvin egyházkerületben, ahol egymagában közel 100 bezárt templom van. Mivel a teológiai hallgatók száma növekedik, azzal számolnak, hogy 1980-ra a bezárt v templomoknak legalábbis egy ré- \szét újra kinyithatják. morúsággal járt, hanem állandó feszültséget, békétlenséget és há­borút okozott az emberek és né­pek között. Amikor Jézus az el­esettek és kisemmizettek oldalára állt, azzal éppen személyváloga­tás nélküli kegyelmes szeretetéről tett bizonyságot, mert ott segített, ahol erre a legnagyobb szüség volt. VÉGÜL JÉZUS KEGYELMÉ­NEK ÁLDÁSAI KÖZÉ TARTO­ZIK AZ IS, hogy az egész élet- íolvtatásunkra kihat. Aki része­sül Jézus kegyelmében, az -maga is hordozójává és közvetítőjévé válik ennek a kegyelemnek. Per­sze előfordul az is, hogy valaki elfogadja a kegyelmet, mégis olyan irgalmatlanul bánik em­bertársaival. mint a példázatbe- li szolga. De ez rendkívüli eset. Az a természetes, hogy ha valaki átéli Jézus kegyelmének áldásait, az nem tud mást tenni, mint hogy ő is kegyelmes szeretettel bánik embertársaival, irgalommal lor­dul az elesetthez, és segít min­denkinek, aki rászorul segítségé­re. Éppen ebben van a keresz­tyén hitnek társadalmat átalakí­tó és történelmet formáló ereje. Mert a keresztyének kegyelmet gyakorló szolgáló szeretete nem merülhet ki abban, hogy egyéni­leg, vagy intézményesen végzik a szeretetszolgálatot, hanem szol­gáló szereietiiket ki kell terjesz­teni az egész emberiség szintjére is. Az emberiség sorsát meghatá­rozó és irányító mozgalmakban azokat a törekvéseket kell támo- gatniok. amelyek síkra szállnak a népek egyenlőségéért, az éhező és elnyomott társadalmi osztá­lyok és népek felszabadításáért és boldogulásáért. Csak így le­hetnek követői és követei annak a Jézus Khisrtusnak. akinek az élete és szolgálata teljes volt személyválogatás nélküli örömet és üdvösséget munkáló kegye­lemmel. Seiincczi János BETLEHEMI BESZÉLGETÉS Kis Jézusom, gyenge tested hidegtől remeg. Így szerzed meg drága áron üdvösségemet. Jászlad előtt térdelek, és szavam esdve kérd: mit adhatna hálás szívem szeretetedért? „Semmit! Csak az angyalokkal énekeld nekem: Istennek a magasságban dicsőség legyen! Magam érted még mélyebben megalázom én Gecsemáné kertjében s a Golgota hegyén ” Mégis, mégis, drága Gyermek, hadd adjam neked, hadd teszem kis jászlad elé minden kincsemet! „Nekem adod? Hiszen ég-föld s ami kincse van,, mind az enyém: fénylő ezüst, csillogó arany! Mire való volna nekem kincsed, aranyod! Add oda a szegényeknek, és nekem adod!" Kész örömmel teljesítem szent kérésedet. Mégis, mégis: mit adhatnék egyedül neked? Mondd meg, drága égi Gyermek! Súgd meg szelídén! Meghasad a fájdalomtól másként a szívem. „Hát megmondom: bűneidet nekem adhatod! A rossz lelkiismeretet, a kárhozatot!” De mit akarsz te ezekkel, kisded Jézusom? „Add nekem' Én mind magamra veszem — vállalom! És cserébe tiszta szívet adok teneked: tiszta szívet, békességet, örök életet!” Kis Jézusom, szememben most hálakönny ragyog. Nem kérsz tőlem semmi szépet, nemeset, nagyot, csak a rosszat! Fogadd hát el bűnös szívemet! És cserébe add a tisztát, add a tiedet! Még az örök életre is elég lesz nekem! Ott is téged dicsér érté hálaénekem! (így beszélgetett a betlehemi Gyermekkel Hieronymus egyházatya, élt 340—420-ig) Túrmezei Erzsébet NSZK—DIAKÖNIA SZAMOKBAN Az Északi Egyházkerület közgyűlése Az NSZK-beli Evangéliumi Egyház Diakóniai Szervezete (Diatonisches Werk der EKD) 22 500 önálló intézményt ölel ma­gába. Munkatársi gárdájának lét­száma 205 000 és ezzel a diakónia az NSZK és Nyugat-Berlin legna­gyobb munkaadója. Egyházi törvényeink rendelke­zései szerint