Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

GYERMEKEKNEK. Csak anyagbeszerző? Vannak gyerekek, akiknek eset­leg gyengébben- megy a nyelvta­nulás vagy a történelemlecke fel­mondása, de biztos az ötösük tor­nából, a gyakorlati foglalkozáson pedig különösen is szép ered­ményt érnek el. Ha kirándulásra kerül a sor, őket bízzák meg a szervezéssel, ők szedik össze a pénzt, intézik el a szállás és ellá­tás kérdéseit. Érdeklődésüket a kézzelfogható dolgok és a min­dennapi élet kérdései kötik le. JÉZUS TANÍTVÁNYAI KÖ­ZÖTT FÜLÖPNEK volt ilyen gyakorlati érdeklődése. Fülöp Bétsaidában született. Jér zus többször megfordult és sok csodát tett ebben a városban. Ide­valósi volt Péter és András is. Lehet., hogy már gyermekkoruk­ban is jól ismerték egymást és a Cenezdret-tavon együtt tanulták 3 halászmesterség fortélyait. Amir kor Fülöp meghallotta Jézus hí­vását, nem húzódozott. Első szóra engedelmeskedett és követte Mes­terét. Nagyon örült annak, hogy Jézust megtalálta, akit a próféták már oly régen ígértek és vártak. Örömét Bertalannak is elmondta, aki szintén beállt a tanítványok sorába. JÉZUST EGY ALKALOMMAL NAGY SOKASÁG HALLGATTA. Amikor Jézus látta, hogy meg­éheztek, megkérdezte Fplöpöt, hogy honnan lehetne kenyeret szerezni. Biztos máskor is a gya­korlatias Fülöp vásárolta be a szükséges élelmet. Fülöp körül­nézve rögtön kész volt a válasz­szak Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset! Arra nem is mert gondolni, hogy Jézus is­teni hatalmával, az ő segítsége nélkül is meg tudja oldani a kér­dést. Sok mindent meg kellett ta­nulnia még Jézus mellett. De olyan hamar eltelt a három év és Jézus már arról kezdett beszélni, hogy hamarosan vissza kell men­nie az Atyához. A GYAKORLATIAS FÜLÖP AZONBAN SEHOGYAN SEM TUDTA ELKÉPZELNI A DOL­GOT. Jézus ott volt mellette, és ő látta tetteit, hallotta a szavát, érezte szeretetét. De Isten látha­tatlan, és olyan kevés az, amit tudhatunk róla. Nem is töpren­gett tovább, hanem ezt mondta Jézusnak: Uram, mutasd meg ne­künk az Atyát, és oz elég nekünk! Jézus így válaszoit neki: Annyi ideje veletek vagyok, és nem is­mertél meg eni-m Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát. Az Atya énbennem lakik, énáltalam viszi véghez az ő cselekedeteit. NÉHÁNY NAP MÚLVA BE­KÖVETKEZETT, AMIRŐL JÉ­ZUS BESZÉLT: halála és feltá­madása után visszament az Atyá­hoz. És Fülöp megértette, hogy az Atya látása nélkül is elég volt, amit Jézustól kapott. Gyakori ati érzékét is Isten szolgálatába állí­totta és úgy tanúskodott Jézusról, akiben Isten egészen gyakorlati módon közelünkbe jött. Madocsai Miklós Az Északi Evangélikus Egyházkerület felhívása Az Egyházkerület Elnöksége felhívja a lelkészek és segédlelkészek figyelmét az október 1-én megüresedő dörgicsei (Veszprém m.) lelké- szi állásra. A javadalom megfelel az országos lelkészi átlagnak. Az érdeklődők levélben jelentkezzenek az egyházkerület püspöké­nél (1085 Budapest, VIII., Üllői út 24.) — IIALALOZAS. Mindhalálig — több, mint huszonöt éven ke­resztül — a rákoscsabai társgyü­lekezet hűséges szolgálói, voltak: özv. Keresztúri József né, sz. Vári Lujza, mint presbiter és egyházfi. Tanító Sár,.dómé, sz. Kudron Ju­lianna. mint presbiter és gond­nok. Ez év szeptember utolsó va­sárnapján szerettük volna ünne­pelni őket. de időközben mindkét testvérünk eltávozott közülünk. özv. Keresztúri Józsefnét június 17-én kísértük utolsó útjára 75 éves korában a rákoskeresztúri temetőben. Tanító Sándornét au­gusztus 30-án temettük ugyanott, a gyülekezet testvéri szeretete mellett Az igét Békés József lel­kész hirdette. Hálát adunk a mi Urunknak, hogy két testvérünket hűnek ítélte, rendelvén őket a szolgálatra. " * Bevezetés az Újszövetségbe A szinoptikus kérdés II. A teológiai kutatás ismeri azo­kat a nehézségeket, amelyek qz első három evangélium egymással való messzemenő egyezéséből és különbözőségéből erednek. Hosszú idő óta sokan fáradoznak azon, hogy ezt a problémát megoldják, de eddig minden megoldás csuk megoldási kísérlet maradt. Sok tekintetben mégis jók voltak ezek a kísérletek, mert majd’ mind­egyikük előbbre vitte a kérdés megoldását. Nekiink pedig nem kell idegenkednünk ezektől a kí­sérletektől, mert az Evangélium lényegét nem érintik, hiszen tör­téneti kérdésekre igyekeznek fényt deríteni. Ugyanakkor: az igazságkeresés — amiről itt szó van — hozzá tartozik a hit lénye­géhez, AZ ELSŐ MEGOLDÁSI KÍSÉR­LETEK MEGEGYEZTEK AB­BAN, hogy feltételezték az evan­géliumoknak egymástól független keletkezését. Az ős-evangélium elmélet sze­rint eredetileg volt egy ún. ős­evangélium, amely talán azonos lehetett a Hieronümosz által em­lített „Héberek evangéliumával”, vagy Máté eredeti, arám nyelvű iratával. Ezt az arám nyelvű „ős­evangéliumot” lefordították gö­rögre és többszöri átdolgozás után született meg Máté, Márk és Lu­kacs evangéliuma. — Abban igaza van ennek az elméletnek, hogy az evangéliumok létrejötte egy hosz- szabb folyamat eredménye, de a szinoptikusok között levő külön­bözőségekre nem tud kielégítő magyarázatot adni. A töredék-elmélet az ős-evan­gélium elmélettel szemben felté­telezi, hogy már az apostolok, majd ezek tanítványai bizonyos jegyzeteket készítettek Jézus éle­tének eseményeiről. Ezeket a jegyzeteket később összegyűjtöt­ték és maguk a gyűjtők is kiegé­szítették a saját emlékeikből. így keletkeztek — egymástól függet­lenül — a szinoptikus evangéliu­mok. — Elfogadható ebből az el­méletből az, hogy az első három — SZÜLETÉS. Ifi. Hegyháti Jánosnak és Szakái Ágnesnek jú­lius 17-én első gyermekük szüle­tett. Neve: SZABOLCS. A gyer­mek keresztelése augusztus 15-én volt Iharosberényben. A szolgá­latot a két nagyapa végezte. Hegyháti János iharosberényi lel­kész a keresztel ést. Szakái Árpád kemeneshőgyészi lelkész az egy­házkelést. — HALÁLOZÁS. Pintér János, a mérgesi gyülekezet tagja, húsz evangéliumnál különböző tartal­mú gyűjteményekkel van dol­gunk, de a „jegyzetek” valami­kori létezését nem lehet tudomá­nyos adatokkal bizonyítani. A hagyomány-elmélet szerint a Jézus életére' és munkásságára vonatkozó hagyomány írásba fog­lalását megelőzte a szóbeli hagyo­mány kialakulása, amelynek vol­tak változatai aszerint, hogy zsi­dó- vagy pogány-keresztyének kö­zött terjedt. Később a keresztyén- ség terjedése szükségessé tette ennek a „szóbeli evangéliumnak” (vagy: evangéliumoknak) írásba rögzítését. Ennek az írásba rögzí­tésnek az eredménye az első há­rom evangélium. — Ebben az el­méletben jelentős és helyes a szó­beli hagyomány hangsúlyozása (erről már szólottunk egyszer), de ez a felfogás sem tud feleletet adni az első három evangélium szoros kapcsolatára. A SZINOPTIKUS KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA TÖREKVŐ TOVÁBBI KÍSÉRLETEK meg­egyeznek egymással abban, hogy a három evangélium keletkezését nem egymástól függetlenül kép­zelik el, hanem egymásra való hatásban. A felhasználási elmélet a szi­noptikusok közötti szoros kapcso­latból indul ki és azt vallja, hogy az első három evangélista kölcsö­nösen felhasználta egymást. Ezekhez a megoldási kísérle­tekhez csatlakozott később egy más irányú felfogás is: az ún. két forrás elmélet. E szerint Máté és Lukács evangéliumának két for­rása volt: az egyik Márk, a másik pedig egy ma már ismeretlen for­rásirat, amely nagyobbrészt Jé­zus beszédeit tartalmazta. Hogy Máté és Lukács használta Márkot, nyilvánvaló több megfi­gyelésből is. Máté Ugyanis néhány kisebb rész kivételével — tehát majdnem teljes egészében — ma­gába foglalja Márkot, ugyanakkor ezt tette Lukács is. A stílus és a nyelvezet is azt bizonyítja, hogy éven át volt pénztárosa, 62 éves korában rövid szenvedés után hír. télén elhunyt. Pénztárosi munká­ját mindenkor a legnagyobb be­csületességgel és körültekintéssel végezte. Temetése szeptember 4-én volt Böröcz Enikő lelkészi munkatárs szolgálatával. „Isten engem kivált a holtak hazájából, és magához fog venni.” — Ezen a napon, ezzel a temetéssel vette használatba a község az újonnan épített községi halottasházat. Márk a legrégibb, és azt hasz­nálta a másik kettő akkor, ami­kor a maga evangéliumfát meg­írta. * Máté és Lukács — Márkon kí­vül — felhasználhatta az előbb már említett beszedgyűjteményt is, ugyanis Máténál és Lukácsnál több olyan részt találunk, ame- lyelrMárk evangéliumában nin­csenek meg, és ezek a szakaszok többnyire Jézus beszédeit tartal­mazzák. A két forrás elmélet szerint te­hát a szinoptikus kérdés megol­dása ez: először Márk evangéliu­ma keletkezett, amelyet felhasz­nált Máté s Lukács. Ebből ered az első három evangélium sokszori egyezése. A különbözőségek pedig abból származnak, hogy Máté és Lukács felhasználta azt az anya­got, amelyet beszédgyűjtemény­nek nevezünk, de amelyet ma már nem Ismerünk. AZ EDDIG ISMERTETETT EL­MÉLETEK KÖZÜL VISZONY­LAG EZ A LEGELFOGADHA­TÓBB, de ez sem old meg min­den kérdést, mert elsősorban Lu­kácsnál, de Máténál is találunk olyan részeket, amelyek sem Márknál, sem a feltételezett be­szédgyűjteményben nem fordul­nak elő. Mindezért még egy har­madik vagy még több forrást is kellett ismerniük, amelyekből merítettek­D. Kaldy Zoltán nyomán: V. J. A SAJTÓOSZTÁLY felhívása A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÜTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1977. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényeket a beérke­zés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból vissza véte­lezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit, hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára 9,— Ft A Naptár ára 14,— Ft Tornyok, minaretek, pagodák Mennyei Birodalom HÉT VILÁGCSODÁRÓL TU­DOTT AZ 0KOR. Mind a hét azonban a mediterrán kultúrához tartozott. Ide korlátozódott is­meretanyaga, s így Herodotos is, az ókor nagy utazója és föld­rajz tudósa csak Európa, Ázsia, Afrika jelentéktelen kis részeit tudta bejárni. Ki tudott akkor arról, hogy Ázsia egyik roppant nagy birodalmát kőfallal kerítet­ték be, s mindezt akkor, amikor pl. a mediterrán városok sem voltak mind fallal körülvéve. Két és félezer km-en, hegyen, völ­gyön, síkságon húzódik még ma is ez a gigantikus falkolosszus, a tenger öblétől messze föl Sze- csuánig, Mongólia irányába. A kí­nai fal, ahogyan ismerjük, a Mennyei Birodalom kerítése, amely piipt kép, szerepel szinte valamennyi kultúrnyelvben, ami­kor valami áthághatatlan aka­dályról akar szólni. Méretei féleír metesek: 16,5 m magas, alul 8, felül országútnyi széles, 5 m, a mellvértje külön 1,5 m, s a tor­nyai még ezen felül kétemelete­sek. Nincs a világnak a mai napig ilyen elképesztően hatalmas épít­ménye. KIK, MIÉRT ÉS MIKOR EMELTÉK A FALAT? Mennyi Ideig építették? Milyen hangya- szorgalomra volt szükség, hogy egybeálljon, s dacoljon évezre­dekkel? A történelemkutatás régóta azt tartja, hogy Kr. e. gz 5. században a mongol-hunok el­leni védekezés volt célja, s a 3. házadban kötötték össze egysé­ges falrendszerré. S így a hunok az akadály miatt más irányt vet­tek, s a fal lett Európa sorsává. Viszont a legújabb ídnakutatás azt tartja, hogy az 5. században Kína apró fejedelemségek, csá- csárságok tarka térképe. Volt-e egységes akarat, központi irányí­tás, elv és hatalom, amely millió­kat mozgósította, hogy kizárólag kézi munkával felrakják, feltölt­sék a falat? Bizonyára volt, mégis tucatjával merednek kérdések elénk. De abban az időben, amikor megfoganhatott a fal felhúzásá­nak gondolata valamelyik Menny Fiában, amikor Buddha királyfi gondtalan gyermek volt még, Py­thagoras pedig a háromszögekkel kapcsolatos tételeit szerkesztette, vagyis 550 körül élt Kínában egy ember, akinek neve latinos for­mában maradt ránk: Konfucius. Életét dióhéjban így ábrázolhat­nánk: apját még gyermekkorában elvesztette, anyja viszont jó ne­velésben részesítette. A múlt ha­gyományai iránti érdeklődés ko­rán kezdődött benne. 17 éves ko­rában megántanítást vállalt, két év múlva megházasodott, ekkor egy gazdag család szolgálatába állt, s mint a régi szokások isme­rőjét, nagy tisztelet övezte. Szü­lőföldjének, Lunah egyik minisz­tere meg is bízta fia oktatásával. Amikor szűkebb hazájában za­vargások támadtak, a szomszédos államba ment. Itt a fejedelem ro­konszenvezett Konfuceval, de rö­videsen nézeteltérés támadt kö­zöttük és visszatért hazájába. 501- ben, ekkor éppen 50 éves volt, mint bölcs közigazgatási tisztvi­selő. olyan rendet tudott terem­teni, hogy érdemeiért igazságügy­miniszterré nevezték ki. 496-ban lemondott állásáról, s ettől kezd­ve 13 éven át tanítványaival ván­dorolt, hirdetve tanait, majd ha­lála előtt néhány évvel újra ha­zatért, és irodalmi tevékenység­nek szentelte életét. 479-ben halt meg. ENNYIT ANNAK AZ EMBER­NEK AZ ÉLETÉRŐL, akiről nem tudjuk teljes hitelességgel megál­lapítani, hogy valamiféle vallást, vagy bölcseleti rendszert alapí­tott. Viszont az tény, hogy amit rendszerbe foglalt, vagy amit ta­nított, két és félezer év viharait, üldöztetését kiállta, s őt magát nem is olyan régen, 1906-ban, a mandzsu-dinasztia égyenrangúvá tette az égi és földi istenekkel. Templomot szülőföldjén halála után 350 évvel emeltek, s Kr. u. 555-ben császári rendeletre min­den tartományi székhelyen Kon- fucius-templomot kellett építeni. Tehát a nagy bölcs, aki az állam­vezetés és az emberi magatartás erkölcsi normáit összeállította, elég későn, de a birodalom iste­névé lett. Ezáltal még inkább za­varba kerülünk személyével kap­csolatban. E zavar csak mélyül, ha európai gondolkodásmóddal próbáljuk megközelíteni a kínai vallásos és világnézeti rend­szert, s benne megtalálni Konfu- ce személyét, Az első meglepő dolog, hogy Kínában q császárok „nevezték ki” az isteneket. Minden vallá­sos kultusznak legfőbb letétemé­nyese is a császár, mintha azt mondanánk, a kínai vallásos kultusz „főpapja” a esászár volt. Ebből következett a másik meg­lepő dolog: a birodalom vallásá­nak nem volt papsága, a szakrális feladatokat állami hivatalnokok látták el. (A buddhizmus és egyéb vallások, mohamedán, keresz­tyén. stb. térhódítását arra ma­gyarázzák, hogy a hivatalnokok nem tudták kielégíteni a tömegek vallásos igényeit, s így különbö­ző ..papi rendekbe” vetették bi­zalmukat.) A HARMADIK MEGLEPŐ DOLOQ, hogy a kínaiak a 19. század elejéig Kínát tartották minden földi esemény középpont­jának. Ez volt a Mennyei Biro­dalom, a világállam, amelytől minden esemény függött. Uralko­dója az ég kizárólagos és jog sze­rinti képviselője a Földön, aki fe­lelős volt az égnek a rend fenn­tartásáért. Az ég mutatta meg az utat, s ő követte, alattvalóit ezen az úton vezette. A császár istentől származott, s évente, a téli nap­forduló napján ősatyjának, az ég Istenének áldozatot mutatott be a Menny Templomában. Bizo­nyos áldozatokat kizárólag 6 mu­tathatott be, másokat magas ran­gú állami tisztviselők. Ez a vi­lágnézet azonnal léket kapott és süllyedni kezdett, amint az ál­lamforma megváltozott. A TÖMEGEK HITÉT SEM TUDJUK EGYSZERŰEN MEG­FOGALMAZNI. Tény, hogy el­képzeléseikben számtalan jó és rossz szellem élt, amelyek külön­böző alakokban (főként állatok­ban) jelentek meg, és ijesztgették, vagy jutalmazták a szegény em­bereket. Valami főísten azért csak uralkodott az istenek rendetlen panteonjában. Bizonyos „Sang-tj" ez, a legfőbb megistenült ős, aki az, ég mozdulatlan pontján, a sarkcsillagon levő bíborpalotájá­ban lakik, s a világtörténelem színjátéka előtte zajlik. A kusza felfogásban igen nehezen tudunk eligazodni. Két őserö létezését azonban vi­lágosan kihámozhatjuk e vallásos felfogásból: az egyik szellemi, a másik anyagi. A szellemi himne- mű, míg a materiális nőnemű képződmény. A világmindenség is két részből áll, égből és föld­ből. A világot számtalan isten, démon, jó és rossz szellem népe­st be- Dr. Récley Pál

Next

/
Thumbnails
Contents