Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-04-27 / 17. szám
Három orgonakoncert ötven évvel eselőlt Aki Evangélikus Országos Levéltárunkban kutat, a sok megsárgult, de az egyháztör- tenetírús szempontjából rendkívül értékes forrásanyagot kepező régi irat között, számtalan apró nyomtatványra is akad. Ezek sem tekinthetők értéktelen vagy esetleg levéltárba nem való. sót selejtezhető anyagnak. Meg kell becsülni ezeket is, hiszen ezek kézbe vételekor is megelevenedhet egy-egy esemény, lenyesse válhat egy-egy elhomályosodó arc. Nemrégiben került a kezembe a Pesti Egyház régi iratainak forgatásakor egy kis nyomtatott műsorfüzet. Arról ad hírt, hogy Zalánfy Aladár zeneművészeti főiskolai tanár a Deák téri evangélikus templomban három orgonakoncertet tart 1925-ben. Az első koncert műsorában Bach előtti mesterek, a másodikban Bach J. S., a harmadikban pedig újabb zeneköltők művei szerepelnek. A nyomtatvány a részletes műsor ismertetése mellett jegyzeteket is tűz az előadásra kerülő orgonaművekhez. A RÉGI, SÁRGULÓ MŰSORFÜZETET forgatva megelevenedik előttem az 50 évvel ezelőtti templomi gyülekezet, kirajzolódnak lelki szemeim előtt a .,főorgonista'’ markáns arcvonásai. Zalánfy Aladár, aki korábban Lipcsében a Tamás templom egykori nagy karnagya egyik utódjának, Straubenak volt tanítványa, ekkor 38 éves volt. Négy éve volt a Zeneművészeti Főiskola tanára s ifét éve a Deák téri templom főorgonistája. Előbb az István bazilikában volt orgonista, de Bach- csodálatos muzsikája ellenállhatatlanul vonzotta öt egyházunkba. Bcíejeilc ni unkáját a 31. kául őri tanfolyam Mindnyájunk nagy örömére szolgált a 31. kántori tanfolyam záróvizsgája virágvasárnap előtti szombat délután Foton. Igazi virágvasárnapi hozsannát hallhattunk .az ének es zene nyelvén. A VIZSGÁZÓK, AZ ŐKET KÍSÉRŐ SZÜLÖK, lelkészek, presbiterek és a régebbi tanfolyamok hallgatói zsúfolásig megtöltötték az intézet előadótermét. A vizsgaelnök dr. Hafenscher Károly, Deák téri lelkész, országos püspökelnökünk, D, Káldy Zoltán nevében köszöntötte a részvevőket és a vizsgát megnyitotta. Ezután Kiss János tanfo- lyamvezető, igazgató bemutatta a tanfolyam 24 vizsgázóját, akik közül hárman, Bachorecz Katalin a Deák téri, Kiss Judit az orosházi és Szentpétery Péter a szentendrei gyülekezetből ezen a vizsgán nyerték el a kántori oklevelet. Beszámolt arról is, hogy azj Intézet új nevet kapott: A Magyarországi Evangélikus Egyház Kátorkép- zö Szolgálata, Fót.. Ez a név országos szintű munkájukat hűségesebben kifejezi. A 31. KÁNTORI TANFOLYAMON Trajtler Gábor orgonaművész Foton, a Deák téren és a Teológiai Akadémián foglalkozott az orgonistákkal. Kiss János tanfolyamvezető tanított Foton és a Teológián. Bohus Imre fóti lelkész a hittant és a himnológiát tanította. A vizsgabizottságban részt vett a vizsgaelnök, dr. Hafen- scher Károly Deák téri igazgató lelkész mellett Sulyok Imre és Trajtler Gábor orgonamü- vész. A JÓL SIKERÜLT VIZSGA UTÁN először dr. Hafenscher Károly három szóban foglalta össze mindazt, amit számára a vizsga tükrözött. Az egyik a szorgalom. Csak akit a szolgálat lelke fűt, az tud ilyen hallatlan kitartással készülni arra, hogy egyházunkban egyszer mint kantor szolgáljon. A második szó a türelem szava. Nem természetes, hogy Kiss János és Trajtler Gábor igen nagy türelemmel oktatnak. Millió hamis hangot kell meghallani addig, míg tisztán felcsendül egy korái. A harmadik szó a kedv. Itt nem kötelességből, kényszerből muzsikálnak. Ezt a kedvet az Úristen ébreszti és élteti. Sulyok Imre a továbbtanulásra biztatta a hallgatókat. Felhívta a figyelmet a ritmus fontosságára, melyet az egyházi zenében és a gyülekezeti éneklésben mindig igényelnünk kell. Trajtler Gábor arról szólt, hogy senki ne elégedjen meg egy előkészítő tanfolyammal, tanuljon az oklevélig és utána is. Mindenki keresse meg, hol vállalhat szolgálatot gyülekezetben, hogy senki ne muzsikáljon önmagáért, hanem az egész egyházért. AZ OKLEVELEK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK MELLETT a hallgatók átvették a küldő gyülekezetek kotta- és könyvajándékait. A kántori oklevelet nyertek nevében Bachorecz Katalin ajánlotta fel szolgálatukat egyházunknak és mondott köszönetét azért, amit egyházunk kántorképző szolgálata által éveken át kaptak. A befejező igehirdetésből kicsendülő hozsanna átölelte kántorlíépzöseink üde, friss hozsannáját és felerősítette a szolgálatba indulókban. Isten adja, hogy továbbra is megmaradjon a fóti kántorképzés eddigi nívója, lelkesedése és áldott eredménye. Bolla Árpád Jelentkezés kántori tanfolyamokra A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Szolgálata Foton a következő kántorképző tanfolyamokat rendezi, amelyre szeretettel hívja és várja a gyülekezetek kántor jelöltjeit. I. tanfolyam: június ltí-tól július 15-ig. II. tanfolyam: augusztus 18—30-ig. A tanfolyamok részben előkészítő jellegűek, részben továbbképzés már zenét tanultaknak és szolgálatban álló kántoroknak, akiknek még nincs képesítésük, Elsősorban a háromhetes és nagyobb képesítést biztosító tanfolyamokat emeljük ki. A nyári tanfolyamokon karvezetés is folyik mindennapos énekkari gyakorlattal, alapos zeneelméleti és összhangzattant tanulmányok, egvházi énektanulás és Bibliaismeret. Részvételi díj: a háromhetes tanfolyamon 700,— Ft. a kéthetes tanfolyamon változatlanul 500,— Ft. A fenti dijakból jelentkezési díj címén 200.— Ft előre beküldendő a jelentkezéssel egyidőben piros postautalványon (tehát nem a kántorképzés csekkjén) az alábbi címre: Evangélikus Kántorképző Szolgálat, 2151 Fót, Mária u. 3. Jelentkezési határidő mind a két tanfolyamra május 18. A felvételek a jelentkezés sorrendjében történnek. Határidőn túli jelentkezést nem fogadunk el. Jelentkezési cím: Evangélikus Kántorképző Szolgálat Igazgató Tanácsa, 2151 Fót, Mária u. 3. Jelentkezéskor mellékelni kell: 1 lelkészi ajánló levelet, 2 rövid életrajzot (pontos születési adatokkal, részletes beszámolót a zenei előképzettségről, az eddigi gyülekezeti szolgálatról, mi a célja a jelentkezésnek), 3. hatósági orvosi bizonyítványt. A felvételről az Igazgató Tanács dönt és pontos felvételi értesítést küldünk. A következő négyhónapos tanfolyam kezdete november 10. Akik a tanfolyamra készülnek, azokat az egyik nyári tanfolyamra feltétlenül várjuk. A gyülekezetek kántorjelöltjeit szeretettel hívja és várja az EVANGÉLIKUS KANTORKÉPZÖ SZOLGALAT 2131 Fót, Mária u. 3. Bachról a műsorfüzetben igy nyilatkozik: .,Minden idők legnagyobb zenei lángesze. A protestáns egyházi zene fejedelme.” Mások megállapításához csatlakozva vallja, hogy „Bach az evangélikus egyháznak Luther után talán legnagyobb vallásos szelleme. Müvei mögül gyönyörű tisztaságban bontakozik ki a Mester' mérhetetlen mélységű és erejű vallásossága.” Ez a Krisztus szenvedésére, váltsághalálára figyelő Bach ragadta meg Zalánfy Aladárt, s így lett ő Bach kiváló ismerője és műveinek hivatott tolmácsolója. A KONCERTSOROZATBAN a második alkalmat Bach J. S. műveinek szentelte. A III. (d-moll) szonáta és a d-moll Toccata és fúga mellett az e-moll és az Es-dúr Praeludium és fúga szerepelt műsoron, valamint két korál- előjáték. Ha csak egy röpke pillantást vetünk az ötven évvel ezelőtti egyházi újságokba. akkor egyáltalán nem találjuk véletlennek ezt a válogatást. Az akkori egyházi sajtó hasábjain éles viták vihar- zottak a koráléneklésről. Zalánfy nyilvánvalóan példát akart adni. be akarta mutatni, hogyan kell játszani a korátokat, s el akart vezetni a praeludiumok Bachnál fellelhető gazdag kincsestárához. Sokat vitatkoztak annak idején arról, hogy hogyan kell játszani és énekelni a korátokat. Zalánfy Aladár nagyon határozotton képviselte azt az álláspontot, hogy élénké bb tempóban, ritmikusan, a beszéd ütemében s annak megfelelő hangerővel (mezzopia- no) lehet csak a korátokat énekelni. Vallotta, hogy az orgona vezeti és nem kíséri a gyülekezet koráléneklését. Határozottan ellene volt annak, hogy a sorok végén levő fermata jelet bárki is úgy értelmezze, hogy az az utolsó hang megnyújtását jelenti. Az csupán lélegzetvételnyi szünetre utal. „Ósdi, idejét múlt cop£”-nak nevezte a sorok közötti közjátékok gyakorlatát. ZALÁNFY ALADÁR ZENEI ÖRÖKSÉGE ma is sok tekintetben taníthat bennünket a helyes koráléneklésre, a szép gyülekezeti éneklésre, és más evangélikus művészek szolgálatának megbecsülésére. Ezen az úton is mélyülhetünk krisztushitünkben. közelebb kerülhetünk egymáshoz és alkalmassá válhatunk az emberek közösségének szolgálatára. Vető Béla István Marian: MÁS .EMBERISÉG Még élek, e grand-guignolban, amelyben minden jelenetben ölnek, új kiképzőtáborokban rohamosztagosok készülődnek. Énnekem mi bajom volna az emberiséggel? de hogyan tudnánk kitaszítani őket, akik az emberek közé befurakodtak. Honnan jöttek, jönnek, jönnek a gonosztevők — és a kufárok? őket már egyszer régen kiűzték a templomokból, mégis, azóta is, évezredeken át velünk élnek. Megjelent a „VESZÉLLYEL VEMHES VILÁG” című kötetben 1974-ben. Szlovák visszhang D. Rá/civ Zoltán: Líj úton című könyvére A Cirkevne listy szlovák evangélikus egyházi lap februári számában R. Kostial püspök ismerteti a lap olvasóival D. Káldy Zoltán országos püspök-elnökünk Üj úton című gyűjteményes könyvét. Kostial püspök a könyv ismertetése során többek között a következőket mondja: „D. Káldy Zoltán a Magyar- országi Evangélikus Egyház vezető püspöke a magyar protestantizmusnak, de különösen a magyar evangélikusságnak az utóbbi 15 esztendőben jelentős személyiségévé lett. Az egyházi sajtóban megjelent számos cikke, értekezése, hazai és gyakori külföldi útjai alkalmával mondott prédikációi és beszédei, az egyetemes közgyűlésen és a presbitériumokban elhangzott jelentései, politikai fellépései a magyar parlamentben — melynek tagja, és jelentős béke apellációi fontos részét alkotják az egész magyar egyházi és közéletnek. Mivelhogy lényeges, elvi, alapvető cikkekről és értekezésekről van szó. melyek nem veszítik jelentőségüket a megjelenésük és elhangzásuk után sem. a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya összegyűjtötte a legalapvetőbb cikkeket és tanulmányokat és kiadta Üj úton (Na novej ceste) címen. Az olvasó így teljes képet alkothat magának az evangélikus egyház lelki klímájáról, céljáról és törekvéseiről.” Az ismertetés a továbbiakban rámutat arra a határozott törekvésre, amely egyházunk életét a diakóniai teológia alapján bontakoztatja ki. Ennek egyik fontos alapvetése volt D. Káldy Zoltán püspök tiszteletbeli doktori értekezése, .amelv éppen a Szlovák Evangélikus Teológiai Fakultáson, Pozsonyban hangzott el „Az egyház életformája: a diakónus” címen. A továbbiakban Kostial püspök részletesen is foglalkozik a könyvvel, annak politikai és egyházpolitikai hátterével, értékeli D. Káldy Zoltán püspök hazai és nemzetközi szolgálatait, egyházunknak a dinamikus fejlődését és eredményeit egészen az új Teológiai Akadémia megépítéséig. Országos püspök-elnökünk munkáját és egyházunk szolgálatát magas szinten értékelő cikkét R. Kostial püspök az alábbiakkal zárja: „Káldy cikkeinek és tanulmányainak gazdag és ösztönző gyűjteménye nekünk is alkalmat ad, hogy mélyebben betekintsük a testvér magyar evangélikus egyház életébe, mellyel a reformáció kezdetétől egészen 1918-ig közös vo'.t a történelmünk. Most is kívánatos, hogy kölcsönös kapcsolataink és érintkezéseink gyakoribbá váljanak, mely mindkét egyház hasznára lehet, sőt annak keretein túl szocialista rendszerű társadalmunknak, és nem kis mértékben a világbéke érdekében kifejtett intenzív, közös erőfeszítéseinknek. A Magyarországi Evangélikus Egyház nem egy szakterületen nagy sikereket ért el otthon és külföldön egyaránt, aminek mi is nagyon örülünk, és ez minket arra kötelez, hogy tanuljunk tőle. Ebben nagy része van D. Káldy Zoltán püspöknek. és — írásainak gyűjteménye alapján ítélve — az természetes következménye céltudatos erőfeszítéseinek, mély elemzésének és előrelátásának.” (Az idézett részeket fordította) Cselovszky Ferenc Brüsszel felé AZ ÁPRILIS VÉGÉN BRÜSSZELBEN SORRA KERÜLŐ, „EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNY MÁSODIK KÖZGYŰLÉSE” jegyében zajlott le az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának legutóbbi ülése április 9-én, az Országházban. Mindenekelőtt néhány szót a furcsa nevű közgyűlésről. Sokan talán nem emlékeznek, hogy 1972. júniusában — az európai béke-erők szorgalmazására — Brüsszelben nagyszabású gyűlést tartottak az európai országok békét óhajtó haladó közvéleményének képviselői. Európa békéje, biztonsaga és az országok békés együttélése, a különböző társadalmi rendszerek békés versenye érdekében hozták létre a haladó közvéléménynek ezt a fórumát. Amint a neve is mutatja, nem hivatalos, állami, vagy kormány-képviselők diplomáciai értekezlete volt ez, hanem a tömegek spontán békevágyát kifejező eszmecsere és nem országok közötti hivatalos szerződéseket deklarált, hanem Európa haladó közvéleményének adott hangot. Ez a közgyűlés ékes példája volt annak, hogy a tömegek közvéleménye hatalmas politikai erő. A közgyűlés az európai biztonság és együttműködés mellett szállt síkra. Egy évvel később ült össze Helsinkiben a hivatalos, államközi diplomáciai szintű Európai Biztonsági Értekezlet első ülésszaka. 1971 ÓTA ALL FENN AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA, mely tömöríti hazánk társadalmának minden rétegét, összetétele olyan sokszínű, amilyen sokszínű az a tömeg, amelyet a Bizottság tagjai képviselnek. Tömegszervezetek, tudományos intézmények, egyházak tagjai fáradoznak együtt a békés és biztonságos Európa megteremtésének egyetemes célja érdekében. Ha van közös ügy, amelyet a különböző világnézetű, különböző szemléletű emberek minden fenntartás nélkül együtt képviselhetnek hazánkban és szerte egész földrészünkön, akkor ez éppen Európa békéje és biztonsága. Sőt, ez az együttműködés nemcsak lehetőség! Minden jóérzésű ember szent kötelessége. A Magyar Nemzeti Bizottság végeredményben a legutóbbi ülésén azt csinálta „kicsiben”, ami a közgyűlés feladata is lesz. Számvetést készített az elmúlt hetvenes esztendőkről és vázolta a jövő feladatait és lehetőségeit. ELVI JELENTŐSÉGŰ VOLT KÁLLAI GYULÁNAK, a Bizottság elnökének az a. megállapítása — mondhatni a tényleges és eredményes békemunka egyik alapvető tétele —, hogy a realitások folyamatos elemzése mutathat utat a jövő reális lehetőségei felé. így van állandó kölcsönhatásban a valóság elemzése és az eredmény további felhasználása. Ennek az elvnek az alapján világos, hogy az európai béke és biztonság Európa létkérdése ugyan, de nem elszigetelt „belügye”, hanem csak az egész világ békéjével és biztonságával együtt biztosítható. Közvetve Európa békéjét szolgálja a Távol és Közcl-Kelet-i kérdések igazságos rendezése (Dél-Vietnam; palesztin kérdés, izraeli agresszió), viszont veszélyt jelentenek Európára is a tőle távol eső földrészeken előforduló imperialista törekvések. Hozzátartozik az európai béke megóvásához a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködése. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ez a béke egyik megnyilvánulási formája. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes előadásában elemezte, kik partnereink és kik támasztanak nehézségeket az európai enyhülés munkálásában. Az Európai Biztonsági Konferencia második szakasza folyik most Genfben. A Konferencia az európai enyhülés eredménye és egyben meghatározója is. A mostani második menet bizonyos szakaszában lelassult, a részt vevő nyugati országok belső problémái, gazdasági válság-jelenségei miatt. Örvendetesen előbbre lépett azonban az utóbbi időben a Konferencia és remény van arra, hogy mihamarabb megkezdődjék a befejező szakasz Helsinkiben. HATALMAS ÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKKEL JÁRÓ LEHETŐSÉGEI VANNAK a különböző társadalmi rendszerű országoknak a különböző jellegű együttműködésre. Gazdasági, kulturális és tudományos együttműködéssel, arányos haderőcsökkentéssel nagy anyagi és szellemi fellendülés következne. El kell azonban hárítani azokat az egyes nyugati törekvéseket, amelyek az együttműködés fejében elvi engedményeket követelnek a szocialista féltől. Az európai biztonság és együttműködés ma még távolinak látszó, de egyáltalán nem megoldhatatlan célja a jelenlegi katonai rendszerek feleslegessé tétele. A haladó közvélemény és a béke diplomáciája — igaz, nagy erőfeszítések árán — megoldhatja ezt a feladatot. PAPP ANNA. A BIZOTTSÁG TITKÁRA A BIZOTTSÁG SZÉLES NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, végzett munkájáról és a jövő feladatairól szólt. Méltatta annak az elvi jelentőségét, hogy az európai közvélemény második közgyűlése a Győzelem Napja — a második világháború európai befejezése — 30. évfordulójának előestéjén kerül sorra. Ez a közgyűlés sokkal szélesebb körű lesz, mint 1972-ben az első volt. Azóta új mozgalom fejlődött ki a világ békemozgalmán belül, Európa biztonsága érdekében. A haladó közvéleménynek köszönhető, hogy a békés egym.ás mellett élés egyre inkább az államközi kapcsolatok normájává lett. A békeszerető közvélemény hathatós támogatója lett a béke ügyének. A szocialista országok közvéleménye teljes összhangban van a szocialista országok összehangolt békepolitikájával, a kapitalista országokban pedig jelentős nyomást gyakorol az állami politikára. Kívánjuk, hogy a haladó európai közvélemény erősítse tovább a béke gyakorlatát. Baranyai Tamás — GALGAGUTA. Böjti esti istentiszteleten igét hirdetett Medvey Mátyás galgagyörki, Babka Tivadar legéndi, Maróti János acsai, Rezessy Miklós ipolyvecei, Záborszky Csaba szügyi és Gerhát Pál bokori lelkész. — BELED. Böjtben igehirdetéssorozat volt a gyülekezetben. amelyen Bárány Gyula beledi lelkészen kívül Gye- kiczky János, Tekus Ottó. Szakáll Árpád. Bánfi Béla és Fe- renczy Vilmos lelkészek szolgáltak. — ÜJCSANALOS. A gyülekezet a hívek összefogásával villamosíttatta nagyobbik harangját, amely a nemrég beszerzett kisebbik, „ezüst” haranggal egvbehangzóan húsvét hetében és húsvét ünnepén szólalt meg Isten dicsőségére. A gyülekezet örvendezéssel adott hálát Isten megsegítő kegyelméért. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz április 25-én, pétiteken és április 28-án hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték e-moll prelúdium és fúga, e-moll prelúdium és fúga. c-moll prelúdium és fúga, g-moll prelúdium és fúga, G-dúr prelúdium és fúga. Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály. ■ Jegyek árarl2.— Ft.,