a nagyobb területi egységet átfogó egyházkormány­zati testületeink minden harma­dik esztendőben tartanak köz­gyűlést, míg a közbeeső időben a közgyűlésnek tartozó felelőséggel az illetékes presbitériumok fog­lalkoznak az időszerű ügyekkel, így került sor december 1-én a budavári templomban az Északi Egyházkerület közgyűlésére. A KÖZGYŰLÉS ELNÖKI TISZTÉT az egyházkerület püs­pöke, D. dr, Ottlyk Ernő látta el dr. Szelényi Gusztávval, aki a betegség miatt távolmaradt dr. Mihály Dezső egyházkerületi fe­lügyelőt helyettesítette. Megje­lent az ülésen országos püspök-' elnökünk, D. dr. Káldy Zoltán, aki köszöntötte is a közgyűlést és elnöktársa, dr. Fekete Zoltán or­szágos egyházi felügyelő és kép­viseltette magát valamennyi or­szágos egyházi intézményünk is. A Református Egyház zsinati el­nöksége részéről dr. Kürti László, a Tiszán-inneni Református Egy­házkerület püspöke és Adorján József esperes, a Szabadegyházak Elnöksége részéről Laczkovszky János, a Babtista Egyház elnöke hozta el a szíves üdvözleteket. A MEGNYITÓ ISTENTISZTE­LETET követőleg, amelynek ige- szolgálatát ugyancsak a kerület püspöke végezte a püspöki jelen­tés összegezte az elmúlt .három év eseményeit és eredményeit, majd az egyes munkaterületekről hangzottak el a részletes jelenté­sek, végül az időközben megüre­sedett tisztségek betöltésére ke­rült sor. Ezek között, a közel­múltban elhunyt Weitler Rezső egyházkerületi lelkész főjegyző helyére a közgyűlés D. Koren Emilt, a Budai Egyházmegye es­peresét választotta meg. Az egész napos ülésen elhang­zottakból ezen a helyen Ottlyk Ernő püspök jelentéséből közlünk részleteket. „AMIKOR AZ ÉSZAKI EGY­HÁZKERÜLET ÉLETÉNEK ÉS SZOLGÁLATÁNAK HÁROM ESZTENDEJÉRŐL adok számot, ma már természetes, hogy ez azokkal az átfogó összefüggések­kel kezdődik, amelyek biztosítják az egyház létét is. Az emberiség békés jövendőjének munkálása ugyanúgy beletartozik az egyház feladatkörébe, mint itt hazánk­ban a szocialista fejlődés segíté­se. Mindezek egyházunk diakó- niai teológiájának alapállásához tartoznak.” •— hallottuk a püs­pöki jelentés bevezető mondatai­ban. Ezt követőleg Ottlyk Ernő püspök az „enyhülés erejéről” szó­lott, amelynek mély gyökereiről tanúskodtak az események, s amelyek eredményeképpen előre­haladást lehetett elérni a legbo­nyolultabb nemzetközi problé­mákban is. Jó visszhangot váltott ki a Szovjetunió ú.i kezdeménye­zése. hogy az ENSZ közgyűlése nyilakozatot fogadjon el az eny­hülési folyamat elmélyítéséről és megszilárdításáról és határozatot hozott a nukleáris háború veszé­lyeinek elhárításáról. A szocialis­ta országok képviselői pedig hangsúlyozottan szólnak a terve­zett leszerelési világkonferenciá­ról, amelyet előkészíthet az ENSZ jövő tavaszra összehívott, a le­szereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. AZ EGYHÁZI NEMZETKÖZI ÉLET JELLEGZETESSÉGEI KÖ­ZÖTT a jelentés kiemelte az EVT 1976- ban Nairobiban és az LVSZ 1977- ben Dar es-Salaamban tar­tott nagygyűlésének azokat a po­zitív határozatait, amelyek az emberiség alapproblémáinak he­lyes megértését tükrözik és ame­lyekről annak idején részletes be­számolókat olvashattunk D. dr. Káldy Zoltán püspök elnökünk­nek az írásaiból egyházi sajtónk­ban. Az EEK magára vállalta, hogv ébren tartja az egyházak lel ki ismeretét az európai béke és biztonság ügyével kapcsolatban. A KBK szolgálatában pedig kü­lönösen is a harmadik világ felé szélesül! ki a szolgálat és je­lentős pozícióhoz jutott az ENSZ nem kormányszintű nemzetközi szervezetéinek sorában. A követ­kező év egyik legjelentősebb egy­házi nemzetközi esemény éppen a KBK prágai nagygyűlése lesz. Ebben az összefüggésben adott számot Ottlyk Ernő püspök az elmúlt időszakban végzett nem­zetközi szolgálatairól is. TOVÁBB FEJLŐDÖTT HELY­ZETÜNK A SZOCIALIZMUS­BAN — állapította meg a továb­biakban a püspöki jelentés. „Mi, hivő emberek nem „kívülről” nézzük a nagy országépítő mun­kát. hanem annak részeseiként egész népünk javára dolgozunk.” „Szívből örülünk annak, hogy kormányunk minden erejének megfeszítésével fáradozik az élet­körülmények javításáért, az élet- színvonal emeléséért és rendkí­vül körültekintő munkával győzi le azokat a nehézségeket, ame­lyek a fokozatos fejlődés útjában állnak.” A Hazafias Népfront ke­retében kibontakozott példátlan összefogásban egyházunk papjai és hívei őszinte szívvei együtt­működve vesznek részt, meri an­nak célja a felvirágoztatása és az emberiség .javának munkálása egybecseng a számunkra kötelező evangéliumi naranccsal, az ern- berszeretel törvényével. Abban a tudatban élünk mi egyházi embe­rek, hogy ebben a vonatkozásban mi is jelentős segítséget tudunk nyújtani gyülekezeteink tagjain keresztül egész társad almunk­nak.” ...... az etikai alapok erősí­té se mellett jelentős szerepe le­het az egyháznak az egészséges közszellem és tudati tényezők ki­alakításában. Szolgálatunk ilyen irányú végzéséhez lehetőséget ad Népköztársaságunk humánus po­litikája, amellyel kapcsolatban a közelmúltban is több jelentős megnyilatkozás történt államunk felelős tisztségviselői részéről.” A kiegyensúlyozott jó viszony és kapcsolatrendszer éppen azért le­het tartós, mert nem öncélú, ha­nem népünk szebb és boldogabb jövőjének megteremtésére, az em­beriség fejlődésére és békéjének biztosítására irányul” — állapí­totta meg a püspöki jélentés. D DR. OTTLYK ERNÓ PÜS­PÖK A TOVÁBBIAK SORÁN ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉST ADOTT A LELKÉSZI MUNKA­KÖZÖSSÉGEKBEN, az elmúlt három évben folyt jelentős és ér­tékes tudományos munkáról, majd az egyházmegyék életé­nek jelentős eseményeit ismer­tette, ezen belül az esperesi kar­ban történt változásokat és az egyházi munkaerő jobb kihaszná­lása érdekében történt döntése­ket. Az egyházkerület elnöksége és a gyülekezetek közötti közvetlen kapcsolat valóságát érzékeltette a püspöki jelentésnek az a része, amely a püspöknek a kerülethez tartozó gyülekezetekben történt látogatásairól és a kiemelkedő gyülekezeti eseményekről adott számot. „Az alapvető feladat a gyülekezetek látogatásakor az egyházvezetés és az egyház népe egységének elmélyítése.” „Gyüle­kezeteink közegyházi felelőssége azokban a gyülekezetekben növek­szik. ahol a lelkész rendszeresen tájékoztatja a gyülekezet tagjait egyházunk országos szolgálatáról, gondjairól és eredményeiről.” AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜ­LET KÖZGYŰLÉSÉN ELHANG­ZOTT PÜSPÖKI JELENTÉS a köszönet szavával záródott, amely végül is arra irányította , a fi­gyelmet. „aki mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk a ben­nünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre. örökkön-örökké. Ámen.’ M. Gy. — NAGYMÄGOCS. November 6-án került sor a közelmúltban elhunyt Mészáros Gyula ny. taní­tó által festett oltárkép felszen­telésére. Az istentiszteleten részt vettek gyermekei és unokái, szám szerint Í5-en, akik erre az alka­lomra jöttek össze az ország kü­lönböző részéről. A zsúfolásig megtelt templomban a szolgála­tot Halasy Endre lelkész végezte. Az ünnepi alkalmon énekkel szolgált Halasy Endrévé, a lel­kész felesége és Simon Albert szentesi felügyelő. Ennek az is­tentiszteletnek a perselypénze 672 Ft volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents