Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-23 / 21. szám

XU. ÉVFOL1AM 21. SZÁM ünö. május 23. Ára: 2.30 Forint Afrika vasárnapja A MAI VASÁRNAPON AFRIKÁRA IRÁNYÍTJUK A TE­KINTETÜNKET. Évről évre visszatérő emlékeztetés az a má­jusi vasárnap a legsötétebb földrész” egyáltalán nem megtisz­telő egykori jelzőjét még máig sem teljesen levetni tudó világ­részre. Ebben az esztendőben a megemlékezések sorát meg az is színezi, hogy Afrika látta vendégül tavaly Kenya fővárosában. Nairobiban az Egyházak Világtanácsa nagygyűlését. Erről a világgyűlésről lapunkban folyamatosan beszámoltunk és be­számolunk, megrajzolva annak afrikai egyházi és világi hát­terét. Ezért most a teljességre törekvés igénye nélkül hadd emeljünk ki néhány vonást, néhány jellemző adatot erről a világrészről, hogy ezek segítségével belepillantsunk Afrika életébe. AFRIKA A VILÁG LEGGYORSABBAN SZAPORODÓ NÉ­PESSÉGÉNEK HAZÁJA. A huszadik század első évében a földrésznek kereken 120 millió lakosa volt és ebből csak 3" n volt keresztyén. 1972-ban a lakosság 374 millió volt, közöttük 25", i keresztyénnel. A század végére a számítások szerint mintegy 818 millió lakosa lesz a földrésznek és ezeknek az embereknek kb. a fele a keresztyénséghez tartozik majd. A növekvő népesség óriási nehézségeket is jelent Afrika jó­részt fiatal, a gyarmati sorból nem olyan régen felszabadult államainak. Afrika a maga egészében egyes kőolajban gazdag arab országokat leszámítva a szegény országok egész sorát mondhatja magáénak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete sta­tisztikája szerint a világ huszonöt legszegényebb országa közül eppen Afrikában található tizenöt olyan ország, ahol az egy főre eső nemzeti jövedelem nem éri el az évi száz dollárt (kb. 2000.— Ft), az ipar termelési hányada a nemzeti termelési ér­tékben 10°'0 alatt van és a tizenöt év fölötti lakosság kevesebb, mint 20*o-o tud csupán írni és olvasni. A GYARMATI SORBÓL ADÓDÓ HÁTRÁNYOK GAZDA­SÁGI OLDALÁT CSAK TETÉZIK A POLITIKAI NEHÉZSÉ­GEK. Sok ország határát valamikor úgy húzták meg az euró­pai fővárosokban, hogy egy nyelvet beszélő törzseket szakítot­tak ketté, rokon népeket állították szembe egymással. Ezért adódnak egy-egy országon belül veres polgárháborúk sokszor, törzsi vetélkedések nehezítik a kormányzást és bénítják az eletet. Mintegy másfél millió menekültet tartanak ma számon Afrikában, akik a saját országukból az említett feszültségek vagy harcok miatt voltak kénytelenek elmenekülni más orszá­gokba. Állandó feszültséggóc Afrika testén azután a. még meglevő fajüldöző rendszerek, Dél-Afril;a és Rhodesia fehér kisebbsé­gének a színesbörű többség feletti véres uralma. A portugál gyarmatok. Mozambik és Angola felszabadulása új lendületet adott az elmúlt éveben a dél-afrikai és rhodesiai terror elleni küzdelemnek. AFRIKA EGYHAZAI IGYEKEZNEK KIVENNI RÉSZÜKET A FÖLDRÉSZ PROBLÉMAI MEGOLDÁSÁBAN. Az 1974-ben Lusaka'ban. Zambia fővárosában tartott összafrikai Egyházi Konferencia például az igehirdetés és misszió kérdései mel­lett foglalkozott a földrész gazdasági és politikai nehézségeivel is. Sok országban a keresztyén egyházak jelentős részét alkot­ják a népességnek. Vajon szoktunk-e arra gondolni, hogy például Afrikában több francia nyelven beszélő evangélikus él, mint magában Franciaországban? Madagaszkár. Dél-Afrika vagy Tanzánia evangélikus egyháza nagyobb, mint a mi magyarországi egy­házunk. Namíbiában, a jelenleg Dél-Afrika uralma alatt álló, de függetlenségre törő országban a lakosság fele tartozik az evangélikus egyházhoz. Az itteni két evangélikus egyház ve­zetői, Johannes Lukas de Vries egyházelnök és Leonard Aua la püspök példamutatóan emelték föl szavukat a dél-afrikai kor­mány intézkedései ellen és követeltek egyenlő jogokat fehérek és feketék számára országuk függetlensége mellett. AFRIKA KERESZTYÉNÉI SOK SZEMPONTBÓL KÜI.ÖN- BÖZNEK AZ EURÓPÁBAN MEGSZOKOTT EGYHÁZI KÉP­TŐL. Nem a sok helyen meglevő külsőségekre kell itt gondol­ni. mint például arra. hogy tam-tam dobot használnak harang vagy kókusztejet úrvacsorái bor helyett, hanem arra a csodá­latos lelki gazdagságra, ami a gyülekezetekben énekekben, táncban vagy különböző képzőművészeti alkotásokban leli ki­fejezési formáját. Az európai, sokszor „hideg" ésszel gyakorolt ,.fej”-keresztyénséggel szemben az afrikai gyülekezetekre az érzelmekben gazdag, „forró" sziv-keresztyénség a jellemző. Hiba volt a múltban megkísérelni, hogy visszafejlődjenek ezek az afrikai emberekre annyira jellemző vonások. Az első keresztyén zsinat, a jeruzsálemi apostoli tanácskozás már úgy határozott az Újszövetség beszámolója szerint, hogy a pogá- nt/okból megtérteknek nem kell először zsidóvá lenniük, hogy Krisztust kövessék. Afrika keresztyénéi nem akarnak először európaiak lenni, hogy Krisztus tanítványai legyenek! ök a maguk módján, a maguk szokásaival, vérmérsékletével, esz­közeivel, a saját kultúrájukhoz, örökségükhöz hűen akarják Krisztust követni. t „Tiyen de pamodzi ndimtima umo” — „Hadd menjünk egy­ségben előre" — szól bantu nyelven egy afrikai ének, amit az afrikai egyházak legutóbbi lusakai gyűlésésn maga Zambia el­nöke, dr. Kenneth Kaunda kezdett el énekelni. Afrika keresz­tyénéi keresik egymást. Afrika népei egyre inkább ráébred­nek arra. hogy szükségük van egymásra és csak összefogva vívhatják ki függetlenségüket. A MAI VASÁRNAP A KERESZTYÉN BEKEKONFEREN­CI A FELHÍVÁSA ALAPJÁN a világ többi részén élő egyhá­zak, gyülekezetek, benne a mi magyarországi egyházunk is imádságban gondol Afrika népére, afrikai keresztyén testvé­reinkre. Van lehetőségünk arra is. hogy adományainkkal tá­mogassuk őket. Az afrikai ének sorai nemcsak Afrikára, ha­nem az egész világra vonatkoznak: „Hadd menjünk egységben előre!’’ Ifj, Harmati Béla Az okos istentisztelet a mindennapi életben folyik Esperesiktaló közgyűlés a Fejér-Komáromi Egyházmegyében Ha az utas, aki régen járt Komáromban, nem eléggé fi­gyel. könnyen túlfut a paró­kiával egybeépült evangélikus templom előtt. A megújult bel- sőváros épületei ölelték ma­gukba. míg az egyszintes, ker­tes családi házak sora ettől kij­jebb kezdődik el. Már nem uralja a városképet az egykor híres vár, sem a hírhedtté vált erőd sem. Az új házak és az egyre szaporodó ipari létesít­mények rajzolják ki a város új arculatát. A legforgalmasabb út meg ma alighanem az Ig- mándi útnak a város szülötte, Jókai Mór szobrától, a Du­nán Csehszlovákia felé átívelő Barátság-hidig terjedő szaka­sza, ahol ebben az időtájban már szinte megállás nélkül hömpölyögve vonul a gépkocsi­karaván a két szocialista ba­ráti ország egyre növekvő tu­ristaforgalma jeleként. Már nem lesnek át gyanakodva a szolgálatban álló határőrök a túlsó partra, mint egykor a mesterségesen felszított sovi­nizmus idején, inkább az a közös gondjuk, hogy lehet a határon ilyen tömeg embert minél gyorsabban átsegíteni, hogy egy-két óra múlva a Tát­ra havas csúcsaiban gyönyör­ködhessenek, vagy a Balaton hús vizébe márthassák magu­kat. KOMÁROMBA HÍVTA EGYBE A FEJÉR—KOMÁRO­MI EGYHÁZMEGYE PRESBI­TÉRIUMA április 8-ára az egy­házmegyei közgyűlést, hogy újra hivatalába iktassa dr. Nagy István esperest és dr. Szelényi Gusztáv egyházme­gyei felügyelőt, akiket a gyü­lekezetek bizalma újabb hat évre szolgálatra szólított.. A délelőtti órákban tartott közgyűlésre és azt megelőző istentiszteletre szép számmal jelentek meg a közgyűlés hi­vatalos tagjai és a komáromi gyülekezetnek a hétköznap délelőtt éppen ráérő tagjai. D. DR. OTTLYK ERNŐ. AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE Csel 2 37—38 alap­ján tartott igehirdetésében a ..hogyan tovább" kérdését ve­tette fel. Az van jó úton. aki mindig újra kérdez és várja Isten nap­ra kész válaszát. Ma Isten válaszából elsősorban azok az igék hangzanak erőteljesen, amelyek a szolgáló Jézusra mutatnak és amelyek az em­berszeretet jegyében szolgálat­ra indítanak a mai ember ér­dekében. A mai embernek kell szolgálnunk az evangéliummal és példaadással, aki miközben dolgozik, családi életet folytat, benne él társadalmunkban, építő tagja a szocialista hazá­nak és egyre inkább feltárul előtte a lakott föld. változó vi­lágunk. Akik a szolgáló Jézus nyomában indulnak, kapják az ígéretet,, hogy veszik a Szent­lélek ajándékát, hogy az Ö ere­jével tudjanak tanúskodni és pásztorolni a rájuk bízottakat. AZ EGYHÁZMEGYEI KÖZ­GYŰLÉSEN DR. NAGY IST­VÁN ESPERES „Az élet okos istentisztelete" címszó alá fog­lalta össze székfoglalója mon­danivalóját. Érdekes formát választott témája kibontására. A vasárnapi istentisztelet rend­jének megfelelően ,,Az Atva. Fiú. Szentlélek nevében” meg­nyitó mondattól elindulva a befejező hármas Ámenig fej­tette ki mit jelent a Szenthá­romság. Isten munkája a gyü­lekezetben és miként valósul meg a gyülekezet okos isten­tisztelete a mindennapi élet­ben. Csak néhány gondolatot tudunk kiemelni a magvas ta­nulmányterjedelmű székfogla­lóból. Az élet okos istentisztelete nálunk a szocializmust építő társadalmunkban folyik — mondotta az esperes. Üjra és újra át kell gondolnunk és meg kell kérdeznünk: mit jelent ma a társadalmi felelősség keresz­tyén életünkben. Jézus Krisz­tus a golgotái kereszten eleget tett üdvösségünkért. Szolgálat­ba küldő akarata szolgálni ta­nít a családban, társadalomban és világban. Az egyház felada­ta az egyénért és a társada­lomért, az egész emberiségért munkálkodni. A társadalom­ban élni mindig elkötelezést jelent. A társadalmunkban élő keresztyének elfogadták Isten­nek Jézus Krisztusban felénk nyújtott szeretetét. A világlenn- tartó és kormányzó Isten előtti felelősséggel mondtak igent a szocializmust építő társadal­munkra, amely minden ember­nek egyenlő jogot biztosított hazánkban. Arra a társadalom­ra. amelyik minden emberneK munkát és kalácsot adott. Ahol Isten magasztalására hívnak a harangok és a gyülekezet ör­vendezve magasztalja Urát, aki a történelem Istene. A Jézus Krisztusba veteti hit felszabadit a világ jelen­való üdvének munkálására. Az örökkévalóságot, elkészítette nekünk, ezért a keresztyének karácsony és húsvét örömében élnek. Az összes emberre ki­terjedő békéről, szabadságról, emberséges életkörülmények megteremtéséről itt a földön a keresztyéneknek is gondoskod­ni kell. mert ezáltal vesznek részt Isten gondviselő munká­jában. Az igehirdetés a mindenkori jelenben hangzik. Ezért az ige­hirdetőnek a jelent és annak kérdéseit kell komolyan venni. Az igehirdetés, amelyik nem veszi komolyan a jelent, az csak a meglevő dolgokat kon­zerválja, ahelyett, hogy meg­újítana. Az ilyen igehirdetés­nek a gyakorlati élet számára semmi jelentősége nincs. Az egyház szolgálata a sze­retett testvért szólítja meg. A szeretet képes az embert sa­ját önző világából Istennel kö­zösségbe vezetni. A szeretet hatalma teszi képessé az em­bert arra. hogy kitárulkozzék a felebarát góndja, öröme és törekvése előtt. Az egyház minden szolgála­tának az emberre kell irányul­ni. s ezért gyakorlati jelentő­séggel kell bírni. A gyülekezet minden tevékenysége, amely diakóniai szolgálat, a Jézus Krisztusban adott kinyilatkoz­tatáson nyugszik. Isten azon kinyilatkoztatásán, amelyik a Krisztusban megmutatott em­berhez hajló szeretetében tük­röződik. Igen, igen — úgy legyen. Folytatódjék istentiszteletünk, amíg szívünk dobog. Ottho­nainkban is a Szentírás üzene­tét kereső keresztyének élete tanúskodjék mindenütt és min­dig arról a közösségről, ame­lyet a Szentlélek munkája nyo­mán újra és újra megtapasz­talhatunk a Jézus Krisztusba n — zárta székfoglalóját dr. Nagy István esperes. EGY SZEMÉLYES MEG­JEGYZÉS A SZÉKFOGLALÓ­HOZ. A közelmúltban valaki felvetette, miért iktatjuk az új­ra választott espereseket és miért tartanak székfoglalót, mikor ez már az előző ciklus elején megtörtént. D. Káldv Zoltán püspök mondta a be­szélgetésben: talán arra jó ez az esemény, hogy a gyüleke­zetek lássák, hogy maguk az esperesek is mennyit haladtak előre teológiánk és egyházi éle­tünk továbbvitelében az elmúlt hat év tapasztalatát is felhasz­nálva. Dr. Nagy István espe- resi székfoglalóját hallgatva úgy éreztem, hogy azokat a gondolatokat, amelyeknek magvát doktori székfoglalójá­ban is megtalálhattuk, még to­vább vitte a teológiai mélysé­gek felé és még tudatosabban alkalmazza az egyházmegyét kormányzó munkájában, mind a Lelkipásztor szakfolyóira­tunk szerkesztésében is. A BEIKTATOTT EGYHÁZ- MEGYEI ELNÖKSÉGNEK SZÓLÓ KÖSZÖNTÉSEK sorá­ból kiemelkedett Lovrek Ká- rolynak, a Komárom megyei Tanges V. B. egyházügyi tit­kárának a felszólalása, aki megelégedéssel állapította meg, hogy dr. Nagy István és elnök­társa az elmúlt hat évben se­gítette országunk építő mun­káját. Az esperes nemcsak ide­haza. de határainkon kívül is vállalta és képviselte a szocia­lista hazát. Az Északi Egyházkerület és az Országos Elnökség nevében D. dr. Ottlyk Ernő püspök, a református egyház nevében Fodor András esperes és Gyu­lai Imre komáromi lelkipász­tor, a római katolikus egy­ház nevében Horváth József esperes-plébános, a szomszéd Győr-Soproni Egyházmegye nevében Plachy Lajos győri lelkész, a Fejér—Komáromi Egyházmegye lelkészei és gyü­lekezetei nevében Magyar László szendi lelkész, ehm. fő­jegyző, sajtóosztályunk és szer­kesztőségünk nevében e sorok írója köszöntötte az egyház- megyei elnökséget. Á mindnyájunkat gazdagító hétköznap délelőtti istentiszte­let és közgyűlés után ki-ki úgy térhetett otthonába, vagy mun­kájába, hogy gyakorlattá tegye az élet okos istentiszteletét. M. Gy. Kifelé együtt védjük. beír lé egy ült szépítjük közös olt honunkat A BÉKE ÉS BARÁTSÁG HÓNAP MEGNYITÓ ÜLÉSÉT május 6-án a Parlament Vadász-termében lartotta az Orszá­gos Béketanács. Az ülésen, amelyen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az Országos Béketa­nács Elnökségének tagja elnökölt, részt vettek a hazai politikai és társadalmi szervek neves képviselői, művészeti és közéle­tünk megbecsült személyiségei, külföldi vendégek. De igen szép számmal képviseltették magukat a hazai egyházak és fe­lekezetek is. KÁLLAI GYULA MEGNYITÓ BESZÉDÉBEN értékelte a fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentőségét, majd szólt azokról a korszakalkotó változásokról, amelyek a világ éleiében az elmúlt 31 évben végbementek. Ennek az időszak­nak legjelentősebb vonása, hogy a szocializmus világrendszer­ré vált, aminek következtében minden haladó törekvés újult erővel bontakozhatott ki világszerte. Bebizonyosodott az is, hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlanok. Legutóbb az SZKP XXV. kongresszusa nyitott újabb távlatokat a békés egymás melleit élés. a politikai egyhülés továbbfejlesztésére és arra, hogy ez előbbit nemzetközi szerződések nyomán a ka­tonai enyhülés is követhesse. Népünk célkitűzéseiben is együtt van a szocializmus és béke programja. Ezért ért egyet az ÖBT az új stokekholmi felhívással és kéri ebben egész társadal­munk támogatását. SEBESTYÉN NANDORNÉ. AZ OBT FŐTITKÁRA IS, be­számolójában elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus építése és a béke védelme hazánkban nemzeti prog­rammá lett. Az enyhülés politikája további kedvező feltétele­ket teremtett a szocializmus építéséhez. Ezért fontos az is, hogy az ötödik ötéves terv minden alkotó erő részvételével megvalósuljon. A béliéért folytatott közös küzdelem eredmé­nyei sorából külön is kiemeltem helsinki megállapodást, a vietnami nép győzelmét és Angola fügetlenségi harcát. Helsin­kiről szólva emlékeztetett arra. hogy további szívós küzdelem­re van szükség, ha azt akarjuk, hogy a béke, Európának ez a nagy közös élménye, tartóssá váljék. VALAMENNYI EGYHÁZ NEVÉBEN lépett a mikrofonhoz D. Káldy Zoltán országos Düspök-elnökünk. hogy tolmácsolja a hazai egyházak és felekezetek változatlan elhatározását, hogy továbbra is részt kívánnak venni a békéért folyó küzde­lemben. Szükségesnek tartják a békehónap megrendezését és helyeslik annak programját. A hazai egyházak otthont találtak a szocialista Magyaror­szágban. Ezt az otthont kifelé együtt védjük, befelé együtt szé­pítjük ebben a társadalomban élő és dolgozó minden bará­tunkkal —, mondotta püspök-elnökünk. Szólt arról, hogy egy­házaink nemcsak idehaza végzik egyértelműen békeszolgála­tukat. ahol a magyar társadalomban minden érzelmi és értel­mi alap megvan a célok megvalósításához, de nagy erőfeszíté­seket tesznek külföldi kapcsolataikban is annak érdekében, hogy az egyházak mindenütt, de különösképpen Európában mondják ki a jelentős szót a béke ügyében. Szolgálataink so­rán nyilvánvalóvá tesszük, hogy nem vállaljuk a háborút, az antikommunizmust, a Szovjetunió és a szocialista államok el­leni támadást, a hidegháborút De igent mondunk a békére, a biztonságra, az együttműködésre, az európai család békés együttélésére — mondotta D. Káldy Zoltán. D. Káldy püspök a következőkben néhány adattal jelezte, hogy annak ellenére, hogy egy aránylag békés korszakban élünk, hány ember vesztette el háborús események kapcsán az életét az elmúlt 30 évben, mennyien váltak otthontalanná és nvlyen jelentős anyagi és szellemi erőket köt le meg ma is vi­lágviszonylatban a fegyverkezés. Mindezekbe nem nyugodha­tunk bele. A világ másik telét is rá kell kényszeritenünk, hogy a rendelkezésre álló erőket a népek boldogulására és a békés építésre tudja az emberiség fordítani. Ismertette azokat a ter­veket, amelyekkel ezt a célt az egyházak és a világ vallásai a jövőben támogatni szeretnének. AZ ŰJ STOCKHOLMI FELHÍVÁS (amelyet lapunkban is ismertettünk) kedvező visszhangra talált egyházainkban. Ké­szek vagvunk azt támogatni — zárta felszólalását D. Káldy 3oUán püspök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents