Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-09-14 / 37. szám

„Lakozzék Krisztus a szivetekben ” Efezus 3, 13—21 Nem felszólítás, hanem a „mi Urunk Jézus Krisztus Atyjá­hoz” mondott imádság a címben szereplő idézet. Pál apostol kérte az efezusi gyülekezet tagjai számára. Sok mást is kérhe­tett volna: szenvedésből, csüggedésből menekülést, pogányok gyűlöletéből szabadulást, stb. Jól tudja azonban, hogy ha szí­vünkben „a Krisztus lakozik hit által”, akkor minden más kér­désünk és gondunk is megoldódik. 1. MEGERŐSÖDÜNK A „BELSŐ EMBERBEN”. Nagy szük­ségünk van erőre. Sokszor érezzük gyengeségünket testileg is, lelkileg is. Máskor meg csak látszatnak bizonyul, amit erőnek gondoltunk. Megtorpanunk a bűnnel folytatott harcban, de az embertársainknak való szolgálatban is. A kudarcok elveszik a kedvünket a további küzdelemtől és szolgálattól. Lépten nyo­mon tapasztaljuk erőtlenségünket. — Akinek hit által Krisz­tus lakozik a szívében, megerősödik. Nem feltűnően, látványo­san, kívülről, hanem belülről lesz erős. Onnan, ahol Isten meg­kezdte erősítését már a keresztségben, folytatta igéjének hir­detésével és szolgáló életre való küldésével. Nem önmagunk­ban vagyunk tehát erősek, hanem „Lelke által”. Ez viszont azt jelenti, hogy „hatalmasan” megerősít bennünket, emberi tehet­ségünket messze meghaladó módon. A megerősítés azonban csak akkor éri el célját, ha valóságosan mienk Krisztus szí­vünkben lakozásának második következménye is: 2. ÉLETÜNK „A SZERETETBEN GYÖKEREZIK”. Ahhoz, hogy jót tehessünk másokkal, hogy szeretetünk valóságos se­gítést jelentsen embertársainknak és ez tartós is legyen: vala­honnan táplálnunk kell a Krisztustól kapott erőt. Ez a szere­tet bői lehetséges. Mint a gyökér a földből, úgy táplálkozik erőnk a szeretetbőí. Ügy is mondja igénk, hogy ez „életünk alapja”. Szeretet nélkül lehet érvényesülni, a másik emberen való uralkodásra, hatalmaskodásra törekedni, de ez nem igazi élet. Amire tartósan lehet építeni, amiből erő is származik az életre, egyedül a szeretet. Ezért olyan fontos, hogy jó legyen a „gyökér”. Ha nem a szeretetben gyökerezünk, megfosztják em­bertársainkat attól, amit a mi szolgálatunk által kapnának, s Krisztus akaratához is hűtlenek vagyunk. Krisztus tehát azért is lakozik a hit által szívünkben, hogy szeretetéből gyümölcsö­ket teremthessünk embertársaink boldogítására. 3. MEGÉRTJÜK KRISZTUS ,.ÉRTHETETLEN” SZERETE- TÉT. Azt. a szeretetet, amelyről azt mondtuk, hogy belőle táp­lálkozva gyümölcsöket kell teremnünk. Valóban érthetetlen, „minden ismeretet felül haladó” Krisztus szeretete. Nem érde­meljük meg. Krisztusnak nincsen haszna belőle, meg sem há­lálhatjuk. Miért szeret mégis? Vagy megérthető az, hogy bajok és megpróbáltatások vannak életünkben? Az lenne a szeretete, hogy csalódnunk, szenvednünk kell? Érthetetlen. Nem kevésbé haladja meg értelmünket az a megtapasztalás is. hogy Isten szeretete nemcsak a benne hívőkre terjed ki. Személy váloga­tás nélkül szeret. — Isten szere letét nem akkor értjük meg, ha az okát keressük. Oka egyszerűen nincsen szeretetének. Van *viszont célja! „Beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig”. Az Isten teljességébe eljutni egyenlő az üdvösséggel. Ez szere­tőiének a végső célja. Ezért a célért szolgált és szolgál Krisz­tus az embernek, de várja is az ember szolgálatát. Ha Krisz­1 tus lakozik hit által a szírünkben, megértjük ennek a szeretet­nek mérhetetlen nagyságát. És igyekszünk munkánkban, maga­tartásunkban. egész életfolytatásunkkal Krisztusnak tőle tanult szolgálattal — „szolgatársai” lenni. Nem hálát várva, válogatva, kényszerűségből, hanem azzal az örömmel, hogy embertársaink földi és örök boldogságát munkálhatjuk. Ha valami mindebből megvalósulhat életünkben, tehát élhe­tünk Krisztus szeretetéből táplálkozva, s a tőle kanott erővel szolgálhatunk felebarátainknak, akkor méltó, hogy Pál aoostol imádságához hasonlóan a mi imádságunk és életünk is dicsér­je az Istent: „övé legyen a dicsőség... nemzetségről nemzet­ségre, örökkön örökké”. Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK Urunk! Lakozzál hit által szívünkben, hogy megerősödjünk a „belső emberben”, szerzetedben gyökerezzünk és megérthes­sük kegyelmes akaratodat. Hogy így életünkkel akaratod sze­rint az üdvösség útját járjuk, felebarátainknak nyílt szívvel és őszinte szeretettel szolgáljunk és dicsőségedet munkáljuk. Ámen, Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. — CSELLÖST és brácsást kere­sünk házi kamarazenéhez salát szórakozásunkra. „Nyugdíjasok” jeligére a kiadóhivatalba. — NEMETET tanítok, kezdőknek is beszédfokon, Óbudán. „Háznál” jeligére a kiadóhivatalba. Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik Lász­ló, de. 11. (úrv.) Trajtler Gábor, du. 6. Bízik László. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zol­tán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 23. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vaj­da Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22, de. 11. Kertész Géza Váci út 129. de 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Pesterzsébet de. 10. Soroksár trjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10 Kispest Wekerlete- lep de. 8. Pestújhely de. 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota MÁV te­lep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos­palota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós Rákosnalota Kis- templom du. 3. dr. Bodrog Miklós. szeptember 14-én Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karger Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rá- kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. D. Koren -Emil. Torockó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Gö­rög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11, du. fél 7. Budakeszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Filippinyi János. Kelen­föld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Ró­bert. Budaörs du. 3. Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. „Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak Jézus Krisztusnak megjelenése által, aki eltörölte a halált, világos­ságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangé­lium által” (2 Xim 1, 10). VASÁRNAP. — „Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi­módon növekednek: nem mun­kálkodnak, és nem fonnak; de mondorr) nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öl­tözködött úgy, mint ezek kö­zül egy.” (Mt 6, 28—29 — Zsolt 3$, 5 — Lk 7. 11—16 — Zsolt 86. 12—17). Minél teljesebben ismerjük meg Krisztus által Istent, mint Atyánkat, annál inkább értjük és értékeljük üdvösségünkre, de mindenna­pi életünkre is egyaránt vonat­kozó kegyelmes gondviselését. Gondviselése a Krisztus áldo­zata által elvégzett megváltó szeretetére utal. Innen lesz igazán bizonyos az. hogy Aki így tudja szeretni az embert, az a mindennapi élet elégséges ajándékaiban is részelteti. HÉTFŐ. — „Engedelmes volt halálig, mégpedig a keresztfá­nak haláláig.” (Fii 2, 8 — Ez 22. 30 — 2 Sám 12. 15—24 — Rm 9. 1—5). Istennel szembeni en­gedetlenségünkre olyan válasz a Krisztus engedelmessége, mely megváltásunkat eredmé­nyezte. Nem a tehetetlenség alázata, sem nem az elkerülhe­tetlenbe való apatikus bele­nyugvásból fogant engedékeny­ség ez, hanem áldozatvállalás az ember bűnéért. Nem is ért­hetjük meg teljes valójában soha ezt a töretlen engedelmes­séget. csak úgy, ha Isten ke­gyelmes szeretetének oldaláról látjuk. — Innen nézve azonban minket megszégyenítő, de re­ménységgel is eltöltő szolgálata ez Krisztusnak KEDD. — „A szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura: titeket pedig barátaimnak mondottalak, mert mind azt, amit az én Atvámtól hallot­tam. tudtul adtam nektek.” (Jn 15, 15 — Ez 3, 10 — Jk 1. 2—12 — Rm 9. 6—13). Olyan közös­ségbe kerül a váltsáshalál ré­vén az ember Krisztussal, hogv Ö beavat titkaiba, szán­dékaiba. Semmit magának meg nem tartva — közli az Atyától hallottakat. Nincs titka tehát Istennek az ember felé. Ö ki­tárta már régen a szívét. Olvan tökéletes közösségnek lehetősé­gét tárja -zz el felénk, melv csak az iga ián összetartozók kiváltsága lehet. SZERDA. — „A ti hitetek­nek megpróbáltatása kitartást szerez.” (Jk 1. 3 — Zsolt 10. 14 — Jk 5. 7—11 — Rm 9. 14—24). A próbatétel hitünk és hűsé­günk felől való kérdezés. Bi­zonyos az. hogy Isten végtelen szeretetébe ez is belefér, sőt bele is tartozik! A cél a telje­sebb istenismeretre való elju­tás a kegyelem révén. CSÜTÖRTÖK. — „Atyám! Ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár: mindazáltal ne így le­gyen, amint én akarom, hanem amint te.” (Mt 26. 39 — Ám 3, 6 — Ef 6, 18—20 — Rm 9. 25— 29). Isten akarata szent és ke­gyelmes akarat. Szent azért, mert megmásíthatatlan és nem lehet alkudozni róla. Kegyel­mes azért, mert a bűnös em­ber megtérését szolgálja. Jó gondolnunk arra. hogy Isten­nek lényegében velünk egyet­len akarata van: a mi megvál­tásunk a Jézus Krisztus által. — Hogy gyakorta mégis ütkö­zik a magunk akarata Isten velünk való szándékával, an­nak nydmorúságunk és erőt­lenségünk az oka. Kémünk kell imádsággal azt, hogy job­ban érthessük akaratát. PÉNTEK. — „Szegénységet, vagy gazdagságot ne adj ne­kem; táplálj engem hozzám il­lendő eledellel” (Péld 30, 8 — Mt 14. 19—20 — Ézs 49, 14—21 — Rm 9. 30—33).*Isten nem a mi elvárásunk, hanem atyai bölcsességéből fakadóan adja testünk és lelkünk ajándékait. Bizonyos az. hogy a keresztyén ember felé ez a kettő különös­képpen is együtt hangsúlyos. A mérték ebben semmiképpen sem az ember igénye, hanem az a szükségesség, amely kül­detésünket. szolgalatunk jó be­töltését segíti. A kevés époen ezért nem Isten szeretetének hiánya, míg a több sem feltét­len bizonyítéka szeretetének. SZOMBAT. — „Ö, Uram! a szorongásban kerestek téged.” (Ézs 26. 16 — Jk 5, 10 — Jel 2, 8—11 — Rm 10. 1—11). Életünk nagy ajándéka az Istenhez va­ló menekülés lehetősége. Olyan kapcsolat teremtődik ilyenkor, melyben az ember Isten oltal­ma alá kerül. Isten meg is erő­sít ebbei) a vele való közösség­ben. sőt nem egyszer szólítja fel az embert minden nyomo­rúsága idején <7. öt keresésre. Az Istennel való közösség igénylésére azonban csak a maga nyomorúságát ismerő ember képes. Fodor Ottmar — SZOLID evangélikus fiatalem­ber szerény albérletet keres. Leve­leket bérmegjelöléssel kérem Finta Csongor. 8400 Ajka, Béke útja 15. címre küldeni. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516 —20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 tó 75.2662 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás vezeti: Soproni Béla vezérigazgató — Szentháromság után a 16. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Lk 7, 11—17: az igehirdetés alapigéje: Ef 3, 13—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 28-án, vasárnap reggel ? órakor az evangélikus egyház félóráját' közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet FO­DOR OTTMÁR szolnoki lel­kész. a Csongrád-Szolnoki Egyházmegye esperese. Falvay Jenő 1893-1975 Az eperjes' teológiai év­könyv 1912—1913. kiadásában olvasható, hogv a teológiai if­júság részére Falvay Jenő teo­lógus gyorsírási tanfolyamot vezetett. Hogy ezt mennyi ideig tette és milyen eredménnyel, ez az adat nem ismeretes. Az akadémia befejezése után, a Tanácsköztársaság ide­jén Kecskeméten volt segédlel­kész. Innen 1919. szeptember elsején a fasori lelkészi hiva­talba került és együtt próbál­tunk dolgozni az új politikai viszonyok között. A kultuszminisztérium ekkor szervezte az ún. hitoktatói ál­lásokat és így került Falvay Jenő 1919 őszén Pesterzsébetre önálló állami hitoktatónak- Jó munkát végzett. Ebből az ak­kor még fíliális gyülekezetből anvagyülekezetet alkotott. Templomot és gyönyörűséges paplakot épített s gyülekezete hosszú időn át minta gyüleke­zet volt. Sok külső és belső ok miatt 1939-ben lemondott lelkészi ál­lásáról és régi egyházközsége visszafogadta vallástanárnak. Mint ilyen, hűségesen munkál­kodott. A fakultatív vallásta­nítás bevezetése után a VIII. kér. lelkészi hivatalban végzett áldozatos munkát s nagy segít­ségére volt a gyülekezet lel­készének a Karácsony Sándor utcai templom megépítésében. — TEOLÓGIAI AKADÉ­MIA. llmari Soísalon-Soininen, a helsinki egyetem Ótestá- mentom-szakos professzora. Septuaginta-tudós. meglátogat­ta a Teológiai Akadémia épü­letét, ahol dr. Muntag Andor teológiai tanár és D. Koren Emil esperes kalauzolta. — SZÜLETÉS. Széli Bulcsú lucfalvai lelkésznek és felesé­gének Győri Évának augusztus 25-én második gyermekük szü­letett. Neve: KINGA, LÍDIA. Ez év május 11-én még együtt borulhattunk le a Deák téri templom oltáránál és vehettük Jézus Krisztus ke­gyelmét, Luther szavait tud­ván. aki azt mondta, hogy hal­doklásunk idején az utolsó úr­vacsoravétel. kegyelmére lehet és kell boldogan gondolni. Temetése augusztus 29-én volt. Grünvalszky Károly lel­kész búcsúztatta, mint egykori hűséges munkatársát, porainál e sorok írója búcsúzott tőle és a sírnál Virágh Gyula esperes áldotta meg a hamvakat. G. L. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz szeptember 12-én.’ pénteken és szeptember 15-én. hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték Esz-dúr .triószonáta a-moll fantázia és fúga C-dúr fantázia c-moll triószonáta Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. BESZÁMOLÓ Már égett a ház, de a felhőkarcoló tetején táncoló tömeg mit sem sejtett. A pokoli tűz- ból'menekülni nem lehetett, mert alulról ter­jedt felfelé. Amikor a hír szájról-szájra járt, a mosolygó arcokra kiült a rémület. Menekül­ni! Ez volt az első gondolatuk. De hogyan? A lépcsőn nem lehetett, a felhőkarcoló tetejéről leugrani: halál. A három lift közül már csak egy működött. Az először a gyermekeket szál­lítja a lángokon át. Az emberek az ajtók felé rohannak, egymást fellökve, egymáson átgá­zolva. Megolvadnak a csövek, mindent elönt a viz. Az épület közelében helikopter lebeg, de nincs vállalkozó, illetve csak egy. aki a kötélbe kapaszkodva kilendült a mélység fölé. Az idegek pattanásig feszülnek. Meddig bír­ja? A víz egyre emelkedik. A lift visszajön, most a nők következnek. Idegtépő percek. A lift megint ereszkedik, belefut a lángtengerbe, a láncok elszakadnak s elszabadul a pokol. A pokoli toronyház. amely a technika csodája volt irtózatos robajjal omlik össze. Emberek, bútorok, kő. vas. beton, tűz, víz halálsikoly. Egy ingó falrészen férfi függ, kezével egy má­sikat tart. — , , Lélegzetet-visszafojtva hallgattuk kollegánk párizsi beszámolóját, aki a legújabb amerikai film tartalmát mesélte, a pokoli toronyház katasztrófáját. — És amikor már azt hittem több borzalom nem jöhet, akkor még elképzelhetetlenebb szörnyűség jött. Nyitott szájjal bámultam — mesélte mellettem egy mexikói nyugodtan forgatta szájában a rágógumit, közömbös arc­cal nézte a filmet. Látszólag nem izgatta. — Borzalmas lehetett — mondtuk —, mert mi is egyetlen feszült testtartásban hallgattuk elbeszélését. — Mi volt a címe? — — A pokoli, ördögi torony. A film készí­tőinek összbevételét 400 millió dollárra becsü­lik. Az első három hét 22 millió dollár bevé­telt hozott. A hírek szerint a filmnek olyan sikere volt. hogy máris új super-produkció készül 30X20-OS vásznon, amely izgalmasabb és szenzációban az előbbit is felülmúlja. — Volt egy másik film is — folytatta. A címe „Földrengés”. Ez aztán az igazi kataszt­rófa. Aki megnézi, legjobb, ha a biztonsági övét bekapcsolja, mert az az érzése, hogy a föld megmozdul alatta és maga is részese a legborzalmasabb kataklizmának. . .. Amikor születtem már ismerték a néma filmet. A hangos film megjelenése komoly haladást jelentett. Aztán jött a beszélő film. a színes film, a szinemaszkop, a szinerama. s most a hangos, érzékelhető film, amely az infrahang segítségével lehetővé teszi, hogy a nézők maguk is átéljék a legnagyobb borzal­makat. Fejlődés ez? Lehetne rajta gondolkodni. Mindenki a békére vágyik. Azért dolgozik, hogy a háború borzalma soha vissza ne jöhes­sen. Arra neveli gyermekeit, hogy szeressék és tartsák meg a békét. A külsőt és a belsőt. Mert egyik sem tökéletes egymás nélkül. És mégis, lépten-nyomon azt kell látni, hogy a ma embere sokszor nem tud nyuga­lomban, békében élni. Keresi, hajszolja az iz­galmakat. Színházban, moziban, utcán, váro­sokban, egész életében nem a békét, a nyu­galmat, hanem az izgalmakat keresi. Faluról varosba jönnek az emberek, mert a vidék nyugalmasabb környezetéből a főváros zajá­ba, rohanásába vágynak, a szabad föld leve­gőjét a csillogó reklámok a füstös presszók világával cserélik fel. Manapság az emberek olyan könyveket olvasnak, amelyek rövidek és röviden íródnak, minél egyszerűbben, hogy ne kelljen utána gondolkodni. Az újságokat au.apozzák, ha nincs benne izgalmat kínáló cikk. Szinte kényszerítik az újságírókat, hogy ne az elgondolkodtató, hanem az izgalmas ri­portok után fussanak. Szeretik a szenzációs hátborzongtató, megbotránkoztató dolgokat. A pillanat-történések világából eltűnnek a maradandó dolgok, az összetartó erők; a kö­zösségek, a kölcsönös bizalom, a kollektív li­turgiák, a régi szokások, szertartások. Az élet­korok elmosodyak, összeolvadnak, egymásba futnak, az emberek az ifjúság megőrzésére mindent elkövetnek, hogy érzéstelenítsék a fájdalmat, nyugtassák a félelmet, a szoron­gást. elkendőzzék az öregséget és kikerüljék a halált. Ha korunk legszembetűnőbb vonásait kel­lene meghatározni, talán azt mondanám: a csend teljes kiküszöbölése. A nagy zajban nem tudunk barátságot köt­ni, nem tudunk egymással csendben elbeszél­getni, nem tudunk Istenhez szólnia és már- már elfelejtünk önmagunkkal is beszélgetni. Az érintkezésünk hasonlít egy-egy utazási kapcsolathoz. Találkozunk és elválunk, kap­csolataink nem maradnak tartósak és hiány­zik belőlük a harmónia. Soíiszor nem kívá­nunk egymás mellett élni. együtt vállalni, egymást elviselni, egymással beszélni, egymás­nak megbocsájtani. A mi csendünk a metró, a végtelen autóso­rok tülkölése az egyre nagyobb borzalmakat kínáló, milliókat hozó és vonzó pokoli torony- házak katasztrófája. De van úgy. hogy néha megállunk és leros­kadunk egy templomvadra. A templom áhíta- tos csendjében keressük a magunk békéjét. Isten a béke és a csend. A világ, amely lemond a csendről, önmagát szegényiti meg. Egyre több izgalmat keresve morzsolja napjait, mint a kábítószerélvezők, akiknek elhasznált szervezete mindig maga­sabb adagot követel, amíg idő előtt itt az utolsó állomás. De addigra már nem hiszünk semmiben sem, a nagy zajban nem halljuk a csendet, és nem tudunk már újra kezdeni és felépíteni a világot, amelyben valóság a béke és aki szól, nem csak beszél, hanem azonosul azzal, amit mond. ... Mielőtt e cikk írója mindezt elmondta volna, üres papírlap volt előtte. Hoay igaz szívvel beszélhessen arról, ami a lelkében volt: várt. Várta és hívta a Csendet. És nem várt hiába. Így mondhatta el a hangos világ zaja mellett azt, amit a maga csendjében hal­lott és gondolt Gyarmathy Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents