Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-06-27 / 26. szám

Meg ne vessétek a jó szót!

Zsid 12, 15—25

Mindig súlyos következményekkel jár, ha a jó szóra nem hallgatunk. Ha éppen annak ellenkezőjét tesszük s ezzel megvetjük a szót is. meg azt is, aki mondja.

MENNYI FIGYELMEZTETÉS HANGZIK EL a nyári vakáció küszöbén szülőkhöz és gyermekekhez a nyár veszélyeiről — és milyen szomorú olvasni a híreket egy-egy gyermektragé- diaról. vízbe fulladásról. Megvetettek a szót.?!

Országútjainkon hatalmas nyári turistaforgalom bonyolódik napjainkban, a városok útjai is túlzsúfoltak. Mindenki rohan. A nagy nyüzsgést a KE ESZ szabályozza, mégis mennyi a szerencsétlenség hétről hétre. Agresszív vagy ittas vezetők, áldozataikat 'cserben hagyó emberek, akiknek ismerniük kell a szabályokat és meg is kellene tartaniuk. Nyomukban pedig sokszor rétien áldozatok, halottak vagy egy életre nyomorékok. Megvetették a jó szót!

HATALMAS ERŐK FOGNAK ÖSSZE A VILÁGBAN, hogy feszültségek enyhüljenek, béke legyen a földön. Olyan béke, melyben mindenki emberi módon élhet, dolgozhat, művelődhet. boldogulhat és kibontakoztathatja jövendőjét. Közben itt is, ott is vannak, akik az enyhülést visszájára akarják fordítani. Vannak nyugati katonai csoportok, amelyek embereket, népeket kényszerítenek igába, mert más a bőrük színe, nagy mert elmaradottak — éppen azok miatt, akik igaba akarják hajtani őket. Nem elég a jó szó? Megvetik?

TEXTUSUNK IS AD KÉT PÉLDÁT ANNAK IGAZOLÁSÁRA, hogy a jó szót — Isten szavát megvetni veszélyes. Az egyik példa egyéni: Ézsavról szól. aki megvetette, amit Isten ígérete neki biztosított. Egy pillanatban fontosabb volt egy tál lencse — később pedig könnyek között is hiába kereste a megtérés útját.

A MÁSIK PÉLDA KOLLEKTÍV: A pusztában vándorló nép nem tudta elviselni Isten szavat, parancsát. S akik elutasítottak. „nem menekültek meg.”

NEKÜNK ISTEN EVANGÉLIUMÁBAN ADJA A JÓ SZÓT! Ez az evangélium többet mond Istenről, mint ami a Sínai- hegynel elhangzott. Ér. az evangélium Isten szeretetéről, az egész világ, az ember felé forduló hatalmas szeretetéről beszél. Új szövetségről, melyet Jézus vére pecsételt meg s az ö vére hatalmasabban beszél, mint Abel vére. Utóbbi a gyilkos bűnét hirdeti. Jézusé pedig az áldozat erejét. Az egyik égbekiáltó bűnről — a másik egész földön érvényes kegyelemről beszél.

ISTEN AZ EVANGÉLIUMBAN GLOBÁLISAN” HIRDETI MEG A JÓ SZÓT■ az egész embernek szól és egész életre szól. Nem időszakos jótanács. nem csupán közlekedési szabály, hanem egész életünket átfogó, megmentő, megtérésre indító és új életet munkáló szó. Nem puszta szó. hanem cselekvő ige! Ettől az igétől fordulhat agész életűnk Isten szeretete irányába és vállalja, teljesíti az emberszeretet szolgálatát. Teljes, száz- nyolcvan fokos fordulata életünknek: szeretetlenségböl szere- tetbe. önzésből magam odaáldozására, elvárások helyett mások szolgálatára.

Az egyház egészének és minden erjyes keresztyénnek ilyen megújulása, szolgáló éltfolytatása erre az egyre van feltéve: hiszel-e Isten szavának, vagy megveted azt? Kegyelemből minden a miénk s ettől a kegyelemtől nem jó elhajolni. A Déldák tanítanak. Mindenféle megvetése a ió szónak — Isten evangéliumának — súlyos következményekkel tárhat. Meg ne vessétek hát a jó szót — Isten szavát! Tóth-Szöllös Mihály

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1976. június 37-én

— HALÁLOZÁS. Czipott Andor, a rákosligeti gyülekezet felügyelője, a Pesti Egyházmegye számvevőszéki tagja 75 éves korában, június 3-án elhunyt. Temetése június 17-én volt.

— KÖZLEMÉNY. A fancsali gyűlekezet fej- és körbélyegzője június ll-én Budapest—Keleti pu. és Füzesabony között elveszett. A körbélyegzö felirata: ,,Evangélikus Egyházközség Fancsal”, a fej bélyegző felirata: .,Ev. Lelkészi Hivatal Fancsal. Borsod-Abaúj-Zemp- lén m.” A két elveszett bélyegző érvénytelen!

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor. de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (lelkészavatás) D. Káldy Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. IC. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákosfalva MÁV telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota kistemplom du. 3. dr. Bog- rog Miklós. Rákosszentmihály de.

— Szentháromság: után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 14. (15) 16—24: az igehirdetés alapigéje: Zsid 12. 15—25.

J. S. BACH ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI

címmel orgonaest lesz július 2-án, pénteken és július 5-én. hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

BACH:

C-dúr prelúdium és fúga, c-moll fúga és g-moll fúga, F-dúr toccata és fúga.

LISZT:

Dante: bevezetés, fúga és Magnificat,

B—A—C—H prelúdium és fúga.

Orgonái:

PESKÓ GYÖRGY

Előadók:

Földes Imre és

Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft.

fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. dr. Karner Ágos-ton. Sasha- Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11.. Kosa László.

Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Rutt- kay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér. clu. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pest- hidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) feencze Imre. de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. fi. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Lehel László. Nagytétény de. fél 9. Vi- sontai Róbert. Kelcnvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 27-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet SZEBIK IMRE miskolci lelkész, a Bor- sod-Hevesi Egyházmegye esperese.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12 Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vin Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 35311

76.1749

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációt magasnyomás Felelős vetető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek”

(Mt 11, 28).

VASÁRNAP. — „Az Űr

napja pedig úgy jön majd el, mint a tolvaj, mennyivel inkább kell szent életben és kegyességben járnotok” (2 Pt 3, 10—11 — 5 Móz 10, 12 — Lk

14, 16—24 — Zsolt 26). Bármikor számadásra szólíthat az Űr. Mindig készen kell állni erre. A készenlét a szent és kegyes élet. Nem szenteskedő és kegyeskedő, hanem Isten akaratának engedelmeskedő. Jézus Krisztust a szolgálat útján követő élet ez. Az él szent és kegyes életet, aki Isten hívásának engedve áldozatkész szeretettel vesz részt a felebarát és az egész világ szebb, jobb, igazabb életének építésében.

HÉTFŐ. — „Amikor imádkozva megállótok, bocsássatok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy a ti mepnyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket” (Mk 11, 25 — Dán 9 9 — Ap Csel 6, 1—7 — 1 Kor 14, 26— 40). Imádságainkban rendszerint kérni szoktunk Istentől és várjuk, hogy adjon. Isten azonban azt is vizsgálja, hogy csak kérni tudunk-e, vagy tudunk-e adni is. Aki csak kérni tud Istentől testi, lelki jót, szeretetet és bűnbocsánatot, maga azonban ugyanezeket nem adja készséggel az embertársának, visszaél az imádsággal.

KEDD. — „A világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbe jön és megfojtja az igét, úgy hogy nem hoz termést” (Mk 4 19 — Jer 3, 14—17 — Ez 3, 4 — 1 Kor 15, 1—9). Az ige termése az ige által irányított életfolytatás. Az ige bizalmat teremt Isten iránt, meggyőz akarata helyességéről, feltárja szeretetét, vigasztalást, reményt ad gondok és bajok kozott. De ellenállóvá tesz az anyagi javak szertelen szeretetének kísértése ellen is. Az tehát az ige termése, hogy sem a gondok, sem az anyagi javak nem késztetnek bűnös utak követésére.

SZERDA. — „Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek” (1 Kor 10, 13 — Zsolt 71, 9 — Mt 11, 25—30 — 1 Kor

15, 10—11). Életünkben nagyon sok múlik az akaraton és az önfegyelmen. A kísértések a gyenge akaratú, kis ellenálló képességű, fegyelem nélküli, önmagát dédelgető, önző embert veszik le a lábáról. A Krisztus szerint szolgáló életforma nagy önfegyelmet igényel. Ezt az önfegyelmet kell is és lehet is gyakorolni. A szolgálatban edzett életű keresztyén nem kísértetik erején felül.

CSÜTÖRTÖK. — „Láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal” (Jn 1, 14 — Ézs 60. 1 — Lk 14. 12—15 — 1 Kor 15, 12—19). A jézusi dicsőség nem a megdicsőülés hegyének rövid pillanatában ragyogott fel a tanítványoknak, hanem egész földi életében, szavaiban és életművében. A szolgálat dicsősége, a legnemesebb. sőt egyetlen igazi dicsőség ez. A kegyelem és az igazság birtokában csak szolgálni lehet. Aki másra használná ezeket, ellentmondásba jutna.

PÉNTEK. — „Ha mi magunk ítélnénk magunkat, nem esnénk ítélet alá” ‘(1 Kor 11, 31 — Péld 28. 13 — Ézs 45, 22—25 — 1 Kor 15, 20—28). Minden szavunkra, tettünkre találunk kifogást, magyarázatot, még a nyilvánvaló bűnök alól is felmentjük magunkat. Amit másoknál százszor elítélünk, a magunk számára megengedhetőnek tartjuk. Elfogultak vagyunk önmagunk iránt, ezért rossz az önkontrollunk is. Ezért kell tudnunk, hogy nem mi ítéljük meg magunkat, hanem Isten, és ezért kell mindig újra az ige mértéke alá helyeznünk magunkat, hogy felismerjük, belássuk és .levessük bűneinket, amelyekre Isten ítélete vár.

SZOMBAT. — „Hogyan egyeznék meg Krisztus Béliállal? Vagy mi egyezése van Isten templomának a bálványokkal?” (2 Kor 6, 15—16 — 2 Móz 20, 3 — Jel 22, 16—17.

20—21 — 1 Kor 15, 29—34). Krisztus követése teljes embert kíván. Nem lehet ellentétben egymással az istentiszteleten megvallott ünnepélyes hit és a hétköznapok ténykedése. nem mondhat ellent egymásnak az imádságban elhangzó szó és a mindennapi élet megnyilatkozásai, nem mutathatunk kétféle arcot sem Istennek, sem az embereknek. Az Isten igéje szerinti szolgálat teszi egyértelművé szavainkat és tetteinket.

Baranyai Tamás

IMÁDKOZZUNK

Szerető Mennyei Atyánk! Köszönjük az evangéliumot, a jó szót. mely Tőled jön és szeretetedről meggyőz minket. Köszönjük. fiogy evangéliumod elvégzi közöttünk munkáját és megtérésre, új életre vezet bennünket. Jól látjuk Atyánk, milyen nagy veszélye van annak, ha megvetjük szavadat — Téged vetünk meg. őrizz meg minket ettől, nehogy hiába keressük a megtérés útját, nehogy elveszítsük ajándékaidat. Segíts, hogy megújult életünk szolgáló élet legyen és annak áldását családunk, környezetünk, társadalmunk, minden embertársunk megismerhesse. Bátoríts minket ilyen életfolytatásra. Fiad, Jézus Krisztus által. Ámen.

Ki volta lelkész Berzsenyi szülőhelyén

1795—1804

Az életrajzírók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Berzsenyi-kutatasban az oi fiatalon ért hatásoknak. Az az érzékeny ember, akit a Kölcsey-kritika miatt 1817-től szinte elveszített az irodalom, bizonnyal elevenen hordozta magában a fiatalkori benyomásokat.

BERZSENYI SZŰKSZAVÚ,. ZÁRKÓZOTT EMBER VOLT, a rávonatkozó életrajzi adar tok is gyérek. Így, amikor dr. Sólyom Jenőnek a figyelmét felhívtam a kissomlyói gyülekezet tulajdonában levő Hrabovszky-könyvre, csakhamar nagy érdeklődés támadt iránta. Elsősorban Vargha Balázs és Mérei Oszkár Berzsenyi-kutatók használták fel a könyv Berzsenyi családra vonatkozó anyagát.

Miután a könyv ennyire jelentőssé lett, hogy nemcsak idézik, hanem Vargha Balázs egyenest benne véli megtaláltnak Berzsenyi szerelmi költészetének a kulcsát, hadd tudjon róla valamit lapunk olvasótábora.

A KÖNYV CÍME A KISSOMLYÖI EVANGÉLIKUS EKLÉZSIA JEGYZŐKÖNYVE. Nem kell a jegyzőkönyv szót mai értelmében venni. Inkább feljegyzések ezek mindarról, amit a lelkész a saját munkájáról és annak a fogadtatásáról fontosnak tartott. Többen is írtak bele, feltehetően tollbamondás után.

Ki volt Hrabovszky? Mi dolga volt a kissomlyói eklézsiával és mindkettőnek Berzsenyi ékkel?

Hrabovszky írói beállítottságú ember lehetett. Mas művei is vannak, am-lyek ugyancsak fontos egyháztörténeti feljegyzéseket tartalmaznak. Atyja nemesdömölki lelkész volt. Mint az anyamadár a szárnyrakelt fiókákat, úgy bocsátotta ki nemrég az artikuláris eklézsia a Türelmi Rendelet engedelmével anyá- suló gyülekezeteket, az els">k között a kissom- lyóit. A gyülekezet ügyeit intéző birtokos- osztálynak nagv súlya volt. Mivel ők voltak a legtöbben, a Dukai-Takách-ok állítottak ve- vezető embert a gyülekezet élére. A Berzsenyiek igv nem törhettek az élre mindjárt az első időben. Egyháza shety én laktak. Birtokaik voitak másutt is, de szerény körülmények között éltek.

A KÖZÉPNEMESI CSALÁDOK ÖSSZEHÁZASODÁSA RÉVÉN Hrabovszkyék és Berzsenyiék között rokoni kapcsolat létesült. Ez

a rokoni kapcsolat sógorság-komaság' folytán tovább gyűrűződött. Hrabovszky György Várpalotáról Kissomlyóra került. Az addigi lelkész Németh Pál — ahogy látni fogjuk egyidőre — Faradra ment.

Hrabovszky hiványában kikötötte, hogy a leendő gyülekezete megteremti a szeretetszolgálatnak a feltételeit úgy, ahogy azok előző helyén is megvoltak. Idejövetele után hamarosan hozzálát, hogy tervét megvalósítsa. Páratlan energiára vall minden intézkedése, még egy év se telik bele már áll az' épület, a következő évben már beleköltöznek az első lakók. A könyvben megtaláljuk a gondozásba vettek valamint a gondozással megbízottak napi életrendjét. Hrabovszky nevelői elgondolásai Franke-hatást jeleznek.

Berzsenyi az édesapját nagyon művelt embernek mondja. Ügyvéd volt, de praxist nem folytatott, gazdaságának élt. Úgy látszik a rousseaui irányt követte az egyetlen gyermeke nevelésében, akit a szülők féltettek, mert kislányukat előbb elveszítették. Dániel pedig gyenge szervezettel indult. Csak később bontakozott ki a rá annyira jellemző atlétatermet. Elképzelhető tehát, hogy az apa későn adta tanító kezébe a fiát. Tény, hogy Berzsenyi a hegyeskissomlai iskola tanítójának, konyha- latinsággal megírt bizonyítványa alapján nyert felvételt a soproni szintaktikai osztályba. Ekkor azonban Hrabovszky még nem volt Kissomlyón s ha ott oktatták a kis Dánielt hát nem Hrabovszky rendje és elvei szerint, hanem bizonyosan alacsonyabb szinten. Valószínű, hogy a legtöbbet az apa foglalkozott a fiával.

HRABOVSZKY ÉS A GYÜLEKEZET „ŰRI RÉTEGE” KÖZÖTT rövidesen ádáz ellentét alakult ki. Ennél közrejátszott az árvaház, amelynek az anyagi feltételei pern voltak eléggé biztosítottak. De közrejátszott Hrabovszky igazmondása is. Beszédeiben ostorozta a fukarságot, az osztály szerinti elkülönülést, azt a képmutató erkölcsöt, amely nem az igazi bűnöst marasztalja el. Berzsenyi Lajos, Dániel apja épp egy ilyen prédikáció végighallgatása után ment be nyomban a lelkészhez és mondott le gyülekezeti tisztségéről. A levelezés tovább folyt köztük, de Berzsenyi engesztelhetetlen maradt. A Hrabovszky- könyv feljegyzései azt mutatják, hogy az ellentét közöt.ük löbb volt személyi viszálynál. A lelkész munkáját és magatartását az úri réteg egyértelműen szabotálta.

Hrabovszky végül is visszament Várpalotára. A levelezés közte és Berzsenyi között ezentúl is folyt. Hrabovszkynak követelni- valója van a kissomlyói gyülekezeten és ehhez akar hozzájutni Berzsenyi Lajos segítségével, aki úgy látszik lemondása ellenére is befolyásos tagja maradt a gyülekezetnek. Hrabovszky itt hivatkozik rokoni kapcsolatukra. Tovább levelezett Hrabovszky azokkal is, akik az árvaház gondját a szivükön viselték. Ebből a levelezésből kitűnik, hogy az árvákat sorsukra hagyták.

Ahogy Hrabovszky Várpalotára visszatért Kissomlyóról, úgy tért vissza Németh Pál is Furádról Kissomlyóra. Végül is az árvaház épülete a gazdálkodásnál igénybevett épületté lett. Hrabovszky negyedik utóda, a kissomlyói lelkészi állásban azt jegyezte a könyv végére: Szegény jó Hrabovszky beteljesedett rajta a régi közmondás: „aki a régi sövényeket bolygatni merészeli, megmarják a kígyók.”

MILYEN SZEREPE VAN MINDEBBEN A) KÖLTŐNEK? Látszólag semmi, az irodalomtudósok szerint jellemének, világszemléletének, főleg szerelmi költészetének a titka húzódik Berzsenyiék és Hrabovszky dolga mögött.

Hrabovszky egyik Berzsenyi Lajosnak írt levelében arra utal, hogy Dániel kívülálló a kettejük között támadt viszályban. Aligha azt jelenti ez, hogy Berzsenyi Dánielt nem érdekelte, mi van abban a gyülekezetben, amelynek lelkésze Hrabovszky, egyik vezető embere apja. Nem ide tartozik az apa és fia tragikusan alakult viszonyának elemzése. Tegyük át mai szituációba a dolgot. Az apa „hobbi”-ja egyháziaskodni, a vele ellentétben álló fiú csak azért is egyházellenes? Nem. Berzsenyi Dániel külön is szerepel az árvaházat támogatók névsorában. Mikor az esküvőjét tartja — jellemző, hogy nem Hrabovszky esketi a Dukai- Takách leánnyal — ott szerepelnek a maguk énekével Hrabovszky árvái, mintegy köszöntve jótevőjüket. Megint arra a pontra értem, ahol az irodalomtudomány meghúzza a vonalakat Berzsenyi költészete felé. Még egyre szeretnék kitérni.

Az a Berzsenyi, aki ízig-vérig osztályhű volt és lojális az uralkodóház iránt, prózai műveiben az iskoláztatás, az egészéségügy, a börtönviszonyok megjavítása mellett tört lándzsát. A gazdálkodásról szóló jelentős munkájában dicséri a répcemelléki és rábavi- déki gazdaember szorgalmát és munkabírását. A jobbágy számára emberséges bánásmódot követel az uraktól. ^

Ezek úgy érzem a valamikori kissomlyói lelkész működésénél jelentkezettek vonalába esnek.

BERZSENYIT. TUDJUK. KISS JÁNOS AZ ÉNEKÍRÖ, a későbbi püspök, akkor nemesdömölki lelkész fedezte fel az irodalmunknak. Nem ő az egyedüli nagyjaink közül, aki falusi magányában lelkészben lelt megértő társra.

Semmi adatunk nincs arra, hogy Berzsenyi Dániel és Hrabovszky szellemi közelségbe kerültek volna. Mindkettőnek meg volt a maga külön harca. Hrabovszkynak a gyülekezettel a fiatal Berzsenyinek, hogy megtalálja a neki- való hangot.

Feltételezek valami kapcsolatot. Annál is inkább megtehetem ezt, mert újabban az irodalomtudomány a nagy Berzsenyi-ódák keltezésén az egyházashetyei időszakra gondol. Az egyéniség kialakulásának meg főképp elképzelhetetlen nem ezt az időt tekinteni a legdöntőbbnek.

HA BERZSENYI KÖLTÉSZETÉRE IS UTALNI AKAROK, akkor nem mindjárt a „Fohászkodás”-t hozom fel, hanem azt a mély felelősséget, amelyet más és más szituációban más módon, de mindig érzett a köz javáért. Ilyen felelősséget hozott magával Várpalotáról Kissomlyóra az árvák felkarolója Hrabovszky. Erre talán a fiú szíve érzőbb volt és jobban reagált, mint az apáé. Szabó Lajos