Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-08-01 / 31. szám
„Szolgálatra rendelten” Lelkésziktatás Gödöllőn Legutóbb 40 éve volt ilyen alkalom Gödöllőn. Akkor a gyülekezet első lelkésze, Erős Sándor indult a szolgálatba. Most már hófehér hajjal állt az oltárnál O. Káldy Zoltán püspök és Keveházi László espereshelyettes mellett, aki július 4-én Bízik László lelkész beiktatását végezte. Hogy hogyan fért el a bordázott famennyezetű, sokszögű, kis templomban a gyülekezet és a vendégek mintegy négyszázfőnyi serege, azt nem tudni. Mindenesetre ennyi ember hallgatta D. Káldy Zoltán püspök iktató igehirdetését. 1 Tim 1, 12 alapigéről prédikálva a püspök kiemelte, hogy a lelkészi munka lényege a gyülekezetben ez: „szolgálatra rendelt Jézus”! Szolgálatra-dia- kóniára, az igehirdetés és a jé- zusi szeretet cselekedeteinek minden szintű és összefüggésű végzésére. Erre azonban úgy rendelt Jézus, hogy „megerősített”. Így ez a szolgálat dinamikus munka, mert a teremtő, világot és egyházat megtartó Isten „dü- namisza”-ereje hajtja a lelkészt. Végül arról szólt a püspök, hogy nemcsak az új szolgálatba lépő lelkész, hanem valamennyien csak Jézus előlegezett bizalmából vagyunk erre a diakóniára alkalmasak. Mivel ö tartott megbízhatónak. ö méltatott bizalmára, fokozott az elkötelezettségünk arra, hogy betöltsük szolgálatunkat. Van tehát miért hálát adni: lelkésznek a gyülekezetért, gyülekezetnek a lelkészért, és mindkettőnek a közös szolgálatra rendelő Istenért. Bízik László lelkész Kol 1, 21—23 alapján szólt a beiktatás szertartásának ünnepi percei után arról, hogy a szolgálatra rendeltséget hogyan szeretné lelkipásztori munkájában megvalósítani. Amikor tízéves szolgálati tapasztalatára visszatekint és a jövőbe előrenéz, a diakóniai teológia két alapjelzését látja fontosnak. Egyrészt az információt, a kétirányú információcserét gyülekezet és lelkész között Isten szeretetéről Jézusban, illetve a teremtett világ minden dolgáról való híradást, amely Istenről szóló híradás is egyben. Másrészt a communiót, vagyis hogy a gyülekezet valódi közösség legyen. Mert Krisztusnak nem csak jól informáltakra, hanem Vele és egymással közösséget vállaló követőkre van szüksége. Erre az alapra épül fel a gödöllői, veresegyházi és a szórványokban élő evangélikusok gyülekezeti közössége. Ez a közösség benne él Gödöllő város egészében, a magyar evangélikus egyházban, a hazai társadalomban és az emberiség nagy családjában. Hiszen ilyen információképes közösségi emberekre van szüksége ma világunknak. A közgyűlésen elhangzott köszöntések szintén a szolgálatra rendeltség tudatában hangzottak el. D. Káldy Zoltán püspök, Vilmos György városi Hazafias Népfronttitkár, Keveházi László espereshelyettes, Szent-lvány Ödön egyházkerületi felügyelő, dr. Hafenscher Károly lelkész, Kertész Géza s. lelkész, Kéri Sándor református lelkipásztor, Kiss József római katolikus lelkész, Húsz Róbert zuglói felügyelő, valamint Bán Gábor felügyelő és Pantó B eláné gyülekezeti tag szavai hűen fejezték ki az összetartozást és az együttmunkálkodást egyházunkkal és magyar népünkkel. Az ünnep fényét emelte Mohácsi Judit éneke és a Lutheránia énekkar szolgálata. A gödöllői és veresegyházi hívek szeretete és áldozatkészsége teremtette vendéglátás közben a hazánkban tartózkodó finn vendégek énekkara énekkel, mások a köszönet szavával fejezték ki érzéseiket. Erről az alkalomról ki-ki elvi- hette otthonába az elkötelező mondatot: Jézus szolgálatra rendelt. Ugyanez valósuljon a lelkész és családja otthonában is: a szépen újjáépített parókián éppúgy, mint tágabb otthonukban: Gödöllőn. Deire János D. Káldy Zoltán püspök, Keveházl László espereshelyettes és Erős Sándor gödöllői lelkész Bízik László beiktatásán István Marian: Mi lesz? Mi lesz? Telefonálunk, mór alig megyünk barátokat meglátogatni, csak tárcsázgatunk. Már van televíziója mindenkinek, kuporoghatnak odahaza. A presszóban — „nem kávéház”, mondja a pincér — olvasni nevetséges, inni kell, főképp töményt, hogy nagyobb legyen a céh, ugyancsak ezért hosszú ideig ne tartózkodjon ott senki, ne fecsegjenek a szerelmespárok se sokáig, hanem mielőbb váltsák egymást. A vállalatok egyre nagyobbak lesznek — vidéken és városon is. Mi egy falu, vagy akár egy kisváros egy nagy vállalathoz képest? Zsizsegnek benne az emberek, hogy ismerhetnék egymást? Az utcán merev arccal le- s föl megyünk, mintha nem is egy néphez tartoznánk. Ha valaki pár szóra valakit megszólítana, és köszönne is neki, „ez se rég jött faluról” gondolná hidegen a másik, lenézné, mosolyogna, tovább menne ingerülten. „Tűzben, lángban” verskötetből, 1916'. MARTIN KRUSE NYUGAT-BERLIN PÜSPÖKE Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj protestáns imaház: a hónap első vasárnapján de. 9. Bala- tonakali evangélikus templom: a hónap utolsó vasárnapján du. 1/4 2. Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.) minden vasárnap du. 4. Balatonboglár református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 9. Balatoni enyves református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 3. Bala- tonfüred református templom: a hónap utolsó vasárnapján de. 8. Balaton- fűzfő református templom (József Attila u.) : a hónap első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonkenese református templom: a hónap utolsó vasárnapján du. 3. Balatonlelle református imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. fél 11. Balatonszárszó evangélikus üdülő (Jókai u. 41.) minden vasárnap de. 10. és református templom: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 10. Balaton- szemes evangélikus imaház (Fő u. 32.): a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 9. Balatonszepezd: a hónap harmadik vasárnapján du. 3. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrínyi u. 36.): júliusban és augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hónap első és harmadik vasárnapján du. fél 2. Gye- nesdiás evangélikus szeretetthon (Béke u. 57.): minden vasárnap de. 10. keszthely evangélikus templom (Deák Ferenc u. 18.): minden vasárnap de. 10. Kőröshegy református templom: a hónap második vasárnapján du. 1. Kő- vágóörs evangélikus templom: minden vasárnap de 11. Révfülöp evangélikus templom: a hónap első vasárnapját kivéve minden vasárnap de. 9. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg protestáns templom (Széchenyi u.): a hónap negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca protestáns templom (Darányi u. 1—3.): a hónap máöodik vasárnapién du. 4., a hónap negyedik vasárnapján de. 10 Zamárdi evangélikus Imaház (Aradi u. és IV. köz sarok) : a hónap második és negyedik vasárnapján de. fél 12. Zánka evangélikus imaház: a hónap első és harmadik vasárnapján de. 11. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest, VI., Majakovszkij u. 6. — HARANGÖNTEST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasálivá- nyok és környühúzésú koronák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László árán* koszorús harangöntő utóda és fia”. Gombos Lajos harangöntö mester. 2162 Örbottyán, Pf. 2. Dr. Martin Kruse 47 éves sta- de-i szuperintendenst választották meg Nyugat-Beriin új püspökévé. A szavazás során 86 szavazatból 73 szavazatot kapott. Püspöki megbízatása 1999-ig, 70. életévének betöltéséig szól. Mint szuperintendens 180 gyülekezet és 279 lelkész elöljárója volt. Elődje, Kurt Scharf püspök 72 éves, tizenegy évig volt Nyugat- Beriin püspöke, és a jövő év elején vonul nyugalomba, (lwi) „Szükség van a közös akciókra” Irtunk már az európai kommunista és munkáspártok június 29— 30-án, Berlinben tartott konferenciájáról. Ügy látjuk, hogy még egyszer vissza kell térnünk a kiadott dokumentumnak azokhoz a részeihez, amelyek az összes haladó erő összefogását és közös akcióik szükségességét hangsúlyozzák. Ezekben a szakaszokban van szó a vallásos emberekkel és más társadalmi erőkkel való együttműködésről. A'legfontosabb részeket szó szerint idézzük, majd értékeljük: 1. „A kommunista és munkáspártok tudatában vannak annak, hogy a haladás és a béke Európája csak sok irányú erőfeszí Lések eredményeként, a legszélesebb politikai és társadalmi erők közeledésének, kölcsönös megértésének és együttműködésének eredményeként jöhet létre.” 2. „Szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus. békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért.” 3. „Ezért fontosnak tartják, hogy valamennyi dolgozó — függetlenül politikai és vallási nézeteitől — egyesítse erőfeszítéseit a létérdekeiért folytatott harcban.” 4. „Elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá.” 5. „A dolgozók jogaiért, a demokráciáért és a békéért vívott harcban fontos szerepet játszanak egyre szélesebb katolikus erők, más keresztyén vallási közösségek tagjai és egyéb vallások hívei. A kommunista és munkáspártok tudatában vannak, hogy mennyire szükség van a párbeszédre és a közös akciókra ezekkel az erőkkel. amelyek elválaszthatatlan részei az Európának demokratikus szellemben, a társadalmi haladás irányában való fejlődésért vívott harcnak.” Mi, mint keresztyén emberek — az evangélikus egyház tagjai — nagyon jelentősnek tartjuk — sok más mellett — a dokumentumnak idézett szakaszait. Az európai kommunista és munkáspártok korábbi konferenciáikon is tettek utalást az „összes demokratikus erők” ösz- szefogásának szükségességére a béke, a biztonság és haladás érdekében, de a mostani berlini dokumentum ezt az összefogást sürgeti, konkretizálja a közös célokat és megnevezi a haladó egyházi erőket, mint akikkel szükséges az együttműködés. Örülünk annak a minősítésnek, miszerint ezek a keresztyén és más vallásokhoz tartozó haladó erők „elválaszthatatlan részei” annak a harcnak, amely Európában a társadalmi haladásért folyik. És hogy ezek a keresztyén erők „fontos szerepet játszanak” a dolgozók jogaiért, a demokráciáért és a békéért vívott harcban. Jól esik a kommunista és munkáspártoknak az az igénye, hogy az „együttműködést" éppen az említett célok érdekében — szorgalmazni kell. Ennek érdekében „közeledésre,”, „párbeszédre”, „kölcsönös megértésre” van szükség, leküzdve minden „előítéletet” és az „együttműködést gátló bizalmatlanságot”. A dokumentum nem véletlenül utal „előítéletekre'’, „bizalmatlanságra” és nem feleslegesen igényli a „kölcsönös megértést” a békeszerető erők — köztük az egyházi haladó erők — között. Mindkét oldalról többször kísért a „dogmatizmus”, amely „ellenfélként” állítja be a másikat és a világnézeti különbözőség tégláiból szinte áthághatatlan falakat próbál építeni a kommunisták és keresztyének közé. Senki sem akarja tagadni, hogy a világnézeti kérdésekben vannak különbségek és senki sem akarja ezt elmosni. De, most nincs itt az ideje annak, hogy arról vitázzunk, hogy a „keresztyén tanítás” idealista ideológia vagy sem. Arról serr. kell most vitázni, hogy a keresz- tyénség „maradi”, „konzervatív”, „kispolgári” vagy sem. Minthogy arról sem szükséges nagy teológiai eszmefuttatásokat gyártani, hogy szabad-e hivő keresztyéneknek az „ateista materializmuson” álló kommunistákkal együttműködni Európa és általában a világ békéjéért. Az sem kell, hogy bénítsa a keresztyéneket, hogy Marx szerint a „vallás ópium”. Mi nem értünk ebben egyet Marx-szal, de abban igen, hogy nemcsak megállapítani kell az igazságtalanságokat és az elnyomást, hanem küzdeni is kell ellenük Nem kell tehát felismert igazságait egyik félnek sem feladnia, megtagadnia és semmisnek tekintenie. de most az együttműködésre kell tenni a hangsúlyt. Igen, az együttműködésre, mert „létérdekeinkről” van szó. tgy mondja ezt a kommunista és munkáspártok által aláírt és kibocsátott dokumentum is. Még egyszer leírjuk: „létérdekeinkről” van szó! A kommunistáknak és keresztyéneknek a mi korunkban azonosak a létérdekeik. Mi ez a létérdek? Maga a lét! Az ÉLET! Az élet megőrzése vagy kipusztítása előtt áll az emberiség. Közös erőfeszítésekkel kell az életet megmentenünk. De ezen túl: széppé, boldoggá és békességessé tennünk. Közös létérdekeinket jól fogalmazta meg a dokumentum: béke, biztonság, politikai és katonai enyhülés, a fegyverkezési verseny megszüntetése, általános és teljes leszerelés, atomháború veszélyének kiküszöbölése, társadalmi haladás, államok közötti együttműködés, a népek közötti jobb megértés, a demokrácia, igazságosságra törekvés, a fasizmus gyökeres kiirtása, a helsinki záródokumentumban foglalt elvek valóra váltása. Mindez egyenként és együtt! Magyarországi evangélikus egyházunk tagjai szívesen adják erejüket ahhoz, hogy ezek a „létérdekek” megvalósuljanak. Szívesen dolgoznak együtt világnézeti különbözőségek ellenére mindazokkal — kommunistákkal —, akiket ezek a célok vezérelnek. Meg vagyunk győződve róla, hogy a közös erőfeszítések mind Európában, mind a többi világrészen jó gyümölcsöt teremnek. K. Z. KŐTELEZŐ LELKÉSZ-TOVABBKÉPZÉS VALDENS LELKÉSZ KOMMUNISTA JELÖLTLISTÁN Tullio Vinay valdens lelkész, a szicíliai egyházi szociális központ vezetője a legutóbbi olasz- országi parlamenti választások alkalmával vállalkozott arra, hogy a kommunista párt jelöltlistáján független jelöltként jelöltesse magát. „Hazánk történetének egy ilyen rendkívül kritikus szakaszában, melyet az erőszak és a korrupció terjedése jellemez, hosszú évek helytelen kormányzásának eredményei, nem lehet kívül állni és a saját kegyességnek élni, bár az utóbbit se akarom elhanyagolni.” Nyilatkozatában Vinay lelkész utalt arra, hogy a jelöltség felajánlásakor tisztázták, hogy ez részéről nem jelenti a marxizmus ideológiájának átvételét, sem pedig a pártfegyelem alá nem kell vetnie magát. Arra a kérdésre, hogy döntését bibliai- lag tudja-e igazolni, Vinay azt felelte: a bibliai indíték a ma emberével való szolidaritás. A jelöltség elutasítása „keresztyén elhívatásom megtagadása lenne megkínzott és megkísértett világunkban”. (epd) EVANGÉLIKUSOK LENGYELORSZÁGBAN A legújabb közlések szerint lelkész szolgál. Lengyelország la- 70 000 tagja van a lengyel evan- kosságának ezek szerint 0,3 sza- gélikus egyháznak, melyben 80 zaléka evangélikus, (epd) Westtáliában olyan egyházi rendelkezést hoztak, mely szerint minden lelkésznek háromévenként legalább egyszer továbbképző tanfolyamon kell résztven- niük. (epd)
