Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-01-12 / 2. szám

Láttuk az O dicsőségét

Jn 1, 11

A Jézussal való személyes találkozás melegsége, átélése és meggyőződése tölti be János evangéliumának „prológusát”, bevezető szakaszát, de különösen is a fent jelzett versbe foglalt mondatot.

Az olvasónak feltétlenül eszébe jut a többi három evangélium által megőrzött megdicsőülési jelenet, amelynek bizalmas tanúi között ott van János is, a „szeretett tanítvány”. S bizonyára őt is magával ragadta ez a keveseknek osztályrészül jutó élmény. Mégis mintha korrigálná gondolatainkat, nemcsak azzal, hogy evangéliumában nem ad helyet ennek a „földöntúli” jelenségnek de azzal is, ahogy két oldalról is „megtámasztja” a címül adott mondat kijelentését.

AZ ATYA EGYSZÜLÖTTJÉNEK DICSŐSÉGÉT abban látta meg az apostol, hogy az „Ige testté lett és lakozott mi közöttünk”. Isten hatalma, fensége, mindenek fölött való volta ott lett kézzelfoghatóvá, tapasztalati valósággá, a hit meggyőződésének alapjává abban a faluszéli istállóban, ahol az első karácsony alkalmával egy kicsiny gyermek „világra jött”. Az örök Isten emberré létele, „sátorverése” az ember közösségében volt az a jel, amely szemet nyitott az Isten dicsősége meglátására a Krisztus Jézusban. Innentől indul a szüntelenül erőteljesen hangoztatott meggyőződés Isten dicsőségének legjellemzőbb vonásáról, a szerétéiről, amelynek formáját is, nagyságát is ezzel a rövid hangsúlyos szócskával jelez János evangéliuma: úgy (Jn. 3, 16).

JÉZUS ÉS RAJTA KERESZTÜL AZ ATYA DICSŐSÉGÉNEK EZT A MEGLÁTÁSÁT igazolta és erősítette meg az apostol és hitben társai számára minden, amit a „testté lett Ige” tett és szólt az alatt a 33 esztendő alatt, amíg földi „porsátora” a többi emberével azonos formában és azonos helyen volt felütve. Ahogyan közösséget vállalt embertársaival, ahogy együtt lakott velük otthonaikban, ahogyan magához ölelte kicsinyeiket, ahogyan megosztotta kenyérgondjukat, ahogyan velük siratta halottaikat — ahogy szívük mélyéig, gondolataik legaljáig megismerte, átélte velük nemcsak a gondot és az örömöt, de a megkísértetést, a bűn ostromát, a halál rettegtető félelmét, a kárhozatnak az életre rávetődö árnyékát — mindezekben annak bizonyult, aki hű „tükörképe” a láthatatlan Istennek, a szerető mennyei Atyának.

Az emberi életet betöltő és azt érintő ügyekben lett szemmel láthatóvá, megtapasztalhatóvá. valóságosan jelenlevővé Isten dicsősége. Mert mindezekben Jézus kegyelemmel és igazsággal teljesnek bizonyult. És ez volt az apostoli hit és meggyőződés másik tartóoszlopa. Jézusban nemcsak testet öltött az örök Ige, hanem teljességgel igazolta azt, amit Isten magáról a prófétákon és a törvényen keresztül kijelentett. Igaz volt és kegyelmes. Ragaszkodott az életnek ahhoz a „menetrendjéhez”, amelyet az Isten az emberi élet értelméül rendelt és amelyhez az ember boldogulását kötötte és betöltötte azt. Ugyanakkor kegyelmet gyakorolt az utat vétettek, a szándékosan vagy figyelmetlenül vakvágányra futott életű embertársai felett és ezzel az új elet lehetőségét és szabadságát, az útra találás örömét ajándékozta nekik.

KRISZTUS DICSŐSÉGE ma sem az elfedett titkok ostroma . közben kifeszegetett réseken keresztül látható és tapasztalható, hanem abban a közösségben, amelyet velünk és minden emberrel vállal az igaz emberré, hű és igaz testvérré lett Jézus. Azokban a mozdulataiban és szavaiban ismerteti fel isteni voltát, amelyekben bűnt bocsát, múltat zár le, és szabadságot ad a kettős szeretet útjának járására. Dicsősége visszatükröződik azokban az emberi életekben, amelyek ezen az új úton járva vállalják az együttlakást szeretetben és igazságban e világban élő embertársaikkal. Mezősi György

Előfizetőink figyelmébe

Értesítjük kedves Előfizetőinket, hogy az egyházi lapokkal megegyezően 1975. január hó 1-től kezdődően lapunk előfizetési díja megváltozik. Erre a változtatásra azért kényszerültünk, mivel az elmúlt években a lap előállítási költségeiben lényeges változás történt. Az Evangélikus Elet előfizetési díja 1975. január hó 1-től kezdődően évi 120,— Forint. A félévi előfizetési díj 60,— Ft, a negyedévi 30,— Ft. Az egyes számok ára 2,50 Forint.

A változással kapcsolatosan kedves Előfizetőink szíves megértését kérjük.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

Nemcsak magunknak élünk — ssocidletikai sorosat

Ingázók az ottlion és a munkahely között

Az inga mozgásáról nevezték el azoknak életritmusát, akik „bejárók”, mert naponta utaznak, vagy „távolságiak”, mert csak hetenként, havonta jutnak haza.

Szögezzük le mindjárt: ni- lágjelenségről van szó. De egy néhány év előtti kimutatás szerint Európában ebben a tekintetben is élen állunk. Hazánkban a munkanélküliség ma már csalt rossz emlék. Jpari centrumaink különösen is igénylik, „szívják” fel a dolgozókat.

INNEN ADÓDIK KÖZÖS GONDUNK is: nagyon magas és mintha még növekedőben volna az ingázók száma. Keresőink minden ötödik, hatodik tagja nem a lakóhelyén dolgozik. Hazánk lakosságának nem egészen tizedrésze örök mozgásban van az otthon és munkahely között: ingázik.

Kormányunk mindent megtesz ennek az aránynak csökkentése érdekében. A terv az ipar „szétszórása”, a cél pedig az, hogy lehetőleg egy órán belül mindenki elérje munkahelyét.

Egyelőre még számolnunk kell az ingázás tényével, szembe kell néznünk a problémákkal.

AZ INGÁZÓ EMBER VERSENYT FUT az idővel éppen ezért sokszor fáradt is. Az én falumból körülbelül egy órán belül lehet a fővárost elérni. Vannak azonban távolabbi falvak is, ahonnan sokan bejárnak. Gondoljuk csak el, ez az életforma mennyi fáradságot, törődést jelent. Ha minden jól megy. akkor nem késnek a vonatok és ülőhelyük is van. De mennyiszer történik másként. — Közben azonban az itthoni munkának sem szabad megállni. Ha csak egy-két órára, de szaladni kell a szőlőbe, kertbe, háztájiba, meg az állatokat is el kell látni. S mennyien vannak, akik ilyen ritmus mellett még építkeznek is.

Ebből a „hajszából” — ami veszedelmes is lehet! — következik : jól meg kell válogatni. amire időt és energiát fordítunk. Ilyen ritmus mellett okosan és szépen élni nagyobb felelősség és sokszor súlyosabb döntést igényel. Ügy érzem, ha régies fogalma- zású is, mégis időszerű egyik énekünk két sora:

„Időm hasznosan tele,

Mint bölcs, úgy éltem vele.”

AZ INGÁZÓ ember feszültségekkel KÜZD. Ez

már az előbbiekből is következik, itt azonban még valamire szeretnék mutatni. Az inga megállása a két szélső ponton csak pillanatnyi s a két pont között fáradhatatlan, állandó mozgásban van. Ügy érzem, ez adja az ingázó ember feszültségét, nyugtalanságát is. Két pont között mozog állandóan: otthona és munkahelye közt. De legtöbb esetben így is lehetne fogalmazni: a falu és a város között. Tapasztalat, hogy a falu és város közötti különbség éppen az „ingázó falvakban” mosódik, tűnik el leggyorsabban. Mégis: ők érzik a különbséget a legjobban. Feszültségüket így is lehetne fogalmazni: állandó asszimilálódás. Sok esetben vonzóvá lesz a városias életforma, de sajnos annak gyakran csak felszínes utánzása. Pedig nem érdemes mindennek hátat fordítani, ami „vidéki.” Nem okos eldobni a szép és jó tradíciókat sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell a várostól sokat tanulni. Igényeljük például azt a kultúrát, ami a városiaknak „természetes”. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne a város felszínes „javait” akarjuk, és csak a „városias látszatra” igyekezzünk. Munkahelyünkön becsülettel megállva, falunkat nagyon szeretve, a jót, tartalmast megszívlelve, bensőleg igyekezzünk „a két pont között” helyes magatartásra, s nem a kettőt mindenáron szembeállítva, nyugalomra.

AZ INGÁZÓ EMBER „VESZÉLYES” ÉLETFORMÁT választott. Nemcsak a baleset- veszélyről van itt szó. Egyházi nyelven: az ingázásnak különös kisértései vannak. Valaki egyszer szemembe vágta: „Ha tisztelendő úr is mindig utazna!” Csakugyan! A vonaton legtöbbször „sűrű a levegő” — nem csak a cigaretta- füsttől. A mindig utazó a vonaton rossz társaságba is kerülhet. Az utazás idejét „agyon kell ütni”, s erre sok esetben a kártya és ital kerül elő. Különösen a pénteki „fekete vonatokra” gondolhatunk. Házasságok is lazulhatnak, csődbe is juthatnak egy- egy jó „útipartner” révén. A sokszor rövid órákra korlátozódó családi élet, az otthoni teendők sűrűsödése is feszültséget okozhat. S ha még a hitvestárs is ingázik, esetleg éppen másik műszakban? — Csak néhány problémát, kísértést vázoltunk fel. Tény: az ingázó erkölcse különösen is veszélyben van.

NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

De ez nem törvényszerű. Mert lehet a vonaton komoly dolgokról is beszélgetni, tanulni, lehet útitársunk egy- egy jó könyv is, ha el nem nyom az álom. ÉS minden ingázónak tudnia kell: több energiára van szüksége, ahhoz ho^y a családi élet szépségét és melegét megőrizze. Jobban kell vigyázni arra, hogy mindig legyen idő a házastárs számára, a beszélgetésre, a másik megértésére. Egyszóval: az ingázással járó veszélyeket is bp lehet győzni.

Nemcsak azért foglalkozunk egyházi lapunkban az ingázás kérdésével, mert sok evangélikus ingázó testvérünk van. Társadalmunk nehéz kérdése ez, s ezért a mi kérdésünk is. Szeretnénk segíteni, hogy az ingázóknak — a nyugtalan életforma ellenére is — tartalmas, szép életük legyen.

Keveházi László

Megkereszteltek: új szívvel élhetek

„Láttál már keresztelést?” „Láttam.” „Mi történik ott?” „A kisgyermeket Jézus gyermekévé fogadja.” „Mit csinál a tisztelendő bácsi a kereszteléskor?” „Leönti a kisbaba fejét háromszor vízzel.” „Miért.” „Nem tudom.” Ez a kis beszélgetés nemrég zajlott le köztem és egy hétéves kislány között. A meglepően pontos válaszok után egy ponton megállt a tudománya: a víznél. őszintén megmondta: nem tudja miért használnak vizet a keresztelésnél.

Ti tudjátok? Azt hiszem, sokan hasonló nemleges választ adhatnának. Pedig nem véletlenül kerül a víz a kereszteléskor Jézus Krisztus hívó szava és áldása mellé. Ez is egy jelkép. Valamiről beszélni akar nekünk, valamint a szemünk segítségét is igénybevé- ve el akar mondani nekünk Isten dolgaiból. Talán jobban megértitek, ha elmondom nektek — a nagyobbak jóllehet már hallották, — hogy az első keresztyének idejében a keresztelés rendszerint folyó mellett történt, ahol a megke- resztelendőket — altkor még jórészt felnőtteket — alámentették a folyóvízébe. Ez annak a jele volt, hogy amint a víz lemossa, megtisztítja az ember "egész testét a szennytől, piszoktól, Jézus Krisztus bűnbocsátó szeretete .úgy tisztítja meg a megkeresztelteket minden bűntől és gonoszságtól.

Bizonyára vanttak közületek olyanok, akik ismerik a pünkösdi történetet, mikor Péter apostol prédikációja után az őt hallgató emberek bűneiket felismerve, nyugtalan lelkiismerettel tették fel neki a kérdést: mit cselekedjünk? Péter így válaszolt: térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevére, bűneitek bocsánatára.

Minden keresztelésnél a víz arról beszél nekünk: Jézus Krisztus megtisztít minket a bűneinktől.

De szüksége van erre azoknak az »„ártatlan kicsinyednek is, akiket ma keresztelni visznek? Nemcsak azoknak a felnőtteknek, akiknek az életében nyilvánvaló volt a sok rossz és gonosz tulajdonság, mint pl. Péter hallgatói életében is akik részesei voltak Jézus halálának? Bizony szüksége van mindnyájunknak, a legkisebbeknek is Jézus bűnbocsátó szeretetére. Hiszen csírájában ott vannak a gonosz indulatok, mindnyájunknak szívében, amelyek később nyilvánvalóvá, bűnökké lehetnek.

Talán erre azt mondja vala- melyitek: attól a kevés rossztól, ami bennem van, magam is meg tudok szabadulni. Aki ezt komolyan megpróbálta, az tudja igazán, mennyire nem is olyan egyszerű ez.

Jézus bűnbocsátó szeretetét jelképező keresztvíz arról beszél nekünk keresztyéneknek, hogy Jézus bűneink ellenére szeret, annak ellenére, hogy ilyenek vagyunk, amilyenek. Gyermekek is, felnőttek is sokszor mondják: azt szeretjük, aki becsületes, szorgalmas, jószívű, nem irigy természetű, vagy legalábbis kevésbé az, mint a többi. Jézus a keresztségben hozzánk fordul és így szólít meg: tudom, milyen vagy, de bűneid ellenére szeretlek.

Jézus a keresztségben azonban nemcsak megbocsátó szeretettel magához fogad minket, hanem lehetőséget ad arra is, hogy bűneinktől megszabadulva űj szívvel élhessünk. Régi keresztyén rajzokon úgy is szokták ábrázolni a keresztelést, hogy egy fekete szív elmerül a vízben és egy megtisztított fehér szív jön elő a hullámokból. Ezzel a rajzzal arra akarták a keresztyének emlékeztetni egymást, hogy Jéziv-nemcsak megbocsát nekünk, hanem új, megtisztított. Jézus szeretetével megtöltött szívvel élhetünk. Naponként odavihetjük Jézus elé Imádságban egész életünket, Ö megbocsát nekünk, de arra is erőt ad, hogy naponként felvegyük a harcot bűneinkkel.

Jusson ezért naponta eszetekbe: megkereszteltek benneteket, ezért új. Jézus szeretetével megtöltött szívvel élhettek!

VÁROSUNK HAZÁNK EGYIK LEGÜTEMESEBBEN fejlődő városa. A Kisalföld és az egész északnyugat nagy ipari központja. Valósággal felszívja a messzebb eső falvak fiatal munkaerőit. Nemcsak lakótelepek, de egészen új városrészek épülnek. A hagyományos városkép is változik. A század elején Győrhöz csatolt kis falucskák (Sziget, Révfalu) modern városrészekké épültek. Félkörben óriási üzemek szegélyezik a várost. Csupán a Belváros őrzi híven a város történelmi képét.

BEVÁNDORLÁS ÉS BELSŐ MOZGÁS rányomja bélyegét gyülekezetünkre is. A Kisalföld és Rábaköz evangélikus- ságának jelentős része költözik be a városba. A régi gyülekezeti közösségből kiszakadt idegenül érzi magát az új gyülekezeti környezetben. Magától értetődik, hogy a kopott városrészekből is sokan vágynak az új, minden igényt kielégítő modern lakásokba. Mozgásban van a gyülekezet a városon belül is. A gyülekezetünk ősi magját képező újvárosi és szabadhegyi evangé- likusság fiataljai sem ragaszkodnak többé az ősi otthonhoz. Egyik templomunk hatósugarából átkerülni a másikéba majdnem olyan problémát

Nagy gyülekezetekben

Győr — a modern élet sodrában

jelent, mint a betelepülés., A város lakosságának kb.

6—7%-át kitevő evangélikusig tehát a nagy gyülekezetben (az Északi Egyházkerület második legnagyobb gyülekezete) is szórványhelyzetben él.

VÁROSUNK LAKÖI IS igen sokat kaptak az új társadalmi és gazdasági rendtől. Áz egyre fejlődő élet hallatlan nagy lehetőségeket nyújt és a mai ember néha talán túlságosan is mohón igyekszik kielégíteni igényeit. A várost a vikendtelkek hatalmas koszorúja keríti. A Balaton mellett egész győri települések vannak. Rügyfakadástól lombhullásig az egymást érő autók szinte végtelen sora megy ki a városból hétvégén, vagy vasárnap hajnalban. Természetesen ez meglátszik a vasárnapi istentiszteletek képén is.

A DIAKÓNIÁT a gyülekezet tagjai elsősorban a maguk helyén, az élet ritmusában gyakorolják. Ott képviselik azt, amit a gyülekezetben kaptak. Ott értékesítik a hűséges és felelősségteljes munkában, mint közösségi magatartásban.

AZ ANYAGI BAZIS a gyu- lekezetszeretet. Gyülekezetünk nehéz fordulaton ment át, mert az egykor jómódú gyülekezetben az egyház pénzügyi felfogása nem a hívek gyüle- kezetszeretetére épített. Örömünk,- hogy ezt a nehézséget nemcsak áthidaltuk, hanem még meg is emélhettük gyülekezetünk életszintiét. Időszerű feladatunk Öregtemplomunk tetőzetének felújítása és Űjtemplomunk fűtésének korszerű megoldása.

A GYÜLEKEZETI KÖZÖSSÉG elsősorban istentiszteleteinken és a közös alkalmakon épül. Ez utóbbiak közül kettőt emelek ki: a szeretetvendég- ségeket mindkét • templom körzetében, a szeretetházban és a zenés áhítatokat, aminek Győrött klasszikus hagyomáRészlet a karzati mellvéd 72 emblémájából (az egyház hajója — a kulcsok hatalma — az én beszédeim Lelek és élet)

városi imaházban, továbbá négy filiában: Börcs, ötte- vény, Györújfalu és Bácsa (5—15 km távolságra a várostól) folyik rendszeres gyülekezeti élet. Minden vasárnap háHozzánk tartozik a fél Szigetköz és a városkörnyék

15—20 km körzetben északnyugat és északkelet irányában.

nya van.

—. Szeretetintézménycink elengedhetetlenül hozzátartoznak gyülekezeti életünkhöz. A győri szeretetházban rendezett szeretetvendégségeken találkozik gyülekezetünk otthonunk lakóival és keres személyes kapcsolatot velük. Az otthon lakói számára is egy

kis friss levegőbeáramlást jelentenek a személyes találkozások. Minden egyes alkalom egyúttal anyagi támogatást is jelent intézményeinknek.

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ KÖZÖSSÉGÉHEZ gyülekezetünk tagjai elsőrenden, egyházi sajtónkon keresztül kapcsolódnak. Ezért örülünk, hogy az Evangélikus Élet iránt az érdeklődés nőtt. Rajta keresztül tájékozódnak híveink az egyházunk életéről, a gyülekezetekben folyó eseményekről és egyházunknak a világban végzett diakóniájáról. A lelkészképzés szívügyünk. Teológusaink megjelenése mindig élénk visszhangot kelt a szívekben. Akadémiánk építésére szánt gyülekezeti költség- vetési összeg fedezéséhez személyes adományokkal örömmel járultak hozzá. Nagyobb egyházi testületéink munkájába is készséggel kapcsolódnak be gyülekezeti tagjaink.

KOMOLY ÖRÖKSÉG KÖTELEZ szent felelősség indít bennünket gyülekezetünk jövőjének és útjának egyenge- tésében és arra. hogy még hatásosabban vállaljuk a diakóma útját járó egyháznak szolgálatából a ránk eső részt.

Kovács Géza

GYÜLEKEZETÜNK HATÖ- l . SUGARA zömmel a város.

• Öregtemploma körül két lelkészt körzet, Űjtemplomában :

: a harmadik lelkészt körzet

• tagjai zárkóznak, fel. Két kül- i

rom lelkész, egy másodlelkész és segédlelkész 11 szolgálatot végez az alkalmiakon kívül. Segédlelkészünk helyettes lel- készi minőségben ellátja a györszemerei gyülekezetét is.

ban 50 svéd vendég és nagyszámú gyülekezet előtt az emlékbeszédet Henrik Sven- nungsson, a Svéd Evangélikus Egyház külügyi titkára tartotta. (lwi)

November 6-án Lützenben megemlékeztek a lützeni csata és a reformáció védelmére sietett' II. Gusztáv Adolf svédkirály eleste 342. évfordulójáról. A Gusztáv Adolf-kápolná-