Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-05-25 / 21. szám

XL. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1975. május 25. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Ára: 2,50 forint Ssen thámmsáff Jogunk és kötelességünk A keresztyén egyház történetében alig volt olyan korszak, amikor ne lett volna kérdéses valamilyen formában a Szent- háromságról szóló tanítás. Viták, értetlenségek, félremagya­rázások kísérték az első századoktól kezdve az Atyáról, Fiú­ról és Szentlélekröl szóló hitcikkeket. Újra és újra megpró­bálták teológiai és filozófiai rendszerekbe belegyömöszölni az Isten titkát: hogyan lehet az egy Isten három, a Szenthárom­ság pedig egy Isten. A Szentírás alapján. Isten kinyilatkoztatása szerint a Szent- háromságról szóló tanításra azért van szükségünk, hogy job­ban értsük és higgyük a felettünk, közöttünk és bennünk munkálkodó Istent, az Örökkévalót, aki három megjelenési formában találkozik velünk. ISTEN FELETTÜNK — ez az első jelentése a Szenthárom­ságnak. Olyan Teremtőben és Gondviselőben hiszünk, akit nem ér föl a gondolkodás, aki túl van világunk látható for­máin és az emberi logika meghatározásain. Nem szorul ar­ra, hogy innen „alulról” bizonyítsuk valamiféle, a középkori filozófiai teológiában gyakran szerepelt istenbizonyítékok ér­veivel. Ö a kezében tartja a világot és benne minket is. A vé­gesből a végtelenbe, a határok közé szorított ismeretek vilá­gából a teljességbe nem vezet út, az embervilágból nem le­het eljutni Istenhez. Ö volt az, aki szólt, aki lehajolt hoz­zánk, aki kinyilatkoztatta magát. Nem volna Isten az Isten, ha föl lehetne keresni az űrhajók vagy rakéták segítségével, ha meg lehetne határozni a tudomány kísérleteivel vagy következtetéseivel, ha misztikus lelki el­mélyülés vagy titokzatos erejét megsejtő belső remegésünk oda tudna vinni hozzá. A teremtett világ és az embervilág csodás rendje legfeljebb csak következtetésre indíthat: mi­lyen nagyszerű a világban uralkodó rend, hát még milyen le­het a világ alkotója! ISTEN KÖZÖTTÜNK— Jézus Krisztusban a Szenthárom­ság eljött hozzánk. Erre azért volt szükség, mert a terem­tett világ és az ember elszakadt Istentől. A teremtett világ célszerű berendezkedését, az emberek kapcsolatainak, vilá­gunknak megzavarását újra és újra felismerjük és bűnnek, gonosznak, hibának nevezzük. Isten elküldte Fiát, a világ ta­lajába belevetette azt a gabonamagot, amelyik ott elhalt, de sok termést hozott. A télen kifagyott őszi vetést sokszor kiszántja a gazda és újat vet a földbe. A világ talajába úgy hullott bele Jézus, a „mennyei gabonamag”, hogy ott gyökeret vert, százannyit és ezerannyit termett. Ebből a vetésből, ebből a termésből lett számunkra az Elet Kenyere. Más bibliai képpel még úgy lehet megfogalmaznunk a közénk jött Isteni, hogy Ö az a Bíró, aki majd ítélkezni fog felet­tünk, de mielőtt még ítélne, eljött meghalni értünk. Hitünk az Ő érdemébe kapaszkodik, életünknek az Ö példáját kell követnie, ha ő megbocsátott, nekünk is meg kell bocsátani, ahogyan Ö szeretett, nekünk is úgy kell szeretnünk Istent és embertársainkat. A prófétai jövendölés beteljesedése úgy mutatkozik meg Jézus nevében, hogy Immánuelnek nevezték, ami annyit je­lent: velünk az Isten. A Szentháromság egy Isten Jézusban jött el hozzánk és velünk akar maradni életünkben és halá­lunkban. ISTEN BENNÜNK — a Szenthánomság Isten titokzatos munkája a Szentlélek által. Ez a harmadik hitágazatban ösz- szefoglalt keresztyén tanítás a legtitokzatosabb és legelrejtet- tebb isteni tevékenységről szól. Kit tudja vajon nyomon kö­vetni az emberi lélek, a gondolatok, érzések és indulatok leg­mélyén végbemenő folyamatot, ha a hitről és hitetlenségről van szó? A Szentlélek munkája is arra utal, hogy Isten teremtése, megváltása és megszentelése megelőzi emberi tevékenysé­günket, kizár minden büszkélkedést vagy érdemet Isten előtt. Nem a példázat szerinti farizeus imádságával állhatunk oda Isten elé, „hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek”, hanem a vámszedő könyörgése lehet az aj­kunkon: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” A Szentlélek bennünk történő munkája, hogy a felettünk, közöttünk és bennünk munkálkodó Szentháromság egy Isten iránt hitet ébreszt, gyülekezetét formál, egyházat gyűjt, be­leépít a hívek közösségébe. Ebben a közösségben lehet együtt dicsőíteni a Szentháromságot, keresni akaratát és szolgá­latába szegődni. Hiszen nem véletlen, hogy azon a bibliai he­lyen, ahol Máté evangéliumának végén az Atya, Fiú és Szent­lélek nevében történő keresztelésről van szó. előzőleg azt ol­vassuk; hogy menjünk el széles e világra és tegyünk tanít­vánnyá minden népet. A Szentháromság egy Isten titka nem az, hogyan egy a há­rom és három az egy, hanem az, hogy a felettünk, közöttünk és bennünk munkálkodó Isten más és más módon, de a ja­vunkat, üdvösségünket, boldogságunkat akarja. Ifj. Harmati Béla RHODESIA A Rhodesiái Evangélikus Egyház lapja, a „Chiedza” ál­lást foglalt a kormány hivata­los politikája ellenében az or­szág főiskolai tanári karának „afrikanizálása” mellett. Példa gyanánt említette, hogy az ország evangélikus iskoláiban már csak égy fehér misszio­nárius dolgozik. Visszautasí­totta azt a kormány által ter­jesztett hivatalos véleményt, hogy a színes bőrű pedagógu­sok kevesebb eredményt tud­nak elérni, mint a fehérbő- rűek. A rhodesiai európaiak büszkélkedését, hogy ők a vé­delmezői a „keresztyén civili­zációnak” az országban, azzal utasítja vissza, hogy kimutat­hatóan kevés rhodesiai fehér vállal lelkészi vagy más egy­házi hivatást. A cikk ezzel fe­jeződik be: „Olyan keresztyén nevelőkre van szükségünk, akik maguk is megtapasztal­ták már a keresztyén szerete- tet. Olyan lelkészekre, van szükségünk, akik jól értik az iskolákban végbemenő küzdel­met, közösségre és felszaba­dulásra irányuló nevelési el­képzelésekre van szükségünk.” (lwi) Országgyűlési képviselő választások előtt Április 11-én bezárultak a Parlament kapui az 1971. ápri­lis 25-én megválasztott hon­atyák háta mögött. Befejezte utolsó ülését a négy évre meg­választott legfőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés. Még­hozzá nem is akárhogyan. Az emberről való intézményes gondoskodás, a társadalombiz­tosítási törvény népünk min­den tagját érintő kiszélesítésé­vel tett méltó pontot munká­jára. Nem lenne könnyű dolog most egy lélegzetre elsorolni népünk tagjainak teljesebb emberi életéért, egész nemze­tünk felemelkedéséért, békés, nyugodt jelenéért, gazdasági életünk megerősödéséért, a nemzetközi légkör további enyhüléséért, szebb holnapun­kért hozott határozatoknak a sorát, amelyet az országgyűlés kimunkált, megvitatott — tör­vényekbe, rendeletekbe foglalt mandátuma idején. S ha eh­hez hozzávesszük, hogy a kép­viselők munkája nemcsak ülé­sekből áll. hanem fel kell vál­lalniuk* az őket küldő terüle­tek gyorsan fejlődő világának minden gondját — teljesen eggyé válni a megbízó közös­séggel. osztani sokszor a vá­lasztókerületük területén élő dolgozó ember kisebb-nagyobb ügyét, egyének, családok, üze­mek napi problémáit — akkor csak a köszönet, a tisztelet és megbecsülés érzésével gondol­hatunk azokra, akik foglalko­zásuk, hivatásuk, sokszor többféle társadalmi megbíza­tásuk mellett eleget tettek an­nak a bizalomnak, amely őket négy esztendővel ezelőtt az or­Emlékünnepély A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ a háromszáz évvel ezelőtt nápolyi gályarabságra vitt prédikátorok és tanítók emlékére Budapesten, a Deák téri templomban 1975. június 1-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel EMLÉKÜNNEPÉLYT RENDEZ. Erre az alkalomra tisztelettel és szeretettel meghívja A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ELNÖKSÉGE. AZ ÜNNEPÉLY MŰSORA: 1. Közének: 356, 1—3. v. 2. Oltári szolgálat: dr. Hafenscher Károly lelkész. 3. Szokolay Sándor: Kantáta a gályarabok emlékére. Narrátorra, baritonszólóra, vegyes karra, orgonára és zene­karra, 8 tételben, 17. századi szerző versére, a Szentsey Co- dexből (ősbemutató). Előadja a Lutheránia Ének- és Zenekara, közreműködik Bánffy György Jászai-díjas, érdemes művész és Berczelly Ist­ván, az Operaház tagja. Vezényel; Szokolay Sándor Kossuth- díjas. Orgonán kísér: Trajtler Gábor. Karigazgató: Weltler Jenő. 4. Ünnepi beszédet mond dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár. 5. Közének: 411, 1—3. v. 6. Igét hirdet D. Káldy Zoltán püspök. 7. Szokolay Sándor; Locarnói-motetta. Vegyes karra, orgonára és zenekarra. Előadja a Lutheránia Ének- és Zenekar, ve­zényel a szerző. 8. Oltári szolgálat: D. dr. Ottlyk Ernő püspök. 9. Közének: 256. Magyarországra készül a Keresztyén Békekonferencia Folytatólagos Bizottsága A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa meghí­vására 1975. szeptember 15— 21. között Magyarországon tartja ülését a Keresztyén Bé­kekonferencia Folytatólagos Bizottsága. AZ ÜLÉS FONTOSSÁGÁT JELZI, hogy a KBK nagygyű­lései között ez a kétévenként ülésező bizottság méri fel az elmúlt két év alatt végzett munkát és határozza meg a soron következő terveket és feladatokat. A vendéglátó ökumenikus Tanács már az elmúlt év vé­gén szervezőbizottságot alakí­tott. amelynek az a feladata, hogy a világ minden részéből érkező kb. 200 résztvevő szá­mára biztosítsa a jó munka feltételeit. A SIÖFOKRA TERVEZETT ÜLÉS TÉMÁJA: A keresztyé­nek együttműködési készsége a békéért és igazságosságért. A bizottság tagjai és a meg­hívott hazai és külföldi ven­dégek bizottsági és plenáris ülések keretében vitatiák meg. hogy a javuló nemzetkö­zi légkörben miképpen tudná­nak még jobban a keresztyé­nek együttműködni a nemzet­közi békemozgalmakkal a vi­lágban még fennálló feszült­ségek csökkentésére és a világ sok országában még meglevő társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére. — Az ülés­re elküldik képviselőiket az egyházi világszervezetek, kü­lönböző nemzetközi békemoz­galmak és csoportosulások. A vendégek szeptember 21- én az ország különböző terü­letein találkoznak a vendég­látó magyar egyházak gyüle­kezeteivel istentiszteletek kere­tében. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA 1975. május 6-án kibővített elnökségi tanácsi ülést tartott a KBK Folyta­tólagos Bizottsága hazánkban tartandó ülésének előkészíté­sére. amelyen D. dr. Bartha Tibor püspök elnöki megnyi­tója után dr. Tóth Károly, a KBK főtitkára az ülés tartal­mi vonatkozásairól, dr. Pröh- le Károly ökumenikus főtitkár a hazai előkészítő munkáról adott tájékoztatót. Ezt követő- leg az ökumenikus Tanács el­nöksége sajtótájékoztatót tar­tott az ökumenikus Tanács Sajtóbizottsága, a hazai egy­házi lapok munkatársai szá­mára. szág legmagasabb, legfelelő- sebb kormányzó testületének tagjai közé választotta. TAPASZTALATAINK ALAPJÁN TALÁN LEGSZÍ­VESEBBEN AZT MONDA­NÁNK: mindegyikük marad­jon a helyén, bírják bizalmun­kat, végezzék tovább azzal a hűséggel, odaadással szolgála­tukat, amellyel eddig tették. Az élet azonban tovább halad. Vannak, akik koruk, egészségi állapotuk terhe mellett nehe­zebben tudnák vállalni a kö­zösség terheit is. Mások új kö­rülmények. új feladatok elkö- telezése mellett nem tudnának az eddigi aktivitással részt venni a közügyek intézésében — egyes területeken pedig új nevek sorakoztak fel azoké mellé, akik eddig képviselték az ország egyes területeinek lakosságát, s a tapasztalat az. hogy még több adottsággal, rátermettséggel rendelkeznek a terület érdekeinek képvise­letére, az országos érdekű tár­sadalmi, politikai, gazdasági ügyekbe való beleszólásra. Az egyre inkább szélesedő de­mokratizálódás folyamatában még nagyobb lehetőségük van a választópolgároknak arra, hogy felelős mérlegelés alap­ján több jelölt közül válassza­nak országgyűlési képviselőt. A HAZAFIAS NÉPFRONT, TÁRSADALMUNK ÖSSZE­FOGÓ MOZGALMA vállalja magára újra és újra a válasz­tások előkészítését. Meghall­gatja a lakosság, az érintett társadalmi és politikai szer­vek, az üzemek dolgozóinak véleményét és a tapasztalatok alapján teszi meg ajánlatát. kik azok, akik a választópol­gárok bizalma, rátermettsé­gük. hozzáértésük alapján jog­gal kerülnek fel az országgyű­lési képviselőjelöltek listájára. A most záruló jelőlőüléseken is a nevek széles skálája ke­rült elő. A társadalmunk min­den rétegében, a legkülönbö­zőbb foglalkozási ágakban, munkaterületeken (köztük az egyházakban) tevékenykedő férfiak és nők. ifjabbak és idősebbek nevei sorakoznak egymás mellé, tükrözve népi- nemzeti egységünket, amelyről jólesően tudtunk újra és újra szólani a jubileumi esztendő számadásaiban. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÁLTAL SZORGALMAZOTT és a Ha­zafias Népfront keretében megvalósuló szövetségi politi­ka jegyében mindenkinek megvan a joga a jelölésre és a jelöltségre, aki közös ügyein­kért vállalja a felelősséget egész népünk boldogulására, előrehaladására. Jogunk van arra. hogy ennek a célnak a szem előtt tartásával, a szocia­lista haza további erősödése érdekében indítványozzunk, javasoljunk, vitatkozzunk és szavazzunk. De nemcsak jog­ról van szó, hanem nagy lehe­tőségekről is, hiszen szavaza­tunkkal közvetlenül is befo­lyást gyakorolunk országunk jövője, népünk boldogulása ügyében. Ez pedig azt jelenti, hogy kötelessége is minden ál­lampolgárnak, aki az eddig el­ért munka, népi-nemzeti ösz- szefcgás jó gyümölcseit élvezi (már pedig részesei vagyunk annak mindannyian) legjobb lelkiismerete. hazája iránti szeretete, a közösség iránt ér­zett felelőssége, sőt a világ sorsa iránti elkötelezettsége alapján az egyáltalán nem je­lentéktelen voksát leadni. A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM FELÉPÍTÉ­SÉRE nyitotta meg népünk történelmének következő sza­kaszát a közelmúltban véget ért pártkongresszus és ebben a célkitűzésben máris felsora­koztak a Népfront keretében tömörülő hazai erők. népünk dolgozói, értelmiségiek — mi magunk is. akik hitünk nor­mái alapján tudunk egyetérte­ni a célkitűzésekkel, amelyek a teljesebb emberi életet hiva­tottak megteremteni hazánk­ban országunkat, népünket a világ ranglistáján a többi szo­cialista országgal együtt a mű­velt. gazdaságilag erős, politi­kailag öntudatos, az egész em­beriség békéjét és javát képvi­selő népek élvonalába emeli. Az új Parlamentnek nem ke­vesebb lesz a feladata, mint hogy ezeket a célkitűzéseket egész népünk legjobb erőinek összefogásában, értékeinek felhasználásával a következő évek során kimunkálja. Ehhez pedig jó. ha tudhatják ország- gyűlési képviselőink, hogy az általuk képviselt területek la­kossága széles tömegeiben áll mögöttük és támogatja mun­kájukat. EGYHÁZUNK NÉPE IS FELNŐTT AZ ELMŰLT ÉV­TIZEDEK SORÁN, hogy né­pünk egészével együtt jól ért­se a szocialista társadalom többletét. Szívesen támogassa annak helyes célkitűzéseit, részt vegyen a közösség ügyeiben, hitének erkölcsi bá­zisáról formálja, alakítsa né­pünk életét, másokkal össze­fogva gyakorolja egész népünk érdekében politikai jogait és kötelességeit. Az. idei válasz­tás alkalmával hittestvéreink is odajárulnak az urnák elé, hogy leadják szavazataikat. Teszik ezt annak felelősségé­ben. hogy több évre. sőt hosz- szabb távra is meghatározóivá, részeseivé lettek már szavaza­tukkal is a közös tettnek, újabb lépést tettek honfitár­sainkkal együtt a fejlett szo­cialista társadalomhoz vezető úton. M. GY. DÉL-AMERIKA INDIÁNJAI SEGÍTSÉGRE SZORULNAK Brazíliai munkájáról szá molt be a nyugatnémetországi Bremen városában Winfried Rathlef misszionárius, egy áp­rilis elején tartott előadásá­ban. Kifejtette, hogy Brazília A BAJOR TARTOMÁNYI A nyugatnémetországi Ba­jor Evangélikus Tartományi Egyház 20 éven át szolgáló püspöke, D. Hermann Dietz- felbinger 1975. május 1-től nyugalomba vonult. Utódjául a zsinat dr. Johannes Hansel­mann egyházfőtanácsost, a bayreuthi egyházmegye 48 indiánjai olyan emberhez nem méltó körülmények, szegény­ség és betegségek között élnek, hogy bizonyosan kipusztulnak, ha rövid idő alatt nem kap­nak külső segítséget, (lwi) EGYHÁZ ÚJ PÜSPÖKE éves vezetőjét választotta meg püspöknek. A nyugalomba vo­nuló Dietzfelbinger püspök hosszú éveken keresztül volt a nyugat-németországi Evangé­likus Egyház elnök-püspöke és magas tisztségeket töltött be a Lutheránus Világszövetségben is. (lwi) é 1 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents