Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-03-17 / 11. szám

Az Isten Báránya

Jn 1, 29—30

A VALLÁSOK TÖRTÉNETE AZT MUTATJA, hogy azokban mindig lényeges, központi helyet foglaltak el az áldozatok.

A választott nép papjai és főpapjai is sok es sokféle áldozatot mutattak be a bűnökért, a népért, sőt önmagukért.

Az emberek ezekben az áldozatokban közeledni igyekeztek isteneik, vagy az egy Isten felé. A félelmetes, rettenetes, haragúd, hatalmas Isten előtt vezekeltek, megnyerni akarták a maguk számára, kiengesztelni igyekeztek.

Áldozataikat alkalomról-alkalamra, ünriepről-iinnepre, időről-időre ismételték. Azoknak bemutatása azonban nem változtatta meg szívüket, lelkiismeretüket. Vallásos életük távol maradt a mindennapi élettől.

ISTEN AJÁNDÉKA ÜJ HELYZETET TEREMTETT. Az idők teljességében, mindenki számára látható helyen, a történelem egy bizonyos szakaszában letette Isten az oltárra azt, aki neki a legdrágább volt: a szerelmetes Fiút, a Bárányt. Azt, amit nem tudott elérni a sok áldozat, megadta maga isten.

Isten ajándéka a Fiú. a Bárány, a tökéletes áldozat. Nem kell ismételni: örök érvényű. Nem kell a haragvó Istentől félni: Jézus Krisztusban Isten a mi mindenható Atyánk. Nem az embernek kell Őt kiengesztelni: Isten engesztelte ki önmagát a Bárány áldozatában. Ez a tökéletes áldozat elképzeléseinket felülmúlóan elvégzi a szívnek, a gondolatoknak és a lelkiismeretnek megújítását. Tökéletes örömmel, teljes békességgel ajándékoz meg. Aki a Krisztusban van, új teremtés az. Hála legyen Istennek e kimondhatatlan ajándékért.

EGÉSZEN ŰJ VOLT A BÁRÁNY ÁLDOZATA. Az Isten közeledéséről, jöveteléről beszélt. Isten maga közeledik az emberhez. Bűnbocsánatot ad, kegyelmet hirdet, békességet kínál. Ez az örök evangélium. Ez a ma is új örömüzenet.

Űj volt a Bárány áldozata abban is, hogy a vallásokban az egyes ember vagy egy-egy vallási csoport kapcsolatát kereste Istennel. Korlátozott volt. Jézus áldozata ezzel szemben az egész világé, minden emberé, a teremtett világ javára van. Tökéletes áldozat. Nincsen olyan mélység, nincsen olyan gyötrő kétség, melybe ne érne le Isten irgalma. Nincsen olyan nép, faj, nyelv, melyet nem akarna átkarolni Isten szeretete. Nincsen olyan embdH probléma, melyben ne az ember javát akarná.

A BÁRÁNYT KÖVETNÜNK KELL. Egy oltárképen bárány halad zászlóval. Nem harci mén, nem páncélos vitéz. Bárány. Az igaz egyház örök jelképeként. Hiszen mindig önmagát tagadta meg az egyház, mikor hatalomra tört, uralkodni akart. És mindig megújult az egyház, amikor visszatért a szolgálat útjára.

Egyházunk ma ezen az egyetlen helyes úton halad. Tudatosan. A Bárányra nézünk. És a Bárány arra tanítja ma népét, hogy az ő útja e világban a szolgálat, a másokért való áldozat.

Szolgálatunk célja nem magunk vagyunk. Az egyház nem önmagáért van. A világért.

Nincsenek közömbös kérdések, nincsen lezárt lelki világ. Semmi sem és senki sem idegen test. A Bárány nyomában mi sem lehetünk életidegenek. Nincs idő a szentek sírjainak éke- sitgetésére. a szolgálat ideje van itt. Az áldozatos szolgálaté. Ügy, hogy Reményik Sándor (Az én lelkipásztorom) szavaival élve: életté remegjenek a szók: kegyelem és békesség nektek.

Fábry István

Ausztráliai útinapló

Dél-Ausztrália evangélikusai között

Huszonkétezer kilométeres repülőút után, a második éjszakát felváltó hajnali derengésben végre feltűntek óriás gépmadarunk alatt a mélyben Észak- és Közép-Ausztrália napsütötte, sivatagos tájai, kiszáradt tavakkal és folyómedrekkel, kopár vörösesbarna dombvonulatokkal. Sehol egyetlen zöld folt, sehol egyetlen jele az életnek. Órákig repültünk e fölött a halott, kietlen világ fölött. De aztán lassan megváltozott az ötödik kontinens arculata. Igazi folyók, zöldellő mezők, erdőkkel borított hegyek, megművelt földek, falvak és városok fölött repültünk el, — megérkeztünk a gazdag, termékeny Dél-Ausztráliába. Rövid mel- bourne-i tartózkodás után már. csak egy „ugrásnyira” — hatszáz kilométerre — volt Adelaide, a szövetségi állam fővárosa. (Az ausztráliai állam- szövetség öt állama: az Északi Terület. Nyugat-Ausztrália, Victoria, Dél-Ausztrália, Üj- Dél-Wales és Queensland). A repülőtéren Hebart proA Magyar Nemzet 1974. február 15-iki számának gyászrovatában e sorok olvashatók: „Karvaly Viktor főigazgató, szakfelügyelő a Székesfővárosi Énekkar volt karnagya február 13-án, életének 87. évében elhunyt. Temetése február 21- én fél 12-kor lesz a Farkasréti temetőben.”

E sorokat hadd egészítsem ki néhány adattal. Karvaly Viktor még együtt működött Kacsóh Pongráccal a Főváros zenei ügyosztályán. Évtizedeken keresztül vezette a legnagyobb amatőr énekkart, a Fővárosi Énekkart.

Ez a kiváló zenepedagógus buzgó evangélikus volt. Amikor a Deák-téri templomban Mikolik Kálmán polgári iskolai igazgató nyugdíjba vonulásával kántor-problémája volt a gyülekezetnek. Karvaly Viktor szívesen állt rendelkezésre és két éven át díjtalanul szolgált, mint orgonista.

fesszor, az Evangélikus Teológiai Főiskola dékánja, meleg baráti öleléssel fogadott. Megérkeztem az Ausztráliai Evangélikus Egyház székhelyére, hosszú utam első úticéljához.

ADELAIDE MA 800 EZER LAKOSÜ, MODERN NAGYVAROS, a Csendes-óceán partján. Aki ma látja modern

üzletnegyedeit, mérnöki vonalzóval megrajzolt utcahálózatát, sugárútjait és hatalmas, az októberi tavaszban virágokkal borított parkjait, alig akarja elhinni, hogy a múlt század elején még lakatlan, feltöretlen terület volt ez a vidék. Pedig csak százötven éve települtek be ide az első európaiak, — jórészt német evangélikusok. akik a „porosz unió” elől vándoroltak ki a világ másik végére. Előzőleg egy élelmes angol üzletember vásárolt itt fel országnyi területet és adta el sokszoros áron az idecsábított európai telepeseknek, a kivándorló' családoknak. Ezek hihetetlen

Lelkes és buzgó munkájáért hálás volt a pesti evangélikus egyház. Mellette és utána szolgált kántori minőségben e sorok írója, aki szintén két évig állt a gyülekezet rendelkezésére, majd őt váltotta fel Za- lánfy Aladár „főorgonás”, akinek kiváló munkássága révén a pesti egyházközségben az orgonista válság végleg megoldódott.

Karvaly Viktor még 80 éves korán túl is gyakran volt látható a Deák téri istentiszteleteken. Szerényen és alázattal húzódott meg mindig a legutolsó padsorok valamelyikén. A Lutherén ia hangversenyein is megjelent néha. Csak barátainak mondta el elismerését és olyan észrevétlenül távozott mindig, mint. amiképpen jött. De régi barátai, tisztelői előtt sohasem maradt ..észrevétlen” s a gyülekezet jegyzőkönyveiben is feljegyeztetett emléke. r, •

nélkülözések közt, építőanyag és ivóvíz nélkül építették meg az első falvakat, európai stílusú templomaikat, és formálták át ezt a vidéket Ausztrália egyik leggazdagabb tartományává. Az Ausztráliai Evangélikus Egyház elnökével végigjártuk a Barossa- völgyet, ahol ma mintegy negyven evangélikus gyülekezet él, félkörben Adelaide körül. Megálltunk az első evangélikus lelkész sírjánál, és meglátogattuk az egyik első evangélikus lelkész ..oaró- kiáját”, egy óriás eukaliptuszfa törzsének hatalmas üregét.

A SZÄZHATVANEZEK AUSZTRÁLIAI EVANGÉLIKUS ma az Ausztráliai Evangélikus Egyházban él. Azelőtt a német eredetű és az amerikai—angol eredetű evangélikusok két különálló egyházat alkottak. A két evangélikus egyház 1967-ben egyesült. Ma öt egyházkerületben élnek; a kerületek élén az egyházkerületi tanács és ennek lelkész-elnöke kormányoz; az öt kerületet pedig az „egyetemes tanács” és ennek lelkész-elnöke vezetik. Ma Dr. Leslie Grope az ausztráliai egyház elnöke; ,nemrég lépett Dr. Löhe volt egyházelnök örökébe, aki jól ismeri egyházunk életét és szeretettel emlékezett vissza az első evangélikus világgyűléseken, a második világháború előtt, magyar egyházi vezetőkkel való találkozásaira. Egyik délután az országos egyházi központban együtt voltunk az Ausztráliai Evangélikus Egyház vezetőivel, és a több órás megbeszélés után nagyon meleg, testvéri üdvözleteiket küldték a magyar testvéregyháznak a Duna partjain. Ugyanezen az estén Hermann Sasse professzort látogattam meg, aki ma már — jóval felül a hetvenöt éven — nyugdíjban él, de a régi harci tűz még- meg-megcsendült szavaiban.

Adelaide egyik modern kertváros-negyedében található az evangélikus lelkészképzés központja, az Evangélikus Teológiai Szeminárium. Nyolc professzorával, több mint száz

hallgatójával ma Ausztrália legnagyobb protestáns főiskolája. Nemrég épült fel a hallgatók új, modern otthona és étkezője. Megérkezésem első délutánján már találkoztunk a teológus ifjúsággal: előadásom után — a Lutheránus Világszövetség munkájáról és hazai egyházunk életéről, teológiai munkájáról beszéltem — véget nem érően záporoztak a kérdések. Az első alkalom ’ volt, hogy valakit kérdezhettek, aki a szocialista társadalomban élő egyház jelenéről és a mai kelet-európai lelkészképzésről szólt hozzájuk, — és ők éltek is az alkalommal. Az előadás után az egyik fiatal teológus magyarul szólított meg, — szülei a Muraközből kerültek a háború után Ausztráliába, és ő majd az ott élő magyar evangélikusok között kívánja megkezdeni lelkészi szolgálatát. Néha küzdött a magyar szavakkal, dg boldogan beszélt terveiről, jövőjéről. A tanári karral két alkalommal is több órás megbeszélést tartottunk. Elsősorban őket is a mai kelet-európai evangélikusság élete, lelkészképzésünk és teológiánk iránya érdekelte. Mindenekelőtt teológiai munkánk és a gyülekezetek közötti szoros kapcsolat, az egyháznak az egész társadalom iránt érzett felelőssége keltette fel érdeklődésüket. Az ő legnagyobb problémájuk elszigeteltségük és távolságuk a világ többi evangélikus egyházától. Az utóbbi időben az indonéziai batak egyházzal és az új-guineai pápua evangélikusokkal is próbálnak felvenni szorosabb kapcsolatokat. De a nyelvi akadályok, a más kulturális és társadalmi környezet miatt ez sem könnyű dolog.

utam első Állomásától BÜCSÜZVA, igazi jó barátoktól kellett búcsút vennem. Adelaide kék éggel, tavaszi napsütéssel fogadott, — az adelaide-i evangélikusok szeretete, barátsága azonban ennél az októberi tavasznál is emlékezetesebb marad.

Dr. Nagy Gyula

Karvaly Viktorra emlékezünk

Itt vagyok honn, itt as én világom

SOMOGYORSZÁG

Ártatlan szenvedésével és halálával

Amikor Széchenyi Ferencet, a ..legnagyobb magyar” édesapját a Somogy megyei főis- páni hivatalba beiktatták, két neves költő Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám alkalmi vensezetet írt. E versekben fordul elő először, hogy megyénket „So- mogyorszag”-nak, a Balatont pedig Pálóczi „magyar tengernek” nevezi. A , .magyar tenger” híre mely északi határa megyénknek, túlnőtt már az ország határain. Délről az Alpok ízét hozó Dráva folyó öleli át.

■ Még a múlt században is valami titkot rejtettek a mély erdők. Pásztorok örömét, a betyárvilág valóságát vagy romantikáját. Az urakra és a kereskedőkre az erdők sűrűjéből rátámadó vadra-leső betyárok világáról sokat mesélnek a krónikások, de a nyárfákkal szegélyezett jellegzetes somogyi utak is. Az erdők sűrűjét pedig a vadleső urak vadászó csapata népesítette be. Aztán idővel egyre szűkültek az erdők. Megritkultak és helyet adtak a ringó búzatábláknak. A szép zselicség és a Kapós-völgye ölében a rétek és szántóföldek között gyümölcsösök virágoznak, néhol a bükk. tölgy és cserfák rengetegét felváltják a szelíd gesztenyések, beékelődve a szőlősorok jó nedűt kínáló napsütötte hegyei. Nem véletlen, hogy megyénk nagy festője, Rippl-Rónay egy zselici présházból lett műtermében vert tanyát és a Koppány völgyében Rudnay a magyar tájak és élet történelmk, hangulatú és távlatú mestere telepedett le. Aki pedig nem járhatja be szép kis országunk tájait, vegye kézbe Fekete István sok könyvét, melyben még mélyebbre beletekinthet a somogyi táj varázslatos természeti szépségeibe.

A VALTÓZATOS VIDÉKNEK VÁLTOZATOS A TÖRTÉNELME IS. Itt volt a Koppány féle lázadás. A jelenleg is folyó somogyvári ásatások bizonyítékai annak, hogy László király idejében

mily fontos hely volt Somogy. Eljutott ide még a francia műveltség is. Századokon át a feudális római egyház birtok- politikája a szegény nép kárára formálta a történelmet Kanizsa Orsolya erről a vidékről indult eltemettetni a mohácsi vész halottjait. Bepillanthatunk a török hódoltság korába a „Koppányi aga testamentumát” olvasva. A Zrínyi család történelme egy- egy darabja a somogyi történelemnek. Ott találjuk a somogyiakat a szabadságharcos Bem és Kossuth zászlai alatt, sőt a Drávg parti szabadság- harcok története is fontos darabja a 48-as eseményeknek. Az első világháború somogyi „rosseb” bakái közül sokan az 1919-es Tanácsköztársaság idején már Latinca oldalán harcolnak. Régvárt, örömteli tanúi az első földosztásnak, amit hamar felvált újra a nagybirtokrendszer uralma. Aztán új történelem kezdődik és íródik a második világégés után.

RENDKÍVÜL GAZDAG MEGYÉNK IRODALMI,

KULTURÁLIS ÉS NÉPRAJZI múltja is. Kaposvár. Nagybajom. Csurgó Csokonai emlékével van tele. Nikla pedig Berzsenyi Dánielt, a klasz- szikus Róma költőjét fogadta be. Somogyi volt Nagyváthy János, híres mezőgazdász. Somogy megye Tessedikje. A magyar népköltészet első tudatos gyűjtője Pálóczi Horváth Ádám. Itt született és Csokonyavisontán pihen Xan- tus János világjáró tudós, a Néprajzi Múzeum és az Állatkert megalapítója. Vikár Béla hetesi pap-gyerek volt, aki a finnugor népek néprajzi kutatásában szerzett érdemeket Somogynak. Kalevala fordítása pedig alapvető jelentőségű a két nemzet művelődéstörténetében. Sokat járt itt a tragikus véget ért költőnk, József Attila, aki 1937. dec. 3-án a szárszói sínek között dobta el életét Somogybán született Rippl- Rónai Bernáth Aurél, Gyer- gyai Albert, Takáts Gyula, Kapoli Antal, a híres faragóművész. Itt él még a kevesek közt is kiváló faragópásztor Kálmán István. A buzsáki hímzés szép színfoltja népművészetünknek, a somogyi múzeumok pedig az egész Somogy irodalmi, néprajzi és kulturális múltják őrzik és adják át az utókornak.

Korán elterjedt itt is a reformáció különösen azokon a birtokokon, ahol a földes urak jobbágyaiknak megengedték az „új hit” gyakorlását. Nádasát/ Tamás és enyingi Török Bálint somogyi birtokain. Török Bálint felesége Pem- flinger Katalin udvarhölgye volt Mária magyar királynénak, aki pártolta a reformációt. A Dráva-parti községekben hódított az énekes reformátor: Sztáray Mihály. Méli- usz Juhász Péter és Szegedi Kiss István működése mély nyomokat hagyott. A török hódoltság területén szabadon gyakorolhatták hitüket a legnagyobbrészt magyar, kis mértékben német és vend származású hívek. A csepregi kollokviumon számos somogy

megyei prédikátor aláírása található. 1681-ben fegyverrel szerezte vissza I. Lipót Somo- gyot és tűzzel-vassal irtotta az eretnekséget. Különösen a Zrínyi-Frangepán-Nádasdy féle összeesküvés után kezdődött az üldözés. 1721-ben „vallásügyi vizsgálat” volt Somogybán, melynek 11 pontja a vallás és lelkiismereti szabadságot, a reformáció népének szabad vallásgyakorlását támogatja. Alig telt el 3 év, már Erdődy Gábor püspök „az eretnekek pörölye és ostora” lett. Megkevesbednek az eklézsiák, szenvednek a hívek a prédikátorok, a tanítók. Elveszik itt is a templomokat. II. József Türelmi Rendelete némi gyógyír a sebekre. Sok vergődés, vallási elnyomás az út a szabadság- harcig. A XX. század elei „keresztyén Magyarország”-ban nehezen próbálja bontogatni zászlait a józan, biblikus hit.

A MAI SOMOGYBÁN NÉPÜNK ÉS BENNE EGYHAZUNK új utat jár. Megváltozott körülmények között él .dolgozik, tanul. Szorgos keze a még 30 éve 60%-ban nagybirtokos Somogyot népének kedves, saját országává varázsolta. A gépesített mezőgazdaság lehetővé tette, hogy ma már a megye összlakosságának 10%-a a fejlődő iparban dolgozhat. Gyárak, üzemek nőttek nemcsak a megye székhelyén, hanem az űj városokban is. Tovább szépül az egész somogyi Balatonpart, a „magyar tenger” fővárosával Siófokkal. Kaposvár pedig valósággal iskolavárossá is lett. Talán így teljesült be Csokonai jövendölése a somogyi iskoláról.

Ebben a fejlődő, múltjához képest talán legnagyobbat előrelépett Somogybán végzi evangélikus egyházunk szolgálatát, hogy a gyülekezetek vezetői és tagjai beilleszkedjenek a szépülő és fejlődő Somogyországukba, és kiki a maga helyén szolgálatával, munkájával segítse elő annak előbbrejutását.

Hegyháti János

Az ember igazságérzete azt diktálja, hogy minden elkövetett bűnért bűnhődni kell. Kisebb szabálysértést el lehet intézni pénzbüntetéssel, de vannak bűnök, amelyekért börtön jár, sőt olyan bűn is előfordul, amelyért halálra ítélik az embert.

Az igazságérzet mellett azonban az is benne van minden ember gondolkodásában, hogy szeretne bűne következményétől, a büntetéstől megszabadulni. Ezért tagadja, titkolja az ember bűneit. Isten előtt azonban nem lehet a bűnt se letagadni, sem eltitkolni. Hiszen Isten mindent tud, jól ismeri még a gondolatainkat is.

Hogy a bűn miatt mégse kelljen az embernek meghalnia, kárhozatba jutnia, Isten úgy rendelkezett, hogy az emberek egy ártatlan állatot, bárányt, vagy bakot áldozhatnak fel bűneikért. Izrael népe évente egyszer végezte el ezt az engesztelő áldozatot, amikbr az egész nép bűnéért egy ártatlan bárányt öltek meg és áldoztak fel Istennek abban a hitben, hogy Isten elfogadja ezt az áldozatot és megbocsátja a nép bűnét.

Hogy ne kelljen Izrael népének ezt az áldozatot évenként újra meg újra elvégezni, Isten elküldte egyszülött Fiát, Jézust a világra és őt áldozta fel az emberek bűnéért. Jézust. mint ártatlan Bárányt az emberek a keresztre juttatták. Annak ellenére, hogy soha senkinek nem ártott, semmi rosszat nem cselekedett, elfogták őt és azzal vádolták, hogy káromolja Istent, mert Isten Fiának mondja magát. Megkínozták, megostorozták, majd halálra ítélték. Jézus zokszó nélkül vállalta a megkínozta- tást, a szenvedést, mert tudta, hogy ez Isten akarata és hogy szenvedésével és halálával a

bűnös embereket szabadítja meg az örök halál büntetésétől. Jézusnak nagyon kínos halállal kellett meghalnia. Mint gonosztevőt odaszegezték a keresztfára. Abban az időben a kereszt volt a bitófa. a gonosztevők ki végző eszköze. Jézus hat órán át szenvedett, vérzett a kereszten, míg végül irtózatos kínos halállal halt meg. Olyan nagy szeretet volt a szívében, hogy még szenvedése közben is azokért imádkozott, akik keresztre juttatták: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. De szeretetével átölelte az egész világot, hiszen ártatlan szenvedésével és halálával minden embernek bűnbocsánatot szerzett.

Azóta a kereszt Isten bűnbocsátó szeretetének és az emberek bűnből való szabadulásának a jele. Azért helyezzük templomok oltárára, templom- tornyok csúcsára a keresztet, hogy állandóan figyelmeztessen: Jézus meghalt értünk és helyettünk a kereszten, számunkra is bűnbocsánatot szerzett Istennél. Bűneink büntetését magára vállalta és így nem kell többé félnünk bűneink büntetésétől.

Jézus szenvedéséről és haláláról minden esztendőben megemlékezünk. A húsvét előtti vasárnapokon az istentiszteleteken Jézus szenvedéséről hallunk és énekelünk. Mindez jó alkalom arra, hogy tudatosítsuk: Jézus Krisztus halálával számunkra is lehetővé tette a félelem nélküli boldog életet és az örök élet reménységét.

Jézus szenvedésedről Mostan elmélkednem.

Erőt, áldást mennyekből Lelked adjon nekem.

Jelenj meg most szívemnek Ama nagy kínodban, 1

Mellyel voltál lelkemnek Orvosa holtodban.

I

i