Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-09-12 / 37. szám

V GYERMEKEKNEK. Bertalan, India apostola Péterhez (Simon) és Mátéhoz (Lévi) hasonlóan Bertalannak is volt egy másik neve: Nátánáel. Halász ember volt ő is, de nem­csak mesterségének fortélyait is­merte, hanem a Szentírást is. A rekkenő nyári hőségben szívesen húzódott fák árnyékába. Ilyen­kor elgondolkozott a próféták üzenetén, akik évszázadok óta reménységgel hirdettek és várták a Megváltó érkezését. Isten sza­va mélyen a szívébe vésődött és igaz, becsületes emberré formál­ta Bertalant, Egy alkalommal Fülöp szenzá­ciós újsággal lepte meg: Megta­láltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, alá Názáretből származik. Bertalan kétkedve fogadta a hírt, de elindult társával, hogy személyesen találkozzék Jézus­sal. Bizony fontos ennek a kér­désnek utánajárni. Könnyelmű­ség lenne annyiban hagyni, vagy csak mások véleményére támasz­kodni. Bertalan ezért indult el Fülöppel. Személyesen akart meggyőződni arról, hogy kicsoda Jézus. TALÁLKOZÁSUKKOR JÉZUS BERTALAN SZÍVÉBE LÁTOTT, mert Jézus tudja mi lakik az emberben. Előtte nem lehet sem­mi titkunk. Jézus nem külső lát­szat szerint ítél. nem felületesen ismer minket. Amikor Bertálan rádöbbent erre, maga is felis­merte Fülöp szavainak igazságát és ezt mondta: Mester, te vagy az Isten Fia. te vagy Izrael kirá­lya! Ettől kezdve Bertalan is Jézus tanítványa lett. Úgy tudjuk. Mes­terének halála és feltámadása után messzi-messzi vidékre, egé­szen a távoli Indiába is eljutott. Jézus Krisztusról tanúskodott, aki tudja, hogy mi lakik ben­nünk és mégis szeret minket. NE GONDOLJ TEHÁT FÉLVE JÉZUSRA. Igaz, ő téged is így belülről ismer. Mindenkinél jobhan ismeri gondolataidat. Tudja, min töröd a fejed, amikor elhúzódva társaidtól, esetleg te is egy nagy fa árnyékában hűsőlsz, vagy este nehezen alszol el. De ne félj! Jézus segíteni akar raj­tad. mert nagyon szeret téged. Személyesen is meggyőződhetsz róla. ha őszinte érdeklődéssel fi­gyelsz reá. Madocsai Miklós „Härihäng verseny” Kőröshegyen FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY­BEN VOLT RÉSZÜK augusztus 9-én balatonszárszói üdülőnk vendégeinek. Kőröshegyi hang­versenyjátéka idején ydülőnkben töltött néhány napot Peskó György orgonaművész. Mivel a hivatalos hangversenyre az üdü­lő vendégei közül csak néhányan tudtak jegyet szerezni, Peskó György a kőröshegyi templomba bemutató argonajátékra hívta meg az egész üdülőt. A szállítást a gépkocsival rendelkező vendé­gek oldották meg, úgy, hogy több autó kétszer is fordult. Dr. Takács Károly plébános nemcsak készségesen rendelkezé­sünkre bocsátotta a templomot, hanem személyesen köszöntött bennünket, kifejezve örömét, hogy az evangélikus szolgatár­sakkal együtt D. Káldy Zoltánt, egyházunk püspök-elnökét is üd­vözölheti. Ismertette a templom történetét kiemelve, hogy éppen most emlékeznek meg az ősi templomnak arról a tíz éves szolgálatáról, amit a nemzetközi nyári hangversenyekkel nemcsak a Balaton déli partján, hanem egész országunkban, sőt a turis­taforgalom révén világraszólóan végez a zene nyelvén hirdetve az embereknek Isten szeret étét. PESKÓ GYÖRGY Bach, Albi­noni, Caesar Frank, Kolos és Hi­das műveiből adott elő a tőle megszokott lendülettel és dinami­kával. Nemcsak a szerzők, de a hallgatók nemzetközi összetétele is mutatta — hiszen az üdülőben akkor német és francia vendégek is üdültek — hogy a zenének nemcsak korokat, hanem embe­reket és népéket is összekötő ha­talmas ereje van. A RÖGTÖNZÖTT HANGVER­SENY VÉGÉN D. KALDY ZOL­TÁN PÜSPÖK megköszönte a művésznek a feledhetetlen él­ményt, a házigazdának pedig a testvéri szeretetet. Örömmel szólt arról, hogy ez a kis somogyi falu a nyári hangversenyek révén be­kapcsolódott a nemzetközi zenei életbe. Dr. Sclmeczi János Methodista Világkonferencia Augusztus 25—31. között Dub- egy 2000 részvevővel. A konferen- linban tartották meg a 13. me- cia főtémája „Az Űr napja” volt. thodista világkonferenciát, mint­Bevezetés az újszövetségbe Mégegyszer az evangéliumok megbízhatóságáról és egyéb kérdésekről Jézus életének, szavainak és cselekedeteinek húsvét és pün­kösd szemszögéből nézése nem­csak János evangéliumára jel­lemző — mint sokszor véljük —, hanem az első három evangéli­umra is. Mindez közelebbről azt jelenti, hogy amikor János evangélista pl. Lázár feltámasztását írta le, akkor nemcsak arra törekedett, hogy magát az eseményt hűen ír­ja le, hanem arra is, hogy az egész eseménynek a húsvét felőli jelentősége kifejezésre jusson. Amikor leírta Jézus szavait: „Én vagyok a feltámadás és az élet” — akkor már annak a Jézusnak a szavait írta le, akiről tudta, hogy feltámadott. Vagy pl. Jézus Jeru­zsálembe való bevonulásának igazi értelmét akkor, amikor ez az esemény történt, semmikép­pen nem érthették meg méj a ta­nítványok sem. Nem volt akkor az ilyen bevonulásban semmi szokatlan. Nemcsak Jézus, ha­nem sok más zarándok csapat is „bevonult” Jeruzsálembe. Csak húsvét és pünkösd után világoso­dott meg a tanítványok előtt, hogy ott tulajdonképpen Zakari­ás próféciájának beteljesedéséről volt szó. Természetesen, amikor a jeruzsálemi bevonulást leírták, már húsvét és pünkösd felőli ér­tékeléssel írták azt le. Ugyanezt kell elmondani Jézus minden más cselekedetének emlékezet- és írásbeli rögzítése kapcsán is. Fel kell vetnünk a kérdést: az evangélistáknak ez a húsvét és pünkösd felőli beállítottsága nem zavarta-e meg a lefolyt esemé­nyek leírásának történeti meg­bízhatóságát és ezzel az evangé­liumok megbízhatóságát? Azt kell felelnünk, hogy semmikép­pen nem. Sőt éppen ez a beállí­tottság segített az egyes esemé­nyek igaz leíi'ására. mert meg­szabadította az evangélistákat attól, hogy az egyes eseményeket csak önmagukban, az összefüg­gések meglátása nélkül nézzék. A húsvét felöli beállítottság segí­tette az evangélistákat Jézus személyének és munkájának tel­jes világosságba helyezésére. Ak­kor nem volnának „hitelesek az evangéliumok, ha az egyes ese­ményeket úgy írnák le, hogy ha azokon nem sütne át a húsvét fé­nye. Az evangéliumok sorrendjének és feliratainak kérdése A régi kéziratokban és az egy­házi atyáknál az egyes evangé­liumok sokszor különböző sor­rendben következnek egymás után. Legtöbbször Máté áll az élen, néha azonban János is. Bi­zonyára azért tették őket az első helyre, mert mindketten Jézus tanítványai voltak. A hagyomá­nyossá lett sorrend még is ez: Máté, Márk, Lukacs és János. A Muratori-féle kánonjegyzékben (kb. 200-ból). valamint a reánk- maradt legrégebbi teljes szentirá- si kéziratban, a későbbi kéziratok többségeben és a különböző for­dításokban is ebben a sorrendben következnek egymás után az evangéliumok. Ennek a sorrend­nek nagy előnye, hogy egymás mellé /kerül az az első három evangélium, amely igen közeli rokonságban van egymással. Az Űjtestámentum könyveinek címe, felirata (pl.: Máté evangé­liuma vagy János evangéliuma) nem maguktól a szerzőktől szár­mazik. A szerzők által adott cím más volt, mint amely alatt ma is­merjük az evangéliumokat, pl. Máté evangéliumának eredeti címét valószínűleg Mt 1, 1-ben találjuk meg: ..Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiá­nak nemzetségkönyve”. A mai címek valószínűleg az evangéliumok összegyűjtésének idejéből származnak. Arra szol­gáltak, hogy az egyes kéziratok a kéziratgyűjteményekben köny- nyebben megtalálhatók legyenek. (A szentírási fejezet és versbeosz­tások — éppen az olvasás, meg­találás megkönnyebítését szolgál­va — még későbbről valók.) Az evangéliumok szerzői esetleg azért sem írták ki nevüket, mert Jézus Krisztus személye mellett a maguk személyét egészen jelen­tékteleneknek tartották és így nevük megemlítését is felesleges­nek gondolták. Az egyes gyüleke­zetek azonban — melyek egy-egy evangéliumot sok fáradsággal másoltattak le —, nagyon jól tudták, hogy kiktől származnak azok. D. Káldy Zoltán nyomán: V. J. Colombo 1070. AMINT AZ TUDOTT DOLOG AUGUSZTUS DEREKÁN A SRI- LANKA-I (CEYLON) COLOMBÖBAN 86 el nem kötelezett állam­nak, az ENSZ tagállamai több, mint kétharmadának legfelsőbb szintű vezetősége csúcstalálkozót tartott, ebben a formában az ötödiket. Van valami imponáló abban, ahogyan ezek az országok együtt ke­resik az eszközét és módját annak, hogy érdekeiket védjék és jövő­jüket biztosítsák. A 86 állam jelentős része gyarmati iga alól szaba­dult fel. Némelyik csak a közelmúltban. De amelyik „nagyon ré­gen az is csak éritizedekben mérheti szabadságát. Ezzel együtt ki­mondottuk azt is, hogy sok közöttük a szegény, elmaradott, vagy legfeljebb fejlődő állam, amely óriási erőfeszítéseket tesz gazda­sági elmaradottságuk felszámolása, felemelkedése és függetlensége érdekében. F, szegény államok mindenkor prédái voltak a nyugati világból induló politikai és gazdasági kalandoknak, s jelen történeti szakaszukban a ,,sorstársak” Összefogott erejével szállnak szembe a behatolási kísérletekkel. Ezek az államok — ismét túlnyomó több­ségükben —, nem képviselnek nagy katonai ütőerőt, de roppant tö­megeikkel befolyásolják a viláa helyzetét. AZ EMLÍTETTEKBŐL KÖVETKEZIK NYILATKOZATUK LÉ­NYEGE, amely politikai és gazdasági elveket tartalmaz. Politikai vonatkozásban egyesíteni kívánják erőfeszítésüket az imperializ­mus, neokolonializmus, fajüldözés ellen, és síkraszállnak a békéért, nemzetközi biztonságért és békés egymás mellett élésért. Hangoztat­ták, hogy Helsinki jó kezdet volt. s ezen elveket ki kellene terjesz? teni más földrészekre is. Elítélték a fajüldöző rendszereket és azok támogatóit. Követelik az Indiai-óceán békeövezetté történő nyilvá­nítását. Megállapították, hogy az egyes országoknak nagyfokú önállóságra van szükségük gazdaságilag. Ennek érdekében olyan összefogásra lenne szükség, amely az alapanyagok termelésében és értékesítésében a fejlődő országok érdekeit tartja szem előtt. Igazságos exportárakra van szükség, és ezt csak az érdekek egyeztetése esetén érik el. E 86 Állam gazdasági, társadalmi, kulturális vo­natkozásban különböző fejlettségi fokon áll. Tömegeikben kü­lönböző vallások híveit találjuk. Az ún. el nem kötelezettség a semleges politikára való törekvés, s világunk bonyolult kérdései kö­zött az igazsáaosság keresése. Ezekben a törekvésükben a szocialista országok részéről nemcsak sok megértésre találunk, de természetes szövetségesekre is. hiszen az emberiséget sújtó válságos nroblém”!- — éhség, szegényséq. betegség, analfabétizmus, faji megkülönbözte­tés stb. megszüntetéséért folyó világméretű küzdelemben célkitűzé­seink találkoznak. Tornyuk, minaretek, pagodák... Hódító vallás Ötször kell naponta a mohame­dán „egyházfinak”, a müezzinnek a karcsú minaret erkélyére kiáll­nia és harsány hangon felhívni az ígazhiíúeket imádságra. Pénte­ken a kötelező déli ima előtt fél órával elénekli Mohamed üdvöz­letét is. Egyiptomban nagy elő­szeretettel alkalmaztak erre a hi­vatalra vakokat, hogy a szomszé­dos udvarokba ne lássanak, ahol esetleg háremhölgyek perpatvará­ban még Allah sem tud rendet teremteni. NÁLUNK, MAGYARORSZÁ­GON, A TÖRÖK HÓDOLTSÁG NYOMAKÉNT négy ilyen mina­ret maradt épségben. (Pécs, Érd, Eger, Borosjenö.) Monda szerint a híres egri vö­rösbor neve, a bikavér is össze­függ a török világgal. Az iszlám törvényei szerint a hívek nem ihatnak bort. A jó egriek, hogy lerészegítsék a törököket, azt ta­lálták mondani, ez nem is bor, hanem leölt bika vére. Sűrűsége, színe árulkodik róla. Így kikerül­ték a próféta parancsát, s mint bikák vérét itták^a zamatos vö­rösbort. AZ ISZLÁM TANRENDSZERE bármilyen bonyolultnak látszik, leegyszerűsíthető néhány fő tétel­re. Az első és legfontosabb dog­mája, hogy Allahon kívül nincs isten és, Mohamed a prófétája. Ezen kívül négy nélkülözhetetlen szabály van: 1. Az imádság. Meg­határozott formák, Koránból vett idézetek, előirt testmozgás, rituá­lis mosdás kíséretében. 2. A böjt. Főként ramadán hónapban szigo­rú, mert ez emlékeztet a Korán égből érkezésére. 3. A szegényadó, vagy diamizsnálkodá6. 4. Zarán­doklat Mekkába. Minden hívőnek életében egyszer legalább el kell jutnia a szent helyre. Aki az öt „tartópillért” sajátjának tekinti, az az iszlám közösségébe tartozik. A hivő moszlimok ezenkívül nem ehetnek disznóhúst, nem ihatnak bort. Kötelező hitüket terjeszteni, Azért a legagresszi- vebb vallásnak tartják. Minden pogánnyal szemben kibékíthetet­lenül ellenséges viszonyban áll­nak. Ez nem vonatkozik a keresz­tyénekre és zsidókra, akik az „Írás birtokosai”. S ha megadják magukat, tovább gyakorolhatják vallásaikat. Ebből megérthetjük a magyarországi hódoltság 150 éves vallásos krónikáját. VISZONYLAG KEVÉS SZEK­TA VAN AZ ISZLÁMBAN. A hí­vők túlnyomó többsége nem tar­tozik egyik szakadár csoporthoz sem. Két-három neves csoporto­sulást mégis megemlítünk. Tulaj­donképpen a legrégebbi csoporto­sulások sem teológiai úton jöttek létre, hanem öröklés-, ill. állam­jogi szempontok alapján. Kicsoda Mohamed jog szerinti utódja, a kalifa? Ez a kérdés bontotta meg az iszlám sorait. Míg egyesek az Ommajádák utódlását tartották törvényesnek (Abu Befer, stb.), mások a próféta vejéhez, Alihoz és annak leszármazottaihoz ma­radtak hűségesek. Ez utóbbiak a síiták, míg a szunniták (szunna: hagyomány) olyan tudósításokat fogadtak el, amelyek az ő imám- jaik tekintélyére támaszkodnak. A siiták viszont addig mentek el, hogy Mohamed leszármazottait szentekként imádták, sőt, az egyik szekta Alit (a próféta veje) isten­nek tartja. Említésre méltó azután az a mozgalom, amely az ősi medinai puritánságot kívánta megvalósí­tani. Hadat üzent minden pompa, szentek, még Mohamed túlzásba vitt tisztelete ellen is. Ez a vaha- biták mozgalma. E mozgalom egyik jeles képviselője Szaúd- Arábia uralkodója, a nemrég meggyilkolt Ibn Szaud király volt. MEG EGY DOLGOT LÉNYE­GESNEK TARTUNK MEGEMLÍ­TENI! Ez a túíági'ég-felfogással függ össze. Ebbe az elképzelésbe Krisztust is bevonja az iszlám. Nevezetesen Krisztus a közelgő világvege előtt visszajön, felveszi az iszlám hitét, megházasodik, családja lesz. minden disznót ki­irt. és minden emoer felveszi az iszlámot. Aki nem. az kard által pusztul el. Ugyancsak a világvé­gét jelzi, hogy megjelenik egy „mahdi’’ — vezérelt —, aki visz- szaállítja a kalifák aranykorát, s a hitetleneket elpusztítja. Szem­fényvesztők, csalók, ámítok a mu­zulmán világban gyakorta léptek fel a mahdi szerepében. A múlt század vegén pl. Szudánban két évtizedig uralkodott egy dervis­ből lett, magát mahdinak kijelen­tő személy és utóda. Kissé túlzottan időztünk Moha­meddel és tanaival. De talán az elmondottakból, is fény derül az iszlám hódításaira. Abban a szá­zadban lépett fel, amikor a ke- resztyénségen az enerváltság je­lei látszottak, s az új vallás egye­síteni tudta az arab félsziget tör­zseit. S mivel államformáló té­nyezővé vált, imperializmusba csapott át születése pillanatában. (Mohamed pl. levelet küldött a bizánci, perzsa, kínai császárnak, hogy őt és vallását elismerjék.) A próféta halála utáni évek fer­geteges sikerekről számolnak be. Szíriát, Egyiptomot egyetlen ro­hamban meghódították, s Kelet felé is kiterjesztették hatalmukat. . Nem áll módunkban részletezni a hódítások menetrendjét, de rö­vid időn beiül egesz Észak-Afrika meghodolt a tevés csapatok előtt, sőt 712-ben az arabokkal Moha­med tanai átkerültek az ibériai félszigetre, a mai Spanyolország­ba. Bizánc hosszú századokon ke­resztül élet-halál harcot vívott el­lenük. míg végül elvérzett a ho6z- szú küzdelemben. EKÖZBEN AZ EZREDFORDU­LÓ TÁJÁN (1037) a Kaukázus déli lejtőin lezúdult egy nép. a szeldzsuk-török, amely felvette a próféta vallását, s az addigra megszelídült arab vallást a maga vad szenvedélyével -újra lángokba borította. Hódításait a Balkán és Észak-Afrika irányába indította el. (Tőlük szenvedtünk mi ma­gyarok ís sokat.) Keleten is egyre-másra kapitu­láltak a régi. szúrágta birodalmak az iszlám előtt. Hamarosan India kapui előtt álltak (7. század), ahol Siva. Visnu. Krisna és a sok száz isten képtelen volt arra. hogy el­lenálljon Allahnak. A 12. század­ban Indiái muzulmán afgán szul­tán«^ hódították meg, és így a' próféta vallásának újabb hídfőt létesítettek a távolabbi keleti tér­hódításokhoz. Dr. Rédey Pa!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents