Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-02-01 / 5. szám

ííEÍ » SI Lj üSIlll&m Bízzatok — En vagyok — Ne féljetek! Máté 14, 22—33 Jézus látszólag menekül. A sok ezer ember megelégítésének kenyércsodájától hangos a Genezáret tó partja, egy másik evangélium elbeszélésének tudósítása szerint, messiási király­nak akarja őt koronázni a jóllakott tömeg. Hajóba parancsolja tanítványait — ők talán szívesen sütkéreztek volna a Mester dicsőségében — s visszavonul egy hegyre imádkozni. Földi éle­tének „krízisei" előtt Jézus mindig visszavonul magányosan imádkozni. Szüksége van arra, hogy „egyedül legyen” az Atyá­val, hiszen a kenyércsodából világos, hogy a vallásos tömegek nagy része végzetesen félreérti küldetését. A krisztus előtti fe­szültséget fokozza az, hogy leszáll az éjszaka, s a tó fölött kitör a vihar. A tanítványok egyedül vannak a hajában. Jézus hiánya, a hullámok, a vihar szele félelmetes. Talán először érzik Jézus fizikai jelenlétének hiányát. Nemcsak Jézus áll életének krízise előtt, hanem a tizenkettő is krízisben van, fizikailag és hitbeli- leg is. Jézus tűnik fel a tengeren, s ez az éjszakai kísérteties feltűnés, ha lehet, még fokozza a tanítványok halálfélelmét. A BÍZZATOK, ÉN VAGYOK, NE FÉLJETEK, — felszólítás után a félelem csodálatos bátorságba csap át, Péter kiszáll a hajóból és Jézus elé megy. Majd mikor süllyedni kezd, Jézus megmenti és csendet parancsol az elemek dühöngésének. Csak egy csoda ez? Sokkal több, olyan mint minden csoda: JEL. Ha úgy tetszik előre jelzés. A hajó egyik legősibb keresztyén szimbólumunk. Jel ez is. Egyidős a kereszt jelével, bizonyítják a régészek. Olyan jel, amit ma is egyformán ért minden keresztyén ember. Az egy­házat jelenti, ma az egyházat, más szóval az ökumenét, Krisz­tus egyetemes egyházát a világban. Az első keresztyén gyülekezet, az ősgyülekezet, akiknek Má­té írta az evengéliumot világosan értették a jel értelmét. Jézus nincs szemmel láthatóan, kézzel tapinthatóan a hajóban. Ha úgy tetszik a külső szemlélő számára az egyház pünkösd után egyedül maradt, Jézus nélkül maradt. Még a vihar is tombolt körülötte. Ebben a helyzetben hangzott a tanítványi bizonyság- tétel: Jézus itt van! Nem kísértet, nem az emléke, nem a taní­tása, ő maga. Nem hagyta magára a hajót. „Imé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” drága megtapaszta­lás ez. S Péter kísérlete? A mindenkori Péterek kísérlete, hogy Jézus nyomába lépjenek, helyére álljanak. Az egyház sem úgy­nevezett szentjeit, sem apostolait, sem kiváló személyiségeit nem tolhatja Jézus helyére. Öt nem lehet helyettesíteni senki­nek. Sőt az egyház tagjai, is csak Övele és Őáltala erősek. Az egyház története során a hajósokat bizony sokszor elfogta a halálfélelem. Oly sokszor csak önmagukra gondoltak, és „kicsinyhitűek" voltak. Oly sokszor megfeledkeztek az „én ve­letek vagyok .. .”-ról. Akinek hite van, tud is járni Jézus szavára. Persze csak Vele. De Vele lehet. Jézus felszólítása, hogy bízza­tok, ne féljetek, én vagyok, nem egyszerűen mentés, védőszárny­nyal való betakarás. Az is. Elsősorban azonban küldés. Erőt adó szeretet a küldetéshez. És az ma is. Erőt adó felszólítás ez a mai világ sokszor veszélyes helyzeteiben is a szolgálatra baj­ban levő emberekért, népekért. Jézus megszólítása, hitre tanító, kinyilatkoztató és félelmeket oszlató kiáltása a hajó felé, „kísértetiesen” hasonlít egy másik helyzethez. A feltámadás utáni Jézus találja ilyen félelmek között a bezárkózott tanítványokat. Akkor is kísérteiét véltek látni, akkor is ugyanezek a szavak hangzottak el. Akkor pün­kösd követte a félelmet. Ez a csoda azért jel, hogy mai tanítványszíveket is indítson szolgálatra a világban — Övele. Ruttkay Levente IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Hálát adunk Neked, hogy ma is az egyház hajóján vagy. Kérünk légy velünk kishitűségeink idején, hogy legyőzzed azokat. Indíts bátor szolgaló szeretetre bajban levő. segítségre szoruló embertársainkért és az éhség, háború, elnyo­matás viharában élő népekért, Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1976. február 1-én — BALATONHOZ 100 méterre fekvő 210 négyszögöles telek éladó. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkész! Hivatal, 8300 Keszthely. — EZÜSTFENYÖ-KARACSONY- FATELEP létesítéséhez 6—10 cm-es államilag ellenőrzött ezüstfenyő (Glauca) csemete százanként há­romszáz forint. Díjmentes szaksze­rű csomagolás, szaktanácsadás, postai utánvétes szállítás. Németh Jenő 9444 Fertőszentmiklós, Pető- házi u. 1. — ELVÁLT MÉRNÖKNÖ fél, vagy egész napra keres háztartási segítséget. Telefon: 158—166. Deák tér de. 9. (úrv.) Szabó La­jos teol. (szuppl), de. 11. (úrv.) dr. Selmeczi János (szuppl), du. 6. Bízik László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (urv.) Sziimai Zoltán. Üllői út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovsz- ky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál, Kőbánya de. 10. (úrv.) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.), Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kas­sák Lajos út 22. de. 11. Kertész Gé­za, Váci út 129. de. 8. Benczúr Lász­ló. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László, üjpest de. 10. Blázy Lajos, Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula, Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula, Pestlőrinc de. 11. Matuz László, Kispest de. 10. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos, Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota kistemplom de. fö. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog — Vízkereszt után a 4. va­sárnapon az oltárterítő színe: zoíd. Á délelőtti istentisztelet oltári igéje: Rm 13, 8—10, az igehirdetés alapigéje: Mt 14, 22—33. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 1-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet DETRE JÁNOS aszódi lelkész. — PESTÜJHELY. Február 8-án délután 5 órakor szere- tetvendégség lesz a gyüleke­zetben, amelyen D. Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese tart előadást Remé- nyik Sándor költészetéről. — KELENFÖLD. Február 7-én, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben. „A nagy­ságos fejedelem” címmel dr. Heckenast Gusztáv történész tart Rákóczi-megemlékezést. — SZERECSENY. 1975 de­cemberében ünnepelte a gyü­lekezet temploma építésének 25 éves jubileumát. Ez alka­lomra kifestették templomu­kat és villanyvilágítással lát­ták el. A hálaadó istentisztele­tet Síkos Lajos pápai lelkész, a Veszprémi Egyházmegye es­perese tartotta. A közgyűlé­sen élményszerűen emlékezett vissza a templomépítési mun­kára, összefogásra Jakab Sán­dor, a gyülekezet egykori templomépítő papja. — PÁPA. Az ünnepek isten­tiszteletein a gyülekezeti ve­gyes kar szolgált Sikos Lajosné vezetésével. Bárány Estilla és Petries Lajosné zenetanárnők fuvolán, illetve orgonán Bach- művet adta elő. — HALÁLOZÁS. Mátis Ká­roly, a nagyalásonyi gyüleke­zet egykori lelkésze 82 éves korában Győrött elhunyt. Te­Miklós, Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston, Sashalom de. 9. dr. Kamer Ágoston, Mátyás­föld de. tél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­csaba de. 9. Békés József, Rákos­hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rá­koskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. koren Emil, du. 6. D. Koren Emil, Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Gáncs Péter, Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengödy László, de. 11. Csengödy László, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér, Modori u. fi. de. 10. Turcsányi Károly, Kelen­föld de. 8. Missura Tibor. de. fél 10. Missura Tibor. de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138, de. 9. Bencze Imre, Nagytétény de. fél 9. RX*.en- völgy de. 9. Visontai Róbert. Buda­fok de. 11. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10, Csepel de. fél 11. metése január 14-én volt Vá- sárosfalun Bárány Gyula be- ledi lelkész szolgálatával. Volt gyülekezete és a Veszprémi Egyházmegye nevében Nagy Gyula ny. nagyalásonyi és Bárdosi Jenő dabronyi lelkész búcsúztatta. — Szabó István, a szegedi gyülekezet hűséges és közmeg­becsülésben álló pénztárosa 1975. december 31-én elhunyt. Temetése január 7-én volt szülőfalujában, Csákváron. amelyen a népes családon és a helyi gyülekezeten kívül a szegedi gyülekezet küldöttsé­ge is részt vett. „Akár élünk, akár meghalunk, az Űréi va­gyunk.” — özv. Kinszki Antalné, la­punk hűséges olvasója 91 éves korában Kerekegyházán ja­nuár elhunyt. Hosszú be­tegsége alatt lapunk jelentette számára a kapcsolatot egész egyházunk közösségével, a he­lyi gyülekezeti tagok szolgála­tán kívül. „Boldogok a halot­tak. akik az Ürban halnak meg...” EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Fe‘eJős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili., Puskin u. 12 Telefon: 142—074 Csekkszárrdaszám: 516—20.412—VIII. Előfizetés* *r: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 s 76.0171 Athenaeurr Nyomda Budapest Rotációs raagasnyomás Soproni Béla vezérigazgató „Jertek és lássátok Isten tet­teit! Félelmesek dolgai az em­berek között** (Zsolt 66, 5). VASÁRNAP. — „Isten ugyanis Krisztusban megbé­kéltette magával a világot, nem számította be nekik bű­neiket és ránk bízta a megbé- Kéltetés igéjét” (2 Kor 5, 19— I Móz 9, 13 Mt 8, 23—27 — Zsolt 29). Félelmesen nagy és megállíthatatlannak látszó a bűn hatalma, akár saját elbu­kásainkra, rossz természe­tünkre gondolunk, akár a nagyvilágban látható, Izzó lá­vaként fel-feltörő indulatokra, igazságtalanságokra, pusztító erőkre. De még ezekhez ké­pest is félelmesek és csodála­tosak Isten tettei az emberek között, elsősorban azért, mert ilyen emberekért adta oda Fiát és teremtette meg a meg­békélést és bocsánatot az em­berrel. Másodsorban pedig az az ő csodája, hogy a bűnös, de bocsánatot nyert embert azonnal fel akarja és fel is tudja használni a bűn megál­lításának, a békéltetésnek ál­dott. szolgálatában! HÉTFŐ. — „Valami hatal­madban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed” (Préd 9, 12 (10) — 2 Tim 2, 15 — Lk 12, 22—32 — Mk 6. 30—44). If ten nem azt kívánja, hogy egyéniségünktől, tehetségünk­től, lehetőségeinktől teljesen eltérő módon szolgáljuk őt. Azt sem kívánja, hogy olyan dol­gokban próbáljunk szólni vagy cselekedni, amihez nem értünk igazán. Egyéniségünket is Tő­le kaptuk, lehetőségeinket is ö készíti bölcsen és csali any- nyit kíván tőlünk, hogy amire van erőnk, tehetségünk, azt ne rejtsük el, ne tartsuk meg ma­gunknak, hanem szolgáljunk vele. Így azután senki sem mondhatja, hogy ő nem talál munkát Isten szőlőjében. Erőt is kérhetünk! KEDD. — „Kiki megkísér­tetik, amikor vonja és édesge­ti tulajdon kívánsága. Ne té- veiyegjetek szeretett atyám­fiái r (Jk 1, 14. 16 — Zsolt 141, 4 — Jer 8, 4—7 — Mk 6, 45— 56). Gondoljuk csak végig őszintén, hogyan is szoktunk nehéz helyzetekbe, megbánni való megingásokba kerülni: valahol az elején mindig ott van egy-egy lazítás, hangosan be sem vallott kívánság. Akkor kezdünk a körülmények ala­kulására vagy mások által te­remtett kritikus helyzetekre hivatkozni, amikor már mi is „tettünk lépeseket” hamis utak, tévelygések irányában. A kí­sértések megelőzését és ellen­szerét csak magukban keres­hetjük SZERDA. — „Aki pedig ma­got ad a magvetőnek és ke­nyeret eledelül, megadja és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli igazságotok termé­sét” (2 Kor, 9l 10 — Ézs 61, II — Jer 5, 20—22 — Mk 7, 1—13). A teremtett világ leg­nagyobb és csodásabb titka a kicsiny mag, amelyben termő­erő van. Ez az élet alapja, Is­ten ajándéka. A magvető azon­ban nem tarthatja meg magá­nak, nem teheti vitrinbe a ka­pott magot, hanem el kell vet­nie, gondosan megművelt földbe. Életünk és munkánk megáldatását Istenre kell bíz­nunk, de az élet megbecsülé­sét, az igazság nagy felelőssé­get igénylő keresését nekünk kell vállalnunk. Élet és igaz­ság — bizony nagy szavak, de naponta kell megtennünk ér­tük minden tőlünk telhetőt. CSÜTÖRTÖK. — „Hirdessé­tek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az ő neve” (Ézs 12, 4 — Mk 16, 15 — Dán 6, 11—19 — Mk 7, 14—23). Az evangélium hir­detése és az emberi életre vo­natkozó valamennyi alapvető egzisztenciális, társadalmi, po- litiKai kérdésről való állásfog­lalás és cselekvés a keresztyén embtrneK és egyháznak egy­szerre végzendő, elválasztha­tatlan szolgálata. A népek kö­zött, ahol sok nagy és égető kérdés feszül és ahol nemhi­vő vagy másképpen hivő töme­gek is vannak, csak ezzel a fe­lelősséggel és küldetéstudat­tal tehetünk bizonyságot Isten nagyságos dolgairól és nagy nevéről, amely Jézus óta ez: Szeretet. PÉNTEK. — „íme, nem is­mert népet hívsz elő és a nép, amely téged nem ismert, hoz­zád siet az Űrért” (Ézs. 55, 5 — Mk 4, 26—27 — Dán 6, 20— 28 — Mk 7, 24—30). Semmiféle hatalmi vágynak, népi, faji, vallási önteltségnek nincs he­lye azok között, akik az Istent Atyjuknak vallják. Ahol azon­ban ez a hit hűséggel és szol­gálattal párosul, ott megtörté­nik a nagy csoda: jószándékú emberek és népek egymásra találnak, közösen keresik a jót és fogadják el az Ür nevé­ben való jóakaratú tetteket, így válik a távoli közelivé, a nem ismert ismertté, így telje­sül Istenünk jó akarata. Ko­runkban e csodának számos nyilvánvaló jelét láthatjuk! SZOMBAT. — „A parancso­lat célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmuta­tás nélküli hitből származó szeretet” (1 Tim 1, 5 — Józs 1, 8 — Hős 2, 20—22 — Mk 7, 31—37). Isten parancsolatait soha nem kell megváltoztatni, mert nem öncélú parancsok, hanem mindig az emberért adattak. Tiszta szív, jó lelki­ismeret, képmutatás nélküli hit s az ebből fakadó szeretet — gyönyörű és igaz dolgok, mindnyájan ezekre vágyunk. Jézus Krisztus ennek megvaló­sítására erőt ad bűnbocsánatá­nak és Szentleikének odaaján- dékozásával. Szirmai Zoltán Rég jártam színházban. Ügy tetszik, a szín­padot nélkülözhető darabok foglalják el, ezek nem csábítanak, valamint a szórakoztatónak mondott színművek sem. Pár perc a rádiónál vagy a képernyő előtt mggyőz arról, hogy a műsort nem kell végignézni. Most azonban megnéztem egy drámát, amely megrázott, mint a klasszikus művek, friss erőt árasztott tudatomba. Sütő András darabja volt ez, a Csillag a máglyán. Sütő szeretnivaló, igaz író. Pár éve tűnt fel Budapesten is regényes for- rasztású társadalomrajzával, melynek ezt a címet adta: Anyám könnyű álmot ígért. Mai erdélyi történet, s az a csodálatos, hogy igaz­mondó és tiszta, akár valamely hegyi forrás. Kívülről vett apró részletek belülről izza­nak, el kell hinnem hitelességüket. Egyszer hallottam számit, írók gyülekezetében beszélt, s latolgatva hatását, azt mondtam magamban: okos fiú. Mert Sütő András még fiatal, innen van az ötvenen, s megbecsülik a románok is. Módszere: tudatos művészettel összeépített belső vallomás, ember és esemény átélése, mélységes azonosulás. EZ A DRÁMA VISSZAVEZET A REFOR­MÁCIÓ KORÁBA, a francia Calvin és a spa­nyol Miguel Serveto, vagyis Szervét Mihály tragédiája. A mű egy nagy nehézség legyőzé­se, mért történelmi valóságról szól. Szervét Mihályt Genfben 1553. október 27-én máglyán megégették, mint eretneket. Ez a halál két­ségtelenül Kálvin János lelkiismeretét terheli, ö volt Genf ura, az ö akarata teljesült Szer­vét esetében is. aki halálakor mindössze negy­venkét éves. Korának legnagyobb orvostudó­sa volt, nem árt, ha néhány adattal jelezzük, hogy vérkeringésre vonatkozó ismereteink te­rén úttörő vizsgálatokat végzett, de korának Csillag a fia volt, spanyol létére megismerkedett a re­formációval (V. Károly kíséretében Németor­szágban), amely fölbátorította s amit orvos­ként kezdeményezett, átvitte a teológiába. Sza­badon vizsgálódott hittételek között is, akár az emberi testben. De trinitatis erroribus c. művében tagadta a Szentháromságot, két év­vel később álnéven kiadott tanulmányában, a Christiani restitutioban pantheista felfogással magyarázza Isten létét. Kálvinnak több leve­let írt. A katolikus egyházi törvényszék elfo­gatja s elítéli, sikerül azonban a börtönből ki­menekülnie, s az inkvizíció máglyája elől a szabad s hatalmas Genfbe fut Kálvinhoz. Nem sejti, hogy kelepcébe került, mert teo­lógiai elmélkedése Genfben is eretnekség. Te­hát Kálvin elfogatja s az államtanáccsal ha­lálra ítélteti, miután nem hajlandó semmit visszavonni. Vesztőhelyén századunk eleje óta emlékmű áll. Életével s jelentőségével számos írásmű és életrajzi regény foglalkozik. S most ez a magyar dráma. AZ ÍRÓ A TÖRTÉNELEM KEMÉNY ÉS SZÜRKE SZIKLÁI KÖZT lélektani aranyat lel: fiatalságukban egymás mellé helyezi Kál­vint és Szervétet, együtt diákoskodnak Párizs­ban, tiszták és őszinték párbeszédeikben. Lel­kűkben előre átélik pályafutásukat, a refor­mátor önnön fegyelmét s a világ megfegyel- mezését. Szervét pedig elmondja Jánosnak a máglyahalál kínját, amely álomként jelent meg neki, akárcsak a szépséges Navarrai Mar­git. Atyk ekként találkoznak kölcsönös, meg­becsüléssel és szeretettel, nem felejtik el ér­zelmeiket. Hisz az ember végeredményben. máglyán bármennyire is racionalista, érzelmi lény, s egy ponton képtelen megtagadni a szív hang­jait. Ez az, ami itt az életrajzi dokumentumo­kat a legmélyebben belsővé avatja. Kálvint is, Szervétet is, sőt a dráma más szereplőit is, például az inkvizítort, a hitnyomozót s Faréit hús-vér alakká varázsolja. A néző s hallgató előtt hitvita bontakozik ki, a XVI. század egész társadalmi, politikai és lélektani maté­riájával. Szervét annyira szerette diáktársát, hogy egykor magát akarta börtönbe juttatni helyette. Végül mindketten kiszöknek a kato­likus inkvizíció hálójából. Az egyikből felnő a nagy reformátor, a másik örökké hajszolja az európai szellemet, kézzelfoghatóvá akarja tenni a gondolatszabadságot, élete árán is, foszló, koldus gúnyában, az egyetlen élmény­nyel törődve, az igazsággal, mely szomját oltja. SÜTŐ ANDRÁS DRÁMÁJA TEHAT HITE­LESSÉGRE TÖR. Nem történelmi hitelesség­re csupán, hanem lélektanira. Ezzel ragadtat­ja el a nézőit. A kor hangulatát nem régies szavakkal, hanem valószínű emberábrázolás­sal éri el. A reformátor nem bír a hajthatat­lan orvossal, aki börtönében is, éhezve, fázva, tetvesen, ahogy elkiáltja magát, a meggyőzést kívánja, a vitát, lelke szabad válaszadását, nem az alávetettséget, megalázást. A genfiek­nek akad olyan keze, mely megfogja a kato­likus inkvizítor jobbját, hogy együtt segítsék meg Szervét bukását. De Szervét csak látszó­lag bukik meg, mert a tett halála nem oldja meg a kérdést. Szervét már akkor győz, ami­kor az inkvizíció Genfben megjelenő aktorai­nak eszmébe mondja kaméleonmivoltukat. Kálvin összebilincselteti magát foglyával, hogy a börtöncellában folytassa a vitát vele s pró­bálja meggyőzni tévedéséről. Mindhiába. A máglyát váró nem alkuszik. Sőt Kálvinnak perzselő fájdalmat gyújt, amikor diákkorukra emlékezteti, igaz barátságukra, s megmondja Kálvinnak, hogy szemében iszonyat lángol, hisz ő fél a máglya tüzétől, nem a halálra ítélt. Emberingató lelki állapot, mert Kál­vin felesége is ezt mondja, vagyis két ember, aki önzetlenül szereti a kemény regulák pa­rancsnokát, Genf fejét. Szervét nem éri el azt, amit remélt Genfbe menekülve, vagyis hogy Európa gondolkodá­sának szabad földjére lép. Ezt majd Voltaire szövegezi meg, egyik levelében, ezt írva: „Amit ön állít, abban nincs igaza, de mindhalálig védelmezni fogom azt a jogát, hogy ezt meg­mondhassa.” Szervét zaklatott idegei ezt a jövőbeli szózatot közvetítik, túlságosan korán. A két ember közt nincs győztes. A kivégzés nem oldja fel a genfi főparancsnok lelkiisme­retét. Az utolsó szó a máglyára induló, földön heverő, az emberiséget, ahogy mondja Szervét, a „játékbabákat” sajnáló orvosé. GYÖNGYÖZŐ. CSODÁLATOSAN SZÉP MAGYAR NYELV Sütő Andrásé. Ez az él­mény egyik forrása is az első szótól az utol­sóig. Sztankay István Kálvinnak nehéz szere­pében, Huszti Péter Szervét idegtépő alakítá­sában feledhetetlen marad számunkra. A mondanivalóhoz jól illeszkedik Ádám Ottó rendezése. A Madách Színház egész itt játszó együtteséről is csak elismeréssel szólhat a szemlélő. Szemünk előtt egy nagy magyar írói teljesítmény vonult végig. Szalatnai Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents