Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-11-13 / 46. szám

» beiktatták Kürti László református püspököt Október 19-én örömünnepe volt a Tiszán-inneni Református Egyházkerületnek: új püspököt iktatott be tisztségébe dr. Kürti László személyében aki a debre­ceni Református Teológiai Aka­démia ótestámentomi tanszéké­nek professzora és a Teológus Kollégium igazgatója volt. Az új püspököt az egyházkerület gyü­lekezetei egyhangúlag választot­tak az 57 éves korában elhunyt Ráski Sándor püspök és a mis- kolc-belvárosi református gyüle­kezet lelkész utódjául. A MISKOLCI-BELVÁROSI HA­TALMAS TEMPLOM ZSÚFO­LÁSIG MEGTELT az egyház- kerületi közgyűlés alkotó tagjai­val és a miskolci református gyülekezet híveivel. A lélekemelő ünnepségen meg­jelent Miidós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Straub István az ÁEH elnökhelyettese és dr. Pozsonyi László, áz ÁEH főosztályvezető­je. Ott voltak a Borsod—Hevesi és a Hajdú—Szabolcsi megyék ta­nácsainak. a Hazafias Népfront megyei és miskolci városi bizott­ságainak képviselői, valamint megyei egyházügyi Jitkárai. A meghívott vendégek között ott láttuk a Magyarországi ökume­nikus Tanács tagegyházainak képviselőit. Evangélikus egyhá­zunkat Mekis Ádám püspökhe­lyettes képviselte. Jelen volt a római katolikus egyház képvise­lője is. A PÜSPÖKSZENTELÖ IS­TENTISZTELETEN DR. BAR- THA TIBOR püspök, a Zsinat lel­készt elnöke hirdette az igét. Ef 3. 14—21 alapján s rámutatott a püspöki tisztség bibliai alapjaira, valamint e rínék a szolgálatnak mai jelentőségére és elkötelezé- sére a rábízott gyülekezetek felé és a társadalom irányában. Ez­után beiktatta az új püsoököf a mlskolc-belvárosi református gyülekezet lelké'/i állásába és a Tiszán-inneni Református Egy­házkerület püspöki tisztébe. KÜRTI LÁSZLÓ PÜSPÖK Kol í* I2kk alapján tartott ige­hirdetésében. imádságában, majd püspöki székfoglaló beszédében megköszönte a gyülekezetek, va­lamint a Magyar Kormány előle­gezett bizalmát püspökké válasz­tásával kapcsolatban. Beszédében hangsúlyozta, hogy püspöki szol­gálatát az egyházkerület gyüleke­zeteinek előmenetelére és társa­dalmunk javára szeretné végezni. Ehhez kérte az összes illetékesek támogatását. Az új püspököt elsőként Ben- kö György püspökhelyettes kö­szöntötte a Tiszán-inneni Refor­mátus Egyházkerület nevében. MIKLÓS IMRE ÁLLAMTIT­KÁR, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke magas színvonalú, átfogó beszédében köszöntötte a beiktatott püspököt. Megemléke­zett az elhunyt Ráski Sándor püspök jó'szolgálatáról s kifejez­te reménységét, hogy ebben a szellemben végzi majd munkáját utódja is. Utalt arra, hogy az el­múlt időszakban több ízben tett megnyilatkozásaiban kitért a magyar állam és a magyarorszá­gi egyházak jó kapcsolataira s hangsúlyozta, hogy a magyaror­szági protestáns egyházak élen járnak a helyes kapcsolatok ki­alakításánál. Rámutatott arra is, hogy a hazánkban élő vallásos emberek magatartása is a helyes irányban halad. A Magyarországi ökumenikus Tanács tagegyházainak — az evangélikus, a Szabadegyházak és az ortodox egyházak — jó kí­vánságait dr. Pröhle Károly teo­lógiai tanár, az ökumenikus ‘Ta­nács főtitkára tolmácsolta. Be­szédében títalt a tagegyházak Krisztusban való egységére s ar­ra a közös szolgálatra, amely ezeket az égyííazakat társadal­munk építő munkájában való részvételben egyesíti> Végül a miskolc-belvárosi re­formátus gyülekezet nevében B-'recz Sándor gondnok köszön­tötte új lelkioász+orát s uevanak kor az egyházkerület új főpász­torát. MAGYARORSZÁGI EVANGÉ­LIKUS EGYHAZUNK IS OSZ­TOZIK a testvéri Magyarországi Református Egyház örömében. Erre az örömre feljogosít a re­formáció idejébe visszanyúló több évszázados közös múltunk, együttes küzdelmeink és harca­ink magyar hazánk szabadságá­ért s egyházaink szabad vallás­gyakorlatáért. A közös jó ügyért való együttmunkálkodás és harc mindig szorosra fűzte össze és egyesítete kezünket és szívün­ket. Szocializmust építő hazánk­ban és társadalmunkban ez az együttmunkálkodás még teljeseb­bé Vált. Bizonyosak vagyunk afe­lől. hogy a most beiktatott úi fő- pásztór egyik vezető egyénisége és jó munkása lesz nemcsak a Magyarországi Református Egy­háznak. hanem magyar társadal­munknak is. FINN TERVEK AZ ÄLLAM ÉS AZ EGYHÁZ VISZONYARA A finn parlamentnek az egy­ház és állam viszonyával foglal­kozó bizottsága ötéves tanácsko­zás után javaslatokat terjesztett elő a kérdésben. A bizottság nem javasol változást abban a tekin­tetben, hogy a lakosság 92%-át magába foglaló evangélikus egy­ház és az 1%-ot átölelő ortodox egyház továbbra is népegyház, te­hát különleges helyzetben levő egyház legyen. A kőtelező egyhá­zi adó rendszerén annyiban akar­nak változtatást, hogy a jogi sze­mélyek által fizetett egyházi adót az állaim az összes . felekezetek között ossza szét. Az. egyházi törvényeket eddig a parlamentnek is el kellett fogadnia, de csak az egyházlag parlamenti képviselők vehettek részt a szavazásban, — a mostarji javaslat szerint a pari ament csak az egyház és állam viszonyának kérdésében döntene, az egyház belső ügyeit érintő kérdésekben az egyházi szervek dönthetnének. Eddig az állam viselt anyagi felelősséget az egyházkerületek központi adminisztrációjáért, ,a nyolc dómkáptalanért, tehát a püspökök fizetését is adta és a köztársaság elnöke nevezte ki a püspököket az előterjesztett há­rom személy közül. Most azt ajánlják, hogy a dómfcáptalan-ok költségeit teljesen az egyház vi­selje és a püspököket is egyházi szerv nevezze ki. A javaslatokat már most bírál­ják. Főként azok, akik az állam és egyház teljes szétválasztását szeretnék elérni. Szolgálatok a Német Demokratikus Köztársaságban ÉVTIZEDEK ÓTA szoros kap­csolat áll fenn egyházunk és az NDK evangélikus egyházai kö­zött. Csaknem .valamennyi NDK- beli püspök volt már nálunk, és mi is gyakran látogattuk őket. Örömmel emlékeztek vissza az evangélikus egyházi delegáció, majd az ökumenikus Tanács tag­egyházainak delegációja látoga­tására. Sok konferencián vettek részt professzoraink, espereseink, lelkészeink az NDK-ban. Évtize­dek óta folyik a kölcsönös lel­készüdültetés. Sok fiatal lelké­szünk ösztöndíjasként tanult az NDK-ban. Évente tíztagú teoló­gus csoport megy diakóniai gya­korlatra az NDK szeretetintézmé- nyeibe. Ennek a sokoldalú kap­csolatnak az összefüggésébe tar­tozik. hogy előadói körútra hív­tak meg az NDK-ba. Az ott vég­zett sokféle szolgálatnak a lénye­ge az. hogy nagy érdeklődéssel figyelik egyházunk teológiai taní­tását. gyakorlati életműködését, és különösen érdékli őket. 'hogy milyen úton vezette Isten egyhá­zunkat a szocialista társadalom keretei között. MECKLENBURG az észak-né­met területet jelenti. A területi­leg illetékes Rathke püspök 1976- ban járt hazánkban. Most Güst­row városban várt. ahol 80 tagú ifjúsági konferencián tartottam előadást. Teológusok, diakóniai munkára készülők, egyetemisták és dolgozó fiatalok voltak együtt. Elevenen jöttek a kérdések az egyházi élet minden területét ille­tően. de különösen is a mi gyer­mek- és ifjúsági munkánk érde­kelte őket. — Majd büszkén mu­tatták meg a 700 éves dómot, ami tele van építészeti és szobrászati műemlékkel. Itt látható a német fasizmus egyik üldözöttjének. Ernst Barlachnak a világhírű műalkotása, a világot átrepülő békeangyalnak az alakja, ame­lyet messzi vidékről jövő külföl­diek is megtekintenek. SCHWERINBEN Rathke püspök személyes vendége voltam. Va­sárnap a püspöki dómban hirdet­tem Isten igéjét. Ez a dóm mér a középkor óta püspöki templom volt, a XII. században kezdték építeni. Különösen híres a fafa­ragása. három részből álló „szár­nyas oltára” 1495-ből. Ezen a va­sárnapon még két összejövetelen szolgáltam. Az egyik keleti-tenger-parti egy­házi üdülőben volt, ahol egy má­sik if júsági konferencián . tartot­tam előadást. A másik pedig fia­tal házasok összejövetelén tartott szolgálatom voll. Ezek a modern fiatalok új lakótelepeken laknak, javarészt ipari technikusak és értelmiségiek. Többségük járt már nálunk. Problémáik az egy­ház mai életformája és saját életvitelük összefüggésében je­lentkezett. ROSTOCKBAN működik a mecklen,burgi terület teológiai fakultása. A 200 000 lakosú észa­ki kikötőváros gyorsan fejlődik. A kb. 700 ezer taglétszámú meck len bu rgi esyhá rkerül etnek 45 teológusa tanul Rostockban. A professzorok, az egyetem kép­viselői. lelkészek, teológiai hall­gat ók gyülekeztek össze, hogy részt vésvének vendégel nádasai­mon, amit ,.A magyar evangéli­kus esvház útia a szocializmus­ban” címmel tartottam. A hozzá- szó’ások nyilvánvalóvá tették, közös utunk döntő alapiait, de azokat a részletkérdéseket is. am’öen különbözünk egymástól. Majd kellemes kirándulás követ­kezett Warnemündébe, a neve­zetes keleti-tengeri üdülőhelyre. GREIFSWALD egyházkerülete a másik észak-német egyházi te­rület. Usedom szigetére vittek, hogy az ott. működő diakóniai intézményben tartsak előadást. Az egyházkerület diakóniai in­tézményeinek vezetői voltak együtt évi konferenciájukon. Hildebrand, diákóniai vezető lel­kész részt vett szeptemberben a budapesti Teológiai Akadémián­kon rendezett nemzetközi diakó­niai konferencián. Különösen az ragadta meg a résztvevőket, hogy nálunk az egyes szeretetotthonok rrjögött gyülekezeti áldozatkész­ség nyilvánul meg. a hívek ma­gukénak érzik az intézményeket. Ez az egyház és az intézményes dia.kónia szoros egységét mutat­ja. A schvvcrini dómban prédikált D. dr. Oltlyk Ernő püspök A GRE1FSWALDI EGYETEM TEOLÓGIAI FAKULTÁSÁN a professzorok, lelkészek és teoló­giai hallgatók előtt tartottam előadást. Ez a legkisebb teológia az NDK hat fakultása sorában. Dg talán éppen ezért szoros csa­ládias kapcsolat áll fenn a pro­fesszorok és hallgatók között. A beszélgetés soréin főleg a tár­sadalmi diaikóma felöl érdeklőd­tek. Sok kérdést tettek fel a lel­kész- továbbképzésről is. Kíván­csiak voltak arra, hogy milyen témákat dogoznak fel lelkészeink az egyházmegyei lelkész! .munka- közösségben, melyek azok á té­mák, amelyekkel lelkészeink eb­ben az esztendőben és a korábbi években foglalkoztak. PETERSHAGEN egykori né­met ezredesnek köszönhette Greifswald városa és környéke hogy a II. világháború harcaitól megmenekülhetett, mert a Szov­jet Hadseregnek ellenállás nél­kül átadta a fennhatósága alatt álló vidéket. Házán emléktábla található, utcát neveztek el róla. Ebben az utcában 'áll Gienke püspök háza is. Gienke püspök szíves vendéglátása kedves szín­foltja volt a greifswaldi tartóz­kodásomnak. örömmel idézte fel 1974-es magyarországi látogatá­sának emlékét. A HALLEI EGYETEM TEO­LÓGIAI FAKULTÁSA volt a harmadik vendégelőadás-soroza­tom állomása. Nemcsak a teoló­giai dékán, hanem az egyetem rektora is meghívott, hogy mint a hallei Luther Márton egyetem­nek 1967. óta diszdoktora, részt vegyek az ünnepségeken, ame­lyeket a wittenbergi egyetem 4f5 éves alapítása alkalmából ren­deztek. 1502-ben alapították a wittenbergi egyetemet, amelyet világhíressé Luther Márton tett, aki 1517-ben a vártemplom ajta­jára kiszögezte a reformációt el­indító 95 tételét. 1518-ban Me- lanchton jött Wittenbergbe. akit joggal neveztek „Németország tanítómesterének". 1694-ben állí­tották fel a hallei egyetemet. Francke szeretetintézményeinek működése tette híressé a várost, ahol az egyetem hallgatói otthont nyertek. Az egyesített halle—wit­tenbergi egyetem érdekességei sorába tartozik, hogy 1727-ben ott doktorált az első néger Ghá­nából. 1754-ben pedig az első női orvosdoktort avatták Itt. A mos­tani ünnepség során dr. Szabó Géza, budapesti református teo­lógiai professzort avatták dísz­doktorrá. HALLEI VENDÉGELÓADA- SpMAT a professzorok, hallga­tók és vendégek körében tartot­tam meg. Ez az NDK egyik leg­nagyobb létszámú teológiája. Ne­vezetes könyvtárában több év­százados magyar anyag is talál­ható. Az 1962—63-as vendégpro­fesszori tartózkodásom ideje óta jól ismerem a tanári kart és a fiatal lelkészeket, akik annak idején teológusok voltak. ÖSSZEFOGLALÁSUL annyit, hogy évszázadok óta fennállt a teológiai és egyházi kapcsolat a reformáció szülőföldje és a mi egyházunk között. Hazánkból so­kan jártak tanulni német földre. Most mintha megnövekedet vol­na az érdeklődés német részről irántunk, éppen abban az össze­függésben, hogyan találta meg egyházunk helyét a szocialista társadalom keretei között, és mi­lyen az a teológia, amelynek alap­ján eligazodunk a jelenben. Ez az érdeklődés adta meg a fenti szolgálatok értelmét is. Ottlyk Ernő Szamosközi István református püspök kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szamoshozi István re­formátus püspöknek az állam és egyház közötti jó viszony megtet;env tésében, fejlesztésében, valamint a nemzetközi és hazai békemoz^ galomban kifejtett tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke október 28-án az Országházban adta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Zsebők Zoltán professzor, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke. Lapunk október 2-i számában dr. Káldy Zoltán püspök-elnökünk­nek a Duna-melléki Református Egyházkerület közgyűlésén elhang­zott felszólalását idézve írtunk a nyugalomba vonuló Szamosközi István püspök számunkra is értékes szolgálatáról. Most ehhez kap­csolódva fejezhetjük ki egyházunk népének, lapunk olvasótáborának örömét és jókívánságait is magas állami kitüntetése alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents