Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-09-08 / 36. szám
A Mebüráti szeretet Krisztus mérlegén Lk 10, 23—37 Mai igénkben Jézus az örökélet elnyerésének központi kérdésére ad gyakorlati választ. Ezt tette a gazdag ifjúnak hasonló kérdésével kapcsolatban is. amikor az isteni parancsolatok megtartásával szinte kérkedőnek azt mondja: „Add el mindenedet, amid van és oszd el a szegényeknek” (Lk 18, 22). Mostani igénkben is az elméletinek hangzó kérdéstől: „Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?” — az írástudót elvezeti a felebaráti szeretet gyakorlásáig, amikor mindent összefoglalva így válaszol neki: „Eredj el, te is hasonlóképpen cselekedjél!” ISTENSZERETET — EMBERSZERETET NÉLKÜL: KÉPMUTATÁS! Jézus igen jól ismeri sok vallásos embernek azt a gyakori törekvését, hogy szeretnek sokat beszélni — ha kell vitatkozni is — Istenről, örök életről, felebaráti szeretetről — ugyanakkor megkerülik a lényeget: a szeretet cselekedeteinek megvalósítását. Éppen ezért Jézus kétségbe vonja — éspedig jogosan — annak az embernek istenszeretetét és istenhitét is, aki ugyan elméletileg kitűnő ismerője a Szentírásnak és Isten törvényeinek, de mindennapi életén és magatartásán nem látszik meg ennek gyakorlati következménye: a fenntartás nélküli felebaráti szeretet. Ezért nem véletlen, hogy Jézus éppen egy papnak és léniának — tehát a vallásos élet „hivatalos képviselőinek” — súlyos mulasztásával akarja tudomásunkra hozni, hogy az álkegyességet elítéli, s azt nem követendő, hanem elrettentő példának tekinti. De elítéli a szűk látókörű, embertelen és antiszociális magatartást ma is, amely csak a „hivő- ket” tekinti szeretetre méltó testvéreinek, ugyanakkor azonban elzárkózik az arra „méltatlanok” elől. Az ilyen „irgalmatlan szeretet” önmagában hordozza annak a Krisztusnak ítéletét, aki önmagát azonosítva a segítségre szorulókkal, így szólt: „Mert éheztem és nem adtatok ennem, szomjuhoztam és nem adtatok innom ... amit nem cselekedtetek eggyel a legkisebbek közül, énvelem nem cselekedtétek”, s ezért kimondja az ítéletet: „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre” (Mt 25, 41 kk). A FELÉBARÁTI SZERETET: IRGALMAS SZERETET. Az igazi felebaráti szeretet a jó cselekvésére, mások korlátozás és számítás nélküli megsegítésére mozgósítja nemcsak agyunkat, hanem elsősorban szívünket és azon keresztül kezünket, lábunkat és anyagi áldozatkészségünket. Nem teologizál, nem dogmatizál, hanem mint jó fa, termi a krisztushitből táplálkozó szeretet jó gyümölcseit. Pál apostol 1 Kor 13-ban mesteri módon ecseteli ennek a szeretetnek tulajdonságait. Az ilyen szeretet nem szűkkeblű, hanem kitágítja lelkiismeretünket és felelősségünket széles horizontok felé, éspedig nemcsak vallási vonatkozásban, hanem a vallási, faji, nyelvi és társadalmi korlátokon felülemelkedve mindenki felé, aki Isten képére teremtett embertársunk. Az irgalmas szeretet ugyanakkor gondoskodó, áldozatkész, gyakran életmentő szeretet, ahogyan azt Jézus mai igénkben élénk képekben elénk tárja. ES A JUTALOM? Az irgalmas szeretet nem vár viszonzó jutalomra, hanem önmagában hordozza azt. Az ilyen szeretet minden igazi krisztushivőnek és követőnek szerves életprogramjává válik, mert mindig arra a Kirsztusra tekint, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy Ö szolgáljon és adja az ö életét Váltságul sokakért” (Mt 20, 28). Miközben másokon segít és másokért él, nem engedi, hogy önzetlen szolgálatát fékezze, vagy éppen gátolja az a kísértés, amely így gondolkodik: én ugyan segítek másokon, talán anyagi áldozatot is hozok érettük, de mi lesz énvelem, ki segít énrajtam? — hanem rábízza önmagát teljesen Arra, aki életét is „elté- kozolta” őérette. Ügy gondolkodik és cselekszik, ahogyan azt Lőhe Vilmos egykor szépen megfogalmazta: „Mit akarok? Szolgálni akarok. Kinek akarok szolgálni? Az Urnák, az ö nyomorult és beteg tagjaiban. És mi a jutalom? Én nem a jutalomért, nem is a háláért szolgálok, hanem hálából és szerétéiből. Az én jutalmam az, hogy szolgálhatok. Es ha elpusztulok? Ha elpusztulok — hát elpusztulok, mondotta Eszter, aki pedig nem ismerte azt, akinek kedvéért én elpusztulnék, de aki engem nem enged elpusztulni. £s ha megöregszem? A szívem akkor is virulni fog, mint a pálmafa és az Ür melegít kegyelmével és irgalmával. Isten nevében bátran megyek utamon és nem félek semmitől!” Mekis Adám IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Bocsásd meg bűnömet, hogy gyakran megfeledkezem a felebaráti szeretet parancsáról, pedig annak teljesítését Ielkemre kötötted. Bocsásd meg önzésemet, hogy mindig csak önmagámra gondolok és megfeledkezem azokról, akiket utamba állítasz, hogy rajtuk keresztül megmutassam igaz hitemet és szeretetemet. Könyörgök Hozzád, oltsd belém a szeretet és engedelmesség lelkét, hogy ezután ne önmagámnak éljek, hanem embertársaimon keresztül is Téged szolgáljalak. Ámen. — Szentháromság után a 13. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Gál 3, 15—22; az igehirdetés alapigéje: Lk 10, 23—37. — MAJOS. Augusztus 20-án — népes gyülekezet előtt — egyházzenei áhítatot tartottak a templomban. Bach-műveket orgonáit és Bachról előadást tartott Szentgyörgyi Ferenc mucsfai lelkész. A bonyhádi gyülekezet énekkara énekszámokkal szolgált. Az énekkart vezette és igét hirdetett Kräh- ling Dániel bonyhádi lelkész. — VÁRPALOTA. Augusztus 11-én esti istentisztelet keretében iktatta be Síkos Lajos esperes a gyülekezet újonnan megválasztott tisztikarát: Lan- tai Gyula felügyelőt, Fülöp József másodfelügyelőt, Kárász János és Pomázi Géza gondnokokat, dr. Bányai Béla jegyzőt, Odor János pénztárost, Soós Elek számvevőszéki elnököt és a presbitériumot. — NAGYSIMONYI. A gyülekezet lelkészi állásába augusztus 11-én beiktatták Magassy Sándor volt marcal- gergelyi lelkészt. — MARCALGERGELYI. A gyülekezetben helyettes-lelkész! szolgálat végzésére Szerdahelyi Pál csöngei lelkész kapott megbízást D. dr. Ottlyk Ernő püspöktől, az Északi Egyházkerület püspökétől. — DUNAKESZI. Augusztus 25-én id. Harmati Béla ny. lelkész szolgált a gyülekezetben. — HÄZASSÄG. Lovas István és Teke Márta augusztus 13-án házasságot kötöttek. A házasságot megáldó szolgálatot a menyasszony édesapja, Teke Zsigmond lelkész végezte sandi templomunkban. Az ifjú házaspár és a lelkészcsalád iránti szeretet mutatkozott meg a résztvevők népes jelenlétében. Istentiszteleti rend Budapesten, 1974. szeptember 8-án Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6 Bízik László. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9 Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák), de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11 Matúz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10 dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11 Kamer Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9 Kun Kaiser József, de. 10 Kun Kaiser József. XIL Tartsay Vilmos ti. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Budakeszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10 dr. Lehel László. Kelenföld de. 8 (úrv.) Reuss András, de. 11 (úrv.) Reuss. András, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Budaörs du. 3. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Eleiem és gondolataim Albert Schweitzer könyve magyar nyelven Albert Schweitzer a teológus, a filozófus, a zenész, az őserdei orvos, a Nobel-díjas és többszörös díszdoktor, aki 90 éves korában halt meg Lam- barenében, akinek személyét még életében, de még inkább halála után szinte szentként tisztelik a világon 1975. január 10-én lenne száz éves, ha élne. Világszerte készülődnek a nagy humanista születése száz éves fordulójának a megünneplésére. A magyar könyvkiadás elibe sietett az ünnepnek. S csak hálás szívvel gondolhatunk arra, hogy a Gondolat kiadó 7000 példányban megjelentette Schweitzer könyvét — Életem és gondolataim — címen. A kelendő könyv azon melegében elfogyott. Az érdeklődők azonban bármelyik könyvtárban megtalálhatják. A KÖNYV SCHWEITZER MŰVEIBŐL VALÖ VÁLOGATÁS. Négy részre tagozódik. ..Életem és gondolataim” — önéletírás. „Az őserdők peremén” a lambarénei kórház története a forrástól a torkolatig. A „Levelek Lambarenéből” az ősercjei kórház munkatársainak és baráti körének szánt belső feljegyzések — amelyeket a baráti kör Schweitzer utólagos engédelmével publikált. S végül Schweitzer Johann Sebastian Bachról szóló könyvéből kapunk mintegy nyolcvan oldalnyi ízelítőt. Rendhagyó önéletrajza (Életem és gondolataim) egy magasfeszültségben élő gondolkodó szellemi szikrázása. A Jézus életével és az Úrvacsorával foglalkozó fejezetekben megképzik előttünk Schweitzern ek a teológusnak a képe. Egyes teológiai megállapításai ugyan vitathatók, de mégis vitatható tételeivel olyan követ dobott a teológia akkori állóvizeibe, hogy gyűrűzései ma sem szűntek meg és a legnagyobbakat késztetik megszólalásra és a kérdések és válaszok továbbgondolására. ÖNÉLETÍRÁSÁNAK A XVIII. FEJEZETÉBEN és az epilógusban Schweitzer etikai mondanivalóját fogalmazza meg. Az élet tisztelete, az élet igenlése és áldozatos szolgálata képezi etikájának az alapját. Kategorikusan kijelenti: „a jó, az az igaz és az a szép, ami az életet védi, megtartja és építve előbbre viszi, de rossz az ami az életre érdemest elpusztítja, az életet a maga fejlődésében gátolja és visszaszorítja”. Izgalmasan érdekes önéletírásának IX. fejezete, mely arról számol be, hogyan jutott el addig az elhatározásáig, hogy az őserdőben orvos lesz és minden olyan ember helyett aki rosszat tett a négereknek egy fehér embernek kell, segítő kezet nyújtania feléjük. Az őserdei szolgálatra való készülés egy hosszabb érlelő- dési folyamatnak az eredménye. Ennek az érlelőd ésnek egyik fontos dátuma 1904 őszének egyik reggele, amikor a párizsi Evangélikus Missziós Társaság havonta megjelenő kiadványában egy sürgető cikket olvasott arról, hogy a Gabon ban működő missziónak segítő kezekre van szüksége, olyanokra akik a Mester hívására így válaszolnak: Imhol vagyok Uram. A Szent Miklós templom prédikátorát, a már neves teológust és zeneművészt döntésre kényszerítette e felhívás. Megrendítően írja le miként kísérli meg a család, a baráti kör. a környezet, sőt még a felsőbbsége is a nagyreményű ifjú tudóst tervének megvalósításáról lebcra&al Hiába. Beiratakozik az orvosi egyetemre, hogy életét majd mint orvos afrikai szolgálattal töltse el. „Mindannyiunknak hordozni kell a nyomorúságnak azt a részét amit a világ ránk mért” — vallja. A KÖNYV MÁSODIK RÉSZÉNEK CÍME: „Az őserdő peremén”. Schweit.zert már Lambarenében találjuk, ahol egy korábbi tyúkfarmon, mint orvos dolgozni kezdett. A tyúkfarmból évek múltán egy kórház falut épített fel, mintegy hatvan faházzal. Sokat közülük saját kezével ácsolt. Könyve e részének sok részlete ismert olvasóink előtt. De a részletek összefüggésbe állítva mégis újszerűén és érdekesen hatnak. Könyve e részének zárszavából álljon itt egy felelősséget ébresztő részlet: „Nagy adósság terhel minket és kultúránkat. Nem választhatunk már szabadon, hogy akarunk e jót cselekedni a színes bőrű emberekkel vagy sem. Ez ma már kötelességünk. A jó amelyben őket részesítjük, nem könyörületesség, hanem jóvátétel. Minden emberért, aki szenvedést okozott, el kell mennie egy másiknak, aki segítséget visz. És ha mindent elkövetünk, ami erőnkből telik, a bűnöknek akkor is csak kis töredékét tettük jóvá. Ezeken az alanel veken kell nyugodnia az Isten háta mögötti vidékeken végzett emberbaráti tevékenységnek”. A könyv harmadik részének címe: „Levelek Lambarenéből”. Baráti körnek szánt színes, érdekes, izgalmas írás, amely mintegy folytatása Az őserdő peremén-nek. S VÉGÜL A KÖNYV NEGYEDIK RÉSZE Johann Sebastian Bach-hal foglalkozik. Schweitzer Bach-ról írt négyszáz oldalas művéből kapunk nyolcvan oldalnyi részletet. Schweitzer tehát Bachnak nemcsak interpretátora. tolmácsa, hanem életművének alapos kutatója is volt. Nem szokványos életrajz a Bachról írt Schwei tzer-könyv, inkább mélyreható elemzése Bach műveinek és bevezeti az olvasót Bach nem mindennapi világába. Az életrajzi mozzanatokat is mindig arra használja Schweitzer, hogy Bach műveinek a jobb megértését segítse elő. „Bach nem csupán kegyes. hanem teológiailag képzett férfiú volt __Szigorú lu theri álláspontot vallott.” Innen indult el Bach életműve felé és innen próbálja megérteni és megértetni a nagy muzsikust. Schweitzer könyve nem könnyű, veretes olvasmány. Mélyenszántó gondolkodásra és továbbgondolásra készte.t. De érdemes megbirkózni vele. mert nem mindennapi lelki és szellemi élményt nyújt. Egyes megállaoításait lehet vitatni, mint ahogy vitatják is. De Schweitzer humanista gondolatai és emberbaráti magatartása örökérvényű — s ezzel viszont mindenki egyetért. Matuz László — DIÁKLÁNYNAK külön bejáratú szoba fürdőszoba használattal kiadó. Cím a kiadóhivatalban. — DIÁKLÁNYNAK vagy tisztviselőnőnek külön bejáratú szoba kiadó azonnal. Cím a kiadóhivatalban. — JÖL FŐZD „pótnagymamát" keresünk 8 és 11 éves kislányaink mellé, teljesen gépesített háztartásba, kb. délelőtt 10 órától délután 5 óráig tartó elfoglaltsággal. Dr. Kiss László. Bp., I., Czakó u. 13. Megbeszélés bármely napon a reggeli és esti órákban. Telefon: 15? 4X3. „Amennyiben megcselekedtetek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cse- lckcdtétek meg” (Mt 25, 40). VASÁRNAP. — „Én, akiket szeretek, megfeddem és megfenyítem”. (Jel 3, 19 — Jer Sir 3, 39 — Gál 3, 15—22 — Zsolt 74, 1—12). Ellentmondásnak látszik, hogy akit Isten szeret, megfenyíti. Mi szülőik azonban tudjuk, hogy egyértelműen igaz az ige, mert sokszor nyitjuk feddésre szánkat s fenyítésre karunkat, amikor gyermekeinket neveljük. • Az öröm, a jólét, a gondtalanság sokszor tesz vakká, önmagunkkal megelégedetté bennünket. Ebben az állapotban Isten igéje is csak a fülünkig jut el, a lélek mélysége helyett. Ilyenkor szerető Atyánk a szenvedéssel való felébresztés eszközéhez nyúl, hogy igaz önismerete és igaz Isten ismeretre jussunk. HÉTFŐ. — „Mi is a Krisztus Jézusban hittünk, hogy meg- igazuljunk Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből, mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg senki sem.” (Gál 2,16 — Jer 51,10 — Jk 2,1—13 — 2 Krón 28,1—15). Az ember természete szerint a törvényben való megigazulást keresi. Ezért mi is sokat erőlködünk a törvény megtartásáért. Ha úgy érezzük, hogy ez többé-ke- vésbé sikerült, jó érzés tölt el bennünket s máris rendben találjuk önmagunkat. Isten igéje azonban nem nyugtat meg, mert ezt mondja: „Ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vet egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” (Jk 2,10) Isten Szentlelke a hitben való megjgazulást hirdeti. Jézus váltsága szerez egyedül üdvösséget. Jézus vált- sága pedig hit által lehet az enyém. És ez a hit cseleksZi a törvényt, hálatelt szívvel. KEDD. — „Én örök életet adok nekik, és soha el nem vesznek.” (Jn 10,28 — Ezs 43,2 — Rm 3,19—22 — 2 Krón 28,16— 27). Azoknak szól az örök élet Ígérete, akik hallják a Jó Pásztor hangját, és követik őt. Az élet harcában oly szokszor megpróbált életünk ebben az ígéretben boldog igazán. Boldog, mert a Jó Pásztor „füves legelőkön nyugtat, csendes vizekhez terelget”, hogy itt és most megmaradjunk, de ezen felül örök életet is ad, hogy soha el ne vesszünk. Kövessük ezért Jó Pásztorunkat a szeretet útján, a békesség szolgálatában, az egymás megértésében, a jóakaratban, a megbocsátásban. Aki így termi a hit gyümölcsét itt, el nem veszik odaát. SZERDA. — „Aki gyűlöli az atyjafiát, mind gyilkos az, és ti tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs benne megmaradó örök élete.” (1 Jn 3,15 — 1 Móz 37,22 — Zak 7,8—14 — 2 Krón 34,1—7). Az emberi együttélés körül sok baj van, ezt mindenki látja. Napjaink is tele vannak háborúkkal, törvénytelen és „törvényesített” gyilkosságokkal. Sok-sok rugója lehet az embertelenségeknek, de végső soron mégis a gyűlölet a gonoszságok gyökere. Minden emberi gyűlölet azonban nem csapódik le látványos gyalázatban s ekkor a gyűlölet sokak előtt elveszti rútságát. Isten gyermekeinek tudomásul kell venniük, hogy embertársunk gyűlöletének megítélésében Isten nem tesz különbséget látványos és alattomos gyűlölet között. Akiben gyűlölet él, a halálban marad, nem nyer örök életet. CSÜTÖRTÖK. — „Mert most embereket igyekszem-e megnyerni, vagy az Istent? Vagy embereknek igyekszem-e tetszeni? Ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.” (Gál 1,10 —2 Krón 18,13 — Fiién 4,25 — 2 Krón 34,8—21). Az evangélium igazságát sokan akarják elhomályosítani emberi rendelésekkel és törvényeskedéssel. Sokan a helyesnek ítélt emberi magatartást, egyes erények gyakorlását nevezik üdvössé- ges életnek, holott bűneink bocsánatában gyökerezik üdvösségünk. Emberségem, szeretetem, békességre való törekvésem s minden, mi e földön erény, azután üdvösségem is, örök életem is. kegyelmi ajándék az Atyától, Jézusért. PÉNTEK. — „Az igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről.” (5 Móz 6,6—7 — Kol 3,16 — Zsid 2,11—18 — 2 Krón 34,22—33). Isten igéjét nem elég meghallanunk, hanem „életté” kell annak válnia, vagyis ki kell kerülnie annak a világába szavaink és cselekedeteink által. Nem kezdhetjük azonban a bizonyságtételünket a „nagyvilágon”, hanem kezdenünk kell azokon, akik velünk élnek: gyermekeinken. Neveljük őket az ige szeretetére, Isten félelmére, törvényének tiszteletére és élő hitre. Ezt várja tőlünk az Űr. SZOMBAT. — „Erősödjetek meg a hitben.” (Kol 2,7 — Zsolt 50,23 — Jer 22,13 — 2 Krón 35,20—27). Életünk legdrágább ajándéka a hitünk. Sokat kell hitünkért tusakodni, imádkozni, sokszor hosszú ideig várni rá, és mégis csak olyan, mint a zsenge vetés. A gyenge fagy is lepörkölheti. Bizony, már az első fájdalom is tönkre tehet mindent. És jöhet a második bánat s jöhet ezer kisértés. Mi lesz akkor gyenge hitünkkel? Erősödni kell a hitben: a Szentlélekért való kitartó könyörgés, és az elvett jókért való buzgó hálaadás által. Horváth József CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁG. Irmalos Márton és Máté Ella augusztus 24-én tartották esküvőjüket Dunakeszin. A szertartást id. Harmati Béla ny. lelkész végezte. J. S. BACH ÉS KORTÁRSAI címmel orgonahangverseny lesz szeptember 6-án, pénteken és szeptember 9-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. BACH: Három korálelőjáték g-moll prelúdium és fúga BÖHM: C-dúr prelúdium és fúga Partita Capriccio BACH: E-dúr toccata Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft. — SZÜLETÉS. Ittzés János takácsi-gecsei lelkészéknek július 30-án gyermekük született. Neve: DÁNIEL. — Ifj. Ormos Elek üzemmérnöknek és feleségének, Novotny Zsuzsanna óvónőnek második leánygyermekük született. Neve: ANIKÖ. A keresztelést Ormos Elek mohácsi lelkész végezte. Az újszülött a mohácsi lelkészházaspárnak tizedik unokája. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszd: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 ® 74.2718 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató
