Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-11-13 / 46. szám

Két nap Borsodban A püspökié toga tás mindig ked­ves ünnep a gyülekezetekben. Különösen, ha az egyházkerület íöpászlora szülőföldjét keresi fel. Így került sor D. dr. Otttyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke *. látogatására a „magyar Ruhr-vi­dékén”, Borsod—Hevesben. AZ ELSŐ TALÁLKOZÁSI AZ EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉS JELENTETTE, ahol a püspök ti­zenhárom gyülekezet képviselői eiőj,t hirdette Isten igéjét és szólt az egész egyházunkat érintő kér­désekről: a lelkészutánpótlás fon­tosságáról, a diakóniai munkás tanfolyamról, a nyugdíj kérdés­ről. Örömmel állapította meg, hogy — az egyházmegyében jó rend és békesség van. Akik részt vettek ezen átéltek valamit abból a testvéri közösségből, ami ke­resztyén emberek együttlétét jel­lemezheti, még ha egyházjogi tes- letként is vajinak együtt. MÁSNAP AZ EGYHÁZKERÜ­LET PÜSPÖKE először a diós­győri gyülekezetbe látogatott, ahol a hívek a templom 75 éves jubileumára sereglettek egybe. Egyháztörténeti feljegyzések sze- » lint Diósgyőr első reformátor szellemű lelkészét, Körtvélyesi Dánielt lyiaga Melanchthon Fülpp avatta léikésszé 1537-ben Witten- bergben. Mégis újabb kétszáz esztendőnek kellett eltelnie, ami­kor újra evangélikusok települtek az ősi vár árnyékába. Hosszú év­tizedeken at Arnóthoz tartoznak, majd Miskolc megszervezésével azt kérik, hogy leány egyházköz­ségként idetartozhassanak. 1886- ban éri el az akkor 525 lelkes gyülekezet önállósítását s iktatja be első lelkészét Nemes Károly személyében, aki 44 évig volt a diósgyőri hívek köztiszteletben álló, szeretett lelkipásztora. Most a gyülekezetben a negye­dik lelkész szolgál: Veczán Pál. Nagy szorgalommal kezdett mun­kájához az alig egy éve o£t szol­gáló fiatal lelkipásztor. A gyüle­kezet példás adakozása eredmé- uyeként a templomot és tornyát kívülről 100 ezer forintos költség­gel újították fel. A püspök ige­hirdetésében azt hangsúlyozta, hogy amint az első keresztyének szive-lelke egy volt. úgy alkossa­nak egy testvéri közösséget a mai evangélikusok is, szolgálva varo­sukat. hazájukat. MÉG UGYANAZ NAP DÉL­ELŐTT A MISKOLCI TEMP­LOM HARANGJAI hívogatták a híveket templomuk 180 éves fennállása megünneplésére. A püspököt — aki felesége és Kő- sseghy Tamás püspöki titkár kí­séretében érkezett — a miskolci presbitérium élén dr. Sömjéni Miklós felügyelő köszöntötte. A püspök a 26. zsoltár 8. verse alapján arról tett bizonyságot, hogy a templom az erőgyűjtés­nek. az iránymutatásnak és a vi­gasztalásnak háza. Ezért jó itt igét hallgatni, imádkozni és éne­kelni. „Becsüljétek és szeressétek ezt a templomot, amely közel két évszázadon át volt áldott helye sok kicsi gyermek megkereszte- lésének, konfirmációjának is!” — mondotta. És ezek között ma­ga is ott térdelt néhány évtized­del ezelőtt az első úrvacsoravétel áhítatában a Székely Bertalan festette oltárkép előtt. Sok fiatal pár indult innen áldással életút- jára, s buzgó eleink emlékére hányszor kon dúl tak a templom harangjai utolsó istenhozzádot. A gyülekezet ősi múltra tekint vissza. Dévai Bíró Mátyás, a „ma­gyar Luther” 1543-ban már a vá­rosban prédikált, de egy év'eltel- tével távozni kényszerült a „szer­zetesek mesterkedései” miatt. Ezt követően 1782-ben alakul meg a gyülekezet, de temploma csak 15 évvel később készül el. Tornyát pedig 1865-ben szentelték fel. amelybe 3 buzgó család 3 haran­got önteteit. Lelkészei közül kettő az egykori tiszai egyházkerület püspöke volt. A jelenlegi lelkész. Szebik Imre esperes, a gyülekezet 11. lelki- pásztora. Az egyházközség a múlt év végén bevezettette templom­padjaiba az elektromos fűtést, az idén pedig vörösréz lemezzel fe­detté templomtornyának hagyma- kupoláját. saját anyagi áldozat- készségéből. Az ünnepi istentiszteleten a gyülekezet énekkara Gastoldi: Öröm van nálad ... kezdetű kó­rusművét adta elő szép hangzású mély átéléssel. Egy ének-hegedü- orgona trió pedig Bach: Jézus lel­kem vezérli c. kantátájából mu­tatott be egy részletet. Az isten- tisztelethez csatlakozó terített ol­tár úrvacsorái közösségben há­rom lelkész segített a püspöknek a szolgálat végzésében s a hívek népes serege élte át az úrvacsora és a testvéri közösség örömét. délután ottlyk püspök ÜJCSANÄLOSRA látogatott. A nyugdíjazás során megüresedett lelkészi állás betöltésére oly mó­don került sor, hogy a szomszé­dos Arnót testvéri szívvel ölelte újra magához a lélekszámú an ki­csi gyülekezetei, s Abaffy Gyula így az arnót—újcsalánosi társ­gyülekezet lelkésze. Az újcsaná- lósiak egyébként helyben sem maradtait pásztor nélkül, hiszen a nyugalomba vonult lelkészük: Ni- kodémusz János is ott é) köztük, s alkalmanként szolgál is. A ma­gyaros vendégszeretet meleg szí­vességével várta a vendégeket a nyugdíjas papné. aki a gyüleke­zetben is sok munkát vállalt ma­gára. Üjcsanálos már a múltban is Arnóthoz tartozott 1700—1854-ig leánvgvülekezetként. Első imahá­zukat 1858-ban építették a jelen­legi neogót stílusú templom talu­s'' templomaink gyöngyszeme. 1910-ben épült. Volt felügve'ői sorában ott találjuk Szlávik Má­tyás egykori teológiai profesz- szort századunk elején. AZ ÖRÖM ÜNNEPI ÖR.Ar vol­tak az együtt elköltött istentisz­teletek. A püspök ez alkalommal is személyesen tapasztalhatta meg. hog'v Észak-Ma gy a. rorsrág evaneélikussása a szétszórtság­ban is a szolgáló szeretet közös- jégében él és munkálkodik egész nemünk előrehaladásán. egyre srehb holnapunk éoítésén egy­ségben egész egyházunkkal. Szebik Imre Gyula: BABÉR Tudd meg. hogv nemcsak a diadal jele: a biztonságnak is jele volt. marad Apolló fáia. a borostván. Lombja közé nem ütött a villám. Feiére fűzte mind. ki viharban ült hajóra, lóra. Tis^+q időben csak költők hordták mi ív láthatatlan mennykövek, ős veszedelmek ellen? Pálcával csaptam orron a Szörnyet én, a bsűr-dé^smálót. Messze az árva nép hátrálva, integetve nézte mit mívelek. — mi kímélt meg engem? Suhintást és fénvt érzek. Az ég derült. Tornyakbqn vadként ül. feszül izmosán az omlás. — mily port rúg. ha ugrik! Jelre fülel: vele én. De csend van. Veszem babérom. Már nekem erre kell. Szabadba ismét hangosan így megyek bízva Uramban-Istenemben! Óvni magam nem az én ügyem már. (1939) __________________!______• Ne mcsak a Deák-téri gyülekezeté IVyés zenes Áhítat lesz november 13-án, va- * sárnap 3 órakor az orosz­lányi templomban „Akik Baclitól tanultak” címmel. A gyülekezet ének- és ze­nekara tizenöt éves jubi­leuma alkalmából előadja Händel: Messiás című oratóriumának III. részét. Közreműködnek: Mohácsi Judit, Palojtay Zsuzsa, Fülöp Attila, Mezőfi Tibor, Peskó György orgo­naművész. Vezényel: Nagy Dániel A gyülekezeti teremben ki­állítás lesz az ének- és ze­nekar tizenöt éves munká­járól. Dr. Homyacsek Andor mondta ezeket a szavakat október 23-án este. amikor megköszönte a Lutheránia ének és zenekar an­gyalföldi szolgálatát. A Luthne- ránia a főváros valamennyi evangélikus gyülekezetéé is — ál-’ laoította meg a másodfelücyelő. Weltler Jenő karnagy vezetésével és Trajtler Gábor orgonajátéká­val jelentős mértékben járul hoz­zá hogy a budapesti evangéliku­sok, de sokan mások is otthono­san érzik magukat a Deák téri templomban. A LUTHERÁNIA LELKES, SZÍNVONALAS ÉS ÁLDOZAT­KÉSZ SZOLGÁLATA váltotta itt ezeket a szavakat. Egyórás mű­sorral az angyalföldi gyülekezet­nek szolgáltak az egyházzenei áhitat keretében. Kaoi-Králik. Szokolai és régi mesterek művei szólaltak meg és természetesen Bach. hiszen az ő muzsikájának mai megszólaltatásában a Luthe­ránia még Zalánffv Aladár indí­tásával és útmutatásával országos szinten is jelentős népszerűsítő munkát végzett. Az ..angyalföldi gyülekezet egyéves és most ki­bővített*. végleges alakot nyert or­gonáján Trajtler Gábor játszott. Szóló számokkal Bercelly István és Turcsányiné Benczúr Erzsébet szolgáltak. Ügy tűnik, az angyalföld; szol­gálat nemcsak a gyülekezetnek szerzett feledhetetlen élményt, hanem a diakónia örömével aján­dékozta meg az énekkar tagjait is. Jókedvvel a szolgáló szeretet lendületével énekeltek, közben a magük gyönyörűségére is. NEMCSAK A DEÁK TÉRI GYÜLEKEZETÉ, a miénk is a Lutheránia. Ez felelősséget is je­lent. A Lutheránia nem hivatá­sos énekesek, hanem önkéntesek énekkara. Ne tekintsék veszte­ségnek — különösen azok a fővá­rosi gyülekezetek, amelyekben nincs rendszeresen működő énekkar — ha néhány jó hangú hívük a Lutherániában énekel. Inkább biztassák őket és hívják fel mások figyelmét is erre. Ki tudja? Talán éppen ők lesznek majd egyszer egy igényes helyi gyülekezeti énekkar kezdeménye­ző! és magvak Bcnczlir László EVANGÉLIKUSOK AZ USA-BAN A legújabb statisztikai összesí­tések arról számolnak be, hogy az Egyesült Államokban — né­hány évig tartó csökkenő tenden­cia után — növekedett az evan­gélikusok száma. Az 1976-ra vonatkozó adatok szerint 8.997 022 megkeresztelt evangélikus él az Egyesült Álla­mokban. Ezek közül megikonfir- mált: 6,605 422. A felavatott lel­készek száma 24 591 (1975: 24 028), a szervezett gyülekezete­ké: 19 199 (1975: 18 947). A keresztyének íelelőssége és szolgálata a szocialista társadalomban Szeptember 27: és 28. napjain Magdeburgban tartották az evan­géliumi (protestáns) lelkészek 10. konferenciáját a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A gyűlés, amint megnyitójában a Folytató­lagos 'Bizottság nevében Götz Bickelhaupt lelkész hangoztatta —. hagyományaihoz híven ez al­kalommal is a lelkészek és ke­resztyén hívők társadalmi fele­lősségének és szolgálatának vizs­gálatát tűzte ki célul a szocialis­ta társadalomban. A gyűlés főtémája a következő előadások alapján került megvi­tatásra: Inge Burkhardt lelkész­nő: „A gyülekezeti lelkész fele­lőssége a szolgálatért a szocialista társadalomban”; dr. Walter Bre- dendiek egyháztörténész docens: „Lelkészek az újabbkori történe­lem fordulópontjain”; Wolfgang Heyl. a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsa elnökségénék tag­ja, a Keresztyén Demokrata Unió helyettes elnöke: „A keresztyé­nek elkötelezettsége ás felelőssé­ge a szocialista társadalomban . Az ökumenikus vendégek kö­zött jelen volt dr. Pröhle Károly, a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa főtitkára, akit bibliatanulmány tartására kértek fel és dr. Aranyos Zoltán, az ökumenikus Tanács titkára. A gyűlés ünnepi vacsoráján megjelent és felszólalt Hans Sei- gewasser egyházügyi államtitkár, résztvett Rudi Bellmann, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága egyházi kérdé­sekkel foglalkozó csoportjának vezetője, Fritz Steinbach, a Mag­deburg! Megyei Tanács helyettes elnöke. A konferencia levélben juttatta kifejezésre szolidaritását Bén Chavis, polgárjogi tevékenysége miatt évek óta bebörtönzött ame­rikai lelkésszel. A gyűlés résztvevői nyilatkoza­tot fogadtak el. amelyben feleme­lik szavukat a neutronbomba és a fegyverkezési verseny ellen és síkraszállnak a leszerelésért. A. Z. Beiktatták a Tolna-Baranyai Egyházmegye elnökségét Ahogy a szép őszi délután a méhek tömege száll vissza a kap­tár nyílásához, úgy rajzott be a paksi templomajtón a helybeliek és az egyházmegye küldötteinek gyülekezete az egyházmegyei közgyűlést megnyitó istentiszte­letre. ÚJABB HAT ÉVRE AJÁNDÉ­KOZTA MEG BIZALMÁVAL a Tolna—Baranyai egyházmegye ed­digi esperesét. Sólyom Károly paksi lelkészt, aki két gyüleke­zetei is pásztorol és számos or­szágos egyházi munkában, élen­járó tisztségviselő. Ugyancsak egyhangúlag vá­lasztotta meg új felügyelőjét az 'egyházmegye, Weigel Ottó köles- di felügyelőt. Személyében a szórványgyülekezetek problémái­nak jó ismerőjét, a Népfront kö­zösségi munkájának aktív ke­resztyén támogatóját és a volt mucsfai leik észcsalád fiát tisztel­te meg bizalmával az egyházme­gye. Luther-kabátos lelkészek mene­te élén lépett a templom szép oltá­ra elé az újonnan megválasztott esperes és felügyelő. A beiktatást Balikó Zoltán lelkész, egyházme­gyei főjegyző végezte az egyház­kerület külföldön tartózkodó püspöke, dr. Káldy Zoltán he­lyett. A szolgálat öröme és ko­molysága adta meg az alaphang­ját az igehirdetésnek, amely az élen álló egyházi munkásoknak éppúgy reménységgel teli felada­ta, mint a legkisebbeknek. Majd elhangzott az ünnepélyes beikta­tási szertartás eskütétele; ... .. egyházunk törvényes rendjét megtartom és megtartatom ...” A BEIKTATÓ ISTENTISZTE­LETET ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS követte a paksi gyülekezeti te­remben. amelyen Weigel Ottó felügyelő meleg szívvel szólt az egyházmegyéhez fűződő régi kap­csolatáról és szólt arról, hogy magasabb tisztségében még na­gyobb szeretettel és hűséggel kí­vánja szolgálni egyházunk és né­pünk ügyét. Sólyom Károly három év mun­kájáról számolt be a közgyűlés­nek. Beszámolójának nagyobb része az egyház útjának, a ma­gyarországi evangélikus ker.esz- tyének hitelvi döntéseinek az egyházmegye területén eiért eredményeivel foglalkozott. AZ ÜJ ELNÖKSÉGET A DÉ­LI EGYHÁZKERÜLET NEVÉ­BEN Szilágyi Béla, egyházkerü­leti felügyelőhelyettes, az egy­házmegye nevében Balikó Zoltán köszöntötte.i Dr. Bruhács János a nyugalomba vonuló volt egy­házmegyei felügyelő 20 éves szolgálata után meghatottan kér­te Isten áldását az őt követő fel­ügyelő szolgálatára és megkö­szönte Sólyom Károly esperesnek jó szolgálatát. Köszöntötte még az új elnökséget a felügyelő gyü­lekezetéből M ogyoróssy Gyula kölesdi lelkész, Pámer Sándor paksi felügyelő és a református egyház nevében Kővári László lelkész. A közgyűlésen részt vett és fel­szólalt Vargha István, az Állami Egyházügyi Hivatal Tolna megyei titkára, aki egyúttal átadta a me­gyei tanács és a Hazafias Néo- front megyei elnökségének üd­vözletét is. Az egyházmegye küldötteinek a paksi gvülekezet szeretetvén- dégséggel kedveskedett. v . BRAZÍLIA: PROTESTANTIZMUS ES UMBANDA-KULTUSZ TERJEDŐBEN Evangéliumi közösségek és a szinkretista Umbanda-mozgalom erősen terjednek az elsősorban római katolikus Brazíliában — közli a Lutheránus Világszövet­ség René Riberio anthropológus vizsgálata alapján. Ezek szerint a protestáns egy­házak és közösségek taglétszáma 1950 és 1970 között 176.4%-kal emelkedett. Brazília kereken 100 millió lakosának négy százaléka protestáns. Az Umbanda-kultusz az iparosodás és a városiasodás kezdete óta terjed a nagyvárosok, nyomornegyedeiben. Ez az „új” vallás keresztyén, spiritiszta és természetimádó elemeket tartal­maz. Ribeiro vizsgálatából kitűnik, hogy a katolicizmus Brazíliában a felsőbb és középső rétegekhez tartozó feliérek vallása, bár egy­általán nem exkluzív és nem zár­ja ki a többi fajokat. Az evangé­likusok elsősorban az ország dé­li részén lakó németszármazású fehérek közül kerülnek ki* A presbiteriánusok elsősorban a fel­sőbb rétegeket, a baptisták pedig a felemelkedő kispolgárságot érik el. AZ EGYHÁZ KÜLDETÉSE VILÁGI ÜGY Raul Silva Henriques kardiná­lis, Santiago érseke egy ünnep­ségen mondott beszédében vitá­ba szállt azokkal, akik kifogásol­ják. hogy az egyház gazdasági kérdésekkel is foglalkozik. Krisz­tus nem azért jött. — jelentette ki —, „hogy az emberek vadál­latokként tépjék szét egymást, és hogy azután a mennyet ígérje nekik”. Hazugságnak mondta, hogy az egyház küldetése nem világi ügy. Isten azért jött, hogy megmutassa az embernek, ho­gyan lehet felépíteni a testvéri­ség társadalmát, melyben min­denkinek a jogait tiszteletben tartják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents