Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-09-08 / 36. szám

A Mebüráti szeretet Krisztus mérlegén Lk 10, 23—37 Mai igénkben Jézus az örökélet elnyerésének központi kér­désére ad gyakorlati választ. Ezt tette a gazdag ifjúnak hasonló kérdésével kapcsolatban is. amikor az isteni parancsolatok megtartásával szinte kérkedőnek azt mondja: „Add el minde­nedet, amid van és oszd el a szegényeknek” (Lk 18, 22). Mos­tani igénkben is az elméletinek hangzó kérdéstől: „Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?” — az írástudót elvezeti a felebaráti szeretet gyakorlásáig, amikor mindent összefoglalva így válaszol neki: „Eredj el, te is hasonlóképpen cselekedjél!” ISTENSZERETET — EMBERSZERETET NÉLKÜL: KÉP­MUTATÁS! Jézus igen jól ismeri sok vallásos embernek azt a gyakori törekvését, hogy szeretnek sokat beszélni — ha kell vitatkozni is — Istenről, örök életről, felebaráti szeretetről — ugyanakkor megkerülik a lényeget: a szeretet cselekedeteinek megvalósítását. Éppen ezért Jézus kétségbe vonja — éspedig jogosan — annak az embernek istenszeretetét és istenhitét is, aki ugyan elméletileg kitűnő ismerője a Szentírásnak és Isten törvényeinek, de mindennapi életén és magatartásán nem lát­szik meg ennek gyakorlati következménye: a fenntartás nél­küli felebaráti szeretet. Ezért nem véletlen, hogy Jézus éppen egy papnak és léniának — tehát a vallásos élet „hivatalos kép­viselőinek” — súlyos mulasztásával akarja tudomásunkra hoz­ni, hogy az álkegyességet elítéli, s azt nem követendő, hanem elrettentő példának tekinti. De elítéli a szűk látókörű, ember­telen és antiszociális magatartást ma is, amely csak a „hivő- ket” tekinti szeretetre méltó testvéreinek, ugyanakkor azon­ban elzárkózik az arra „méltatlanok” elől. Az ilyen „irgalmatlan szeretet” önmagában hordozza annak a Krisztusnak ítéletét, aki önmagát azonosítva a segítségre szo­rulókkal, így szólt: „Mert éheztem és nem adtatok ennem, szomjuhoztam és nem adtatok innom ... amit nem cselekedte­tek eggyel a legkisebbek közül, énvelem nem cselekedtétek”, s ezért kimondja az ítéletet: „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre” (Mt 25, 41 kk). A FELÉBARÁTI SZERETET: IRGALMAS SZERETET. Az igazi felebaráti szeretet a jó cselekvésére, mások korlátozás és számítás nélküli megsegítésére mozgósítja nemcsak agyunkat, hanem elsősorban szívünket és azon keresztül kezünket, lá­bunkat és anyagi áldozatkészségünket. Nem teologizál, nem dogmatizál, hanem mint jó fa, termi a krisztushitből táplálko­zó szeretet jó gyümölcseit. Pál apostol 1 Kor 13-ban mesteri módon ecseteli ennek a szeretetnek tulajdonságait. Az ilyen szeretet nem szűkkeblű, hanem kitágítja lelkiismeretünket és felelősségünket széles horizontok felé, éspedig nemcsak val­lási vonatkozásban, hanem a vallási, faji, nyelvi és társadalmi korlátokon felülemelkedve mindenki felé, aki Isten képére teremtett embertársunk. Az irgalmas szeretet ugyanakkor gon­doskodó, áldozatkész, gyakran életmentő szeretet, ahogyan azt Jézus mai igénkben élénk képekben elénk tárja. ES A JUTALOM? Az irgalmas szeretet nem vár viszonzó jutalomra, hanem önmagában hordozza azt. Az ilyen szeretet minden igazi krisztushivőnek és követőnek szerves életprog­ramjává válik, mert mindig arra a Kirsztusra tekint, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy Ö szolgáljon és adja az ö életét Váltságul sokakért” (Mt 20, 28). Miközben másokon segít és másokért él, nem engedi, hogy önzetlen szol­gálatát fékezze, vagy éppen gátolja az a kísértés, amely így gondolkodik: én ugyan segítek másokon, talán anyagi áldo­zatot is hozok érettük, de mi lesz énvelem, ki segít énrajtam? — hanem rábízza önmagát teljesen Arra, aki életét is „elté- kozolta” őérette. Ügy gondolkodik és cselekszik, ahogyan azt Lőhe Vilmos egykor szépen megfogalmazta: „Mit akarok? Szol­gálni akarok. Kinek akarok szolgálni? Az Urnák, az ö nyomo­rult és beteg tagjaiban. És mi a jutalom? Én nem a jutalomért, nem is a háláért szolgálok, hanem hálából és szerétéiből. Az én jutalmam az, hogy szolgálhatok. Es ha elpusztulok? Ha el­pusztulok — hát elpusztulok, mondotta Eszter, aki pedig nem ismerte azt, akinek kedvéért én elpusztulnék, de aki engem nem enged elpusztulni. £s ha megöregszem? A szívem akkor is virulni fog, mint a pálmafa és az Ür melegít kegyelmével és irgalmával. Isten nevében bátran megyek utamon és nem félek semmitől!” Mekis Adám IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Bocsásd meg bűnömet, hogy gyakran megfeledkezem a felebaráti szeretet parancsáról, pedig annak teljesítését Ielkemre kötötted. Bocsásd meg önzésemet, hogy mindig csak önmagámra gondolok és megfeledkezem azokról, akiket utamba állítasz, hogy rajtuk keresztül megmutassam igaz hitemet és szeretetemet. Könyörgök Hozzád, oltsd belém a szeretet és engedelmesség lelkét, hogy ezután ne önmagám­nak éljek, hanem embertársaimon keresztül is Téged szol­gáljalak. Ámen. — Szentháromság után a 13. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Gál 3, 15—22; az igehirdetés alapigéje: Lk 10, 23—37. — MAJOS. Augusztus 20-án — népes gyülekezet előtt — egyházzenei áhítatot tartottak a templomban. Bach-műveket orgonáit és Bachról előadást tartott Szentgyörgyi Ferenc mucsfai lelkész. A bonyhádi gyülekezet énekkara énekszá­mokkal szolgált. Az énekkart vezette és igét hirdetett Kräh- ling Dániel bonyhádi lelkész. — VÁRPALOTA. Augusztus 11-én esti istentisztelet kereté­ben iktatta be Síkos Lajos es­peres a gyülekezet újonnan megválasztott tisztikarát: Lan- tai Gyula felügyelőt, Fülöp József másodfelügyelőt, Ká­rász János és Pomázi Géza gondnokokat, dr. Bányai Béla jegyzőt, Odor János pénztá­rost, Soós Elek számvevőszéki elnököt és a presbitériumot. — NAGYSIMONYI. A gyü­lekezet lelkészi állásába augusztus 11-én beiktatták Magassy Sándor volt marcal- gergelyi lelkészt. — MARCALGERGELYI. A gyülekezetben helyettes-lelké­sz! szolgálat végzésére Szerda­helyi Pál csöngei lelkész ka­pott megbízást D. dr. Ottlyk Ernő püspöktől, az Északi Egyházkerület püspökétől. — DUNAKESZI. Augusztus 25-én id. Harmati Béla ny. lelkész szolgált a gyülekezet­ben. — HÄZASSÄG. Lovas Ist­ván és Teke Márta augusztus 13-án házasságot kötöttek. A házasságot megáldó szolgála­tot a menyasszony édesapja, Teke Zsigmond lelkész végezte sandi templomunkban. Az ifjú házaspár és a lelkészcsalád iránti szeretet mutatkozott meg a résztvevők népes jelen­létében. Istentiszteleti rend Budapesten, 1974. szeptember 8-án Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6 Bízik László. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9 Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák), de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlő­rinc de. 11 Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10 dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Mik­lós. Rákosszentmihály de. fél 11 Kamer Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9 Kun Kaiser József, de. 10 Kun Kaiser József. XIL Tartsay Vilmos ti. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Buda­keszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10 dr. Lehel Lász­ló. Kelenföld de. 8 (úrv.) Reuss András, de. 11 (úrv.) Reuss. And­rás, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Né­metvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Bu­daörs du. 3. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Eleiem és gondolataim Albert Schweitzer könyve magyar nyelven Albert Schweitzer a teoló­gus, a filozófus, a zenész, az őserdei orvos, a Nobel-díjas és többszörös díszdoktor, aki 90 éves korában halt meg Lam- barenében, akinek személyét még életében, de még inkább halála után szinte szentként tisztelik a világon 1975. janu­ár 10-én lenne száz éves, ha élne. Világszerte készülődnek a nagy humanista születése száz éves fordulójának a meg­ünneplésére. A magyar könyv­kiadás elibe sietett az ünnep­nek. S csak hálás szívvel gon­dolhatunk arra, hogy a Gon­dolat kiadó 7000 példányban megjelentette Schweitzer könyvét — Életem és gondo­lataim — címen. A kelendő könyv azon melegében elfo­gyott. Az érdeklődők azonban bármelyik könyvtárban meg­találhatják. A KÖNYV SCHWEITZER MŰVEIBŐL VALÖ VÁLOGA­TÁS. Négy részre tagozódik. ..Életem és gondolataim” — önéletírás. „Az őserdők pere­mén” a lambarénei kórház tör­ténete a forrástól a torkolatig. A „Levelek Lambarenéből” az ősercjei kórház munkatársai­nak és baráti körének szánt belső feljegyzések — amelye­ket a baráti kör Schweitzer utólagos engédelmével publi­kált. S végül Schweitzer Jo­hann Sebastian Bachról szóló könyvéből kapunk mintegy nyolcvan oldalnyi ízelítőt. Rendhagyó önéletrajza (Éle­tem és gondolataim) egy ma­gasfeszültségben élő gondolko­dó szellemi szikrázása. A Jé­zus életével és az Úrvacsorá­val foglalkozó fejezetekben megképzik előttünk Schwei­tzern ek a teológusnak a képe. Egyes teológiai megállapításai ugyan vitathatók, de mégis vi­tatható tételeivel olyan követ dobott a teológia akkori álló­vizeibe, hogy gyűrűzései ma sem szűntek meg és a legna­gyobbakat késztetik megszóla­lásra és a kérdések és vála­szok továbbgondolására. ÖNÉLETÍRÁSÁNAK A XVIII. FEJEZETÉBEN és az epilógusban Schweitzer etikai mondanivalóját fogalmazza meg. Az élet tisztelete, az élet igenlése és áldozatos szolgála­ta képezi etikájának az alap­ját. Kategorikusan kijelenti: „a jó, az az igaz és az a szép, ami az életet védi, megtartja és építve előbbre viszi, de rossz az ami az életre érde­mest elpusztítja, az életet a maga fejlődésében gátolja és visszaszorítja”. Izgalmasan érdekes önélet­írásának IX. fejezete, mely ar­ról számol be, hogyan jutott el addig az elhatározásáig, hogy az őserdőben orvos lesz és minden olyan ember helyett aki rosszat tett a négereknek egy fehér embernek kell, segí­tő kezet nyújtania feléjük. Az őserdei szolgálatra való készülés egy hosszabb érlelő- dési folyamatnak az eredmé­nye. Ennek az érlelőd ésnek egyik fontos dátuma 1904 őszé­nek egyik reggele, amikor a párizsi Evangélikus Missziós Társaság havonta megjelenő kiadványában egy sürgető cik­ket olvasott arról, hogy a Ga­bon ban működő missziónak segítő kezekre van szüksége, olyanokra akik a Mester hívá­sára így válaszolnak: Imhol vagyok Uram. A Szent Miklós templom prédikátorát, a már neves teológust és zenemű­vészt döntésre kényszerítette e felhívás. Megrendítően írja le miként kísérli meg a család, a baráti kör. a környezet, sőt még a felsőbbsége is a nagyre­ményű ifjú tudóst tervének megvalósításáról lebcra&al Hiába. Beiratakozik az orvosi egyetemre, hogy életét majd mint orvos afrikai szolgálattal töltse el. „Mindannyiunknak hordozni kell a nyomorúság­nak azt a részét amit a világ ránk mért” — vallja. A KÖNYV MÁSODIK RÉ­SZÉNEK CÍME: „Az őserdő peremén”. Schweit.zert már Lambarenében találjuk, ahol egy korábbi tyúkfarmon, mint orvos dolgozni kezdett. A tyúkfarmból évek múltán egy kórház falut épített fel, mint­egy hatvan faházzal. Sokat kö­zülük saját kezével ácsolt. Könyve e részének sok részle­te ismert olvasóink előtt. De a részletek összefüggésbe ál­lítva mégis újszerűén és érde­kesen hatnak. Könyve e részének zársza­vából álljon itt egy felelőssé­get ébresztő részlet: „Nagy adósság terhel minket és kul­túránkat. Nem választhatunk már szabadon, hogy akarunk e jót cselekedni a színes bőrű emberekkel vagy sem. Ez ma már kötelességünk. A jó amelyben őket részesítjük, nem könyörületesség, hanem jóvátétel. Minden emberért, aki szenvedést okozott, el kell mennie egy másiknak, aki se­gítséget visz. És ha mindent elkövetünk, ami erőnkből te­lik, a bűnöknek akkor is csak kis töredékét tettük jóvá. Ezeken az alanel veken kell nyugodnia az Isten háta mö­götti vidékeken végzett em­berbaráti tevékenységnek”. A könyv harmadik részének címe: „Levelek Lambarené­ből”. Baráti körnek szánt szí­nes, érdekes, izgalmas írás, amely mintegy folytatása Az őserdő peremén-nek. S VÉGÜL A KÖNYV NE­GYEDIK RÉSZE Johann Se­bastian Bach-hal foglalkozik. Schweitzer Bach-ról írt négy­száz oldalas művéből kapunk nyolcvan oldalnyi részletet. Schweitzer tehát Bachnak nemcsak interpretátora. tol­mácsa, hanem életművének alapos kutatója is volt. Nem szokványos életrajz a Bach­ról írt Schwei tzer-könyv, in­kább mélyreható elemzése Bach műveinek és bevezeti az olvasót Bach nem mindennapi világába. Az életrajzi mozza­natokat is mindig arra hasz­nálja Schweitzer, hogy Bach műveinek a jobb megértését segítse elő. „Bach nem csupán kegyes. hanem teológiailag képzett férfiú volt __Szigorú lu theri álláspontot vallott.” Innen indult el Bach élet­műve felé és innen próbálja megérteni és megértetni a nagy muzsikust. Schweitzer könyve nem könnyű, veretes olvasmány. Mélyenszántó gondolkodásra és továbbgondolásra készte.t. De érdemes megbirkózni vele. mert nem mindennapi lelki és szellemi élményt nyújt. Egyes megállaoításait lehet vitatni, mint ahogy vitatják is. De Schweitzer humanista gondo­latai és emberbaráti magatar­tása örökérvényű — s ezzel vi­szont mindenki egyetért. Matuz László — DIÁKLÁNYNAK külön bejá­ratú szoba fürdőszoba használattal kiadó. Cím a kiadóhivatalban. — DIÁKLÁNYNAK vagy tiszt­viselőnőnek külön bejáratú szoba kiadó azonnal. Cím a kiadóhiva­talban. — JÖL FŐZD „pótnagymamát" keresünk 8 és 11 éves kislányaink mellé, teljesen gépesített háztar­tásba, kb. délelőtt 10 órától dél­után 5 óráig tartó elfoglaltsággal. Dr. Kiss László. Bp., I., Czakó u. 13. Megbeszélés bármely napon a reggeli és esti órákban. Telefon: 15? 4X3. „Amennyiben megcseleked­tetek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cse- lckcdtétek meg” (Mt 25, 40). VASÁRNAP. — „Én, akiket szeretek, megfeddem és meg­fenyítem”. (Jel 3, 19 — Jer Sir 3, 39 — Gál 3, 15—22 — Zsolt 74, 1—12). Ellentmondás­nak látszik, hogy akit Isten szeret, megfenyíti. Mi szülőik azonban tudjuk, hogy egyér­telműen igaz az ige, mert sok­szor nyitjuk feddésre szánkat s fenyítésre karunkat, amikor gyermekeinket neveljük. • Az öröm, a jólét, a gondtalanság sokszor tesz vakká, önma­gunkkal megelégedetté ben­nünket. Ebben az állapotban Isten igéje is csak a fülünkig jut el, a lélek mélysége he­lyett. Ilyenkor szerető Atyánk a szenvedéssel való felébresz­tés eszközéhez nyúl, hogy igaz önismerete és igaz Isten isme­retre jussunk. HÉTFŐ. — „Mi is a Krisztus Jézusban hittünk, hogy meg- igazuljunk Krisztusban való hitből és nem a törvény csele­kedeteiből, mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg senki sem.” (Gál 2,16 — Jer 51,10 — Jk 2,1—13 — 2 Krón 28,1—15). Az ember ter­mészete szerint a törvényben való megigazulást keresi. Ezért mi is sokat erőlködünk a tör­vény megtartásáért. Ha úgy érezzük, hogy ez többé-ke- vésbé sikerült, jó érzés tölt el bennünket s máris rendben találjuk önmagunkat. Isten igéje azonban nem nyugtat meg, mert ezt mondja: „Ha valaki az egész törvényt meg­tartja is, de vet egy ellen, az egésznek megrontásában bű­nös.” (Jk 2,10) Isten Szentlelke a hitben való megjgazulást hirdeti. Jézus váltsága szerez egyedül üdvösséget. Jézus vált- sága pedig hit által lehet az enyém. És ez a hit cseleksZi a törvényt, hálatelt szívvel. KEDD. — „Én örök életet adok nekik, és soha el nem vesz­nek.” (Jn 10,28 — Ezs 43,2 — Rm 3,19—22 — 2 Krón 28,16— 27). Azoknak szól az örök élet Ígérete, akik hallják a Jó Pásztor hangját, és követik őt. Az élet harcában oly szokszor megpróbált életünk ebben az ígéretben boldog igazán. Bol­dog, mert a Jó Pásztor „füves legelőkön nyugtat, csendes vi­zekhez terelget”, hogy itt és most megmaradjunk, de ezen felül örök életet is ad, hogy so­ha el ne vesszünk. Kövessük ezért Jó Pásztorunkat a szere­tet útján, a békesség szolgála­tában, az egymás megértésé­ben, a jóakaratban, a megbo­csátásban. Aki így termi a hit gyümölcsét itt, el nem veszik odaát. SZERDA. — „Aki gyűlöli az atyjafiát, mind gyilkos az, és ti tudjátok, hogy egy gyilkos­nak sincs benne megmaradó örök élete.” (1 Jn 3,15 — 1 Móz 37,22 — Zak 7,8—14 — 2 Krón 34,1—7). Az emberi együttélés körül sok baj van, ezt min­denki látja. Napjaink is tele vannak háborúkkal, törvény­telen és „törvényesített” gyil­kosságokkal. Sok-sok rugója lehet az embertelenségeknek, de végső soron mégis a gyűlö­let a gonoszságok gyökere. Minden emberi gyűlölet azon­ban nem csapódik le látványos gyalázatban s ekkor a gyűlölet sokak előtt elveszti rútságát. Isten gyermekeinek tudomá­sul kell venniük, hogy ember­társunk gyűlöletének megíté­lésében Isten nem tesz kü­lönbséget látványos és alatto­mos gyűlölet között. Akiben gyűlölet él, a halálban marad, nem nyer örök életet. CSÜTÖRTÖK. — „Mert most embereket igyekszem-e meg­nyerni, vagy az Istent? Vagy embereknek igyekszem-e tet­szeni? Ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.” (Gál 1,10 —2 Krón 18,13 — Fiién 4,25 — 2 Krón 34,8—21). Az evangélium igazságát sokan akarják elho­mályosítani emberi rendelé­sekkel és törvényeskedéssel. Sokan a helyesnek ítélt emberi magatartást, egyes erények gyakorlását nevezik üdvössé- ges életnek, holott bűneink bo­csánatában gyökerezik üdvös­ségünk. Emberségem, szerete­tem, békességre való törekvé­sem s minden, mi e földön erény, azután üdvösségem is, örök életem is. kegyelmi aján­dék az Atyától, Jézusért. PÉNTEK. — „Az igék, ame­lyeket e mai napon parancso­lok néked, legyenek a te szí­vedben. És gyakoroljad ezek­ben a te fiaidat, és szólj ezek­ről.” (5 Móz 6,6—7 — Kol 3,16 — Zsid 2,11—18 — 2 Krón 34,22—33). Isten igéjét nem elég meghallanunk, hanem „életté” kell annak válnia, vagyis ki kell kerülnie annak a világába szavaink és csele­kedeteink által. Nem kezdhet­jük azonban a bizonyságtéte­lünket a „nagyvilágon”, ha­nem kezdenünk kell azokon, akik velünk élnek: gyerme­keinken. Neveljük őket az ige szeretetére, Isten félelmére, törvényének tiszteletére és élő hitre. Ezt várja tőlünk az Űr. SZOMBAT. — „Erősödjetek meg a hitben.” (Kol 2,7 — Zsolt 50,23 — Jer 22,13 — 2 Krón 35,20—27). Életünk leg­drágább ajándéka a hitünk. Sokat kell hitünkért tusakodni, imádkozni, sokszor hosszú ide­ig várni rá, és mégis csak olyan, mint a zsenge vetés. A gyenge fagy is lepörkölheti. Bizony, már az első fájdalom is tönkre tehet mindent. És jö­het a második bánat s jöhet ezer kisértés. Mi lesz akkor gyenge hitünkkel? Erősödni kell a hitben: a Szentlélekért való kitartó könyörgés, és az elvett jókért való buzgó hála­adás által. Horváth József CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁG. Irmalos Márton és Máté Ella augusz­tus 24-én tartották esküvőjü­ket Dunakeszin. A szertartást id. Harmati Béla ny. lelkész végezte. J. S. BACH ÉS KORTÁRSAI címmel orgonahangverseny lesz szeptember 6-án, pénteken és szeptember 9-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. BACH: Három korálelőjáték g-moll prelúdium és fúga BÖHM: C-dúr prelúdium és fúga Partita Capriccio BACH: E-dúr toccata Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. — SZÜLETÉS. Ittzés János takácsi-gecsei lelkészéknek jú­lius 30-án gyermekük szüle­tett. Neve: DÁNIEL. — Ifj. Ormos Elek üzem­mérnöknek és feleségének, Novotny Zsuzsanna óvónőnek második leánygyermekük szü­letett. Neve: ANIKÖ. A ke­resztelést Ormos Elek mohácsi lelkész végezte. Az újszülött a mohácsi lelkészházaspárnak ti­zedik unokája. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszd: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 ® 74.2718 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents