Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-09-25 / 39. szám

Istentiszteleti rend

Orgona

Amikor belépünk egy templomba, nem mindjárt tűnik szemünkbe a templom orgonája, hiszen az rendszerint az oltárral szemben, a bejárat fölötti karzaton van elhelyezve. Azonban, ha valamilyen templomi alkalmon, istentiszteleten. esküvőn, vagy egyéb összejövetelen veszünk í'észt, azonnal feltűnik az orgonamuzsika, mert nincs templomi alkalom orgonazene nélkül, s még kisebb gyülekezeteink is arra törekszenek, hogy legalább harmonium kísérje a gyülekezet énekét és adjon ízelítőt az egyházi zenéből.

tént, ma villanymotor által hajtott ventillátor segítségével. Az orgonista a sípokat a játszóasztal és a pedál billentyűinek lenyomásával szólaltatja meg. Az orgonista tehát kézzel és lábbal játszik. Nagy orgonákon több játszóasztal és több változat ig van. Minél több és minél többszínű sípot szólaltathatunk meg, annál szinpompásabb zenét lehet az orgonán elővarázsolni. Mivel semmilyen más hangszeren nem tud egy ember ilyen nagyszerű muzsikát játszani, azért nevezik az orgonát a legtökéletesebb hangszernek, vagy képiesen a hangszerek királyának.

„És most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét és az evangélium által világosságra hozta az elmúl- hatatlan életet” (2 Tim 1, 10)

VASÁRNAP. — „Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban” (Zsolt 112, 1 — ApCsel 5, 32 — Lk 7, 11—16 — Zsolt 86, 12—17). Az Istenfélelem egyik ajándéka a boldogság. A keresztyén ember tudja, mivel tapasztalja is, hogy Isten parancsolatai nem ellene, hanem érette vannak. Ezek a parancsolatok védik őt. s minden embert, magát az életet.

HÉTFŐ. — „Szeretni fog, megáld és megsokasít téged” (5 Móz 7, 13—2 Thessz 1, 3 — JSir- 3, 22— 33 — Lk 11. 37—54.) Isten nemcsak ma. de holnap s minden nao szeretetével közeledik felénk, ö tudja, hogy mi az Ö szeretete nélkül nem élhetünk. Szeretete áldássá lesz életünkben. A mindennapi kenyér, áz otthon, a munka, a béke, — mind az Ö ajándékai. Elfogadni és megőrizni, sőt tovább adni. ez a mi feladatunk.

KEDD. — „Szánd meg Uram, népedet, ne engedd, hogy gyaláz- zák örökségedet". (Jóéi 2. 17 — Rom 11. 2 — Jak 1, 2—12 — Lk 12. 1—12.) Isten néoe önmagában nem állhat meg a világban. A sa- iát ereie kevés ahhoz, hogy a bűnei ellen megvívja harcát. Űira és óira szüksége van Isten tisztító és megújító szeretetére. Hit naponként próbára kerül, hogv tud-e élni mindenki felé. a Krisztustól kapott szeretet erejével.

ink népe- is megtapasztalhatta, hogy Isten szeretete hogyan őriz meg, hogyan ad új utat, melyen járhatunk, és szolgálhatunk nemcsak gyülekezeti határokon belül, hanem azon kívül is, jó szívvel, mindenki irányában.

PÉNTEK. — „Az Ürnak Istenednek a szent népe vagy te, téged választott lei az Űr, hogy az Ö tulajdon népe légy, minden nép közül, amelyek a föld színén vannak” (5 Móz 14, 2 — Kol 1, 12 — Jn 12. 27—33 Lk 12, 35—48). Isten Izraelt választotta ki magának, hogy tanúja legyen minden nép között. Ezt a népet méltatta arra, hogy belőle szülessen a Megváltó, az Űr Jézus Krisztus. Amikor azonban Izrael elutasította Jézust, nem ismerte fel Benne Isten legnagyobb ajándékát. Isten népe ma a lelki Izrael, — a Krisztusban hivők, a keresztyének. Ebben az egyházban élni, ajándék és elkötelezettség egyszerre.

SZOMBAT. — ..Szeretlek Uram, erősségem!” (Zsolt 18, 2—1 Jn 4, 20 — Jel 5, 11—14 Lk 12, 49—59). Isten gondviselő szeretetére. Jézus megváltó munkájára, a Szentlélek pásztorló, vezető szolgálatára hitemmel. életemmel kell válaszolnom. Emberek felé is nem egyszer elmondom. — szeretlek. Isten felé sem lehet néma a szívem és a szám. Hitem harcát Általa vivőm, Tőle kapok nap. mint nap erőt, kegyelmet. Ezért hálám kifejezéseként Isten felé is újra és újra kell mondanom: „szeretlek Uram, erősségem!” Szabó István

KEZDETBEN a' KERESZTYÉN TEMPLOMOKBAN orgonakíséret nélkül énekeltek. Csak a 8—9. században kezdték a keresztyén templomokban, elsősorban a nyugati egyházban alkalmazni az orgonát, amely eddig a pogányok hangszere, tivornyáknak, lakomáknak, cirkuszi játékoknak muzsikáló eszköze volt. A keleti ortodox egyházban ma sem használatos az orgona, a templomi éneklés itt most is orgonakíséret nélkül történik.

AZ ORGONA ŐSE. ÉS ÉPÍTŐ ELEME tulajdonképpen az eg’. - szerű pásztorsip. Az orgonába különböző méretű és színezetű pásztorsípok. fuvolák vannak beépítve. A beépített sípok száma az orgona nagyságától függően több ezer is lehet. A sípokat ónból cinkből és fából készítik. A sípok megszólaltatásához fújtatóból kiáramló levegőt alkalmaznak. A fújtatás régen lábhajtással iöv- ______________:_______i___________

A TEMPLOM STÍLUSÁTÓL FÜGG, hogy milyen orgonaszekrényben helyezik az orgonasípo- kat. A barokk templomok orgo- naszekrényei nagyon díszesek. A modern orgonák leggyakrabban úgy vannak építve, hogy elöl díszes sípsor látható, az orgona többi sípja e mögé van elhelyezve. Űjabban elektromos orgonákat is alkalmaznak egyes templomokban. azonban ezeknek a hangja sohasem éri el a sípokból készített orgonák hangsziné- nek szépségét.

AZ ORGONÁT ELSŐSORBAN A GYÜLEKEZETI ÉNEK KÍSÉRETÉRE használják. Orgonaki- sérettel sokkal szebben cseng a gyülekezet éneke. Az ének elölt kisebb orgonadarabokat, úgynevezett előjátékokat szoktak játszani. amellyel bevezetik a gyülekezeti ének hangulatát. Ahol magasabb zenei tudással és képesítéssel rendelkező orgonista van. ott több orgonadarabból ösz- szeállított egyházzenei hangversenyeket is szoktak rendezni esetenként a gyülekezet énekkarának szolgálatával is kiegészítve.

Kisebb templomainkban mint említettük az orgonát harmonium — fém nyelvsípokból álló hangszer — helyettesíti. Vannak olyan istentiszteleti helyeink is. elsősorban, kis lélekszámú szór- ványgyülekezeteinkben, ahol semmiféle hangszer nincs. Itt a gyülekezet a kántor, vagy a lelkész vezetésével énekli az istentiszteleti énekeket. Bár az orgonazer.e nagyban emeli a gyülekezeti ének áhítatát és szépségét, azonban jó tudni, hogy a szívből jövő gyülekezeti éneket semmi sem pótolja és nem helyettesítheti azt a legművészibb és sokszínűbb orgo r.amuzsika sem. S. J.

Budapesten, 1977. szeptember 25-én.

Deák tér de. 9. (úrv) Harmati Béla. de. 11. (úrv) Hafenseher Károly, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretetvendégség: Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntap Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de.

9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fehér Károly, du. 3. Szeretetvendégség: Fehér Károly Vajda Péter u. de. fél 12. Veöres Imre. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út. 22. de. 11. Balogbné Szemerei Mária, du. 3. Sze- retetvendégség. Váci út. 129. de. 8. Baloghné Szemerei Mária. Frangepán u. de. fél 10. Baloghné Szemerei Mária. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Üj- <elep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de.

10. Kispest Wekerleteiep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Máv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákostialota Nagytemplom de 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél lt. Cinkota de. fél

11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9; Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péteri Rákoshegy de. 9 Ferenczy Zoltán. Rákosliget de.

10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél

11. Ferenczy Zoltán.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Groó Gvula. de. fél 11. (német), de. 11. (úrv) Groó Gvula. du. 6. ifi Foltin Brúnó. Torontó tér de. fél 9. Msdocsai Mikiés. Óbuda de 9. Görög Tibor, de

10. Görög Tibor. ATT., Tart sav Vilmos

11. í). de. 0. Csengődy László: de. 11. Csensődv I.ászló. du. fél 7. Rúttkáv F, lemér. Budakeszi de. 8. Ruftkay Flemér Peslhide-zltút de. fél 11. FHíb- olnvj .Táros. Modori ti. 6. de. 10. Tur- csánvi Károlv. Kelenföld de. 8. de. 11. d” 6. Németvölgyi út 138.'de. 9. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Budaörs Hu. 3. Törökbálint du tét i. Cstllaghegv de fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11.

— A CSOVGR AD-SZOLNOKI EGYH v ZMEGYE szeptember 27- én. kedden délelőtt 10 órakor a szegedi temolomban (Lenin krt. 16.) tartja esvházmegvei közgyűlését. A közgyűlést istentisztelet vezeti be.

— SZÜLETÉS. Blatniczky János maglód! lelkésznek és feleségének. Győri Máriának augusztus 13-án negyedik gyermekük született. Neve: MÁRIA. ANNA.

— NYUGALMAZOTT tanár szerény otthonában középkorú, egy műszakban dolgozó férfi, vagy főiskolás részére lakást biztosítana. Cím a kiadóhivatalban.

— ELADNÁM Szentmihályiné. Má- rav. Zilahy. stb. régi könyveimet. A leveleket . Matild" jeligére kérem a ki adóhivatalba.

— A REFORMÁTUS ZSINATI IRODA SAJTÓOSZTÁLYA adminisztrátort keres azonnali felvételre. Fizetés 2500.— Ft. Jelentkezni lehet: Budapest, XIV., Abonyi u. 21.

SZERDA. — ..Gondoljatok a távolból is az Úrra. jusson eszetekbe Jeruzsálem’’ (Jer 51. 50 — Fii

3. 20 — Jak 5. 7—11 — Lk 12.

13—21). Bárhol leslek e világon. a: keresztyén hit összekapcsol az Istennel, s így a svülekezettel is. a77á1 pm elvben felnőttem, azzal, ahn] ielenles élek. Isten mindig a o;v~niekedet közösségébe hív. mert tudia. hosv elvedül nem élhetek bitben. De azért is. mert a közössé? iavára varia életem, hitem gvümölcsét. a szolgálatot.

CSÜTÖRTÖK. — ..Amiről hallottunk. azt láttuk is Istenünk városában. megtartja Isten örökre” (Zsolt 48. 9 — ApCsel 12. 11 — Mt 18. 1 — 10 — Lk 12, 22—34). Keresztyén hitünkhöz hozzátartozik a megbizonyosodás. A, zsoltár író történelmi eseményekben látta meg Isten megtartó szeretetét népe iránt. Egyházunk, gyülekezeteEVANGELIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja

Szerkeszti^ a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó: !

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1083 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszán: 5ib—20 412—vm Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Arusitta a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133 — 1302

©

T7.2G45

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyoniás Felelős vezető;

Soproni Beia vezérigazgató

Elkergette Paprikajancsit

Búcsú Rév Istvántól

Már kevesen emlékeznek rá. Vagy inkább sokan L'eledkeztek meg róla. Érthető — némileg. Hiszen 1950-ben elvesztette szeme világát. Életének alkotó korszaka lezárult. E gazdag korszaknak az emlékei körülvették ugyan Lehel úti otthonában. Aki átlépte küszöbét, azonnal érezte a Rév Istvánt körülvevő atmoszférát. A falun bekeretezett régi színházi plakát. Maga tervezte: ..Jön a bábos!” A 756 alkalommal előadott ..Toldi” egyik kedves bábfigurája — az öreg Bence — mosolyog mellette. A sarokban állványon két barokkos ruhába öltöztetett báb. Egy Moliére-darabnak lehel- teli szereplői, vagy valamelyik víaooeráé. Fénykép. Rév István fehér munkaköpenyben. Milyen Fatal még! Kezében bábot tart. Szakasztott mása. Szintén fehér köpenyben. Orrocskáján feketekeretes szemüveg. Feje búbján piros filcsapka, tetején fogantyúval. Ezt is ő készítette — önmagáról. Mindez szép szőttesek, régi kerámiák között. A másik kis szoba fala is tele képekkel. Vitrinében groteszk szobrok. Míves fafaragás mindegyik és egy-egv pomnás ötlet. Körülvette saját múltja. Mirídenki láthatta, csak ö nem.

ÍGY ÉLT. Július 28-án ugyanis gvötrelmes testi-lelki szenvedés után. 80 éves korában, váratlanul elhunyt. Pedig azt reméltük, hogy megfiatalodva, megfrissülve .ion háza a kórházból, mint már többször történt. Barátai, tisztelői — jórészt képzőművészek és színészek — a Farkasréti temetőben vettek tőle búcsút. Az egyházi szertartás után Gera Zoltán mondott megindultan személyes hangú vallomást: Az emberi kapcsolatokat egymás visszatükrözése fejezi ki. Mélységesen megszomorodott szívvel mondom: nem tükröztük vissza a tehetségnek, a tapasztalatoknak és a szeretetnek Rév Istvánból felénk áradó gazdagságát úgy, ahogy kellett volna ...

KI VOLT RÉV ISTVÁN? Budapesten született, de családja a déli végekről. Cservenkáról származott. Ősei között tanítók, kézművesek. papok, művészek találhatók Ö egy kicsit mindegyik volt. Gyászjelentésén többek között ez áll: az egykori „Nemzeti Bábszínjáték” alapítója és igazgatója. a magyar művészi bábjáték úttörője. 1941-ben. amikor a világtörténelem színpadán paprikajancsik grasszáltak. leléptette a színpadról a paprikajancsit és még a vurstliból is száműzte, hogy méltó keretek között az egykori Podmaniczky, ma Rudas László utca bérelt üzlethelyiségét saját költségén, saját munkájával művészi igényű bábszínházzá alakítsa ki és ott léptesse fel az embert a maga sokszínű gazdagságában — és ellentmondásaiban — áb.rázoló, maga alkotta bábjait.

Merész, de átütő sikerű vállalkozás volt. Kár lenne elfeledkezni róla napjainkban, amikor a hazai bábszínjáték valóságos tündérpalotához jutott a Népköztársaság úton: amikor a magyar bábok ezen a nyáron az avignoni fesztiválon nagy figyelmet keltettek; amikor a bábozás országszerte lelkes és értő művelőkre talált. Rév István a felszabadulás után egy ideig tanszékhez is jutott. A bábozás pedagógusa és népszerűsítője volt. Szeme világát elveszítve nyugdíjba vonulni kényszerült.

SOKSZOR ÜGY ÉREZTE. ELFELEJTETTÉK. Némi öngúnnyal mondogatta: Rólam csak annyit tudnak' már. mint amennyit a rossz diák Homéroszról, vagyis, hogy vak vagyok. Nem volt igaza. A világ minden tájáról keresték. Tanácsot kértek tőle levélben, vagy személyesen. Obrazcov. ..a „bábozás pápája” is találkozott vele. Gyűjteménye számára bábot kért tőle. Filmre vették. 1974-ben Tihanyban kiállításon mutatták be a vásári és a művészi bábiát- szás hazai történetét. Belitska- Scholtz Hedvig a témát gondos tanulmányában dolgozza fel. Könyvecskéje behatóan foglalkozik Rév István munkásságával. Többek között ezt írja: ..Rév István színházát egy kitűnően felkészült barkácsoló ezermester teremtette meg a semmiből... A 130 férőhelyes színházban napi 2—3 előadást tartottak. A színtársulat Rév Istvánon és feleségén kívül hét bábszínészből, egy ügyelőből. zenekezelőből, világosítóból és jelmeztárosból állt. A színpad két méter széles és egy méter magas volt. A „bábtársulat” mintegy 20 darab karakterfigurából tevődött össze, ezeknek átfestésével. átmaszkírozásával és át- öltöztetésével. a mintegy hetven paróka és háromszáz kosztüm segítségével érték el. hogy gyakorlatilag bármilyen szereposztású darabot elő tudtak adni.”

FELESÉGE MESÉLTE EL. hogy egyik előadás után. a kiürült nézőtéren magános férfi zokogott a széktámlára borulva. Szép Ernő volt. Az ő darabjait akkor már nem játszhatták. Egyik népi hangvételű művét (Egyszer egy királyfi) Rév István „Istváoka” címen mégis bábszinjátékká formálta. többször előadatta. Az esetet Rév István temetésén tartott igehirdetésembe is beleszőttem, ezzel a megjegyzéssel: Lám, milyen nagy az igazi színház, a művészet és a művész küldetése! Olyan felszabadító örömben — katarzisban — tud részeltetni, ami még a szomorúságot és a zokogást is megengedetté és lehetővé teszi.

„Életem legszebb éveit neki köszönhetem” — ezt is gyászjelentésén olvashatjuk. Felesége fogalmazta. Osztrák származású asz- szony. Férjének szenvedélyes munkájától ihletetten nemcsak a magyai- nyelvet sajátította el. hanem sokunkat megszégyenítő mértékben mélyedt el múltunk hagyományaiban és jelenünk értékeinek megismerésében az egész magyar művelődés iránt érzett felelősségtudattal.

RÉV ISTVÁN EVANGÉLIKUS VOLT. Szerette egyházát. Fiatal korában, amikor még a Veres Pálné Gimnáziumban tanárosko- dott és hegedűkészítéssel gyűjtötte össze később megvalósult nagy álmához a pénzt, meleg barátság fűzte Csengődy Lajos és Varsányi Mátyás lelkészekhez. Egyik pesti gyülekezetben' a húszas évek elején Schöpflin Aladárral közösen tartott a gyermekeknek mesedéi- utánt. Schöpflin mondta a mesét, ő pedig nagy ív csomagolópaoí- rokra egymás, után tüneményes gyorsasággal rajzolta meg szén- jyel a kísérő illusztrációkat. Most már nem tudom tőle megkérdezni, hogy a Deák téri, vagy a budavári gyülekezetben történt. Arra viszont emlékezem, hogy milyen örömöt szereztek neki gyermekeink, amikor egyik konfirmációi óra után felhívtuk telefonon és a kagylóba egy néger spirituálét énekeltünk gitárkísérettel: Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust... Benczúr László