Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-11-16 / 46. szám

„...hogy lakhassam as Űr házában../ Felejthetetlen nap Csikóstöttösön Október 5 emlékezetes és fe­lejthetetlen nap marad a csi- kóstüttösi gyülekezet életében. Ezen a napon hálaadó isten- tisztelet keretében adta át újra rendeltetésének D. Kdldy Zol­tán püspök a belsőleg felújí­tott templomot. Mindazt, ami erre a vasár­napra a gyülekezetben jellem­ző volt, legjobban ezzel a szó­val lehet kifejezni, hogy „öröm”. D. Káldy Zoltán a há­laadó ünnepség szolgálatait végző püspök öröme és a gyülekezet öröme csendült egybe maradéktalanul. A GYÜLEKEZET presbité­riuma a falu határában várta autókkal az egyházkerület püs­pökét. ahol dr. Bruhács János egyházmegyei felügyelő, Győr Sándor lelkész és Wagner Gás­pár gyülekezeti felügyelő kö­szöntötték. Néhány perccel ké­sőbb a virágokkal borított lel- késziakás és templom előtt két kislány, Braun Ildikó és Naász Anikó. Aikor a püspök felment a szószékre, a helyi gyülekezet — 200 fő — létszámát messze felülmúló nagy ünneplő gyü­lekezetei látott maga előtt és tolmácsolta számukra Isten elő igéjét a Zsoltár 27,4. verse alapján: „Egyet kérek az Űr­tói, azért esedezem, hogv lak­hassam az Űr házában életem minden idejében; hogy nézhes­sem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő temp­lomában”. A felejthetetlenül szemléletes és megragadó ige­hirdetés után a gyülekezeti énekkar a 702-es számú ének Istent dicsérő szívbeli örömé­nek adott kifejezést. AZ ORVACSORAOSZTÁS nyilvánvalóan mindig nagy öröm. Akkor is, ha csak 3—4 ember áll vagy térdel az oltár elé. De különösképpen nagy öröm, amikor az igehirdetés­ben megszólított és általa meg­érintett gyülekezetnek majd­nem minden igehallgatója úgy érzi, hogy „nekem is oda kell mennem együtt a többiekkel, együtt mindenkivel”. így volt ez helyi viszonylatban párat­lan módon Csikóstöttösön is. ezen az őszbe hajló, szép va­sárnap délelőttön. AZ ÜNNNEPI KÖZGYŰLÉ­SÉN sokan köszöntötték a püs­Nairobi 1975 Az egység követelményei Tanítson minden egyház egy­formán és legyen egységes az egyház szervezete. Ez az első, legtermészetesebb gondolat és kívánság, amikor az egyház egységéről esik szó. Jó ötven év óta vívódnak ezzel a prob­lémával az ökumenikus moz­galmak. Ez alatt az idő alatt nagyon sokat váltpzott a világ és benne nagy változáson men­tek át az ökumenikus szerveze­tek. De valahányszor megélén­kül a többoldalú párbeszéd az egyház egységéről, mindig elő­kerül az a gondolat, hogy egy­ségesíteni kellene az egyház tanítását és szervezetét, — Ügy látszik, van is valami haladás ezen a téren. Mi is úgy tapasztaljuk, hogy különösen az ún. reformátort egyházak, az evangélikus és a reformá­tus egyház, kerültek közelebb egymáshoz. MÉGSEM TELJES EZ AZ EGYSÉG. Lépten-nyomon ki­derülnek a különbségek. A kü­lönböző egyházak nem tudják feladni, úgy érzik nem is ad­hatják fel azokat a tradíció­kat, tanitásbeli és szervezeti jellegzetességeket, amelyek kö­zel két évezredes történelem során külöhböző módon for­málták ezeknek az egyházak­nak az arculatát. Ehhez még valami hozzájárult éppen a kö­zelmúltban. Néhány évvel ez­előtt sokan lelkesen adtak ki­fejezést annak a reménységük­nek. hogy hamarosan csatla­kozik az ökumenéhez, az Egy­házak Világtanácsához, a ró­mai katolikus egyház is. Ezt a lelkesedést aztán alaposan le- hűtötte a „Mysterium Eccle­siae” kezdetű pápai enciklika, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a római katolikus egyház tartja magát az egyetlen egy­háznál. Másfelé kell terelnünk gondolatainkat, ha az egyház egységének követelményeiről beszélünk. AZ EGYHÁZ MINDIG EGY VOLT, de soha nem volt egy­séges. így valljuk az Apostoli Hitvallásban: Hiszek a Szent- lélekben. egy keresztyén anya- szentegyházat, szenteknek kö­zösségét. De éppen ez az utóbbi kijelentés, hogy az egyház a szentek, azaz a hívők közössé­ge, egyben arra is utal, hogy ez a közösség nem egységes. Sokféle népből, különböző fa­jú, nyelvű, kultúrájú, felfogá­sú emberekből áll az egyház. A mi világunkban, ahol annyi lehetőség nyílik nemzetközi ta­lálkozásokra és konferenciák­ra, könnyen megtapasztalhat­juk, milyen nagyok az egy ke­resztyén anyaszentegyház tag­jai. csoportjai, felekezetei köz­ti különbségek. MIÉRT MONDJUK AKKOR MÉGIS AZT, hogy egy az egy­ház? Erre az az egyszerű és világos felelet, hogy azért, mert egy Krisztus van. akiről az egyház keresztyénnek, azaz krisztusinak mondja magát. Jézus Krisztus az. akiben meg­találjuk az egyház egységét. Régi felismerés az. de ma 's igaz. hogy ha az egyházak Jé­zus Krisztus felé tartanak. Öt követik szeretetben, akkor egy­re jobban megismerik Öt és egyre közelebb kerülnek egy­máshoz. így az egyház egysége soha sincs készen, mindig csak annyi valósul meg belőle, amennyire az egyes egyházak közelebb kerülnek Jézushoz. így viszont egyik egyház se mondhatja magáról: én vagyok a Krisztus egyetlen igaz egy­háza! Inkább minden egyház­nak meg kell kérdeznie önma­gától: mennyiben vagyok a Krisztus egyháza? Ezzel lehe­tővé ,-válik. hogy,' az, egyházak —kölGsönösen .elismerjék egy­mást, elismerjék, hogy a má­sik, a többi egyház minden hiányossága ellenére egyház. így tudják aztán , az egyházak egymást a. különbségekkel együtt tiszteletben tartani. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN EGYRE JOBBAN FELISMER­TÜK azt is, hogy mennyi érték van az egyházak közti különb­ségekben. Hiszen az egyházak magukban hordozzák az embe­ri hagyományokból adódó ér­tékeket. Az ökumenikus be­szélgetések, a fejlődő ökume­nikus kapcsolatok során egyre jobban kitárul az emberi kul­túrának. hagyományoknak az a kincsestára, amelyeket a kü­lönböző egyházak őriztek hosz- szú évszázadok óta. Ugyanakkor egyre inkább közkinccsé válnak eddig is­meretlen. kevésbé, vagy félre­ismert egyházi, teológiai ha­gyományok tanítások, imád­ságok. És még egy előnye van annak, hogy megismerjük a különböző egyházak tanításbe­li eltérését. Az egymással foly­tatott párbeszédben tisztázód­nak a félreértések és egymást is világosabb látásra segíthet­jük. VÉGÜL MÉG VALAMI VAN, amivel hozzájárulha­tunk az egyházak egységkere­séséhez. A hazai ökumenében egymásra talált egyházak kö­zös, nagy felismerése, amely világviszonylatban is egyre in­kább teret nyer. Az. hogy az egyház csak szolgáló egyház lehet, csak így teljesítheti Krisztustól kapott küldetését. Ez számunkra már nemcsak elméleti felismerés, hanem kö­zös út, amelyen járunk. Erről hosszú idő óta hitelesen tesz­nek bizonyságot küldötteink a különböző viláagyűléseken. Igyekszünk láthatóvá is ten­ni