Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-09-29 / 39. szám
ÖRS Z ÁG 0 SEVANG É L I K U S HETILAP XXXIX. ÉVFOLYAM. 39. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 29. Ara: 2,— forint tj tanév - új falak között Fények és színek a százötven éves szepetneki templom jubileumán Az ősz közeledtével, a szeptemberszelíd napsugarakkal az Evangélikus Teológiai Akadémia tanáraira, hallgatóira is ráköszönt az új tanév. Reánk köszönt, mint minden évben és mégis úgy, hogy sohasem lehet megszokni. Mert hogy is lehetne megszokni az új arcok látványát, az új feladatok izgalmát, hogyan is lehetne meg nem hallani az újra felberregő csengő biztató hangját? Sehogy; mert minden új kezdés, minden elindulás nemcsak varázslatosan szép, hanem új elhatározásokra, új tettekre, megújult felelősségre indító és így visszavonhatatlan alkalom is. AMIKOR EZT A LAPSZÁMOT kezébe veszi a kedves olvasó, már elkezdődött teológiai akadémiánk új tanéve, mégpedig olyan esemény közepette, hogy annak múltbéli előfordulási példáját egyháztörténészeink sem tudták kikutatni. Arról az eseményről van szó, amelyre oly sokat gondoltunk az elmúlt esztendőkben, amelyre olyan nagyon vártunk: új hajlékot kapott a magyar evangélikus lelkészképzés, olyat, amely egy épületben ad helyet az oktató-nevelő munkának és célszerűen kellemes otthont a lelkészi szolgálatra készülő fiataloknak. így, és ezért az idén megtöbbszöröződött az új kezdés öröme, minden izgalma és megsokszorozódott a felelőssége is. S kicsit sem csoda, hogy így történt, így történik, hiszen erre a megsokszorozódott felelősségre indit, kötelez bennünket vezetőink gondoskodása, gyülekezeteink, híveink áldozatkészsége és számtalanszor megtapasztalt imádságos szeretete, de erre késztet bennünket egyházunk jelen- és jövőbeni hűséges szolgálata is. Az a szolgálat, amelynek elkötelező voltát — máig tartó érvénynyel — D. Káldy Zoltán püspökelnök, püspöki székfoglaló beszédében így határozta meg: „A TEOLÓGIAI AKADÉMIA EGYHÁZUNK ÉLETÉBEN első helyen a tanítómester és ha szolgálatát jól tölti be, ezzel istentiszteletet is végez. Akkor is istentiszteletet végez, amikor tudományos teológiai munkát folytat és akkor is, amikor ezzel együtt lelkészeket nevel. Feladatát akkor tölti be helyesen, ha magától távoltartva minden felületességet, gyökerekig menő, a szó igazi értelmében vett tudományos munkát végez a teológia minden ágában, közben el nem felejtve, hogy tudományos eszközökkel végzett munkánk közben is Isten igéjének teológusai vagyunk. AZT TARTOM JÓNAK, ha a Teológiai Akadémia a reformá- tori teológia vonalában végzi munkáját, de nem valami merev konfesszionalizmussal, amiből esetleg ósdiság származik, hanem elfogadja és igényelve a Szentiéleknek azt a munkáját, amellyel eszközli a Szentírásban már megadott igének mélyebb és szélesebb megismerését, arra az új helyzetre nézve is, amelyben élünk. Azért a történeti örökséget meg nem vetve, a Teológia professzorai minden munkájukkal tegyenek vallást itt és most arról, aki a történeti örökség lényege: magáról Jézusról, aki a mi történeti helyzetünkben is út, igazság és élet. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a Teológiai Akadémia segítse' elő az igehirdetések tisztaságát és tudjon céltudatosan egyházunk jelenlegi szolgálatára nézve előre mutató műnkét végezni. Legfontosabb mai kérdéseinkre és feladatainkra nézve fáradhatatlanul keressen feleleteket és nyújtson olyan teológiát, amely nemzetünk és a világ kérdéseiben is helyes cselekvésre ösztönöz, tudván, hogy képmutatás minden teológia, amely nem azt eredményezi, hogy Isten színe előtt járva gyakorlatban is segítünk az embereken lelki és anyagi természetű ügyeikben. Ha a Teológiai Akadémia jól végzi feladatát, akkor — meggyőződésem szerint — az egész világkeresztyénség és azon belül a világ evangélikussága számára is előremutató munkát tud nyújtani, mert Isten igéjének egyik-másik szakaszát adott helyzetünkben — de nem abból kiindulva — az egyház szolgálatára nézve úgy értheti meg, ahogy a világ más pontján élő teológusok ezt eddig nem érthették meg ” „AMI A TEOLÓGIAI AKADÉMIA NEVELŐ MUNKÁJÁT illeti, meg kell tennünk mindent azért, hogy a teológusok komolyan vegyék tanulmányaikat, használjanak ki minden időt a tanulásra és tanuljanak meg tudományos teológiai munkát végezni. Emellett ne felejtsék el, hogy rossz teológus az, aki ugyan elsajátítja az alapvető ismereteket, de nem él Istennek engedelmes életet. A teológiát nemcsak fejjel, hanem szívvel is kell művelni. Azon kell fáradoznunk, hogy qlyan hivő lelkészek kerüljenek ki a teológiáról, akik minden vonatkozásban jól felkészültek evangélikus egyházunknak a mi világunkban való szolgálatára, a hit felszabadültságával vállalva azt a munkát is, amely Jézus Krisztushoz való kötöttségünkben népünk gazdasági, társadalmi és politikai életében vár ránk szocializmust építő hazánkban.” HA AZT MONDOM. HOGY EDDIG IS A FENTIEK SZERINT igyekeztünk különösen is szép szolgálatunkat ellátni, igazat mondok. Igazat, mert tanáraink tudományos munkássága szervesen épült bele egyházunk diakóniai teológiájába, oktatónevelő munkánk eredményét pedig az a fiatalabb lelkésznemzedék tamisítja, amely — remélhetően — ugyanolyan hűséggel folytatja közeli és távoli elődeinek szolgálatát, mint ahogyan ezt ők, az elődök teszik és tették. De ha azt állítom, hogy a jövőben még tudatosabban, pontosabban kell dolgoznunk — tehát: tanítanunk és tanulnunk —, akkor az előbbinél is iga- zabbat szólok. Azt. mert a mindenkor teljesített feladat, szolgálat igazabb minden elhangzott szónál, hiszen a szó próbája mindig a tett. S végeredményben ez az, amit akadémiánk új, huszonötödik tanévének kezdetén, a lelkészképzés új hajlékában a legkomolyabban kell vennünk. S merem hinni és vállalni, hogy ezt az elkötelezettségünket nem fogjuk elfelejteni sem az ünnepi órákban, sem munkára termett hétköznapokban. Dr. Vámos József A Külügyi Bizottság ülése Zoltán püspök elnökletével. A bizottság közelmúltban hivatalos kiküldetésben külföldön járt tagjai beszámoltak tevékenységükről és tapasztalataikról. „Az igének cselekvői legyetek ” gyülekezetei. A köszöntéseket D. Káldy Zoltán püspök zárta, aki többek között hangsúlyozta, hogy jó érzés tölti el ebben a tiszta, szép templomban, mert ez nem múzeumi hangulatot áraszt, hanem az életnek azt a gazdagságát, amelyet a benne hirdetett evangélium munkál. A közgyűlés után az egész gyülekezet a 65 éves, külsőleg megújított parókia elé vonult, amelyet a gyülekezet éneke után a püspök igével és imádsággal megáldott. Végül a gazdagon megterített asztalok mellett 130 személyt látott vendégül az ünneplő gyülekezet. TEMPLOMÁT ÉS PARÓKIÁJÁT tataroztató, áldozatot vállaló gyülekezetét ragyogja be továbbra is Isten igéjének fénye, hogy a szeretet tetteiből szőtt színes életével haladhasson tovább az évszázadok újabb határkövei felé, szolgálva Urunkat szép hazánkban, népünk között. Pintér János D. Káldy Zoltán püspök szolgálata a Szabadegyházaknál A Szabadegyházak Tanácsa a Baptista Egyház országos lelkészértekezletét kibővítve, valamennyi tagegyház lelkészeinek és prédikátorainak részvételével szeptember 13-án országos ösz- szejövetelt tartott Budapesten. Az ökumenikus^ együttmunkál- kodás és ezen belül az Evangélikus Egyház és á Szabadegyházak tagegyházai között meglevő jó viszony és további együttműködés elmélyítése érdekében felkérték D. Káldy Zoltán püspököt egy előadásra. A püspök „Együttmunkálkodásunk teológiai alapjai” címen tartott előadást. Mintegy 150 lelkésznek. ; Az előadást megbeszélés követte. Lelkész és gyülekezete szorongással figyelték az eget szépen előkészített ünnepük előestéjén. Vajon a viharos erővel tomboló szél nem sodor-e őszi esőfelhőket a táj fölé? Kedves ünnepüket nem árnyékolja-e be a rossz idő? Minden várakozást felülmúló 8 lelkész kíséretében lépett a jubiláló templomba. Igehirdetésének az alapigéje Zsolt 143, 5—8 versei voltak. A színekben és fényekben gazdag hajlékban az Isten világosságát és szeretetének melegét árasztotta a prédikáció. Az igehirdető szólt arról, hogy Isten a ÁLDÁST KÍVÁNÓ, KÖSZÖNTŐ SZAVAK hangzottak ezután.. Elsőnek Dubovay Géza esperes köszöntötte a jubiláló gyülekezetei az egyházmegye nevében, majd Nagy József a Közös Községi Tanács VB elnöke üdvözölte az ünnepi közgyűlést. Tihanyi János egyházaskozári lelkész szólt ezután, aki egykor Sze- petneken teljesített Szolgálatot. Szavaiból a régi gyülekezete iránt táplált és ma is eleven szeretete csendült ki. Fónyad Pál a szomszédos nagykanizsai gyülekezet nevében mondta el köszöntő szavait. Dr. Pusztay László surdi lelkész, Szepetnek egykori anyagyülekezetének köszöntését hozta. Lágler Béla a jelenlegi szepetneki lelkész szülőfalujából, a porrogszent- királyi gyülekezetből tolmácsolta az áldáskívánságokat. Majd Teke Zsigmond sandi, Hegyháti János iharosberé- nyi, Sághy András vései és Pintér János zalaegerszegi lelkészek köszöntötték gyülekezetük nevében az ünneplő napfényes reggelre ébredtek Szepetneken szeptember 8-án. Ez a ragyogás előre vetítette egy felejthetetlen szépségű és gazdagságú ünnep ígéretét. Az előzetesen elkészített prograím- nak megfelelően elindult lelkész és felügyelő felvirágozott kocsival, hogy az ünnepi istentisztelet megtartására érkező D. Káldy Zoltán püspököt Nagykanizsa keleti bejáratánál fogadják. A városon áthaladva a nyugati kijáratnál a szepetneki hívek virággal díszített autós csoportja csatlakozott a püspök kocsijához. Ezzel az ünnepélyes, kísérettel érkezett Szepetnekre a püspök, ahol a 150 éves templom harangjainak zúgása üdvözölte már messziről az érkezőket. PRESBITEREK ÉS HÍVEK sorfala között lépett a püspök a szépen rendezett, virágos templomkertbe, ahol a gyülekezet gyermekei nevében Keppel Jolán köszöntötte virágcsokorral, majd a gyülekezet nevében Pfeiffer András másod felügyelő fogadta meleg szavakkal. A kívül, belül megújított templom 10 órára zsúfolásig megtelt az anyagyülekezetből, a szórványokból és a környező gyülekezetekből érkezett hívekkel. Férfiakat és nőket, fiatalokat és öregeket úgy fogadta magába a templom jól sikerült belső festésének lágy színeivel és pompázó virágaival, mintha nem is egy régi, 150 éves épületben lettek volna. hanem egy meleg, családi otthonban. A PÜSPÖK Dubovay Géza esperes, Varga Árpád szepetneki lelkész, valamint a környező gyülekezetekből érkezett múltban is élő Istennek bizonyította meg magát ennek a gyülekezetnek az életében is. A jelenben is megmutatja, hogy ö él, és ezt a gyülekezetei is arra indítja, imádkozzék azért, hogy élő, szolgáló gyülekezetté lehessen. Az igazi szolgálat azonban csak az Istennel való állandó közösségben valósul meg. Isten kilép a templomból és előttünk jár, utat készít az egyház és gyülekezet, valamint az egyes keresztyén .számára a jövendő felé. Van tehát holnapja Isten népének, van út, amelyen járhat. Ez az út a diakónia, a szolgáló szeretet útja. AZ , ISTENTISZTELETET KŐVETŐ ünnepi közgyűlést Szantner Ferenc felügyelő nyitotta meg, majd a gyülekezet lelkésze, Varga Árpád ismertette a gyülekezet és a templom történetét. Szólt a gyülekezet megalakulásáról, önállósodásáról, a templomépítés küzdelmes éveiről, az egykor szolgálatot végzett tanítókról és lelkipásztorokról, akik közül kiemelte Wéber Sámuelt, akit úgy tartanak számon, „mint a gyülekezet eddig legkiválóbb lelkipásztorát”. A 150 éves templom és a 65 éves parókia tatarozásával kapcsolatban hangsúlyozta azt a nagy áldozatot, amelyet a gyülekezet hozott. így tudták a felsőbb egyházi szervektől érkezett segéllyel a 153 000.— Ft- ot meghaladó költséget kiegyenlíteni. Ismertetését a lejkész így fejezte be: „Sokat szeretnénk még dolgozni, fáradhatatlanul küzdeni azért, hogy a holnapot, at békés, boldog jövendőt, népünk felvirágoztatását itt Szepetneken is elősegítsük”. Az Európai Egyházak Konferenciájának Nagygyűlése Hetedik Nagygyűlését tartotta az Európai Egyházak Konferenciája (Nyborg) a svájci Engelbergben szeptember 16- tól 22-ig. Témája: „Az igének cselekvői legyetek”, egység Krisztusban és békesség a világnak. D. dr. Ottlyk Ernő püspök a Konferencia egyik alelnökeként, Mekis Adám esperes egyházunk képviselőjeként, dr. Prőhle Károly teológiai tanár az Ökumenikus Tanács főtitkáraként vett részt a magyarországi testvéregyházak képviselői mellett ezen a nagygyűlésen. Személyi hírek Muntag Andor kinevezése Az Országos Evangélikus Egyház Elnöksége, az Evangélikus Teológiai Akadémia ó- szövetségi tanszékének vezetésével —. az Országos Presbitérium jóváhagyásának reményében — 1974. szeptember 1-i hatállyal megbízta Muntag Andor monori lelkészt, aki az elmúlt esztendőben tanszékvezető-helyettesként működött. Muntag Andor 1974. szeptember 1-én a monori lelkészi állásáról lemondott és átvette a tanszékvezető-tanári szolgálatot. Reuss András kinevezése Az Országos Evangélikus Egyház Elnöksége Reuss András Budapest-Kelenföldi másodlelkészt — aki 1973. október 1. óta másodállásban végezte Országos Egyházunk külügyi titkári szolgálatát — 1974. szeptember 1-i hatállyal teljes állású külügyi titkárrá nevezte ki. Reuss András 1974. szeptember 1-én lemondott a Budapest-Kelenföldi másodlel- készi állásáról. Kinevezett • szolgatársaink életére és munkájára Isten áldását kérjük. PORTUGÁLIA A portugáliai Presbiteriá- nus Egyház Lisszabonban megtartott zsinatán résztvevő külföldi megfigyelők szerint a portugál protestánsok helyzete az országban végbement politikai változások után kedvezően alakul. Űj lehetőségeket kapnak egyházi életük szabad alakítására és szabadabban végezhetik sajtómunkájukat. Az Egyházak Világ- tanácsa és a Svájci Református Egyház segítségével több ösztöndíjast küldhették hosz- szabb tanulmányútra. (epd—eh) 4 l Egyházunk Külügyi Bizottsága, melynek feladata, hogy áttekintse külföldi egyházi kapcsolatainkat' és javaslatokat terjesszen elő. szeptember 11-én ülést tartott D. Káldy
