Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-23 / 4. szám
XLII. ÉVFOLYAM ’ 4. SZÁM 1977. január 23, Ara: 2,50 Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Az országgyűlés december 16— 17-én tartott téli ülésén tűnjek között Púja Frigyes külügyminiszter beszámolót tartott a nemzetközi helyzetről és a .kormány külpolitikai tevékenységéről. A beszámolóhoz hozzászólt D. Kálót/ Zoltán püspök is, aki Budapest XVII. kerületének ország- gyűlési képviselője. Felszólalását az alábbiakban szó szerint közöljük: A mi időnkben egyetlen ország — sőt végeredményben egyetlen személy — sem tud elmenekülni azok elől a kérdések — vagy ha ügy tetszik „kihívások” elől — amelyeket korunk állít elénk. Minden ország, és mi mindnyájan, a földön, megkérdezettek lettünk. Ezekre a kérdésekre kell felelnie a mai emberiségnek: béke vagy termonukleáris háború, amellyel lesöpörjük magunkat a földgolyóról, általános és teljes leszerelés, vagy fegyverkezési hajsza ma 300 milliárd dolláréit, holnap 500-ért, aztán a kenyerünkért és végül az életünkért, békés egymás mellett élés és együttműködés a különböző társadalmi rendszerű államok között, vagy szünet nélküli feszültség, kizsákmányolás vagy igazságosság, társadalmi haladás, vagy az éhség fokozódása a földön, faji egyenlőség, vagy faji megkülönböztetés. Ezeket a kérdéseket nem lehet kikerülni, mert ha bárki megpróbálja a következő percben azok makacsul újra eléie állnak. Meggyőződésem szerint — és ebben sokakkal osztozom — ezekre a létkérdésekre igaz és előremutató feleleteket adott a 29 európai munkáspárt berlini értekezlete. a 7 szocialista ország Bukarestben elhangzott nyilatkozata és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december elején tartott ülése és itt az országgyűlés nyilvánossága előtt a Magyar Kormány nevében Púja Frigyes külügyminiszter úr. Melyek ezek a- feleletek? Béke, biztonság, leszerelés, atomfegyverek megsemmisítése, a politikai enyhülés folytatása., katonai enyhülés. békés egymás mellett élés és együttműködés, társadalmi haladás, igazságosság, faji egyenlőség, a Helsinki Záróokmányban lefektetett tíz elv érvényesítése. Az is nyilvánvaló, hogy korunk kihívásaira a vallásos embereknek, közelebbről a keresztyéneknek is felelniük kel!. Hiszen ugyanazon a földgolyón élnek, mint mindenki más és eléjük is éppen olyan makacsul odakerekednek korunk égető kérdései, mint a nemvallásos emberek elé. Ök sem nézhetik valamiféle balkonról. a tömegektől való „előkelő elszigeteltségben" korunk feléjük is áramló kérdéseit, hanem azok között és azokban benne élve kell nekik is feleletet adniuk. A kihívásokra adott feleletek A magyarországi egyházak, közelebbről a protestáns egyházak, felismerték, hogy — mint azt Aczél György miniszterelnök-helyettes úr a „Világosság” c. lapban A szocialista állam és az egyházak Magyarországon c. nagyszerű cikkében olyan szépen írta — „a szocializmusban a szeretet dimenzióinak kiterjedéséről és reális megvalósulásáról van szó”. Arról, hogy az ember élete már itt a földön szép és boldog legyen. Ezért vállalkoztunk szívesen és jó lelkiismerettel arra. hogy miközben végezzük egyházi szolgálatunkat. ebből folyóan segítjük ennek a társadalmi rendnek építését is marxista honfitársainkkal együtt. Cselekvéseinkben eltérő elvi-ideo- lógiai-teológiai alapokból indulunk ki — melyek nem adnak lehetőséget a kompromisszumra — de a tettekben egvek vasvunk. Mi is így felelünk a „kihívásokra”: Mindnyájan a Földön megkérdezettek lettünk D. Káldy Zoltán püspök felszólalása az Országgyűlésen 99 béke, biztonság, leszerelés, atomfegyverek megsemmisítése, békés egymás mellett élés és együttműködés, társadalmi haladás, igazságosság, faji egyenlőség, a Helsinki Záróokmány elveinek érvényesítése Európában és Európán kívül. Egyház a szocializmusban Felvetődhet a kérdés, hogy miért beszélek egy külügyminiszteri beszámolót követően az egyhetne nagyobb területeken és nagyobb összefüggésekben is az „európai népfront” keretében. Az emberi jogok Ezzel összefüggésben kell megemlítenem, hogy a Helsinki Záróokmány aláírása óta több nyugati országban aktivizálódtak azok a csoportok — és pedig nemcsak egyháziak — amelyek azt hiszik, hogy nekik kell számon kérniük házról és az egyház szolgálatáról a szocializmusban, továbbá a marxisták és a keresztyének együttműködéséről a mi társadalmi rendünkben. Azért, mert ez nemzetközi kérdés is. A legtöbb nyugati országban ugyanis azt állítják, hogy az egyház nem tud létezni a szocialista társadalmi rendben, hanem csakis kapitalista körülmények között és a társadalmi változást, új társadalmi struktúrát, vagy éppen szocializmust igénylő tömegeknek — akik között igen sok a vallásos ember — azt mondják! hogy az egyháznak a szocializmusban fel kell adnia elvi alapjait és el kell árulnia eredeti küldetését. Ennek érdekében a nyugati országokban tevékenykedő bizonyos keresztyén csoportok és sajtóorgánumok olyan rémmeséket terjesztenek a szocializmusról és olyan rágalmakat szórnak a szocializmusban élő egyházak képviselőire és vezetőire. ami már megkérdőjelezi ezeknek a sajtóorgánumoknak és cikkíróknak keresztyén integritását, tehá.t azt. hogy ezek egyáltalában keresztyén emberek-e. vagy a múltból előjött „modernizált keresztes lovagok?” Több hetes amerikai körutam alkalmával az elmúlt tavasszal, a sajtókonferenciákon és egyházi alkalmakon legtöbbször ezt a kérdést tették fel nekem: „Mondja meg őszintén. tud-e élni és szolgálni az egyház a szocializmusban?” örültem. hogy számos nagy amerikai iap — politikai és egyházi egyaránt — becsületesen megírta becsületes feleletemet: „Igen, az egyház tud élni és szolgálni a szocializmusban egész népünk javára. elvi-teológiai engedmények nélkül.” Meggyőződésem szerint, ennek komolvan vétele és elfogadása elősegíthetné a nyugati országokban is azt. hogy a keresztvének és a haladó erők bátran egvütt működienek a béke biztosításáért. a demokráciáért és a társadalmi fejlődésért. Vagyis, az a „népfront politika”, amely hazánkban a marxistákat és keresztyéneket a nemzeti egység iesvé- ben közös cselekvésre tudta ösz- szeölelni és amely olyan szép eredményeket hozott népünk életében — jó gyümölcsöket terema szocialista országoktól és azok egyházaitól a Helsinki Záróokmányban foglalt elvek közül különösen is azt, amelyik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletbentartására vonatkozik, beleértve a gondolat, a lelkiisme- ret, a vallás és a meggyőződés szabadságát. Különösen Belgrad előtt. Természetesen, a lelkiismeret- és vallásszabadságot mi is szeretjük és igényelnénk is, ha az a szocialista társadalomban nem volna, örülünk azonban annak, hogy a Magyar Népköztársaságban nemcsak tiszteletben tartják az emberi jogokat, hanem mesz- szemenően gyakorolják és élik is, és a lelkiismeret- és vallásszabadság nemcsak az Alkotmányban van biztosítva, hanem a gyakorlatban, és életben is. Szabadon prédikálunk, tanítunk, végezzük a sajtó- és szeretetmunkát, gondoskodunk a lelkészképzésról és a személyes lelki gondozásról is. Ez még akkor is tény, ha időnként, egyes esetekben, helyi szinteken vannak is kisebb problémák, amelyek rendezést igényelnek. Ugyanakkor annak a határozott meggyőződésünknek adunk hangot, hogy a nyugatiak részéről a tíz alapelvből, ennek az elvnek mindenek fölé helyezése tendenciózus és eltorzítja a Helsinki Záróokmány tartalmát. Ügy tűnik ui. nekünk. hogyha egyes nyugati köröket csak a „vallásszabadság” kérdése érdekli a Helsinki Záróokmányban, akkor másodrangúvá teszik a békés egymás mellett élés és együttműködés elvét, vagy akár az államok között vitás kérdések békés úton és nem fegyverekkel való megoldásának ügvét,. A Helsinki Záróokmány azonban egységes egész, amelyben a különböző elveket nem lehet egymással szemben kijátszani, egymás fölé és alá helyezni. Mondhatom így is, nem három kosárról van szó, hanem csak egyről. Bátorítás a „harmadik világ’* egyházai számára Hadd utaljak arra is, hogy az elvi alapokon nyugvó, őszinte és jó viszony, amely az állam és egyház között a szocializmust építő Magyarországon olyan sok jó gyümölcsöt terem, bátorítást jelent azokban az afrikai országokban is, amelyek most mennek át nagy társadalmi, gazdasági és politikai változásokon és a társadalmi berendezkedés szocialista útját és módját választották. Ezekben az új utakon haladó országokban ott vannak a keresztyén egyházak is és meg akarják találni helyüket és szolgálatukat az új társadalomban, szocialista körülmények között. Ezzel összefüggésben szívesen érdeklődnek a kelet-európai szocialista országokban élő egyházak élete és körülményei iránt, hiszen ezek az egyházak hamarabb kerültek a szocializmust építő társadalomba. Mi örömmel osztjuk meg tapasztalatainkat velük és bátorítjuk őket az új társadalmi rend vállalására és abban való pozitív szolgálatra. Szolgálat az egyházi világszervezetekben E helyen sem hagyhatom említ tés nélkül a Keresztyén Békekonferencia szolgálatát, amely lankadatlanul hívja közös erőfeszítésre a keresztyén egyházakat a békéért, a biztonságért és a társadalmi igazságosságért. Szolgálatához a magyar egyházak jelentős segítséget adnak. Legalább néhány mondatban hadd szóljak arról is, hogy a szocializmusban élő egyházak, benne a magyar egyházak munkája — éspedig az előremutató munkája — nem hiábavaló a világ egyházainak közösségében. Sokszor küzdelmes az utunk, de nem eredmény nélkül való. Ismert, hogy az Egyházak Világtanácsa múlt évben, Nairobiban tartott nagygyűlésén támadás érte a szocialista országokat és azokban élő egyházakat éppen a Helsinki Záródokumentum tárgyalása közben, A nagygyűlés lényegében ott és' akkor á hidegháború eszközévé lett. A szocialista országok egyházainak küldöttei a nagygyűlés után közös megbeszélést tartottak és kiértékelték ezt a helyzetet. Elégedetlenségüket tudtára adták az Egyházak Világtanácsa elnökségének. Olyan információink vannak, hogy ez nem volt hiábavaló és reménységünk van arra. hogy a szocialista országok egyházainak álláspontját a jövőben jobban tiszteletben tartíák és. szolgálatukat inban igénybe veszik. Végül szívesen mondom el. hogy a Békeszerető Erők 1973-ban, Moszkvában tartott világgyűlése munkájának egyházi területen való továbbgyűrűzéseként. a jövő év júniusában Moszkvában világkonferencia lesz a keresztyének és a világvallások képviselőinek részvételével. A világkonferencia ezt a hosszú nevet viseli: „Vallásos emberek világkonferenciája a tartós békéért, a leszerelésért és a nemzetek közötti igazságos kapcsolatokért”. Az előkészítő bizottságban két magyar püspök is, egy római katolikus és egy evangélikus is dolgozik. Ügy látjuk, hogy a közel kétmilliárd embert magába ölelő világvallásokban és a keresztyén egyházakban még nagyon sok olyan tartalékerő van, amelyet aktivizálni kel! az emberiség békéjének és boldogulásának érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásommal nem akartam mást, mint azt. hogy jelzést adjak a Tisztelt Országgyűlésnek a magyarországi egyházak, közelebbről a magyar protestantizmus szerény nemzetközi szolgálatáról, továbbá szolgálatunkról drága magyar népünkért. A külügyminiszter úrnak a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikái tevékenységéről szóló beszámolóiát, azt nagyra értékelve és támogatva, elfogadom. Köszönöm szives figyelmüket. Díszdoktor-avatás Kolozsvárott A Kolozsvárott és Nagyszebenben működő Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Theológiai Intézet Szenátusa és Tudományos Tanácsa D. Káldy Zoltánnak, egyházunk püspök-elnökének tiszteletbeli doktori címet adományozott. A díszdoktori oklevél átvételére január 21-én ökumenikus ünnepség keretében kerül sor Kolozsvárott. FAJI ELKÜLÖNÍTÉS — AHOGY A NAGY KÖNYVBEN MEG VAN ÍRVA A fajok elkülönítése a nyilvános helyeken és a mindennapi élet összes területén — néhány enyhítő rendelkezés ellenére — még távolról sem a múlté Dél- Afrikában. Port Elizabeth városban ezt jól szemléltetik. A város közeiében levő 15 kilométer hosszú tengerpartot a fehérek, a színesek, indiaiak, kínaiak és malájok részére fenntartott szakaszokra osztották. A fehéreké a legnagyobb és a legjobban felszerelt szakasz, a többi fajnak meg kell elégednie azzal, hogy minden egyszerű és szűkös. A beosztásnál a feketékre egyáltalán nem voltak tekintettel. Nekik messze a városon messze kívül olyan helyen kell fürdeni ük. amely a tengerpart legveszélyesebb szakasza. A „faji határok” betartására külön erre a célra szerződtetett őrök ügyelnek, akiknek a dolga egyáltalán nem könnyű. A rendkívül szigorú faji elkülönítés indoklásául az illetékes tisztviselő azt mondotta, hogy a különböző faji csoportok nem akarnak együtt fürödni. „Ebben egészen biztos vagyok” — mondta. A nem fehér bőrű lakosság véleményét azonban nem kérdezte meg. AZ ÉHSÉG LEKÜZDÉSE ETIÓPIÁBAN Kísérletképpen 1973-ban próbáltak először légi úton élelmiszert juttatni Etiópia aszály és éhség sújtotta lakosságának, a kiváló svéd pilóta von Rosen közreműködésével. A kísérletek azt bizonyították, hogy az alacsonyan szálló gépekről ledobott élelmiszer az egyetlen lehetőség a segítségnyújtásra, mivel éppen ezen a területen nincsenek megfelelő utak. A repülőgép szárnyai alá erősített és élelmiszerrel megrakott gumitartályokkal „bombázták” az éhezőket. Éveken át folyt ez a segítségnyújtás a svéd evangélikus egyház, a Vöröskereszt és más szervezetek támogatásával. A végső cél persze az volt, hogy az etiópiai nép maga tudjon gondoskodni magáról. Az új etiópiai kormányzat most átvette ennek a segélyprogramnak a szervezését és lebonyolítását. t