ezt az egységünket, úgy, hogy Jézus Krisztus szavára figyelünk, aki ezt mondta: „Úgy ragyogjon a ti világossá­gotok az emberek előtt. hQgy lássák jó cselekedeteiket és di­csőítsék a ti mennyei Atyáto­kat.” (Mt 5, 16). A jó cseleke­deteket ma az emberekért és a világért végzett szolgálatban látjuk. Hisszük, hogv ezzel a szolgálattal az egyház egysége mellett az emberiség egységét is szolgáljuk és hogy ezzel a szolgálattal azt a Jézust követ­jük. aki emberré lett. hogy el­hozza a világba Isten szerete- tét és aki az cav keresztyén egyház Ura. Dr. Muntag Andor pököt és a gyülekezetei. Elő­ször dr. Bruhács János egyház- megyei felügyelő szólt nagyon meleg szavakkal az egyházme­gye és a pécsi gyülekezet ne­vében. Majd a helyi gyüleke­zet nevében Braun György és Györki Pál presbiterek szóltak arról, hogy a csikóstöttösi gyü­lekezetét és annak presbitériu­mát minden tekintetben maga inellett tudhatja az egyházke­rület püspöke egyházkormány­zói és egyházpolitikai munkás­ságában. Majd a gyülekezet asszo­nyainak nevében köszönte meg a püspök egész szolgálatát és különösképpen is az elhangzott igehirdetését Meisinger Ádám- né és Reitinger Ádámné. Az ifjúság nevében Tencz János és Kanzelmann Anikó szólt ar­ról, hogy milyen, sokat köszön­hetnek a fiatalok is D. Káldy Zoltán püspök „Űj úton” című könyvének. Természetesen a gyülekezetnek ígéret és re­ménység szerinti örökösei, a legkisebb gyermekek is helyet kértek az üdvözlések ♦órában, s az ő szeretetüket és örömüket Junger Mónika és Veréb Emil adták át. Majd a vendégek köszöntő sora váltotta fel az eddigieket. A kaposszekcsői gyülekezettől Nagy Béla felügyelő, a dom­bóváriaktól Vértes Rudolf lel­kész és Óvári János felügyelő, a mucsfa—mekényesi gyüleke­zet és a jelen levő küldöttség nevében Szentgyörgyi Ferenc lelkész, a mohács—szederkényi gyülekezet nevében Szabó Re­zső gondnok szólt, a kölesdiek szeretetét és áldáskívánságait V/eigel Ottó felügyelő, a györ- könyi gyülekezet és a jelen le­vő küldöttség örömét Wenn- hardt Dániel gondnok adta át. D. Káldy Zoltán püspök hangsúlyozta. hogy milyen nagy eredmény egy kis gyüle­kezettől az a komoly és áldo­zatos egyházszeretet, melyet a csikóstöttösi gyülekezet évek óta bizonyít. A GYÜLEKEZET ÖRÖME mindezekben és ezek által szi­lárdult maradandó és felejt­hetetlen élménnyé. A püspök­látogatás, az igehirdetés és a több helyről érkező jókívánsá­gok által így erősödött meg a csikóstöttösi gyülekezet az élő Isten iránti hálaadásban, az egyházunk mai útjának és szolgálatának vállalásában. Megerősödött a felismert és el­fogadott járható út értelmében, az áldozathozatal szépségében és a többi gyülekezetekkel va­ló testvéri szeretet erejében. A püspök szívének örömét és a csikóstöttösi gyülekezet örömét is áldja meg. őrizze meg és sokszorozza meg a min­denható és kegyelmes Isten az ő szívének örömével! Ezt kér­jük Istentől itt Csikóstöttösön imádságban. S kérjék ezt imádság által szerte az ország­ban mindazok, akik testvéri módon, hálaadásban együtt tudnak örülni az örvendezők- kel! Győr Sándor Burányi Ferenc: DUNÁRÓL FÚJ A SZÉL Nem kérheted az óceáni széltől hogy kun parasztok homlokát legyezze — itt a Dunáról fúj a szél. Vizéről siet a hűs az izzadt emberekre. Lehetsz világfi könnyed-franciásan, vagy angolmód közömbös is Tehetsz itt, csak tedd a dolgod s itt tegyed. A vállon marék hazánk világnvi súlya fekszik. Itt szabja napjaink parányi tettét — hol hittel, hol meg erővel az észben — a milliókra osztott hősiesség, még akkor is, ha régen észrevétlen. A világ ránktekintve arra számít, hogy vállalunk gondjából egy hazányit. Megjelent a költő „ESÖVERÉSSEL” című kötetében, 1975-ben. Veres Pál né hite EBBEN AZ ESZTENDŐBEN VAN SZÜLETÉSÉNEK 160., HALÁLÁNAK 80. ÉVFORDU­LÓJA. Illő. hogy a „Nők évé­ben” megemlékezzünk a ma­gyar nőnevelés ügyének lelkes úttörőjéről. Ö alapította meg az Országos Nőképző Egyesü­letet, melynek gimnáziuma a mai napig is fennáll. De most nem a nagy műveltségű és fá­radhatatlan tevékenységű nagyasszonyról szeretnék meg­emlékezni. hanem a mélyen vallásos édesanyáról. Leánya. Rudnay Józsefné Veres *Szilárda „Emlékeim” c. könyvében idézi édesanyja naplójának egyes részleteit. , „Életem legfőbb feladata le­gyen gyermekem lelkét lehe­tőleg közel vezetni a mennyei­hez és fölébreszteni benne az igazi vallásosságot. Bármilyen sorsot határozzon is számára az Isten, akkor sorsát kétség- beesés nélkül fogja elviselhet­ni, sőt vidámságát is meg fog­ja őriztetni, ha lelke át van hatva az Isten iránt való sze­retettől.” MADÁCH IMRE. HÁZUK JÓ BARÁTJA a Veres Pálék vanyarci otthonában olvasta fel „Az Ember Tragédiája” nyomdafestéktől még nedves első példányát. Baráti körük­höz tartoztak Szontagh Pál. Mikszáth. Gyulai Pál, Székács József, Győry Vilmos — aki Veres Pálné leányát oktatta magyar irodalomra — Palágvi Menyhért, Torkos László és még sokan az akkori magyar szellemi élet kiválóságai közül. Madách Imre haláláig benső barátjuk maradt. Még egy naplórészlet Veres Pálné idős korából: . megvénültem s érzem, nem sokáig taposom már e föl­det. A vágyak kis körre szo­rítkoznak. a megnyugvás na­gyon megnőtt s törekvésem most már abban összpontosul, hogy tapasztalataim által csa­ládomnak és embertársaimnak mennél inkább hasznára le­hessek. Azonban örömmel tapaszta­lom. hogy Istenben való hitem nem csökkent, sőt. hogy ez gondolkozó tehetségem által még inkább megerősödött, mert mennél jobban ismerjük való­di okát a természetben nyil­vánuló működésnek, annál in­kább meggyőződünk arról, hogy a természet törvények­nek van alávetve, melyek sze­rint működik és hogy ezek az ember befolyásán kívül es­nek ... De ki alkotá a törvé­nyeket? Az anyag tulajdonsá­gait ki határozta meg? Bizo­nyára egy öntudatos szellem.” A NÓGRÁD MEGYEI VA- NYARCON az . evangélikus templomban emléktábla hirde­ti nevét. „Abban a templom­ban — írja leánya. — melyben az ö művére áldást kért az Ég­től! abban a templomban, ahol engem konfirmáltak; ahol. mint menyasszony álltam az oltár előtt: amelyben egykor áldott jó atyám koporsója fö­lött olyan szépen mondta sze­retett lelkészünk. Maióthv, hogy egyházának híveire hi­tükben mennyire megerősítő- leg hatott az, amidőn láthatták nagy tudású földesurukat, mi­dőn vasárnaponkint megjelen­ve az Isten házában, mély alá­zatossággal hajtotta meg fejét imárakulcsolt kézzel a Min­denható előtt.” Az emléktábla szövege: VERESPÁLNÉ szül. Beniczkv Herminnek magasabb nőnevelésünk úttörőjének a minta-asszonynak Nógrád vármegye örök büszkeségének emlékére Barsy Irma A négyszáz éves Cseh Hitvallás prágai jubileuma ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT rendezett októ­ber 23—24-én Prágában a Csehszlovák Huszita Egyház Husz-Fakultása és az Evangé­likus Comenius-Fakultás. A Saíwafor-templomban tartott ökumenikus megnyitó isten­tiszteleten dr. Kejr zsinati el­nök és Novák metropolita a fakultások dékánjaival egye­temben Isten igéjének a fényé­ben emlékeztek meg az atyák drága örökségéről és annak kötelezéséről. A magyarországi protestan­tizmus teológiai akadémiáinak képviselői: dr. Makkai László debreceni és dr. Huszti Kál­mán budapesti református pro­fesszorok és e sorok írója más­nap ugyancsak részt vettek és felszólaltak a tudományos ülésszakon, amelyen számos bel- és külföldi tudós és ven­dég vett részt. A téma a 400 évvel ezelőtt megfogalmazott „Confessio Bohemica” sokol­dalú megvilágítása volt. A»két főelőadást dr. Amadeo Molnár és dr. Mirosláv Kanák déká­nok, nemzetközileg is elismert tudósok tartották a Cseh Hit­vallás történeti hátteréről és vallási türelmet, békét és égy- séget munkáló törekvéséről. A magyar hozzászólások ennek hazai sajátosságaira irányítot­ták a hallgatók figs^elmét és ismertették az akkori magyar- országi társadalmi, egyházi és teológiai kérdéseket. A DÉLUTÁNI VITAÜLÉ­SEN dr. Trtik professzor a hit­vallás teológiai jellegzetessé­geit, dr. Smolik professzor an­nak krisztológiai tanítását. Opoéensky lelkész pedig — aki hosszabb időt töltött korábban a Lutheránus Világszövetség­nél Genfben — a hitvallás öku­menikus kihatásait tárgyalta. Több felszólaló, így dr. Pe- schke, a halle—wittengergi egyetem ny. egyháztörténész professzora, dr. Slizinski var­sói irodalomtörténész és van der Linde holland teológiai ta­nár Zeist-ből más-más megvi­lágításban értékelte az egykori cseh hitvallás jelentőségét. MI IS HÁLÁVAL ÉS TISZ­TELETTEL GONDOLUNK AZOKRA, akik 1,575-ben — korukat megelőzve — egy 18 tagú bizottságban, amelynek élén Pressius prágai egyetemi tanár áll, az Ágostai Hitvallás klasszikus megfogalmazására figyelve és azt alapul véve, Húsz János teológiai örökségét ökumenikus egységbe igyekez­tek hozni Luther, Kálvin és a Cseh Testvérek reformatori ta­nításával. Végül örömmel üdvözöltük e jelentős konferencián egyhá­zunk őszinte barátját, Vladis­lav Kzedron sziléziai csehszlo­vák evangélikus püspököt is, aki ugyancsak felszólalt a lu­theránusok nevében és akinek a gyülekezetében azután va­sárnap, október 26-án igehir­detést és reformációi előadást tarthattam. Dr. Fabiny Tibor Az EVT nagygyűlésének színhelyéről A nyugati légi- és hajótár­saságok változatlan hevesség­gel hirdetik a 2—4 hétre szóló kenyai kirándulásokat, üdülé­seket. Hamisítatlan afrikai él­ményeket . ígérnek. 1972-ben több, mint 600 ezer nyugati tu­rista özönlötte el Kenyát, ma 1 .millió körül mozog a számuk. Mert Kenya a világ egyik leg­olcsóbb állama. Igaz, hogy a turisták közül senki sem törő­dik azzal, hogy a kenyai ki­szolgáló személyzet napi kere­sete alig több. mint az ebéd után elfogyasztott fekete ára. A Hilton-cég Nairobiban fel­építette csodálatos 18 emeletes toronyhoteljét, amerikai és nyugatnémet cégek versenyez­nek egymással, hogy szebbnél szebb luxusszállókat építsenek a tengerparton és a Magas­földön egyaránt. Kenya a tu­rizmus érdeklődésének közép­pontjába került. DE VAJON MI ÁLL A TU­RISTÁK ÉRDEKLŐDÉSÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN? Mert mint előző soráinkban jelez­tük. Kenya végtelenül szegény ország, melynek alig számot­tevő gazdasága is külföldi tő­kések kezében van. Kenyában van a világ legnagyobb vad­rezervátuma. Alig néhány éve még minden korlátozás nélkül vadászhatták az egyre ritkuló elefántokat, oroszlánokat, zsi­ráfokat. stb. Ma vadászat^ ti­lalom van, de a mélységes kor­rupció következtében változat­lanul pusztítják a vadállo­mányt. Különösen az elefánt jöhet számításba, miután agya­rának az ára néhány év alatt megtízszereződött. (Jelenleg 1 kg „fehérarany” 2 ezer forint körül mozog. A szomszédos Uganda Kínát vasútépítés fejé­ben elefántcsonttal fizeti.) A kiveszőben levő afrikai vadak számát alig néhány ezerre be­csülik már. A nagy nemzeti parkban gépkocsival közleked­het a turista a vadállatok kö­zött KENYA NEMZETISÉGI TÉRKÉPE rendkívül tarka. Legtöbben a bantuk vannak, rie a jellegzetes afrikai tör­zsek mellett bőven akadnak bevándorolt hamita népek, in­diaiak, pakisztániak a fe­hér telepesek mellett. (Ez utób­biak száma 53 ezer körül mo­zog.) VALLÁSI MEGOSZLÁSUK ugyanilyen tarka képet mutat. A karcsú, szép formájú, gön­dör-gyapjas hajú őslakosság a természetimádó pogány vallá­soknak hódol. Míg az arabok magukkal hozták mohamedán hitüket, s az első világháború után betelepült indiaiak a hin­du vallást. Nagy múltra tekint vissza a keresztyén misszió is Kenyában. Változatos eredmé­nyeket tudott felmutatni. A portugálok katolikus missziót valósítottak meg, amely az arab előretöréssel szinte telje­sen felmorzsolódott. A XIX. század derekán pro­testáns misszió kezdődött Mombasaban, a tengerparti ki­kötővárosban. Elsősorban ang­likán. Majd az első világhábo­rú előtt német és amerikai evangélikus misszió indult meg. A különböző prptestáns felekezetek ma a „fiatal egy­házakkal” vállvetve fejtik ki tevékenységüket. Nem kicsi­nyelhetjük le a mohamedán felekezet misszióját sem. úgy. hogy valamiféle „versenyfu­tást” látónk a két nagy törté­neti vallás között az afrikai lelkekért. A körülbelüli szám­arányok á következők: 600 ezer protestáns, 900 ezer kato­likus, 450 ezer szunnita, 120 ezer hindu és bizonytalan, de nagy létszámú mohamedán. KENYA A KÜLFÖLDI TÖ­KE MELEGÁGYA. A neokoío- nializmus tipikus példája. De meddig? A jelenlegi elnök (Kenyatta, igen idős politikus) ezt a modellt helyesli. Viszont egyre erősödik az az irányzat, amely „kenyaizálni" kívánja a vállalkozásokat és gazdasági függetlenséget kíván a nép­nek. A nagyméretű szálloda- ipar, melynek üzleti érdeke a vendégekről való gondoskodás^, máról holnapra pangásba jut­hat. ha meginog a bizalom. Pedig jelenleg ez az' ország egyik fő jövedelmi forrása. Itt mutatkozik a kiszolgáltatottság és az ipar, mezőgazdaság fejlesztésének hiánya. Az egész kenyai gazdaság válságba ke­rül, ha az angol farmerek és nyugatnémet, amerikai tőkések kivonják pénzüket. KENYA JÖVŐJÉT NEHEZ MEGJÓSOLNI. De azt min­denesetre érezzük, hogy törté­netének egy szakasza lezáródó­ban van. A nagygyűlés tagjai Nairobiban valószínűleg rész­letesebben megismerkednek a kenyai helyzettel, amit mi csak lexikális rövidséggel tud­tunk' elmondani erről a kelet­afrikai államról, dr. Rédey Pál

Next

/
Thumbnails
Contents