Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-17 / 29. szám

Parasztok vezére

„Ez a tűz egyszer Csehországban lobogott egyszer Erdöntúlon, most talán Moldovában fog fellobbanni. Lehet, hogy ott is ellobban, de altkor felgyullad valahol másutt és égni fog, égni mindaddig, amígcsak valahol a földkerekségen ember megalázhatja embertársát.” — Ezzel a szép mondattal fejezi be Hegedűs Géza: Az erdőntúli veszedelem című ifjúsági történelmi regényét. A könyv pedig a Budai Nagy Antal vezette parasztíor- radaiom izgalmas idejéről szól.

rom évig nem szedett tizedet. Amikor ismét jó pénz került forgalomba, a kapzsi püspök egyszerre három évre visszamenőleg követelte most már jó pénzben a „járandóságot”.

NEM ILYEN SZÉPEN ÍRTAK EGYKOR a parasztok ellen ösz- szefogó urak erről a harcról, hanem így: „az istentelen parasztok dühös lázadása.” Azt mág megértjük, miért beszéltek ..dühös lázadásról”, de talán kevesen tudják, hogy „istentelennek” azért nevezték őket, mert a küzdelem vezetői, de az egyszerű harcosok közül is sokan husziták voltak. Hegedűs Géza regényének egyik főszereplője mondja ezt a mondatot: „A nép szenved, tehát terjed a huszitizmus.”

A pápa inkvizitora. akinek feladata az eretnekek üldözése volt, leírta a magyarországi huszitizmus tanítását. Eszerint a pápának sincs nagyobb tekintélye, mint bármelyik papnak. De tovább is mentek: bármely világi ember, nő is gyóntathat és felol- dozást is adhat. A dézsmákkal, világi javakkal foglalkozó egyháziak az igazi eretnekek. Ezek a mondatok nemcsak az egyház bűneire világítottak ' rá. hanem arról árulkodtak, hogy a husziták minden embert egyenlőnek tartottak.

BUDAI NAGY ANTAL ismert,

régi, kipróbált huszita harcos volt. Részt vett már a csehországi küzdelmekben is. Köréje gyülekeztek most a nincstelen parasztok, akik már csak egyet tudtak adni: életüket a szabadságért.

Két hatalmas harcban, a Bábolna hegyén és Apáti mellett a parasztok győztek és az életüket féltő urak alkudoztak. Két megegyezés is született, amelyek szerint könnyebb lett volna a parasztok élete ezután. Az urak csak Ígérgettek, az időt húzták, míg végül egy harmadik ütközetben legyőzték a parasztokat. Ebben a csatában elesett a vezér, Budai Nagy Antal is.

Akik megmaradlak Kolozsvárra húzódtak be. s védték életüket. De a túlerő győzött, amikor az urak bevonultak az üszkös romok közé. nem találtak élő embert, inkábjj harcolva haltak meg a sebesültek is. -mint hogy élve az urak kezére jussanak.

VESZEDELMES TŰZ VOLT EZ VALÓBAN abban az időben. A parasztság elégedetlensége Erdélyben már pattanásig feszült. S most a császár még a pénzüket is megrontotta: az ezüsthöz rezet kevertetett. Lépes György erdélyi püspök ezért háAZT IS JÖ TUDNUNK, hogy ez a huszitizmus, pontosabban Bálint és Tamás pap adták először népünk kezébe a magyarra fordított Szentírást. Tamás pap Hegedűs Gáza regényében is főszereplő. A befejező mondatok is az ő szájából hangzanak: ..Ez a tűz égni fog amíg csak valahol ember megalázhatja embertársát.”

Mi hazai protestánsok a magyar- országi huszitákat sok tekintetben elődeinknek tartjuk és megértjük miért hivatkoztak sokszor erre az igére: „Krisztusban tehát nincs többé sem szolga, sem szabad, ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.”

Keveliázi László

ÁZSIAI EVANGÉLIKUSOK EGYSÉG-TERVE

Malaysia és Singapur négy gyakorlati megvalósításának le- evangélikus egyházának vezetője hetősógeiről. Az egvesülés révén

elhatározta, hogy komoly meg- 30 000 tagot számláló egyház jön- ion tolas tárgyává teszi egyhazaik . & ,

szövetségre lépését. Úgy tervezik, létre és ezzel a két ország hogy még a folyó évben tárgya- egyik legnagyobb protestáns egy- lasokat kezdenek az elképzelés háza lenne.

Társadalmi probléma: az alkoholizmus

Tavaly tizennégyezer dolgozó esett ki hazánkban a termelésből végleg, mert alkohol-ártalmak miatt munkaképtelenné vált. Átlagos életkoruk 44 év... S egyre nagyobb számban kerülnek elvonókezelésre 18—30 év közötti fiatal felnőttek: 85%-uk már serdülőkorában rendszeresen Italozott!

otthon tálcán kaptak. S mivel ez elmarad, helyette könnyen az ital jön. (Idült alkoholistáknál igen gyakran állapítottak meg koragyerekkorba visszanyúló „elké- nyeztetési károsodást”, aminek más romboló kihatásai is vannak.)

Mi a dráma háttere?

Túl egyszerű lenne egyetlen okot nevezni meg, de a családi légkör döntően hat. Ahol derű- re-borúra isznak, ott a gyerekbe is ez ivódik bele, talán iszonnyal vegyest. A közvetlen rossz példa mellett általában a környezeti ártalmak /taszíthatják már a gyereket és ifjút is az alkohol (és más magatartás-zavarok) felé. de a későbben alkoholizálok esetében is gyakran lehet visszakövetkeztetni néhány, a következőkben felsorolt okokra.

Szeretethiány, elhanyagoltság. Ha a gyerek nem érez maga körül védő otthont, amelynek ő becses, ha számara apának-anyá- nak sosincs ideje, ha kielégítetlen marad a szülőéhsége, érzelmi szükséglete, akkor pótkielégülést keres. Hol?

Elkényeztetés. Főleg anyák hajlamosak agyonszeretni csemetéiket: szabadjára engedik, „túlvédelmezik” őket, nem követelik meg tőlük, amit koruk és képességük felől lehetne s kellene. Túl sokat intéznek el helyettük, így puhánnyá, önáliótlanná nevelik őket. Az ilyen rosszul szeretett fiatalok megedzetlenül, éretlenül kerülnek az élet forgatagába, , s később is minden helyzetben ugyanolyan könnyű megoldásokat óhajtanának, amilyeneket

Az őszinteség hiánya, rossz szülői önismeret. Fennkölt elvek és elsőrendű „szövegek”, de hiteles tartalom és igazi érzelmi alap nélkül. Gyermekeinket a valóságos személyiségünk neveli, nem a külszín s nem a „szavalás”. A túl szép látszat fülledt légköréből még a rosszba is belemenekülhet a fiatal, mért végre valami valódit szeretne, pl. közvetlen. őszinte társaságot.

Mindezekhez járulnak később a felnőttkori sérülések, csalódások, rossz baráti társaság, házastársak egyet nem értése, túlhajszoltság, különböző szenvedélyek egymást kiváltó láncolata stb.

Persze lényegesek sokszor a tájegységi, helyi, szakmai „ivás- normák” is. de a közvetlen környezet hatása a legnagyobb. Az aikoholtömeggel legtöbb esetben valami belső űrt próbálnak kitölteni, lényeges hiányérzetet, értelmetlenség-érzést elzsongítani, valami reménytelenségből kilépni. Pótcselekvésként — szembenézés helyett — menekülnek a „könnyebb” megoldásba, s az lesz csak igazán nehéz!:

Megelőzni!

A kifejlett alkoholizmuson már a szakemberek is csak igen nehezen segíthetnek, kinél mennyire. A megelőzés a legfontosabb. Hogyan?

Jó példával: pozitív életKeresstség által megtérésre

A Szentháromság ünnepe utáni hatodik vasárnaptól új témakör jelentkezik az istentiszteleti igékben. Négy vasárnapon át most inkább arról lesz szó. hogy hogyan hív Isten minket új és örök életre.

Ma arra kell emlékeznünk, hogy a keresztség nem üres szertartás. hanem Isten ajándéka, sőt Isten cselekvése rajtunk. Mielőtt még tudtunk volna róla. Isten már elénk jött szeretetével. Akik pedig felnőtt korukban részesültek a keresztségben. már ennek az ismeretében fogadták azt el. Istennek erre a tettére mindig biztosan építhetünk.

De nem szabad elfelejtenünk, hogy a kcresztséggel Isten szolgáló szeretetének elkötelezettjeivé lettünk. Azt a Krisztust kell követnünk, aki legyőzte a bűnt. és új életet teremtett. Ez azt jelenti, hogy meg kell halnunk a bűn számára és új életet kell élnünk. Ha kell, mindennap újra kell kezdenünk: ahogyan Krisztus másokért élt, úgy kell életünket naponként embertársaink javának szolgálatára szánnunk.

eszmény, szeretet, rend, nyíltság, kötelességtudás, tartalmas élet. (Csakhogy pl.: iskolai felmérések: szerint a tanulók kétharmada fo-. gyaszthat alkoholt szülői hozzájárulással!) Lehet szerény, de jó mondanivalónk.

Annyira vagyunk védettek pótcselekvések és álmegoldások ellen, amilyen mély és sokrétű értelmét látjuk az életünknek —• küzdelmeinknek is — s amennyire elkötelezettnek érezzük magunkat minden jóra, a hitünkből fakadó szeretet jegyében is. Kérdés : meggyőződésünkből mennyi erő árad, hogy belefogózhassék az alkoholizmus által fenyegetett embertárs? Tudunk-e segíteni, póz, lenézés nélkül? A család és a munka megbecsülése, közösségi rendeltetésünk komolyanvéte- ( le életformaként komoly társadalmi érték, az alkohol elleni ( küzdelemben is.

Bogyan lehet segíteni az iszákosokon? (Akik tehát még nem alkoholisták, csak ..rabjelöltek”.) ítélkezés, dörgedelem inkább visszafelé sülhet el. mert esetleg csak fokozza a bűnösség-érzést, az ellen pedig még többet „muszáj” inni. Segítő környezet keil, mely reménnyel s nem legyintéssel kíséri a szabadulni akarást. Csak attól lehet elvenni a poharat. akinek helyette valami jobbat tudunk adni. pl. társaságban. Minél nagyobb a szeszínség kétségtelen.. hogy annál szükségesebb szakorvos, vagy pszichológus segítsége. De a család, barátok, munkatársi kollektíva közreműködése is nélkülözhetetlen.

Mivel a társadalom széles rétegeit érintő ügyről van szó. a megoldáshoz is feltétlenül széles társadalmi összefogásra van szükség. Hazánkban is több jó kezdeményezés történt az elmúlt évek során. Ezek megismertetése, időben való felhasználása, újabb lépések megtétele közösségi érdek. amiben mi is sokat segíthetünk.

Természetesen mi valljuk, hogy akiknek az életében alkalmas talajra talál az evangélium, azok ebben a vonatkozásban is megtapasztalhatják a megváltó szeretet. szabadító, megújító, reményiadó és az emberi közösségbe tartalmas szolgáló életre visszavezető erejét.

Az említett közösségi összefogásban való segítés mellett, nekünk ennek fa szeretetnek a továbbadására is mindig készeknek

kell lennünk.

