Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-31 / 44. szám

% A Elv. ASÁRN/ 4PIG ÉJE Égi — földi valóságok Zsolt 36, 6—10 Az űrutazások kezdetén az volt az igazi szenzáció, hogy kiléphe­tett az ember a földi szférákon túlra és kozmikus titkokat igyekezett megfejteni, a Hold túlsó oldalát vagy a Mars felszínét megismerni. A legutóbbi űrutazások legfontosabb feladata más volt: a Föld felszí­nét vizsgálták felülről sok ezer fényképfelvételt készítettek róla. Mert az ember számára a kozmikus térségekből is saját lakóhelye, a Fold az igazán érdekes. A zsoltáríró a maga korában még csak a hit szárnyaival tudott a megnyíló és kitáruló égre tekinteni. Vele is az történt azonban, ami a mai űrhajósokkal: az égi magasságokból is a Föld, az emberi élet tükröződött vissza! Mi emberek csak emberi nyelven értünk, csak ember által felfogható dimenziókban gondolkodhatunk. Még az ige- hirdető sem engedheti meg magának és hallgatóinak, hogy misztikus és megfoghatatlan magasságokba emelkedjenek, mikor az emberi élet is tele van élő kérdéssel és amikor maga Isten „szállt le” az elérhetet­lenség magasából Jézus Krisztus által közénk, azért hogy itt segítsen és vezessen jó célok felé minket. A reformáció nagy és máig világító fénye az, hogy az evangélium tisztaságában kitárult d menny^ és visz- szanyerte igazi méltóságát a földi élet, a munka, a szerétéiből táplál­kozó mindennapi teherhord ozás. Ha a reformáció népeként akarunk ünnepelni, nekünk is ilyen bol­dog lelkesedéssel kell észrevennünk Isten jelenlétét nemcsak a mennyben, hanem a földön is és felismernünk ennek életünkre vonat­kozó következményeit. ISTEN SZERETETE EGÉSZ ÉLETÜNKRE KITERJED. Ha azt mondjuk, hogy határtalan, az a veszély fenyeget, hogy megfoghatat- lannak érezzük, hiszen mi határok között éljük életünket. Korlátok kö­zé azonban ezt a szeretetet nem szoríthatjuk. Sem úgy. ahogyan a kö­zépkori egyház megpróbálta bűnbocsátó cédulák árusításával, az egy­házi hatalom felfokozásával. Sem úgy, ahogyan a mi honinkban pró­bálják egyes teológiai irányzatok Isten „távollétét” magyarázni. Isten közel van és szeretete valóság. Akkor is. amikor fölemel és bátorít, ak­kor is. amikor a szeretet továbbadására indítja népét és akkor is. ami­kor elhibázott, bűnös próbálkozásokat, felelőtlenséget, közönyt, kizsák­mányolást, faji gyűlöletet, háborús uszítást, családi életben, munkában való hűtlenséget elítél és ítéletének nyomán az ember „mélységben” találja magát, ahonnan csak a bűnbocsánat és megújulás által emel­kedhet fel a szolgáló élet szintjére. ERŐS VAR A MI ISTENÜNK. A zsoltáríró is leírja a reformáció nagy gondolatát, amely Luther énekének ihletője is lett. ..Embert, ál­latot megtartasz, szárnyaid árnyékába menekülnek az emberek” — ol­vassuk. Ez azonban sem a reformáció idején, sem a mi időnkben nem azt jelenti, hogy kimenekülünk az élet forgatagából és valamiféle szent menedékhelyen meghúzzuk magunkat. Annyit jelent, hogy éle­tünk folyamán soha nem maradunk reménytelen helyzetben, nem válunk tanácstalanokká, tehetetlenekké, mert van Istenünk, aki meg­tart és tanácsol, aki a% életet szereti és ezért bennünket is használni akar az élet szebbé tételében A reformáció népe mindig meqtalálta cselekvési, szolgálati területét: mindig a haladás oldalán állva igyeke­zett segíteni azt. ami jó, ami az életet és igazságot érvényesíti. Ezt kell tennünk nekünk is. a reformáció mai névének, társadalmunkban és a nagyvilágban, egyházunkban és legközelebbi szeretteink között. Így lesz Istenünk erős várrá és „világossággá, élet forrásává”, amely­ben megvilágosodik, megfrissül a mi életünk is. Szirmai Zoltán IMÁDKOZZUNK! Istentiszteleti rend Budapesten, 1976. október 31-én Reformáció ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Harmati Béla, de. 31. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. ökumenikus reformációi ünne­pély. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zol­tán. du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar) Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10. Veöreös Imre. du. 5. Szere- tetvendégség. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák 1.41 jós út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangenán u. de. fél 10. Ben­czúr László, ü.jpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Ü.jtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerleteleo de. 8. Pest- úihely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákos­palota M\V-telen de. 8. Schreiner Vil­mos Rákospalota Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sasha­lom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyás­föld de. fél 11 Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de 9 Rákoscsaba de 8 Bé­kés József. Rákoshegy de. 9. Rákosll- get, de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. dirv.) D. Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor, du. 6. dr. Selmeczi János. XII., Tartsay Vilmos u- 11. de. 9. Takács József, de. 11. Ta­kács József, du. fél 7. Gsengődv Lász­ló. Pcsthidegkűt de. fél 11. Muncz Frlsves. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel T.ászló. Kelenföld de. 8. Bencze Tmre. de. 11. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. KeTenvölgy de. 9. Visont.ai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — LEOFÜTPSFJ5 kazánok. ^Kalori­fer. Express beating, valamint autó- hűtők szakszerű javítása VI. Rudas László u. 79. Telefon: 329-860. — EGYEDÜLÁLLÓ, fiatal dinlom ás nő eltartási szerződést kötne lakásért. Jelentkezést a 661-353-as telefonon vá­rok. EVANGÉLIKUS ELET A Magvarorszási Evaneélikus Egvház Saltóosztálvának lania Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi Gvörev Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VTIL. Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTT1 Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Arusítia a Magvar Posta Index: 25211 Nemzedékrol-nemzedékre munkálkodó, kesryelmes Istenünk! Meg­köszönjük neked a reformációt, amelyben szereteted újra felfedezésé­vel. világosságod feltámadásával áldottál meg sokakat. Engedd, hogy ezen az ünnepen ne csak szcp emlékeink legyenek, hanem friss örö­münk és felfedezésünk arról, hogy Te ma is reformálod népedet, ma is tisztítod hitét és ma is elkötelezel a hűséges, bizonyságtevej, másokért fáradozó életre. Köszönjük áldásaidat! Ámen. m 76.2933 Atheraeum Nyomda Budapest Rotációs masasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Én, az Űr vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom -földjé­ről, a szolgaság házából. Ne le­gyen más istened rajtam kívül!” (2 Móz 20,2.3). VASÁRNAP. — „Más funda­mentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus. Ki-ki azonban ve­gye fontolóra, mi módon épít rá” (X Kor 3,11.10. — Agg 1,14 — Jn 2,13—22 — Zsolt 20). Mindennél jobban kell Istent szeretnünk. Fiát áldozta értünk, hogy benne bűn­bocsánatot, életet és üdvösséget nyerjünk. Ma is hirdetteti ezt az örömhírt, általa ébreszt hitet, és építi egyházát. Ennek az evangé­liumnak volt és van hitet és éle­tet újító ereje. Általa megújulhat a mi hitünk és a mi életünk is. HÉTFŐ. — „Megesküdtem ne­ked, s frigyre léptem veled, azt mondja az Űr Isten, és az enyém lettél” (Ez 16,8 — 1 Kor 3,21—23 — Jn 6.24—35 — 2 Kor 6.1—10). Mindenné! jobban kell Istent sze­retnünk. Ö kötött szövetséget ve­lünk. Ebben a szövetségben nem egyenrangú félként állunk vele szemben, hanem kegyelmét cso­dáló hittel. Szövetsége ajándék, mely bizalomra és hálára köte­lez. Isten akkor sem mondja fel e szövetséget, ha mi elfordulunk tőle, nevelő kezét sokszor felis­merhetjük életünkben. Tanít, hogy kegyeimét értékeljük. KEDD. — „Nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok” (Jn 14, 18 — 2 Sám 7,9 — Mk 6,32—44 — 2 Kor 6,11—7,1). Mindennél job­ban kell Istent szeretnünk. Nem hagyja magára a benne bízókat.' Rejtélynek tűnhet, hogy hitükért szenvedő elődeink, miért ragasz­kodtak jobban hitükhöz, mint a felkínált előnyökhöz, Vágy akár az életükhöz. Emberektől meg- gyalázottan sem érezték magukat becsapottnak. A rejtély kulcsa eb­ben az ígéretben van. Kaptak erőt és vigasztalást, nem marad­tak „árván”. Kérjük Istent, hogy minket is Leikével vezessen. SZERDA. — „Mindeddig meg­segített minket az Űr!” (1 Sám 7,12 — Mk 7,37 — Jn 15,1—8 — 2 Kor 7,2—16). Mindennél jobban kell Istent szeretnünk. Ö segít, hogy az életünk elé adott célt el­érjük. Munkát és feladatokat bíz ránk, emberi közösségbe állít be­le. hogy hitünk ne maradjon csu­pán érzés, vagy elméleti tudás, hanem életté váljék. De azt akar­ja, hogy reménységünk ne csupán munkánk eredményére tekintsen, hanem sokkal nagyobb célt lás­son maga előtt, az ő országát. CSÜTÖRTÖK. — „Ez az én pa­rancsolatom, hogy úgy szeressé­tek egymást, amint én szerettelek titeket” (Jn 15,12 — 2 Móz 24,7 — 1 Kor 10,14—22 — 2 Kor 8,1—6). Mindennél jobban kell Istent sze­retnünk. Krisztus által szeretette tanít. Életet áldozatul adó és szol­gáló szeretet ez. Nem egy hőstett hirtelen fellobbanó fénye, hanem a szeretet folyamatos, meg nem értést és hántásokat is elhordozó ereje. Mentő szeretet ez, mely azonban kemény ítéletet tudott mondani a helytelen vallásosság és embertelenség felett is. PÉNTEK. — „Amit Isten te­remtett, jó” (1 Tim 4,4 — 1 Móz 1,1 — Zsid 7,23—28 — 2 Kor 8,7— 15). Mindennél jobban kell Is­tent szeretnünk. ö teremtő Atyánk. Kezéből kaptuk életün­ket és kezébe tesszük le. Á ben­nünket körülvevő világban is te­remtő kezének munkáját ismer­heti fel a hivő ember. Törvényeit belehelyezte a természetbe, s e törvények megszabják annak rendjét. Az emberek sokszor be­szélnek az „élet törvényéről”, de gyakran nem veszik komolyan. Vegyük hálával életünket, éljünk embertársaink javára. SZOMBAT. — „Az ember Krisz­tus Jézus önmagát adta váltságul mindenkiért, mint tanúbizonyság az Istentől rendelt időben” (1 Tim 2.5—6 — Ez 22,30 — Jel 19.6—10 2 Kor 8,16—24). Mindennél job­ban kell Istent szeretnünk. Krisz­tusban önmagát ismertette meg velünk. Amit e kinyilatkoztatás­ból tudunk, az elég ahhoz, hogy szívünkben hit és bizalom támad­jon, mert Krisztus a kegyelem és a szeretet Istenének a tanúbi­zonysága. Tanúskodását követői­nek kell folytatniuk. E feladatun­kat úgy teljesíthetjük, ha Isten­ismeretünk mindig mélyebbé, hi­tünk pedig mindig engedelmeseb­bé válik. Magyar László — SAJÓKAZA. Az ózdi és put- noki gyülekezet presbiterei pres­biteri napon vettek részt és ta­lálkoztak Sajókaza és filiái pres­bitereivel. Az összejövetelen Sze- bik Imre, a Borsod-hevesi Egy­házmegye esperese igét hirdetett, előadást tartott dr. Várhegyi Mik­lós miskolci presbiter és Pintér Károly ózdi lelkész. Pintér Ká- rolyné lelkészi munkatárs, egy­házmegyei sajtóelőadó saitóosztá- lyunk kiadványairól tartott is­mertetést. Egy lócsiszár virágvasárnapja A múlt év tavaszán Kolozsvárott, nem sokkal később nálunk Kaposváron is be­mutatásra került Sütő András drámája: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Sólyom Je­nő lapunkban ugyancsak szentelt jó né­hány sort az elmúlt év során a drámá­nak. főként Lutherral kapcsolatban, hi­szen a dráma harmadik felvonásában megjelenik a reformátor is. Jeleztük azt is, hogy lapunk adós még ennek a drá­mának ismertetésével. KÜLÖNÖSEBBEN AZ TETTE AK­TUÁLISSÁ ISMERTETÉSÉT, hogy a re­formáció hetében vagyunk, s e drámának témája a reformáció korában játszódik. Azóta, vagyis ugyancsak a múlt év során a bukaresti Kriterion kiadásában könyv alakban is megjelent. A híressé vált lu­theri mondatot adta a szerző címül: ..Itt állok, másként nem tehetek”, és mellé fűzte a másik reformáció-korabeli drá­mát. a Kálvinról és Szervétről szóló: Csillag a máglyán-t. A cím kissé bizarr, tatán groteszknek is mondható: Egy lócsiszár viráqvasárnavja. A lócsiszár inkább gúnyos értelemben vett lókereskedő, aki fényesre csiszolja lovát, hogy eladhassa. Sütő drámájának főhőse egy igazán jámbor lókereskedö. Kolhaas Mihály, ö az a hínárszál. ame­lyet kiemel a történelem mély vizéből, de a szállal együtt marokravaló pubancoló- d.ott össze és jött a felszínre. A 16. szá­zadban vagyunk. A német történelem vi­zei felett lebegünk, az eaet a Müntzer utáni forradalom rőt fényei színezik, a lemészárolt parasztok vére mén alig al­vadt meg. A feudális rendet ugyan t.űz- zsl-vassal helyreállították de a lelkekből Müntzer szellemét nem tudták kitépni. SÜTŐ LŐCSTSZÁR.ta KOLHAAS. NEM SAJÁT FIGURÁJA. Nem is köl­tött, vagy ha költött, akkor a Wannsee­partján fiatalon öngyilkossá lett. és a né­met realizmus egyik megteremtőjének, Kleistnek a figurája, aki kisregényében, a „Michael Kolhaas”-ban az iqazságke- resö ember örökérvényű tragédiáját raj­zolta meg. Ez a Kleist-féle Kolhaas vállalja Sütő András drámájában a főszerepet. (Só­lyom Jenő a történelmi Kolhaas kereszt­nevét Hansnak jelzi.) A főszereplő sze­mélyében tehát kissé elkanyarodik Sütő a történelmi valóságtól, s a drámai konf­liktus magvát is jelentéktelen ügybe sű- rűsíti. Kolhaas Mihály két lovát a tronkai báró elkobozza, legényét félholtra vereti, kutyáival megmaratja. Kolhaas igazság­érzete tiltakozik a insszaélés ellen, s fele­ségét küldi Berlinbe a fejedelem színe elé igazságért. Lisbeth eay súlyos ütés áldozata lesz. s Kolhaas végtelen keserű­ségében Müntzer útját választja. Legé­nyeivel megtámadja a tronkai báró kas­télyát. felgyújtja palotáit, s akasztani ké­szül a bárót és udvarnépét. E PILLANATBAN LÉP SZÍNRE A REFORMATOR. LUTHER. Szereve némi­képpen más. mint volt a parasztforrada­lomban. a kialakult párbeszédben Kol- haast lecsillapítja. A törvényen azonban ö sem tud változtatni. Kolhaast halálra ítélte a császár, míg a tronkai bárót a lo­vak visszaadására és kétévi börtönre ítélte. Kolhaas tragédiája felles. Vagyo­na rqment a perre, felesége áldozatni esett a brutalitásnak, életétől megfosztot­ta a császári Ítélet. MIBEN VAN A DRÁMA VARÁZSA? Mivel tvdin megejteni és lenvünözni a nézőket? Túl a nyelvezet szépségén, a gyöngyözve pergő szavakon, mondatokon, mélységes igazságkeresése ragad meg. Az igazság hordozója Kolhaas. ez a jámbor lócsiszár. Luther buzgó híve, aki a Szent­írást idézi vitái közepette, sőt szerelmi vallomáséban is. Az ellenpólus Nagel- schmidt, a „Müntzer-képű” parasztlegény, aki a drámába beleviszi a parasztforra­dalom szellemét, a tömegek jogos igé­nyeit. aki újra. meg újra felhívja Kol­haas figyelmét a feudális önkényre, jog- tiprásra O a lázadás szelleme, a nép ha­ragjának megtestesítője, a hamuban izzó zsarátnok. Kolhaas vallás-erkölcsi, pól­yáéi neveltetése tiltakozik Nagelschmidt elvei és módszere ellen. A társadalmi rend rendíthetetlen híve marad mindad­dig. amíg életébe ez a rend durván és igazságtalanul bele nem -avatkozik. Kol­haas csak akkor lép a végzet útjára, ami­kor mindent elvesztett, amikor csak a be­csülete maradt meg. Ekkor azonban ő lesz a népítélet végre­hajtója. A feudális anarchia mocsarának bűze terjeng. A képmutató urak. a refor­mációval —. amelybe éppen Luther dok­tornak kell installálnia őket —. ciniku­san visszaélnek, meabecstelenitik a kas­tély szerzetes nővérét. Ekkor lép színre Kolhaas. Már-már végrehajtja az ítéletet önkezűleg, amikor Luther is megjelenik. Drámai párbeszéd kezdődik közöttük: — Kolhaas Mihály! Kolhaas! Mire ve­temedtél? Honit merészelsz ide fegyver­rel betörni? Elvakult ember nyisd ki sze­med. kinek a színe előtt állasz? — A szivemnek lendrágábh személy élőit, akit valaha ismertem. Doktor Lu­ther. — A Názáreti sebeire tekints, ne rám, te végzetesen eltévelyedett szerencsétlen! Miként voltál képes úgy tüntetni fel ma­gad, hogy az ég küldötte vagy? Az elva­kult szenvedély tébolyában ki adta kezed­be az igazság pallosát, hogy magad ítél­kezz keresztyének fölött a magad feje sze­rint. a bosszú mámorában? Hogyan ke­resheted egymagad az igazságodat, mikor magad is csontod velejéig feztőzött vagy igazságtalansággal? — Bűnbánattal, főtisztelendő uram. — Az emberi bánatra vigasztalás ígér- tetett. az igazságtalanságra kárhozat. — Velem történt igazságtalanság. Peregnek a szóváltások. Luther Kol­haast „legjobb hívei legjobbikának” ne­vezi. de csatározásai, gyújtogatásai, a kastélyok falára szegezett kiáltványai már Müntzer föltámadását hírelik. Lu­ther a „közös ügyre" apellál, összefogás­ra Róma ellen. Kolhaas feleségét sirat­ja. Kolhaas a wormsi gyűlésre céloz ke­serűen. amely „elé idéztek egy embert, egy lánglelkű férfiút, aki bátorságával felforgatta a világot”, míg Luther így ■szól: „a valamikori Luther Márton ma is kész meghalni pz Ember Fiának igaz­ságáért. De az élet parancsa nem a halál, hanem annak elkerülése, nem az öngyil­kos reménytelenség, hanem az okos cse­lekvés”. Kolhaas a reformátor szavaira megtor­pan Már nem forradalmár. Csak Nagel- schmidt, a Müntzer-képű parasztlegény ordítja: „Mihály, becsaptál engem. El­árultál!” Ezzel a tragédia teljes, s a nép ítélete, a tömeaek felháborodásának, ha­ragjának zsilipje egy későbbi korban sza­kad fel. Itt mintha megtorpant volna a reformáció maga is. De ami a későbbiek­ben végbement a történelemben, abban Sopronét játszott az a „lánglelkn férfiú, aki bátorrá némi felforgatta a világot”. Sütő András drámája éppen ezért ta- nulságos. Dr. Rédey pá,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents