Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-21 / 47. szám

Az édesanyai szeretet példaképe A gyermekek sokszor nem tud­ják, vagy csak felnőtt korukban fogják fel igazán, hogy mit kö­szönhetitek édesanyjuknak. Az édesanyák mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik elkerüljék a rosszat és 'egész életükben meg­elégedett, boldog emberek legye­nek. Az egyház történetében az édesanyai szeretet példaképéül Monicát, Augustinus édesanyját szoktuk emlegetni.' MONICA AZ ÉSZAK-AFRIKAI NUMIDIÁBAN, Thagaste városá­ban született. Szülei keresztyén hitben nevelték fel. 18 éves korá­ban férjhez ment egy idősebb, akaratos durva, emberhez. Először a férjéért imádkozott sokat, maid mikor elsőszülött gyermeke, Augustinus megszületett, az érte való könyörgés töltötte be egész életét. Augustinus nem akart hall­gatni a jó szóra. Mivel apja na­gyon gazdag volt, ifjú korában rossz társaságba keveredett és be­lemerült a költséges szórakozá­sokba. Monica sokat szenvedett és gyötrődött fia magatartása miatt. Bánatával felkereste a gyüleke­zet püspökét és kérte, hogy ő is könyörögjön fia megjavulásáért. A püspök biztatta Monicát. hogy ne hagyja abba a könyörgést, mert Isten meghallgatja az állha­tatos és buzgó imádságot. ..Egy olyan fiú, akiért ennyit imádkoz­nak és ennyi könnyet hullatnak, nem veszhet el’’ — fejezte bizta­tó szavait a püspök. Augustinusnak terhére volt édesanyja szeretete. ezért elmene­kült a szülői házból. Milánóba költözött és itt Ambrosius püspök tanítványa lett. Monica ide is kö­vette szeretett fiát. Amiért egész életén át könyörgött, az Milánó­ban beteljesült. Augustinus felis­merte. hogy életének értelmet csak Isten kegyelmes szeretete ad, s ezért ennek a szeretetnek a szol­gálatába lépett. 387 húsvétján ke- resztelkedett meg. s az egyház leg­kiválóbb tanítója és püspöke lett GONDOLHATJUK MILYEN ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG töltötte el Monica szívét, amikor mindezt átélte és részt vehetett fia ünne­pélyes megkeresztelésén. Olyan beteg és gyenge volt már, hogy Milánóból haza sem tudott utaz­ni. Milánóban halt meg azzal a boldog tudattal, hogy amire anyai szíve egész életében vágyott, az beteljesült. Halálos ágya mellett fia barátaival együtt ezt a zsol­tárt énekelte: „Uram, kegyelmes tetteidről énekelek örökké”. (Zsolt 89, 1.) Augustinus később a ..Vallomá­sok" című könyvében emlékezett meg édesanyjáról és állított emlé­ket az édesanyai szeretet példaké­pének. Dr. selmeczi János ✓ Bevezetés az Újszövetségbe . Lukács evangéliuma II. Az evangélium sajátosságai Lukács a maga evangéliumát egy bizonyos Teofllus nevezetű, általa „nagyrabecsült" embernek ajanlja. Az evangélium természe­tesen nem valamiféle „magán­levél'’, amely csak Teofilusnak szólna, hanem Lukács azt a nyil­vánosságnak szánta, közelebbről: a görög műveltségű pogány- keresztyéneknek. A hit szilárd alapjait akarta ezzel elibük tárni. Mint már előzőleg említettük: az evangéliumban úgy áll előt­tünk Jézus, mint a világ megvál­tója. akinek örömüzenete az egész emberiségnek szól. Ezért Lukács Jézus nemzetiségi táblá­zatát egészen Ádámig. sőt Istenig vezeti vissza (3, 38), és ezzel is kifejezésre juttatja az egész vi­lágnak szóló szolgálatát. A kará­csonyi angyalok is arról énekel­nek, hogy az öröm. amelyet Jézus hoz, „az egész nép öröme lesz” (2. 10) és a békesség az egész világnak szól. Simeon dicsérő éneke is arról zeng, hogy Jézus a pogányok vi­lágosságaként jelent meg (2, 32). fi feltámadott Jézus pedig azt parancsolja tanítványainak, hogy hirdessék az evangéliumot „min­den nép között” (24, 47). Ezért beszél Lukács nemcsak tizenkét, hanem hetvenkét (új fordítás!) tanítvány kiküldéséről (10, 1), s ezért ad parancsot az evangélium hirdetésére a meggyógyított gadarai betegnek (8, 39), de ugyanezért nem kaphatott helyet Lukács evangéliumában a Máté 10, 5-ben található kijelentés, hogy a tanítványok a pogányo- kat és a samáriabelieket kerül­jék el. Sőt, az irgalmas samarita­nús és a hálaadásra visszatért meggyógyított samáriai férfi egyenesen példaképekké válnak Lukács evangéliumában. Mert Jézusnál mindenki üdvösséget találhat: zsidó, pogány és samá­riai, a parázna nő (7, 36—50), a tékozló fiú (15, 11—32) és a ha­lálra ítélt gonosztevő (23, 43). Nagyon előtérben áll Lukács­nál Jézusnak az elveszettek irán­ti nagy szeretete. Beszél erről Máté és Márk evangélista is, de Lukács evangéliumát ez a gon­dolat teljesen átszövi. Jézus sza­va ott ragyog az egész evan­gélium felett: „...az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (19, 10). A pásztor örül az elveszett és megtalált báránynak, az asz- szony az elgurult és előkerült drahmának, a tékozló fiú apja az elment és hazatalált gyerme­kének (15. fejezet). Öröm van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös megtérésén (15, 10) és — Szentháromság után az utol­só vasárnapon az oltártcrítö szí­ne: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 24, 37—51; az ige­hirdetés alapigéje: Mai 4, 5—6. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. No­vember 21-én. vasárnap, reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet HARMATI BÉLA Deák téri lelkész. — SEGÉDLELKÉSZELHELYE- ZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő, az Észa­ki Egyházkerület püspöke Ba- hcza Iván segédlelkészt november hó 1-i hatállyal a Borsod-Hevesi Egyházmegyébe egyházmegyei és miskolci gyülekezeti szolgálatra küldte ki. — SEGÉDLELKÉSZATHELYE- ZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő, az Észa­ki Egyházkerület püspöke szep­tember 15-i hatállyal Gáncs Pé­ter budavári segédlelkészt az ökumenikus Tanács szolgálatába engedte át. — LELKÉSZ VIZSGA. Az Észa­ki Egyházkerület Lelkészképesítő Bizottsága előtt október 28-án lel- készi vizsgát tett és ielkészi okle­velet, illetve jegyzőkönyvi kivo­natot kapott Bálint László ma- lomsoki segédlelkész, valamint Böröcz Enikő kisbabot-mérgesi Ielkészi munkatárs. — PESTÚJHELY. November 28-án, délután 5 órakor ádventi szeretetvendégség lesz a gyüle­kezetben, amelyen dr. Boross Gé­za református lelkész tart elő­adást. — VANYQLA. A gyülekezet közgyűlése Ihász Sándor presbi­tert választotta meg a gyüleke­zet pénztárosának. — CSŐT. A leánygyülekezet közgyűlése — a betegsége folytán lemondott Varga Dénes eddigi hűséges gondnoka helyébe — Agg Lajos presbitert választotta meg gondnokának. — SZENTETORNYA. Gyüle­kezeti szeretetvendégségen szep­tember 12-én Megyaszai László ambrózfalvai lelkész igehirdetés­sel és előadással szolgált, mely Schweitzer Albert életéről és szolgálatáról szólt. — MEZÖBERÉNY II. Szeptem­ber 26-án a gyülekezet saeretet- vendégségén Povázsay Mihály békéscsabai lelkész előadást tar­tott „Aratásunk — háiaadásunk” címen. — BÉKÉSCSABA. Október 3- án, a gyülekezet aratási hálaadó ünnepén Keveházi László pilisi lelkész és a pilisi gyülekezet énekkara szolgált, Csilló Mihály karnagy vezetésével. — AMBRÖZFALVA. Október 24-én Brebovszky Gyula csorvá- si lelkész „A reformáció és a re­formáció hazája” című előadás­sal szolgált a gyülekezetben. — MEDGYESEGYHÄZA. Ok­tóber 31-én ökumenikus refor­mációi emlékünnepély volt az evangélikus templomban. Ezen az alkalmon először szólalt meg Zielbauer József evangélikus kán­tor vezetésével a baptista, refor­mátus és evangélikus tagokból álló fúvószenekar. A gazdag mű­sort Palaj János baptista lelki­pásztor konferálta. Csathó Kál­mán református lelkipásztor imádkozott. Zátonyi János evan­gélikus lelkész igét hirdetett. — CSŐM AD. Október 31-én délután közös reformációi ünne­pélyt tartott az evangélikus, a református és a baptista gyüle­kezet, A zsúfolásig megtöltött templomban igehirdetéssel Kán­tor Ervin református és Juhász Janos baptista lelkész, énekkari számokkal a baptista gyülekezet énekkara. szavalatokkal Ba- gyinszki Mária és Balánszki Eri­ka evangélikus, Kurucz Zsuzsan­na református kisleányok, elő­adással ifj. Szentpéteri Péter teo­lógiai hallgató és Eszlényi László evangélikus lelkész szolgáltak. egyedül Lukács mondja el a vámszedó Zakeus (19. 1—10) és a bűnös asszony történetét (7, 36—50) Jézus mentő szeretetével for­dul az asszonyok felé is, akik abban az időben nagyon nehéz sorsban éltek. Lukács ilyen tör­ténetei csak az ő evangéliumában fordulnak elő: Jézus feltámasztja a naini özvegy fiát, bűnbocsána­tot ad a bűnös nőnek, bemegy Mária és Márta házába. Az asz- szonyok akkor is ott vannak, amikor nagy sokaság kíséri Jézust a Golgotára és még ott is van szava hozzájuk: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok . . (23, 28). Lukács evangéliumában erős hangsúly esik a társadalmi problémákra is. Ahogyan Lukács közli Jézusnak a gazdagságra és szegénységre vonatkozó szavait, abból világosan kitűnik, hogy neki is érzéke volt a társadalmi problémákhoz. A boldogmondá­sok összefoglalása és a gazdagok­ra mondott „jajszavak” (6, 20—• 26) élesen elítélik a római világ gazdagjai által folytatott fény­űző életet és a szegények elnyo­mását. A gazdagról és Lázárról szóló példázatban súlyosan elítéli a gazdagok társadalmi felelőtlen­ségét (16, 19—31). Lukács evangéliuma többször beszél a Szentlélekről is: a világ megváltója a Szentlelket a ke- resztsége alkalmával nyerte el (3, 221, annak erejével áll meg a kísértésben (4, 1) és űzi ki a démonokat. Ennek a Léleknek a vételére kell felkészülniük a tanítványoknak is és Jeruzsálem­ben kell maradniuk, amíg fel nem ruháztatnak „mennyei erő­vel” (24, 49). Lukácsnak arra is van gondja, hogy az evangéliumában elő­adott eseményeket beleillessze a világtörténelembe. Ezért hivat­kozik Augustusra és Ciréniusra (2, t—2), Heródesre és Heródes Antipásra (1, 5; 13, 31—33) és Tiberiusra (3, 1). Ezzel egyfelől kifejezésre juttatja, hogy Jézus a világ megváltója, másfelől azt, hogy valóságos történeti személy, Aki Augustus császár idejében született, Tiberius alatt feszítte- tett meg és támadott fel. Végül: Lukácsra jellemző, hogy mély betekintést enged Jézus belső életébe. Többször olvasunk arról, hogy Jézus imádkozik. Jézus életének érzelmi vonatko­zásaira is rámutat: Jézus örven­dez (10. 21) és sír (19, 41). D. Ka Uly Zoltán nyomán: V. J. Mórái házasság FORRNAK A MUSTOK, LAKODAL­MAKRA KÉSZÜLNEK A FIATALOK. „Nem jó az embernek egyedül lenni.. olvassuk a biblia első lapján. Tudja, ér­zi minden ember. Ősszel várja a tavaszt, tavasszal az őszt, majd csak jön „Vala­ki”. A garam-völgyi lányok így mondják el ezt dalban: „Szent András napján vetem a földbe kenderem. Édes Uram, Istenem, majd kivel nyövögetem?” „Tavaszi szél vizet áraszt, Minden madár társat választ...” „Társai”, de kit, miért, minek, mikor, hogyan, hol? .. ■ gomolyognak aggodal­maskodó szülők előtt a gyötrő kérdések. Érthető... „itt nem babra megy a já­ték”, ahogy mondani szokták. Életünk legfontosabb lépése. Énekben mondják mindezt el a nagyhindi asszonyok, míg a menyasszonyt öltöztetik: Jól gondold meg rózsám. Elejét, utolját Hogy kivel kötöd be Két szemed világát. Az nem érett búza, hogy learathassák sem nem kőccsön kenyér, hogy visszaadhassák. Az érett búzákat le lehet aratni de tetöled rózsám el nem lehet válni.” Nézzünk farkasszemet néhány aggasz­tó kérdéssel! ÉRETT KOR. Biológiai, szellemi-lelki érettségről van szó. Minden vonalon két- lábon kell állni. Kiforrottnak, megálla­podottnak. érettnek kell lenni. Ehhez bi­zonyos kort kell elérni. Hazánkban, a mi fajtánknál ez a nőknél legalább 16— 18, a fiúknál 22—25 év. Hosszú időn át szokás volt. hogy a legények csak a ka­tonaság kiszolgálása után nősültek. Most viszont egyre gyakoribb a fiatalkorúak, diákok házassága. Nem kis gondot okozva ezzel a kollégiumban, elhelyezé­sük és egyéb kérdések miatt s persze sok álmatlan éjszakát, aggodalmat szereznek a szülök számára. Nem alaptalanul. Szól­jon erről bölcsen egy székely népdal és Arany János. „Reám nevet szömöd, szád, de nem hajtok sömmit rád. Még csak diáklány vagyok, szeretőnek békét hagyok. Ha fiúba bolondúnék, Osztán többet nem tanónék. Hogy mersz hát ingom szeretni? Ki fog a világ nevetni. Ha ellopod a szüvemet, ördög viszi a könyvemet.” Arany János: Csalfa sugár Kis bokor, ne hajts még, Tél ez, nem tavasz. Kislányt ne sóhajts még, Nem tudod, mi az. Bokor új hajtását, Letarolja fagy. Lány kora nyílását, Bú követi, nagy. Szánnám a bokorkát, Lomb s virágtalan, S a lányt, a botorkát, Hogy már oda van!” A válások szomorú statisztikájában e fiatalok állnak az első helyen. Be kár ilyen korán ekkora kereszttel indulni! KIT? Ne gondoljuk, hogy egészen el­múlt már az idő és a vágy: „suba subá­hoz — guba, gubához”, vagy ,,szekeres a szekeressel, talyigás a taiyigással”. Még ma is ismerünk érdekházasságokat, ri­deg számításból, külső kényszerhatásra született házasságokat. Ma is működnek a kéretlen házaságközvetítők, házasság­szerzők. Esztergom környékén a fiatalok összeboronálását gyentölésnek hívják. A fiú anyja elmegy a rusnyogóba és kipu­hatolja a jövendőbeli nászék szándékát. Ma is rusnyognak s megpróbálják az eladólányt, minél nagyobb áron eladni. Nagykorúvá lett ifjúságunk tiltakozik el­lene. ő akar választani. Ez helyes. Ök fognak együtt élni. Boldog az a szülő, aki barátja, társa tud lenni gyermekének ebben a nagyon fontos időben s együtt tudják kiválasztani, megtalálni azt, aki „társa", „élettársa” tud majd lenni gyer­meküknek. Sok házasság születik a szü­lök akarata ellenére. Sokán csak a há­zasságkötésnek a tényét közük a szülők­kel. Szülők és fiatalok keressék és talál­ják meg egymást e sorsdöntő időben! HOGYAN? Kulcsátadással, autóval, nyaralóval, százezer forintos „menyasz- szonytánccal” ... Vannak vidékek, falvak, ahol lejjebb nem is lehet kezdeni. Senki sem akar a falu szájára kerülni s egy­másra rálicitálva születnek a milliós la­kodalmak. A szülők eret vágnak magukon és sokszor el is véreznek rajta, de csinál­ják. Jól van ez így? Nem!, és nem! Szü­lőjét igazán szerető gyermek nem is en­gedi meg, hogy szülei olyan áldozatot hozzanak érte, amibe belegörnyednek s életük végéig szenvedik. Jellemes fiatal magának is kér feladatot és célt, amiért ifjúságát, erejét áldozhatja. Nem kivan a készbe beleülni. Tudja, hogy a házas­ságban ez csak keret és nem ez a kép, a lényeg. Az más ... Több! MINEK, MIÉRT? Tudják-e a fiatalok, hogy milyen nehéz kettőnek, majd gyer­mekekkel, többeknek együttlépni? Milyen nehéz a szekeret mindig egyirúnyba húz­ni? Milyen nehéz a fészek gondja, a min­dennapi kenyeret tartó asztalnak terhe? Kicsiből, kakaslépésekkel haladni, mert a lehetőségek, az adottságok nem adnak szárnyat a repüléshez? Nem könnyű, ne­héz, sokszor csak a szeretet viselheti el! AZ ÜJ BOR LASSAN KIFORR S ASZ­TALRA KERÜL, melyei víg násznép ül körül. Illyés Gyula Kezdőbetűk című ver­sére jó figyelni: „Kezdőbetűk! Kezdőbetűk! kikelet idején mindenütt, fákon, falakon, ligeti pad támláin madarak módjára egybegyűlt, és rendre párba ült, nevek, ti késsel rótt szívekben — megannyi fészekben — ijedten összebútt ismeretlen csupa legszebb nevek inilliószámra is egyetlenek, csupa leggyönyörűbb kezdőbetűk, kezdőbetűk, szerencsés utazást! Kakukk szól, zeng a fütty, készüljetek Jelzi a tavasz a nagy indulást! Szárnyaljatok s a gyönyör délszaki táját bejárván, egymáshoz majdan a hitvesi párnán s a síri márvány kövén is így szoruljatok.” Hcrnád Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents