Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-24 / 43. szám

~XB VASÁRNAP IGÉJE j Tiszta szívhez jutni Csel 20, 32—35 A búcsúzáskor mondott szavak súlyosabbak és maradandóbbak, mint a naponkénti érintkezés során elmondottak. A búcsúzó is és az ottmaradó is érzi, hogy e szavak sokszor kerülnek még mérlegre és ha igaznak bizonyulnak, akkor értékes örökségként használhatják. Pál apostolnak az efezusi gyülekezet vezetőitől való búcsúja azért értékes és maradandó, mert igehirdetöi, evangéliumi szolgálatát és mindennapi eleiét, kétkezi munkáját, mások testi szükségleteiről való gondoskodását nem választja szét, hanem együtt és egyenértékű bizonyságtételként említi. Egész keresztyénségünk alapvető feltétele ez: hitünk és szolgáló életünk, Isten szeretetében való örömünk és jócselekedetekben, hű­séges munkában megmutatott örömszerzésünk egymástól elválaszt­hatatlan egységet alkosson. Pál apostol efézusi szolgálatának legfőbb gondolatai ma is útmutatássá válhatnak: TISZTA FORRÁSBÓL MERÍTENI. Annak az Istennek ajánlja az efézusi gyülekezet tagjait az apostol, akinek az igéje kegyelem és aki „felépíthet benneteket és örökséget adhat nektek a szentek között”. Nincsen keresztyén etikai tisztaság e nélkül a belső alap nélkül: an­nak az Istennek gyermeke és tanítványa lehetek, aki kegyelmes volt hozzám, aki az én életemet is bele akarja építeni embermentő ter­veibe. Ilyen őszinte hit nélkül vallásosságom üres elmélet,'*erkölcsi célkitűzéseim pedig erőtlen és gyakran kudarcra ítélt próbálkozások. Vannak másfajta hitből táplálkozó emberek tiszteletet és megbecsü­lést érdemlő eletfoly tatással és magasrendű erkölcsiséggel, de azok is valamilyen hitből merítenek erőt. A magát keresztyénnek valló ember az önmagát „élő víznek” mondó Jézus Krisztusból, minden pillanatban másokért szolgáló életéből meríthet erőt. Ez valóban tiszta forrás. TISZTA KÉZZEL MUNKÁLKODNI. Az apostol szavai még ma is frissen hatnak, pedig a kétkezi munka becsületéről, a tiszta munka­erkölcsről a mi időnkben és különösképpen a mi, munkánkra épülő társadalmunkban sokkal többet tudunk, mint két évezreddel ezelőtt. A könnyű megélhetés vágya, az „arany és ezüst ellcívánása”, a mun­ka nehezebb részének elhárítása ma is nagy kísértés lehet. Pál azon­ban ezzel a kisértéssel szembeállítja saját példáján keresztül az igazi munkaerkölcs és igazi emberi magatartás normáit: kemény, céltu­datos és hűséges munkával nemcsak önmaga létfenntartását, ha­nem meg a vele lévőknek és az erőtlenebbeknek az ellátását is szol­gálta. Haszonlesés, önzés nélkül. Jó megszívlelnünk ezen a vasárna­pon, hogy amikor szolgálatról tjeszélünk szószékeinken, akkor az evangélium továbbadása mellett ez is beletartozik e fogalomba: hű­séges, áldozatos munka, masok, közeliek és távolink fizikai szükség­leteiről való felelős gondoskodás. Tiszta kézzel élni, dolgozni, külön­ben szavaink üresek lesznek. TISZTA SZÍVVEL ÉLNI. Az apostol befejezi a búcsúbeszédet. Nem elmeleti dolgokról beszélt, hanem az efézusiak által megtapasztalt valóságokról. Utolsó szavaival szíve öröméről szól. Jó neki, hogy ilyen lélekkel indulhat tovább: adhattam valamit, szétoszthattam azt, amit én is kaptam Istentől. „Nagyobb boldogság adni, mint kap­ni” — kívánhat-e bárki ennél tisztább örömöt? Ahogyan a nemré­gen elhunyt költő búcsúzott az élettől, övéitől: „Befejezni a napot szépen,/ bízni az óra örömében,/ az álom hajóján kivárni,/ szeret­teinknek jót kívánni...”/ — Ezt a kívánságot sok szolgálat, munka, szeretét-küzdelem előzte meg. A jutalom Isten kegyelme és a tiszta szív ajándéka. Szirmai Zoltán IMÁDKOZZUNK! Hálát adunk, gondviselő Istenünk azért, hogy embereket bízol ránk, akikről mi is gondoskodhatunk és erőt adsz tagjainkba, hogy dolgoz­hassunk. Köszönjük a közösségeket, amelyekben élhetünk, a család, lakóhely, munkahely, népünk és gyülekezetünk minket is befogadó és tőlünk is sokat elváró közösségeit. Adj nekünk hűséget és remény­séget a Benned való hitben és az egymásért végzett szolgálatban. Amen. Istentiszteleti rend „Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, ak­kor megszabadulok, csak téged dicsérlek” (Jer 17, 14). VASÁRNAP. — „Jézus mondta a tizenkettőnek: Feltámadásom után előttetek megyek majd” (Mk 14, 27—28 — 2 Móz 13, 21 — Mt 9, 1—8 — Zsolt 40, 1—6). Di­csérlek, Uram, hogy vezeted né­pedet. Hűtlensége- miatt bünte­ted is, ha kell, de nem veszíted el. Meg is szégyeníted bűnei miatt, de aiZ élet útját nem zárod el elő­le. Elrejted magad, hogy keres­ésének téged és embereket állítasz, akik Lelked erejével szólnak. Ve­zetőket adsz, akik utat mutatnak és felelősséget hordoznak népe­dért. Az egyház történetében hű­séged számtalan jelét és bizony­ságát ismerheti üli fed. HÉTFŐ. — „Útjaidat, Uram, is­mertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem” (Zsolt 25, 4 — 1 Pt 2, 12 — Mk 8, 22—26 — 2 Kor 4. 1—6). Dicsérlek, Uram, hogy útjaidra tanítasz. Megismer­tetted velem akaratodat, és meg­adod annak lehetőségét, hogy em­bertársaimnak segíthetek. Láttasd meg mulasztásaimat, tégy készsé­gessé az engedelmességre, és tégy bölccsé minden emberi kapcsola­tomban. Adj erőt, hogy a kísér­tések közt is megállhassak. Ha pedig hitem megerőtlenedett, légy velem, hogy újra megtalál­hassalak és örömmel követhesse­lek. KEDD. — „Mi pedig Krisztust prédikáljuk, a megfeszítettet” (1 Kor 1, 23 — Ézs 11, 10 — KoL3, 5—11 — 2 Kor 4, 7—12). Dicsér­lek, Uram, hogy Krisztus áldoza­tában részesülhetek. Keresztiében ismerhettem meg szereteted nagy­ságát, feltámadásában pedig' ha­lált legyőző, életet adó erődet. Add, hogy kételkedés nélkül tud­jak bízni abban, hogy benne ke­gyelmet kaptam. Taníts meg úgy nézni embertársaimra, mint akik ugyanennek a kegyelemnek és szeretetnek a részesei. Szereteted iránti hálám szerető' testvéri ma­gatartásom mutassa. CSÜTÖRTÖK. — „Ti az Úrnak, a ti Isteneteknek fiai vagytok” (5 Móz 14, 1 — Rm 12, 3 — Lk 19, 1—10 — 2 Kor 5, 1—10). Dicsér­lek, Uram, hogy gyermekeddé tet­tél. A keresztségben ennek látha­tó jelét is adtad. Úgy fordulhatok hozzád életem számtalan kérdésé­vel, minit szerető Atyámhoz. Ügy formálj, hogy mind gondolkodá­somat, mind egész élétemet meg­határozza szereteted, és se két­színű, se kétszívű ne legyek. Óvj meg attól, hogy magamat mások fölé emeljem és igédet ostorként használjam. Igéd ajkamon öröm­hír legyen. PÉNTEK. — „Isten maga tesz majd titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, tökéletesekké, szi­lárdakká és állhatatosakká, övé a dicsőség és a hatalom örökkön- örökké. Ámen” (1 Pt 5, 10—11 — Jer 3, 23 — Zsid 10. 11—18 — 2 Kor 5, 11—17). Dicsérlek, Uram, hogy megtartod népedet. Meg­próbálod, de kétségeiből ki is ve­zeted. Megismerteted vele a szen­vedést is, ■ de erőt is adsz annak hordozásához. Megengeded, hogy tőle eltávolodjon, de újra vissza­téríted és a szolgálat útjára állí­tod. Tégy minkét hitünkben szi­lárdakká és állhatatosakká. SZOMBAT. — „A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az” (Zsolt 25, 11 — 1 Tim 1, 15—16 — Júdás 20—25 — 2 Kor 5, 18—21). Dicsérlek, Uram, mert megbocsátod bűneimet. Nem lehetek olyan mélyen, hogy meg ne halld kiáltásomat, és nem le­het akkora teher rajtam, hogy fel ne tudnál oldozni. Bátoríts, hogy merjek hozzád fordulni. Támassz vágyat bennem, hogy bűneimtől szabaduljak. Emelj fel, hogy meg­újuljon az életem és örülni tudjak kegyelmednek.. Állíts szolgálatod­ba. hogy életem bűnbocsátó és életújító szeretetről tanúskodjon a gyülekezetben. Magyar László Budapesten, 1976. október 24-én DeAk tér de. 9. (urv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.i Harmati Béla. du. fi. Egyházzenei áhítat. — dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretetvendégség: Sza- latnai Rezső. Dézsa Gj’örsy út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andomé. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/h. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Im­re.'Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 3. Boros Károly. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangcpán u. de. fél 10. Ben­czúr László. Üjpest de. 10. Blázy Láios. Pesterzsébet de. lé. Virágú Gyula. So­roksár üjtelep de. fél 9. Virágli Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kis­pest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pcstúthely de. lé. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 3. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11., dr. Kar­ner Ágoston, Sashalom de. 9. dr. Kar­ner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél' 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 10. Kósa László. Rákoske­resztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tibor, du. 6. Mado­csai Miklós. Torockó tér de. fél 9. dr. Fabiny Tibor. Óbuda de. 9. tépi. szuppl.. de. 19. teol. szuppl.. du. 5. Sze­retetvendégség. XII. Tartsay Vilmos u 11. de. 9. Csengődy László, de, 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács Jó­zsef. Budakeszi de, 8. Takács József. Pesthidegkiit de. fél 11. Takács József. Modori u. 8. de. 10. Muncz Frigyes. Ke­lenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kcienvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Vi- sontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél li. Mezősi György. EVANGÉLIKUS ELET A Maavarorszásl Evangélikus Eavház Sa1 tóosztályának lapia Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi GvSrgv Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség é.s kiadóhivatal: 1088 Budaoest VTTL. Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 518—20 412—VllJ Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Arusitia a Magvar Posta Index: 23'2Íl 76.2932 Athenaeum Nvomda Budaoest Rotációs maeasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató SZERDA. — „Ne gyűlöld a be atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét” (3 Móz 19, 17 — 1 Kor 7, 29 — Rm 3, 21—26 — 2 Kor 4, 13—18). Di­csérlek, Uram, hogy megbocsátás­ra tanítasz. Te magad is bűnei­met megbocsátó szeretettel sze­retsz. Megismerteted velem a bűn­bocsánat örömét. A megbocsá­tás örömére is megtanítasz, meg­szabadítod szivemet a gyűlölkö­dés és félelem gyötrődéseitől. Adj érőt, hogy magaim el tudjam szenvedni a hántást, másokért vi­szont fel merjem emelni szava­mat. A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lel- készi Hivatalokat és a Gyüle­kezeteket, hogy az 1977. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály az igényeket a beérkezés sor­rendjében igyekszik kielégíte­ni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. Mivel a kiadványból visz- szavételezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megrende­lőit, hogy csak a szükségnek megfelelően küldjék be meg­rendeléseiket. A Naptár ára 14,— Ft Örömmel szolgálunk könyveinkkel is Kiállítás a ceglédi Kossuth Múzeumban BESZÉD CEGLÉD PIACÁN, mondhatjuk. Az innen szóló na­gyok emléke ma is eleven. S ak­kor is, ma is távolabbra tekint, aki szól. Nem csupán Cegléd s környéke népéhez intézte szavát Dózsa 1514-ben, Pest és Temesvár közt, vagy Kossuth 1848. szeptem­beri híres ceglédi , beszédében, a honvédsereget 3000 fővel gyara­pítva. Idézhetjük bátran Illyés Gyula emlékezetes versét: Dózsa György beszéde a ceglédi piacon; nem feledve, hogy 1937-ben, a Két március és az Ozorai példa szomszédságában jelent meg kö­tetben. Mindezek mellé hadd tár­suljon egy levélrészlet, 1976 nya­ráról: Illyés írta a ceglédi kiállí­tás főrendezőjéhez, dr. Tóth Pál­hoz. Ez sem csupán magánlevél, mindflyájunkhoz szól. A címzett szíves hozzájárulásával töredéke­sen idézzük: „.. . Sajnos, nem me­hetek. Fogyó erő és idő, növekvő gond és végezni való akadályoz. De kérem, adja át munkatársai­nak is az őszinte köszönetét, a közönségnek pedig üdvözlete­met .. MI IS SZÓLT HÁT EZ'ÉV AU­GUSZTUS 29,—SZEPTEMBER 21. KÖZT Cegléd piacától pár lépés­re a Kossuth Múzeum látogató­seregéhez? Mohácsra emlékezve páratlan jelentős kéziratos és nyomtatott eredeti emlékanyagot mutattak be, kitűnő magyarázó szövegekkel, jól választott idéze­tekkel, 'két teremnyi nihgyar mű­velődéstörténeti kiállítást, 17 tár­lóban. Ilyen és ennyi ritka kincs együtt még tán soha nem volt, A 15. és 16. század, vagyis Hunya­di János, majd Mátyás korától Mohácsig terjedő időszak bőke­zűen odakölcsönzött s közérthe­tően bemutatott anyaga ugyanis csak sok szerv és személy közös munkájával jöhetett ez alkalom­ra össze. A Kossuth Múzeumé egyetlen darab sem volt; az ő nagy érdemük a példás szervezés, gondos lebonyolítás, meg minden múzeum közművelődési feladata: a bemutatás. A MEGHÍVÓN — IGEN HE­LYESEN — CSUPÁN EZ ÁLLT: a bemutatott anyagot állami és egyházi könyvtárak kölcsönözték. Olvasóinkat azonban érdekelhe­ti valamennyiük felsorolása, mert e kincsek javával (mennyiségre és minőségre egyaránt értve) egy­házi intézmények szolgáltak, egy református. és egy evangélikus gyűjtemény is. A kiállításon a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az esztergomi Keresz­tény Múzeum, a Duna-mejléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára, a Főszékesegyházi és a Káptalani Könyvtár s a Prímási Levéltár Esztergomból, az Evan­gélikus Országos Könyvtár és egy magángyűjtő féltett kincseit lát­hattuk. Surrimásan szólva: egy nyelvemléket 1512—13-ból, ős- nyomtatványokat, a reformátorok korai munkáit, humanista költők és tudósok műveit, iskolatörténe­ti emlékeket és ferences prédi­kációkat, eredeti leveleket, termé­szettudományi, történeti és teoló­giai munkákat sorakoztattak fel jói csoportosítva. Minden látogató hosszan időzött a záró tárló két feledhetetlen darabjánál: a szin­te kortárs Székely István magyar nyelvű krónikájában Dózsáról, Lutherről, Mohácsról szól — Bá- thori István nádor pedig levelé­ben leírja II. Lajos holtteste azo­nosítását. A város és a környék érdeklő­dő közönsége, tanácsi vezetői épp­úgy, mint diákjai zsúfolásig töl­tötték a kiállítási termeket a megnyitón is, azután is. Arra tö­rekszik a Kossuth Múzeum — korábbi Rákóczi kiállításával s e mostanival —, hogy élménysze- rűen mutassa be egy korszak élő üzenetét Cegléd és vidéke lakói­nak, főként ifjúságának. Hiszen Cegléd iskolázási hagyományai — Kecskeméthez vagy Nagykőrös­höz hasonlítva a megyében —jó­val szegényesebbek, a város mű­velődési szokásai sokáig mosto­hábbak voltak. AZ ORSZÁGOS NÉPFRONT- POLITIKÁT jól értve, állami rilú- zeum s egyházi gyűjtemények bizalommal voltak' egymás iránt, így igen jó együttműködés alakult ki. Az egyházi könyvtárak tud­ják: történelmünk szinte egyetlen korszakát sem lehet valóságosan ábrázolni e kincseink nélkül, de különösen nem a 15. és 16. száza­dot. Ezért szívesen bocsátják köz­re a gondozásukra bízott anyagot. Az egyházak egymás közt szintén jól megosztották s egyesítették a feladatokat; megkapó módon sa­ját egyházuk értékei , mellett a másik egyház lelki kincsét is be­mutatták, így Luther egyik műve református könyvtárból, a feren­ces Temesvári Pelbárt egy mun­kája evangélikus gyűjteményből s- Dürer Apokalipszise katolikus múzeumból került kiállításra. Ér­dekes, de nagyon érthető módon bőséggel adhattunk kölcsön vala­mennyien a kor természettudo­mányos könyvterméséből is. Az Evangélikus Országos Könyvtár például szívesen szolgált Luther, Melanehton. Zwingli, Dévai Má­tyás művei mellett a csillagász Peuerbach, Erasmus - és Székely István, Janus Pannonius és má­sok munkáival, magyar, német és latin nyelvű krónikákkal. NÉPÜNK MŰVELŐDÉSÉÉRT MINDIG KÉSZSÉGGEL DOL­GOZTUNK EGYÜTT mindenki­vel. őszinte megbecsüléssel üd­vözöljük a ceglédi Kossuth Mú­zeum kezdeményezését. A közmű­velődési törvény űj lehetőségeit jól ismerik, élnek a lehetőségei­vel. Az egyházi könyvtárak, köz­tük az evangélikus egyház gyűjte­ményei nevében mondhatjuk:' örömmel szolgálunk könyveink­kel is. Papp Ivánné

Next

/
Thumbnails
Contents