Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-24 / 30. szám

Kyári krre^z^cnség MEGHÖKKENTŐ ClM EZ. Senki sem gondolhatja, hogy a ke­resztyénség életét, tanításának lényegét földrajzi, történelmi vagy éppen az évszakok váltakozásának alapján lehetne kifejezni vagy jellemezni. Nincs külön európai és afrikai keresztyénség nincs kü­lönbség az egyes évszázadok alapján és természetesen nem lehet kü- önbséget tenni nyári, téli, őszi vagy tavaszi keresztyénség között sem. Miért írunk akkor mégis ilyen címen cikket? Csupán azért, mert a nyári időszaknak sajátos jelenségei , is vannak és ezek nyomot hagynak a keresztyénség és az egyes gyülekezetek életén is. A LEGÁLTALÁNOSABB JELENSÉG — és ez az elmúlt évek, év­tizedek során fokozott mértékben megfigyelhető — az, hogy Keleten és Nyugaton, városi és falusi környezetben egyaránt egyfajta „nép- vándorlás'’ indul meg a nyári hónapok alatt. Mindenki keresi a le­hetőséget arra, hogy kikapcsolódást és megszokott életformájából való kiszakadást találjon. Az utakon autóoszlopok alakulnak ki, hi­hetetlen méretű mozgást jelezve, az utazási irodák izgatott, utiláz- ban égő emberekkel zsúfoltak, új meg új kemping-területeket kell nyitni, közlekedési eszközök férőhelyeit ió előre lefoglalják, szállodák és szálláshelyek szinte órákra beosztva váltják látogatóikat. Hétvégi házak nőnek ki gombamódra a földből, családtagok, barátok közös munkával, nagy erőfeszítésekkel igyekeznek minél hamarabb kikap­csolódásra alkalmas helyet teremteni maguknak a nyári hetekre. Megmozdul a világ nyáron, soha nem látott színes, nemzetközi ka- valkád alakul ki az üdülőhelyeken, itthon és külföldön egyaránt. Aki azt mondaná ma is a nyári időszakra, hogy „uborkaszezon”, megle­hetősen messze járna e kifejezés eredeti jelentésétől. HOGYAN TÜKRÖZŐDIK EZ A JELENSÉG gyülekezeteink életé­ben? — Elsősorban nem az istentiszteleti létszámok változnak meg, hanem a résztvevők összetétele. Hosszú hetekre, hónapokra üres ma­rad azok helye, akik az év többi részében rendszeresen ott vannak, de nyáron nyaralójukban vagy utazásokkal igyekeznek életritmusuk­ban változást elérni és új élményeket gyűjteni. Helyettük azonban jönnek idegenek, helyváltoztatásukat éppen ott töltők. A fővárosban például nagy örömöt szerez a lelkésznek, ha vidéki gyülekezeteink tagjai eljönnek és az istentiszteletek végén egy kézfogásra odajön­nek a helyi lelkészhez és elmondják, honnan valók és mi ragadta meg őket az addig csak hírből ismert templomban, gyülekezetben. Ugyancsak öröm az is, ha külföldön élő magyar evangélikusok haza­látogatnak és a rokonlátogatás, műemlékek vagy saját régi emlékeik felkeresése mellett templomainkat is felkeresik. Egy-egy vasárnapi óra során meggyőződhetnek arról, amit sokszor olyan nehezen akar­nak megérteni a határainkon túl élő hazánkfiai, hogy él hazánkban az egyház, hirdettetik az evangélium, szabadon és nyugodt, ki­egyensúlyozott körülmények között, templomaink túlnyomó része gondozott, híveink részvétele és buzgósága is tükörképe egyházi éle­tünk általános jó helyzetének. E helyen is szeretnénk kérni evangélikus testvéreinket, hogy ke­ressél.- az igehirdetés helyeit és alkalmait ott, ahol éppen nyári sza­bad idejüket töltik. Mindenkinek élmény lehet egy más környezet­ben átéit istentiszteleti alkalom, még akkor is, ha talán az idegen nyelvből nem mindent ért. Hazánkon belül pedig éppenséggel kí­vánatos. hogy ne csak hazánk tájait, helységeit, hanem templomain­kat és gyülekezeteinket is jobban ismerjük! Mert a gyülekezeti élet sehol nem szűnik meg nyáron, sok helyütt inkább fokozódik és élén­kül! EJTSÜNK NÉHÁNY SZÓT a gyülekezetek lelkészeiről is. Az egé­szen természetes, hogy az előbb említett mozgásban és kikapcsoló­dásra törekvésben az egész évben megfeszített és felelős munkát végző lelkészek is részt vesznek. Szabadságuk idején ők is igyekez­nek csaladjukkal együtt szép és kellemes környezetben pihenni. ezáltal is felkészülni az új évad új feladataira. Sok lelkész arra hasz­nálja pihenőideje egy részét, hogy behozzon teológiai és egyéb ol­vasmányaiban minden lemaradást. Ez a szolgálat színvonalának emeléséhez elengedhetetlen. De az aktív pihenés, szellemi kikap­csolódás is nagyon fontos. Évente több lelkészcsalád külföldi egy­házi üdülésben is részesülhet, hazai egyházi üdülőink is mindig tel­tek. Amikor azonban letelik a nyaralás néhány hete, a lelkész a nyári időben is ugyanolyan komolyan, talán még fokozottabb felelősség­érzettel készül igeszolgálataira, hogy régi hi vek és vendégek, esküvői gyülekezetek és egyéb, inkább a nyárhoz kötődő alkalmi gyüle­kezetek tagjai az evangélium tiszta és világos beszédét kapják. AMINT A VILÁG ÉLETÉBEN nincs „nyári szünet”, hanem na­ponta kísérhetjük figyelemmel az új eseményeket, úgy az egyház életében sincs szünet a nyári hónapok alatt. Nemrég fejeződött be Moszkvában a világvallások nagyjelentőségű konferenciája, majd közvetlenül azt követően a Lutheránus Világszövetség tanzániai nagygyűlése. Ezeken kívül is számtalan egyházi konferencia, rendez­vény ieizi. hogy a keresztyénség nyáron is él és munkálkodik és az emberiség nagy családjában vállalt felelős szerepét egyetlen pilla­natra sem függesztheti fel, még az általános nyári kikapcsolódások idején sem! ÖRÜLJÜNK MINDNYÁJAN a nyári pihenés lehetőségeinek, a környezetváltozásnak, színes élményeknek, emberekkel, városokkal, templomokkal való találkozásoknak, de egyetlen pillanatra ne feled­jük el. hogy keresztyén életünket mi sem függeszthetjük fel, inkább fig' éljünk fel azokra a különleges ajándékokra, amelyeket Isten ép­pen a nyári időszakban készít számunkra és amelvek hitünk, keresz­tyéni és emberi felelősségünk megfrissülésére valók. Szirmai Zoltán A GUSTAV ADOLF-WERK VEZETŐINEK LÁTOGATÁSA D. Günter Besch lelkész, a Gustav Adolf-Werk elnöke Hans-Joachim Hoffmann lelkész, a szervezet főtitkára kíséretében július 7—11-ig látogatást tett Magyarországon, melynek során fogadta őket D. dr. Káldy Zol­tán püspök-elnök. Ütjük során látogatást tettek egyházi intéz­ményekben, megtekintettek lel­készlakásokat, részt vettek a fóti kántorképző tanfolyam vizsgá­ján és a Deák téri gyülekezet is­tentiszteletén, melyen szolgálat­ra bocsátották Baloghné Szeme­rei Mária lelkészi munkatársat. Ki bír a tanzániai püspök a Lutheránus Világszövetség új elnöke Az LVSZ Dar es-Sälaamban tartott VI. nagygyűlése megvá­lasztotta az új elnököt Josiah Kibira tanzániai püspök szemé­lyében. Köztudomású, hogy az LVSZ legutolsó nagygyűlésén Evianban (1970) Dr. Mikko Juva finn teológiai professzort válasz­tották elnökké. Juva professzor megbízatása 7 évi szolgálat után lejárt. Üj elnök választásra ke­rül sor. A nagygyűlés által létrehozott jelölő bizottság először két jelöl­tet állított: August William Habelgaarn dél-afrikai püspököt és Josiah Kibira tanzániai püs­pököt. A választási szabályok szerint amennyiben 10 szavazati joggal bíró kiküldött további ja­vaslatokat tesz, az általuk jelöl­teket is fel kell venni a válasz­tási listára. így történt, hogy je­lölték még Dr. Soritua Naba- ban-1 az egyházak indonéziai ta­nácsának főtitkárát és Manas Buthelezi dél-afrikai püspököt is. Buthelezi püspök a jelölést nem fogadta el. Ennek következ­tében három jelölt maradt a lis­tán. A 246 szavazati joggal bíró delegátus szavazott titkosan. Az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg az ablszolút többséget, de a legkevesebb szavazatot ka­pott Nababan főtitkár kiesett a választás további folyamatából. Űj szavazást rendelt el az elnök­ség Habelgaarn és Josiah Kibira püspök között. Végül Habelgaarn 117, Kibira 130 szavazatot kapott. Josiah Kibira a tanzániai evan­gélikus egyház észak-nyugati egyházkerületének püspöke. Székhelye Bukóba. 52 éves. Tag­ja a tanzániai evangélikus egy­ház végrehajtó bizottságának. Evianban 1970-ben az Egyházi Együttműködési Bizottság elnö­kévé választották. Anyanyelve swahili (az afrikai nyelvek egyi­ke), angolul jól beszél. A Lutheránus Világszövetség fennállása óta (1947) először vá­lasztott az un. „harmadik világ­ból” való „színes” elnököt. Még tíz-húsz évvel ezelőtt ez elkép­zelhetetlen lett volna. Az volt a bevett szokás, hogy német, ame­rikai és észak-európai elnökök váltogatták egymást. Most egy afrikai püspök ül az LVSZ elnö­ki székében. Ez is mutatja azt a nagy változást, ami az utolsó 30 esztendőben a történelemben végbement. Elnyomott gyarmati népek szabadultak fel és vették kezükbe sorsuk irányítását. Afri­kában 49 független új állam van. Ezek közé tartozik Tanzánia, amely másfél évtizeddel ezelőtt nyerte el függetlenségét. Az egy­házak nagyobb része is — köz­tük az evangélikus egyházak — a maguk lábára álltak. Ma már Afrika adott elnököt a 98 tag­egyházat számláló (amelynek túlnyomó része nyugati orszá­gokban van) a Lutheránus Világ- szövetségnek. Számunkra magyaroknak és magyarországi evangélikusoknak külön is öröm, hogy Kibira püs­pök lett az LVSZ elnöke. Tanzá­nia olyan társadalmi rendet épít, amely a szocializmus vonásait vi­seli magán. Ebben a társadalmi rendben élő egyházak jobban megértik a mi magyarországi evangélikus egyházunk útját és szolgálatát. Ezen túlmenőleg Ki­bira püspök annak az Egyházi Együttműködési Bizottságnak volt elnöke, amelyben az alelnöki tisztet Dr. Káldy Zoltán püspök töltötte be. így hét éven keresz­tül szoros munkatársi kapcsolat­ban voltak. Ez a Bizottság 1972- ben Kecskeméten tartotta ülését. Ezt követően Kibira püspök Bu­dapesten, a Deák-téri templom­ban tartotta a konferencia záró­istentiszteletét. Igen jól érezte magát Magyarországon. Becsüli népünket és egyházunkat. Mint már közöltük, a Dar es- Salaam-i nagygyűlés megválasz­totta a 29 tagú Végrehajtó Bizott­ságot is. Hírül adtuk, hogy Dr. Káldy Zoltán püspököt egyhan­gúlag választották a Végrehajtó Bizottság tagjává. Itt említjük meg. hogy a Végrehajtó Bizottság tagja lett többek között Paavo Kortekangas finn püspök, von Brück (NDK) egyházfőtanácsos. Marshall püspök és Preus püspök az Egyesült Államokból, Ema­nuel B. Abraham Etiópiából, Gustaf Ehrenheim Svédország­ból, Schalter István Chiléből, Bodil Solling Dániából, Kori Gottschald Brazíliából. A Végrehajtó Bizottság a nagy­gyűlést követő első ülésen meg­választotta az LVSZ új alelnöke- it is. Johannes Hanselmann a ba­jor evangélikus egyház püspöke, David Preus az Amerikai Luthe­ránus Egyház püspöke és And re w Hsiaö a Hong-Kong-i Lutheránus Teológiai Szeminárium elnöke lettek az új elnökök. Amerikai négerek vendégei voltunk A KERESZTYÉN BÉKEKON­FERENCIA antirasszizmus bizott­sága, amely a faji megkülönböz­tetés elleni küzdelemmel foglal­kozik. New Yorkban tartotta ülé­sét. Moszkvából indultunk június végén és július elején ugyanoda tértünk vissza. New Yorkban 60 egvházi ember 20 országból ülé­sezett egy héten át. Magyar rész­ről dr. Tóth Károly, a KBK fő­titkára, dr. Huszti Kálmán, refor­mátus teológiai professzor és én vettünk részt. TEOLÓGIAI AKADÉMIÁNK DTSZDOKTORANAK, Charles Gray lelkésznek a presbiteriánus gyülekezete látott vendégül. Az átlagos amerikai templom úgy van megépítve, hogy az alagsor­ban étkező és konyha, fenn pedig gyülekezeti terem és templom helyezkedik el. így az egész na- not ebben az éoületben tölthet*- tük. A néger gyülekezet számos férti és nő fagia egész hetes sza­badságot vett ki. hogy minket el­láthassanak. Szálláshelyünk néger családoknál volt. Örömmel él­vezhettem Gray lelkésznek a ven­déglátását. KÜLÖN NEGYEDBEN LAK­NAK A FEKETÉK, és külön né­ger gyülekezeteik vannak. Mi a középrétegig felemelkedettek Queens nevű városnegyedében laktunk, ami különálló családi há­zakból áll, de a túlnyomó létszá­mú néger szegénység a szomszé­dos Haarlem negyedben lakik. Ez a nyomor világa. Rosszak a házak, nagy a zsúfoltság. Néha egy ab­lakból 6 néger gverek is nézett ránk. A szűk lakás miatt sokan kinn élnek az utcán, ott esznek, alszanak. Olyan családot is lát­tam. amelyet énoen kilakoltattak, és szegényes bútoraik között lak­tak a szabad ég alatt. Ide fehér ember nem jön be, de nem is kí­vánatos. Ügy gondolják, napköz­ben épp elég megaláztatásban van részük a feketéknek a fehé­rek részéről, legalább itt hagyják békén őket. A Haarlemben a rendőr a postás, és mindenki fe­kete. A parkokban munkanélkü­liek alszanak a pádon, nincs mit tenniük egész nap. Sok az ődön- gő fiatal. HARMINCMILLIÓ SZÍNES EMBER él az USA-ban. Ezekből húszmillió a feketék száma. A többiek Amerikába özönlött kí­naiak. indonéziaiak, malájok és mindenek előtt latin-amerikaiak, mexikóiak, akik szerencsét jöttek próbálni. Ez azonban csak igen keveseknek sikerül. A színesek csak ritkán jutnak feljebb a kö­zéprétegekig. Például 25 000 bíró­ból ,400 a feketék száma New Yorkban, vagy 200 000 ügyvédből 4000 a fekete. Ezek a 8 milliós világváros adatai. De hozzátették, hogy Queens negyedben is mű­ködik a Ku-Klux-Klan, a jobb­oldali terroristák szervezetten lépnek fel. AZ EMBERI JOGOK TEKIN­TETÉBEN Amerikának sok gond­ja van. Az USA alkotmányában nincs garantálva a munkához, való jog. A munkanélküliség szerves része a kapitalista gazdálkodás­nak. Nincs teljes szociális beteg­ségi, öregségi gondoskodás azok számára, akik nem állnak munka- viszonyban. Az orvos és a kórház közismerten igen drága. 1977. má­jusában 10 millió munkanélküli volt az USA-ban. Az analfabé­ták száma egymillió még ma is. 5 millió iskolaköteles gyermek nem jár iskolába, mert dolgoztat­ják. 23 millió azoknak a száma, akik a legelemibb műveltséget alig sajátították el. A magasabb iskolázás a gazdagok kiváltsága. New Yorkban 1976-ban 660 000 súlyos bűncselekmény történt. Ez 1975-höz képest 13.2 százalék emelkedést jelent. A New York Times 1977. március 5-i száma szerint a 8 milliós világvárosban átlagban minden nap 1798 súlyos bűncselekmény történik. mint gyilkosság, rablás, betörés, erő­szak. A faji megkülönböztetés miatt minden színes ember lené­zett és hátrányos helyzetben van. A VILÁG ELSŐ TŐKÉS HA­TALMÁNAK természetesen a gazdagsága is látható. New York igazi világváros. Manhattan híres felhőkarcolói az üzleti világ vá­rait jelképezik A kikötőben a hí­res szabadságszobor gránitsziget­re épült, felemelt karja mintha köszöntené azt, akinek hajója az Atlanti-óceán felől érkezik. A New York-i szigeteket óriás hidak kötik össze, nagy magasságban ívelnek a hajók felett. Van köz­lekedési csomópont, ahol négy emelet szintjén futnak az utak egymás fölött. WASHINGTON LAKOSSÁGÁ­NAK FELE négerekből áll, ők azonban a szolgáltató iparnál, al­kalmazotti beosztásnál, kisebb hivatalnokságnál nem jutnak fel­jebb. Az USA fővárosa gazdagsá­got és előkelőséget tükröz. A váro­si tanács nem engedélyezte felhő­karcolók építését, s így a város 6 emeletesnél nem magasabb, gyö­nyörű modern házakból áll. A Fe­hér Ház valóban hófehéren ra­gyog a napsütésben, díszfákkal ékesített óriási kert veszi körül. Mindenütt igen sok a rendőr. Az elnök és családja itt köteles lak­ni. amíg az elnöki tisztség tart. Az erkélyen kerti székek és nyug­ágyak mutatják, hogy tényleg lakják a Fehér Házat. A millio­mosok negyedén is átsuhant az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents