Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
Az édesanyai szeretet példaképe A gyermekek sokszor nem tudják, vagy csak felnőtt korukban fogják fel igazán, hogy mit köszönhetitek édesanyjuknak. Az édesanyák mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik elkerüljék a rosszat és 'egész életükben megelégedett, boldog emberek legyenek. Az egyház történetében az édesanyai szeretet példaképéül Monicát, Augustinus édesanyját szoktuk emlegetni.' MONICA AZ ÉSZAK-AFRIKAI NUMIDIÁBAN, Thagaste városában született. Szülei keresztyén hitben nevelték fel. 18 éves korában férjhez ment egy idősebb, akaratos durva, emberhez. Először a férjéért imádkozott sokat, maid mikor elsőszülött gyermeke, Augustinus megszületett, az érte való könyörgés töltötte be egész életét. Augustinus nem akart hallgatni a jó szóra. Mivel apja nagyon gazdag volt, ifjú korában rossz társaságba keveredett és belemerült a költséges szórakozásokba. Monica sokat szenvedett és gyötrődött fia magatartása miatt. Bánatával felkereste a gyülekezet püspökét és kérte, hogy ő is könyörögjön fia megjavulásáért. A püspök biztatta Monicát. hogy ne hagyja abba a könyörgést, mert Isten meghallgatja az állhatatos és buzgó imádságot. ..Egy olyan fiú, akiért ennyit imádkoznak és ennyi könnyet hullatnak, nem veszhet el’’ — fejezte biztató szavait a püspök. Augustinusnak terhére volt édesanyja szeretete. ezért elmenekült a szülői házból. Milánóba költözött és itt Ambrosius püspök tanítványa lett. Monica ide is követte szeretett fiát. Amiért egész életén át könyörgött, az Milánóban beteljesült. Augustinus felismerte. hogy életének értelmet csak Isten kegyelmes szeretete ad, s ezért ennek a szeretetnek a szolgálatába lépett. 387 húsvétján ke- resztelkedett meg. s az egyház legkiválóbb tanítója és püspöke lett GONDOLHATJUK MILYEN ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG töltötte el Monica szívét, amikor mindezt átélte és részt vehetett fia ünnepélyes megkeresztelésén. Olyan beteg és gyenge volt már, hogy Milánóból haza sem tudott utazni. Milánóban halt meg azzal a boldog tudattal, hogy amire anyai szíve egész életében vágyott, az beteljesült. Halálos ágya mellett fia barátaival együtt ezt a zsoltárt énekelte: „Uram, kegyelmes tetteidről énekelek örökké”. (Zsolt 89, 1.) Augustinus később a ..Vallomások" című könyvében emlékezett meg édesanyjáról és állított emléket az édesanyai szeretet példaképének. Dr. selmeczi János ✓ Bevezetés az Újszövetségbe . Lukács evangéliuma II. Az evangélium sajátosságai Lukács a maga evangéliumát egy bizonyos Teofllus nevezetű, általa „nagyrabecsült" embernek ajanlja. Az evangélium természetesen nem valamiféle „magánlevél'’, amely csak Teofilusnak szólna, hanem Lukács azt a nyilvánosságnak szánta, közelebbről: a görög műveltségű pogány- keresztyéneknek. A hit szilárd alapjait akarta ezzel elibük tárni. Mint már előzőleg említettük: az evangéliumban úgy áll előttünk Jézus, mint a világ megváltója. akinek örömüzenete az egész emberiségnek szól. Ezért Lukács Jézus nemzetiségi táblázatát egészen Ádámig. sőt Istenig vezeti vissza (3, 38), és ezzel is kifejezésre juttatja az egész világnak szóló szolgálatát. A karácsonyi angyalok is arról énekelnek, hogy az öröm. amelyet Jézus hoz, „az egész nép öröme lesz” (2. 10) és a békesség az egész világnak szól. Simeon dicsérő éneke is arról zeng, hogy Jézus a pogányok világosságaként jelent meg (2, 32). fi feltámadott Jézus pedig azt parancsolja tanítványainak, hogy hirdessék az evangéliumot „minden nép között” (24, 47). Ezért beszél Lukács nemcsak tizenkét, hanem hetvenkét (új fordítás!) tanítvány kiküldéséről (10, 1), s ezért ad parancsot az evangélium hirdetésére a meggyógyított gadarai betegnek (8, 39), de ugyanezért nem kaphatott helyet Lukács evangéliumában a Máté 10, 5-ben található kijelentés, hogy a tanítványok a pogányo- kat és a samáriabelieket kerüljék el. Sőt, az irgalmas samaritanús és a hálaadásra visszatért meggyógyított samáriai férfi egyenesen példaképekké válnak Lukács evangéliumában. Mert Jézusnál mindenki üdvösséget találhat: zsidó, pogány és samáriai, a parázna nő (7, 36—50), a tékozló fiú (15, 11—32) és a halálra ítélt gonosztevő (23, 43). Nagyon előtérben áll Lukácsnál Jézusnak az elveszettek iránti nagy szeretete. Beszél erről Máté és Márk evangélista is, de Lukács evangéliumát ez a gondolat teljesen átszövi. Jézus szava ott ragyog az egész evangélium felett: „...az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (19, 10). A pásztor örül az elveszett és megtalált báránynak, az asz- szony az elgurult és előkerült drahmának, a tékozló fiú apja az elment és hazatalált gyermekének (15. fejezet). Öröm van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös megtérésén (15, 10) és — Szentháromság után az utolsó vasárnapon az oltártcrítö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 24, 37—51; az igehirdetés alapigéje: Mai 4, 5—6. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 21-én. vasárnap, reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet HARMATI BÉLA Deák téri lelkész. — SEGÉDLELKÉSZELHELYE- ZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Ba- hcza Iván segédlelkészt november hó 1-i hatállyal a Borsod-Hevesi Egyházmegyébe egyházmegyei és miskolci gyülekezeti szolgálatra küldte ki. — SEGÉDLELKÉSZATHELYE- ZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke szeptember 15-i hatállyal Gáncs Péter budavári segédlelkészt az ökumenikus Tanács szolgálatába engedte át. — LELKÉSZ VIZSGA. Az Északi Egyházkerület Lelkészképesítő Bizottsága előtt október 28-án lel- készi vizsgát tett és ielkészi oklevelet, illetve jegyzőkönyvi kivonatot kapott Bálint László ma- lomsoki segédlelkész, valamint Böröcz Enikő kisbabot-mérgesi Ielkészi munkatárs. — PESTÚJHELY. November 28-án, délután 5 órakor ádventi szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen dr. Boross Géza református lelkész tart előadást. — VANYQLA. A gyülekezet közgyűlése Ihász Sándor presbitert választotta meg a gyülekezet pénztárosának. — CSŐT. A leánygyülekezet közgyűlése — a betegsége folytán lemondott Varga Dénes eddigi hűséges gondnoka helyébe — Agg Lajos presbitert választotta meg gondnokának. — SZENTETORNYA. Gyülekezeti szeretetvendégségen szeptember 12-én Megyaszai László ambrózfalvai lelkész igehirdetéssel és előadással szolgált, mely Schweitzer Albert életéről és szolgálatáról szólt. — MEZÖBERÉNY II. Szeptember 26-án a gyülekezet saeretet- vendégségén Povázsay Mihály békéscsabai lelkész előadást tartott „Aratásunk — háiaadásunk” címen. — BÉKÉSCSABA. Október 3- án, a gyülekezet aratási hálaadó ünnepén Keveházi László pilisi lelkész és a pilisi gyülekezet énekkara szolgált, Csilló Mihály karnagy vezetésével. — AMBRÖZFALVA. Október 24-én Brebovszky Gyula csorvá- si lelkész „A reformáció és a reformáció hazája” című előadással szolgált a gyülekezetben. — MEDGYESEGYHÄZA. Október 31-én ökumenikus reformációi emlékünnepély volt az evangélikus templomban. Ezen az alkalmon először szólalt meg Zielbauer József evangélikus kántor vezetésével a baptista, református és evangélikus tagokból álló fúvószenekar. A gazdag műsort Palaj János baptista lelkipásztor konferálta. Csathó Kálmán református lelkipásztor imádkozott. Zátonyi János evangélikus lelkész igét hirdetett. — CSŐM AD. Október 31-én délután közös reformációi ünnepélyt tartott az evangélikus, a református és a baptista gyülekezet, A zsúfolásig megtöltött templomban igehirdetéssel Kántor Ervin református és Juhász Janos baptista lelkész, énekkari számokkal a baptista gyülekezet énekkara. szavalatokkal Ba- gyinszki Mária és Balánszki Erika evangélikus, Kurucz Zsuzsanna református kisleányok, előadással ifj. Szentpéteri Péter teológiai hallgató és Eszlényi László evangélikus lelkész szolgáltak. egyedül Lukács mondja el a vámszedó Zakeus (19. 1—10) és a bűnös asszony történetét (7, 36—50) Jézus mentő szeretetével fordul az asszonyok felé is, akik abban az időben nagyon nehéz sorsban éltek. Lukács ilyen történetei csak az ő evangéliumában fordulnak elő: Jézus feltámasztja a naini özvegy fiát, bűnbocsánatot ad a bűnös nőnek, bemegy Mária és Márta házába. Az asz- szonyok akkor is ott vannak, amikor nagy sokaság kíséri Jézust a Golgotára és még ott is van szava hozzájuk: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok . . (23, 28). Lukács evangéliumában erős hangsúly esik a társadalmi problémákra is. Ahogyan Lukács közli Jézusnak a gazdagságra és szegénységre vonatkozó szavait, abból világosan kitűnik, hogy neki is érzéke volt a társadalmi problémákhoz. A boldogmondások összefoglalása és a gazdagokra mondott „jajszavak” (6, 20—• 26) élesen elítélik a római világ gazdagjai által folytatott fényűző életet és a szegények elnyomását. A gazdagról és Lázárról szóló példázatban súlyosan elítéli a gazdagok társadalmi felelőtlenségét (16, 19—31). Lukács evangéliuma többször beszél a Szentlélekről is: a világ megváltója a Szentlelket a ke- resztsége alkalmával nyerte el (3, 221, annak erejével áll meg a kísértésben (4, 1) és űzi ki a démonokat. Ennek a Léleknek a vételére kell felkészülniük a tanítványoknak is és Jeruzsálemben kell maradniuk, amíg fel nem ruháztatnak „mennyei erővel” (24, 49). Lukácsnak arra is van gondja, hogy az evangéliumában előadott eseményeket beleillessze a világtörténelembe. Ezért hivatkozik Augustusra és Ciréniusra (2, t—2), Heródesre és Heródes Antipásra (1, 5; 13, 31—33) és Tiberiusra (3, 1). Ezzel egyfelől kifejezésre juttatja, hogy Jézus a világ megváltója, másfelől azt, hogy valóságos történeti személy, Aki Augustus császár idejében született, Tiberius alatt feszítte- tett meg és támadott fel. Végül: Lukácsra jellemző, hogy mély betekintést enged Jézus belső életébe. Többször olvasunk arról, hogy Jézus imádkozik. Jézus életének érzelmi vonatkozásaira is rámutat: Jézus örvendez (10. 21) és sír (19, 41). D. Ka Uly Zoltán nyomán: V. J. Mórái házasság FORRNAK A MUSTOK, LAKODALMAKRA KÉSZÜLNEK A FIATALOK. „Nem jó az embernek egyedül lenni.. olvassuk a biblia első lapján. Tudja, érzi minden ember. Ősszel várja a tavaszt, tavasszal az őszt, majd csak jön „Valaki”. A garam-völgyi lányok így mondják el ezt dalban: „Szent András napján vetem a földbe kenderem. Édes Uram, Istenem, majd kivel nyövögetem?” „Tavaszi szél vizet áraszt, Minden madár társat választ...” „Társai”, de kit, miért, minek, mikor, hogyan, hol? .. ■ gomolyognak aggodalmaskodó szülők előtt a gyötrő kérdések. Érthető... „itt nem babra megy a játék”, ahogy mondani szokták. Életünk legfontosabb lépése. Énekben mondják mindezt el a nagyhindi asszonyok, míg a menyasszonyt öltöztetik: Jól gondold meg rózsám. Elejét, utolját Hogy kivel kötöd be Két szemed világát. Az nem érett búza, hogy learathassák sem nem kőccsön kenyér, hogy visszaadhassák. Az érett búzákat le lehet aratni de tetöled rózsám el nem lehet válni.” Nézzünk farkasszemet néhány aggasztó kérdéssel! ÉRETT KOR. Biológiai, szellemi-lelki érettségről van szó. Minden vonalon két- lábon kell állni. Kiforrottnak, megállapodottnak. érettnek kell lenni. Ehhez bizonyos kort kell elérni. Hazánkban, a mi fajtánknál ez a nőknél legalább 16— 18, a fiúknál 22—25 év. Hosszú időn át szokás volt. hogy a legények csak a katonaság kiszolgálása után nősültek. Most viszont egyre gyakoribb a fiatalkorúak, diákok házassága. Nem kis gondot okozva ezzel a kollégiumban, elhelyezésük és egyéb kérdések miatt s persze sok álmatlan éjszakát, aggodalmat szereznek a szülök számára. Nem alaptalanul. Szóljon erről bölcsen egy székely népdal és Arany János. „Reám nevet szömöd, szád, de nem hajtok sömmit rád. Még csak diáklány vagyok, szeretőnek békét hagyok. Ha fiúba bolondúnék, Osztán többet nem tanónék. Hogy mersz hát ingom szeretni? Ki fog a világ nevetni. Ha ellopod a szüvemet, ördög viszi a könyvemet.” Arany János: Csalfa sugár Kis bokor, ne hajts még, Tél ez, nem tavasz. Kislányt ne sóhajts még, Nem tudod, mi az. Bokor új hajtását, Letarolja fagy. Lány kora nyílását, Bú követi, nagy. Szánnám a bokorkát, Lomb s virágtalan, S a lányt, a botorkát, Hogy már oda van!” A válások szomorú statisztikájában e fiatalok állnak az első helyen. Be kár ilyen korán ekkora kereszttel indulni! KIT? Ne gondoljuk, hogy egészen elmúlt már az idő és a vágy: „suba subához — guba, gubához”, vagy ,,szekeres a szekeressel, talyigás a taiyigással”. Még ma is ismerünk érdekházasságokat, rideg számításból, külső kényszerhatásra született házasságokat. Ma is működnek a kéretlen házaságközvetítők, házasságszerzők. Esztergom környékén a fiatalok összeboronálását gyentölésnek hívják. A fiú anyja elmegy a rusnyogóba és kipuhatolja a jövendőbeli nászék szándékát. Ma is rusnyognak s megpróbálják az eladólányt, minél nagyobb áron eladni. Nagykorúvá lett ifjúságunk tiltakozik ellene. ő akar választani. Ez helyes. Ök fognak együtt élni. Boldog az a szülő, aki barátja, társa tud lenni gyermekének ebben a nagyon fontos időben s együtt tudják kiválasztani, megtalálni azt, aki „társa", „élettársa” tud majd lenni gyermeküknek. Sok házasság születik a szülök akarata ellenére. Sokán csak a házasságkötésnek a tényét közük a szülőkkel. Szülők és fiatalok keressék és találják meg egymást e sorsdöntő időben! HOGYAN? Kulcsátadással, autóval, nyaralóval, százezer forintos „menyasz- szonytánccal” ... Vannak vidékek, falvak, ahol lejjebb nem is lehet kezdeni. Senki sem akar a falu szájára kerülni s egymásra rálicitálva születnek a milliós lakodalmak. A szülők eret vágnak magukon és sokszor el is véreznek rajta, de csinálják. Jól van ez így? Nem!, és nem! Szülőjét igazán szerető gyermek nem is engedi meg, hogy szülei olyan áldozatot hozzanak érte, amibe belegörnyednek s életük végéig szenvedik. Jellemes fiatal magának is kér feladatot és célt, amiért ifjúságát, erejét áldozhatja. Nem kivan a készbe beleülni. Tudja, hogy a házasságban ez csak keret és nem ez a kép, a lényeg. Az más ... Több! MINEK, MIÉRT? Tudják-e a fiatalok, hogy milyen nehéz kettőnek, majd gyermekekkel, többeknek együttlépni? Milyen nehéz a szekeret mindig egyirúnyba húzni? Milyen nehéz a fészek gondja, a mindennapi kenyeret tartó asztalnak terhe? Kicsiből, kakaslépésekkel haladni, mert a lehetőségek, az adottságok nem adnak szárnyat a repüléshez? Nem könnyű, nehéz, sokszor csak a szeretet viselheti el! AZ ÜJ BOR LASSAN KIFORR S ASZTALRA KERÜL, melyei víg násznép ül körül. Illyés Gyula Kezdőbetűk című versére jó figyelni: „Kezdőbetűk! Kezdőbetűk! kikelet idején mindenütt, fákon, falakon, ligeti pad támláin madarak módjára egybegyűlt, és rendre párba ült, nevek, ti késsel rótt szívekben — megannyi fészekben — ijedten összebútt ismeretlen csupa legszebb nevek inilliószámra is egyetlenek, csupa leggyönyörűbb kezdőbetűk, kezdőbetűk, szerencsés utazást! Kakukk szól, zeng a fütty, készüljetek Jelzi a tavasz a nagy indulást! Szárnyaljatok s a gyönyör délszaki táját bejárván, egymáshoz majdan a hitvesi párnán s a síri márvány kövén is így szoruljatok.” Hcrnád Tibor