Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-12-18 / 51. szám
') mgélikus Bet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLIL ÉVFOLYAM 51. SZÁM 1977. december 18. Ara: 2,50 Ft Az én énekem „ti kedves vendég nálam szállj” A címet így is fogalmazhattuk volna: Luther éneke. Hiszen az egyik legszebb, legelterjedtebb karácsonyi énekünkből való az idézett verssor, s a szerzője Luther Márton. Állítólag egy karácsonyi készülődés idején született. Katalin asszony a konyhában készülődött. s legkisebb gyermeküket rábízta az édesapára. Luther pedig a Icarácsonyi igén gondolkozott, az ünnepi igehirdetésre készült, s miközben a gyermeket ringatta, dúdolgaiott neki, megszületett a szép karácsonyi ének, „Mennyből jövök most hozzátok”. MOST AZONBAN MÁRIA, ZAKARIÁS ÉS SIMON ÉNEKE UTÁN mégsem állhatunk meg ezen a ponton: Luther éneke. Ha végigolvassuk az éneket figyelmesen, rájövünk, hogy abban „ketten beszélnek”. Az ének első részében az angyal hirdeti az evangéliumot: „A Megtartó ma szülétek." A második részben pedig megszólal — nem egyszerűen a szerző — a hivő keresztyén ember. Méghozzá egyes szám első személyben, a lehető legszemélyesebben: „Nyílj meg szivein ... én bűneimben orvosom . . . én szerelmes Jézusom .. .” Lapunk e hasábjain olvasott sorozatban nekünk is el kell jutnunk egészén idáig: rólam, az én személyes ügyemről, életemről van szó. Mas szóval, advent és karácsony akkor lesz igazán tartalmas ünnep, ha én sem maradok néma, megszólal az én énekem és válaszom is az örömhírre Hogyan? Ebben segít minket az idézett énekvers. ,.0, KEDVES VENDÉG. NÁLAM SZÁLLJ.” Csöngetnek. Elindulsz ajtót nyitni. Magadban fontolgatod, ugyan ki lehet. Talán még bosz- szankodsz is: ugyan mit akarhatnak most? Aztán kitárva ajtódat meglátod, ki csöngetett, és lehet, hogy őszinte szívvel kiáltasz: milyen kedves vendég’. S ha kelletlenül is indultál, most szíved melegével behívod és igyekszel minél tovább tartóztatni. Hasonlóról van sió énekünkben is. Persze feltehetjük a kérdést, hogy Jézus valóban „kedves vendég"? Hiszen: ..a saját világába jótt és az övéi nem fogadták be öt". Hiszen a tanítványok még „tüzet is akartak kérni az égből azokra, akik becsapták Jézus előtt at' ajtót. Ma sem minden ajtó nyílik meg előtte. Sok keresztyén ember szive is zárva marad Jézus előtt. Pedig a keresztyén életünk valahol itt kezdődik: „kedves vendég nálam szállj". Valahol ott. amikor Jézus a . kedves vendég” és én életre szólóan találkozunk. És az a nagyszerű, hogy kérhetjük, unszolhatjuk, mint az emmausi tanítványok tettek. Jézus szívesen jön hozzánk, „betér" életünkbe, sót nem is csak .,vendeg” akar lenni. hanem életünk állandó társa, vezetője, ereje és segítője, Hívjuk hal újra és újra — De figyeljük a folytatást is: „BÚNŐMTŐL NE ISZONYODJÁL." Ezt u sort nem lehet, figyelmen kívül hagyni, bár lehel, hogy szívesen átugorna rajta szemünk. Lényegében arról van szó. hogy nem természetes Jézus hozzánk be- térése. Sok keresztyén ezt magától értetődőnek veszi. Természetes, hogy Jézus velünk van és segít. Pedig nem így van. Hiszen a „kedves vendéget" komoly akadály választja el lölünk: bűneink. S ezt a válaszfalat nem tudja más áttörni, csak az Ő szeretet-e. A zsidók így invitáltál: Jézust a kapernamumi századoshoz: „Méltó arra, hogy megtedd neki." — Ű pedig ezt üzente: „Uram-, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra. hogy hajlékomba jöjj." Sokszor csak udvariassági formula a „megtisztelő látogatás”, pedig van ilyen. Jézus látogatása is megtisztelő a szó szoros értelmében, fiiként ha szem előtt tartjuk a vers utolso sorát is: „JER. TÉRJ BE ŐRÖK SZERETETI" Mert vele valóban a szeretet tér be hozzánk, Isten örök, szolgáló, üdvözítő szeretete. És ezen a ponton lesz nyilvánvaló, hogy ünneplésünk nem egyszerűen éneklés kérdésé. Úgy is mondhatjuk: advent nem csupán hangulat. Igaz. a leghangulatosabb ünnepünk: Gondoljunk: az áaventi koszorúra, a gyertyákra, a házikóra, a csillagra. Ne is legyünk hangulatrontói:. De lássuk meg azt is: többről van szó. Az igazi ádvent felfrissülés, megerősödés, mégpedig Jézus szeretetében. Vele nem lehet tovább gyűlölni, vagy közönyösen élni. Vele nem maradhatunk szereteLünkben válogatósak. Vele nem lehet nem megbocsátani. Vele nem tudok elmenni a másik mellett segítés nélkül, lesz erőm mindig a szolgálatra. így lesz az „én énekem” mindenki szolgálata ’ AZ ADVENTI ÜNNEPEK IDEJÉN. KARÁCSONY KÜSZÖBÉN csendüljön fel hát az én énekem is. egészen személyesen. Csak el ne akadjak itt. hanem legyek sokak hasznára. így legyen szép és tartalmas ünneplésünk: ,.Ú, ked vcs vendég nálam szállj, Bűnömtől ne iszonyodjál, Emeld magadhoz hívedet, Jer, térj be örök szeretet.” Keveházi László Még mindig vannak drótakadályok Cipruson Ez évben már másodízben voltam Giprus szigetén. Talán még irigyelni is lehetne, ha azért mentem volna, hogy élvezzem a sziget szépségét, a narancs-, a mandarin- és citromligeteket. Mert ezek a ligetek valóban szépek és szívesen sétál bennük az ember. Amikor ez év februárjában először voltam ott, azt írtam lapunkban, hogy akkor volnának zavartalanul szépek ezek a ligetek, ha magában a fővárosban, Nicosiában is nem húzódna rajtuk keresztül az a drótakadály, amely 1974 nyarától elválasztja egymástól a görög és török közösséget. Most, hogy újra ott voltam, még inkább éreztem ennek a drótakadálynak termé- szetellenességét. azt, hogy kettévágja az egybetartozó szigetet és az egybetartozó népeket. Ismert, hogy 1974 nyarán történt török megszállás idézte elő ezt a helyzetet. A török csapatok megszállták a sziget területének 40%-át. Ennek nyomán 200 ezer görög — vagyis a lakosság eg'yharmada — jutott a menekültek sorsára. Nincs még mindig hír arról a 2 ezer családtagról, akik 3 évvel ezelőtt a hadiése- mények következtében tűntek el. Élnek-e, halnak-e. nem tudják a családtagok. Annak ellenére, hogy az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács többször is hozott határozatokat és követelte a megszálló csapatok kivonulását, a sziget függetlenségének, szuveré- nitásának és el nem kötelezettsé- genek biztosítását, végeredményben nem történt semmi a határozatok végrehajtásáért. A drótakadályok ma is ott állnak. A múlt év október végén a Béke-világtanács gondozásában Ciprussal való szolidaritás jegyében világkonferencia volt az NSZK-beli Frankfurtban. A világ különböző országaiból számos parlamenti képviselő is részt vett akkor ezen a konferencián. Mint a magyar delegáció tagja, én is ott lehettem. A jelenlevő parlamenti képviselők elhatározták, hogy megszerveznek egy olyan nemzetközi konferenciát, amely a parlamenti képviselőket mozgósítja Ciprusért. Mint a Szervező Bizottság egyik tagja jutottam el ez év február közepén Ciprusra. Ott határoztuk el a parlamenti képviselők nemzetközi konferenciájának összehívását. Előbb arról volt szó, hogy ez a világgyűlés Londonban lesz. Végül is — hogy a parlamenti képviselők saját maguk láthassák a helyzetet — a konferencia Nicosiában került megrendezésre november 19—20. között. így jutottam másodszor Ciprusra. A konferencián 24 országból 66 parlamenti képviselő vett részt. Szép számmal voltak jelen Angliából. Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból. Finnországból. Jöttek a tengerentúlról is: Ausztráliából. New Zelandból. Kanadából. Costa Ricából, sőt Afrikából is. Ott voltak a lengyel, román, jugoszláv kiküldöttek is. Számomra megtisztelő volt, hogy képviselhettem hazánkat. A megnyitó ünnepen részt vett Kiprianu elnök, aki Makariosz érsek utóda az elnöki székben. Előadást is tartott. Szomorúságát juttatta kifejezésre amiatt, hogy az ENSZ számos határozata ellenére még mindig nem oldódott meg a ciprusi kérdés. Sürgette a megoldást. Utalt arra, hogy a Földközi-tenger térségében Ciprus problémájának meg nem oldása veszélyezteti a békét. Beszélt arról, hogy semmiképpen nem tudják vállalni a sziget kettéosztását, mert ez „öngyilkosság" volna a sziget számára. Semmilyen formában nem tudják elfogadni azt az illegális helyzetet amely ma Cipruson van. Ez nemcsak az évszázadokon keresztül együttélő görög és török lakosság szétválasztását rögzítené, hanem a sziget gazdasági egységét is tönkretenné. Követelte a megszálló csapatok gyors kivonulását és azt, hogy bízzák a kérdés megoldását elsősorban a ciprusi görög és török népközösségekre. Ezt követően két napon keresztül egymás után szólaltak fel a különböző országokból jött delegátusok. Kivétel nélkül mindenki egyetértett abban, hogy nemcsak' a cipi’usi népnek, hanem az emberiség nagy családja tagjainak is érdeke, hogy biztosíttassák Ciprus függetlensége, szuveréni- tása, területi integritása és el nem kötelezettsége. Ciprusnak a béke szigetének kell lennie, hogy ennek következtében a Földközitenger térségében csökkenjenek a feszültségek és ne lehessen Ciprust felhasználni semmiféle erőnek arra. hogy onnan kiindulva veszélyeztesse a békét. Sokan sürgették az ENSZ-t, hogy szorgalmazza saját határozatainak a végrehajtását. Felszólalásomban többek között ezeket mondtam: „A magyar nép s a magyar társadalom — benne az egyházak vezetői és tagjai — mindig nagy érdeklődést mutattak Ciprus, iránt és nagy figyelemmel kísérte Makariosz érseknek. Ciprus nagy fiának és magának Ciprus népének hősies erőfeszítéseit Ciprus önállóságáért és el nem kötelezettségéért. Az 1974-ben bekövetkezett tragédia után a mi társadalmunk. elsősorban a Magyar Béketanács egyike volt azoknak, akik fáradoztak a Ciprussal való szolidaritás világméretű megszervezéséért. Korunk egyik legnagyobb veszélye az imperializmus, amely a szigetország függetlenségéi is veszélyezteti. El kell érni a szigetország demilitarizálását és ezzel együtt azt, hogy Ciprus a Földközi-tenger térségében a béke bázisa legyen. Ennek érdekében az idegen csapatok kivonását végre kell hajtani. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy ami Cipruson történik, az nem egyszerűen az itteni két népközösség ügye, hanem az ENSZ alapokmányának megsértése, az emberi jogok megsértése. Nincs joguk az emberi jogok megsértéséről beszélni és másokat vádolni az emberi jogok megsértésével azoknak, akik ilyen tragédiát okoztak és annak fenntartását immár 3 év óta eltűrik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Belgrádban most folyó értekezletén éppen azok kérik számon a szocialista országoktól az emberi jogokat, akik Cipruson a tragédiának megtörténtét előidézték és ma is fenntartják. Meggyőződésünk szerint nagyon szükséges volna egy olyan nemzetközi konferencia összehívása az ENSZ égisze alatt, amely széles bázison foglalkozna a ciprusi kérdés megoldásával. Ezt a kérdést a Szovjetunió segítsége nélkül nem lehet megoldani. Azt kívánjuk. hogy Ciprus népe a jövőben boldog nép legyen és a két népközösség békében éljen egymás mellett, közösen dolgozva a szigetország fejlődéséért.” A parlamenti képviselők nemzetközi konferenciája határozatokat is hozott. A határozatok követelik a megszálló erők gyors kivonását Ciprusról és sürgeti az érintett, feleket, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a célból, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba. Ki kell deríteni valamennyi eltűnt személy sorsát. Arra is felszólítanak a határozatok. hogy Ciprus demográfiai struktúráját ne engedjék megváltoztatni, és őrizkedjenek minden olyan lépéstől, amely a jelenlegi helyzetet akarja rögzíteni. Egyszer szeretnék Ciprusra úgy menni, hogy a drótakadályoknak még a nyomát se lássam, hanem csak a mandarin- és narancsligetekben örömmel dolgozó két népet: görögöket és törököket. Káltly Zoltán Az Országos Egyház közgyűlése Az Országos Egyház elnöksége az Országos Egyház rendes közgyűlését december 16-án, pénteken délelőtt 10 órára, az Országos Egyház székhazának imatermébe (Bp., VIII., Üllői út 24. udvari épület. II. em.) összehívta. A közgyűlést megelőzően, délelőtt fél 10 órákor istentisztelet lesz, amelyre híveinket szeretettel hívjuk és várjuk. ELHUNYT TOOMING ÉRSEK Tallinnban október 5-én elhunyt Alfred Tooming, az észt evangélikus egyház érseke. 1907. július 5-én született. Teológiát a tartui egyetemen tanult és 1935-ben avatták lelkésszé Az ENSZ Nairobiban tartott „sivatag-konferenciáján” ez év nyarán száz állam képviselői foglalkoztak a Föld elsivatagosodá- sának veszélyével. Földünk egy- harmadát sivatag borítja és csupán a természetbe való emberi beavatkozás következményeképpen Brazília nagyságú növényzetnélküli terület keletkezett. A problémát nem tudják megoldaTallinnban. Gyülekezeti lelkész volt. majd részt vett a lelkészképzés. munkájában is. 1968-ban lett észt érsek. E tisztében Jaan Kiivit érsek utóda volt. ni egyedül azok, akiket a kérdés közvetlenül érint, hanem nemzetközi összefogásra van szükség. A konferencia a sivatagok további terjedésének megakadályozásához szükséges lépések évi költségeit 400 millió dollárra becsülték. Ez a roppant összeg nem sok, ha számításba vesszük, hogy 900 millió dollár lehet az évi haszna ennek a befektetésnek. A SIVATAGOK ELŐRETÖRÉSE
