Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-06-01 / 22. szám

3SS0K.

Örömhír

1. Péter 1,25

Változó és múlandó világunk képét Péter apostol a fű és virág sorsához hasonlítja: „megszárad a fű és virága elhull”. Isten ajándéka azonban, hogy maradandót és örökkévalót kínál számunkra igéjében: „az Űr beszéde megmarad örökké”.

AZ ÖRÖMHÍR ELŐSZÖR is ezzel az örökkévalóval kapcsolatban az, hogy „ez pedig az a beszéd, amely nektek hirdette- tett”. Az apostolok a próféták nyomán Jézus küldetésében azzal a bizonyossággal szóltak, hogy szavuk nem egyszerűen csak emberi szó, hanem az Űr igéje. A küldött azt szólja, amit a küldőjer parancsol, a tanítvány Mestere szavát és tanítását adja tovább. Jézus azonosítja magát a tanítványaival, amikor mondja: „aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg”.

Az egyház története azt bizonyítja, hogy a prófétai és apostoli igehirdetés, Isten akaratának meghirdetése újra és újra elfoglalta az első helyet az egyház tevékenységében, noha sok volt a külső és belső kisértés, hogy helyette valami más legyen a fontos. Az egyház gazdagsága, hatalma, társadalmi-politikai befolyása sokszor került az első helyre, pedig a századok mutatják, hogy ezek is hasonlók a változó és múlandó javakhoz: „megszárad a fű és a virága elhull..

MINDEN KERESZTYÉN NEMZEDÉKNEK a maga életében kell 'magtapasztalnia, hogy egyrészt Isten szól hozzánk, másrészt pedig mi is szólhatunk hozzá, és szólhatunk a körülöttünk élőkhöz, mert minket is igéje hallgatói és tovább adói láncába akar bekapcsolni. Ez a lánc nemcsak azt jelenti, hogy a Szentírás a világ legtöbb nyelvére lefordított és legelterjedtebb könyve, amelyik valóban a „világ könyve”, az „emberiség könyve" lett. A nekünk hirdetett; a számunkra leírt ige nem könyvespolcok poros tölteléke, múzeumi régiség, hanem az „élet szava” akar lenni. Szájról szájra, szívről szívre, életből életbe terjed és sohasem lehet csak egy ember dolga. Mindig közösséget, gyülekezetét teremt, egyházat alkot,.akik megfogják egymás kezét.

A TULAJDONKÉPPENI ÖRÖMHÍR pedig Isten igéjével kapcsolatban annak tartalma: Isten eljött hozzánk Jézus Krisztusban és meghalt értünk. Az ige hirdetésében és tovább adásában a sok bibliai esemény közül ki kell emelkednie, mint az evangélium közepének és legfontosabb részének, Jézus Krisztusnak. Amint Luther mondta, a Szentírás a maga egészében az a jászolbölcső, amelyikben ott fékszik előttünk a Megváltó.

AZ IGEHIRDETÖNEK AZ A FELADATA, hogy Keresztelő János példája szerint Krisztusra mutasson: „íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Ez az örömhír visszhangzik a tanítványok ajkán, adják tovább nemzedékről nemzedékre és ennek az evangéliumnak kell a hivő szívek cselekvő szereteté- vé válnia. Urunk áldozatos szeretete indítson áldozatra minket is. Megbocsát nekünk, bocsássunk meg másoknak is. megbékélt Benne velünk az Isten, béküljünk meg mi is másokkal.

Életünkben sok dolog változhat, sok dolog elmúlhat, Krisztus viszont változhafatlan és elmúlhatatlan szeretettel akar átváltoztatni szava hirdetőjévé, szeretete eszközévé, jót munkáló akarata végrehajtójává, örömhíre követévé. Ezt fogja majd számon kérni tőlünk, ezért az evangéliumi példázat szava szerint „boldog az a szolga, akit az ő ura, amikor visszatér, ilyen munkában talál!” . „ _

1. 11. 15.

EGYHÁZI NAPOK FRANKFURTBAN

A nyugat-németországi Evangélikus Egyház kétévenként megrendezett Egyházi Napok (Kirchentage) esemény- sorozataira június 11—15. között Frankfurtban kerül sor. A Keresztyén Békekonferencia küldöttségében részt vesz a nagygyűlésen ifj. Harmati Béla teológiai előadó.

— CSOMAD. Május 18-án, pünkösd ünnepén, dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár hirdetett igét a gyülekezetben és az istentisztelet keretében megkeresztelte Eszlé- nyi László lelkész és felesége, Danis Erzsébet második gyermekét, ÁKOS-t. „Megáldalak téged és áldás leszel”.

LMK-ülésen Greifswald mellett

Szeretek lelkész! munkaközösségi ülésre járni. Akkor is így volt, amikor már reggel öt órakor vitt a busz, hogy időben ott legyek.

Robog velem a vonat. Lelkészt munkaközösségi ülésre

visz. Nem dunántúli dombok között, hanem Berlinből Gre- ifswaldba. A cél Züssow, ahol a Greifswaldi Evangélikus Egyház 16 lelkészével egy hétig leszek együtt. Ök azért jöttek munkaközösségük megbízásából, hogy aztán beszámoljanak a témáról. Én azért mentem, hogy hírt hozzak erről a munkáról a mi egyházunknak. ‘

AZ EGÉSZ HÉTNEK EGYETLEN TÉMÁJA VAN: „Csoportok a gyülekezetben”. Kissé talán különös, de hiszen a gyülekezet maga különböző csoportokban él. mint gvermekbibliaóra, konfirmációi óra. ifjúság, bibliaóra. istentisztelet és a többi. Nem élesen elkülönülő csoportok, de mégis mindegyik bizonyos kört jelent. Áldás a nagv tudású. nagy élet- és hitbeli tapasztalattal rendelkező igehir- dető-lelkigondozó minden csoHeies megyei szórványban

EGY MEGYÉBEN KÉT GYÜLEKEZET — ez jellemzi egyházunk helyzetét Heves megyében, ahol csak Hatvanban és Egerben van lelkészünk és egyházközségünk. Hatvanban 1935 óta, Egerben pedig 1939 óta van szervezett evangélikus gyülekezetünk.

A hatvani gyülekezet alapításának és templomépítésének 40 éves jubileuma alkalmából D. dr. Ottlyk Ernő püspök meglátogatta a hatvani gyülekezetei és a hozzá tartozó gyöngyösi fiókgyülekezetet, Rogate vasárnapján.

HATVANBAN akár a vasúti fővonalról, akár az autó- útról jól látható a kis templom, amely Sándy Gyula,

egykori építészprofesszornak jellegzetes „Erős vár” motívumaival épült. A gyülekezet tagjai az ország különböző tájairól kerültek Hatvanba. A lakosságnak a belső mozgása révén kerültek oda az evangélikusok. Ott nincs ún.- tősgyökeres evangélikusság. mint az ország más táján. A hívek között alig van teljes evangélikus család, rendszerint vegyesházasságban élnek híveink. Az egyházfenntartás sem annyira a családok, miijt inkább egyes evangélikus személyek vállán nyugszik. Mégis a kis hatvani gyülekezetnek — ha szerényen is —, de mindene megvan, anyagi kötelezettségeit pontosan teljesíti.

AZ IMÁDSÁG VASÁRNAPJÁN (Rogate) a püspök igehirdetése rámutatott a másokért mondott imádság jelentőségére. Kiemelte, hogy távlata van a. keresztyén ember imaéletének. Nemcsak önmagára tekint, hanem könyörög másokért is. Ez a hordozó imádság, amelyben könyörgésünkben Isten elé visszük mindazokat, akiket szeretünk. Családunk tagjait, szeretteinket, betegeinket, bűnben és kísértésben levőket. Gyászolókért könyörgünk, akiket azzal a szeretettel veszünk

körül, amellyel Jézus karolta fel a magukra maradottakat, özvegyeket és árvákat, az élet elesettjeit. Egyházunkért, gyülekezetünkért, s abban minden szolgálattevőért könyörgünk. hogy a hirdetett ige célba találjon. Népünk vezetőiért könyörgünk az Újszövetség tanítása szerint, hogy országunk és hazánk élete békében gyarapodjék. Az emberiség békés jövendőjéért könyörgünk, az emberi együttélés jó rendjéért, hogy a fejlődés távlata bontakozzon ki az emberiség előtt.

A HATVANI GYÜLEKEZET NEVÉBEN Scholz László lelkész köszöntötte a püspököt, aki az istentisztelet utáni tájékoztatóban vázolta egyházunk nemzetközi szolgálatait, a béke ügyéért tett lépéseinket, majd ismertette egyházunk hazai szolgálatát, kiemelve népünk számára adott erkölcsi segítségnyújtásunkat. A hangsúlyt a közegyház és a gyülekezet összefüggésére tette.

A GYÖNGYÖSI LEÁNYEGYHÁZKÖZSÉGÜNK léiek- száma egy harmada a hatvaninak. De ez a kis közösség hűségesen összetart és szorgalmas látogatója az istentiszteleteknek. Gyöngyösön keresztyén szeretetben működnek együtt evangélikusok és reformátusok. Az istentiszteleteket a református egyház gyülekezeti termében tartják. A városban 1792 óta van református gyülekezet és templom. Az evangélikusok korábban a református egyház keretei között éltek mindaddig, míg Hatvanban 40 évvel ezelőtt megalakult az evangélikus egyházközség.

A püspök igehirdetését és előadását nemcsak az evangélikus, hanem a református gyülekezet is nagy figyelemmel hallgatta. Berzétey László református lelkész tolmácsolta gyülekezete köszöntését.

Ottlyk Márta

Nyitóit kapu — ez itt evangélikus szeretetotthon

A Rábca partján — Börcs

Az úgynevezett „kis” szere- tetintézmények közé tartozik. A „nagy” győrivel összehasonlítva különösen szembeöt- lik kicsinysége. Gondozottai- nak száma a húszat sem éri el. Főfoglalkozású dolgozója pedig nincs is, mert a nyugdíjas otthonvezetőn kívül két négyórás és- egy hatórás főzőnő a teljes létszámú dolgozói gárda.

MAGA A FALU — BÖRCS — Győrhöz ugyan közel van, de főútvonaltól és vasúttól távol, a Rábca-part fűzfáitól körülölelve, ugyancsak a kicsinységet hangsúlyozza. — Mégis, ha végigmegyünk a falun, s őszinte örömmel gyönyörködünk a szép. új házakban, rendezett udvarokban, a szeretetotthonhoz érve sem kell szégyenkeznünk. Az 1938- ban épült, újszerű, emeletes épület, virágos előkertjével, tiszta és rendes udvarával, hatalmas kertjével egyáltalán rém a kicsinységében vergődő intézményt tárja elénk. Ha pedig belépünk, valami egészen fölemelő érzés lesz úrrá rajtunk: nagy ez az intézmény a tisztaságban, otthonosságban és melegségben. Az egy- és kétszemélyes, tágas szobája, földszinti és emeleti társalgók a rengeteg szobanö- vónnyel, virággal, a ragyogóan tiszta és jól fölszerelt konyha. mellékhelyiségek eleve sejtetik, hogy megelégedett,

derűs öregséget élő emberek közé jöttünk. S ez nagyobb minden külső nagyságnál.

AZ OTTHON VEZETŐJE, ZSOHÁR LENKE, persze nem látja mindig ilyen derűsnek a képet. Hogyan is láthatná, hiszen alig ér rá körülnézni. Egyszer a konyhában, máskor az elfekvő betegek között, majd a kertben, vagy a baromfiudvarban van elfoglalva. Minden rajta fordul meg. Mégsem megfáradásról vagy csüggedésről beszél. Hanem öröméről, hogy milyen jó, hogy a gondozottak közt van olyan, aki igen komoly segítséget jelent az ápolásban, gondozásban. A másik gondozott a konyhán végez egész embert igénylő szolgálatot, a harmadik a kertben vagy baromfiak körül, a negyedik a bevásárlásban, az ötödik ... aki mozogni tud — átlagosan 84—35 éves asszonyok — mind talál valami elfoglaltságot. ami nemcsak időtöltés, hanem a közösségért végzett szolgálat. S talán ez az, ami leginkább feledteti velük régi életük sok-sok sebét, gyermekeik rohanó életéből való kimaradásukat, csalódásaikat, „árvaságukat”- Mert itt Börcsön minduntalan az árvák járnak eszünkben.

Valamikor Pálmai Lajos győri esperes árvaházat álmodott Bőrösre. Másfél évtizedig

valóság is lett ebből az álomból, de csak az álmodó halála után. Ma is itt élnek közöttünk azok, akik,'ebben az otthonban kezdték ízlelgetni a szeretet jó ízét. De nemcsak azok árvák, akiknek a szülői szeretet nem adatott meg. Börcs mai „árvái” közül nem egy a gyermeki szeretet hiánya miatt árva. S ezt akarják feledni, pótolni, megváltoztatni egymás iránt és a közösségért gyakorolt szerete- tükkeL szolgálatukkal. Megemlékeznek a névnapokról. Rendszeresen tartanak áhítatokat az otthonvezétő szolgálatával. Hetenként egyszer Győrből jön lelkész, és az otthonban igeszolgálatot végez. Az áhítatokon valamennyien részt vesznek. Az egészségesek a börcsi leánygyülekezet templomában tartott istentiszteleteket is hűségesen látogatják.

A KÜLVILÁGGAL INKÁBB ÜGY VAN KAPCSOLATUK. hogy az jön be közéjük. Ök nem nagyon hagyják el „otthonukat”. A legtermészetesebb kapcsolat a börcsi — körülbelül 100 lelkes — gyülekezettel alakulhatna ki. Ä templomi istentiszteleteken való találkozásokon kívül azonban nem sok a kapcsolópont. Inkább a győr-sop- roni és vasi egyházmegye gyülekezetei gondolnak időnként a börcsi szeretetotthonra,

e hozzák személyesen vagy

elküldik adományaikat, amelyeket valahol Kemenesalján vagy a Rába-közben diakóniai lelkületű gyülekezeti tagok ajándékoztak. A legutóbbi időben örvendetes kapcsolat van kialakulóban az otthon és a helybeli baromfikeltető állomás között. Az elmúlt karácsonyon a keltetőállomás dolgozói ajándékot hoztak a szeretetotthon minden lakójának: egy doboz süteményt és egy fejkendőt. Ez is szeretetszolgálat. méghozzá olyan, amely önvizsgálatra késztetheti saját diakóniai magatartásunkat.

EGYHÁZUNK TIZENNYOLC SZERETETINTÉZ- MÉNYÉNEK egyik élő tagja a börcsi otthon. Beleilleszkedik szolgálatával az országos szolgálatba; örömei, gondjai hasonlóak a többi otthonban is tapasztalhatókkal. Ha több lenne a munkás kéz, s az otthonvezető szerint, ha őt felváltaná egy „ifjú. aki kialakítana itt valami újat és mást”, akkor talán számszerűleg megnövekedhetnék az otthon szolgálóképessége. Mégsem ez a sóvárgás, hanem a múltért és a jelenért való háladás az. ami a börcsi szeretetotthonunk szolgálatával kapcsolatban kell, hogy el- töltse a szívünket.

Bárány Gyula

portban. Mégis, keresztyénsé- günk nem állhat csupán szorgalmas hallgatóságból. Felnőtt keresztyénségre, „érett férfiú- ságra”, tudatos hitre eljutni és benfie élni, benne megállni: ez sokfélét jelent. Éspedig ilyesféléket: a hirdetett ige alapos megértését, beépítését ismereteink és tapasztalataink közé, együttgondolkodási készséget és kifejező képességet, a közösség megélését a gyülekezetben és a közösségért hordozott felelősséget a gyülekezeten kívül. Minderről pedig nem elég sokat hallani csupán. hanem gyakorolni is kell.

Dr. Hansjürgen Schulz, a greifswaldi egyház tanulmányi vezetője értett ahhoz, hogy az elmondottakat az első perctől kezdve érvényesítse a konferencia vezetésében és munkastílusában. Nem azzal vágtunk a témába, hogy hosszú előadást hallgattunk, hanem csoportokban, majd együtt beszélgettünk és végül a jelenlevők fordultak kéréssel az előadóhoz, hogy miről is szeretnének hallani. Előadás közben is állandóan lehetett kérdéseket feltenni, s az előadást mindig csoportos és közös megbeszélés követte.

Így történhetett meg az, hogy nem maradt le a „gyenge”, mert hordozta a közösség, és nem unatkozott az „erős”, 1 mert vitte előre az egész közösséget. Lehetett volna persze úgy is tartani ezt a konferenciát, hogy előadást hallgatunk reggeltől estig. Akkor most lenne egy könyvre

való feljegyzésem, de nem tudnám, mi van benne. így azonban nem kell utánaolvasnom, mert fejemben zsonga- nak— nem az előadás szavai, hanem — gondolatai.

ZÜSSOWBAN ÉRDEMES KÖRÜLNÉZNI. A háborút kővetően ebben a kicsiny faluban épült fel a greifswaldi

evangélikus egyház legnagyobb diakóniai intézménye. Több száz idős ember, súlyos beteg és nyomorék gyermek

otthona ez. Egyik-másik épület bizony már nem új, látszik, hogy átmeneti időre készült. de a festői parkban mégis kedves, meleg otthon.

A lelkésszel beszélgetve a kis falvakban és kis gyülekezetekben élő egyház képe rajzolódott ki előttem. Vannak ugyan nagy városaik is nagv templomokkal, de ezek már nem ott vannak, ahol az emberek élnek. Sok a renoválásra szoruló öreg épület . így mindig van munkája a tervekkel és tanácsokkal szolgáló egyházi építészeknek. Nem ritka az olyan lelkész sem. alti maga is szerszámot . ragad, hogy gyorsabban és olcsóbban végezhessék el a munkákat. A kis falusi gyülekezet gyakori gondja a kántor hiányában elnémult orgona. Ezt a gondot Horst Gienke greifswaldi püspök említi és a következő mondatban már a fóti kántorképző tanfolyam augusztus végi vizsgáján tett látogatására emlékezik.

Reuss András

Utam az első gyülekezet felé

Csel 2, 37—47

Rég ismertem már ezt a

meghökkentő történetet, amikor elszántam . magam. Utána kell nézni: miféle erő az, amely egyszerre 3 ezer embert késztetett szembefordulni tegnapi önmagával? Megvolt az elhatározás, de nem tudtam hogyan hajtsam végre. Mert lehet felkutatni régi szekrények, padlások, barlangok elfelejtett értékeit. Ahogyan biblia korú szövegeket találtak meg Palesztina barlangjaiban. Ki lehet ásni eltemetett városokat, mint Aquincumot, vagy műkincseket, szobrokat, — ahogyan a budai vár gótikus szobrait megtalálták. De hova kell leásnom, a Biblia, az emberi élet vagy lélek milyen mélységeibe, ha meg akarom találni az első gyülekezet titkát? Szénibe találkoz- hatom-e itt a Szentlélek hatóerejével? Létezik-e és tud-e csodát tenni velünk is, ma is?

Vonzott a titok és ezért lélekben odaültem a Péter apostol prédikációját hallgató tömegbe. Elképzeltem: jórészt olyan emberek ezek, akik maguk is ott voltak Jézus meghurcoltatásánál, kivégzésénél. Majd hallották a feltámadás hírét és azután kerültek a pünkösdöt megélt tanítványok lenyűgöző bizonyságtétele elé. Ekkor támadt az első fénysugár az agyban: Ezek az emberek nem kritizálgatták Péter apostol prédikációját, mert tudták, hogy igaz. Izgalom fogott el az első „felfedezésre”, mert már kezemben volt a kilincs, ami a titkok ajtaját nyitja: Nem kritizálni, hanem a hallott igét magunkra, a mi esetünkre kell vonatkoztatni. Ezen a sarokponton fordul át a régi korból a mába minden igeüzenet. Ekkor eszembe jutott néhány korábbi megfigyelésem : bibliaolvasó, prédikációt hallgató emberek feszült figyelme, bólintása, majd cselekvése, mint aki választ kapott problémájára, aki útbaigazítást is nyert: hogy és mint kell cselekednie.

Csupa véletlen, hogy akkor az osztályban az utölsó óra, a tornaóra után kitört egy ablaküveg. (Egy gazdátlan tornacipő repült bele, hogy hogy se — máig se tudom.) De amit az osztályfőnökünk csinált 1 Mert a kárnak nem akadt sem tanúja, sem gazdája. Mindenfélét mondott az „őszi”, még azt is, hogy a szegény pedellusnak kell akkor a kárt kifizetnie — hacsak az illető borítékba zárva nem dobja be a pénzt a postaládába. Az eset

megfeküdte kedélyemet, nem volt kedvem tanulni se, ját- ® szani se. Gondoltam egyet: én is kipróbálom ezt a tanácskérést. Mondanom se kell, ehhez hasonló eset nem volt a Bibliában. Arra azonban találtam választ: mit tett Jézus. Ó viselte bűneink terhét. Ezután borítékot kerestem és kinyitottam a zsebpénzes dobozomat ... Hazafelé sétálva határozottan jobban, sőt jól éreztem magamat.

De ami másnap történt... Órák előtt bejött az osztályfőnök, gyanúsan' fényes volt a szeme, szidás hejyeti; olyan igazian mondotta: Köszönöm fiúk! De csak egy ablak tört be — nem pedig négy.

így világosodott tovább bennem: él és munkálkodik a Szentlélek, ha nem is látványosan, de eredményesen. Megtapasztaltam: elég erős, hogy egyenként kiszabadítson terveink, vágyaink, a birtoklás, az anyagiasság hálójából.

Ez volt a lényeg — gondolom — az első gyülekezetnél is, nem pedig a torma, hogy vagyonközösséget létesítettek.

Azt hiszem, érdemes lenne a közösség irányában is elrné- ' lyülni a történetben. A wup- pertali Max Plank intézet kísérletezett állatokon és embereken. Kétség kívüli megállapítása: Egyaránt szükséges minden élőlénynek az önállóság is, meg a közösség is. Itt valahogy még bajban vagyunk. Érzem: Önállóság igényünkben nem jó forma az önző magány, közösségvágyunknak sem a banda, a bulik tarka egyvelege ... A Szentlélek erre is mutathat és szolgáltat alkalmas formát, hogy ne legyen az ember nyugtalan, tele feszültséggel. hanem elrendezett, mint aki támasztékot talált.

— MÜZEUMÜGY. A Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya Gönyei Antal főosztályvezető elnökletével május 13—14-én kétnapos múzeum-igazgatói értekezletet tartott Zalaegerszegen. Egyházunkat a tanácskozáson dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár, az Evangélikus Országos Múzeum vezetője képviselte. Az értekezlet résztvevői látogatást tettek a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeumban, a göcseji Falumúzeumban és autóbusz kirándulást tettek Göcsejben.

i

l

1