Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-12-05 / 49. szám

Hitünk mai kérdései , Minden szó Isten szava a Bibliában? Etiópiái evangélikusok felelős társadalmi elhatározásai Idősebb férfi kopugtatptí, be a lelkész! hivatalba, és Bibliát akart vásárolni. Kezébe adtam az új fordítású Szentírást. For­gatta egy darabig, majd vissza­adta: ..Ez meg van hamisítva, mert hiányzik belőle Jehova he­ve!” Nem fogadta el ..igazi” Bib­liának, mert nem a megszokott, régies. Károli-féle fordítás sze­rint csengtek a szavak. A tavaly karácsonyra elké­szült. régóta várt új magyar bib­liafordítás megjelenése és a meg­található ellenkezés veti föl a kérdést: minden szó <tz Isten sza­va a Bibliában? A Biblia mint emberi könyv Már a szerzők fölsorolása is mutatja, hogy a Szentírás tulaj­donképpen gyűjtemény, számos ember keze munkája. Némelyik prófétáról vág1,7 evangélistáról és apostolról sokat tudunk, mint Mózesról. Jeremiásról vagy Pál apostolról. Mások vtszpnt a ne­vükön kívül ali'g-alig hagytak valami más .adatot is hátra, mint például Habakuk próféta, vagy nincs egységes hagyomány arra nézve, ki a könyv szerzője, ilyen például a Zsidókhoz írott levél. I.ukács evangélista részletesen emondia. hogy „miután sokan vállalkoztak már arra. hogy tudó­sítsanak bennünket a körünkben beteljesedett eseményekről.... magam is jónak láttam, hogy mi­után eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megíriam azokat...”. A bibliai könyvek szerzőinek, a: írások keletkezésének történe­téi végig lehet nyomozni, és köz­ben láthatjuk, hogy ez az emberi óldal nem mentes a tévedések­től sem. Hiszen például Mózes öt könyve nem származhat mind Mózestől, meid az utolsó részben lia'álát is leírták. Másutt törté­neti adatok dolgában találunk a Biblián belül ellentmondást. A rádióban elhangzott és könyv formájában is megjelent ismeret­terjesztő sorozat, * Biblia világá­ról, & Szent írás emberi oldalára mutatott rá­4 Biblia mint Isten üzenete Ugyanakkor, amikor a Szent­írás hatvanhat könyve emberi történetét vizsgáljuk, meg kell látnunk, hogy a különböző idő­ben és különböző szerzőktől szár­mazó írások csodálatos egységben vannak. Az Ószövetség esemé­nyei és leírásai egy nép. Izrael választott népe történetén keresz­tül Krisztusig visznek. Isten üzent a prófétákon keresztül, és az idők teljességében személyesen jött el Jézusban hozzánk. Az üdvtörté­net eseményeiről szólva Mózes vagy Ézsaiás. Máté vagy János, Péter vagy Pál apostolok szava Isten üzenete lesz hozzánk. A Biblia közepe Jézus története, Jézus igehirdetése, élete, halála, feltámadása Ahogyan Krisztus személyében is végbement, úgy megy végbe a Szentírásban is a titok: a végte­len, az örökkévaló, az isteni, be­leöltözik a véges, a halandó, az emberi, beszédbe. Az egyház éle­tében ez azután tovább is gyűrű­zik, hiszen a lceresztségben vagy áz úrvacsorában sem történik más. mint a végesnek és a vég­telennek a találkozása, így lesz a víz és a kenyér és bor szent­séggé. sőt az igehirdetők. Krisz­tus küldöttei is azt kapták ígéret­ként. hogy alük őket hallgatják. Krisztust hallgatják. Az igehir- detö Krisztusról szóló mai pré­dikációja nem egyszerűen egy meghatározott nevű lelkész be­széde. hanem Isten követelő aka­rata és megbocsátó Ígérete. A reformáció Luther nyomán arra tette a hangsúlyt, hogy nem a Biblia betűje, hanem annak tartalma, Jézus Krisztus a fon­tos. Ö az evangélium közepe, áld számára a reformátor hasonlatá­val élve az ószövetségi és újszö­vetségi könyvek olyanok, mint a karácsonyi történetben a bet­lehemi jászol, sokszor bele széná­val vagy szalmával, de az a fon­tos, hpgy benne van a Gyermek, áld Megváltónak született. Ezért mondhatta Luther, hogy' az új- szövetségi iratok közül Jakab le­vele vagy a Zsidókhoz írott levél „szalma”-levél, mert ezekben nem találni meg annyira a közép­pontban Krisztust. Krisztusért hiszünk a Bibliának A Szentirás kettős, emberi és isteni oldalára mindig figyelnünk kell. Az új fordítás megmutatja, hogy a Biblia nem „szó szerint” Isten szava. Nagyon sok helyen kell a régi Károli-féle sokszor érthetetlen fordítást megváltoz­tatni. az eredeti héber és görög szövegek alapján. Bár a régi má­solók a kéziratok elkészítésekor hallatlanul nagy pontossággal dolgoztak, számos szövegváltozat jött létre. Nincs két teljesen egy­forma, „szó szerint” egyforma bibliai kézirat! Azután arra is figyelnünk kell. milyen formában szólal meg a Biblia. Hasonlattal élve azt mondhat­juk, úgy van ez. mint a rádió adásaival. Nem elég azt monda­ni. hogy „bemondta a rádió”. Azt is tudni kell. hogy az elhangzott mondat a hírek között vagy a napi időjárásjelentésben, vagy esetleg egv ismertetett fantaszti­kus regényrészletben hangzot.t-e el. A Bibliában számos példázat, azaz kitalált történet van. Jézus is szerette a-tanítás ilyen formá­ját. Nem kell keresnünk a tékoz­ló fiú vagy az irgalmas samarifő­szereplőkről van szó. a kitalált nu.s nevét, adatait. Példázatbeli történet minden korban érvé­nyeis. Az egyházban mindennek, a Bibliának is Jézus Krisztus az Ura, ezért nem a Biblia miatt hiszünk Krisztusban, hanem Jé­zus Krisztus miatt hiszünk a Bibliának. lf. Harmati Béla Hetven, hatvan és negyvenhét Jelentés bizottsági ülésekről Megtartotta évi ülését a Nyűg- díjosztály Tanácsa. A Tanács munkájában ebben az esztendőben a hivatalból részt vevők mellett a déli egyházkerületből Marschalkó Gyula vecsési és Riesz György mezőtúri, az északi egyházkerü­letből Benkóczy Dániel esperes, nyíregyházi, és Pásztor Pál diós­győri lelkészek, vettek részt. Egy­házi törvényeink szerint minden esztendőben 2—2 egyházmegye le%észei közül egy-egy küldött yeez részt a tanácsülés munkájá­ban. Így a lelkészi munkaközös­ségek még jobban megismerked­nek a Nyugdíjosztály munkájá­val, gondjaival. A NYUGDÍJOSZTÁLY 1975. ÉVI MUNKÁJÁRÓL, valamim a folyó esztendő eltelt időszakáról dr. Karner Ágoston országos fő­titkár, a Nyugdijosztály ügyvivő lelkésze tartott részletes elemző beszámolót. Jelentése egyik ked­ves része volt. amikor az avatá­sukat jubiláló nyugdíjas lelké­szekről beszélt az ügyvivő. Közös örvendezésre hívjuk most olva­sóinkat is, amikor név szerint felsoroljuk a jubilánsokat- 70 esz­tendővel ezelőtt .avatták lelkész- szé Bakay Péter Volt apostagi lel- . készt. Ezen a helyen is meleg szeretettel és áldáskívánással kö­szöntjük idős szolgatársunkat. Lelkészi avatása 60. évforduló­ját ünnepelte Binder £ászló volt békéscsabai lelkész, akire ugyan­csak Isten áldását kérjük. Szabó József ny. püspököt. Csákó Gyu­la ny. püspöki titkárt és Erdős Mihály ny. lelkészt, avatásuk 50. évfordulóján köszöntötte a Nyug­díj osztály Tanácsa. A TANÁCSÜLÉS NAPIRENDI PONTJAI KÖZÖTT SZEREPELT az 1977. évi nyugdíjazások is. Ezek szerint — a Nyugdíjosztály Taná­csa jóváhagyása alapján —Mat- thacidesz Gyula pitvarosi, 'Záto­nyi Pál esabacsüdi és Nikodé- musz János újesanálosi lelkészek 1977. január 1-én. Békés József rákoscsaba—péceli lelkész ápri­lis 1-én. és Rusznyák Ferenc sop­roni lelkész július 1-én nyugál­lományba vonulnak. Köszönjük több évtizedes szolgálatukat, s a megérdemelt, pihenésükhöz az Ür erejét kérjük. VÉGÜL A TANÁCSÜLÉS A NYUGDIJOSZTÁLY ANYAGI HELYZETÉVEL foglalkozott Ezek szerint jelenleg 160 nyug­díjasról gondoskodik egyházunk nyugdijosztály a. Éspedig 82 ny., lelkészről. 48 lelkészözvegyről és’ 3 nyugdíjkiegészítóshen részesülő lelkeszozvegjmol gondoskodunk. Mjndez komoly anyagi megterhe­lést jelent egész egyházunknak. Kérjük olvasóinkat, hordozzák imádságaikban megfáradt lelké- szeinket, lelkeszözvegyeinket. Az elmúlt esztendőkben jelen­tőségében növekedett az építke­zéseket jóváhagyó bizottság mun­kája, amely a napokban tartotta őszi ülését. 47 beérkezett kérést bírált el a bizottság. Ezek között volt egyszerű állagmegóvó mun­kák iránti kérés, és Dl. a Piliscsa­bai Egészségügyi Gyermekottho­nunk új nővérszállójának 2 mil­lió forint értékű építkezése. Itt említjük meg. ho-gy a bizottság ebben az esztendőben összesen — a tavaszi ülésen megtárgyalt kérésekkel együtt —. 84 építési kérést tárgyalt. Ez az igen ma­gas szám egyrészt örvendetes, hi­szen a gyülekezeteknek a gon­doskodása mutatkozik meg e szá­mok mögött épületeink iránt. Másrészt a bizottság ismételten észrevételezte, hogy néhány gyü­lekezetben meggondolatlanul és közegyházi összefüggések nélkül —- többször anyagi erejüket meg­haladó módon -*-, terveznek, iU tetve építenek új lelkészlakáso­kat. A bizottsági ülésen nyoma­tékosan kifejezésre jutott az a szempont, hogy a jövőben csak akkor kanhat egy gyülekezet új leiké?zlakásra építési engedélyt, ha az az illető gyülekezet, nagy­ságához, teherbíró-képességéhez, 3 település épuletstílusának meg­felelően van tervezve. E bizottság elnöki tisztét D. Káldy Zoltán püspök töltötte be. A beérkezett kérésekről referátumot dr. Kar­ner Ágoston országos főtitkár tartott. A bizottságban szakértő­ként részt vesz ifj. dr. Kotsis Iván és Gryllus Vilmos mérnök. — n — A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG KÜLDÖTTSÉGE A PÁPÁNÁL „A teljes egyházi egység újra való helyreállításának a keresz­tyének között az az alapvető je­lentősége, hogy a különböző fele­kezetek egyre jobban megismer­jék egymást” — mondotta VI. Pál pápa a Lutheránus Világszövetség vezető képviselőinek vatikáni lá­togatása alkalmából. Az ökume­nikus mozgalomnak nem szabad a tanításról való megbeszélésre vagy a gyakorlati együttműkö­désre korlátozódnia, „mert minél jobban törekednek a hivők arra, hogy az evangélium szerint élje­nek, annál inkább fogják köve­telni a keresztyének egységét, sőt a gyakorlatban meg is élik azt”. Az evangélikus delegáció veze­tője, dr. Mikko Juva elégedetten nyugtázta az elmúlt tíz év alatt az egymás megértése útján tett lépé­seket. Juva elnök meghívta a ró­mai katolikus egyház delegációját a Lutheránus Világszövetség dar- es-salaami nagygyűlésére, (epd) ETIÓPIA EVANGÉLIKUS EGYHÁZA, ameiy magát „Me- kane Yesus Egyháznak” nevezi, október 19. és 21. között már negyedízben tartott tanácskozást a keresztyénség és szocializmus címen. Ezt követően egy munka- csoport még október 29-ig tár­gyalt erről a kérdésről. A gyűlé­sen. amely az egyháznak a fővá­ros melletti Mekanissában levő teológiai főiskoláján folyt le. a nyolc egyházigazgatási terület képviselői mellett, részt vettek a teológiai hallgatók is. Mint már a megelőző tanácskozások alkal­mából. úgy ez alkalommal is, elő, adókként meghívták a Lutherá­nus Világszövetség munkatársait. Gerd Decke, az LVSZ tanulmá­nyi osztályának referense, a mar­xista-keresztyén párbeszédről, illetve ennek kérdéseiről, hatá­rairól és lehetőségeiről tartott előadást. Az egyházaknak az em­beri jogokkal kapcsolatos fele­lősségéről dr. Jörgen L issuer (Genf) szólott. Mindkét előadó­nak lehetősége volt az LVSZ ta­nulmányi munkájának eredmé­nyeit fal fia: zilálni, amely munká­ban — mint ismeretes — magyar evangélikus egyházunk is tevé­kenyen vesz részt. Lissner az em­beri jpgok megvalósítása érde­kében tett. felelős keresztyén fá­radozás példájaként a namibiai evangélikus egyház magatartását emelte ki. Gerhard Thomas lel­kész (NDK), aki jelenleg az LVSZ genfi főtitkárságán tevékenyke­dik. a saját országában folyó gya­korlati párbeszédről tájékoztatta a jelenlevőket. (Az LVSZ-mun- katársak mellett a Mekane Ye­sus Egyháza az NSZK-ból és Svédországból is meghívott elő­adókat) A tanácskozás — mint emlí­tettük — még nyolc napon ke­resztül egy munkacsoport kereté­ben folytatta munkáját, az egy­ház főtitkárának: Gudina Tumsa I vezetésével. A munkacsoport az egyháznak az etiópiai forradalmi helyzetben r>égzendö szolgálatá­nak, időszerű kérdéseiről tárgyalt. AZ ITTENI ESZMECSERE HÁROM KÉRDÉSCSOPORTRA összpontosította figyelmét. Az el­ső kérdéscsoport kapcsán a rész­vevők megállapították, hogy az.t a bibliai fundamentalizmust, amelyet elsősorban a tengeren­túli misszionáriusok terjesztettek el, és sok helyi lelkész s prédiká­tor is képvisel, le kell gyűrni. A delegátusok különösen is hang­súlyozták, hogy a természettudo­mányok eredményeit szembesíte- ni kell a bibliai teremtéstörté­nettel. meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a Szentírásban mo­lyén vélemények találhatók a nők helyzetével kapcsolatban és azt, hogy a Biblia mit tanít a rabszolgaságról s a felsőbbséggel szembeni magatartásról. Komo­lyan kell venni azt a tényt — mondották —, hogy a Szentírás bizonyos szakaszai visszatükröz­ve a saját koruk társadalmi-gaz­dasági helyzetét a nők elnyomá­sát és a társadalom igazságtalan osztályszerkezetét természetesek­nek veszi. Az ilyen, az akkori idők viszonyaihoz kötött vélemé­nyeket meg kell különböztetni attól a központi bibliai tanítás­tól. amely az embereknek a Krisztusban való egyenlőségét mondja ki. Ezt a tanítást nem szabad csak egyes bibliai szaka­szokra alapozni, hanem az egész Szentírást, illetve annali közpon­ti mondanivalóját kell fő szem­pontként figyelembe vermi. A második kérdéscsoport a marxista osztályharcelmélet és a keresztyén felebaráti szeretet közötti kapcsolattal foglalkozott. A delegátusok egységesek voltak abban, hogy az osztályharc és a szeretet között van bizonyos fe­szültség. de ez a feszültség nem antagonisztikus. A keresztyén szeretet is megköveteli a társa­dalmi igazságosságért, az ember rek közötti egyenlőségért való erőbevetést. A részvevők egyúttal önkritikusan vizsgálták a saját egyházuk osztályhelyzétét. A harmadik kérdéscsonort az egyházi birtokviszonyokkal fog­lalkozott (tudnivaló, hogy az etiópiai államegyház egyike volt a legnagyobb földbirtokkal ren­delkezőknek). és azzal, hogy mi­képpen változtathatná meg az evangélikus egyház a Nyugattól való függőségét, és elérje kultu­rális és gazdasági önállóságát. Egyértelmű volt az a vélemény, hogy az egyháznak erre az önál­lóságra azért, kell törekedni, hogy megtalálja útját a maga társadalmában, és azért, hogy azt a véleményt, amely szerint egy olyan intézmény lenne, mely a nyugati imperializmust képvise­li, meg lehessen változtatni. VÉGÜL A MUNKACSOPORT gz ENSZ 1948-ban az általános emberi jogokról szóló nyilatko­zata megvalósításáért való egy­házi felelősségvállalásról tárgyalt. Ebben a vonatkozásban vizsgálat tárgyává tették az egyéni és a társadalmi emberi jogok közötti kapcsolat kérdését A tanácsko­zás és a munkacsoport egyfor­mán hangsúlyozta a Mekane Ye­sus Egyháza arra való készségét, hogy az ország minden jóakaratú polgárával együtt támogatja a szocialista forradalom alapjain felépülő igazságos társadalmi rendet és azt. hogy keresztyéni felelősséggel kíván az etióp em­berek javáért szolgálni, (lwi) V. 3. Waldemar Rode: „VIGASZTALJÁTOK NÉPEMET!” Ésaiás 40, 1—10 „Vigaszt, vigaszt!” — szól az Ür, mert népem gyászol, könnye hulL Bűnt és halált, ne sírjatok, leoldoz Jézus rólatok! „Szívhez, szívhez szólj, igém, mert népem jóhirt vár szegény. Nyomorúsága végétért! Megbocsátottam sok bűnét!” Utat, utat törni hát az Urnák hegyen-völgyön át! Megtérni hív az égi szó: közel az ígért Megváltó. Lássa lássa minden szem, mint jő el dicső fényében! Itt az idő! Csodálhatod, miről az Úrnak szája szólt. Minden, minden fű, virág. Csak fű a nép s a nagyvilág. Hervadnak és lehullanak. Isten beszéde megmarad. Hangod, hangod emeld fel: „Ne féljetek, az Űr közel!” Imé eljő és országot mindörökké közel-távol. Németből ford. Túrmezei Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents