Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-09-18 / 38. szám
GYERMEKEKNÉiC Szószék A templom oltárterében az oltár és a keresztelő medence mellett a szószék a legfontosabb berendezési tárgy. Az ortodox egyház templomaiban általában nincsenek szószékek, de a protestáns és római katolikus templomok berendezéséhez feltétlenül hozzátartozik. a szószék. A RÉGI HAGYOMÁNYOK SZERINT A SZÓSZÉK az oltártól balra van. Az oltárnak ezt az oldalát éppen ezért, evangéliumi oldalnak nevezzük. Több evangélikus templomban az oltár és a szószék egybe van építve, illetve a szószék az oltár fölött áll. Ezzel a megoldással evangélikus őseink azt akarták hangsúlyozni, hogy a szentségek és Isten igéje szorosan összetartoznak. Egyes templomokban gyakorlati szempontból került a szószék az oltár 'fölé, mert ide a templom minden részéből, a földszintről és a karzatokról is föl lehet látni. Az emberek beszédére. így a prédikációra is jobban tudunk figyelni, ha látjuk azt, aki beszél. A gZÓSZÉK tulajdonképpen egy oszlopszerú lábon álló, magasra emelt pódium. Legtöbb templomban az oltártér és a templomhajó között — így nevezzük a templomnak azt a részét, amelyben a gyülekezet szokott ülni — egészen a falhoz van erősítve és a sekrestyéből, vagy az oltárrész fala mellett lépcső vezet fel hozzá. Van olyan szószék is, amely a templom falától távolabb. egészen külön áll. Modern templomokban a szószéket alacsonyabbra építik, mint a régiekben, hogy az igehirdető minél közelebb legyen a gyülekezethez. Ortodox templomokban, ahol nincs szószék, a templomhajót és az oltárrészt elválasztó lépcsőről prédikál a lelkész. A szószékeknek nemcsak a formájuk, de a díszítésük is nagyon különböző. A legáltalánosabb díszítési mód az, hogy a szószékre a négy evangélista ábrázolása kerül, vagy embert ábrázoló domborművek formájában, vagy az evangélisták jelképeivel. Máténak az emberkép, Márknál-: az oroszlán, Lukácsnak a bika, Jánosnak pedig a sas a jelképe. A RÉGI TEMPLOMOKBAN a szószék fölött egy tető van, amelyen szintén művészi ábrázolások vannak. Itt legtöbbször a Szent- léteknek galamb formában való ábrázolásával találkozunk, ami azt fejezi ki, hogy a prédikációban az emberi beszédet a Szentlélek ereje teszi Isten igéjévé. A szószék fölötti tető különben arra szolgál, hogy a szószéken elhangzó beszéd hanghullámai ne szóródjanak szét. hanem a gyülekezet felé terjedjenek, A barokk szószékeknél a tetőn is különféle művészi faragásokat és egyéb ábrázolásokat láthatunk. A modern szószékek nagyon egyszerűek. Legtöbbjüket a kereszt jelképe díszíti. Bármilyen alakú is legyen a szószék, és bárhová is legyen elhelyezve. a legfontosabb az, hogy hangozzék rajta Isten bűnbocsá- na£ot adó és új életet teremtő igéje és hogy ez az ige a szívükbe hulljon mindazoknak, akije a szószékre figyelnek. A te áldott beszéded Teremjen jó gyümölcsöket, Szent igéd és Szentlelked Térítse a bűnösöket. Vigasztaljon bánatunkban, Bátorítson halálunkban. Selmeczi János A gondviseléshit kérdései „Ne aggodalmaskodjál” Jézus Krisztus jól ismerte korának viszonyait. Tudta, hogy minden család küzdelmes munkával szerezte meg az élelmet, ruházatot, mindazt, ami az élethez kellett. Az emberi szivet is jól ismerte. Tudta, hogy a létbizonytalansággal küszködőre könnyen rátelepszik az1 aggodalmaskodás. Ettől meg akarta szabadítani az embereket. Tanításában a gondtalan élet szépségét rajzolta hallgatói elé. A FILLÉRES ‘ GONDOKKAL KÜSZKÖDÉS IDEJE MÖGÖTTÜNK VAN. megváltoztak az életviszonyaink. Nem életkérdés köztünk az, hogy mit együnk, mivel ruházkodjunk. Ennek ellenére mégis sok ember életére rátelepszik a gond. Gyógyíthatalan 'betegség híre érkezik el valakihez, s máris kezdődik a gyötrődés: bennem is lappang valami ? Fáradtan, kedvetlenül érkezik haza a gyermek s azonnal ébred a nyugtalanító kérdés a szülőben: mi lesz velem, ha öregkoromban elhagy a gyermekem? ’ Mindezt nem lehet elintézni azzal, hogy alaptermészet kérdése az egész. Mindig voltak gyenge akaralere.jű. félénk természetű emberek, akik riadtan gondoltak a jövőre. Az egére emelkedő idegkimerültségek száma jelzi, hogy korunk embere, fiatal és öreg nem könnyen vívja életharcát. Váratlan esemény égő nyugtalanságot ébreszthet abban, aki egész életében vidám és kiegyensúlyozott volt. Vannak, akik a tehetetlenség érzésével gondolnák az emberiséget fenyegető háborús veszedelmekre. a világ sok részfen még ma is legyőzhetetlennek tűnő társadalmi igazságtalanság, elnyomás. éhezés félelmetes jelenségeire. A felbolygatott lelkületű s ember a környezetét is megzavarja. Reménytelenségével és félelmeivel másokat is megfertőz. Ezért nem lehet közömbösen elmenni a folytonosan panaszkodó és aggodalmaival a környezetét riogató ember mellett. MI LEHET.AZ ALAPJA ANNAK. hogy a gond súlyos teherként nehezedik valakire? A gondokkal küszködő ember megfeledkezik Istenről és szem elől téveszti embertársait. A magányosság úgy húzza lefelé, mint az örvény a fuldoklót. Isten amikor megszólítja az embert arra is ígéretet ad, hogy gondját viseli. A mennyei Atyával jó kapcsolatban levő ember ezekből az ígéretekből él. Bátran megy neki az ismeretlen holnapnak abban a tudatban, hogy nincs egyedül. Isten vele megy. Ad erőt. bölcsességet. életvidámságot mikor mire van szükség. A baj akkor következik be amikor az ember megfeledkezik Isten ígéretéről. Péter apostol Jézus hívására egyszer kilépett a csónakból, s járni kezdett a vizen. Ment is ez addig, amíg Jézusra nézett. Amikor mérlegelni kezdte a veszélyt süllyedni kezdett. AZ AGGODALMASKODÓ NEM SZÁMOL AZZAL, hogy nem egyedül indul a jövő felé. Emberek veszik körül. Számítani lehet jóindulatukra, segítőkészségükre. Aki magányos annak gondját a társadalom veszi fel. A legkülönbözőbb intézmények fáradoznak azon, hogy mindenkinek szép öregsége legyen, gondoktól mentesen élhessen. A szocialista társadalom emberre tekintő célkitűzéseivel fel akarja oldani azokat a feszültségeket, amik az emberben a munkalehetőség hiányával, a mindennapi kenyér felőli bizonytalansággal, az otthontalanná válás félelmével, általában a létbizonytalansággal kapcsolatban mindennapi gondként jelentkeznek az emberek életében. Az. ember jogaként igyekszik biztosítani, hogy mindenki munkához, kenyérhez, otthonhoz, pihenéshez jusson, s mindezt békében élvezhesse. i Isten ígérete, emberek segítő szándéka ellenére is meglephet bennünket az aggodalmaskodás. Mit lehet ekkor tenni? A gyógyulás titka a hálaadás. Aki hálát ad az arra néz, amije van. Aki aggodalmaskodik az arra gondol, ami majd jön, vagy amitől fél. Aki hálát ad, az arra néz, amit már megkapott. amit kezébe Isten adott. Az ötezer ember megvendégelése alkalmával a tanítványok aggodalmaskodtak Mert arra gondoltak, hogy nincs kenyér elegendő. Jézus arra a néhány kenyérre nézett, ami előtte volt. Ö nem aggodalmaskodott. Hálát adott Istennek azért, ami a kezében volt, amivel sokakat megelégíthetett. LADÁNYI MIHÁLY KÖLTÖ IRTA MAGÁRÓL; ,,... átalakultam cselekvő emberré”. Az aggodalmaskodónak csak gondjai vannak, s ezek megakadályozzák abban, hogy bármit is tegyen. Régi tapasztalat: aki mások gondját felveszi az' megszabadult a magáétól. A Jézus által megrajzolt samáriabeli férfi is átalakult cselekvő emberré, amikor az út- szélen meglátta a vérben fekvő kifosztott embert. Felvette gondját, törődött vele. Ez azt is jelentette, hogy nem maradt lehetősége arra. hogy a saját helyzete, bizonytalan jövője felől gondoljon. Öt is leüthették volna. De nem volt ideje erre gondolni, mert sürgősen segíteni kellett a bajbajutott emberen. Az aggodalmasko- dúsból való kigyógyulós megbíz- hjtó gyógyszere mások gondjának fölvétele. Odaállás, a másik mellé, hogy váljon gondban élő emberré. Közösségvállalás azokkal a világ különböző részein élő embertársainkkal, akiknek még bőven vannak valóságos gond- jaik. AMIKOR GONDOK KÖZELÍTENEK FELÉNK és ránk akar telepedni az aggadolmaskoJ dús. Krisztus Urunknak a Hegyibeszédben megőrzött szavaira 'gondolhatunk: ..Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” Fercnczy Zoltán Senki sem szolgálhat két úrnak Esszéi a mondattal kezdődik a Szentháromság utáni tizenötödik va- sárnap-ösi evangéliuma, Mt 6. 24—31. Az élet gondja sokszor elfojtja bennünk az igét, elfeledkezünk Istenről, és csak a magunk gondjainak élünk. Mert mind a kettőnek nem élhetünk. Vagy Istent valljuk szerető mennyei Atyánknak, és akkor szélnek eresztjük az aggodalmakat. vagy pedig eltölti szívünket a félelem és a „mit együnk, mit igyunk?” aggodalma, és akkor Istennel többé nem törődünk. Isten igéje nem a munkátlan, henyélő életre biztat, hanem arra figyelmeztet ma, hogy megkísérti az ember szívét az egészségtelen elégedetlenség is: í soha semmi nem elég érzése, a minden áron meggazdagodni akarás. Amikor az ember beleszerelmesedik a pénzbe. akkor senki és semmi mással nem törődik, csak azzal, hogy még gazdagabb legyen. A vagyont már nem eszköznek tekinti, hanem célnak, és ezzel tönkreteszi a saját éleiét és az embertársaiét is. Az igazi keresztyén hit segít abban is, hogy mértékletes, megelégedett életet éljünk. , Deheroízálni — hősietieníteni — ez ma a divat. Minden bizonynyal nem árt a kor szemüvegén keresztül vizsgalat tárgyává tenni vélt, félreismert, félremagyarázott nagyságokat, vagy éppen a ..közös sírból” exhumálni a szánt szándékkal elfelejtett hősöket, s a nemzet pantheon.iában helyet biztosítani szamukra. De ha a nemzeti hősöket leemeljük a tudat talapzatáról, mit teszünk helyére?' Nos, nem kell félnünk attól, ha olykor Kossuth emberi gyengéit elrajzolják. Az egy és negyed évszázad, amely mögöttünk van, nevét csak fényesebbre csiszolta, s személye még kitöröl- heteUenebbül vésődött a nemzet tudatába. A nép, a szegény magyar nép, amelyet ő szabadított fel, s amely az ő szavára rohant véres csatákba, leikébe fogadta úgy, mint még soha senkit és mitikus hőst teremtett belőle. „A nepnek szolgája vagyok, ki tudott. szenvedni érte akkor, midőn kellett és tudni fog máskor is. ha kell. Engem nem vesz körül gazdagság fénye, nekem nincsenek a múltakban emlékeim, mégis amerre megyek, a magyar nép szeretete fogad. Miért? Mert azt mondom: testvéreim, én a nép hű szolgája . vagyok...” (1849) — mondta magáról. 175 ÉVE, 1802. SZEPTEMBER 19-ÉN a Zemplén megyei Monokon született. Élete nyitott könyv minden magyar előtt. Tudott dolog, hogyan lett ismertté neve. a reform országgyűléseken, miként születtek ragyogó kommentárjai az Országgyűlési Tudósítások hasábjain, maid a Törvényhatósági Ssáshelvenöt éve született Kossuth nak kérdésével is kapcsolatban volt...” Milyen pontosan megsejtette 1914 és 1945 tragédiáját. Tudósítások ellenzéki hangja keltette fel a Metternich-cenzúra gyanakvását, s kellő időben próbálta megfékezni a magyar Pro- metheust, négyévi börtönre ítélve őt. 1840-ben, amnesztiája évében kezdeményezte a Pesti Hírlapot, s innen számítjuk a magyar sajtó diadalútját. Vezércikkei — melyek formai és tartalmi szempontból mesterművek voltak — a magyar publicisztika megteremtőjét dicsérik benne. Félelmetes hatalom lett kezében a toll, izgató hangvételével formázta a közvéleményt. Ez időtől beszélhetünk irányított közvéleményről. Tudott az is. hogy Metternichék éppen a sajtó cenzúráján keresztül próbálták. mérsékelni a 6000 előfizetőt is meghaladó Pesti Hírlap vezetőjét. (Ez akkor roppant nagy szám volt!) A „látnok” szavai azonban az újság hasábjain keresztül készítették elő a nemzet nagy. egyedülálló ügyét. Ekkorra már ő az a személy, akiről a Neue Rheinische Zeitung, Marx és Engels lapja így irt: „Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valóban forradalmi leltemre. egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben, Kossuth Lajos.” A LEGTÖBBET VITATOTT KÉRDÉS, amely azóta is újra felfelüti fejét, a két kor nagy egyéniségének. prófétájának, magyarjának nézetkülönbsége. Mi okozta azt, hogy Kossuth és Széchenyi útja kezdettől fogva keresztezték egymást? Kit igazolt a történelem? A magyar Catalaunum hőseit ideje lenne már közös pan- theonban látni, és a nagycenki „remetét” fővárosunkban tisztelni, megbékélve egymással. Kétségtelen, hogy Kossuth' a forradalom gyermeke volt, míg Széchenyi a mérsékelt, óvatos politikusok közé tartozott. Kossuth egv lapra tett fel mindent. Számara a „lenni, vagy nem lenni” tengelyében a szabadság és a függetlenség állt. Széchenyi szinte eszelősen féltette az embert, a fajtát. „Oiv kevesen vagyunk, hogy még az spagyilkosnak is meg kellene bocsátanunk.” A legnagyobb magyar iszonyodott a vér látásától: ..Mindenütt csak vért és vért látok.” Kossuth a szabadság árát vérben szabta meg.,01t- hatatlan szenvedéllyel korbácsolta fel a szunnyadó szabadságvágyat. a forradalom fanatikusa •volt. Széchenyi megérezte, hogy Kossuth körül villamossággal van tele a levegő. Kossyth biztosan kitapintotta az idő ütőerét, egyetlen látomásért lobogott, felszabadítani a jobbágyot és függetlenné tenni a hazát. Ezért semmi áldozattól nem rettent vissza. A nagy pörben Kossuth lett a győztes. A SORS KEGYES ÉS MOSTOHA VOLT EGYSZERRE HOZZÁ. Felemelte, s a nép vezérévé avatta. Negyvennyolc hőse és negyvenkilenc irányítója lehetett. Rohanva pótolta századok mulasztásait szervezett, lelkesített, kormányzott, gyújtott, rendezett. Teremtett pénzt, fegyvert, hadsereget. megalkotta a független magvar diplomáciát, a forradalom rettegő ellenzőit, a megalkuvókat, belső ellenfeleit legyűrte, s kimondta, amit még törtéhelmünk során nem mondtak ki, a Habsburgok trónfosztását. Itt ért élete zenitjére. Kudarca pedig a bukás, az ellenforradalmi erők által levert szabadságharc, s az emigráció keserű kenyere. 1914-ben a magyar bakáknak először tűnt fel. hogy nem a németek ellen indítják háborúba őket, 400 éven keresztül, ha hadba szólították, ha a szabadság ügyében fegyvert kellett ragadniuk a magyaroknak. az osztrák—német ellen vonultak. 1914-ben mint „szövetségest” öltöztették mundérba. Mi történt közben? Amit a turlni remete megsejtett, eszméit el fogják árulni. Trianonnak s a második világháború drámájának ágyát valahol 1867. körül vetették meg. 1858-ban Angliában e sorokat olvasta fel: ,,A nép nem érdeklődhetett a közjogok iránt, melynek nem volt részese. Szerette ugyan a hazát, melyben élt, s ha fegyverre került a dolog, a „német ellen”, hősies; elszántsággal sorakozott a „róagyar hazának” az urak által fennen lobogtatott zászlaja körül, kivált, ha a harc a lelkiismeret szabadságáKOSSUTH EVANGÉLIKUS VOLT. S ezt mindig büszkén írjuk le. Még akkor is. ha nem tartozott az ún. bigott vallásos emberek közé. Világos látása, humánus. liberális felfogása elütött a vallásos rivalizáció szokásos formáitól. Nevéhez fűződik az első olyan törvény, amely a felekezeti egyenrangúságot — legalábbis a protestáns egyházakat illetően — megvalósította hazánkban. Nem volt kátolikusellenes, nem volt vallásellenes. 1848 decemberében fejtette ki pl. .Azért említem a klérust, mert kezében igen szép hivatás van. vezetni az embereket az üdvösség felé. de vezetni őket a földön a szabadság felé. mert az Isten a szabadság Istene, és ki' a népet a szabadságra hevíti, az őt az üdvösségre vezeti. Kívánom, hogy e szép hivatást a klérus teljesítse .. IDEGENBEN HALT MEG 1894- ben. 92 éves korában. Aligha van a magyar történelemnek olyan személve. aki annyira a szívünkhöz nőtt volna. A nép számára ő a ..Kossuth apánk”, aki nem egyszerűen a körszakállas, zsinóros atillás lágy, színes nyomat, hanem egy kemény politikai arcéi, hajthatatlan Habsburg-, német- és zsarnokságellenes személy. És ha fel-felcsendült, hogy „Kossuth Latos azt üzente .ökölbe szorultak a kezek, s a négyszáz éves múlt ropogott az ujjak között. Rcdcy Pál
