Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-05 / 18. szám

\

filozófus születéséről, egy költő haláláról

Kétszázötven éve, 1724. április 22-én született az emberi gondolkodás történetének egyik nagyszabású alakja,

kant

az akkor kelet-poroszországi Königsbergben, iparosemberek gyermekeként. Apjától kötelességtudást, anyjától mély erkölcsi érzést örökölt, s ezek végigkísérték egész életén, alakították művét is.

A FRANCIA FELVILÁGOSODÁSBÓL nőtt ki teremtő szellemének alkotó erejével, és a német idealizmusnak nevezett filozófiai irányzat atyjává lett. Hatása halála után. a XIX. században bontakozott ki. Nem csupán filozófiai területen, hanem más tudományok és a művészetek körében is termékeny ösztönzőnek bizonyult. Századunk szellemi képében már igen sokat veszített hatóerejéből, mert az idealizmus szemlélete, az öntevékeny szellemiség gondolata korunk filozófiájában háttérbe került.

De ha nem a nyomában kifejlődő szellemi mozgalom' felől közelítjük meg, hanem nekivágunk magának a hegycsúcsnak. amelyet gondolkodó teljesítménye képez, sok maradandót és értéket találunk műveiben. A mai magyar marxista filozófia Kantban többek között a tudományos vizsgálódás együk nagy úttörőjét méltatja, aki az emberi ész lehetőségeivel és törvény- szerűségeivel foglalkozva a természettudományok számára olyan későbbi döntő tételekre jött rá, mint a céJ nélküli célszerűség, meg a véletlen szerepe a szerves élet kialakulásában a földön.

E RÖPKE PÁR SORBAN meg sem kísérelhetjük értékelését vagy súlyos gondolatainak népszerű formába ültetései, ellenben a sok közül két időszerű tanítását futólag mégis érintjük. Az egyik sokak szamara talán meglepetés lesz. £z az ízig-vórig szobatudós hírében álló férfi, akinek napi beosztása óramű pontossággal és változatlansággal ismétlődött. a monarchikus egyeduralmat támogató porosz egyetem katedráján, hatvanöt éves korának ellentmondó fiatalossággal, köny- nyekben kitörve üdvözölte a francia forradalmat, és lelkesen szemlélte, hogy nyomában meginognak a trónok Európában. öregkori műveiben a háborúk ellen és „az örök béke'’ megvalósítása érdekében írt. Szót emelt az emberi méltóságért, a képességek kibontakozásának egyenlő lehetőségéért, elutasítva minden születési előjogot. A 70 éves Kant az európai uralkodók forradalomelle- nessége közepette állást foglalt a demokrácia és a szabadság mellett

A MÁSIK amiíteare kerülő eszméjének rendkívüli a teológiai jelentősége. Kimondta, hogy Istent észokokkal bizonyítani nem lehet, s a teológiában addig szokásos, az észre támaszkodó istenbizonyításokat mélyreható filozófiai kritikával illette. Ezzel irtat készített a keresztyén teológiának ahhoz a meggyőződéséhez, ltogy Isten igéje és a hit alapján találhatjuk meg egyedül az Istent, s lehetünk bizonyosak Jézus Krisztusban megmutatott szeretetéről, az élő Krisztus valóságáról.

Kant ehelyett más úton érkezett el az Isten-eszméhez; ezen az úton nem követhetjük. Úgy vélte, hogy az emberben levő erkölcsi törvény következtében feltételeznünk kell az Isten létét. Nála tehát az erkölcstől visz az út a valláshoz. Keresztyén tanításunk szerint éppen fordítva van: a szerető Istenbe vetett hitből következik az erkölcs, az embertárs szeretete. De tisztelettel állunk meg életműve es személyének emléke előtt, mert az emberi értelem óriási erőkifejtéséről tanúskodik, amit mi Istennek köszönünk

Április 19-én volt százötven esztendeje, hogy fiatalon. 36 éves korában meghalt

Byron

angol költő. Neve a inai átlagolvasótól éppen olyan távol áll, mint a filozoiusé, akiről megemlékeztünk. A távolság még szembetűnőbb, hiszen ma a költészet nálunk öi"vendetes közeikk. Byront azonban alig olvassák sorainkban. Pedig a világirodalom egyik legnagyobb hatású költője volt. Olyanok kaptak ösztönzést tóle. mint. Shelley, Heine, Baudelaire, Puskin. Victor Hugo. Ibsen. Flaubert, a mieink közül Petőfi, Arany, Madách, Jókai. Goethe Faustjának fénvként tovalobbanó gyermekében, Euphorión alakjában jelképesen a byroni élet tükröződik. Byron színdarabjai hatottak de ember tragédiáidra is.

MI LEHET a tehetségénél jóval nagyobb arányú vonzó tündöklésének, máig gyűrűző hatásának a titka? Talán éppen az ellentetekben sistergő élete, mely egészen átjárja költői, írói alkotásait. Élete azonosult a maga teremtette hőseivel. Együtt élte velük és írta valóságba meg papírra a léha, szenvedélyes, gúnyos, de érzelmes, magasztos, végül az idegen görög nép szabadságáért küzdő és meghaló életet. Angol lordnak született, aki fittyet hányt rangnak, álszent társadalmi erkölcsnek. Botrányosan merész az élete, de vállal tettben és írásban

emberséget, igaz szerelmei, elnyomottak szabadságküzdelmét. Fő műve a Don Juan, ez a verses eposz, cinikus és érzéki történet, a könyv tengelye mégis az angol társadalmi élet szatírája, ahogyan Babits megállapítja.

A lázadó fiatal — így jellemezhetném, s ez a megjelölés ismert képzeteket kelt bennünk korunk hasonló jelenségeiről, persze egészen más helyzetben és módon. Az ö különös lázadásának hitelét., jogosultságát és jelentőségét mutatja a XIX. század költőinek, íróinak ráfelelő visszhangja. Nem lehet keresztyén ideálnak mondani őt, de akik a keresztyénséget azonosítják a nyárspolgári életforjjpival, azoknak a hívőknek elgondolkoztató lehet a byroni élet és mű: miként férhet meg egymással könnyelműség és Komolyság, sokakat megbotránkoztató életmód és alkotó szolgálat.

KÉT ÚTIEM LÉKEMBEN volt vele személyes .találkozásom. Velencében a Canale Grandéról néztem a csobogó víz fölé nyúló reneszánsz palotát, ahol Byron egy „velencei kalmár’ házában vendégeskedett es donjuanoskodott. S néhány kilométerre egy kicsiny szigeten, a San Lazza- rón váratlanul egy magyarul beszélő, erdélyi származású örmény szerzetes mutatta a felbecsülhetetlen értékű könyvtárat, ahol Byron dolgozott. Egy kisebb könyvtárhelyiséget úgy tartanak számon a kolostorban, hogy ez volt Byron szobája, amikor hónapokon át ide vonult vissza a termékeny magányba. A délutáni napfényben tündököltek a parti olajfák, amelyek alatt keleti nyelveket tanult, merengett és irt.

Íme. velencei életvidám napok és festői kis szigetnek kolostori csendje — ez a kettő együtt: Byron.

Veéreő* Imre

Jobban kell értenünk

„Lélek szeriül járni'"

Gál í. 2n

István Mariam

A NŐ

A nő nem csaj, a férfi nem fej, az emberiség anyja nem büféáru, amelybe beleharaphat a vevőközönség.

Ormont akar es csaladot * nő,

de ha kinyflvanitja e», erőszakos es rámenős a ráragasztott jelző meg: férjfogó, de ha a férfi ugyanezt tervezi, tapsolnak,

mindenki mosoiyog, mikor kiszemeli, milyen legyen a lány;

esetleg

meghatározza,

ki. s mi legyen a lény popaja majd, ha ízlése megváltozik, keres uj arát, s feleségét,

az anyát

szexise bbre, fiataiabbra . cseréli ki,

s szétrobban a család.

Élvadult gyermekek, szomorú, csonka maradék, keserű szívek fölött urak a „fejek",

Megjelent a szerző: „VESZÉLLYEL VEMHES VILÁG" «- mu kötetében. 1974.

RÓMA—VATIKÁN

Légy. ami vagy! Aki ebbe a rövid intelembe foglalta össze a keresztyén erkölcstant, nem ötletes fogalmazás kedvéért tette, hanem tisztán a lényegre tört vele. Ez ugyanis a veleje a szent életíolytatasra buzdító sok-jok bibliai intelemnek. Intelem, serkentés, nevelés nélkül senki sem maradhat, csak az a kérdés, van-e valóban lehetőség az igazabb élet megvalósítására? Ha egy láb nélküli embernek azt parancsoljuk. hogy fusson, felszólításunkká! eleve kudarcot vallottunk. Ha viszont egy jó lábú. de eltunyult embert járásra vagy akár versenyre biztatunk, ennek van értelme.

„Járjunk Lélek szerint” — int az apostol. Ez lehetséges, hisz mi „Lélek szerint élünk"; azzal, hogy kaptuk a Szentleiket. új életre támadtunk. Ezt az új életet a Léleknek köszönhetjük. Most már lehetséges, de szükséges is, hogy ennek megfelelő életfolytatást alakítsunk ki. Krisztus Lelkének jogos Igénye lehet ránk. Immár neki vagyunk elkötelezve, neki tartozunk s többé „nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk” (Rm 8. 12).

Testi ember — lelki ember. Az ellentét fennáll. Ámde a szokványosnál jobban kell értenünk. A keresztyén tanításba sajnos hamarosan belopózott a görög filozófia. Nyomában mind máig számos félreértést okoz az az idealisztikus felfogás, mely szerint a „test” az alacsonyabbrendű az emberben, a „halhatatlan lélek” pedig a magasabbrendü rész. Az Újszövetség azonban mindig az egész embert nézi. „Testinek nevezi az embert, ha önmaga körül forog, saját igazságában s erejében bízik. Persze jellemző rá, hogy érzéki megkötöttségei vannak, de nemcsak ezek miatt testi a neve. Ugyanígy az egész ember nevezhető „lelkinek ', bár neki is van teste és ismeri a testi indulatokat Lelki ti. akkor, ha Istenre irányulnák gondolatai, vezettetni engedi magát a Lélektől, aki őt mintegy kézen fogva vezetgeti.

Légy. ami vagy! Csak bátran fejtsd ki — nem azt, ami benned szunnyad, hanem azt, amit ajándékul és lehetőségül kaptál! Ne bénítson meg az a lapos bölcsesség, hogy senki sem ugorhat ki a sajal árnyékából.

Aki Krisztusban van új teremtés az (2 Kor 5, 17). Ám az újszülöttnek nőni kell. Satnya. csenevész marad a ke- resztségben nyert új életünk, ha nem valósítjuk meg, nem gyakoroljuk. A teremtés koronája nem automata, mely gombnyomásra működik. Isten Lelke igénybe vesz bennünket mindenestül, egész emberségünk szerint, s ezt nekünk magunknak is tudnunk, akarnunk kell.

Harc nélkül éppen ezen nem is megy végbe a „megszentelésünk”. A test cselekedetei (19 kk. v.) és a Lélek gyümölcse (22 kk. v.) szembetűnő ellentétet árul el. Itt küzdelemnek kell folynia. Már ti. a keresztyén ember életében. Hiszen ő nincs kiszolgáltatva, midőn azok támadnak, kísértenek. Képes harcolni ellenük s Lélek erejével.

Figyeljünk fel az apostol kettős felsorolásánál erre a finomságra is: az egyik oldalon „cselekedetek" állnak, többes- 1 ben, a másik oldalon „gyümölcsről hallunk, egyesszám- ban, noha folytatásképpen kilenc gyümölcsöt emlit Pál. az élen a szeretettel. Mit akar } ez mondani? Azt, hogy a 1 Szentlélek mint valami belső egység, rejtett központ működik bennünk. És azt, hogy termi a gyümölcsöket. Áz új élei küzdelemben valósul meg, mindenestül igénybe vétetik akaratunk, mégse mi „csináljuk”, hanem terem az, akar gyümölcs a fán.

A zsidó kegyesség a törvény betöltéséből állt. Vágj’ külsőleges, kultikus tisztaságot adott vágj' kétségbeesésbe vitt. A görögség eszménye a hősi ideál volt. Erkölcsi katalógusaikban tűrés, szelídség nem szerepel. A keresztyén etikát elsősorban a szeretet vezérli. Ez közösséget teremt. ' Itt helye van a szív rezdüléseinek, örömnek, jóságnak. S legfőképpen: az egj-szerű. mindennapi erkölcsi viselkedés döntő benne, nem mindig csodás lelki élmények tűzijátéka, ámbár a rendkívüli sincs kizárva belőle.

„Járni” Lélek szerint annyi mint beleilleszkedni abba a rendbe, melyet a Lélek szab meg a Krisztus gyülekezetében meneteleinek. Felséges, ígéretes marsrúta ez, röviden — a szeretet.

Scholf László

Március 22-én „Marianus Cultus" címen apostoli iratot jelentetett meg VI. Pál pápa. Ebben szorgalmazza Máriának, mimt „istenanyának” fokozottabb tiszteletét és irányvonalakat ad a „Mária-ke- gyeeség” gyakorlásihoz. A Katolikus Nemzetközi Sajtó- szolgálat (K1PA) szerint a papai körlevél egj'ik szándéka, hogy elősegítse az egyházban „a nők szerepének fölértéke- lécét” és másrészt segítsen a „Maria-kultusz” sokfelé a római katolikus egyházban megtapasztalható elhanyagolásával szemben

Bár az írat hangsúlyozza, hogy az egyház történeteben a

Maria-kultusz „harmonikusan” beleilleszkedett Krisztus

tiszteletébe, és Mariát „Krisztus első es legtokeleiesebb tanítványa” alakjaban kell mintaképnek tartani, protestáns oldalról nem hallgathatjuk el aggodalmunkat ezzel kapcsolatban. Egyrészt az egyház- történelem folyamán Mária tisztelete sokszor és sok helyen visszaszorítóttá a Krisztus-hitet, másrészt pedig a római katolikus egyház a Mariáról az újabb időkben kialakított hivatalos tanításban igen messzire került a Szentírastól, A mostani pápai körlevelet a római katolikus egyházban az utóbbi évtizedekben tapasztalható azon konzervatív törekvések jellemző újabb megnyilatkozásának tartjuk, melyek még a II. vatikáni zsinat bizonyos haladó és ökumenikus szempontból helyeselhető törekvéseit is semmissé akarják team, (Iwí)

Fikáznák a hns/onöl éves bfkrmo/galomban

Szolgálatunk az erősödő békemozgalomban

AZ 1950 ŐSZEN rendezett magyar bekekongi'esszusra <r* ország különböző vidékeiről összesen 97 lelkészt választottak meg küldöttnek, köztük 6 püspököt, valamennyi egyház képviseletében. Ezek hitük es meggyőződésük természetes és szerves részének érezték azt, hogy harcoljanak a békéért. Dezséry László püspök az evangélikus egyház nevében köszöntötte a béke kongresszust. A magyar békekongresszus papi küldöttei azzal a tudattal térhetlek haza gyülekezeteikbe, hogy népükhöz való hűségben olyan mozgalomban vehettek részt, ami keresztyén meggyőződésükkel megegyezik

Eredetileg az angliai Sheffieldben tervezték meg a második béké-világkongresszust, de át kellett tenni Varsóba, ahol 130 ország ezerhétszáz kiküldötte jelent meg. Már a békemozgalom elején is természetes volt. hogy szép számmal vesznek abban részt egyházi emberek is. Ebben is kifejezésre jutott a keresztyén ember felelőssége azért, hogyan foglal állást a hábo-. rúval szemben és a béke megvédése érdekében, A földi békesség ügye szorosan hozzátartozik a keresztyén felelősséghez. Egyházunkat Dezséry László püspök képviselte.

AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉNEK egyik legfontosabb jelensége a békéért folyó küzdelem. Alig volt már a világon felnőtt ember, aki a világ-béke mozgalomról ne tudott volna. » akit a háború és a béke kérdése ne foglalkoztatott volna. De a földi békesség valamiképpen mégis hozzátartozott a Iceresz- tyénséghéz. A keresztyén ember érezte, hogy felelős azért, hogyan foglal állást a háború és a béke kérdésében. Emlékeztek rá, hogy a két háborúval kapcsolatban mennyi vad érte a keresztyénséget amiatt, hogy a háborút nem. tudta megakadályozni. „...és a földön békesség...” címmel a magyar protestáns egyházak közös karácsonyi üzenetet intéztek 1950- ben az ország minden protestáns lelkészéhez. A nyilatkozat aláírói között szerepel a magyarorszagi evangélikus egyház egyetemes közgyűlésének elnöksége és valamennyi püspökünk is. A felhívás többek között bevonja a, karácsonyi igehirdetéseket és templomi imádságokat a világ békéiének szolgálatába.

A LELKIPÁSZTOR, az evangélikus lelkészek szakfolyóirata, 1952 áprilisi számában így értékelte egyházunk döntését a békemozgalom mellett: „Erkölcsi döntés következtében állunk a szocializmus, az építés, a minél szélesebb tömegekre kiterjesztendő jólét, a népek szabadsága, tehát a béke oldalán. Egyházunk békeküzdelmének határozott jellemvonása abban mutatkozik meg, hogy lelkészeink mindig lelkesebben és mindig öntudatosabban szállnak síkra hazánk mai rendjének építése és fejlődése mellett. A szocializmus építése és a béke megvéd elmezése testvérfogalmakká válnak bizonyságtételünkben. Híveink érezzék meg, hogy egyházunk öntudatosan halad az új országépítés és a béke védelme útján, s hog-y hitéből fo- lyóan szolidáris a magyar néppel és annak nemzeti céljaival.”

POSPÖKETNK. lelkészeink számos esetben és sokféle módon kaptak szerepet népünk széles nyilvánossága előtt abban, hogy békeakaratuknak és egyházunk hivatalos és közös állásfoglalásainak a béke mellett hangot adjanak. A párizsi, stockholmi, bukaresti, varsói békegyűléseken és béke-világgyü- léseken népünk képviselőiként püspökeink is részt vehettek. s itthon az ország számos községében és városában végeztek szolgálatot lelkészeink a békebizottsagok munkájában. A budapesti békeharcosok ötszáz küldötte találkozott a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, ahol dr. Ottlyk, Ernő. az Evangélikus Teológiai Akadémia küldötte képviselte egyházunkat felszólalásában.

,.A háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visz- szaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban” — mondta a bécsi Népek Békekongresszusának felhívása. A kongresz- szus utolsó napján csaknem száz nép küldötte, több mint kétezren, feszült figyelemmel hallgatták a két beterjesztett, határozati javaslatot, majd leírhatatlan lelkesedés közben fogadták el azokat — számolt be dr. Vető Lajos püspök, egyházunk képviselője. A Népek Békekongresszusa felhívása az öt nagyhatalom kormányához szól és így hangzik: „Napról napra sürgetőbbé válik, hogy lemondjanak az erőszakról, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközéről. Hatszáz millió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással."

A SZOVJETUNIÓ PRAVOSZLÁV EGYHÁZA egészen tudatosan fordult szembe a háboriival. 1952 májusában zajlott le Moszkvában a világ egyik legnagyobb szabású ökumenikus megmozdulása: a Szovjetunió egyházainak es vailasf ele kezeimnek békekonferenciája.

Nyugaton az egyház béke szolgálata sok akadályba ütközött. Mégis voltak, akik vállalva a kockázatot, megszólaltatták a keresztyén lelkiismeret szavát. Niemöller neve minden protestáns ember előtt ismeretes. A francia keresztyének is indítottak mozgalmat a nemzetközi megbékélés érdekében. Egyik kiadványukat — Refus de la guerre címmel jelentették meg. Svájcban a Ragaz-irányzat lapját, Neue Wege címmel jelentették meg. Szerkesztője B. Balscheit. Lapjában, melyet a miti- tarizmus ellőni harc szolgálatába állított, küzd a fogalmak összezavarása ellen. Kíméletlenül leplezi le /azokat, akik nem veszik komolyan Isten nevét.

ÉVRŐL ÉVRE ERŐSÖDÖTT a békemozgalom is, és egyházunk abban való részvétele is. Nagy lendületet adott a békemunkában való részvételünkben a Béke-Világtanács 1953-as budapesti ülése. Erről legközelebbi cikkünkben lesz szó.

D. dr. Ottlyk Ernő

Jelentkezés kántori tanfolyamra

Az Országos Evangélikus Kántorképesítő Bizottság a nyár folyamán Foton a következő időben rendez kántori tanfolyamokat:

I. tanfolyam június 24-töl július 6-ig,

II. tanfolyam augusztus I9-töl 31-ig.

A tanfolyamok részben előkészítő jellegűek teljesen kezdőknek (korhatár nélkül), részben továbbképzés a már végzettek számára, illetőleg azoknak, akik szolgálatban állnak, de nincs bizonyítványuk, vagy kántori oklevelük. Karvezetés Énekkari munka.

Részvételi díj: 300.— Ft tandij és ellátás címén. Ez összegből 100,— Ft a jelentkezéskor előre beküldendő piros postautalványon (nem az intézet csekkjén). Mandák Intézet 2151 Fót Mária u. 3. címre. (Jelentkezési díjat nem térítünk vissza.) 400,— Ft a megérkezéskor a helyszínen fizetendő.

Jelen kezesi határidő mind a két tanfolyamra május 18.

Jelentkezési cim: Országos Kántorképesitő Bizottság 1089 Budapest Vili.. Puskin u. 12.

Jelentkezéskor mellékelni kell: 1. lelkész: ajánlólevelet, 2. rövid életrajzot. 3. hatósági orvosi bizonyítványt.

A felvételről részletes felvételi értesítést küldünk.

A gvülekc” 'tek kántorait és kántorjelöltjcit szeretettel hívja es varja az ORSZÁGOS K.ANTORKÉPESÍXÖ BIZOTTSÁG

I

(

I