Bodrog Miklós

Útközben jegyeztem

OLVASOM A KRITERION KIADÁSÁBAN MEGJELENT es gazdagon illusztrált Vita Zsigmond könyvét: „Jókai Erdélyben’’. Keretien egy es negyed százada járt először a nagy mesemondó, a romantika mestere Erdélyben. Szolnokig lehette meg az utat vonattal, onnan ,.gyorskocsival”, amelyet hat ló vontatott. Mégis gyakran kellett leszállniuk a férfiaknak, hogy a tengelyig sárba merülő kocsit kiemeljék. A gyorskocsival is napokig tartott az út, amelyet ma órák alatt teszünk meg. 1853-at írtak akkor, s igy utaztak a vakmerő vállalkozók. De állítom, hogy aki a múlt század derekán rászánta magát erre az útra. többet látott, tapasztalt, mint a mai turista, aki végigrobog az aszfalton.

Legalábbis Jókai többet látott abból a csodálatos világból, amelyben táj és ember elválaszthatatlanul eggyé forrt, melynek gazdagsága lenyűgözi a látogatót, megihlet írót, festőt, muzsikust. Nincs Európának, de talán a világnak még egy olyan szeglete, amelynek természeti szépsége olyan varázslatos, s népei, a magyar, román, szász olyan pazar sokszínűségben hinti be művészetével e darabka földet. Nem csodálkozom, hogy Jókai hősei között Gábor Áron, az ágyúöntő, Avram Janku, a havasok királya, Bem tábornok, a székelyek Bem apója szerepel, s regényeinek, — Erdély aranykora, A szegény gazdagok, Egy az Isten, stb. — hátterét Erdély festette még. Azon sem csodálkozom, hogy 1853-ban Kolozsváron ezt a kijelentést tette: „29 éve annak, hogy a világban járok, 29 napja, hogy Erdélyben járok. 29 év alatt nem láttam annyi szépet, mint 29 nap alatt Erdélyben. Minden táj, amelyre léptem, újabb tanúja volt annak, hogy miért szeretik az erdélyiek olyan nagyon hazájukat ..

Igen, ez a világ rabul ejti az embert.

Hat évvel korábban, 1847-ben Petőfi állt itt Kolozsváron, s hogy mit érezhetett. azt talán két év múlva Segesvárnál fejezte ki, amikor keresztüldöfték fiatal szivét.

De 73 évvel később, 1926-ban Móricz Zsigmond utazott le először Erdélybe, hogy trilógiájához anyagot gyűjtsön. Alig szippantott azonban levegőjéből, máris a tősgyökeres „magyar paraszt” erdélyi lett. A Tündérkertben a fejedelemasszony olyan szépen mondja azt, hogy „lelkem”, mint az egyszerű székely asz- szony vendégének ...

PERSZE ISMERNI KELL AZ UTAT. A havasokba és az emberi szivekbe egyaránt. Fenn, az örök hó birodalmában múltba és jövendőbe lát az ember, a lég olyan tiszta. S a nép, ha megtalálja az ember szívéhez az aranykulcsocskát, kitárja roppant gazdagságát. Ontja magából a tehetséget. Művészete, népdal, mese balladakincse, kerámiája, hímzése, faragása, tánca a világon párját ritkítja. Ismerni kell a várak, kastélyok regéit, amelyekről csak a szellő suttog. Itt minden falból egy-egy Kőműves Kelemenné sóhajt a sötétkék éjszakába. A tavak, folyók, sziklák mentén tündérek hancú- roznak, s gonosz lelkek ijeszgetik az egyszerű embereket. A képzelet megszemélyesíti a természetet, mert elviselhetetlen, hogy a természet ne éljen együtt a harisnyában, bocskorban, csizmában és cipellőben járó emberrel.

Marosvásárhelyen Szépréti Lilla, az Űj élet (Sütő András lapja) egyik szerkesztőjének vendége vagyok. Szó esik irodalomról, művészetről. Könyveket, cikkeket bírálunk, elemzünk, s azon veszem észre magam, hogy Európában vagyok. Talán éppen Párizsban, s a szemközti Toldalagi-ház az esti fényben kicsi Louvre-vá zsugorodik, s az epen maradt templomtorony barokk stukkói átlényegülnek a Notre Dame csonka, tömör gát tornyaivá. A Maros-parti Párizs fel-feldobott köve itt az ember.

Marosvécsén, — a Kemény-kastély szociális otthon — kereken egy órát töltöttem a „Helikon-asztalnál”. Hatalmas köasztal ez a parkban, amelyet az irodalompártoló báró állíttatott feli 1931- ben. Ide hívta meg az 1926-ban alakult irodalmi egyesületet és beszélték át a Helikon jövőjét. Itt ült Tamási Áron is, a szófukar Ábel. akinek lelkében zsongott ekkor már az Énekes madár, s a többi téma.

Marosfelfaluban egy Árpád-korabeli lemplomromban gyönyörködtem. Az alapok még román stílusban épüllek, de később, a 13. században megnyújtották a falakat, s gót pillérekkel látták el. A maros öt lépésre csörgedezik tőle, s senki nem tudta megmondani, hogy árvíz vagy tűzvész hagyta romókban e csodálatos alkotást.

Gyalakután épségben maradt a 13. század óta a templom. Csak éppen a hét évszázad alatt másfél métert süllyedt. Így azután mélyen előrehajolva fér be az ember a templomkapun. Koragótikus stílusa megragadó szépségű, s Bethlen- korabeli (1620) kazettás mennyezete remeke az erdély templombelsőknek. Egyebekben 22 Árpád-korabeli templomot tartanak nyilván. Túlnyomó többségükben a sok háborús vész ellenére épségben.

Kalotaszentkirály. Kedves helyem. Gyakran térek „ki” ide. Csodálatos népművészete vonz. A Kalotaszeg ez eldugott kis falucskája ősi, érintetlen szépsége tárul fel előttem újra, meg újra. Itt, a Kalota partján, a templomudvar végében áll még ma is a pad, — csukaszürke a kórhadástól és a mohától. — amelyen Ady Endre 1914-ben, közvetlenül a világháború kitörése előtt feledhetetlen versét költötte: „A Kalota partján”. Magam előtt látom Kalotaszeg népét, a templomból jövők „pompás vonulását a dombon”. „Papi beszéd kemény fejekből csöndben száll el. s nyári illattal vegyül”, — mormolom magamban, majd az utolsó békepercek nosztalgiája zokog fel lelkemben: „Csönd, június van a szivemben. Atalvonult templomi népség Belémköltözött áhítata, S e percben a Kalota partján Biztonság, nyár, szépség és nyugalom”.

ADY CENTENÁRIUM VAN, ezt Erdélyben is ünneplik. Erdély legalább annyira magáénak vallja „Párizs-gyer- mekét”, mint mi. A kiváló román író, Goga (sajnos, mint politikus fasisztává lett) már 1909-ben románra fordította versei nagy részét. Romániában és Erdélyben nem újkeletű az Ady-kultusz. Szülőhelye. Ermindszent Ady-falva, lett, a román televízió sűrűn sugároz Ady- müsorokat. Az egyik műsorról röviden!

A riporter, mint nálunk Berek Kati Petőfivel kapcsolatban Kiskőrösön. Er- mindszentre szállt ki. Kérdezgette az embereket, mit tudnak a falu nagy szülöttjéről. Igen, tudtak. A neve ismerős volt. hiszen a községet is róla nevezték el. De tudnak-e tőle egy verset, szorította a hurkot szorosabbra a riporter. Alig. Egy öregasszony emlékezetében rémlik valami. De nem jut eszébe. „Csak egy szót! — faggatja a riporter, — a többit mi majd kiegészítjük”. Végre megkönnyebbülve felsóhajt az öregasszony:„a szerétéiről van benne szó.” S felhangzik a legemberibb Ady-vers: „Szeretném, ha szeretnének Rcdey Pál