Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-08-10 / 32. szám
Balatonszárszó - Evangélikus Üdülő Arról eltérőek a vélemények, mi kor a legszebb a Balaton. Van, aki a perzselően barnító napfényt szeretné élvezni reggeltől estig és közben megmártózni a langyos vízben. Mások a hűsebb hajnalok frissítő szelében úsznak egyet, majd behúzódnak az árnyékba egy jó könyvvel vagy még itt Is oda görnyednek a magukkal hozott elválhatatlan munkatárs, az írógép fölé. Ki- sebb-nagvobb beszélgető csoportok alalkulnak ki a hatalmas fák alatt, rég nem látott kollégák találkoznak, németek, finnek, szlovákok barátkoznak és próbálják egymás nyelvét és a magyart is törni. Gyerekek játszanak önfeledten a homokban. odébb ping-pong-csata folyik vagy éti" érdekesebb sakk-helyzet elemzése tartja Izgalomban az érdeklődőket. A délutáni pihenő után jól esik a lángos és a sok nevetéssel kísért röplabdamérkőzés. Az esti. fények varázsa, a Badacsonytól Szárszó felé húzódó aranvhíd és a homályból egyre erősebben kicsillogó túlparti fények sok érdeklődőt Vonzanak a partra. Ilyenkor kezdődik a horgászok „műszakja” is a fűzfák tövében és ilyenkor szokott olykor-olykor kigyulladni a tábortűz is és fölcsendülnek a jól ismert népdalok. Még a Tihany felől a tó tükrén megtáltosodó északi szél korbácsolta hullámok egyhangú zúgása is félelemetesen megkapó és külön izgalmat jelentett az üdülőben tartózkodó gyerekseregnek a legutóbbi nagy vihar által derékba évről-évre korszerűsödik és szépül az épület és környéke. Üj berendezést, új bútorokat kaptak egymás után a szobák. új ebédlőt és társalgó szobát alakítottak ki, bekapcsolták az tört nyárfa villanyvezetékre zuhant „elintézése.” BALATONSZÁRSZÓI ÜDÜLŐNK június 15-től augusztus végéig várja az érdeklődőket. A hatvan férőhelyes épület elsősorban egyházunk alkalmazottainak, lelkészeinek, munkásainak ad lehetőséget pihenésre, de Igénybe veheti minden evangélikus egyháztag. Közegyházi áldozatokkal kérdezték tőlünk Honnan tudjuk, hogy kik tartoznak az egyházközség kötelékébe E kérdésre adandó válasz kapcsán felvetődik egyrészt az egyháztagság fogalma illetve meghatározása, másrészt pedig a problémakört le kell szűkítenünk ilyenformán kik tartoznak a Magyarországi Evangélikus Egyház ill. gyülekezetek kötelékébe? Felelnünk kell arra gyakran elhangzó kérdésre is: jogi, vagy hitbeli kér'dés-e az eg.yháztagság kérdése? Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy akik valamely egyházközség, vagy gyülekezet kötelékébe tartoznak, azokat egyháztagoknak kell tekintenünk. Mit mondanak ebben a vonatkozásban Egyházi Törvényeink? az egyházi törvények I. TV. 8. §-ÁNAK (1) BEKEZDÉSE szerint: „a Magyarországi Evangélikus Egyház a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásával tagjának tekint minden Magyar- országon élő evangélikus embert." Ez a megállapítás összhangban áll Népköztársaságunk Alkotmányának 03. §- ával, ■ amely minden magyar állampolgár lelkiismereti ill- vallásszabadságát biztosítja. Ugyanennek az Egyházi Törvénynek (2) bekezdése arra a kérdésre felel: mit várhatnak, igényelhetnek a fenti értelemben vett egyháztagok a Magyarországi Evangélikus Egyháztól, ill. annak gyülekezeteitől? E szerint az egyháztagok igényelhetik és igénybe vehetik az egyház szolgálatát: a) az igehirdetés, b) a szentségek (keresztség. úrvacsora) kiszolgáltatása és c) a keresztyén testvéri szeretet gyakorlása (gyülekezeti és intézményes szeretetszolgálat. Gyülekezeti Segély, Központi Alap. Nyug- díjotztály. különböző szociális juttatások, segélyek stb.) vonalán. A fenti törvény (3) bekezdésében pedig arról van szó. hogy mit vár az egyházközség (gyülekezet) a maga tagjaitól? Azt várja, hogy „szellemi és anyagi erejükkel részt vegyenek az egyház életében és szolgálatában”. Természetesen nem lehet és nem szabad szembeállítani ezt a „szellemi” és „anyagi” részvételt vagy támogatást, mégis elmondhatjuk, hogy a szellemi síkon való támogatást és szolgálatot általánosságban és elsősorban a gyülekezetek felelős vezetőitől (felügyelőtől, tisztségviselőktől. presbiterektől) és önkéntes munkásaitól várjuk és kérjük. az anyagi támogatást, áldozathozatalt pedig a fentieken kívül minden más egyháztagtól. A FELSOROLTAKBÓL KÖVETKEZIK AZ IS, hogy helytelen volna úgy fogalmazni az egyháztagságot: jogi vagy hitbeli kérdés-e ez. vagy esetleg a kettőt szembeállítani, mert mindkettőnek egyidejűleg kell érvényesülnie. Mindenesetre a kérdés „jogi” oldalához és feltételéhez tartozik, hogy az egvháztag meg legyen keresztelve és valamely magyarországi gyülekezet kötelékébe tartozónak vallja magát, sőt ezen felül választói és választhatósági jogaihoz, ill. feltételeihez az is hozzátartozik, hogy gyülekezetét anyagilag is rendszeresen támogassa. Ugyanakkor azonban nyilvánvaló és elvárható az is. hogy felnőtt egyháztagjaink az önkéntesség és hitbeli döntésük alapján érezzék és nyilvánítsák a gyülekezethez való tartozandóságukat. Amikor tehát az egyháztagságról beszélünk, akkor semmiféle külső „kényszerről” nem lehet szó. hanem sokkal inkább arról, hogy aki egyházunknak igazi, élő tagja akar lenni, az először adja oda a maga szivét Krisztusnak, s akkor majd magától értődőnek fogja tekinteni azt, hogy „szellemi és anyagi erejével részt vegyen egyházának életében és szolgálatában” (v. ö. 2 Kor 8, 3—5). VÉGÜL — DE NEM UTOLSÓ SORBAN — egyháztagjainkban tudatosítani kell azt a felismerést és látást, hogy ők nemcsak a lakóhelyük szerinti gyülekezetüknek, bánéin eóész Magyarországi Evangélikus Egyházunknak is tagjai, tehát gyülekezeti feladataikon kívül és azokkal egyidejűleg vannak közegyházi feladataik és felelősségük is. Ebből következik. hogy minden egyházta- guknak jó szívvel kell vállalnia az. Egyházi Törvényeink élén álló Ünnepélyes Nyilatkozatban foglaltakat is. Mekls Ádáin A Sajtóosztály értesíti a lelkész! hivatalokat és megrendelőit, hogy JULIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztési csomagok feladásában szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-tol augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember l. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. üdülőt is a helyi vízvezeték hálózatba, megerősítették a vihar által kikezdett partfalat. Különösen is sokat fejlődött az üdülő az előző „ezermes- ter”-gondnok, Kardos József lelkész és a jelenlegi gondnoknő, dr. Rédey Pálné szakavatott irányítása alatt. JELKÉP A BALATONSZÁRSZÓI ÜDÜLŐ. Azt a teológiai felismerést mutatja, amelyik szerint egyházunk nem csupán csak a „lelki” dolgok iránt érdeklődik, hanem van mondanivalója az élet egésze számára. Hiba volna megállni az ötödik parancsolat magyarázatánál ott, hogy „Ne ölj”, tehát ellene vagyunk minden gyilkos erőszaknak. Az élet, az egészség védelme is hozzá tartozik e parancsolat betartásához. Sok megfáradt szórvány-lelkész vagy diakó- niai munkás, vagy éppen egyházunk vezetői számára Balatonszárszó napfénye, csendje, pihenése jelenti egy év ötven fárasztó hetei után azt a kettőt, amikor felfrissülhetnek. Sok budapesti vagy városi gyermek számára Szárszó jelenti a vakációt, a szabad futkározás örömét, a természettel való találkozást. EZÉRT ÁLDOZNAK ÉVENTE egyszer minden magyaror- sági gyülekezetben egy vasárnapi offertóriumot üdülőink fenntartására. Nem nyereséges vállalkozás ugyanis a szárszói üdülő, hiszen egyházi alkalmazásban állók igen kedvezményesen, csupán napi 45 forintért kapnak teljes ellátást és szállást, tíz' éven aluli gyermekeik pedig 27 forintot fizetnek. Gyülekezeteink áldozata biztosítja a közegyház támogatásával, hogy balaton- szárszói üdülőnk évről évre fogadhassa a vendégeket, akik között sokszor akad olyan lelkész is, aki csak a hétköznapokat tudja ott tölteni, mert vasárnapra haza kell utazni a gyülekezetébe, mert nem tudta megoldani helyettesítését. JELENTŐS AZ ÜDÜLŐ NEMZETKÖZI FORGALMA IS az utóbbi években. Hazánk és a Német Demokratikus Köztársaság közötti élénk turistakapcsolatból kiveszi a részét a balatonszárszói üdülő is. Évente több csere-csoport is érkezik, egyházi munkások, lelkészek, akik helyett magyar lelkészházaspárok üdülhetnek Türingia, vagy Szászország, vagy a tengerpart vidékén. Finnországból is évente vendégül láthatunk egy-egy lelkészházaspárt. Az egyik elmúlt évben ide látogatott vendég szerint Finnország ezer tava nem ér föl az egyetlen- Balatonnal, ő szívesen elcserélné. Szlovákiai és romániai vendégek is gyakoriak. Ezek a látogatások nem egyszerűen csak a forró júliusi nap, a balatoni táj, a látnivalók miatt maradnak meg az emlékezetben. Ezer és ezer alkalom kínálkozik egymás országának és egyházának megismerésére, tapasztalatcserére, elgondolkodtató beszélgetésekre. Amikor vasárnaponként délelőtt tíz órakor az üdülő vendégel istentiszteletre gyűlnek össze, szinte sohasem csak magyarul szólal meg az Ige. A más és más nyelven, de egy dallamra énekelt énekek, a más nyelven, de együtt mondott Miatyánk ugyanahhoz a nagy családhoz, Krisztus gyülekezetéhez kapcsolja a jelenlevőket. Bizonyára nem fogják elfelejteni a külföldi vendégek a „nemzetközi” röplabda-mérkőzést sem, vagy a szalonnasütést a tábortűz mellett, amikor nemcsak „nyársforgatási verseny”, hanem népdalverseny keretében is bemutatkoztak egymásnak, amint a magyar konyha ízei is megmaradnak a jó emlékek között. AMIKOR EZEK A SOROK MEGJELENNEK, most is nyitva a balatonszárszói üdülő. Közvetlenül a víz partján, a hatalmas fák árnyékában elkezdődik újra egy nap. A vendégek még alszanak, amikor Mari néni friss nótát dúdolva takarítani indul, a konyhában készítik a reggelit. Halkan nyílik az ebédlő ajtaja, a gondnoknő friss virágot tesz a vázákba. Kedves balatonszárszói vendégek, jó időt, jó nyaralást kívánunk! Ifj. Harmati Béla Jaakko Suomalainen. Utasok éneke Atyánk, ég s föld ura, nézz ránk! Mindent te kezed teremtett. Igás barmot, hajót és szánt te adtál az embereknek. Ha elhagyjuk házunk táját, hosszú útra ezek visznek, Ó, segélj előre minket, védj, ha ránk veszély tekintget, vágj velünk bajok hadán át. Vár az út, virrassz felettünk, istápolj, ne hagyj elesnünk, tartsd meg épen lelkünk, testünk. S akkor néked hálaimát, mondunk hangos halleluját. Fiúisten, kérve kérünk, ki téged hív. tekints reá. Utainkon légy vezérünk, akadályt zúzz ízzé-porrá. Nem hagysz cserben, hisszük hittél, hogy ha hívunk, megtérsz hozzánk. Nyugodalmat, békét hozz ránk. Ó, igaz út! Ha haboznánk, angyalokkal igazíts el. Ártóinknak zárd le szemét, fékezd felhők vad seregét: ragyogjon ránk tisztán az ég. S akkor néked hálaimát, mondunk hangos halleluját. Szent Lélek, te erőt adó, hol mi vagyunk, te légy jelen. Légy kínoktól szabadító szárazon, parton, tengeren. Törd meg az ördög hatalmát, erős gátat rakj elejbe: ránk ne rontson fenekedve, szegény utast le ne nyelje. Szivünk kedvét és nyugalmát őrizd meg, hogy célhoz érjünk, s otthonunkban erre kérünk, egészséggel visszatérjünk. Akkor néked hálaimát, mondunk hangos halleluját. _ * Straub István az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese STRAUB ISTVÁNT nevezte ki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesévé, miután elfogadta Balló Istvánnak egészségi állapota miatt történt lemondását ebbeli tisztségéről. Az Állami Egyházügyi Hivatal új elnökhelyettesét kinevezése alkalmával hivatalában kereste fel D. Káldy Zoltán országos püspök-elnökünk és személyesen is kifejezésre juttatta egyházunk jókívánságait. Baíló Istvánnalt köszönetét mondva az egyházi sajtó iránt tanúsított megkülönböztetett figyelemért és tapasztalt segítségéért jó egészséget és más irányú tevékenységében jó eredményeket kívánunk. ‘ / TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK az Állami Egyházügyi Hivatal új elnökhelyettesét az állam és az egyház jó viszonya munkálásában megnövekedett felelősséget jelentő kinevezése alkalmából. Mint a Protestáns Főosztály főosztályvezető-helyettese nagy megértéssel foglalkozott éveken át egyházunk ügyeivel és lapunk szolgálatát közvetlenül is támogatta széles tájékozottságával, segítőkész figyelmével és szakszerű tanácsaival. Szíves segítségére magas tisztségében \ls szeretnénk számítani. Ez úton köszöntjük egyházunk és lapunk Szerkesztőbizottsá- ! ga nevében a Protestáns Főosztály vezetésével megbízott dr. \ Pozsonyi Lászlót is. v Érdemes megnézni Béren Hazánk kevésbé ismert, pedig természeti szépségekben gazdag tája, a Keleti Cserhát és a benne megbúvó Bér felé indul az Engels térről reggel 7 órakor az ünnepi járat. Aszó- dot elhagyva hegyek lejtőin Fordította: Képes Géza A béri templom kapaszkodik egyre felfelé az autóbusz, miközben messziről a Zagyva völgyének gyárkéményei kísérnek, majd Mikszáth „jó palócai”-nak és „tót atyafiai”-nak a földjére érkezünk. Mintha eggyé ötvöződött volna erre a táj és az ember. Amilyen kiszámíthatatlan a hegycsúcsok vonulásának az iránya, olyan váratlan fordulatú az itteni ember észjárása; nyílt szívű, mint a hegyek közt kitárulkozó kis völgy; jó kedélyű és ízes beszédű, mint az itt beérett gyümölcs. Hagyományaiból, szokásaiból sok mindent megőrzött. A KELETI-CSERHÁT KÖZÉPPONTJÁBAN négy evangélikus település terül el. Az egyikben, Szirákon temették el Teleki Lászlót, a szabadság- harc tragikus sorsú, nagy egyéniségét, a Kegyenc szerzőjét; a másikban, Vanyarcon van Veres Pálnénak, a nőnevelés apostolának a sírja, akinek olyan nagy érdemei vannak Madách: Áz ember tragédiájának létrejöttében. S itt, egy kis medence felső, hegyekkel lezárt csücskében fekszik Bér. Kétórai utazás után, éppen a második harangszóra érkezünk meg. Induljunk meg ezért először a falu felett egy dombon emelkedő templom felé. Hosszú sor lépcsőn jutunk fel. Valamikor temető volt itt, hogy közel legyen egymáshoz az élők és holtak gyülekezete. A templom műemlék templom. A késői barokk összbenyomását kelti. A XIV. században épült, a török hódoltság idejében azonban majdnem teljesen rommá vált. Megmaradt belőle á torony alsó része három gótikus ablaknyílással és a bejárati boltíves folyosóval, mely jelenleg a templom bensejének hátsó részét képezi. Ennek alsó ablakába egy ketté vágott lőrést építettek bele. A templom 1956. évi renoválása alkalmával a külső vakolat alól falba vésett napórák és rajzok tűntek elő. A török megszállás után a betelepült lakosság 1710—1720 között a megmaradt részekre, falcsonkokra templomot épített bolthajtásos szentéllyel és támpillérek- kel. Ilyen alakban állt a templom 1896-ig, amikor falait megemelve, mostani formáját kapta, sajnos, a szentélyrészt és a támpilléreket lebontották. Belépve a templomba megragadó annak hófehér falazata, világos tónusú benseje. Az 1820 körüli években emelt oltárán két gazdag ornamenti- kájú bronz gyertyatartó. Oltárképét, mely a Feltámadot- tat jeleníti meg, Kubányi Lajos festőművész alkotta 1900- ban. Szószékén a törvény és az evangélium szimbólumai. Szép az 1757-ből való kis úrvacsorái kehely és az 1789-ben ón- bői készített borkancsó és ostyadoboz. PÁR LÉPÉS A TEMPLOMTÓL A MŰEMLÉK JELLEGŰ 1870-ben épült Parókia. Kapuján 1776-os évszámot viselő vasalások. Ugyanekkor építették melléképületeit, melyeken megmaradtak az egykori népi jellegű, farácsozattal ellátott ablakok. A lelkészlakon szép az épület testébe visszáugró, két fél és két egész, négyzetes lemezekkel fedett, szabad oszloppal tagolt tornáca. VÉGIGSÉTÁLVA A FALUN itt-ott még láthatunk néhány „palócházat”. Az oromfalon szemöldökeresz, népi motívumú, fafaragással diszi- tett kerítés a „falalján”. Benn: pitvarból nyíló „első” és lakószoba ősöktől örökölt régi használati tárgyakkal, bútorzattal. Túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy szép a község környéke is a maga érintetlenségében. Fölötte a 400 méter magas, vulkanikus eredetű Nagy Kegy, még feltáratlan andezitjével. alatta kőmező, a hegyek oldalain a földből kiálló sok- sok sziklatömb, „az óriások könnyei”; összeszűkült medrében a patak vize kőről kőre szökdelve, csobogásával szinte muzsikálva fut lefelé. Elhuny, országos egyházfelügyelőnk, dr. Mihályfi Ernő, aki Bérről indult el életútjára. „nógrádi Svájcnak” nevezte el ezt a tájat. Errefelé levegőszennyeződés nincs, és a zajártalom sem kezdi ki az idegrendszert. A délután 18 órakor Budapestre visszainduló autóbusz utasa emlékekkel meggazdagodva és felfrissülve térhet haza. Révész László AZ ETIÖP ORTODOX EGYHÁZ SEGÍTI A SZÁRAZSÁG SÜJTOTTA VIDÉKEKET Az etiópiai Evangélikus Me- kane Jesus Egyház után most az etiópiai Ortodox Egyház is csatlakozott az országban katasztrofális mértékeket öltött szárazság elleni küzdelemhez. Abune Theophilos Addis Abe ba pátriárkája, a mintegy 10— 12 milliós egyház feje jelentős összeget nyújtott át az illetékes állami bizottságnak, ezenkívül természetbeni segítséget is küldött, a főváros ortodox gyülekezeteiben végzett gyűjtés eredményeképpen, (epd) k k V
